Donald Trump és Orbán Viktor retorikája

Összehasonlító mikroelemzésünkben Magyarország és az Egyesült Államok vezetőinek két, időben közel eső beszédét vizsgálva mutatunk rá retorikájuk és ez által szóbeli hatásgyakorlási erejük különbségeire és hasonlóságaira. Ez az elemzésünk nem átfogó, hanem kiemel egy-egy olyan markáns pontot a két beszédből, ami alapján a kétféle szónoki teljesítmény összehasonlítható a verbális, vokális és nonverbális kommunikáció szempontjából.

Donald Trump 2019. február 5-én megtartott, State of the Union (SOTU) beszéde egy sajátos elnöki beszédműfaj, amit 1790-ben George Washington kezdett meg és az Egyesült Államok alkotmányának II. cikk 3. paragrafusának tesz eleget vele. Számos hagyomány és rítus befolyásolja ezt a beszédműfajt (pl. az elnök belépésekor 0:01-től). Retorikai szempontból éppen az a különlegessége, ami a beszédműfaj nevébe is belefoglalt, mindenkori politikai jelentőségét is megadja: a közvetítés helyszínén a Kongresszus mindkét háza (a törvényhozó hatalom képviselői) és a legfőbb bírák (a bírói hatalom képviselői), illetve a hadsereg és saját vendégeinek együttes jelenlétében tartja beszédét a mindenkori elnök (a végrehajtó hatalom képviselője). Tehát jelen vannak a megválasztott elnök párttársai és ellenzéke is, a teljes nemzetet képviselve. Az elnök alkotmányos feladatának akkor tesz eleget, ha a kongresszusi hallgatóságát tájékoztatja az Egyesült Államok aktuális politikai és gazdasági helyzetéről, illetve olyan irányokra is javaslatot tesz, amiket, az elnök szándéka szerint, a képviselőház és a szenátus a következő évben szem előtt kellene tartson. Retorikai értelemben tehát egyszerre a múlt értelmező bemutatását, a jövő irányában pedig mozgosító erejű hatást kell elérnie. Az elemzés során a fenti videóra fogunk hivatkozni.

 

Orbán Viktor évértékelő beszéde tulajdonképpen nagyon hasonló retorikai célokat tűz maga elé a kezdetek óta. Az idei beszéd 2019. február 10-én, tehát öt nappal Donald Trump beszédét követően hangzott el Budapesten. Az idei évértékelőről már előre lehetett tudni, hogy politikai értelemben fontos, új intézkedések bejelentésére fog szolgálni, amiket a beszéde utolsó szakaszában, pontokba szedve, felsorolásszerűen tett meg a miniszterelnök (36:52-től). A kizárólag a miniszterelnök párttársaiból és szimpatizánsaiból álló hallgatóság az amerikai beszédhelyzettől radikálisan különbözik, jóllehet, a jelen nem lévő ellenzéki politikusok verbálisan ebben a beszédben is többször megjelentek. Az elemzés során a fenti videóra fogunk hivatkozni.

Egyezik vagy hasonlít

A két beszéd céljainak hasonlóságából természetesen következik, hogy egyes panelek és stukturális elemek, vagy például a tapscsapda használata hasonlít mindkét esetben. Egyetlen mondat erejéig, a két beszéd tulajdonképpen tükörfordítása egymásnak. Az amerikai beszédben ez a mondat hangzott el: Victory is not winning for our party,  victory is winning for our country. (DT 6:39-től) A magyar beszédben pedig ezt a mondatpárt hallhattuk: Nekünk nem az jelenti a győzelmet, ha a pártunk nyer. Nekünk az jelenti a győzelmet, ha az országunk nyer. (OV 8:39) Bár a két mondat belpolitikai jelentése nyilvánvalóan különböző, mégis, az amerikai szónok beszédhangsúlya ugyanúgy a mondata végénél, az our country” szavakra esett, mint magyar kollégájánál, aki a hallgatósága és szónoki pozíciója miatt is dönthetett úgy, hogy eleve két tőmondatra tagolja ezt a gondolatot, hogy a másodiknak még könnyebben adhasson nyomatékot.

Ha összevetjük a mimikájukat, Trump első mondatrészekor ugyanazt a boltíves szemöldök mozgást figyelhetjük meg (pl. DT 6:42), mint Orbán első mondatának elhangzásokor (pl. OV 8:40). De a tekintetük a hallgatóságuk összetétele miatt eltérően pásztázott. Donald Trump a tőle balra ülő párttársai, a republikánusok felé címzi a mondat nagy részét, tekintetét mindössze a másodperc tört részéig (DT 6:42 első fele) jobbra villanó pillantással, majd a legvégén, a nyomatékosított our country (DT 6:47) kifejezésnél szegezte, hegyes szemöldök mozgással kísérve, politikai ellenfelei, a demokraták irányába, akikkel az elmúlt hónapokban a migrációval szembeni, határvédelmi kérdésekben kiélezett csatákat folytattak. Orbán Viktornak nem kell a hallgatóságában szembenéznie a kritikus ellenfeleivel, ezért a tematikailag több helyen Trumpéval egybecsengő beszédében az első mondatot általános bölcsességet vagy anekdotát mesélő törzs- és fejtartás mellett, enyhén mosolyra nyíló szájjal mondta el (OV 8:39–40), a második mondatnál pedig fokozatosan, egyre mélyebben meghajtott fejjel (OV 8:48), kimondatlanul is, mintegy az ország érdekét szolgáló, alázatos vezetőként beszélek szónoki pozíciót választva szólt hallgatóságához. Mindkét esetben a beszédtempó lelassítása, a párhuzamos alakzat használat és az aforizma-szerű verbális összefoglaló, tökéletes tapscsapdaként nyerte el az amerikai és magyar hallgatóság tetszését.

Bár biztosan nem állíthatjuk, hogy Orbán Viktor és kommunikációs csapata egy az egyben az öt nappal korábban elhangzott, amerikai elnöki beszédből kölcsönözte ezeket a mondatokat, ezt a lehetőséget felerősíti az, hogy az ilyen magmondatok, ha valóban  egy szónok saját gondolatai, nem olyan pontokon kényszerül a papírba tekinteni, mint ahol Orbán Viktor (OV 8:40 és 8:48), hanem az értelmileg tagolható mondatrészek határán. A szándéktól függetlenül, a két gondolat az időben közeli, két vezetői beszéd között erős verbális kapcsolatot teremt.

State of the Union 2019

Különbözik

Érintettük már, hogy az egyik jelentős különbség, retorikai szempontból egyértelműen az amerikai elnök javára írhatóan az, hogy Donald Trump teleprompterről mondja el beszédét, szemben Orbán Viktorral, aki nagyon hosszú ideje, jelentős beszédet csak felolvasva mond már. Tény, hogy a magyar szónok nyelvileg kimunkáltabb, összehasonlíthatatlanul igényesebb szöveget mondott el, mint amerikai kollégája. Utóbbi azonban hosszabban beszélt, rengeteg példával, történetmondással, névvel és adattal (pl. 35:46-tól), aminek a sikeres előhívása a memoriából még akkor sem alapszintű feladat egy ilyen összetett beszédhelyzetben, ha kétosztatú olvasógép segítségével dolgozik a szónok.

Orbán Viktor légzéstechnikája, ami a hangadása alapját képezi, általában véve is jobb, mint Donald Trumpé. De különösen igaz ez akkor, amikor az amerikai szónok beszédének az elején, azt a visszatérő, mikrofonba fújtatást, amit 4:05-től 6:30-ig folyamatosan, de kiemelten például 4:45-nél vagy 5:02-nél hallhattunk. Két és fél percen keresztül úgy beszélt a szónok, hogy nem beszéd-, hanem élettani légzést használt. Ezzel nemcsak a beszéde ritmusát törte meg, hanem a felszólalása kezdetén egy olyan mesterkélten patetikus pózt vett fel, amiről a közelmúlt magyar politikai beszédkultúráját követőknek, Gyurcsány Ferenc jellegzetes fújtatása juthat eszébe. Orbán Vitkor ilyen vokális hibát nem vétett és szerencsére Donald Trump is felhagyott ezzel a beszéd további szakaszában.

A két vezető retorikájának összehasonlítását, ha ezeknél a mikroelemzésekre építve, tágasabban kívánjuk elvégezni, arra a következtetésre juthatunk, hogy elsősorban verbalitás szintjén, méghozzá üzeneteik tematikájában egyeznek, ritkábban akár stilisztikailag is összeérintve önkifejezésük módját, vokalitásuk és nonverbalitásuk azoban több különbséget mutat, mint egyezést. Közönségük reakciója érzelmileg erősen involvált, amit többek között vezetői döntéseik kommunikációja is megalapoz.

A céges videókészítés retorikája II.

Második videós tananyagunk egy olyan történet, amely az Excelneked nevű cég felkészülési fázisainak kulisszatitkait mutatja be. Jól látható az alábbiakban, ahogy lépésről lépésre bomlott ki a cég legelső bemutatkozásra szánt felvételéből az első komoly sales videójuk. A lépések a következők voltak:

 1. A cég két vezetője részt vett élőben is azon a vállalkozófejlesztési workshopon, amelynek videós anyagaiból származik előző tananyagunk. Aki figyelmesen végignézte a videót, a prezentáció végén találkozhatott egy versenykiírással: Gál Kristóf Workshopjának résztvevői egy konzultációt nyerhettek Retorikaiskolánktól, amely már nem csak az általános ismereteket tartalmazza, hanem az adott cég konkrét videós anyagainak elkészítésére fókuszált.

2. Az Excelneked tulajdonosa, Szántó Ivett elsőként nevezett a versenyre a kiírásnak megfelelően egy legfeljebb 60 másodperces bemutatkozó videóval. Az Excel neked online és offline tanfolyamok keretében hirdet képzéseket magánszemélyeknek és a cégeknek is Excel témakörben. A versenyre nevezéskor azonban még csak tervezték, hogy videós anyagokkal is kiegészítik a portfóliójukat.

Íme tehát az első, nevezésre szánt bemutatkozó videó, amint Ivett a honlapjukra szánt nyitó videó első verzióját linkelte be:

3. Ivett a verseny során nyert lehetőséggel élve részt vett ezt követően egy 60 perces egyéni konzultáción. Itt már személyre szóló retorikai felkészítés mellett azzal foglalkoztunk, hogy mi az, ami a leginkább megfelel az Excelneked céljainak egy ilyen videóban. Nonverbalitás, beszédtechnika és szövegalkotás voltak a fókuszban.

4.  Ivették az alkalmat követően úgy döntöttek, hogy nagyobb fába vágják a fejszéjüket és a soron következő, új kínálati lehetőségükhöz gyártanak egy hosszabb, kifejezetten a kampányukat segítő videót. Nekikezdtek az anyagnak és ez lett belőle:

A személyes konzultációt követően egy nagyobb, a bemutatkozás helyett konkrét sales-eszközként készült egy második videó, aminek az induló fázisát rögzíti a következő felvétel:

5. Ennek a videónak a linkjét elküldve online kísértük a fejlődés folyamatát. Egy-egy visszajelzés csomagot beépítve, összesen háromszor küldtek nekünk próbafelvételt. A harmadik pedig már elérte a haladó retorikai szintet ezért véglegesítettük is a felvételt, ők pedig még aznap megindították vele új kampányukat.

A teljes képzés végén publikált videó miben különbözik az iménti felvételtől? Mutatunk 12 érdemi különbséget, összehasonlítva a 2. és 3. posztunkban szereplő videót:

  1. A kamera magasabb pozícióban van, ami előnyösebben veszi Ivett arcát.
  2. Átállt Ivett a kép túloldalára, ez által minden feliratnak a kép jobb oldalán jut hely, ez a hely ugyanis az új információk megjelenítésére vizuálisan alkalmasabb, mint a bal oldal. A jövő orientáltságot ugyanis mindig a jobb oldal fejezi ki a nyugati kultúrában (vö. az olvasás irányával). Így a márka/logó is közelebb kerül a tulajdonoshoz, ami ismét jobb hatást kelt.
  3. Valamivel távolabb is került az objektív, így a túlzott közelség helyett a szemnek első pillantásra is kellemesebb az egész tér bejárása
  4. A frizura másként van igazítva
  5. Lekerült a felesleges karkötő a bal csuklóról
  6. A videó indulásakor egy enyhe előrelépéssel már a kezdeményező készséget és a nyitottságot sugallja a nézők felé tett mozdulat.
  7. A mosoly nemcsak a videó elején, hanem a későbbiekben is megfelelő helyen kíséri a verbális üzeneteket. Példa 0:52-nél “minden kérdésedre válaszolunk”.
  8. A folyamatokat, például kezdőtől-haladóig, tükörben mutatja, tehát a néző számára valóban fejlődést sugallva először balról indítja kezeivel a gesztust és aztán jobbra viszi a kezeit (szemben a 2. videó hasonló üzenetátadásával 1:11-től vagy 1:45-től). Példa a véglegesből: 0:13-tól vagy 0:26-tól.
  9. A feliratok előtűnése elegánsabb. A bónuszt tartalmazó csillag  1:06-nál nem úszik rá a falon lévő festményre és a csillag színe is megváltozott olyanra, ami jobban harmonizál a kép egészének színeivel, ez által egységesebb és letisztultabb üzenetátadásra képes.
  10. Minden sales videó kulcsfontosságú pillanata az ajánlat anyagi részének megfogalmazása. Ezt a lélektanilag fontos pillanatot a második videóban 1:23-tól figyelhetjük meg. A beszédtempó hadarása, illetve az árat indokló mondat megakadása (1:29-nél) bizonytalanságot sugall. A végső verzióban a szöveg és a beszédtempó egyaránt kiegyensúlyozottságot közvetít, hitelességet és megbízhatóságot sugall, ezért nagyobb bizalomra tarthat számot az új ügyfelek részéről (1:19-től).
  11. A videó végén a továbbvezető linkre a második videóban még négy ujjal, kevésbé határozottan mutatott rá Ivett (3:26-27), a végleges verzióban ez már magabiztos és konkrét gesztussá vált (2:48), ami egyértelműbben vezeti a nézők szemét is a konverziót jelentő kattintásig.
  12. Majdnem egy perccel sikerült rövidíteni a videó hosszát, garantáltan megnövelve ezzel a megtekintések számát.

Szántó Ivették elégedettek voltak a végeredménnyel. Amíg egy kezdő szintű videóval neveztek, retorikai szempontból alapszinten sikerült a második videófelvétel, a végleges anyag pedig megüti a belépő haladó szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy a meggyőző erő garantáltan elegendő ahhoz, hogy valódi vásárlások szülessenek a kampányban, ha minden más sales paraméter is stimmel.

Mi kellett ehhez fejlődéshez? Elhatározás, konzultáció, gyakorlás, kitartás és bő egy hónap. Gratulálunk Ivettéknek, hogy mindent, ami rajtuk múlott megtettek a retorikai fejlődésért és sok sikert kívánunk vállalkozásuknak!

Ha Ön is készen áll rá, hogy ilyen látványos fejlődésen menjen keresztül, kérje a személyesen Önre vagy cégére szabott ajánlatunkat ímélben: info@retorikaiskola.hu

A céges videókészítés retorikája I.

Az alábbiakban első videós tananyagunkkal éppen a videókészítés kommunikációs fortélyaiba kínálunk betekintést. Mit tartalmaz ez a tananyag?

  1. Egy általános bemelegítést, ami segíthet felkészülni nemcsak a videós felvételek, hanem minden nyilvános beszéd előtt.
  2. Légzéstechnikai bevezetőt.
  3. Tippeket az előadói öltözékről.
  4. Stresszoldási tippeket.
  5. Nonverbális kommunikációt a videókon
  6. Pointer választási tippet
  7. Milyen hosszú legyen egy beköszönő videó?
  8. Mit mondjak el mindenképpen a videóban?
  9. Hogyan nyerjem meg a nézők figyelmét úgy, hogy továbbkattintson egy másik fülre az oldalamon?
  10. És a videó végén egy beszélgetés is látható Gál Kristóffal arról a folyamatról, ami az ő fejlődési ívét adta az öthónapos egyéni retorikakurzusán.

Erről szól ez az előadás, amire korábbi tanítványunk, és most beszélgetőpartnerünk, Gál Kristóf kért fel 2017 szeptemberében a Vállalkozóból Vállalkozás Workshopján. Nagy örömünkre egyik legkedvesebb szóvivőnk, Dr. Győrfi Pál konferálta az előadást.

Sorozatunk második darabjában azt fogjuk megmutatni, hogy milyen lépésekben fejlesztettünk egy vállalkozás videóját a gyakorlatban.

Vállalkozóknak szóló kurzust indítunk októberben

Az őszi kurzusaink között speciális képzést kínálunk elsősorban vállalkozóknak és cégvezetőknek: üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika valamint vezetői kommunikációt fejlesztő kurzusaink ötvözetét. A hat, egyenként 180 perces alkalomból álló kurzus célja az, hogy akik ambiciózus kis- és középvállalkozóként vagy akár nagyobb cégek vezetőiként hasonló kommunikációs helyzetekbe kerülnek ügyfeleikkel és munkatársaikkal, komplex retorikai képzésben részesüljenek.

Mit fogunk fejleszteni, többek között?

  • vezetői énkép kommunikációja
  • kritikus üzenetek átadása ügyfeleknek és munkatársaknak
  • tárgyalástechnikai ismeretek (előkészítés, tárgyalás, kiértékelés)
  • ajánlattétel és ajánlat fogadása
  • érveléstechnika
  • időnyerési és menekülési stratégiák a tárgyalások során
  • prezentációs technikák (videós és offline)
  • állásinterjúk retorikája
  • változásmenedzsment kommunikációja
  • nonverbális kommunikáció
  • protokoll
  • vezetői irodák ideális berendezése
  • a tárgyalók ideális berendezése
  • valósidejű tárgyalási helyzetek szimulációja

Gyakorlatorientált képzésünk 2017 októberében indul és a garantált fejlődés érdekében minicsoportban (4 fő) dolgozunk. A kurzust Hoványi Márton és Pej András fogják vezetni. Azoknak, akik Gál Kristóf Vállalkozóból >> vállalkozás workshopján részt vettek és ezt igazolják névkártyájuk felmutatásával bónuszként a hatalkalmas képzésen túl egy egyéni konzultációt is biztosítunk.

Jelenleg még 2 szabad hely van. Jelentkezni ide kattintva tud.

shutterstock_businessman.jpg

Orbán Viktor tusványosi retorikája

Az alább olvasható összehasonlító elemzésünk rövidített változata a 168óra 2017. július 27. nyomtatott számában jelent meg először. A teljes szöveg tehát itt olvasható először, maga beszéd pedig itt tekinthető meg:

Retorikai kaleidoszkóp

Orbán Viktor 2010 óta megtartott tusványosi előadásai, retorikai szempontból egységesen építkeznek. A XX-XXI. századi történelmi múlt elemző felidézése a beszédek első harmadáig uralják a témaválasztást, amit a magyar nemzet jövőjének átgondolása követ. Ezt a jellemzően európai (2010–2014), sőt globális (2015–2017) üzenetekkel tarkított érdemi részt keretezi a konkrét tusnádfürdői hallgatóság, rajtuk keresztül pedig a határon túli magyarság direkt megszólítása a beszédek elején és végén. Ennek a külső keretnek az első tagját humorral és iróniával fűszerezve hallgatóinak megnyerésére, második tagját pedig jellemzően (pl. 2017) befogadói politikai mozgósítására használja Orbán Viktor.

A szerkezet és megszólalásmód sematizmusára vetett pillantás után felmerül a kérdés, hogy van-e a sajátossága a magyar miniszterelnök tusványosi retorikájának? Van, ha például a budapesti évértékelő beszédekhez, parlamenti felszólalásokhoz képest vizsgáljuk a Tusnádfürdőn elénk táruló képet. A „szabadegyetem” szóösszetétel szabadságra utaló előtagját nemcsak politikai, hanem stilisztikai vagy öltözködésbeli szabadságként is értelmező előadók sorába illeszkedik Orbán Viktor retorikája is. Mindig ülve ad elő, ami a könyöklő pozíció felvételével radikálisan csökkenti az előadói gesztikuláció lehetőségeit. Ebből is következik az áll gyakran visszatérő simogatása, amely bölcsességet és a gondolkodás folyamatát hivatott szimbolizálni, de a szorongás csillapításaként is értékelhető, ha túl gyakran él vele a szónok (pl. 2017). Az idei előadás oldottságát fokozta egy kék golyóstoll kézbentartása is, ami azonban egyrészt színben ütötte az előadó ingének zöldjét, másrészt alkalmat adott a toll bizonytalanságot kifejező babrálására, harmadrészt a beszéd elején felsorolt eredmények („Mitől erős egy állam?”) egyes pontjainak kipipálására, a hangsúlyosak bekarikázására is késztették a miniszterelnököt. Ez utóbbi mozzanat ugyanazt a spontaneitást és együtt gondolkodást hivatott kifejezni, mint az öltözék megválasztása, azonban általa felhívta a figyelmet Orbán Viktor egy másik vitatható előadói döntésére: jelentős beszédeit nem szabadon, hanem jegyzetekhez kötve adja elő. Pedig Tusványos éppen az oldott előadói légkör ellenpontjaként komoly programadó beszédeknek ad otthont (pl. 2014), amelyek hatékonyságát megsokszorozná a teljesen fejből mondott beszédek ereje.

Nem kérdés, hogy nyakkendő nélkül öltözködik ezeken az alkalmakon, de a Kossuth Rádióban adott interjúk oldottságán is túltesz a tusványosi beszédek során a miniszterelnök öltözéke. Az idei beszédhez választott ing színénél előnyösebb volt a 2016-os kockás változat. Ez a vezetői öltözködés két alapvető vonulata közül „a nép közé tartozás” irányát, az öltönyválasztásnál is radikálisabban fejezi ki. Ennek az arculatnak nonverbális megjelenését a mimika oldottságában (előadóként csak a választási győzelmet követő beszédeknél enged meg magának ennyi mosolyt), verbális megjelenését pedig a megszólítások („Zsolt”, „püspök urunk”) és kiszólások kötetlenségében fedezhetjük fel. Valójában a retorikai bravúr mind a kötetlenség arculatán, mind az „egy vagyok közületek” üzenetén keresztül, ám azokon túl születik meg.

Az önmagából többet megmutató karakter egy nyilvános szereplő esetében mindig képes a közönség kíváncsiságát felkelteni. Ezt fokozza az előadást követő kérdés-válasz rész is, ahol bárki a jelenlévők sorában kérdést intézhet az előadóhoz. A híres és rangban távoli vezető megközelíthetővé válása, illetve emberi arcának megmutatása a hallgatóság szimpátiáját példátlan mértékben fokozhatja az előadó iránt. Tusványoson ezt a lélektani mechanizmust működteti Orbán Viktor retorikája.

Verbálisan ezt fejezi ki minden tusványosi beszédben az, hogy bonyolult összefüggésekről és összetett problémákról „leegyszerűsítve”, „világosan fogalmazva”, „racionálisan”, „ebben a körben köntörfalazás nélkül” szól hallgatóságához a rétor. Ennek a kiváltságos beszédmódnak a beavatottjai a hallgatók, akik évről évre egy olyan identitást is kapnak Orbán Viktortól, amely az ellentét alakzatára épül. Felsorolások, jelzők és hasonlatok alkalmazásával, tehát ismétléssel és szemléltetéssel, hatékonyan két részre osztja a világot. A két világ közötti lényegi különbséget egyetlen ellentétpárban fogalmazza meg és ezt a személyes névmások tudatos hangsúlyozásával azonosítja, illetve elválasztja a hallgatóságától. Így jött létre a mi okkeresők – ők célkeresők (2013), mi illiberálisok – ők liberálisok (2014), a mi országunk biztos hely – a minket körülvevő bizonytalan világ (2015), mi vagyunk az új Európa – ők a régi Európa (2016), mi Európa védelmezői vagyunk – ők a migrációs válság előidézői és haszonélvezői ellentétpárok. Az egyes szám első és többes szám első személyű névmások észrevétlen felszerélésben rejlik az a vezetői fogás is, amely a hallgatóság identitását újból és újból kicseréli az előadóéval. Orbán Viktor számos esetben akkor beszél többes szám első személyben, ha a saját akaratát kommunikálja (pl. „mi magyarok harcolni akarunk” 2011), amikor pedig feltűnik a tusványosi szónoklatokban az egyes szám első személyű névmás, a mindenki által belátható trivialitásokat fogalmazza meg az előadó („Én ez utóbbiak közé tartozom” ti. aki belátja trivialitásokat 2015). Ekként a józan ésszel bírók képviselőjeként láttatja magát a beszélő, ha magáról szól és egyéni elhatározásait a közösség nevében fogalmazza meg, azért, hogy, Platónnal szólva, retorikája a lelkek irányítása legyen. Olyan ez a retorikai teljesítmény, mint egy kaleidoszkóp: véges számú elem okos elrendezéséből egy színes világ képét teremti meg.

Orbán Viktor 2017-es évértékelőjének retorikai elemzése az ATV-ben

Ma este a 21 órás híradóban az ATV híradójában Simon András  kérdezi Hoványi Mártont Orbán Viktor 2017-es évértékelő beszédének retorikai jellemzőiről.

Miről lesz szó?

  1. Retorikai összkép.
  2. Metaforahasználat
  3. A legnagyobb retorika tét: Soros György nevének a szóba hozása.

atv-hirado

Iskolaigazgatói retorika februártól

Speciális kurzust hirdetünk két modulban az alap- és középfokú oktatásban dolgozó intézményvezetőknek. A vezetői kommunikációból és a speciálisan igazgatói beszédműfajok retorikájából készült kurzusunk egymástól függetlenül vagy egymást követően összefűzve is elvégezhetőek.

Első modul

A kurzus első modulja a nyilvános beszédhelyzetekben hivatott segítségére lenni az iskolaigazgatóknak. Azokat az iskolaigazgatókat várjuk kurzusunk első moduljára, akik szeretnének tovább fejlődni a következő területeken:

  • légzés- és beszédtechnika
  • mikrofonhasználat
  • kiállás, nonverbális kommunikáció
  • öltözék
  • optimális térrendezés és ültetés
  • stilisztika
  • felkészülés a beszédre
  • Műfajismeret:
    1. Tanévnyitó beszéd
    2. Tanévzáró beszéd
    3. Motivációs-értékelő beszéd értekezleteken
    4. Megemlékező beszéd (állami ünnepeken, évfordulókon etc.)
    5. Szalagavató beszéd
    6. Ballagási beszéd
    7. Érettségi bankett megnyitó beszéde
    8. Avató beszéd (pl. emléktábla, új épületszárny etc.)
    9. Iskolai műsorok, programok megnyitó beszéde
    10. Nyugdíjas kolléga búcsúztatása, új kolléga nyilvános bemutatása
  • osztott beszédfókusz (diákok, hozzátartozók, tanári kar, további munkatársak) és kapcsolattartás a hallgatósággal
  • visszacsatolás-technika

Bővebben…