Mi az a hanghigiéné?

Az alábbi cikk, és az abban foglalt kutatás a hanghigiéné kapcsán Panágl Zsófia, a Retorikaiskola Montágh-Imre ösztöndíjasának munkája.  Tanároknak kötelező olvasmány, rendszeres hanghasználóknak pedig erősen ajánlott, különösen akkor, ha az illető még nem találkozott a hanghigiéné fogalmával.

Hanghigiéné

Amikor megkezdtem a saját beszédtechnika képzésemet, még a diploma átvétele előtt álltam. A gyakorlataim során azonban már betekintést nyerhettem abba, hogy mennyi apró dologból áll össze egy tanóra valójában. Gondolhatunk itt a megfelelő környezet kialakítására, a tárgyi feltételek meglétére vagy a pedagógus személyiségére is. Mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy a saját hangunkat felkészítsük a használatra. Ehhez kapcsolódóan egy, azóta számomra is fontossá vált fogalommal egyszer sem találkoztam: ez a hanghigiéné. Ez alapvetően magában foglalja a hang tudatos használatát, illetve a preventív gondolkodást is a mindennapokban. A hanghigiéné része többek között a gége és a hangszálak beszéd előtti bemelegítése, ami hasonló a beénekléshez.

A hangodat is tisztán tartod? (forrás: unsplash.com)

Előfeltevés

Azt, hogy miképpen lehet óvni a pedagógusok egyik legfontosabb munkaeszközét, saját tapasztalataim szerint nem tanítják az egyetemen, mint ahogyan ez a vizsgálatom során ki is derül. Feltételezéseim mind a köré a gondolat köré csoportosultak tehát, miszerint a pedagógusok, kiemelten is a testnevelők, az évek múltán, egyre több tapasztalattal a hátuk mögött elkezdenek még tudatosabban odafigyelni olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint amilyennek elsőre a beszédtechnika tűnhet.  Pedig a helyes beszédtechnika megőrzi a hangszalagok egészségét, csökkenti ezek terhelését, a hang tudatos használatára nevel, és lehetővé teszi az optimális terhelhetőséget.

…az évek meg a rutin… de hol marad a tudatosság?

Mivel műveltségterületem szerint a testnevelés és sport tanításához szereztem plusz tudást és tapasztalatokat, illetve kisgyermekkorom óta sportolok, ezért sokszor fordultam meg zajos uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben. Talán sokan nem is gondolunk bele, hogy azok a testnevelők és edzők, akik naponta hosszú órákat töltenek el ilyen zajos környezetben, mennyivel jobban ki vannak téve a fokozott hangi megterhelésének. Az imént felvezetett gondolat és a személyes élményeim hatására készítettem egy tájékoztató jellegű felmérést testnevelők között, amelyben olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például, hogy mennyire tartják fontosnak a beszédtechnikát az évek, esetenként évtizedek óta pályán lévő tanárok, vagy mennyire gondolják tudatosnak magukat a munkájuk során. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy szívesen részt vennének-e egy beszédtechnika tréningen. Ez a cikk most arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a hipotéziseimet, majd összevesse a felmérésből kapott eredményekkel.

Felmérés

A vizsgálathoz egy tíz rövid kérdésből álló kérdőívet készítettem. A kérdésekre saját válaszokkal, illetve feleltválasztós és lineáris skálán jelölhető eredményekkel lehetett felelni. A kitöltéshez nagyjából két-három percre volt szüksége az önként vállalkozó testnevelőknek. A válaszadók többsége egy szakmai csoport tagjai közül került ki, amelyben már több mint tízezren vannak, s egyfajta online közösségként funkcionálnak. Előzetes felvetéseim között az alábbiak szerepeltek:

  1. minél több ideje tanít a megkérdezett, annál tudatosabban használja a hangját (a saját bevallása szerint),
  2. minél több órát tanít egy nap, annál fontosabbnak gondolja a tudatos beszédhang használatát,
  3. a megkérdezettek nagy része nem vett még részt beszédtechnika tréningen.

Hipotézisek

Az első hipotézis igazolására feltett kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy a tanított évek számával együtt tudatosabbá válik a hanghasználat, az 1-5 éve a pályán lévők mindössze 36,4%-a értékelte a 0-7 terjedő skálán hét pontra a hanghasználatával kapcsolatos tudatosságot, míg a 15-30 éve oktatóknak csupán a 31,6%-a. Az 5-15 éve oktatók 33 %-a jelölte ugyanezen pontokat. A tudatosság szempontjából a 0 jelöli az abszolút nem, vagy a 7 pedig a teljes mértékben tudatos hanghasználatot. Az minden korcsoportnál elmondható, hogy a férfiak, a saját bevallásuk szerint, sokkal direktebben kezelik a hangjukat. A nők általában szélesebb skálán értékelték a saját teljesítményüket, míg az férfiak inkább két értékkel dolgoztak, amelyek többségében az 5 és a 7 voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanított évek számával kapcsolatosan ez az érték minimális csökkenést mutat, de nem szignifikáns az eltérés az egyes csoportok között.

A következő kérdésben, amely azt kutatta, hogy aki több órát használja egy nap a hangját, annak valóban fontosabb-e a tudatosság, meglehetősen különböző módon értékelték magukat a megkérdezettek. Minden csoportban a skálán 0-4-ig a válaszadók nagyjából átlagosan 10-15%-a választotta az értékeket, míg 4-7 között már jelentős különbségek alakultak ki: a 2-4 órát, illetve 4-6 órát tanítók nagyjából 71 %-a, míg a napi 6-8 órát tanítóknak a 87%-a jelölt ebben a tartományban értéket. Megállapítható tehát, hogy azok, akik naponta több órát tanítanak, már feltételezhetően tudatosabban is használják a hangjukat.

hanghigiéné

forrás: shutterstock.com

A harmadik felvetést sikerült alátámasztani. Az összes megkérdezettnek csupán a 11,6% válaszolta azt, hogy része volt már beszédtechnika tréningben. Külön érdekes tény, hogy ők mind nők voltak és a legkülönfélébb okok miatt volt részük a képzésben. Volt olyan, aki foniátriai problémák miatt, mások színházi képzés keretén belül, illetve néhányan egyetemi és főiskolai tanulmányaik során részesültek ebben. Egyikőjük, akinek a leghosszabb ideig (2 évig) volt része beszédtechnika órákban, még személyesen találkozott Montágh Imrével, ami saját bevallása szerint életre szóló élmény volt a számára.

 

Összegzés: a hanghigiéné

Mindent összegezve tehát elmondható, hogy gyakorló testnevelők körében sem elterjedt és evidens az effajta beszédtechnikai képzés és tudatos hanghasználat. Pedig „Hangterhelés előtt ugyanúgy fontos a bemelegítés, mint a sportban. A bemelegítő gyakorlatok sportban abban segítenek, hogy a szervezet ráhangolódjon a terhelésre, hogy jobb teljesítményt tudjon nyújtani és megelőzze a sérüléseket. Ugyanez érvényes a gége, a hangszalagok felkészítésére a fokozott terhelésre. Gondoljunk csak az énekesekre, akik skáláznak, beénekelnek koncert előtt. A bemelegítés során megnő a működő izmok vérellátása, könnyebben mozognak.”[1]

Ez egy tájékoztató jellegű, kis mintával dolgozó felmérés volt és nem egy reprezentatív kutatás. Ennek ellenére talán érdemes lehet azt végiggondolni, hogy a véletlenszerűen megtalált testnevelők válaszai mentén kialakult kép akár figyelemfelhívás is lehet. Szükségesnek látszik ennek alapján az ilyesfajta képzési lehetőségek biztosítása a leendő pedagógusok számára. Hiszen „A megfelelő hanghasználat nem mindig veleszületett tulajdonság. Logopédus, foniáter segítségével azonban elsajátítható olyan egyéni hangképzés, mely megőrzi a hang minőségét.”[2] Az, hogy a felmérés utolsó kérdésében arra, hogy mit jelent a hanghigiéné fogalma[3], a megkérdezettek nagy többsége vagy nem, vagy rosszul adta meg a választ, megmagyarázhatja, hogy miért nem tartja a nagy részük fontosnak a hanghasználattal kapcsolatos tudatosságot sem. Hiszen hogyan is lehetne valamire kiemelt figyelmet fordítani, amit nem, vagy csak felületesen ismerünk?

[1] http://foniatria.hu/2018/03/06/9-dolog-amire-egy-profi-hanghasznalonak-oda-kell-figyelnie/ (letöltés dátuma: 2021. 09. 21.)

[2] uo.

[3] „Az a magatartás, amelyet az egyén saját beszédhangja károsodásának megelőzésére fejleszt ki, illetve alkalmaz.” uo.

Ha szeretne saját hanghigiénéjéről gondoskodni, Retorikaiskolánk beszédtechnika tanárai biztos kézzel tudják vezetni ezen az úton. Keresse az egyéni képzés lehetőségét az info@retorikaiskola.hu címen, ahol munkatársunk örömmel áll a rendelkezésére.

NETorika konzultációt tartottunk

Az Oktatási Hivatal felkérésére, az M5 tévécsatornával együttműködve egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A premiert követően a Szónok Születik Retorikaiskola is publikálta a videókat a honlapján és a facebook-oldalán, ahol egy nyereményjátékra is invitáltuk az érdeklődőket. A tét nem volt kevesebb, mint egy minicsoportos, egy órás, díjtalan NETorikai konzultáció a Retorikaiskola trénereivel. A felvételeket bemutató öt bejegyzés megosztói közül kerültek ki a szerencsések.

onlineeducation

Az online találkozóra 2020. május 16-án került sor, ahol a résztvevő három főnek egy-egy kétperces kiállásgyakorlatot kellett bemutatnia, amelyekre retorikai és netorikai visszacsatolást kaptak. Az intenzív és jó hangulatú eseményről az alábbi visszajelzéseket kaptuk a meghívottaktól.

“Kedves Márton és András, köszönöm az online retorika képzési alkalmat.
Jó volt dolgozni veletek, megismerni benneteket, a téma iránt elkötelezett személyeteket. Köszönöm, hogy segítettetek ránézi arra, hogy a saját, eddig kialakított homeoffice működésemben mi támogathatja és mi vonhatja el a hallgatóság figyelmet.
Köszönöm a megerősítéseket, örültem, hogy erre fektettetek hangsúlyt mindegyik résztvevőnél, és ehhez csatolva hívtátok fel fontos dolgokra a figyelmet. Mentori munkáimban azt tapasztattam eddig, hogy ez a leghatásosabb arra, hogy az átadott információ meg is érkezzen.
Számomra különösen érdekes volt rálátni arra, hogy a modern technika eszközeinek használatakor hogyan szükséges figyelni a normál (offline) előadásnál megszokott részletekre mint gesztus, kiejtés, mondanivaló logikai szerkezete, a hallgatóság bevonása a témába, és hogyan kell új, eddig nem annyira előtérbe kerülő szempontokkal is számot vetni: pl. azzal, hogy a szemkontaktus a kamerára vitt tekintetben valósul meg, a kéz gesztusai látszanak-e a kamerában, mi is van az előadó mögött a háttérben. Örülök, ha tovább tudjátok vinni ezeknek a módszereknek a továbbadását, oktatását.”

Szentes Judit (Katolikus Pedagógiai Intézet, pedagógiai szakértő, közoktatási szaktanácsadó – 2020)

 

“Jó ideje home office-ban dolgozom, rendszeresen veszek részt online megbeszéléseken. Erre a célra kialakítottam egy otthoni dolgozószobát, de fel sem merült bennem, hogy a mögöttem lévő hátteret tudatosan rendezzem el. A NETorikai képzési alkalom ráébresztett, hogy egy kis odafigyeléssel hatékonyabbá tehetem kommunikációmat az online térben.”

Várdai Levente (Magyar Cserkészszövetség, regionális koordinátor, VI. Dél-Dunántúli cserkészkerület – 2020)

 

“Rendszeresen tartok előadásokat, ezért fontos számomra, hogy visszajelzéseket kapjak retorikai szempontból. Ehhez “szakértő szem” szükséges, amit Mártontól és Andrástól megkaptam. Megerősítettek abban, hogy a szakmai hitelesség érződik az előadásomon, jól artikulálok és megvan a kellő hangerőm. Ugyanakkor jobban oda kell figyelnem az időbeosztásra és a környezetből jövő jelek észlelésére, valamint a helyes levegővételre, a “légtámasz”-ra. Ezek mind értékes visszajelzések számomra, amiből igyekszem tanulni, fejlődni és beépíteni a mindennapi munkámba. Köszönöm, hogy részt vehettem ezen az alkalmon!”

Kozákné Zsuzsa (KamaszMentor, emberi erőforrás tanácsadó, pályaorientációs szakember – 2020)

 

Bárhogyan is alakul a közegészségügyi helyzet (remélve a legjobb kimenetelt), az online térben megtartott találkozások egyre inkább kikerülhetetlennek tűnnek. Az újfajta retorikai kihívásokat illetően is igaz, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Ha Önt is foglalkoztatja ez a téma, jó szívvel ajánljuk figyelmébe NETorikai kínálatunkat.

NETorika 5.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Öt részes minisorozatunk záró részében az kerül fókuszba, hogy mit kezdhetünk előadóként az online tér okozta lámpalázzal, hogyan nyerjük vissza a magabiztonságunkat ebben az újszerű retorikai kihívást jelentő helyzetben. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: A lélek karbantartása mellett érdemes a testünkkel is foglalkozni, nem csak a mozgásszegény életmód, hanem a feszültség kiengedése érdekében is. Az otthon töltött idő vagy az otthoni munkavégzés ne járjon fizikai inaktivitással! Ki-ki kedve és ideje szerint talál otthon is végezhető gyakorlatsorokat az interneten, de a Retorikaiskola e-learning tananyaga is tartalmaz ilyet.

Ha úgy érzi, hogy már csak a főpróba van hátra, ehhez pedig átfogó és szakszerű visszajelzésre lenne szüksége, tekintse meg E-próba szolgáltatásunkat!

NETorika 4.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A negyedik részben számtalan apró tippet adunk annak érdekében, hogy a megvilágítás, a nyílászárók elhelyezkedése és a beszűrődő hangok ne zavarják meg az előadásunkat, illetve a hallgatóságunkat. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: A legtöbb, webes kommunikációt támogató alkalmazás képes arra, hogy a mikrofonunkat egy kattintással vagy gombnyomással lenémítsa. A beszűrődő, oda nem illő hangok kiszűréséhez érdemes ezt alkalmaznunk, illetve erre buzdítanunk az oktatási folyamat vagy beszélgetés többi résztvevőjét is, ezzel elkerülve sok visszakérdést a nem jól értett mondanivaló miatt.

A videósorozat befejező (ötödik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 3.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A harmadik részben azzal foglalkozunk, hogy a kamerához képest hogyan érdemes elhelyezkedni és miként lehet az online térben a szemkontaktust a körülményekhez képest élővé, természetessé tenni. Szóba kerül az is, hogy a rendelkezésünkre álló fényforrásokat hogyan célszerű használni. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Állítsuk be úgy a webkamera magasságát, hogy az megközelítőleg a szemünk magasságában legyen (esetleg valamivel magasabban), ha szükséges, akár könyvekkel alápolcola a laptopot vagy egyéb eszközt. Így elkerülhető az, hogy a legelőnytelenebb, alulról vett felvételek közé sorolódjon a virtuális jelenlétünk. Az ideális jegyzetek – melyekről a Retorikaiskola lámpaláz-csillapítójában még több tanácsot olvashat – nem csak a stresszoldásban segítenek, hanem lehetővé teszik a folyamatosabb, természetesebb szemkontaktust is. Ezt webkamerán keresztül eleve nehezebb fenntartani, de a nem jó helyen (pl. az asztalon) elhelyezett jegyzetek ezt tovább ronthatják, hiszen a tekintetünk fókusza a biztonságot jelentő asztallapunkon, illetve az azon elhelyezett segédletünkön fog pihenni

A videósorozat következő (negyedik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 2.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Használjunk-e fülhallgatót? Hova készítsük az innivalónkat? Hogyan tudom közelebb hozni a hallgatóságot? A második rész több hasznos tanácsot is megfogalmaz a helyes eszközhasználatról, legyenek ezek a néző számára akár láthatóak, akár láthatatlanok, emellett kitér az előadói öltözékre is. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Előfordulhat, hogy szemléltetni szeretnénk az előadásunk során. Akár digitálisan, a monitor képernyőjét megosztva, akár analóg módon, a webkamerába mutatva tesszük ezt, sok bakit elkerülhetünk azzal, ha ezt előtte gyakoroljuk, például egy kollégánk segítségével. Így orvosolható az, ha egy szoftver például tükrözi a kamera képét és emiatt fordítva jelenik meg a hallgatóságunk számára az, amit közölni szeretnénk. Amennyiben a monitorunkon látható tartalmat tennénk közzé, bizonyosodjunk meg arról, hogy mit fog látni a másik oldal, ne legyenek feleslegesen megnyitott vagy oda nem illő tartalmak (pl. családi fotó háttérképként) a saját gépünk virtuális íróasztalán.

A videósorozat következő (harmadik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 1.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Az első részben a webkamerás távoktatáshoz szükséges térkezeléssel foglalkoztunk, azon belül is a háttér kialakításával. Szóba kerül az is, hogy hova érdemes tenni a telefonunkat, ha online előadást tartunk. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Az előadói tér megválasztásakor érdemes tekintettel lenni a háttér színére is. A legtöbb otthonban ez nem könnyen variálható. A viselt ruházatunk színe viszont igazítható a háttérhez. Érdemes elkerülni a zsúfolt mintás ruhadarabokat, ezek nem mutatnak jól kamerán keresztül. Öltözékünk illeszkedjen harmonikusan a háttérhez, de teremtsen kontrasztot is, hogy a figyelem ránk irányuljon!

A videósorozat következő (második) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

Ha úgy érzi, hogy már csak a főpróba van hátra, ehhez pedig átfogó és szakszerű visszajelzésre lenne szüksége, tekintse meg E-próba szolgáltatásunkat!