Kommunikációs könyvek szemléje II.

Pej András következő szemléjében a népszerű amerikai kommunikációs tréner könyvéről írt recenziót

Történetek a történetmondásról

Carmine Gallo, Storytelling. A történetmesélés ereje, HVG Kiadó, Budapest, 2016.

carmine-gallo-storytelling-a-tortenetmeseles-ereje

Gallo úr Kaliforniában él a családjával és kommunikációs coachként keresi a kenyerét. Munkája során rengeteg érdekes emberrel került kapcsolatba, akiktől sok lebilincselő történetet hallott. Ezek a történetek gyakran hihetetlennek tűnő fordulatokat is tartalmaztak, ezért akár meséknek is hívhatjuk őket.

Gallo urat kíváncsivá tették ezek a mesék. Vajon mitől ragad magával az egyik történet és miért nem kelti fel a figyelmünket a másik? Vajon mi a közös a cselekvésre ösztönző elbeszélésekben? A válaszok felkutatása érdekében Gallo úr sok nagy történetmesélőhöz ellátogatott, és beszélgetett velük, megismerte az életüket. Ezeket a történeteket tartalmazza a Storytelling című könyv.

Noha a szerző visszakalauzol minket az ősi törzsek tábortüzei mellé is, a fejezetek inkább a modern vállalkozói szféráról szólnak, ezzel szemléltetve azt, hogy egy-egy (üzleti) ötlet kimunkált, történethez kapcsolt előadása bizony versenyelőnyt, vagy adott esetben akár pénzben kifejezhető értéket is hozhat számunkra. Fontos megjegyezni azonban, hogy valószínűleg nem mindenki a vállalkozói ötletek kiváló szemléltetése miatt szeretne jó történetmondó lenni. Bennük a könyv elolvasása után keletkezhet egy hiányérzet. Ennek betöltésére lehet egy módszer az, hogy olvasás közben felírjuk magunknak a magával ragadó történetek számunkra fontos jellemzőit és a jó előadásra jellemző praktikákat. A történetmondás személyes, érzelmekkel teli műfaj, ezért érdemes a saját stílusunkat megtalálni, és minél többet gyakorolni.

A művet olvasva kirajzolódik, hogy a történetmesélés nem egzakt tudomány, ezért aki definíciókra, pontos magyarázatokra kíváncsi, az lehet, hogy csalódni fog. Habár befejezésként kapunk egy „szerszámosládát”, ahol a legfontosabb tudnivalókat összegyűjtve átolvashatjuk, ezek mégis inkább irányelvek maradnak, hiszen a könyv maga is azt sugallja, hogy a történeteink csakis úgy lesznek hatásosabbak, megindítóbbak, ha élőben gyakorlunk és szembesülünk a hallgatóságunkra gyakorolt hatásukkal.

Addig is, íme néhány ötlet a „szerszámosládából” melyeket akár a következő beszédünkben is felhasználhatunk:

  • Szerepeltessünk történetünkben egy „hőst”, aki legyőzi a nehézségeket!
  • Történetünket gazdagítsuk konkrét és odaillő részletekkel!
  • Használjunk egyszerű szavakat és analógiákat bonyolult témáknál is!

 

Kommunikációs könyvek szemléje I.

Kommunikációs könyvek szemléje sorozatunkat retorikatrénereink közül Pej András írásával nyitjuk. Ezeknek az írásoknak az a célja, hogy számba vegyük erényét és hátrányát egy-egy olyan retorikához kötődő könyvnek, amit valamiért figyelemre méltónak tartunk.

*

Pej András

Minden napra egy tanács

Németh Erzsébet, Közszereplés. A társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve, Osiris Kiadó, Budapest, 2006.

KozszereplesAz olvasásról általában egy olyan kép él az emberek fejében, hogy ha úgy döntünk, hogy kezünkbe veszünk egy könyvet, akkor azt érdemes az elején elkezdeni, és a végén, az utolsó oldalon befejezni. Nos, első olvasásra Németh Erzsébet alkotása is lehet ilyen, de később érdemes időről-időre újra elővenni, belelapozni, ismét átolvasni azokat a részeket, amelyek aktuálisan fontosak nekünk. Ahogyan a szerző is megfogalmazza: „A könyvet […] kézikönyvnek, gyakorlati útmutatónak szántam.” És ez a szándék meg is valósul.

Politikusként, kommunikációval foglalkozó szakemberként vagy alkalmi előadóként olvasva a könyvet is tud adni a Közszereplés új tippeket, szempontokat. Nyelvhasználata közvetlen, könnyen érthető, a tudás, melyet átad pedig rendkívül gyakorlatias. Az ajánlásait azonnal kipróbálhatjuk a gyakorlatban. Persze, egyszerre nem lehet mindent tökéletesen beépíteni, éppen ezért jó időnként fellapozni azokat a fejezeteket, amelyek kapcsán fejlődni szeretnénk.

A nyilvános beszéd igen részletes tudnivalóinak ismertetése után Németh Erzsébet külön fejezetet szentel a meggyőzés lélektanának, kiemelve azt, hogy magán a beszéden kívül mennyire fontos az előadó személye és kapcsolata a beszéddel, valamint a hallgatóság összetételének megismerése. A médiában dolgozóknak, illetve azoknak, akik életük során kapcsolatba kerülnek a médiával (pl. egy interjú miatt), különösen hasznos lehet a könyv III. része, mely a társadalmi szintű kommunikáció alapelveiről szól.

A tömörség ugyanakkor hátránya is lehet a műnek. Amennyiben valaki a szónokká válás hosszú útján éppen csak elindult, frusztráló lehet a rengeteg szempont, melyre mind-mind oda kellene figyelni. Jogosan fogalmazódhat meg a kérdés: jó-jó, de mi a legfontosabb? Mi lesz, ha nem tudok minden instrukciót beépíteni?

Az én válaszom az, hogy nem baj, ha nem hajtunk végre mindent tökéletesen. A tapasztalatokból, még a rosszakból is, épülünk. A legfontosabb pedig az, hogy minden nap legyünk nyitottak a fejlődésre. Ebben segítségünkre lehet Németh Erzsébet: Közszereplés című könyve is, amit elsősorban az alapozó szinten járóknak ajánlunk elolvasásra.