Nagy Fruzsina doktori védése

A szakmai felkészültségben nem ismerünk kompromisszumot. A Szónok Születik Retorikaiskola saját mottóinak egyikét hitelesítette Dr. Nagy Fruzsina mentálhigiénés retorikatrénerünk, aki ezen a héten védte meg Ph.D. értekezését.

Retorikaiskolánk egyik vezetője és társalapítója 2020. június 15-én 14 órakor kezdte meg nyilvános doktori védését a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. A több mint kétórás nyilvános vitában a doktori bizottság egyhangú szavazata alapján 100%-os, summa cum laude minősítéssel bocsátották a dolgozatot és annak védését a csütörtökön ülésezett tudományterületi doktori bizottság elé, akik a fokozat odaítélését javasolták az Egyetemi Szenátusnak.

Vezető retorikatrénerünk ezért a nagyszerű eredményért az egyetemi diplomája megszerzése után hét éven át vett részt a doktori képzésben, illetve végzett Magyarországon és külföldön (Humbold Egyetem, Yale Egyetem) kutatómunkát. Nagy büszkeséggel és örömmel gratulálunk Dr. Nagy Fruzsinának! (Nem is lehetne méltóbb témája retorikai blogunk 100. bejegyzésének.) A sikeres folyamatzárással, mostanra  a Szónok Születik Retorikaiskola mindkét vezetőjének tudományos fokozata van a retorikához kötődő tudományterületek egyikéből.

Ha szeretne Dr. Nagy Fruzsinától tanulni, jelentkezzen hozzá egyéni képzésre az info@retorikaiskola.hu címen vagy havi hírlevelünkre feliratkozva értesüljön az első között arról, hogy mikor vezet csoportos folyamatokat.

A hét puttonyos szónoki aszú

Szeretné, hogy egyszer hungarikummá váljon a retorikája? Olyan hanggá, ami összetéveszthetetlen, olyan hatássá, ami nemcsak országszerte, de nemzetközi környezetben is őszinte elismerést vált ki, akár egy pohár tokaji aszú? Az igazán igényes ünnep, elképzelhetetlen egy ilyen nemes bor nélkül, ahogy a sorsdöntő pillanatokban egy-egy mondaton is megfordulhatnak politikai döntések, szerelmek születése vagy a komoly szembenállások halála.

Mi kell ahhoz, hogy egy palack tokajihoz hasonlóan, már az első pillantásra világos legyen: a szenvedélyes lenyűgözöttség és az elegáns értékteremtés finom harmóniája várható egy előadótól? Mutatjuk a titkot a kép alatt.

A hét puttonyos szónoki aszú

Szükséges hozzá a személyre szabott figyelem, a tradíció ismerete, a korszerű szakértelem és az elkötelezettség, hogy addig vegyem az akadályokat, amíg minden cseppjét szeretni fogja a borom kortyolója. Ugyanez áll egy sikeres előadó retorikája mögött is. A legelső, határozott lépést azzal teheti most meg, hogy feliratkozik a hírlevelünkre.

Egyik napról a másikra való fejlődés helyett, mi az igényes és hosszútávú érlelésben hiszünk, ezért nem sietünk: havonta egy hírlevél kiküldésével hagyjuk, hogy levegőzzön a tudás. Nem bóvlit, hanem az ó-, közép- és újkori retorikai tradíciót közvetítjük minden hónap 15-ig. A teljesen ingyenes tudásátadás a naprakész, nemzetközi kommunikációs szakértelmet palackpostázza. Rendszeresen jelentkezünk azokkal az önfejlesztésre alkalmas retorikai kihívásokkal, amiket teljesítve biztosított a fejlődés az aktuális előadói szinthez képest kezdőnek és profinak egyaránt. Első kézből értesítjük minden olyan programunkról és képzésünkről, amit nyilvánosan akár meg sem hirdetünk, mert hamarabb betelnek, jóllehet a szőlőtőke gondozása és az értő szüret mesterfogásai itt sajátíthatóak el.

Végül: a bor önmagában sosem érték. A tokaji aszút apránként kortyolók, a fogyasztóból közösségé válók tudják kimondani: ez tényleg értékes. Mert vannak műfajok, amelyek nem magányosak. Mi abban hiszünk, hogy a retorikai fejlődés is ilyen. Csak aki a közönségből közösséget tud kovácsolni, lehet mestere a retorikának. De ezt nem úgy lehet megtanulni, hogy valaki a közönségére akar hatni, hanem elsősorban úgy, hogy saját maga is közösségi tapasztalatot szerez: megtanul élő emberekkel kommunikálni, találkozni és együttérezni azért, hogy egyszer majd ezekkel a tapasztalatokkal gazdagodva tudjon egy eredetileg idegenekből álló csoportot  közösségként felsorakoztatni egy ügy mellé. Ezért értesülhet a hírlevelünkben a Retorikaiskolánk közösségeinek az életéről is. 

Egy friss rozé fröccsel bármikor, könnyedén hűsíthető a kánikula. De igazi karaktere egy hétputtonyos tokaji aszúnak lehet. A döntés az Ön kezében van, ha borban gondolkozik. Az első, minőségi lépésre invitáljuk. Ha Ön is szeretné, hogy a neve egyszer védjegyévé váljon az igazán értékes előadásnak, akkor ide kattintva ültesse el az első tőkéket a magyar retorika egyik legnemesebb bortermelő vidékén.

Hova-hova Retorikaiskola?

Gyorfi_Pal_es_a_Retorikaiskola

Fotó: Őry István – 2017

Ezzel a 2017-es képpel szeretnénk kifejezni elismerésünket minden tanítványunknak, együttműködő partnerünknek, hogy kitartottak a világjárvány idején. És újból köszönjük azoknak, akik az egészségügyben, az oktatásban vagy bármely egyéb fronton állták a sarat!

Mostantól kizárólag a retorika legyen ragályos! A Szónok Születik Retorikaiskola ezen fog dolgozni, vigyázzunk egymásra!

Montágh Imre-ösztöndíjasaink 2020 tavaszán

Nagy örömmel adunk hírt arról, hogy a tavalyi évhez képest, hála a szponzoraink nagylelkű támogatásának, egy helyett három Montágh Imre-ösztöndíjat is ki tudunk osztani. A MIÖ célja az, hogy azoknak, akik hivatásuk gyakorlása közben professzionális beszélőként, másokra hatva dolgoznak, saját beszédtechnikájukban a MIÖ névadójához méltóan fejlődhessenek. Retorikaiskolánk szívből gratulál mindhárom ösztöndíjasnak, akik 2020 márciusa és júliusa között vesznek részt a képzéseinken. Most őket mutatjuk be.

Németh Viola korábban az ELTE BTK-n szerzett skandianvisztákból BA diplomát, Erasmus ösztöndíjjal Norvégiában vett részt részképzésen és most a BGGYK gyógypedagógus szakon tanulva készül a mesterképzésére logopédia szakirányon. A MIÖ keretében egy tíz alkalomból álló, intenzív beszédtechnikai képzésben részesül 2020 márciusától kezdve.

Németh Viola MIÖ 2020 tavas

Szőllősi Anna Ráhel az ELTE TÓK ének-zene műveltségterületén végzős, tanító szakos hallgató. A tanítás mellett az éneklésben is professzionálisan kell használnia a hangját, ezért egy komplex, öt alkalomból álló beszédtechnikai és retorikai képzésben vesz részt 2020 áprilisától.

Szőllősi Anna Ráhel

Szirmai Tünde az ELTE TÓK elsőéves, tanító szakos hallgatója, aki hivatására tudatosan készülve szeretné a hangját professzionális úton is képezni. Tünde tíz alkalomból álló beszédtechnikai képzést nyert a tavaszi szemeszter végén.

Szirmai Tünde

Gratulálunk!

Webkamerás retorika oktatóknak

Ma az MTVA stúdiójában forgattunk. Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújthat segítséget.
Büszkék vagyunk arra, hogy már másfél hete minden magyarországi és nemzetközi képzésünket távoktatásban végezzük ügyfeleink, munkatársaink és a környezetünk egészségét szem előtt tartva. A saját kéthetes otthonmaradásunkat most azért törtük meg, hogy az oktatásban helytálló kollégák hősies harcát támogassuk a magunk eszközeivel. Mert nekik is jár az elismerés és a támogatás az egészségügyben dolgozók, kiváló honfitársaink mellett. Reméljük, hogy ezzel az önkéntes munkánkkal sokaknak tudunk kapaszkodót nyújtani.

A sorozat vágása hétfőre készül el, aztán kerül forgalomba, mindenki számára teljesen ingyenesen elérhető formában. Hova állj, hova ülj a webkamera használatakor, milyen legyen a tér, amiben beszélsz, hogyan öltözz fel, milyen eszközöket használj segédeszközként, hogyan tarts ,,szemkontaktust” egy vlog esetében és még sok egyéb kérdést is érintünk.

Werk_MTVA_Oktatoknak_oktato1

Dr. Hoványi Márton az MTVA stúdiójában

Valós idejű MRI felvétel a beszédről

A németországi Max Planck Intézet feltöltött egy valós idejű MRI felvételt az emberi beszédről. Tanulságos megnézni, hiszen csak így érzékelhető, hogy milyen intenzív és komplex munkát végeznek a beszédszerveink. A különböző nyelvek összehasonlító fonetikai vizsgálatát is izgalmas, új dimenzióval lepheti meg ez a technika. Aki kíváncsi rá, hogy az ajaknedvesítés hogy történik, tekerjen egyből 0:38-hoz.

Megérkezett az 1000. lájk

Örömteli határhoz ért a Retorikaiskola Facebook oldala, hiszen a múlt héten megérkezett az 1000. lájk az oldalunkon. A szerencsés ezredik, Hegedüs Dorottya gyógypedagógus hallgató, akinek egy ingyenes konzultációs lehetőség mellett jelentős kedvezménnyel biztosítunk részvételi lehetőséget a képzéseink egyikén. Gratulálunk a nyereményéhez és vele együtt mindenkinek köszönjük, hogy figyelmével és támogatásával megtisztel minket.

Hegedüs Dorottya a Facebook oldalunk 1000. lájkolója

Hegedüs Dorottya a Facebook oldalunk 1000. lájkolójaként jelenlétével élőben is megtisztelt minket a XVI. Szónok Születik gálaesten

A testbeszéd napja

Tematikus bevezető kurzust tartunk 2020. február 1-jén Budapesten, az Astoriánál található Oktatóteremben. Újból kinyitjuk Retorikaiskolánk kapuit, hogy azok, akik biztos alapokra építve szeretnék megkezdeni az általános retorikai fejlődésük útját, ezzel az egynapos kurzussal betekintést nyerjenek a nyilvános szereplés alapjaiba.

A bevezető kurzus hagyományos tematikája mellett tavasznyitó, egésznapos kurzusunk a nonverbális kommunikáció alábbi témáival fog kiemelten foglalkozni:

  • az arcjáték tudatosítása és mestersége
  • a kéz gesztusainak harmóniája
  • térkezelési alapok a nyilvános szereplések során (hova álljak, pulpitushasználat etc.)
  • hangképzés és testbeszéd összefüggése
  • a szemkontaktus felvétele és megtartása
  • a lámpaláz nonverbális jeleinek mérséklése

shutterstock_1242978790

Az intenzív képzési nap során a résztvevők elméleti és gyakorlat képzésben is részesülnek, az előbbit nagycsoportos, az utóbbi kiscsoportos formában kínáljuk. Számos extra program és kiegészítő szogáltatás mellett a nap tartalmaz egy mester szintű plenáris előadást is, egy eddig még nemzetközi szinten is alig tárgyalt retorikai témában: az illatok retorikájáról. Ezt az előadást nemcsak kezdő szinten állóknak, hanem professzionális előadóknak, kommunikációs trénereknek, stílustanácsadóknak, rendezvényszervezőknek, parfümszakértőknek és üzletembereknek is ajánáljuk. A következő kérdésekre keressük a választ:

Milyen hatást gyakorol a hallgatóságra egy előadói tér illatosítása? Mennyiben befolyásolja az üzletkötést az adott enteriőr illata és a tárgyalófelek parfümhasználata? A lámpaláz hogyan csökkenthető a megfelelő illatok felvételével? Milyen összefüggés áll fenn a szaglásunk és a testbeszédünk között? És végül, milyen műfajoknál lehet beszédtéma önmagában is az illatok világa?

Az illatok retorikája címmel tartunk előadást a 2020. február 1-jén megrendezésre kerülő Testbeszéd napján Budapesten.

A résztvevők kiscsoportos formában egyéni retorikai felmérést is kapnak, amivel lehetőségük nyílhat a képzési rendünk következő, alapozó szintjére lépni. Kedvezményes áron megvásárolható ehhez a naphoz kapcsolódva a nyilvános beszédre és prezentálásra való 10+1 részes e-learning anyagunk is és a résztvevők az 1. számú Retorikaklubunk életébe is betekintést nyerhetnek. Az előadásokat, workshopokat és egyéni felméréseket Damásdi Nóra, Dr. Hoványi Márton, Nagy FruzsinaPej András és Steiger Anita tartják.

Háromféle jegyet válthat január 10-ig koránkelők kedvezménnyel a rendezvényünkre:

  1. Koránkelők kedvezménye A testbeszéd napjáraPrémium csomag (legjobb ár-érték arány): a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel; egyéni retorikai állapotfelmérés minicsoportba , ahol a résztvevő választhatja meg, hogy melyik trénerünk végezze a felmérést és utólag írásbeli összefoglalót is kap az eredményről; továbblépési lehetőség az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusra az interjú sikeres teljesítésével; a 10+1 részes e-learning anyagunk (önmagában 25.000 Ft értékű). Jelentkezem.
  2. Teljes csomag: a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel; egyéni retorikai állapotfelmérés minicsoportba; továbblépési lehetőség az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusra az interjú sikeres teljesítésével. Ez érdekel.
  3. Alapcsomag: a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel. Kipróbálom.

Hogyan tud jelentkezni?

Ide kell hozzá kattintani.

Áder János újévi beszéde (2020) helyett

Köztársasági elnöksége során öt alkalommal készítettünk értékelést Áder János újévi köszöntő beszédeiről. Legutóbb azzal zártuk elemzésünket, hogy összegzésünkben jeleztük: megújulásra vár a műfaj. Mivel ez nem érkezett el, inkább csak rövid reflexiót szentelünk az idei, 2020-as beszédnek, hogy valamivel hangsúlyosabban kitérhessünk arra, hogyan lehetne a kívánt változást elérni.

Áder János 2020-as újévi köszöntője MTI/Illyés Tibor

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A 2020-as köszöntőbeszédről

A teljes felvételt a Köztársasági Elnöki Hivatal oldalán lehet elérni, ennek alapján reflektálunk a pohárköszöntőre. Három fontos problémája volt az idei beszédnek.

1) Vokális szempontból önmagában elég indok lehetett volna egy új felvétel készítésére az a kínosan hosszú, két másodperces, hangosított nyelés (2:34-től), ami az addigra kialakult szájszárazság miatt feltűnően, lépésről lépésre vált követhetővé. Ez az elhanyagolhatónak tűnő részlet azért fontos, mert már laikusok számára is könnyen észrevehető tükre az izgalom, fáradtság és a köztársasági elnök számára kényelmetlen beszédhelyzet hármasának. Bár Áder János a korábbi években is küzdött egy-egy ponton ezzel a jelenséggel, a végső változatok ennél csak igényesebb formában kerültek a nagyközönség elé.

banner_Elnoki_ujevi_koszonto_banner_2020

2) Az ünnepi szónok fejtartása majdnem végig, de 1:49-től hosszú időn keresztül egybefüggően enyhén jobbra (tehát rendezői balra) húzott. A választott ing nyaka túl szoros volt, emiatt előnytelenül a jobb oldalon kitüremkedett és felgyűrödött a bőr, miközben zakója a nyak bal oldalán enyhe résben eltávolodott a gallértól olyan hatást keltve, mintha nagy lenne. A vizuális problémákat a karok mozdulatlanul középre kulcsolt pozíciója és a jobb váll balhoz képest magasabb vonala is fokozta. Weisz Fanni egyébként elegáns ruhájának a szabása a vállaknál és a karoknál is dominánsan lezser hatású volt, ami az elnöki öltözék összeszorított hatása mellett éles kontrasztot teremtett, óhatatlanul is felerősítve ezzel a szónoki megjelenés lefojtottságát. Ugyanez a kettősség köti össze a jeltolmács természetesen gazdag gesztusait és harmonikusan változatos mimikáját Áder János gesztusainak a leszorítottságával és az erőfeszítést igénylő artikulációs mimikájával. Weisz Fanni tolmácsolásának az alsó zónáját az idei felvételen kitakarták a pezsgős poharak (pl. 2:53), ami a térben kialakított pozícióját, ti. a tolmácsolt szónok mögött áll egy lépéssel, vizuálisan előnytelenül erősítette fel. Az összhatás tekintetében tehát az elnöki öltözék önmagában, de különösen a jeltolmács öltözékével együtt, valamint a kamerabeállítások megválasztása, a poharak elhelyezése és a két szereplő testbeszéde által, együttesen a beszorítottság, a zsúfoltság és ezek miatt a szűkös kényelmetlenség érzetet sugározták, elsősorban Áder János retorikáját szűrkítve el. Ez a hangulat egy újévi köszöntőbeszéd elvártan nagyvonalú, ünnepélyes vagy oldott hangulatával nem tud harmonizálni.

3) A harmadik probléma verbális természetű. A szövegezés viszonylag világos és egyszerű vonalon haladt a nemzeti örökség, történelem és a hazai tájak irányából a környezetvédelem felé. Jó ötlet volt, hogy arra a vizuális elemre fűzték fel a beszéd felütését, ami a tévében a beszédet megelőzően volt látható, bár ezzel csak azoknak tették befogadhatóvá a beszéd kezdetét, akik élőben követték a műsort, ugyanis utólag ez a bejátszás már nem tekinthető meg. A problémás pont az idézethalmozásban rejlik, a markáns kulcsüzenet hiánya mellett, de ez utóbbi komplexebb okból nem tud megjelenni Áder János retorikájában, ezért ebben a rövid értékelésben csak az előbbivel foglalkozunk. Idézetekkel élni egy ünnepi karakterű beszédben érdemes. De ismerni kell a mértéket és ez most nem valósult meg, sajnos.

A legelső Szabó Zoltán-idézet (00:33) még harmonikusan illeszkedett a gondolatmenetbe, ezért gördülékenyen lehetett az átvezetéseit is befogadni. Egy perc múlva (1:34-től) azonban négy, egymással csak nehezen összeolvasható idézet sorjázott egymás után. Mind a négynek más a hangulata, kontextusa, modalitása, ebből következően mind a négyet, legalább a hangszín és a beszéddallam lehelletnyi különbségével kellett volna Áder Jánosnak előadnia. A 2:06-ig tartó halmozás tehát szűk félperc alatt azt kívánta volna meg a kamerák előtt, hogy egy képzett színészeknek és professzionális előadóknak is nehezen abszolválható színpadi jelenlétet mutasson meg a köztársasági elnökünk. A beszéd megszövegezői, megkockáztathatjuk, nem tudják felmérni ennek a retorikai kihívásnak a mértékét és nincsenek tisztában azzal sem, hogy szabad-e ilyen szintű kihívás elé állítani Áder Jánost, akinek nem csodáljuk, hogy a végére teljesen kifáradt a hangja, kiszáradt a szája és végül már a beszédszüneteket sem tudta jól szervezni a Szabó Magda-idézethez érve.

Bár az ókori retorikaelméletek is hangsúlyozzák a hármasságban szerkesztett beszédalakzatok harmonikus erejét, amitől pedig izgalmas eltérés lehet egy négyes szerkezet használata, ez semmi esetre sem értendő az idézethasználatra. Még egy mesterfokú előadástechnika sem tudná ezt jól kezelni, mert önmagában, a verbalitás szintjén van a probléma. Nem beszélve arról, hogy ha a szövegek kontextusát is ismernék a beszéd szövegezői, óvatosabban alkalmaznák a kiválasztott idézeteket. Legyen elegendő csak arra utalni, hogy Szabó Magda a Hullámok kergetése című prózai (tehát nem költői szóval írt – vesd össze: 2:10) művében a Szajna fejezet végéhez érve éppen az épített, városi és nem a természetes környezet dicséretére fogalmazta meg azt, hogy “A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni.” /Szabó Magda, Hullámok kergetése, Budapest, 1965, p. 85/ Ez csak azért probléma, mert a Petőfi és Radnóti sorok Magyarországról és annak a természeti valósága kapcsán hangzottak el, ez a Szabó Magda idézet pedig Párizsról, esetleg Németországról, de mindenképpen a mesterséges emberi világra utal eredetileg, miközben a négy idézetet Áder János ezzel a konklúzióval fogta csokorba: “Nincs teljes, egészséges emberi élet, a természet egészsége, teljessége nélkül.” (2:15) Ez egy klasszikus beszédírói hiba.

Hogyan lehetne megújítani az újévet köszöntő ünnepi beszédek műfaját?

Az újévi köszöntőbeszédek műfaji megújítása

Ideje van a változásnak. Forrás: Shutterstock

Az első kitörési pont: a témaválasztás. Ezt csak korlátozottan lehet általánosságban meghatározni, de ötletet lehetne meríteni a konkrét évfordulók számneveiből (2020), a küszöbön állásból mint határhelyzetből, ami elvezethet az élet különböző határhelyzeteihez. Az időtapasztalásunk törékenységéből: például, amikor mi ünnepeljük az éjfélt, a Greenwich-ben élő magyar honfitársaink még csak a vacsorához készülődnek, de a Laosz földjére látogató magyarok már a végén járhatnak az ünneplésnek. A Föld forgása és az idő múlása pedig átvezethető a tervek és eredmények számbavételére például. Egy évtized végén kifejezetten kínálkozik a számvetés az előző tíz év legfontosabb eseményeivel a közösség életében, ahogy a következő év(tized)re való előretekintés is kiemelő erővel bír. Ez semmi esetre sem felsorolásszerű, hanem értelmező vissza- és előretekintésként tudna csak működni. Ki lehet indulni abból, hogy azok, akik az adott szilveszteri köszöntő pillanatában születnek, egy képzeletbeli időugrást kezdeményezve, mit láthatnak majd belőlünk 18 vagy 50 év múlva és ezzel a felelősség kérdéseit lehetne felvezetni. Érdemes egyetlen, eszmei, de mégis konkrét magatartásmódra ösztönözni a közösség tagjait és azt minél több oldalról, mintegy mozgósító beszédműfajt imitálva, motiválóvá tenni. Ki lehet indulni a pohárköszöntés aktusából is: felidézve a pezsgőkészítés történetét vagy kóstolásának a művészetét, akár annak magyar vonatkozásaival is, vagy a koccintás protokolláris értelmét. De lehet beszélni az édes és a száraz pezsgő íze közti különbségről is. Ezek mind-mind felütésként vagy zárásként alkalmat adnak a hallgatósággal közös élmények vagy a megfogalmazandó üzenetek szóbahozására vagy lezárására: így például a nehézségek üzenete párosítható a száraz pezsgővel, az édes pedig az örömteliekkel. És a sor, az általános témajavaslatok szintjén is viszonylag sokáig folytatható. Ezek egymással való kombinálása pedig továbbnöveli a témajavaslatok számát.

A második kitörési pont: kapcsolat a hallgatósággal. Nem ismerjük a pontos nézettségi adatokat, ennek ellenére a nem reprezentatív, saját felméréseink alapján, az elmúlt öt évben úgy tűnik, hogy egyre kevesebben követik figyelemmel Áder János újévi köszöntőit. A politikai indíttatású indokoktól eltekintve, kizárólag a retorikai szempontoknál maradva, ennek világos kommunikációs okai is vannak. Röviden szólva: Áder János ezekben a beszédekben elveszítette a kapcsolatát a hallgatóságával.

Pedig ő és kommunikációs csapata is tudja, hogyan lehet már egy beszéd első percében úgy kapcsolódni a beszédét hallgatókhoz, hogy az megnyerő legyen. Erre láthattunk példát a 2019-es ENSZ klímacsúcson megtartott felszólalásában. Hasonló intenzitású entrée nyithatna kaput ebben a műfajban is. A hagyományos megszólítás elhalasztása vagy akár kihagyása mellett, a tévénéző vagy világhálón követő hallgatóság befogadási helyzetére lehetne akár a beszéd kezdetén, akár későbbi pontokon explicit utalást tenni. Meg lehetne szólítani a szónok mellett álló jeltolmácsot, vagy legalább rá lehetne mutatni egy egyszerű, például férfi-női, fiatalabb és idősebb generációk szembeállítását verbalizáló résznél. Kapcsolódni a fent említett témák személyes történetként való összefűzésekor lehetne igazán a nézőkhöz. A köztársasági elnöknek ehhez meg kellene osztania magából, gondolataiból, motivációiból, történeteiből és érzéseiből valamit. Ugyanis jelenleg nem érződik a képernyőkön keresztül az, hogy a képviselt üzenetek mögött ott állna a személye, emiatt több esetben kicserélhetőnek tűnik az előadó személye. Kis túlzással mindenki azt várja, hogy a beszéd végén a koccintás következzék, mert az a legszemélyesebb része a felvételnek. És a legfontosabb talán nem is más, csak ennyi: hiányzik a személyesség és ezzel a figyelmünk tárgya is.

A harmadik kitörési pont: szükség lenne a műfaj technikai felzárkóztatására is. A verbális történetmesélés kihívásához mérten vizuális történetmesélés felé kellene lépnie ezeknek a beszédfelvételeknek. Ezért elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy olyan bejátszások akasztják meg a beszéd állóképét, melyek nemcsak illusztrálják, de értelmezik is az elnöki köszöntő szavait. A bejátszások alatt akár a narráció folytatódhat is a szónok részéről és minimális változtatással, de új kameraállással lehetne visszatérni az állóképhez. Szükséges lenne, hogy Áder János el tudjon szakadni a súgógéptől és egészalakos képet is vállalnia kellene, váltogatva a jelenlegi pozícióval, de azt sem tartjuk ördögtől valónak, hogy elbúcsúzzon a Sándor Palota megszokott helyszínétől a felvétel kedvéért.

Ezek a megfogalmazott javaslatok elsősorban egy hosszútávú, öt évre kidolgozott, de minden évben a változásra nyitott kommunikációs koncepcióban nyerhetnék el a maguk teljességét. Így lehetőség nyílna arra is, hogy egy hosszútávon kidolgozott gondolati ív elevenedjék meg egy teljes elnöki ciklus köszöntő beszédei alatt.

Ha Ön is szeretne ehhez hasonlóan retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide.

Beszédekben Újszerű, Ékesszólásban Kifogyhatatlan 2020-at kíván mindenkinek a Szónok Születik Retorikaiskola