Külső és belső érvek

Az érvek fajtái: a külső és belső érvek a témája Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozata ötödik részének. Az első rész a vitatkozásról, a második rész a meggyőzésről szólt. A harmadik rész a logikai és retorikai érvelést járta körül, a negyedik pedig a hibás érveket.


A legjobb helyek, az érvforrások

A meggyőzés folyamatában a célunk és feladatunk az, hogy bizonyítékokat, azaz érveket sorakoztassunk fel az állításunk igazolására. A nagy kérdés az, hogy hol találjuk az érveket? Ezeket a helyeket nevezzük érvforrásoknak. Quintilianus így fogalmaz:

„Forrásoknak […] nevezem az érvek lelőhelyeit, ahol rejtőzködnek. Ahonnan elő kell őket keresni. […] Nem találsz meg egy adott vadat vagy madarat, ha nem tudod, hol tenyészik és tanyázik. […] Nem található minden érv mindenütt, ezért nem szabad mindenfelé keresnünk. Különben sokat tévedünk, és minden erőfeszítés mellett is csak véletlenül találjuk meg azt, amit nem módszeresen keresünk.”

De mégis, akkor merre induljunk? Amiben a retorikusok zöme egyetért, az a külső és a belső érvek különválasztása. Ez Arisztotelészig vezethető vissza. Ő így fogalmaz:

„A bizonyítékok közül egyesek a rétorikán kívüliek, mások a rétorikán belüliek. Rétorikán kívülieknek nevezem mindazokat, amelyeket nem mi gondolunk ki, hanem már korábban is léteztek: tanúk, a kínzással kicsikart vallomások, a dokumentumok stb. A rétorikán belüliek azok, amelyeket a módszer szolgáltat, és amelyeket mi hozunk létre. Az előbbieket csak alkalmaznunk kell, az utóbbiakat viszont meg kell találnunk.” 

Continue reading

A hibás érvek nyomában

A hibás érvek és a manipulatív érvek az érveléstechnikai sorozat negyedik részének fókusza. Pej András retorikatréner nagy alapossággal szedte össze a hibás érvek típusait. A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól, a harmadik rész pedig a logikai és retorikai érvelés közti különbséget mutatta be.


“Ez nem érv!” – halljuk sokszor vitás helyzetekben. De min múlik, hogy valami érvnek számít-e? Mikor beszélhetünk érvelési hibáról? Nem olyan könnyű ez a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik, éppen ezért szentelünk a témának egy külön epizódot.

Mi az érv?

Érv az, ami bizonyítja, alátámasztja az álláspontunkat. A fenti kijelentéssel valójában azt mondja a közlő, hogy nem elég erős az érv (vagy az érvelő hitelessége) ahhoz, hogy bizonyítékként elfogadható legyen. Ettől még lehet érv, csupán gyenge vagy hatástalan.

Az előző részben különbséget tettünk logikai és retorikai érvek között. Az érveléstechnikával foglalkozó szakirodalom jókora hányada mindent, ami nem szükségszerűen igaz és teljesen logikus, azt érvelési hibaként definiál. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb retorikai érvet is hibásnak kellene tekintenünk, hiszen ezek többnyire kvázilogikai, valószínűségi érvek. Ha így tennénk, akkor alig-alig lennének használható és helyes érveink, ráadásul sok időt venne igénybe, mire megalkotjuk ezeket. Az élet ennél gyorsabb és spontánabb, és nem kizárólag logikával győzünk meg másokat. De ez nem baj. Lehet, hogy ugyanaz az érv az egyik beszédhelyzetben teljesen rendben van, a másikban viszont hibásnak tekinthető. Íme egy (fiktív) példa:

“A módszer jól bevált, kutatásokon alapul, és meghozza a kívánt eredményt.”

  • Ha ezt Karikó Katalin covid oltások mRNS-technológiája kapcsán nyilatkozná, akkor ez egy helyes és erős érv lenne, hiszen ő szakértőként nyilvánul meg a témában.
  • Ha ugyanezt a mondatot, szintén covid oltások kapcsán Kiszel Tünde nyilatkozná, akkor már nem bírna akkora meggyőző erővel ez az állítás. Sőt, akár hibásnak is tekinthetnénk, hiszen Kiszel Tünde nem szakértő a témában.
  • Ám, ha Karikó Katalin ugyanezt a mondatot a szentinelézek leghatásosabb integrálási módszeréről mondaná, akkor őt is vádolhatnánk azzal, hogy hibás az érve. Azért kellene elhinni, mert egy Nobel-díjas ember mondta. Bizonyára lennének olyanok, akiket meggyőzne, de ebben az esetben hibásan hivatkoznánk Karikó Katalin tekintélyére, hiszen ebben a témában (vélhetően) ő nem járatos.

Tehát az érvelő személye, a téma, a beszédhelyzet mind-mind befolyásolja, hogy hogyan ítélünk meg egy-egy (akár ugyanazt) az érvet. Lehet erős vagy gyenge, és persze lehet akár hibás is. 

Continue reading

Biztos, hogy igaz? – Logikai és retorikai érvelés

Retorikai érvelés, logikai érvelés, egyáltalán, hogyan érvelünk? Érveléstechnikai sorozatunk harmadik részében végre előkerülnek az érvek.  E tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki az érvek és a viták világában. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól.

Biztos, hogy igaz?

Amikor az érveléstechnika szóba kerül, sokan azonnal Spock-ra asszociálnak a Star Trek-ből, aki a végtelenül logikus “érvelőgép” megtestesítője. Azt gondolhatják, hogy az érvelés bizonyára csak a kiváltságosok számára elsajátítható képesség, és csak azoknak megy jól, akik a logikával jó viszonyt ápolnak. Részben persze igazuk van, hiszen szükség van arra, hogy a gondolataink egymásból helyesen következzenek, és értse a hallgatóság a gondolatmenetet. Emellett nem árt, ha a logikátlanságokat észrevesszük másoknál, mi magunk pedig elkerüljük ezeket. Ez a fajta érvelés szükségszerű következtetésekre jut, amelyek igen erőteljes bizonyítékai az álláspontunk helyességének. Continue reading

Mit nyer, aki meggyőz? – a meggyőzés

Fontos-e a meggyőzés? Mit nyer az, aki meggyőzi a másikat? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája. Az első részben a vitatkozásról volt szó, a második részben a meggyőzést járjuk körbe.

Tegyük fel, hogy én is és a másik is megfelelő lelkiállapotban van a vitához. Tegyük fel, hogy van elég információnk az érveléshez, és még a vita hasznát illetően is van elképzelésünk. Ha belevágunk, akkor onnantól kezdve meggyőzéssel foglalkozunk. 

Ha ezen a ponton azt gondolod, hogy fényévekre van tőled a meggyőzés, akkor hadd hívjuk fel a figyelmedet néhány hétköznapi kommunikációs helyzetre: Continue reading

Vitatkozunk?

Vitatkozunk? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.

Különbséget fogunk tenni logikai és retorikai érvek között. Utánajárunk, hogy mik a külső és mik a belső érvek. Megismerkedünk az érvelési hibákkal. Elkalandozunk egészen az érvforrásokig, ami tulajdonképpen az eredője lesz az érveléstechnikának, hiszen ezek azok a helyek, ahonnan a bizonyítékainkat vehetjük. És persze sok-sok példán keresztül fogunk ismerkedni ezzel a már-már beláthatatlanul összetett, és végtelen lehetőséget tartogató területtel.

Continue reading

2022-ben is építészeket készítettünk fel a Média Építészeti Díja gálára

Immár 18. alkalommal rendezte meg az Építészfórum a Média Építészeti Díja gálát, és most már a Retorikaiskola is sokadjára tér vissza az eseményre és az azt megelőző retorikai felkészítésre. A pályázókat abban segítettük, hogy a szakmailag magas színvonalú munkáikat még nagyobb meggyőzőerővel tudják prezentálni a zsűri előtt. Egyáltalán nem könnyű többszáz ember előtt, 3 perc alatt magával ragadóan és érthetően átadni azt, ami akár több hónap munkájának az eredménye. Arról, hogy mi mindent lehet ebből tanulni, egy korábbi cikkünkben lehet olvasni. Continue reading

A beszéd, ami felmelegít: Bush elnök beszéde a Kossuth téren

Történelmi pillanat  beszéd az esőben — összetépett jegyzet


George H. W. Bush 1989-ben elhangzó Kossuth-téri beszédét általában ezekkel a jelzőkkel társítják. Berki Júlia, a Szónok Születik Retorikaiskola junior trénerének beszédelemzése azonban mélyebbre ás ennél. Segítségével tudatosabbá tehetjük reflexiónkat a történelmi és a pillanatnyi kontextusra; dekódolhatjuk a szónok öltözékének jelentésrétegeit; valamint megfigyelhetjük nonverbális gesztusait, és fejtegethetjük szónoklatának szavai mögött rejlő lélektani üzenetét.

Ezen túl olyan kérdések válaszához is közelebb juthatunk, hogy mitől lesz egy beszéd sikeres és ikonikus. Vagy hogy mit tanulhatunk George H. W. Bush kapcsán háborús retorikáról, rögtönzésről, vezetői kommunikációról.

Kontextus, amit egy jó előadó figyelembe vesz

Milyen gondolatokkal, milyen lelkiállapotban, ki nem mondott belső várakozással és igényekkel érkezhet a hallgatóság?

George H. W. Bush azóta már ikonikussá vált beszéde esőben született. Magyarország – és a szocialista országok – számára korszakhatárnak tekinthető e beszéd: a kelet-nyugat viszony egy új szakaszba lépett. Az 1989-es Népszava júliusi száma így számol be erről:

Hiszen nehezen lenne letagadható, hogy várjuk, nagyon várjuk már őt. Töprengünk, ábrándozunk, mérlegelünk, némiképp szorongunk és kíváncsiak vagyunk, elvégre nem mindennapos eseményről van szó: hivatalban levő amerikai elnök most először látogat el hozzánk…”

A Bush-látogatás legfontosabb kérdése Magyarország számára az volt, hogy mit várhat az elnöktől. Vajon kinyitja a Nyugat kapuit Kelet- és Közép-Európa számára? Éppen ezért 1989-ben a Kossuth téri esőben elhangzó beszéd világraszóló pillanatnak ígérkezett.

A helyszín

A kültéri helyszín többféle kockázatot rejt, ami sokszor rugalmasságot, spontaneitást és kreativitást igényel. A Kossuth térre szervezett szónoklat szimbolikus helyszínként nagyszerű választásnak bizonyult mindaddig, míg el nem kezdett zuhogni az eső. A korabeli tudósítás szerint az elnöki látogatás előtt „egy órával még dörgött az ég, szakadt az eső, és szinte éjszakai sötétség borult Budapestre.

El lehet képzelni a szervezők aggodalmát, és a Kossuth szobor előtt összegyűlt, átfázott tömeget, ahogy a remény, a félelem és a várakozás érzése kavarog bennük. Ahogy az elemzett beszéd felvétele mutatja, nem sok embernél volt esernyő.

Megjelenés, ami néma üzenetet hordoz

Mitől lehet egy előadó szimpatikus, rokonszenves – már megszólalása előtt?

Ebbe az átázott miliőbe érkezik Bush, feleségével, Barbarával. Öltözetük egyszerű. Az elnök egy hétköznapi, drapp színű ballonkabátot visel, ezáltal megjelenése azt az érzetet kelti, mintha egy átlagos polgár lenne a tömegből. Csak az alapos szemlélő számára tűnhet föl a kabátból kivillanó, élére vasalt fehér gallér és nyakkendő.

Mit jelez ez a megjelenés? Az amerikai elnök kettős minőségben lép hallgatói elé. A hivatalos megjelenés fölé vett polgárias öltözék akarva-akaratlan üzenetet hordoz. Egyszerre amerikai elnök és egy ember a nép köréből. Bush itt, amellett, hogy nem mond le elnöki szerepéről, egy újabb réteggel árnyalja megjelenésének üzenetét: a helyzetnek megfelelően öltözik (eső, köztér), így kíván azonosulni hallgatóival, közösséget vállal velük.

bush

Budapest, 1989. július 11. (AP Photo/Charles Tasnadi)

Beszéd előtti pillanatok: a közönség ekkor is figyel!

Az előadást megelőző pillanatokban, abban a jelentéktelennek tűnő pár percben tetteink sokkal többet mondanak, mint hinnénk. A szónok személyét többek között ezek a pillanatok is hitelesítik. Az első benyomás az elnökről árnyalódik, az összetartás és szolidaritás jegyében történő cselekedeteivel. Azáltal, hogy a feje fölé tartani kívánt esernyőt elutasítja, osztozik a jelenlévők helyzetében. De ezt fokozza az a gesztusa is, hogy addig nem kezd bele beszédébe, amíg nem gondoskodik magyar tolmácsról az angolul nem feltétlenül értő hallgatóságnak. Ez a kifelé figyelés, empatizálás szintén fontos elem ahhoz, hogy a beszéd valóban célba érjen.

A kommunikációs helyzet tehát összetett: az időjárás és nyelvi korlátokat szükséges figyelembe venni. Talán ez  a figyelem vezetett a következő tetthez is.

Váratlan beszédkezdés: garantált figyelem

Bizonyára megfontolt, átgondolt, pontos és nagyon összeszedett gondolatokat vártak a megjelentek. De George H.W. Bush amerikai elnök váratlanul összetépi a beszédét, kitárja a karját a zuhogó esőben, és rámosolyog az ázó-fázó népre. Hogyan és miért enged meg magának egy ilyen meghatározó pillanatban ilyen lazaságot?

Ahogy öltözete és az esernyő elutasítása is, a formabontás ebben a gesztusban is folytatódott. Mégis, talán ez a leglátványosabb eleme. A megszólalást megelőző pillanatokban a széttárt, magasba emelt karok, és az ezáltal kiváltott ováció már szinte „popsztár” hatást kelt.

A széttépett beszéd, a váratlan fordulat, a közösséget vállaló, szabad és önfeledt elnök egy kiélezett háborús kontextusban – ezek együttállása tette ezt a beszédet ikonikussá. Ha tehát előadásunkat felejthetetlenné szeretnénk tenni, a váratlanság erejével emlékezetes meglepetést okozhatunk.
„Hosszú ideje állnak már itt az esőben. Engedjék meg, hogy szívemből beszéljek.” (itt egy ezt kifejező mozdulattal leveszi a szemüvegét) Rövid leszek.” – Beleérez, látja, hogy mit, mennyit bír most a hallgatósága, igazodik a körülményekhez. Az adott helyzethez való alkalmazkodás, együttműködés megmutatkozik a beszéd hosszában (körülbelül 3 perc), és rögtönzött műfajában is.

A beszéd műfaja gyakran magában hordozza a hangnemet és a stílust is

Az elnök a sztenderd, köznyelvi regisztert használja. Mondatai személyesek, egyszerűek. Ez a választott, improvizatív jellegű beszédműfajból is következik. Hiszen a legkönnyebben úgy lehet rögtönzést végrehajtani, ha megosztom hallgatóságommal saját kapcsolódásomat a témához, ahogy itt George H. W. Bush is teszi. Ő itt a személyesség erejével győzi meg hallgatóságát. A formális stílust elhagyva familiáris hangot üt meg. („Barbara and I feel the warmth of this welcome.”) A családiasság érzetét az is erősíti, hogy feleségével együtt van jelen. Sok benne az E/1 személyű mondatkezdés és a T/1-ben való fogalmazás is megjelenik. Ez utóbbi két esetben: vagy feleségére és magára használja a „mi” mondatkezdést, vagy Amerika nevében fogalmaz.

Egyetlen és talán a leghivatalosabb mondata, amikor felhozza vezetői posztját, erős (többször is hangsúlyosan megjelenő), mutató gesztussal kísérve (1:52), majd rögtön át is fordítja ezt azzal, hogy érzelmileg kapcsolódik Magyarországhoz az amerikai polgárok nevében is. („I want you to know that I am here as President of the United States, because we have in our country a special affection and feeling for the people of Hungary.”)
A vezetői kommunikáció szempontjából eddig azt láthatjuk, hogy George H. W. Bush egyszerre egy közülünk és egyszerre elnök – azonosul és vezet, átérez, de előre mutat. Szép visszatükröződése ez a 3. pontban tett, öltözködéssel kapcsolatos megfigyeléseknek. Érdekes, ahogy a kommunikációban a hatalomhoz való viszony előbb vagy utóbb, akarva vagy akaratlanul, de mindig transzparenssé válik.

A szavak, és a mögötte rejlő üzenet

Bush elnök épít a történelmi, háborús kontextusból fakadó lélektani szükségre. A beszéd gyakran visszatérő kulcsszavai is a bizalom és az otthonosság érzését erősítik: (szeretet, otthon, együtt, meleg fogadtatás, érzés, köszönöm, hit, meggyőződés, biztosság). Éppen ezért érezhetjük a beszédet egyenesnek, őszintének, barátinak és közvetlennek.

George H. W. Bush tehát egy igen mély igényre reagált: felveszi a barát/édesapa szerepét a várakozó, kiszolgáltatott, reménykedő, valamint elfogadásra és biztonságra éhes magyar népnek. Ez a verbális gesztus nagyon szépen megmutatkozik a beszéd kezdő (0:24-30) és záró pillanatában (3:23): széttárt kezek, felemelt karok. Ezzel mintegy kiterjesztette óvó, áldó, üdvözlő kezét a magyar népre.
Ha egy előadó képes a hallgatóság legmélyebb részéhez, a legbelsőbb lélek-rétegig hatolni, oda, ahol a szónok is szülő, testvér, barát: akkor nagyon mély szinten találkozhat egymással az előadó és a közönsége.

Biztonság és béke – ezeket az érzelmeket lehet támogatni a háborús kommunikációban. A mai politikában is láthatunk erre példát, és az elnök beszédének is valószínűleg ez volt a célja.

bush

1988 Republican National Convention, New Orleans, Louisiana. (Photo by © Shepard Sherbell/CORBIS SABA/Corbis via Getty Images)

Szignifikáns nonverbális és verbális eszközök

A mimika végig erőteljes, bár nem teljesen tudjuk eldönteni, hogy tudatos, vagy önkéntelen-e az egész beszéden végighúzódó, széles mosoly. A szemkontaktust a hallgatósággal végig szorosan tartja, a tekintet melegsége segíti az érzelmek kifejezését. Ennek ellenére a mosoly néha művinek tűnik (pl.1:33-nál) – és megfigyelhető, hogy miután folytatja a beszédet, a szeme nem változik, azon nem látszik a mosoly.

A beszédet végig három karakteres mozdulat kíséri: ökölbe szorított kéz, a mutatóujjal előre és felfelé mutató kéz, és az említett kitárt karok. A mutatóujj és az ökölrázás egyaránt olyan domináns, erőteljes gesztus, amely fenyegető, megfélemlítő hatást is kelthez. A 2:37. perctől indított mondat látványos példa erre: erős gesztus-sorozat kíséri („…we must work with Hungary, we want to work with Hungary…”). Ahogy a beszédtempó is igazodik a hangsúlyos mozdulatokhoz, a hangerő is emelkedik. A hangot tónusos dallamosság jellemzi. A mély színezetű bariton magabiztosan és ritmusosan szól, nyitott artikuláció segíti a megértést.

A szöveg verbális elemei közt az ismétlés és az ellentét hangsúlyos. Az egész beszédre jellemző a hideg, esős környezetnek a meleg fogadtatással és érzelmekkel való szembeállításának játéka. („Long after this rain is gone, I am going to remember the warmth of the welcome from the people of Hungary.”) A fizikai érzékelésre ható eszköz az ismétlések közt is előjön: („…at some drier time and some drier place”)

Konklúzió

Minden hatásossága ellenére nagy hiányossága a szónoklatnak, hogy nem személyes jellegű beszéd volt. Tulajdonképpen bármelyik ország bármelyik városában elhangozhatott volna. Annyira általános lett, hogy az ország nevét kicserélve Bush elnök bárhol elmondhatta volna. Hiányzik a konkrétum: nem mond semmilyen személyt, helyszínt, vagy eseményt, ami kifejezetten a magyar néphez, vagy a magyar népről beszél.
A műviség, – ami néha felbukkant- és a domináns, szinte leuraló gesztus elemek, valamint az általánosító fogalmazás gyengítik, és néhány helyen meg is kérdőjelezik a szónoklat hitelességét, és inkongruenssé teszik a szónoklatot.

George H.W. Bush személyiségének azonban olyan vonásai is vannak, amelyek lehetővé tették, hogy elnökké válasszák. Ez ebben a beszédében is megfigyelhető. Egyrészt a hatalommal való bánásmódja miatt, amelynek szimbóluma lehetne az ingre vett ballonkabát. Másrészt az a szenzitivitás, ahogyan a felszínen zajló és mélylélektani eseményekre reagált:

  1. Közösséget vállalt az összegyűltekkel, alkalmazkodott az eső okozta fizikai szükségletekhez (rövidség).
  2.  Válaszolt a háború miatt létrejött lelki igényre: megteremteni azt a biztonságérzetet, hogy számíthatnak rá.

A hideg és az eső ellenére a szónok szavaiból áradó melegség – a videót nézve – elnyerte a hallgatóság tetszését. Úgy tűnik, ha egy előadó meg meri élni, fel meri vállalni emberségét az emberek előtt, akkor nagyobb elfogadásra, megértésre, meghallásra és szeretetre számíthat, mint bármilyen precízen kiművelt „diplomáciai” beszéd által.

A kávé hatása a beszédre – Rétorok reggelije III.

Dietetikai tanácsok előadóknak III.

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak, így ez a cikk is: ezúttal a kávé nyilvános beszédre való hatását elemzi.

Kávé, tea, energiaital: hogyan hat ránk a koffein?

A koffein hatása függ attól is, hogy milyen forrásból juttattuk a szervezetbe. A fekete teában és zöld teában található csersavak elnyújtják a koffein felszívódását, így egyenletesebb felszívódást tesznek lehetővé. A kávéból, energiaitalból ellenben nagy lendülettel indul meg a felszívódás. Talán meglepő, de nincs kimutatható különbség a kávé és az energiaital felszívódási sebessége között. Ez a különbség akkor sem kimutatható, ha eltérő az italok hőmérséklete vagy a fogyasztási sebesség (1).

45 perc alatt az általunk elfogyasztott kávé vagy energiaital formájában elfogyasztott koffein nagy része felszívódik. A koffein plazma koncentráció csúcsa 15 és 120 perc közé tehető. (2) Ez igen széles sáv, befolyásolja ugyanis a felszívódásának sebességét ugyanis a gyomor teltségi állapota, az elfogyasztott élelmiszerek rosttartalma, valamint a dohányzás is.

A koffein mellett éberségünket a saját hormonjaink is befolyásolják. A legújabb kutatások szerint, alkalmazkodva a kortizol nevű hormonunk ciklusaihoz, a délelőtt 10.00 és 11.30, valamint a 14.00 és 17.00 óra közötti időintervallum a legideálisabb a kávézásra-teázásra a hétköznapokban. Érdemes keresni egyéb alternatívákat az ébredésre: például az arcmosás is hasonló hatással lehet. Ha lehet, fogyasszuk el a kávénkat akkor, amikor a szervezetünknek is a leghasznosabb.

kávé

Forrás: unsplash.com

Ihatok-e kávét előadás előtt?

Ha valaki naponta 2-3 csésze kávét megiszik, és mellette elfogyasztja a javasolt folyadékmenniységet (1,5-2,5 liter/nap), általánosságban nem lesz jobban dehidratált a teste, mint az, aki nem iszik kávét. Az viszont már számít, hogy iszunk-e a kávé mellé elegendő folyadékot. Ha nem, akkor a koffein vizelethajtó és dehidráló hatása jobban érvényesül.

Egy előadónak viszont nemcsak a szervezetét kell tudatosan szemlélni, hanem a szájüregét is.

A koffein és a cukros üdítők ozmotikus hatásuknál fogva mérséklik a nyál termelődését. A száraz, összetapadt száj beszédtechnikai hátrányait talán nem is kell ecsetelni. Ez a hatás fokozódik szénsavas „tálalás” mellett, így egy szénsavas, cukros energiaital bizonyulhat az egyik legrosszabb választásnak. Amennyiben izgulunk egy előadás előtt, akkor a stresszhelyzet okozta fokozott bélperisztaltikát a koffeinbevitel csak növelheti, kellemetlen perceket okozva a mellékhelyiségben. Ha szájunk szárazságát plusz folyadékkal szeretnénk orvosolni, a nagyobb folyadékbevitel miatt ugyancsak többször fordulhatunk meg a mosdóban is.

kávé

Forrás: pixabay.com

Mindamellett nem állítható, hogy az, aki elő szeretne adni, az előadása napján ne fogyaszthatna kávét. Aki hozzá van szokva a kávé fogyasztásához, annak hirtelen elvonása ingerlékenységet, fáradtságot, fejfájást okozhat. Így akinek ez fontos, az nyugodtan igyon délelőtt egy kávét, teát. Ezen kívül az előadás előtt másfél-két órával ihat fekete vagy zöld teát, megfelelő folyadékpótlás mellett.

Aki viszont korábban nem vitt be a szervezetébe rendszeresen koffeint, ne az előadás napján kezdje el! A koffeinnel kapcsolatos érzékenységünk eltérő, melynek genetikai, és hozzászokással kapcsolatos aspektusai egyaránt vannak. A „kávéfüggők” legyenek tudatosak: ne folyadékpótlás céljából vagy társas szituációk oldásaként rohanják meg a szünetben a büfét.

Miből fogyasztjuk a koffeint?

Ha koffeinről beszélünk, elsősorban a kávé jut az eszünkbe. Nem is csoda, hiszen a beviteli mennyisége az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett hazánkban. (Csak az elmúlt 5 évben 0,6 kg-mal emelkedett (2,7 kg-ra) az egy főre jutó fogyasztás)

Rengeteg adatbázis létezik, kissé eltérő adatokkal, de kb. egy 330 ml-es kólával 45 mg, 100 g étcsokoládéval 70-80 mg, egy csésze fekete teával 80-140 mg, egy bögre zöld teával 35 mg, egy presszókávéval 40-80 mg, egy hosszúkávéval akár 120-140 mg koffeint is be tudunk egyszerre vinni a szervezetünkbe. A patikákban, drogériákban kapható koffeintabletták átlagosan 100 mg-ot tartalmaznak porciónként.  A kávéból kioldódó koffein mennyisége függ a kávé fajtájától, az alkalmazott elkészítési módtól, időtől, és a feldolgozás fokától (pl.: instant, pörkölt). Ezért is lehet más és más egy amerikai vagy egy hazai adatbázis: máshogy isszuk.  A közismertebb, szélesebb körben elterjedt energiaitalok általában kb. 32 mg/100 ml koffeintartalommal rendelkeznek, ami 250 ml-es kiszerelésnél 80 mg bevitelt jelent.

A biztonságos napi beviteli mennyiség egy 70 kg súlyú felnőtt számára maximum 300-400 mg, az éppen általunk olvasott nemzetközi ajánlástól függően (a koffeintúladagolás-mérgezés 600 mg-tól felfele kezdődik, és pár gramm már halálos dózis lehet). Így a 200-300 mg-os kiszerelésű koffeintablettákat egyáltalán nem javaslom bevitelre, mert egyfajta „shotként” megdobja a szervezetet.

Összefoglalva: a jó szónok mértékkel, időzítve kávézik, és ügyel rá, hogy profi legyen a hidrálásban is!

Cikksorozatunk további elemei:

A stressz és az étkezés közötti kapcsolatról.

Az étkezés és a hangképzés összefüggéseiről.

A kávé hatása a beszédre – Hivatkozások:

(1) White, J. R., Jr, Padowski, J. M., Zhong, Y., Chen, G., Luo, S., Lazarus, P., Layton, M. E., & McPherson, S. (2016). Pharmacokinetic analysis and comparison of caffeine administered rapidly or slowly in coffee chilled or hot versus chilled energy drink in healthy young adults. Clinical toxicology (Philadelphia, Pa.)54(4), 308–312. https://doi.org/10.3109/15563650.2016.1146740

(2) Caffeine for the Sustainment of Mental Task Performance: Formulations for Military Operations. Institute of Medicine (US) Committee on Military Nutrition Research. Washington (DC): National Academies Press (US); 2001.

A túlsúly hatása a beszédre – Rétorok reggelije II.

Dietetikai tanácsok előadóknak

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak. Ebben a cikkben a túlsúly és a nyilvános beszéd kapcsolatáról lesz szó.

Túlsúly és hangképzés

Számos olyan tényező, amit az egyénnek tulajdonítunk.  Milyen a viselkedése, milyen szokásai vannak, milyen a személyisége, a tulajdonságai, az egészsége, a genetikája? Milyen a drog-vagy gyógyszerfogyasztással kapcsolatos attitűdje vagy az általános testállapota? Ezek mind-mind befolyásolhatják a hangképzés minőségét. Egyre gyarapodó szakirodalma van annak is, hogy önmagában a túlsúly vagy az elhízás negatívan befolyásolhatja képességeinket.

Kisokos: A testtömeg megítélésére számos módszert dolgoztak ki, többek között a legszélesebb körben elterjedt BMI-t (body mass index). A BMI a testtömeg négyzetének és a méterben kifejezett testmagaság hányadosából számolható ki, ahol a 25,0 és 29,9 kg/m2 közti érték túlsúlyt, a 30 kg/m2 feletti értéket elhízásnak nevezzük. A BMI-t csak felnőttek esetében lehet alkalmazni, gyermekeknél percentilis értékekbe való besorolást alkalmaznak a szakemberek.
A túlsúly és elhízás önmagában magasabb egészségügyi kockázatot jelentenek az azzal rendelkező számára, az elhízás mértékétől függően a szív-érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a mentális kórképek, a krónikus mozgásszervrendszeri megbetegedések előfordulási aránya is megnő körükben.
Az egyik legveszélyesebb a hasi zsírszövet felszaporodása. Nők esetében a 80 cm feletti, míg férfiak esetében a 94 cm feletti haskörfogat párosul magas egészségügyi rizikóval.

A túlsúly és a hangképzés kapcsolata a 2010-es éveket követően került a klinikai kutatások kereszttüzébe. Bernardo da Cunha és munkatársainak kutatásában a 30 kg/m2 feletti BMI-vel rendelkezőeknél, vagyis az elhízott embereknél mérhető mértékben nagyobb arányban fordult elő a rekedtség, leheletes hangszín, remegés, ingadozó hangmagasság és hangerő, csökkent maximális hangtartási idő, mint azoknál, akik 30 kg/m2 alatti BMI-vel rendelkeztek. (1)

túlsúly

Forrás: unsplash.com

Ezek a tünetek visszavezethetőek arra, hogy az elhízáshoz társulhat a gége és hangképző szervek, a nyak, a mellkas falának megnövekedett szöveti tömege – ami ezáltal a hangképzési funkciókat is érintheti. Hasonló okokból kifolyólag a túlsúly és az elhízás csökkent tüdőfunkciókat eredményezhet a bordák és a has körüli zsírszövet felszaporodásának következtében. Eza mellkas rugalmasságának és a légzőizmok erejének csökkenésével kapcsolható össze. Ugyancsak hozzájárulhat a tüneti kép erősödéséhez a reflux, mely gyakrabban jelenik meg túlsúlyos embereknél tünetek nélkül, vagy gyakran jelentkező gyomorégéssel párosulva. Gyakorta fordul elő reflux mellett az időszakosan felbukkanó rekedtség, valamint a fátyolos, fokozatosan halványuló hang.

Éhezés és hangképzés

A hangképzést nem pusztán a túlsúly, de az éhezés is befolyásolhatja. Azok, akik jelentős kalóriamegvonással járó, éhezési állapotot idéznek elő, gyakran számoltak be arról, hogy hangjuk elmélyül, elfárad, megkeményedik, hogy a hangképzési erőfeszítéseik nőnek. Nem utolsósorban: akár a túlsúlynál/elhízásnál, a maximális hangtartási idő is lerövidül. (2)

Összességében kijelenthető, hogy a túlsúly és az elhízás egy elsődleges rizikófaktor, mely jelentősen befolyásolhatja az egyén egészségügyi jövőjének alakulását. Ne feledjük, hogy aki a pódiumon a maximumot szeretné nyújtani, annak oda kell figyelnie a testtömegére is. Velünk született és tanult hangképzési készségeink, lehetőségeink kiaknázása a logopédiai és egyéb retorikai fejlesztéseken túl a saját testünkben kezdődnek.

Cikksorozatunk további elemei:

A stressz és az étkezés közötti kapcsolatról.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:
(1) da Cunha MG, Passerotti GH, Weber R, Zilberstein B, Cecconello I. Voice feature characteristic in morbid obese population. Obes Surg. 2011 Mar;21(3):340-4. doi: 10.1007/s11695-009-9959-7. Epub 2009 Sep 18. PMID: 19763710.
(2) Hamdan AL, Sibai A, Rameh C. Effect of fasting on voice in women. J Voice. 2007 Jul;21(4):495-501. doi: 10.1016/j.jvoice.2006.01.009. Epub 2006 Apr 19. PMID: 16630706.

A stressz hatása a beszédre – Rétorok reggelije I.

Dietetikai tanácsok rétoroknak

De már emésztési zavarokkal, jóllakottan, részegen vagy közvetlenül hányás után, amitől egyesek óva intenek, szerintem egyetlen épelméjű ember sem mond beszédet.

Quintilianus, Szónoklattan, XI. 3. 27.

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak, ezúttal a stressz nyilvános beszédre való hatását elemezve

Stresszhelyzet és étkezés

A stressz számos tünetet tud okozni szervezetünkben, és ez befolyásolhatja a munkánk minőségét is, különösen, ha a munkánk része, hogy emberek előtt beszélünk. A stresszre étkezésünket tekintve is eltérően reagálunk: van, aki rágcsálnivalókat eszik vagy rágózik, de van olyan is, aki semmit sem tud magához venni.

A stressz tünetei közé tartozik a szívdobogás érzése (palpitáció), a vérnyomás-emelkedés, az izomfeszülés. Szélsőséges esetben a hányinger, a hányás, a hasmenés, a székrekedés, hasi diszkomfortérzet is kísérheti, illetve hosszú távon az étvágy megváltozása. A tartós stressz tünetei közé tartoznak az alvászavarok is mind minőségben, mind mennyiségben.

A stressz okozta étvágycsökkenés étvágynövekedésben is megnyilvánulhat. Krónikus stressz során több dolog is elősegíti a hízást: a rendszertelen étkezés, az étvágy megváltozása, illetve hormonális szinten, hogy a kortizol-szint emelkedik a szervezetben. Testsúlyvesztést ellenben az okoz, ha az étvágy csökkenése nem változik, illetve a stressz többletmozgást okoz (pl.: lábremegés, izgatottság).

De nem csak a stressz hat az étkezésünkre, hanem az étkezési szokásaink megváltozása is hatással lehet a stresszre.

stressz

Ezt inkább ne. (Forrás: shutterstock.com)

Étkezés előadás előtt a stressz elkerülésére

Nem javasolt az előadás előtti este, valamint az előadás napján olyan zöldségeket fogyasztani, melyek puffadást okozhatnak (flatulencia faktorok). Ilyenek a káposztafélék, a hüvelyesek, a szója, a kukorica és a gomba. Kíméljük gyomrunkat a klasszikus magyar konyha zsírban és csípősben bővelkedő ételeitől, hogy elkerüljük a kellemetlen teltségérzetet és egyéb hasi panaszokat.

Ha gyomrunk össze van szűkülve a nagy napon, válasszunk egy kis marék olajos magvat vagy energiagolyókat (aszalt gyümölcsökből, sovány kakaóporból, olajos magvakból, zabpehelyből készítve), melyeket könnyen magunkkal vihetünk.

Az előadás napján remek reggeli lehet egy otthon készített smoothie vagy gyümölcsös-túrós turmix, egy kiskanál zabkorpával vagy útifűmaghéjjal; vagy szendvics például teljes kiőrlésű zsemléből, vajkrémből, szeletelt sajtból és csirkemell sonkából, fejes saláta levelekből, mellé felszeletelt, sózatlan paradicsommal, hámozott kígyóuborka-karikákkal, egy pohár zöld teával.

stressz

Forrás: pixabay.com

Tízóraira (függően az előadás idejétől) csomagolhatunk olajos magvakat, energiagolyókat, light gyümölcsjoghurtot valamilyen magasabb rosttartalmú pékáruval vagy korpás keksszel vagy gyümölcsöt.

Ebédre igyekezzünk könnyedebben emészthető ételt enni, és kerüljük a bő zsírban sült ételeket – válasszunk párolt, főtt húst, zöldséget.

Folyadékbevitel

Ellenjavallat a nagy napon a koffein. A koffein mint stimuláns növeli a bélperisztaltikát, elősegítve a rövidebb tranzitidőt a bélben – vagyis gyorsabban kell mosdóba mennünk a szokásosnál. Mindamellett serkenti mellékvese-hormonunk, a stresszhormonként is nevezett kortizol felszabadítását. A koffeinnel kapcsolatos további információkat egy önálló cikkben fejtem ki.

Az előadás előtti este (pláne az előadás napján) ne fogyasszunk alkoholt: elősegíti a dehidrációt, vagyis kiszárít. Ezen kívül ronthatja az alvásminőségünket, növelheti az idegességet és bőrpanaszokat is okozhat. Folyadékbevitelünket főként vízből fedezzük, kerülve a koffeint, a szénsavas és cukrozott italokat.

Stressz: egy kis biológiai háttér

A stressz és a táplálkozás közismerten összefügg. A stressz súlyosságát befolyásolni tudja tápláltsági állapotunk: így az alultápláltság mellett a magasabb BMI, valamint az egészségtelen arányú tápanyagbevitel önmagában negatívabb irányba tolja el a mérlegünket, ha a stressz okozta sérülékenységről van szó (1)(2). A stressz megváltoztatja a testünk vízmérlegét, elnyomja az immunrendszer működését és növeli a szénhidrátok és fehérjék metabolizmusát (anyagcseréjét) szervezetünkben.

A szénhidrátbevitellel egy aminosavunk, a triptofán termelését serkentjük, mely az agyban nagy mennyiségben elősegíti az aggodalmak megszüntetését és elősegíti a mentális relaxációt, míg a triptofán hiánya a mentális idegrendszeri rendellenességek előfordulását okozhatja (3). Későbbiekben láthatjuk, hogy az elégtelen szénhidrátbevitel mellett a túlzott mennyiség is káros hatású lehet.

A stressz következményeképp az idegrendszernek és a gyomor-bélrendszeri traktusnak is megnő a B-vitaminigénye. A B6- és B12-vitamin az agysejtek működéséhez, a magnézium, C-vitamin, réz, kalcium és A-vitamin pedig az idegsejtek normál funkciójához járulnak hozzá. Amikor valaki stresszt élt át, érezhette, hogy fokozódik a vágya, hogy feldolgozott élelmiszerekhez vagy cukorban dúskáló nassolnivalókhoz jusson. Természetesen lehet belőlük fogyasztani, ha ismerjük az egészséges mértéket (!).

Kisokos: Feldolgozott élelmiszernek számít az olyan élelmiszer, amely a gyártási folyamat során kémiai vagy fizikai behatáson megy keresztül. Elsősorban azon feldolgozott élelmiszerek „fekete listásak”, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat, tartósítószereket, hozzáadott sót, cukrot vagy zsírt. Példának okáért megemlíthetőek a chipsek, cukorkák, instant készítmények (pl.: levesek, de az üstökösként berobbanó instant zabkásák is ide tartoznak), cukrozott üdítőitalok, konyhakész fagyasztott pizzák és feltét húsok, konzerv készételek.

Kutatások az étkezés és a stressz kapcsán

Két héten keresztül feldolgozott, illetve feldolgozott ételeket minimálisan tartalmazó étrendet követő kísérleti alanyoknál azt mutatták ki, hogy a nem feldolgozott ételeket fogyasztó csoport esetén az éhséghormonként ismert hormoneghrelin szintje csökkent, valamint az étvágycsökkenésért felelős PYY hormon nőtt a csoportban, míg az „ultrafeldolgozott” élelmiszereket fogyasztó csoportban a PYY szintje csökkent a kiindulási értékhez képest. Azok, akik feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak, átlagosan kicsivel több, mint 500 kalóriával többet vittek be, mint a másik vizsgálati csoport, holott nem érezték finomabbnak a feldolgozott élelmiszereket. 2 hét alatt az átlagos súlygyarapodásuk +1 kg volt (4).

A súlygyarapodás nem kívánt hatásai mellett számos feldolgozott élelmiszer glikémiás indexe magas, ami azt jelenti, hogy gyorsan megemelik a vércukorszintet, ám a plató után ugyanilyen sebességű csökkenés detektálható. Ekkor ingerlékenység, fokozott étvágy jelentkezhet.

A British Journal of Psychiatry tanulmánya szerint a „feldolgozott zsírok” fogyasztása összefügghet a depresszió kockázatával. A feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmazhatnak hidrogénezett vagy oxidált zsírokat, amik gátolhatják azon esszenciális zsírsavak termelését, melyek a sejtmembrán és az idegsejtek egészségének védelméhez járulnak hozzá.

Mit ne együnk?

Több kutatás vizsgálta, hogy a stressz és az étkezési szokások hogyan függhetnek össze. Moszulban 2019-ben 200 fő 10 és 13 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, és úgy találták, hogy a tünetek erősségéhez a túlsúly, az elhízás, az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a telített zsírokban gazdag élelmiszerforrások, húsok és a túlzottan magas arányú szénhidrátbevitel egyaránt hozzájárult (5).

2015-ben Egyiptomban 2810 egyetemistának mérték meg a stressz-szintjét és vetették össze a táplálkozási szokásokkal, az eredmény hasonló volt: mérhető mértékben magasabb stressz-szinttel rendelkeztek azok, akik ritkábban fogyasztottak zöldségeket és gyümölcsöket, nemtől függetlenül (6).

stressz

Forrás: shutterstock.com

Akkor végül is mit együnk?

Közismert tény, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása előnyös étrendünkben. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint (Okostányér modell) naponta 4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt érdemes elfogyasztani, amibe nem számít bele a burgonya, és legalább egy adag friss/nyers formában kerüljön az asztalra. 1 adag 100 grammnak felel meg, ami lehet egy közepes alma vagy egy kis tálka saláta is (7). A megfelelő mennyiségű rostbevitel mellett szomjunkat legalább 8 pohár folyadékkal, főként vízzel oltsuk.

Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a stressz szintet felkészültséggel, gyakorlottsággal, tapasztalattal lehetséges mérsékelni. De mindennapi étkezésünk egészséges beállítása a retorikán túl is hasznunkra válik. Mindezek összeállításában segíthet egy dietetikus szakember.

Cikksorozatunk további elemei:

Az étkezés és a hangképzés összefüggéseiről.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:

(1) Moore CJ, Cunningham SA. Social position, psychological stress, and obesity: A systemaic review. J AcadNutr Diet. 2012;112(4):518–526.

(2) Rice,L., 1999. Stress and Health. Third Edition, Brooks/Cole Publishing Company, USA

(3) Balta’, A. and Z. Balta’, 2000. Ways to Cope with S 20th Edition. Remzi Bookstore. Istanbul.

(4) Hall, Kevin & Ayuketah, Alexis & Brychta, Robert & Cai, Hongyi & Cassimatis, Thomas & Chen, Kong & Chung, Stephanie & Costa, Elise & Courville, Amber & Darcey, Valerie & Fletcher, Laura & Forde, Ciaran & Gharib, Ahmed & Guo, Juen & Howard, Rebecca & Joseph, Paule & McGehee, Suzanne & Ouwerkerk, Robert & Raisinger, Klaudia & Zhou, Megan. (2019). Ultra-Processed Diets Cause Excess Calorie Intake and Weight Gain: An Inpatient Randomized Controlled Trial of Ad Libitum Food Intake. Cell Metabolism. 30. 10.1016/j.cmet.2019.05.008.

(5) Bayda, A.Y.& Tameem, T.M. (2019). The Relation Between Stress Level and Nutritional Status Among Primary School Pupils in Mosul City. Mosul Journal of Nursing, 7(2), 100-108. doi: 10.33899/mjn.2019.163811

(6) El Ansari, W. &Berg-Beckhoff, G. (2015). Nutritional Correlates of Perceived Stress among University Students in Egypt. International Journal of Environmental Research and Public Health. 12, 14164-14176

(7) OKOSTÁNYÉR modell http://mdosz.hu/