2022-ben is építészeket készítettünk fel a Média Építészeti Díja gálára

Immár 18. alkalommal rendezte meg az Építészfórum a Média Építészeti Díja gálát, és most már a Retorikaiskola is sokadjára tér vissza az eseményre és az azt megelőző retorikai felkészítésre. A pályázókat abban segítettük, hogy a szakmailag magas színvonalú munkáikat még nagyobb meggyőzőerővel tudják prezentálni a zsűri előtt. Egyáltalán nem könnyű többszáz ember előtt, 3 perc alatt magával ragadóan és érthetően átadni azt, ami akár több hónap munkájának az eredménye. Arról, hogy mi mindent lehet ebből tanulni, egy korábbi cikkünkben lehet olvasni.

Forrás: epiteszforum.hu

Épület kategóriában a fődíjat a Váncza Művek nyerte el, a derekegyházi Szentháromság-templomért. Váncza László, az építésziroda vezetője, illetve a prezentáció előadója így nyilatkozott a felkészítésről.

Sokat segítettetek nekem, annak ellenére, hogy már előző évben is szerepeltünk a gálán, volt már némi tapasztalatunk e téren. Én személy szerint nem tudok mit kezdeni magammal ebben a helyzetben, miután az irodámban és az építkezéseken töltöm időm java részét. Kerülöm a kamerákat, teszem a dolgom.

A tréning nagyon hasznos volt, előre hallhattam a többieket, s együtt beszélhettük meg a tervezett prezentációkkal kapcsolatos észrevételeinket. Ez nagyon sokat segített. A legtöbbet a helyszíni főpróba utáni helyreigazításod adott.

A MÉD 2022-n a legjobb tervnek járó díjat Rátgéber László vehette át. Előadásában a palkonyai pincesor revitalizációjával foglalkozott.

Forrás: epiteszforum.hu

A diplomamunkáját bemutató építész szavai következnek:

Mindig is zavarban voltam a nagy közönség előtti szerepléseknél. Amikor megtudtam, hogy bemutathatom a diplomamunkám a Média Építészeti Díja gálaestjén, egyből elkapott az izgalom. Tervem ismertetésére mindössze 3 percem volt, így egy nagyon összeszedett, pontos, precíz előadás elkészítése nélkülözhetetlen volt. Ebben nagy segítségemre volt a Szónok Születik Retorikaiskola felkészítő foglalkozása. A médiaeseményt megelőző tréningen a megfelelő légzéstől elkezdve, az artikuláción, a prezentáció struktúráján át, egészen a megjelenésünkig nagyon alapos felkészítést kaptunk mentorunktól, Andristól. Csoportosan, illetve egyénileg is foglalkozott velünk, kiváló tanácsokkal, építő kritikákkal látott el minket.
A Retorikaiskola csapata a gálaesten is nagyszerű segítséget nyújtott, bemelegítette az előadókat, utolsó jó gondolatokkal küldtek fel mindannyiunkat a színpadra. Azt hiszem, segítségük nélkül biztosan nem sikerült volna ilyen minőségben elkészíteni, illetve előadni a prezentációt.
Már ilyen kevés idő alatt is rengeteget tanulhattam, melyek nem csak a jövőbeli előadásaimban, de a mindennapjaimban is hasznomra fognak válni.

Idén is versengett a tíz előadó a Szónok Születik Retorikaiskola által meghirdetett Legjobb Prezentáció díjáért, amelyet a hallgatóság szavazatai alapján Valkai Csaba és Fülöp-Vadadi Adrienn előadása nyerte el szentendrei családi házukról. Nyereményük egy 100 000 Ft értékű utalvány, amely a Retorikaiskola bármelyik képzésére beváltható. Adrienn így emlékezett vissza a felkészítésre.

Először azt gondoltam unalmas lesz egész nap a prezentációval, előadásmóddal, beszédtechnikával foglalkozni, de nagyon behúzott a folyamat. Még úgy is, hogy senkit sem ismertem. Az, hogy már az elején megmutatkoztunk egymás előtt egy nagyon nem „felnőttes” viselkedéssel – különféle hangokat adtunk ki, berregtünk, szuszogtunk, mint aki újra beszélni tanul – oldotta a hangulatot. Onnantól, még ha mind a közös projektünkkel foglalkoztunk is, egy közösséggé verbuválódtunk, figyeltünk egymásra, kíváncsiak voltunk a másikra, segítettük egymást. Mindezt egy sok órás folyamatban, ami annyira változatos volt, hogy igazán feldobódva és többként mentem haza.

Szívből gratulálunk minden finalistának és különösen a díjnyertes előadóknak!

A beszéd, ami felmelegít: Bush elnök beszéde a Kossuth téren

Történelmi pillanat  beszéd az esőben — összetépett jegyzet


George H. W. Bush 1989-ben elhangzó Kossuth-téri beszédét általában ezekkel a jelzőkkel társítják. Berki Júlia, a Szónok Születik Retorikaiskola junior trénerének beszédelemzése azonban mélyebbre ás ennél. Segítségével tudatosabbá tehetjük reflexiónkat a történelmi és a pillanatnyi kontextusra; dekódolhatjuk a szónok öltözékének jelentésrétegeit; valamint megfigyelhetjük nonverbális gesztusait, és fejtegethetjük szónoklatának szavai mögött rejlő lélektani üzenetét.

Ezen túl olyan kérdések válaszához is közelebb juthatunk, hogy mitől lesz egy beszéd sikeres és ikonikus. Vagy hogy mit tanulhatunk George H. W. Bush kapcsán háborús retorikáról, rögtönzésről, vezetői kommunikációról.

Kontextus, amit egy jó előadó figyelembe vesz

Milyen gondolatokkal, milyen lelkiállapotban, ki nem mondott belső várakozással és igényekkel érkezhet a hallgatóság?

George H. W. Bush azóta már ikonikussá vált beszéde esőben született. Magyarország – és a szocialista országok – számára korszakhatárnak tekinthető e beszéd: a kelet-nyugat viszony egy új szakaszba lépett. Az 1989-es Népszava júliusi száma így számol be erről:

Hiszen nehezen lenne letagadható, hogy várjuk, nagyon várjuk már őt. Töprengünk, ábrándozunk, mérlegelünk, némiképp szorongunk és kíváncsiak vagyunk, elvégre nem mindennapos eseményről van szó: hivatalban levő amerikai elnök most először látogat el hozzánk…”

A Bush-látogatás legfontosabb kérdése Magyarország számára az volt, hogy mit várhat az elnöktől. Vajon kinyitja a Nyugat kapuit Kelet- és Közép-Európa számára? Éppen ezért 1989-ben a Kossuth téri esőben elhangzó beszéd világraszóló pillanatnak ígérkezett.

A helyszín

A kültéri helyszín többféle kockázatot rejt, ami sokszor rugalmasságot, spontaneitást és kreativitást igényel. A Kossuth térre szervezett szónoklat szimbolikus helyszínként nagyszerű választásnak bizonyult mindaddig, míg el nem kezdett zuhogni az eső. A korabeli tudósítás szerint az elnöki látogatás előtt „egy órával még dörgött az ég, szakadt az eső, és szinte éjszakai sötétség borult Budapestre.

El lehet képzelni a szervezők aggodalmát, és a Kossuth szobor előtt összegyűlt, átfázott tömeget, ahogy a remény, a félelem és a várakozás érzése kavarog bennük. Ahogy az elemzett beszéd felvétele mutatja, nem sok embernél volt esernyő.

Megjelenés, ami néma üzenetet hordoz

Mitől lehet egy előadó szimpatikus, rokonszenves – már megszólalása előtt?

Ebbe az átázott miliőbe érkezik Bush, feleségével, Barbarával. Öltözetük egyszerű. Az elnök egy hétköznapi, drapp színű ballonkabátot visel, ezáltal megjelenése azt az érzetet kelti, mintha egy átlagos polgár lenne a tömegből. Csak az alapos szemlélő számára tűnhet föl a kabátból kivillanó, élére vasalt fehér gallér és nyakkendő.

Mit jelez ez a megjelenés? Az amerikai elnök kettős minőségben lép hallgatói elé. A hivatalos megjelenés fölé vett polgárias öltözék akarva-akaratlan üzenetet hordoz. Egyszerre amerikai elnök és egy ember a nép köréből. Bush itt, amellett, hogy nem mond le elnöki szerepéről, egy újabb réteggel árnyalja megjelenésének üzenetét: a helyzetnek megfelelően öltözik (eső, köztér), így kíván azonosulni hallgatóival, közösséget vállal velük.

bush

Budapest, 1989. július 11. (AP Photo/Charles Tasnadi)

Beszéd előtti pillanatok: a közönség ekkor is figyel!

Az előadást megelőző pillanatokban, abban a jelentéktelennek tűnő pár percben tetteink sokkal többet mondanak, mint hinnénk. A szónok személyét többek között ezek a pillanatok is hitelesítik. Az első benyomás az elnökről árnyalódik, az összetartás és szolidaritás jegyében történő cselekedeteivel. Azáltal, hogy a feje fölé tartani kívánt esernyőt elutasítja, osztozik a jelenlévők helyzetében. De ezt fokozza az a gesztusa is, hogy addig nem kezd bele beszédébe, amíg nem gondoskodik magyar tolmácsról az angolul nem feltétlenül értő hallgatóságnak. Ez a kifelé figyelés, empatizálás szintén fontos elem ahhoz, hogy a beszéd valóban célba érjen.

A kommunikációs helyzet tehát összetett: az időjárás és nyelvi korlátokat szükséges figyelembe venni. Talán ez  a figyelem vezetett a következő tetthez is.

Váratlan beszédkezdés: garantált figyelem

Bizonyára megfontolt, átgondolt, pontos és nagyon összeszedett gondolatokat vártak a megjelentek. De George H.W. Bush amerikai elnök váratlanul összetépi a beszédét, kitárja a karját a zuhogó esőben, és rámosolyog az ázó-fázó népre. Hogyan és miért enged meg magának egy ilyen meghatározó pillanatban ilyen lazaságot?

Ahogy öltözete és az esernyő elutasítása is, a formabontás ebben a gesztusban is folytatódott. Mégis, talán ez a leglátványosabb eleme. A megszólalást megelőző pillanatokban a széttárt, magasba emelt karok, és az ezáltal kiváltott ováció már szinte „popsztár” hatást kelt.

A széttépett beszéd, a váratlan fordulat, a közösséget vállaló, szabad és önfeledt elnök egy kiélezett háborús kontextusban – ezek együttállása tette ezt a beszédet ikonikussá. Ha tehát előadásunkat felejthetetlenné szeretnénk tenni, a váratlanság erejével emlékezetes meglepetést okozhatunk.
„Hosszú ideje állnak már itt az esőben. Engedjék meg, hogy szívemből beszéljek.” (itt egy ezt kifejező mozdulattal leveszi a szemüvegét) Rövid leszek.” – Beleérez, látja, hogy mit, mennyit bír most a hallgatósága, igazodik a körülményekhez. Az adott helyzethez való alkalmazkodás, együttműködés megmutatkozik a beszéd hosszában (körülbelül 3 perc), és rögtönzött műfajában is.

A beszéd műfaja gyakran magában hordozza a hangnemet és a stílust is

Az elnök a sztenderd, köznyelvi regisztert használja. Mondatai személyesek, egyszerűek. Ez a választott, improvizatív jellegű beszédműfajból is következik. Hiszen a legkönnyebben úgy lehet rögtönzést végrehajtani, ha megosztom hallgatóságommal saját kapcsolódásomat a témához, ahogy itt George H. W. Bush is teszi. Ő itt a személyesség erejével győzi meg hallgatóságát. A formális stílust elhagyva familiáris hangot üt meg. („Barbara and I feel the warmth of this welcome.”) A családiasság érzetét az is erősíti, hogy feleségével együtt van jelen. Sok benne az E/1 személyű mondatkezdés és a T/1-ben való fogalmazás is megjelenik. Ez utóbbi két esetben: vagy feleségére és magára használja a „mi” mondatkezdést, vagy Amerika nevében fogalmaz.

Egyetlen és talán a leghivatalosabb mondata, amikor felhozza vezetői posztját, erős (többször is hangsúlyosan megjelenő), mutató gesztussal kísérve (1:52), majd rögtön át is fordítja ezt azzal, hogy érzelmileg kapcsolódik Magyarországhoz az amerikai polgárok nevében is. („I want you to know that I am here as President of the United States, because we have in our country a special affection and feeling for the people of Hungary.”)
A vezetői kommunikáció szempontjából eddig azt láthatjuk, hogy George H. W. Bush egyszerre egy közülünk és egyszerre elnök – azonosul és vezet, átérez, de előre mutat. Szép visszatükröződése ez a 3. pontban tett, öltözködéssel kapcsolatos megfigyeléseknek. Érdekes, ahogy a kommunikációban a hatalomhoz való viszony előbb vagy utóbb, akarva vagy akaratlanul, de mindig transzparenssé válik.

A szavak, és a mögötte rejlő üzenet

Bush elnök épít a történelmi, háborús kontextusból fakadó lélektani szükségre. A beszéd gyakran visszatérő kulcsszavai is a bizalom és az otthonosság érzését erősítik: (szeretet, otthon, együtt, meleg fogadtatás, érzés, köszönöm, hit, meggyőződés, biztosság). Éppen ezért érezhetjük a beszédet egyenesnek, őszintének, barátinak és közvetlennek.

George H. W. Bush tehát egy igen mély igényre reagált: felveszi a barát/édesapa szerepét a várakozó, kiszolgáltatott, reménykedő, valamint elfogadásra és biztonságra éhes magyar népnek. Ez a verbális gesztus nagyon szépen megmutatkozik a beszéd kezdő (0:24-30) és záró pillanatában (3:23): széttárt kezek, felemelt karok. Ezzel mintegy kiterjesztette óvó, áldó, üdvözlő kezét a magyar népre.
Ha egy előadó képes a hallgatóság legmélyebb részéhez, a legbelsőbb lélek-rétegig hatolni, oda, ahol a szónok is szülő, testvér, barát: akkor nagyon mély szinten találkozhat egymással az előadó és a közönsége.

Biztonság és béke – ezeket az érzelmeket lehet támogatni a háborús kommunikációban. A mai politikában is láthatunk erre példát, és az elnök beszédének is valószínűleg ez volt a célja.

bush

1988 Republican National Convention, New Orleans, Louisiana. (Photo by © Shepard Sherbell/CORBIS SABA/Corbis via Getty Images)

Szignifikáns nonverbális és verbális eszközök

A mimika végig erőteljes, bár nem teljesen tudjuk eldönteni, hogy tudatos, vagy önkéntelen-e az egész beszéden végighúzódó, széles mosoly. A szemkontaktust a hallgatósággal végig szorosan tartja, a tekintet melegsége segíti az érzelmek kifejezését. Ennek ellenére a mosoly néha művinek tűnik (pl.1:33-nál) – és megfigyelhető, hogy miután folytatja a beszédet, a szeme nem változik, azon nem látszik a mosoly.

A beszédet végig három karakteres mozdulat kíséri: ökölbe szorított kéz, a mutatóujjal előre és felfelé mutató kéz, és az említett kitárt karok. A mutatóujj és az ökölrázás egyaránt olyan domináns, erőteljes gesztus, amely fenyegető, megfélemlítő hatást is kelthez. A 2:37. perctől indított mondat látványos példa erre: erős gesztus-sorozat kíséri („…we must work with Hungary, we want to work with Hungary…”). Ahogy a beszédtempó is igazodik a hangsúlyos mozdulatokhoz, a hangerő is emelkedik. A hangot tónusos dallamosság jellemzi. A mély színezetű bariton magabiztosan és ritmusosan szól, nyitott artikuláció segíti a megértést.

A szöveg verbális elemei közt az ismétlés és az ellentét hangsúlyos. Az egész beszédre jellemző a hideg, esős környezetnek a meleg fogadtatással és érzelmekkel való szembeállításának játéka. („Long after this rain is gone, I am going to remember the warmth of the welcome from the people of Hungary.”) A fizikai érzékelésre ható eszköz az ismétlések közt is előjön: („…at some drier time and some drier place”)

Konklúzió

Minden hatásossága ellenére nagy hiányossága a szónoklatnak, hogy nem személyes jellegű beszéd volt. Tulajdonképpen bármelyik ország bármelyik városában elhangozhatott volna. Annyira általános lett, hogy az ország nevét kicserélve Bush elnök bárhol elmondhatta volna. Hiányzik a konkrétum: nem mond semmilyen személyt, helyszínt, vagy eseményt, ami kifejezetten a magyar néphez, vagy a magyar népről beszél.
A műviség, – ami néha felbukkant- és a domináns, szinte leuraló gesztus elemek, valamint az általánosító fogalmazás gyengítik, és néhány helyen meg is kérdőjelezik a szónoklat hitelességét, és inkongruenssé teszik a szónoklatot.

George H.W. Bush személyiségének azonban olyan vonásai is vannak, amelyek lehetővé tették, hogy elnökké válasszák. Ez ebben a beszédében is megfigyelhető. Egyrészt a hatalommal való bánásmódja miatt, amelynek szimbóluma lehetne az ingre vett ballonkabát. Másrészt az a szenzitivitás, ahogyan a felszínen zajló és mélylélektani eseményekre reagált:

  1. Közösséget vállalt az összegyűltekkel, alkalmazkodott az eső okozta fizikai szükségletekhez (rövidség).
  2.  Válaszolt a háború miatt létrejött lelki igényre: megteremteni azt a biztonságérzetet, hogy számíthatnak rá.

A hideg és az eső ellenére a szónok szavaiból áradó melegség – a videót nézve – elnyerte a hallgatóság tetszését. Úgy tűnik, ha egy előadó meg meri élni, fel meri vállalni emberségét az emberek előtt, akkor nagyobb elfogadásra, megértésre, meghallásra és szeretetre számíthat, mint bármilyen precízen kiművelt „diplomáciai” beszéd által.

A kávé hatása a beszédre – Rétorok reggelije III.

Dietetikai tanácsok előadóknak III.

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak, így ez a cikk is: ezúttal a kávé nyilvános beszédre való hatását elemzi.

Kávé, tea, energiaital: hogyan hat ránk a koffein?

A koffein hatása függ attól is, hogy milyen forrásból juttattuk a szervezetbe. A fekete teában és zöld teában található csersavak elnyújtják a koffein felszívódását, így egyenletesebb felszívódást tesznek lehetővé. A kávéból, energiaitalból ellenben nagy lendülettel indul meg a felszívódás. Talán meglepő, de nincs kimutatható különbség a kávé és az energiaital felszívódási sebessége között. Ez a különbség akkor sem kimutatható, ha eltérő az italok hőmérséklete vagy a fogyasztási sebesség (1).

45 perc alatt az általunk elfogyasztott kávé vagy energiaital formájában elfogyasztott koffein nagy része felszívódik. A koffein plazma koncentráció csúcsa 15 és 120 perc közé tehető. (2) Ez igen széles sáv, befolyásolja ugyanis a felszívódásának sebességét ugyanis a gyomor teltségi állapota, az elfogyasztott élelmiszerek rosttartalma, valamint a dohányzás is.

A koffein mellett éberségünket a saját hormonjaink is befolyásolják. A legújabb kutatások szerint, alkalmazkodva a kortizol nevű hormonunk ciklusaihoz, a délelőtt 10.00 és 11.30, valamint a 14.00 és 17.00 óra közötti időintervallum a legideálisabb a kávézásra-teázásra a hétköznapokban. Érdemes keresni egyéb alternatívákat az ébredésre: például az arcmosás is hasonló hatással lehet. Ha lehet, fogyasszuk el a kávénkat akkor, amikor a szervezetünknek is a leghasznosabb.

kávé

Forrás: unsplash.com

Ihatok-e kávét előadás előtt?

Ha valaki naponta 2-3 csésze kávét megiszik, és mellette elfogyasztja a javasolt folyadékmenniységet (1,5-2,5 liter/nap), általánosságban nem lesz jobban dehidratált a teste, mint az, aki nem iszik kávét. Az viszont már számít, hogy iszunk-e a kávé mellé elegendő folyadékot. Ha nem, akkor a koffein vizelethajtó és dehidráló hatása jobban érvényesül.

Egy előadónak viszont nemcsak a szervezetét kell tudatosan szemlélni, hanem a szájüregét is.

A koffein és a cukros üdítők ozmotikus hatásuknál fogva mérséklik a nyál termelődését. A száraz, összetapadt száj beszédtechnikai hátrányait talán nem is kell ecsetelni. Ez a hatás fokozódik szénsavas „tálalás” mellett, így egy szénsavas, cukros energiaital bizonyulhat az egyik legrosszabb választásnak. Amennyiben izgulunk egy előadás előtt, akkor a stresszhelyzet okozta fokozott bélperisztaltikát a koffeinbevitel csak növelheti, kellemetlen perceket okozva a mellékhelyiségben. Ha szájunk szárazságát plusz folyadékkal szeretnénk orvosolni, a nagyobb folyadékbevitel miatt ugyancsak többször fordulhatunk meg a mosdóban is.

kávé

Forrás: pixabay.com

Mindamellett nem állítható, hogy az, aki elő szeretne adni, az előadása napján ne fogyaszthatna kávét. Aki hozzá van szokva a kávé fogyasztásához, annak hirtelen elvonása ingerlékenységet, fáradtságot, fejfájást okozhat. Így akinek ez fontos, az nyugodtan igyon délelőtt egy kávét, teát. Ezen kívül az előadás előtt másfél-két órával ihat fekete vagy zöld teát, megfelelő folyadékpótlás mellett.

Aki viszont korábban nem vitt be a szervezetébe rendszeresen koffeint, ne az előadás napján kezdje el! A koffeinnel kapcsolatos érzékenységünk eltérő, melynek genetikai, és hozzászokással kapcsolatos aspektusai egyaránt vannak. A „kávéfüggők” legyenek tudatosak: ne folyadékpótlás céljából vagy társas szituációk oldásaként rohanják meg a szünetben a büfét.

Miből fogyasztjuk a koffeint?

Ha koffeinről beszélünk, elsősorban a kávé jut az eszünkbe. Nem is csoda, hiszen a beviteli mennyisége az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett hazánkban. (Csak az elmúlt 5 évben 0,6 kg-mal emelkedett (2,7 kg-ra) az egy főre jutó fogyasztás)

Rengeteg adatbázis létezik, kissé eltérő adatokkal, de kb. egy 330 ml-es kólával 45 mg, 100 g étcsokoládéval 70-80 mg, egy csésze fekete teával 80-140 mg, egy bögre zöld teával 35 mg, egy presszókávéval 40-80 mg, egy hosszúkávéval akár 120-140 mg koffeint is be tudunk egyszerre vinni a szervezetünkbe. A patikákban, drogériákban kapható koffeintabletták átlagosan 100 mg-ot tartalmaznak porciónként.  A kávéból kioldódó koffein mennyisége függ a kávé fajtájától, az alkalmazott elkészítési módtól, időtől, és a feldolgozás fokától (pl.: instant, pörkölt). Ezért is lehet más és más egy amerikai vagy egy hazai adatbázis: máshogy isszuk.  A közismertebb, szélesebb körben elterjedt energiaitalok általában kb. 32 mg/100 ml koffeintartalommal rendelkeznek, ami 250 ml-es kiszerelésnél 80 mg bevitelt jelent.

A biztonságos napi beviteli mennyiség egy 70 kg súlyú felnőtt számára maximum 300-400 mg, az éppen általunk olvasott nemzetközi ajánlástól függően (a koffeintúladagolás-mérgezés 600 mg-tól felfele kezdődik, és pár gramm már halálos dózis lehet). Így a 200-300 mg-os kiszerelésű koffeintablettákat egyáltalán nem javaslom bevitelre, mert egyfajta „shotként” megdobja a szervezetet.

Összefoglalva: a jó szónok mértékkel, időzítve kávézik, és ügyel rá, hogy profi legyen a hidrálásban is!

Cikksorozatunk további elemei:

A stressz és az étkezés közötti kapcsolatról.

Az étkezés és a hangképzés összefüggéseiről.

A kávé hatása a beszédre – Hivatkozások:

(1) White, J. R., Jr, Padowski, J. M., Zhong, Y., Chen, G., Luo, S., Lazarus, P., Layton, M. E., & McPherson, S. (2016). Pharmacokinetic analysis and comparison of caffeine administered rapidly or slowly in coffee chilled or hot versus chilled energy drink in healthy young adults. Clinical toxicology (Philadelphia, Pa.)54(4), 308–312. https://doi.org/10.3109/15563650.2016.1146740

(2) Caffeine for the Sustainment of Mental Task Performance: Formulations for Military Operations. Institute of Medicine (US) Committee on Military Nutrition Research. Washington (DC): National Academies Press (US); 2001.

A túlsúly hatása a beszédre – Rétorok reggelije II.

Dietetikai tanácsok előadóknak

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak. Ebben a cikkben a túlsúly és a nyilvános beszéd kapcsolatáról lesz szó.

Túlsúly és hangképzés

Számos olyan tényező, amit az egyénnek tulajdonítunk.  Milyen a viselkedése, milyen szokásai vannak, milyen a személyisége, a tulajdonságai, az egészsége, a genetikája? Milyen a drog-vagy gyógyszerfogyasztással kapcsolatos attitűdje vagy az általános testállapota? Ezek mind-mind befolyásolhatják a hangképzés minőségét. Egyre gyarapodó szakirodalma van annak is, hogy önmagában a túlsúly vagy az elhízás negatívan befolyásolhatja képességeinket.

Kisokos: A testtömeg megítélésére számos módszert dolgoztak ki, többek között a legszélesebb körben elterjedt BMI-t (body mass index). A BMI a testtömeg négyzetének és a méterben kifejezett testmagaság hányadosából számolható ki, ahol a 25,0 és 29,9 kg/m2 közti érték túlsúlyt, a 30 kg/m2 feletti értéket elhízásnak nevezzük. A BMI-t csak felnőttek esetében lehet alkalmazni, gyermekeknél percentilis értékekbe való besorolást alkalmaznak a szakemberek.
A túlsúly és elhízás önmagában magasabb egészségügyi kockázatot jelentenek az azzal rendelkező számára, az elhízás mértékétől függően a szív-érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a mentális kórképek, a krónikus mozgásszervrendszeri megbetegedések előfordulási aránya is megnő körükben.
Az egyik legveszélyesebb a hasi zsírszövet felszaporodása. Nők esetében a 80 cm feletti, míg férfiak esetében a 94 cm feletti haskörfogat párosul magas egészségügyi rizikóval.

A túlsúly és a hangképzés kapcsolata a 2010-es éveket követően került a klinikai kutatások kereszttüzébe. Bernardo da Cunha és munkatársainak kutatásában a 30 kg/m2 feletti BMI-vel rendelkezőeknél, vagyis az elhízott embereknél mérhető mértékben nagyobb arányban fordult elő a rekedtség, leheletes hangszín, remegés, ingadozó hangmagasság és hangerő, csökkent maximális hangtartási idő, mint azoknál, akik 30 kg/m2 alatti BMI-vel rendelkeztek. (1)

túlsúly

Forrás: unsplash.com

Ezek a tünetek visszavezethetőek arra, hogy az elhízáshoz társulhat a gége és hangképző szervek, a nyak, a mellkas falának megnövekedett szöveti tömege – ami ezáltal a hangképzési funkciókat is érintheti. Hasonló okokból kifolyólag a túlsúly és az elhízás csökkent tüdőfunkciókat eredményezhet a bordák és a has körüli zsírszövet felszaporodásának következtében. Eza mellkas rugalmasságának és a légzőizmok erejének csökkenésével kapcsolható össze. Ugyancsak hozzájárulhat a tüneti kép erősödéséhez a reflux, mely gyakrabban jelenik meg túlsúlyos embereknél tünetek nélkül, vagy gyakran jelentkező gyomorégéssel párosulva. Gyakorta fordul elő reflux mellett az időszakosan felbukkanó rekedtség, valamint a fátyolos, fokozatosan halványuló hang.

Éhezés és hangképzés

A hangképzést nem pusztán a túlsúly, de az éhezés is befolyásolhatja. Azok, akik jelentős kalóriamegvonással járó, éhezési állapotot idéznek elő, gyakran számoltak be arról, hogy hangjuk elmélyül, elfárad, megkeményedik, hogy a hangképzési erőfeszítéseik nőnek. Nem utolsósorban: akár a túlsúlynál/elhízásnál, a maximális hangtartási idő is lerövidül. (2)

Összességében kijelenthető, hogy a túlsúly és az elhízás egy elsődleges rizikófaktor, mely jelentősen befolyásolhatja az egyén egészségügyi jövőjének alakulását. Ne feledjük, hogy aki a pódiumon a maximumot szeretné nyújtani, annak oda kell figyelnie a testtömegére is. Velünk született és tanult hangképzési készségeink, lehetőségeink kiaknázása a logopédiai és egyéb retorikai fejlesztéseken túl a saját testünkben kezdődnek.

Cikksorozatunk további elemei:

A stressz és az étkezés közötti kapcsolatról.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:
(1) da Cunha MG, Passerotti GH, Weber R, Zilberstein B, Cecconello I. Voice feature characteristic in morbid obese population. Obes Surg. 2011 Mar;21(3):340-4. doi: 10.1007/s11695-009-9959-7. Epub 2009 Sep 18. PMID: 19763710.
(2) Hamdan AL, Sibai A, Rameh C. Effect of fasting on voice in women. J Voice. 2007 Jul;21(4):495-501. doi: 10.1016/j.jvoice.2006.01.009. Epub 2006 Apr 19. PMID: 16630706.

A stressz hatása a beszédre – Rétorok reggelije I.

Dietetikai tanácsok rétoroknak

De már emésztési zavarokkal, jóllakottan, részegen vagy közvetlenül hányás után, amitől egyesek óva intenek, szerintem egyetlen épelméjű ember sem mond beszédet.

Quintilianus, Szónoklattan, XI. 3. 27.

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak, ezúttal a stressz nyilvános beszédre való hatását elemezve

Stresszhelyzet és étkezés

A stressz számos tünetet tud okozni szervezetünkben, és ez befolyásolhatja a munkánk minőségét is, különösen, ha a munkánk része, hogy emberek előtt beszélünk. A stresszre étkezésünket tekintve is eltérően reagálunk: van, aki rágcsálnivalókat eszik vagy rágózik, de van olyan is, aki semmit sem tud magához venni.

A stressz tünetei közé tartozik a szívdobogás érzése (palpitáció), a vérnyomás-emelkedés, az izomfeszülés. Szélsőséges esetben a hányinger, a hányás, a hasmenés, a székrekedés, hasi diszkomfortérzet is kísérheti, illetve hosszú távon az étvágy megváltozása. A tartós stressz tünetei közé tartoznak az alvászavarok is mind minőségben, mind mennyiségben.

A stressz okozta étvágycsökkenés étvágynövekedésben is megnyilvánulhat. Krónikus stressz során több dolog is elősegíti a hízást: a rendszertelen étkezés, az étvágy megváltozása, illetve hormonális szinten, hogy a kortizol-szint emelkedik a szervezetben. Testsúlyvesztést ellenben az okoz, ha az étvágy csökkenése nem változik, illetve a stressz többletmozgást okoz (pl.: lábremegés, izgatottság).

De nem csak a stressz hat az étkezésünkre, hanem az étkezési szokásaink megváltozása is hatással lehet a stresszre.

stressz

Ezt inkább ne. (Forrás: shutterstock.com)

Étkezés előadás előtt a stressz elkerülésére

Nem javasolt az előadás előtti este, valamint az előadás napján olyan zöldségeket fogyasztani, melyek puffadást okozhatnak (flatulencia faktorok). Ilyenek a káposztafélék, a hüvelyesek, a szója, a kukorica és a gomba. Kíméljük gyomrunkat a klasszikus magyar konyha zsírban és csípősben bővelkedő ételeitől, hogy elkerüljük a kellemetlen teltségérzetet és egyéb hasi panaszokat.

Ha gyomrunk össze van szűkülve a nagy napon, válasszunk egy kis marék olajos magvat vagy energiagolyókat (aszalt gyümölcsökből, sovány kakaóporból, olajos magvakból, zabpehelyből készítve), melyeket könnyen magunkkal vihetünk.

Az előadás napján remek reggeli lehet egy otthon készített smoothie vagy gyümölcsös-túrós turmix, egy kiskanál zabkorpával vagy útifűmaghéjjal; vagy szendvics például teljes kiőrlésű zsemléből, vajkrémből, szeletelt sajtból és csirkemell sonkából, fejes saláta levelekből, mellé felszeletelt, sózatlan paradicsommal, hámozott kígyóuborka-karikákkal, egy pohár zöld teával.

stressz

Forrás: pixabay.com

Tízóraira (függően az előadás idejétől) csomagolhatunk olajos magvakat, energiagolyókat, light gyümölcsjoghurtot valamilyen magasabb rosttartalmú pékáruval vagy korpás keksszel vagy gyümölcsöt.

Ebédre igyekezzünk könnyedebben emészthető ételt enni, és kerüljük a bő zsírban sült ételeket – válasszunk párolt, főtt húst, zöldséget.

Folyadékbevitel

Ellenjavallat a nagy napon a koffein. A koffein mint stimuláns növeli a bélperisztaltikát, elősegítve a rövidebb tranzitidőt a bélben – vagyis gyorsabban kell mosdóba mennünk a szokásosnál. Mindamellett serkenti mellékvese-hormonunk, a stresszhormonként is nevezett kortizol felszabadítását. A koffeinnel kapcsolatos további információkat egy önálló cikkben fejtem ki.

Az előadás előtti este (pláne az előadás napján) ne fogyasszunk alkoholt: elősegíti a dehidrációt, vagyis kiszárít. Ezen kívül ronthatja az alvásminőségünket, növelheti az idegességet és bőrpanaszokat is okozhat. Folyadékbevitelünket főként vízből fedezzük, kerülve a koffeint, a szénsavas és cukrozott italokat.

Stressz: egy kis biológiai háttér

A stressz és a táplálkozás közismerten összefügg. A stressz súlyosságát befolyásolni tudja tápláltsági állapotunk: így az alultápláltság mellett a magasabb BMI, valamint az egészségtelen arányú tápanyagbevitel önmagában negatívabb irányba tolja el a mérlegünket, ha a stressz okozta sérülékenységről van szó (1)(2). A stressz megváltoztatja a testünk vízmérlegét, elnyomja az immunrendszer működését és növeli a szénhidrátok és fehérjék metabolizmusát (anyagcseréjét) szervezetünkben.

A szénhidrátbevitellel egy aminosavunk, a triptofán termelését serkentjük, mely az agyban nagy mennyiségben elősegíti az aggodalmak megszüntetését és elősegíti a mentális relaxációt, míg a triptofán hiánya a mentális idegrendszeri rendellenességek előfordulását okozhatja (3). Későbbiekben láthatjuk, hogy az elégtelen szénhidrátbevitel mellett a túlzott mennyiség is káros hatású lehet.

A stressz következményeképp az idegrendszernek és a gyomor-bélrendszeri traktusnak is megnő a B-vitaminigénye. A B6- és B12-vitamin az agysejtek működéséhez, a magnézium, C-vitamin, réz, kalcium és A-vitamin pedig az idegsejtek normál funkciójához járulnak hozzá. Amikor valaki stresszt élt át, érezhette, hogy fokozódik a vágya, hogy feldolgozott élelmiszerekhez vagy cukorban dúskáló nassolnivalókhoz jusson. Természetesen lehet belőlük fogyasztani, ha ismerjük az egészséges mértéket (!).

Kisokos: Feldolgozott élelmiszernek számít az olyan élelmiszer, amely a gyártási folyamat során kémiai vagy fizikai behatáson megy keresztül. Elsősorban azon feldolgozott élelmiszerek „fekete listásak”, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat, tartósítószereket, hozzáadott sót, cukrot vagy zsírt. Példának okáért megemlíthetőek a chipsek, cukorkák, instant készítmények (pl.: levesek, de az üstökösként berobbanó instant zabkásák is ide tartoznak), cukrozott üdítőitalok, konyhakész fagyasztott pizzák és feltét húsok, konzerv készételek.

Kutatások az étkezés és a stressz kapcsán

Két héten keresztül feldolgozott, illetve feldolgozott ételeket minimálisan tartalmazó étrendet követő kísérleti alanyoknál azt mutatták ki, hogy a nem feldolgozott ételeket fogyasztó csoport esetén az éhséghormonként ismert hormoneghrelin szintje csökkent, valamint az étvágycsökkenésért felelős PYY hormon nőtt a csoportban, míg az „ultrafeldolgozott” élelmiszereket fogyasztó csoportban a PYY szintje csökkent a kiindulási értékhez képest. Azok, akik feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak, átlagosan kicsivel több, mint 500 kalóriával többet vittek be, mint a másik vizsgálati csoport, holott nem érezték finomabbnak a feldolgozott élelmiszereket. 2 hét alatt az átlagos súlygyarapodásuk +1 kg volt (4).

A súlygyarapodás nem kívánt hatásai mellett számos feldolgozott élelmiszer glikémiás indexe magas, ami azt jelenti, hogy gyorsan megemelik a vércukorszintet, ám a plató után ugyanilyen sebességű csökkenés detektálható. Ekkor ingerlékenység, fokozott étvágy jelentkezhet.

A British Journal of Psychiatry tanulmánya szerint a „feldolgozott zsírok” fogyasztása összefügghet a depresszió kockázatával. A feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmazhatnak hidrogénezett vagy oxidált zsírokat, amik gátolhatják azon esszenciális zsírsavak termelését, melyek a sejtmembrán és az idegsejtek egészségének védelméhez járulnak hozzá.

Mit ne együnk?

Több kutatás vizsgálta, hogy a stressz és az étkezési szokások hogyan függhetnek össze. Moszulban 2019-ben 200 fő 10 és 13 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, és úgy találták, hogy a tünetek erősségéhez a túlsúly, az elhízás, az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a telített zsírokban gazdag élelmiszerforrások, húsok és a túlzottan magas arányú szénhidrátbevitel egyaránt hozzájárult (5).

2015-ben Egyiptomban 2810 egyetemistának mérték meg a stressz-szintjét és vetették össze a táplálkozási szokásokkal, az eredmény hasonló volt: mérhető mértékben magasabb stressz-szinttel rendelkeztek azok, akik ritkábban fogyasztottak zöldségeket és gyümölcsöket, nemtől függetlenül (6).

stressz

Forrás: shutterstock.com

Akkor végül is mit együnk?

Közismert tény, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása előnyös étrendünkben. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint (Okostányér modell) naponta 4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt érdemes elfogyasztani, amibe nem számít bele a burgonya, és legalább egy adag friss/nyers formában kerüljön az asztalra. 1 adag 100 grammnak felel meg, ami lehet egy közepes alma vagy egy kis tálka saláta is (7). A megfelelő mennyiségű rostbevitel mellett szomjunkat legalább 8 pohár folyadékkal, főként vízzel oltsuk.

Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a stressz szintet felkészültséggel, gyakorlottsággal, tapasztalattal lehetséges mérsékelni. De mindennapi étkezésünk egészséges beállítása a retorikán túl is hasznunkra válik. Mindezek összeállításában segíthet egy dietetikus szakember.

Cikksorozatunk további elemei:

Az étkezés és a hangképzés összefüggéseiről.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:

(1) Moore CJ, Cunningham SA. Social position, psychological stress, and obesity: A systemaic review. J AcadNutr Diet. 2012;112(4):518–526.

(2) Rice,L., 1999. Stress and Health. Third Edition, Brooks/Cole Publishing Company, USA

(3) Balta’, A. and Z. Balta’, 2000. Ways to Cope with S 20th Edition. Remzi Bookstore. Istanbul.

(4) Hall, Kevin & Ayuketah, Alexis & Brychta, Robert & Cai, Hongyi & Cassimatis, Thomas & Chen, Kong & Chung, Stephanie & Costa, Elise & Courville, Amber & Darcey, Valerie & Fletcher, Laura & Forde, Ciaran & Gharib, Ahmed & Guo, Juen & Howard, Rebecca & Joseph, Paule & McGehee, Suzanne & Ouwerkerk, Robert & Raisinger, Klaudia & Zhou, Megan. (2019). Ultra-Processed Diets Cause Excess Calorie Intake and Weight Gain: An Inpatient Randomized Controlled Trial of Ad Libitum Food Intake. Cell Metabolism. 30. 10.1016/j.cmet.2019.05.008.

(5) Bayda, A.Y.& Tameem, T.M. (2019). The Relation Between Stress Level and Nutritional Status Among Primary School Pupils in Mosul City. Mosul Journal of Nursing, 7(2), 100-108. doi: 10.33899/mjn.2019.163811

(6) El Ansari, W. &Berg-Beckhoff, G. (2015). Nutritional Correlates of Perceived Stress among University Students in Egypt. International Journal of Environmental Research and Public Health. 12, 14164-14176

(7) OKOSTÁNYÉR modell http://mdosz.hu/

Évnyitó beszéd – mikor az alkalom és a műfaj ellentétben áll

Orbán Balázs, korábbi miniszterhelyettes és államtitkár 2021-es, az MCC évnyitó beszédének retorikai elemzését Dömény Gábor tollából olvashatják.

Orbán Balázs 2021 szeptemberében tartotta meg évnyitó beszédét az MCC, azaz a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökeként. Egy tanévnyitóhoz képest viszonylag rövid beszédet hallhatunk (összesen 6 perc a felszólalás hossza). Hányszor kívántam volna ezt a saját évnyitóimon, a soha véget nem érően mantrázott tanévrend végighallgatása helyett. Azonban már az időtartam is felveti a kérdést, vajon hogyan fért bele 6 percbe a diákok tájékoztatása az intézmény céljaival, feladataival kapcsolatban? Retorikai elemzésemben arra keresem a választ, hogy Orbán Balázs politikai szerepe miképpen vonódik be vagy vet árnyékot az évnyitó beszéd műfaji sajátosságaira.

 Orbán Balázs szónoki megjelenése

Orbán Balázs megjelenését a visszafogott, kissé lezser, sportos elegancia jellemzi. Zakója durva szövésű anyagból készülhetett, egyáltalán nem a legelegánsabb benyomást kívánja kelteni e ruhadarab. A nadrág esetében sem elegáns szövetnadrágról beszélhetünk, eséséből következtetve ez is inkább lezser. Azonban a nyakkendő eléggé elüt ezen összképtől, ugyanis nagyos szorosan van megkötve, amely inkább az elegancia felé mutat. A bársonybarna szín sem biztos, hogy előnyös a sportos eleganciához mérve, kissé avítt hatást kelt. Orbán Balázs zakóján hord egy MCC-s kitűzőt, amely a legfontosabb nonverbális elem a szónok viseletében, ugyanis kifejezi az intézmény felé való elköteleződését. Orbán Balázs lezser, de sportos eleganciát képviselő öltözete egyszerre próbál illeszkedni az emelkedett, ünnepi hangulathoz, és a színpad másik oldalán helyet foglaló diákság világához.

A pulpitus, bár automatikusan teremt egy gátat a hallgatóság és az előadó között, ezzel együtt a komolyság érzését is kelti. Nem utolsó sorban számíthatunk rá, hogy a pulpituson elhelyezett, és felolvasásra váró szöveg megkomponáltsága mentén haladunk végig az ünnepi beszéden.

A megszólítás dilemmája

Az évnyitó esetében – Wacha Imre[1] műfaji meghatározását követve – igen fontos, hogy célközönségnek a diákságot vegyük, és csak másodsorban a hozzátartozókat vagy az oktatókat. A beszéd elején elhangzó megszólítás ennek értelmében a diákokat kell célba vegye. Ezzel szemben Orbán Balázs a következő sorrendben és módon szólítja meg a hallgatóságát. Köszönti az első sorban helyet foglaló miniszterelnököt – akit nyilván köszöntene bármelyik iskolaigazgató az országban, kifejezve az intézményt ért megtiszteltetést, akár ezzel is emelve az ünnepség érzelmi áhítatát, majd köszönti a professzor urat (nem hangzik el név), a vendégeket, és végül így fogalmaz: „Kedves MCC család!” (0:13). Kiemelendő, hogy a „vendégek” köszöntéséig végig tartja a szemkontaktust a közönséggel a szónok, egy-egy mosolyt is adva a jelenlévőknek, majd amikor az MCC családot kiejti, lenéz az előtte fekvő papírra, így ekkor szakítja meg először a szemkontaktust a hallgatósággal. Amikor felpillant, már komor arccal tekint a közönség soraira (00:14). A tanulók nem kapnak külön megszólítást a köszöntőben.

Egyből kérdésként merülhet fel az, hogy vajon ki a hallgatóság, ha nem a kollégium hallgatói, illetve mi a beszéd célja? – tekintve, hogy az évnyitón elsősorban a tanulókhoz szól a rétor, őket szeretné beavatni az új tanév világába. Ha magukat a család tagjainak tartják is a hallgatók, elrugaszkodva attól, hogy ez nem egy szokványos megszólítás a tanulókra nézve, akkor azt érezhetik, hogy köszöntésük alkalmával leveszi róluk a tekintetét a szónok. Ez bántóan hathat. Bár a család nem egy közkeletű megszólítás a hallgatókra vagy az intézmény tagjaira nézve, akár fenntarthatja azt az izgalmat, hogy a beszéd során a szónok majd megvilágítja a fogalomválasztás okát. Az előadás kezdetén tehát nem egyértelmű, hogy meg lettek-e szólítva a jelenlévő tanulók, vagy a rétor figyelmen kívül hagyta az első számú közönsége köszöntését. Érdekes kontraszt egyébként, hogy ugyanezen az évnyitón Orbán Viktor is mondott egy beszédet, és ő – bár semmilyen tisztséget nem tölt be MCC-ben – mégis köszönti, megszólítja külön a kollégiumi hallgatókat.

Az ünnepélyesség megteremtése és az elsietett tételmondat az évnyitó beszédben

Orbán Balázs évnyitó beszédében az angolszász standard tematikus szöveg felépítését követi. Hamar megjelöli az alkalom, illetve beszédének témakörét (0:45), amely az oktatás. A témamegjelölésnél már előrevetíti a szónok, hogy egy, a pártpolitika és a mindennapi egyet nem értés felett álló személyben jelenik meg a legszebben beszéde témája, mégpedig Klebelsberg Kunó munkásságában. Érdemes megfigyelni, ahogyan ennél a résznél a szónok nonverbálisan, a kéz gesztusaival is hangsúlyozza a mondanivalóját, az elemelkedést a közös pont felé. Az addig a pulpituson pihenő jobb kezét háromszor is felemeli, oly módon, mintha azt a közös pontot tartaná a tenyerében (0:37-0:41).

A hallgatóságban – és leginkább a tanulókban – nyilvánvalóan és teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon milyen szerepből szól hozzájuk most Orbán Balázs: aktuálpolitikai, vagy az MCC-ben betöltött elnöki minőségében? Erre válaszol a pártpolitikán felül álló eszme hangsúlyozása, és egy példakép felmutatása. Elsősorban ezért nem esik a „na, kellett egy idézet ebbe az ünnepi beszédbe is” kategóriájába a témamegjelölés után elhangzó Klebelsberg Kunó idézet. Az angolszász mintát követve ez az elem tökéletesen felkelti a figyelmet, hiszen a fentiek értelmében a „levegőben lévő” kérdéssel összefüggésben épül be a szónok beszédébe. Ezekkel a visszafogott, egyáltalán nem művi vagy kényszeresen ható szónoki gesztusokkal az ünnepség emelkedett hangulatát alapozza meg a rétor.

A Klebelsberg-idézet utolsó mondatát teszi meg beszéde tételmondatának a szónok: „négyzetre emelni a tehetséget, és nem gyököt vonni belőlük” (1:33). Bár egészen e tézisig tagoltan beszél és következetes beszédtempót használ Orbán Balázs, de épp a tételmondatnak nem hagyott kellő időt, sőt szinte levegőt sem vett az utána következő mondat és a tétel kimondása között (1:35). Ez mindenképpen hiba, ha az a cél, hogy a hallgatóság ezt az üzenetet vigye el majd magával. A tézissel összefüggésben fogalmazódik meg az intézmény ars poeticája: „ha kérdezik tehát, hogy mi a Mathias Corvinus Collegium, akkor ez az a nemzeti intézmény, amelyik a tehetségeket négyzetre emeli” (1:35-1:43). E mondat után sem tartja a beszéd elején megfigyelhető egyenletes tempót, és nem tart szünetet (1:43). Nem hagy tehát időt a hallgatóságnak arra, hogy feldolgozza az elhangzottakat, így nem válik, nem tud elég kiemeltté válni e bizonyára fontosnak szánt üzenet.

A vicc – a család elem képzavara

Mint minden jó angolszász típusú beszédben, Orbán Balázs beszédében is menetrendszerűen érkezik a kitérő egy vicc formájában (2:16-2:57). A humor lehetőséget adhat az ünnepség kereteiből fakadó kötöttségek oldására. Ez az érzelmekre ható retorikai fogás elősegítheti, hogy a szónok személyesebb kapcsolatba kerüljön a hallgatósággal.

Orbán Balázs beszédében 2:16-nál úgy fogalmaz, hogy „elmesélnék Önöknek egy viccet”. Eközben egy nagy sóhajtást tesz a szónok, mintha ő unná a legjobban a teremben azt, ami most következni fog. Erre erősít rá, hogy a „viccet” szót úgy ejti ki, mintha az egy megvetendő dolog lenne. Mindez inkongruens módon hat a humor kötöttségeket oldó céljával.

A személyesebb kapcsolat megteremtése a humor által más hangvételt követel a szónoktól. Orbán Balázs egy családi körben lezajló beszélgetést elevenít meg a vicc keretein belül. A hangjával és a mimikájával utánozza a párbeszédben résztvevő szereplőket (2:48-3:30). Az imitáció egy nehéz szónoki eszköz, hiszen egy másik ember bőrébe kell bújnia egy rövid időre az utánzóak, mindezt úgy, hogy közben ez hitelesen, és ne mesterkélten hasson. Orbán Balázs egészen természetes módon imitálja a megjeleníteni kívánt karaktereket. Azonban elkövet egy igen jelentős hibát: a vicc mesélése közben háromszor néz le az előtte heverő papírra, kissé rendezgetve is azt. Ez az izgalom, esetleg a vicc általi komforton kívül kerülés jelének tudható be. Mindezzel azt is üzeni, hogy igazából idegen számára a humor, mint retorikai eszköz. A papírt, és tágabb értelemben a pulpitust a rétor mint védelmező házat használja a vicc mesélése közben, ahová el lehet bújni a tekintetek elől. A beszéd ezen pontján ismét ritmushibát vét a szónok, ugyanis a vicc csattanójának szánt “Bob” kiejtését követően nem tart kellő beszédszünetet ahhoz, hogy legyen ideje a poénnak megérkezni a hallgatóság számára. Ezek eredményeképpen a hallgatóság pozitív reakciója el is marad a kitérőt követően, nem nevetnek a viccen.

Érdemes elidőzni a vicc mondanivalójánál is. Bár érthető annak tartalma, miszerint a család relatívan becsüli fel a tehetséget, míg a tágabb értelembe vett közösség ezt objektíven teszi, de talán nem gondolta át a szónok, hogy meta-szinten milyen diszharmóniát okozhat a köszöntésben elhangzott „kedves MCC család”, illetve a családot a tehetség szempontjából pejoratívan ábrázoló vicc kettőse. A köszöntés a fentiek értelmében szükségképpen elsimításra vár a beszéd során, azonban ez nem történik meg.

évnyitó

Forrás: https://2015-2019.kormany.hu

„nektek mondom, MCC-s diákok”

A kollégium hallgatói 4:18-nál lesznek először megszólítva. Beszédes az is, hogy erre milyen szövegkörnyezetben kerül sor. „Hogyha elemezzük a magyarság helyzetét, akkor azt látjuk, és ezt nektek mondom MCC-s diákok…”(4:18) – ez alatt kitartja a szemkontaktust, illetve bal kezével, tenyerével a hallgatóságra mutat Orbán Balázs, egyfajta bevonó szándékú gesztusként. A szónok ez után arról beszél, hogy nagyon kevés generációnak volt olyan jó helyzete Magyarországon, mint a hallgatóságban helyet foglaló tanulóknak. Az ország és a társadalom kedvező tényezőit sorolja a rétor – abban a részben tehát, amely előtt meg lettek szólítva a tanulók, és nem utolsó sorban, abban a beszédben, amely egy évnyitón hangzik el.

Ha ennek a beszédnek a címe és a helyszíne nem egy évnyitó lenne, amit az elnöki beszéd tesz hivatalossá, akkor semmi gond nem lenne, hogy a magyarság helyzetének elemzésére, a generációk közti problémák megértésére buzdítana egy szónok. Itt azonban nem teljesülnek a tanévnyitó beszéd műfaji követelményei, a tételmondat pedig nem kerül alátámasztásra érvek által, tudniillik, hogy hogyan lehet elérni a tehetség négyzetre emelését. Helyette egy társadalmi eszme hangzik el – a szónok által a legjobban kiemelt gesztusokkal – miszerint a nemzet az, amely felemeli a közösséget. Mindezeket sommázza, hogy utolsó szavai után, még fel sem zúg a taps, már elindul a pulpitusról lefelé a színpadról, ami udvariatlanság a hallgatósággal szemben.

Évnyitó beszéd: összefoglalás

Orbán Balázs évnyitó beszédének elemzéséből azt láthatjuk, hogy a tanévnyitó beszéd műfaji sajátosságai nem – vagy maximum csak nyomokban – teljesülnek. A szónok végső soron sem a verbalitás, sem a nonverbalitás szintjén nem tudott, és nem is kívánt egy, az intézmény ügyeit képviselő, és azokat igazgató személy szerepet felvenni. Az intézmény ars poeticáján kívül nem hangzik el sem konkrét cél, sem feladat az MCC 2021/2022 évére vonatkozóan, ellenben az intézmény magyar társadalomban betöltött szerepe, illetve a diákok nemzethez való orientálódása kerül hangsúlyozásra. A hallgatóság zöme ugyanakkor mégis csak az MCC-s hallgatókból tevődik össze. Elsősorban értük, és nekik kellene, hogy szóljon ez a tanévnyitó szónoklat. Az alkalom és a beszéd műfaja tehát nem illeszkednek egymással. Orbán Balázs beszédében retorikai szempontból az alapvető megközelítési hiba ebből az ellentétből fakad.

Ha érdeklik a további beszédelemzéseink, kattintson ide.

[1] WACHA Imre, A korszerű retorika alapjai II., Bp., 1996,

Eljött a tárgyalások ideje

Mármint a Retorikaiskolában. Nyáron tartjuk ugyanis a hatalkalmas tárgyalástechnika kurzusunkat.

Gondolhatja azt, hogy Önnek már nincs szüksége tárgyalástechnikai tudásra, de nem csupán formatervezett asztalok mellett, üvegfalú irodákban tárgyalnak emberek. Szinte naponta vannak kisebb-nagyobb téttel bíró egyeztetéseink, amelyekben a meggyőzés kulcsszerepet játszik. Dönthet úgy, hogy felkészületlenül megy bele ezekbe a szituációkba. Ez esetben a másik fél könnyebben érvényesítheti az akaratát, a konfliktusok pedig magukkal sodorhatják. Semmi baj, majd utólag megtalálja azokat a szavakat, amiket jó lett volna kimondani. Vagy dönthet úgy is, hogy eljön és felkészül.

Gondolhatja azt is, hogy Ön már rutinos tárgyaló. Bizonyára így van, mi viszont azt gondoljuk, hogy tudunk újat mutatni. Mi van akkor, ha a tárgyalópartnere is éppen úgy felkészült, mint Ön?

Az egyik hely az Öné lehet.

A feldolgozott témák a minicsoport (4-6 fő) igényeihez igazodnak majd, de az alábbi témákat biztosan érinteni fogjuk.

Augusztus 8. – Tárgyalás előkészítése

Augusztus 15. – Tárgyalási stratégiák

Augusztus 22. – Ajánlattétel és -fogadás

Augusztus 29. – Konfliktuskezelési stílusok és webes tárgyalások világa

Szeptember 5. – Menekülési stratégiák

Szeptember 12. – Kritikus üzenetek átadása

Ezek hétfői alkalmak, egy alkalom 2,5 órás. A részvétel feltétele a Retorikaiskola Szónokképzésének elvégzése, ennek híján az érdeklődőnek részt kell vennie egy előkészítő alkalmon, augusztus elején, amelynek a díja 30 000 Ft/fő. A képzést dr. Hoványi Márton vezető retorikatrénerünk fogja vezetni.
Jelentkezés és további információ: info@retorikaiskola.hu

Junior trénerek a Retorikaiskolában

2022 tavaszán két Szónokképzésünk fut párhuzamosan, az egyiket Steiger Ancsa vezeti, a másikat Pej Andris. Hozzájuk egy-egy junior tréner csatlakozott, akik szintén a résztvevők fejlődését kísérik. Bár ebben a szepben újak, saját magunk már több hónapnyi képzést követően bizonyították képességeiket, Kiváló Szónokokká váltak. Berki Júliának és Dömény Gábornak hasonló kérdéseket tettünk fel. Interjú.

Mit kell tudni rólad?

Berki Júlia (BJ): Berki Júliának hívnak. A beszédművelés gyermekkorom óta szerves része az életemnek. Számos vers-, próza-, és szónoklatverseny, aktív rádiós munka, konferálás és nyilvános beszéd előadása során jutottam el arra a felismerésre, hogy nekem beszéd és lélkeművelés a hivatásom. Most, a tréneri gyakorlat mellett, magyar-hittan tanárnak tanulok a Károli Gáspár Református Egyetemen.

Dömény Gábor (DG): 25 éves vagyok. Gyerekkorom óta lelkesedem a művészetek iránt. Korábban tanultam zenét. Dob és zongora hangszereken szereztem alapfokú művészeti vizsgát. Jelenleg is aktívan, és nagy örömmel zenélek, zenekarban rendszeresen fellépek. Idén télen diplomáztam művészettörténet szakirányon. Céljaim közt szerepel, hogy tanulmányaimat ez irányba folytassam tovább. Érdekel a kurátori, illetve a művészetpedagógiai szakma. Szeretnék olyan helyen tevékenykedni a jövőben, ahol e lelkesedésemet formába öntve nyújthatok valamit másoknak a művészetek éltető világból.

Mi az a három szó, ami meghatároz téged?

BJ: Öröm, szárnyalás, kegyelem.

DG: Szemlélődés, mozgás, megújulás.

Hogy kerültél a Retorikaiskolába?

BJ: A Retorikaiskola számára misszió a tehetséggondozás. Így találkoztunk. Amikor a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyen első helyezést értem el, a Retorikaiskola engem választott a különdíjára: ösztöndíjat kaptam Szónokképzésükre. Ezután elvégeztem a Kiváló Szónokképzést is, majd folytattuk a közös munkát.

DG: 2019-ben tanultam retorikát a bölcsészkaron. Az akkori tanárom ajánlotta a figyelmembe a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt, amin a bíztatására még az évben részt is vettem. Szereplésemért a zsűri nekem ítélt egy különdíjat. Emlékszem, hogy a retorikaiskolát Dr. Nagy Fruzsina képviselte, ő adta át nekem a díjat. Máig itt csengenek Fruzsi szavai a fülemben, ugyanis a Démoszthenészről elnevezett díj lényege, hogy az ókori bölcs retorikához való hozzáállásának örökségét hivatott átadni, vagyis a fáradságos, de reményteljes haladás mindenkinek kijáró lehetőségét. Ezt a lehetőséget akkor én kaptam meg, ami egy teljes Szónokképzés volt itt a Szónok Születik Retorikaiskolában. Ezen az úton a mai napig haladok itt tovább, ennek egy számomra örömteli állomása most a junior tréneri minőség.

Mi a legfontosabb számodra a junior trénerségben?

BJ: Az a szakmaiság, lelkiség és barátság, ami körülvesz. A szakmai professzionalizmus mellett vezetőink a lelki egészségünkre, mentálhigénés képzésünkre is gondot fordítanak. A holisztikus szemlélet: gyakorlat. Így tudok igazán tanulni, fejlődni, és ebből tovább adni a Retorikaiskolában fejlődőknek.

DG: A gyakorlattal való tanulás. A gyakorlat folytán úgy tudom megismerni, hogy milyen is vagyok én, mint képző, hogy milyen viszonyrendszerek alakulnak ki egy csoporton belül. Hogy csupán pár, szerintem fontos dolgot kiemeljek a folyamatból: rendszeres és következetes igazodási pontokat kapok az iskola felől, ami őszintén szólva nagy biztonságot jelent számomra, amire bátorsággal alapozok. Ezek az alapok adnak most valódi lehetőséget számomra arra, hogy olyan fejlesztővé váljak, aki hozzásegítheti önmaguk előadói mivoltához a tanulni vágyó embereket.

Mi (volt) a kedvenc témaköröd a Szónokképzésben?

BJ: A Szónokképzésem során a magánbeszélgetések retorikája maradandó nyomot hagyott bennem. Hittantanárként és magánemberként ezt azóta bőséggel kamatoztathatom. Jelenleg a ‘vizuális kommunikáció’ kifejezés foglalkoztat, ami a prezentációk témakörében kerül elő a képzés során.

DG: A magánbeszélgetések retorikája témakört élveztem a leginkább.

Ki az előadói példaképed, és miért?

BJ: Kerekes Barnabás Tanár Úr. Beszédem- lelkem az Ő szakmai és lelki kezei alatt forrt, született. Őszintén, egyenesen, nyíltan az igazságot szólja és szeretet árad belőle. A nagybetűs Tanár. Tiszteletre méltó és követendő életút. Hiteles tanár, hiteles hívő.

DG: Felnézek, mint előadóra, Pál Ferire, Bödőcs Tiborra, Cseh Tamásra. Elég eltérő műfajokban nyilvánulnak meg ők, de ami számomra közös, és egyben példaértékű bennünk, az az előadói részvétük, illetve szerepgazdagságuk. Mindhárman gyakran élnek a multimodeális kommunikáció eszközével, vagyis gyakran imitálnak személyeket. Amellett, hogy engem lenyűgöz, ahogy egy-egy apró vokális, vagy nonverbális gesztussal, miképpen képesek életre kelteni embereket, az igazán bravúros szerintem az, hogy úgy jelenítik meg az adott jellemeket, hogy közben valamennyiük ők maguk. Magukból adják ezeket a vonásokat, „bűnösek is, áldozatok is”… és ez igazán drámai, amilyen drámai valójában az ember. Ők ezzel az előadói hozzáállással vállalnak részvétet, vagyis éreznek együtt a hallgatósággal, vállalva az ember összetett, drámai mivoltát, ami példaértékű számomra.

Kommunikációs könyvek szemléje XI.

„Az élet nem más, mint örökös tárgyalás.”

Recenzió Chris Voss és Tahl Raz: Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta! című könyvéről.

Ismét egy FBI-os fickó könyve. Valószínűleg hasra kéne esnem az ámulattól, hogy egy ilyen kaliberű ember osztja meg velem a gondolatait és a tapasztalatait a tárgyalástechnika fortélyairól, mégsem ezt érzem. Kétségtelenül izgalmas történeteket olvashatunk túszokról, bűnözőkről és drámákról, mégis nehéz vonatkoztatni ezeket a példákat egy átlagos magyarországi munkavállaló életére. Még nehezebb, mint a másik ügynök nonverbális kommunikáció kapcsán összegyűjtött gondolatait. Méghozzá azért, mert elenyésző valószínűséggel fordulnak elő olyan esetek egy átlagos magyar ember életében, mit amilyeneket Chris Voss példaként citál. Öntől, kedves Olvasó, mikor követeltek utoljára váltságdíjat egy családtagja életéért? Na, ugye. (És ne is legyen ilyen.)

Félreértés ne essék, ez egy jó könyv. A tartalom mellett a felépítése is érthető, áttekinthető. Kategóriájában a leghasznosabbak között van. De nem az FBI-os sztorik miatt. Ezek inkább érdekességek, kuriózumok, legalábbis az átlagos olvasónak. Persze izgalmas olvasni őket, de nem ezekből lehet a legtöbbet tanulni, hanem a mindennapi életből vett példákkal. Az alacsonyabb albérleti díj kialkudása például ilyen (259-262. o.), de az ehhez hasonló esetek nem a szerző praxisából származnak, hanem a tanítványai életéből veszi őket. Pedig Voss-nak is van saját, tárgyalástechnikai tanácsadással foglalkozó cége, ami vélhetően nem kizárólag túsztárgyalásokkal foglalkozik. Elférne még több példa az üzleti életből, már csak azért is, mert roppant fontos technikákat mutat be a könyv.

A könyv borítója. Forrás: uni-nke.hu

Jól működő kommunikációs eszköz például a tükrözés, amikor a másik fél legfontosabb vagy legutolsó szavait elismételjük, majd hatásszünetet tartunk. Szintén nagyon hasznos a Voss által címkézésnek nevezett módszer, amely során a másik fél érzelmeit próbáljuk nevesíteni. Fontos hozzátenni, hogy ezek nem kizárólag a tárgyalások során működnek, hanem a mindennapi életben is. Persze csak akkor, ha jól tudjuk alkalmazni ezeket a módszereket. Szóba kerül a kérdezéstechnika is, amely szintén nélkülözhetetlen terület. A szerző kalibrált kérdéseknek nevezi az előre eltervezett, nyitott kérdéseket, és kifejti a gyakorlati hasznukat. Sokak számára a tárgyalástechnika egy száraz, rideg, stratégiákkal és tervekkel átszőtt logikai művelet. Ezért lehet igazán meglepő, hogy Voss már a könyv elején (28. o.) kiemeli az empátia fontosságát. A tudatos alkalmazás miatt ő a „taktikai empátia” kifejezést használja, de kár bonyolítani, itt az empátiáról van szó. Jó látni, hogy ezt a szemléletet képviseli a szerző.

Fontos még kiemelni, hogy az etikai kérdésekről viszonylag kevés szó esik, pedig ez nélkülözhetetlen eleme a tárgyalástechnikának. Van még néhány kevésbé jól alkalmazható megoldás, ami kulturális különbségekből fakad. Magyarországon egészen mást jelent a „késő esti rádiós DJ hanghordozás”, mint amire a szerző utal. Más töltete van az elérendőnek, áldásosnak titulált „így van” (angolul valószínűleg „that’s right” lehetett) kifejezésnek is. A hétköznapi példák hiánya ilyenkor igazán fájdalmas, mert ezek segítenék a megértést.

Sok más, kisebb-nagyobb módszert és praktikát sorol fel a szerző, amelyek azért többségében megállják a helyüket. Olvasóként már azzal is fejlődhetünk, ha csak néhányat megpróbálunk alkalmazni. Ugyanakkor éppen ez a nehézsége ennek a területnek. Éles helyzetben, ahogyan az író is fogalmaz, nem növekszünk, hanem a felkészültségünk legmagasabb szintjére esünk vissza. Emiatt nem mindegy, hogy mennyire vagyunk felkészültek ezekre a haladó szintű retorikai helyzetekre, amiket tárgyalásnak nevezünk. A könyvet nem kezdőknek ajánljuk, hanem olyanoknak, akiknek már van tapasztalata a tárgyalóasztal mellől, de nekik nagyon jó szívvel.

Amennyiben Ön is fejlődni szeretne, örömmel hívjuk a hatalkalmas tárgyalástechnika kurzusunkra.

Chris Voss-Tahl Raz: Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta!, ford. Pétersz Tamás, HVG Könyvek, Budapest, 2020.

Mi az a hanghigiéné?

Az alábbi cikk, és az abban foglalt kutatás a hanghigiéné kapcsán Panágl Zsófia, a Retorikaiskola Montágh-Imre ösztöndíjasának munkája.  Tanároknak kötelező olvasmány, rendszeres hanghasználóknak pedig erősen ajánlott, különösen akkor, ha az illető még nem találkozott a hanghigiéné fogalmával.

Hanghigiéné

Amikor megkezdtem a saját beszédtechnika képzésemet, még a diploma átvétele előtt álltam. A gyakorlataim során azonban már betekintést nyerhettem abba, hogy mennyi apró dologból áll össze egy tanóra valójában. Gondolhatunk itt a megfelelő környezet kialakítására, a tárgyi feltételek meglétére vagy a pedagógus személyiségére is. Mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy a saját hangunkat felkészítsük a használatra. Ehhez kapcsolódóan egy, azóta számomra is fontossá vált fogalommal egyszer sem találkoztam: ez a hanghigiéné. Ez alapvetően magában foglalja a hang tudatos használatát, illetve a preventív gondolkodást is a mindennapokban.

A hangodat is tisztán tartod? (forrás: unsplash.com)

Megelőzés

Azt, hogy miképpen lehet óvni a pedagógusok egyik legfontosabb munkaeszközét, saját tapasztalataim szerint nem tanítják az egyetemen, mint ahogyan ez a vizsgálatom során ki is derül. Feltételezéseim mind a köré a gondolat köré csoportosultak tehát, miszerint a pedagógusok, kiemelten is a testnevelők, az évek múltán, egyre több tapasztalattal a hátuk mögött elkezdenek még tudatosabban odafigyelni olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint amilyennek elsőre a beszédtechnika tűnhet.  Pedig a helyes beszédtechnika megőrzi a hangszalagok egészségét, csökkenti ezek terhelését, a hang tudatos használatára nevel, és lehetővé teszi az optimális terhelhetőséget.

…az évek meg a rutin… de hol marad a tudatosság?

Mivel műveltségterületem szerint a testnevelés és sport tanításához szereztem plusz tudást és tapasztalatokat, illetve kisgyermekkorom óta sportolok, ezért sokszor fordultam meg zajos uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben. Talán sokan nem is gondolunk bele, hogy azok a testnevelők és edzők, akik naponta hosszú órákat töltenek el ilyen zajos környezetben, mennyivel jobban ki vannak téve a fokozott hangi megterhelésének. Az imént felvezetett gondolat és a személyes élményeim hatására készítettem egy tájékoztató jellegű felmérést testnevelők között, amelyben olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például, hogy mennyire tartják fontosnak a beszédtechnikát az évek, esetenként évtizedek óta pályán lévő tanárok, vagy mennyire gondolják tudatosnak magukat a munkájuk során. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy szívesen részt vennének-e egy beszédtechnika tréningen. Ez a cikk most arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a hipotéziseimet, majd összevesse a felmérésből kapott eredményekkel.

Felmérés

A vizsgálathoz egy tíz rövid kérdésből álló kérdőívet készítettem. A kérdésekre saját válaszokkal, illetve feleltválasztós és lineáris skálán jelölhető eredményekkel lehetett felelni. A kitöltéshez nagyjából két-három percre volt szüksége az önként vállalkozó testnevelőknek. A válaszadók többsége egy szakmai csoport tagjai közül került ki, amelyben már több mint tízezren vannak, s egyfajta online közösségként funkcionálnak. Előzetes felvetéseim között az alábbiak szerepeltek:

  1. minél több ideje tanít a megkérdezett, annál tudatosabban használja a hangját (a saját bevallása szerint),
  2. minél több órát tanít egy nap, annál fontosabbnak gondolja a tudatos beszédhang használatát,
  3. a megkérdezettek nagy része nem vett még részt beszédtechnika tréningen.

Hipotézisek

Az első hipotézis igazolására feltett kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy nem felététlenül igaz az, hogy a tanított évek számával együtt tudatosabbá válik a hanghasználat, az 1-5 éve a pályán lévők mindössze 36,4%-a értékelte a 0-7 terjedő skálán hét pontra a hanghasználatával kapcsolatos tudatosságot, míg a 15-30 éve oktatóknak csupán a 31,6%-a. Az 5-15 éve oktatók 33 %-a jelölte ugyanezen pontokat. A tudatosság szempontjából a 0 jelöli az abszolút nem, vagy a 7 pedig a teljes mértékben tudatos hanghasználatot. Az minden korcsoportnál elmondható, hogy a férfiak, a saját bevallásuk szerint, sokkal direktebben kezelik a hangjukat. A nők általában szélesebb skálán értékelték a saját teljesítményüket, míg az férfiak inkább két értékkel dolgoztak, amelyek többségében az 5 és a 7 voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanított évek számával kapcsolatosan ez az érték minimális csökkenést mutat, de nem szignifikáns az eltérés az egyes csoportok között.

A következő kérdésben, amely azt kutatta, hogy aki több órát használja egy nap a hangját, annak valóban fontosabb-e a tudatosság, meglehetősen különböző módon értékelték magukat a megkérdezettek. Minden csoportban a skálán 0-4-ig a válaszadók nagyjából átlagosan 10-15%-a választotta az értékeket, míg 4-7 között már jelentős különbségek alakultak ki: a 2-4 órát, illetve 4-6 órát tanítók nagyjából 71 %-a, míg a napi 6-8 órát tanítóknak a 87%-a jelölt ebben a tartományban értéket. Megállapítható tehát, hogy azok, akik naponta több órát tanítanak, már feltételezhetően tudatosabban is használják a hangjukat.

hanghigiéné

forrás: shutterstock.com

A harmadik felvetést sikerült alátámasztani. Az összes megkérdezettnek csupán a 11,6% válaszolta azt, hogy része volt már beszédtechnika tréningben. Külön érdekes tény, hogy ők mind nők voltak és a legkülönfélébb okok miatt volt részük a képzésben. Volt olyan, aki foniátriai problémák miatt, mások színházi képzés keretén belül, illetve néhányan egyetemi és főiskolai tanulmányaik során részesültek ebben. Egyikőjük, akinek a leghosszabb ideig (2 évig) volt része beszédtechnika órákban, még személyesen találkozott Montágh Imrével, ami saját bevallása szerint életre szóló élmény volt a számára.

 

Összegzés: a hanghigiéné

Mindent összegezve tehát elmondható, hogy gyakorló testnevelők körében sem elterjedt és evidens az effajta beszédtechnikai képzés és tudatos hanghasználat. Pedig „Hangterhelés előtt ugyanúgy fontos a bemelegítés, mint a sportban. A bemelegítő gyakorlatok sportban abban segítenek, hogy a szervezet ráhangolódjon a terhelésre, hogy jobb teljesítményt tudjon nyújtani és megelőzze a sérüléseket. Ugyanez érvényes a gége, a hangszalagok felkészítésére a fokozott terhelésre. Gondoljunk csak az énekesekre, akik skáláznak, beénekelnek koncert előtt. A bemelegítés során megnő a működő izmok vérellátása, könnyebben mozognak.”[1]

Ez egy tájékoztató jellegű, kis mintával dolgozó felmérés volt és nem egy reprezentatív kutatás. Ennek ellenére talán érdemes lehet azt végiggondolni, hogy a véletlenszerűen megtalált testnevelők válaszai mentén kialakult kép akár figyelemfelhívás is lehet. Szükségesnek látszik ennek alapján az ilyesfajta képzési lehetőségek biztosítása a leendő pedagógusok számára. Hiszen „A megfelelő hanghasználat nem mindig veleszületett tulajdonság. Logopédus, foniáter segítségével azonban elsajátítható olyan egyéni hangképzés, mely megőrzi a hang minőségét.”[2] Az, hogy a felmérés utolsó kérdésében arra, hogy mit jelent a hanghigiéné fogalma[3], a megkérdezettek nagy többsége vagy nem, vagy rosszul adta meg a választ, megmagyarázhatja, hogy miért nem tartja a nagy részük fontosnak a hanghasználattal kapcsolatos tudatosságot sem. Hiszen hogyan is lehetne valamire kiemelt figyelmet fordítani, amit nem, vagy csak felületesen ismerünk?

[1] http://foniatria.hu/2018/03/06/9-dolog-amire-egy-profi-hanghasznalonak-oda-kell-figyelnie/ (letöltés dátuma: 2021. 09. 21.)

[2] uo.

[3] „Az a magatartás, amelyet az egyén saját beszédhangja károsodásának megelőzésére fejleszt ki, illetve alkalmaz.” uo.

Ha szeretne saját hanghigiénéjéről gondoskodni, Retorikaiskolánk beszédtechnika tanárai biztos kézzel tudják vezetni ezen az úton. Keresse az egyéni képzés lehetőségét az info@retorikaiskola.hu címen, ahol munkatársunk örömmel áll a rendelkezésére.