Első tréneri szintre lépett Pej Andris kollégánk

Nagy örömmel adunk hírt róla, hogy a Szónok Születik Retorikaiskola saját, szigorú minősülési rendszerében kollégánk, Pej András új tréneri fokozatot szerzett: első trénerré avanzsált.

A retorikatréneri minősülés harmadik lépcsőjéhez lépéshez szakirodalmi ismereteinek a bővítése, a kiváló szónokképzésig bezárólag minden szinten elegendő számú ügyfél sikeres vezetése, speciális tematikájú tréningek önálló vezetése, publikációs tevékenység, önismereti és beszédtechnikai munka mellett még számos, egyéb paraméter teljesítése volt szükséges.

Retorikaiskolánk vezetői az elismerő tanúsítványt a legutóbbi tréneri csapatépítő alkalmon nyújtották át pohárköszöntő beszédek kíséretében. Szívből gratulálunk, Andrisnak és kívánjuk, hogy továbbra is ugyanilyen példásan végezve tréneri munkáját, sok örömét lelje mások és önmaga fejlesztésében!

Hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát?

Retorikai elemzésünk az Egyesült Államok elnökének tegnapi televíziós bejelentéséről készült. Joe Biden egy több hónapig tartó CIA akció sikeréről tájékoztatta Amerikát és a világot 2022. augusztus 1-jén. A beszéd legérzékletesebb, érzelmi hatáskeltés szempontjából kifejezetten tanulságos kommunikációját két kameraállásból is érdemes figyelemmel követni: a Fox csatornáján szemből, a Fehér Ház csatornáján oldalról. Az időbélyegeknél az előbbit F-fel, utóbbit WH rövidítéssel jelöljük.

Egyetlen mozzanatra koncentrálunk ebben a beszédelemzésben, ez pedig az a momentum (F 2:09–2:20 és WH 2:03–2:14), amikor az al-Káida vezetőjét sikeresen likvidáló akció bejelentésének az érzelmi tetőpontját teremti meg a szónok. Az ebben a 11 másodpercben elhangzottakat így lehetne magyarul tolmácsolni:

Nem számít, hogy mennyi időbe kerül […],

nem számít, hogy hol bujkáltok […],

ha veszéllyel fenyegetitek a népünket, az Egyesült Államok meg fog találni […] és el fog intézni benneteket.

Amiért működik az érzelmi ráhatás

Az angol grammatika sajátosságaként a többes szám második és az egyes szám második személy egyszerre érthető a “you are” kifejezés alatt, így a terroristáknak és napjaink külpolitikai helyzetét figyelembe véve, akár az USA minden más ellenségének személyesen és kollektíven is intézett szavakként érthetőek a beszédnek ezek a verbális gesztusai. A kimondott szavak erejét ezen a kétszeres megszólításon túl az is adja, hogy a “no matter/nem számít” kétszeres megismétlése, a kétféle mellékmondat zárásnak köszönhetően az egyszerű parallelizmusból fokozássá válik. Először az időre, aztán a helyre mutató fokozás a tér-idő két klasszikus dimenziójának kizárásával készíti elő a soron következő főmondat hatását. A szövegben rejlő párhuzamok első két tagjára szimmetrikusan felel a főmondat kettős fenyegetése: “meg fog találni és el fog intézni”.

Érdemes arra is felfigyelni, hogy a beszéd során többször is a saját parancsnoki szerepe miatt egyes szám első személyben fogalmazó elnök, a főmondat alanyául az Egyesült Államokat tette meg ezen a ponton. Ezzel erős, a fenyegetést tovább fokozó ellentétet képzett, ezt sugallván: te támadsz minket egyedül, egy egész ország áll majd bosszút rajtad. A helyre utaló, második mellékmondatra (nem számít, hogy hol bujkáltok) felel a főmondati állítások közül az első (meg fog találni az USA). Keretes szerkezetként pedig összeolvasható a megnyilatkozás legelső és legutolsó tagmondata, az üzenetet mintegy bilincsbe zárva : “Nem számít, hogy mennyi időbe kerül… az USA el fog intézni benneteket.”

Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében.

Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében. Fotó: The Guardian

A verbális kommunikáció nem érne annyit, ha a beszéd hangzó részét rosszul képezné az Egyesült Államok elnöke. Biden a fordításban három ponttal jelzett helyeken hatásszünetet tart, egyik sem éri el, de megközelíti a teljes másodpercet, és általában is kimért, a természetes beszédtempójához viszonyítva lassú és tagolt sebességgel formálja szavait. Az angol nyelv prozódiájának megfelelően, de ezen felül enyhe hangerő fokozással és még inkább az artikuláció nyitottabbá tételével kiemeli a cselekvéseket jelölő igei állítmányokat. (“takes” F 2:11, “hide” F 2:13, “threat” F 2:14–15, “find you” F 2:18; take you out F 2:19–20) Különösen az első és a negyedik állítmány kiejtésénél (“takes” F 2:11, “find you” 2–18) figyelhető meg, hogy az ajakréses hangok és a szókezdő spiráns (“f-ind you”) kiejtésénél a felső ajkát mennyire megfeszíti a szónok, üzeneteit szigorúan, mintegy kipréseli magából.

A nonverbális kommunikáció értékeléséhez érdemes a másik, egész felsőtestet mutató kameraállásra figyelni, amelyet a Fehér Ház csatornáján rögzített felvétel mutat meg jobban, de a hatása a Fox-on keresztül is világosan kivehető.

A szónok testbeszéde úgy segíti az érzelmi hatáskeltés eddig eszközeit, hogy erős szemkontaktust próbál tartani, a “nem számít, hogy mennyi időbe kerül” tagmondat közben két kezét összetéve, lassú, de kimértségében is határozott mozdulattal, felsőtestével előredőlve birtokba veszi a pulpitust. (WH 2:05) Az amerikai kultúrából és Joe Biden sikeres politikai kommunikációjából is ismerős gesztus az önmagában már a direktsége miatt is fenyegető – ezért Európában vagy Ázsiában alig használható –  kimutatás gesztusa. (WS 2:12) Ahogy ennek a sikere már a 2020-as elnökjelölti vitákban is megmutatkozott, úgy itt is erős hatást tudott elérni vele. (Az akkori vitáról itt érhető el videós elemzésünk, azon belül 21;16-tól kerül terítékre ugyanez a mozdulat.) A jobb kéz mutatóujjának lassú, de annál határozottabb gesztusa, kiegészül a bal kéz dominanciát kifejező mozdulatával, amellyel a szónok megragadja a pulpitust. Amikor a közlési egység végére ér az elnök, jobb kezét párhuzamos pozícióba helyezi a ballal és ezzel testtartása az egyik legmagabiztosabb nonverbális üzenetet közvetíti: stabil vagyok, megvédtem most is a hazámat és eltökélt vagyok, hogy a jövőben is ugyanezt tegyem.

Ami retorikai szempontból nem sikerült

A fentiek sikerét érdemben egyetlen mozzanat tudta gyengíteni, ez pedig éppen a szemkontaktus ingadozása. Az elnök ugyanis súgógépről olvasta most is a beszédét, a szemmozgás pedig még ezeknél a szuggesztívnek szánt soroknál is észrevehető. Látszik, hogy kigyakorolta és a beszéd szerkezeti csúcspontjaként kezelte ezt a mondatot Joe Biden, de az igazi érzelmi hatáskeltés akkor tudott volna létrejönni, ha nincs szüksége súgógépre. Ennél sokkal látványosabb, de egyrészt az időbeli távolság, másrészt a fentiek sikere miatt a csúcspontig elhalványul a kezdés ügyetlensége. Figyeljük meg, hogy a Fehér Ház csatornáján közzé tett változat elejéről levágott, de a Foxnál látható, pulpitushoz lépésnél mi történt! Az elnök bal kezében a maszk, amely most kevésbé a vezetői megfontoltságára, sokkal inkább a kiújult koronavírusos fertőzésre emlékeztetheti a nézőket. A pulpitushoz lépésnél a hosszan a jegyzetekre szegezett pillantás, a jobb kéz támaszkodó mozdulata és leginkább az enyhe megingás (F 0:03) erőtlenséget és gyengeséget sugall. A rossz kezdethez képest a most elemzett részben Joe Biden homlokegyenest az ellenkezőjét tudta sugározni, de az indítás ez egyáltalán nem volt ígéretes.

Kevés vezető életében kell megválaszolni ezt a kérdést: hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát? Mégis minden közszereplő és vezető számára fontos látni azt, hogy mivel és hogyan tud hatást gyakorolni másokra. És csak óvatosan kockáztatjuk meg az analógiát, hogy minden vezetőt érhet olyan támadás, amit vissza kell utasítania. Távolról, de minden ilyen kommunikációs helyzet hasonlít egymásra. A profik már a karrierjük elején tudják: a retorika számít, például az érzelmi hatáskeltés miatt is.

További beszédelemzéseink itt érhetőek el. Ha Ön is szeretne ehhez hasonló retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide. Ha pedig ezen a szinten szeretné érteni mások retorikáját, a kiváló szónokképzésünkön tudja azt megtanulni.

Áder János újévi beszéde – 2022

Áder János utolsó, köztársasági elnökként megtartott újévi beszéde, retorikai szempontból gyöngébben sikerült, mint a tavalyi. Az eddigi években megtartott beszédeihez viszonyítva ez a kilencedik a korábbiak átlagához sorolható és elmarad az egyedül hatásosnak mondható 2021-es köszöntőhöz. A 2015 óta megtartott újévi beszédeiről írt elemzéseink itt találhatóak meg. A köztársasági elnök 2022. január elsején elmondott beszédének most következő elemzése pedig ezen a felvételen alapul.

Áder János köztársasági elnökként 2022. január 1-jén tartott utoljára újévi köszöntő beszéde a köztévé nyilvánossága előtt. Jeltolmácsként Weisz Fanni kommunikálta az újévi beszédet.

Újításaiban rossz, megőrzött gesztusaiban sikerületlen vagy feleslegessé vált az, amit retorikailag nyújtott Áder János ünnepi köszöntőinek záró akkordja. A tavalyi beszédhez hasonlóan idén sem koccintott a két kommunikátor a beszéd végén, ahogy a „boldog” jelző is elmaradt a jókívánság szokásos formulájából. Alighanem ugyanaz a megfontolás vezette ezeket a verbális és nonverbális döntéseket, amely tavaly is redukálta a járvány miatt a beszéd ünnepi gesztusait. Ami akkor erős variációt adott, ismételve gyöngébb, sőt, valamelyest visszamenőleg is gyöngíti a 2021-es teljesítmény eredetiségét.

Ahogyan látszik és hallatszik a beszéd

Az elmúlt évtizedben a legtöbbet Áder János artikulációja, beszédtempója és az úgynevezett szupraszegmentális jegyek közül a beszéd kifejezőerejének technikai összetevői, például a beszéddallam fejlődött. Ennek a gyakorlatnak most is világosan látszanak az eredményei például az ajakréses hangok formálásakor. A felvétel hangbeli minősége alulmúlja a 2020-as év újévi köszöntőjét, akkor nemcsak a köztársasági elnök, de a hangmérnöki stáb is jobb munkát végzett. Természetesen teljesül az érthetőség kívánalma, mégis távoli, már-már fátyolos élményt kapunk, ami nem egyszerűen a hang előrehozásának beszédtechnikai hiányosságaiból fakad. Ehhez tényleg érdemes belehallgatni a 2020-as év felvételébe.

A nonverbális kommunikáció öltözéket illető részében a nyakkendő csomója aszimmetrikusan és túlságosan lazán lett megkötve. Érdemes lett volna a fél-windsor helyett windsort kötni, de legalább pontosítani a felvétel elkészítése előtt a csomó pozícióját. A választott ing gallérja továbbra is túlságosan szűkre szabott, bár kevésbé látványos ez a probléma, mint 2021 előtt volt. Áder János utoljára 2019-es újévi köszöntőjekor állt úgy a kamerák elé, hogy bajuszát ennyire rendezetlenül és emiatt előnytelenül a felső ajkába érve hagyta. Emiatt az idei beszéd esetében is az artikuláció sikeres nyitásait vizuálisan rontotta az arcszőrzet igénytelen viselete, ahogy a nyeléskor is az ajkak összeszorítása előnytelen képet mutatott (pl. 2:02–2:03).

Új eleme volt a tér elrendezésének, hogy az idei évben nemcsak használt egy pulpitust Áder János, hanem olyan képkivágattal készítették, ami lehetővé tette, hogy a köztársasági elnök kézgesztusaiból többet lássunk, mint eddig bármikor az újévi beszédekkor. A döntés a hatáskeltés szempontjából üdvözlendő, azonban világosan látszik, hogy a kommunikációs stáb az évek során a szövegírásra és a beszédtechnikára tudott fejlesztő figyelmet fordítani. A kezek egy profi beszédhelyzethez képest amatőr módon mutatták a szónok feszültségét, amit főleg a jobb kéz ujjmozgásain lehetett tetten érni. Eleve a bal és a jobb kéz eltérő megvilágítása előnytelenül árnyékolta az aktívabb, jobb kezet. Látszik ez például a „második” (1:53–1:54) számnév kimondásakor a mutatóujj tenyérbe húzásán, ami a pislogással egyidőben zajlik. Az, hogy ez a zavar jele volt, a mondat zárásakor kétszeresen ismételt, egészen röviden összeránduló szemhéjmozgás és a mutatóujj kigöngyölése igazolhatja vissza pár másodperccel később. A koncentráció feszültségénél többről van szó, ez az izgalom jele.

A köztársasági elnökre jellemző gesztus a jobb kéz hüvelyk, mutató és középső ujjának összpontosító egybefogása, ami a megértetés, logikai magyarázat és érvelés gesztusa volt már frakcióvezetőként is. 4:15-től a korábban funkciójában helytálló ujjtartás az „Idézzük fel” mondatkezdetnél a mondat lágy intonációjához képest feszes szorítást mutat és ez az inkongruencia lehet a jele annak, hogy a szónok önkéntelenül gesztikulál, beleragadva a korábbi pozícióba már csak egymásba „kapaszkodik” az ujjaival. Az elnöki jelenlét mellett, szokás szerint, Weisz Fanni megjelenése és nonverbális kommunikációja is figyelmet érdemel.

Nyilvános szereplés szempontjából az eddigi legrosszabb választás volt a Sugarbird brand blúzát választani a 2022-es újévi beszéd közvetítésekor. Bár a világosítóknak hála a masni kevésbé dominált, mint teljes megvilágításkor, sőt, a sötét színnel hozzájárult ahhoz, hogy Weisz arcát kiemelje, a magyar népi motívumok, színvilágukkal együtt alkalmatlanok a tévés szereplésre. Feltűnőségük csökkenti Áder János amúgy is jellegtelennek ható retorikai teljesítményét. Ennek megállapításával együtt a körömlakk, a blúz, a rúzs és a nemzeti lobogó pirosa közötti, halvány, árnyalatbeli különbségek szépen harmonizáltak. Az összhatásuk azonban tovább fokozta Áder János sápadt vizuális jelenlétét. Ennek ellenére Áder János nyakkendőjének, ajkának és Weisz Fanni rúzsszínének, ha nem is monokróm, de egymás átmeneteiként ható hármas színkombinációja lehetővé tette, hogy Áder János  visszafogottnak és ne teljesen sápadtnak tűnjön.

Jó döntés volt, hogy a fenti werk fotón még viselt karórát levette Weisz Fanni, mert egységesebbé és követhetőbbé tette retorikai szempontból az újévi beszéd tolmácsolását. A világosítók és a stílustanácsadók közös hibája azonban, hogy a jeltolmács fülbevalója ennyire markáns vizuális elemmé tudott válni. A beszéd során szinte végig (így pl. 4.20-nál) ez az ékszer messze a legfényesebb pontja a teljes képnek. A cél pedig most is az lenne, hogy a kommunikátorok arca és kézfeje legyen centrális.

A beszéd felépítése és verbális utalásai

Stílusában a közérthetőségnek megfelelő szöveg készült idén is. Márai idézettől, Márai idézetig ívelt a beszéd, a megszólítás idézetnyire késleltetett változatával élt a felütés. Név szerint pozitív példákat emelt ki, Szilágyi Áront, Karikó Katalint, de a legfinomabban a 2021-ben elhunyt Csíkszentmihályi Mihályról emlékezett meg Áder János, amikor a tőle vett idézettel verbális emléket állított a magyar származású tudósnak. Ismét élt a felsorolás mellérendelő szerkezeti elemével, ami a megszólítottak körét szélesítette ki a már jól ismert módon (4:33–4:53).

Zömében az elmúlt, 2021-es esztendő összefoglalásával foglalkozott a beszéd, csak az ötödik percben kezdett el a jövőbeli cselekvésre mozgósítani. A jövő idézés képe, amely egy képzeletbeli, kitöltetlen naptár metaforájából indult ki, ha váratlannak nem is, de hatásosnak nevezhetjük, hiszen megélénkíti a befogadói fantáziát. A 2021-es események pozitív mérlegeként az egyéni sikerek mellett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is megemlítette a köztársasági elnök. Ez azért lehet érdekes, mert az itt elmondott tanúságtétele sokkal maradandóbb retorikai teljesítmény, mint ez az utolsó, ünnepi beszéde. A NEK-es tanúságtétel végén meglepetten tért vissza a tapsoló közönséghez, megjegyezve, hogy őt még soha nem tapsolták vissza. Mi lehet a titok? Retorikai szempontból alighanem a saját és ezen keresztül mások érzelmeihez való hiteles kapcsolódás. Ez az, ami még egy gyöngébb képességű szónokot is érdemessé tehet a figyelemre, ezt Arisztotelész Rétorikája óta tudjuk.

Búcsú

Nem lett volna szerénytelenség, ha az utolsó újévi beszédben a búcsú gesztusával is él Áder János. Ahogy az idei évben már újból helye lett volna a koccintásnak és a hagyományos jókívánságnak is. Mert bár ideje van a gyásznak, de ideje van a táncnak is a Prédikátor könyve szerint. Retorikaiskolánk sem rest a búcsú gesztusával élni, hiszen Magyarország első számú közjogi méltóságának a szerepében több nyilvános beszédét aligha fogjuk elemezni. Tíz év retorikai mérlegeként megállapítható, hogy Áder János személyében a professzionális kihívásokhoz képest egy átlagos képességű szónokot ismerhettünk meg, aki egy konzervatív kommunikációs kultúrájú stáb segítségével, elsősorban a vokális kommunikációban ért el fejlődést. Működése során egy, általunk jónak ítélt ünnepi köszöntő beszédet hagyott maga után 2021. január 1-jén. Nem feledve a pozíciónak kijáró tiszteletadás kötelezettségét, sőt éppen abból kiindulva, reméljük, hogy Áder Jánosnak retorikai szempontból más nemzetek államfőihez képest is méltó utóda lesz egyszer.

Boldog 2022-t kíván Retorikaiskolánk mindenkinek!

Képzési rendünkben a haladó szintű, kiváló szónokképzés keretében sajátítják el rétoraink a retorikai szakelemzés fortélyait. Az ide vezető út első állomására itt tudnak jelentkezni.

A cipőfűző – előadói öltözék 1.

A cipőfűző mind a női, mind a férfi előadók öltözékének kifinomult részlete, ami sokkal több lehetőséget rejt magában, mint azt a nyilvános szereplésben járatlanabbak gondolják. Magától értetődik, hogy egy retorikai teljesítmény nonverbális összképéhez hozzátartozik ez egy színpadon, de ugyanúgy jelentősége van az üzleti tárgyalások vagy a randevúk esetében is. Hiszen az öltözékünk, az illatunkhoz hasonlóan, előbb kommunikál, minthogy megszólalnánk. Három szempontot érdemes figyelembe venni a cipőfűzők kapcsán: a cipőfűző hosszát, színét és megkötési módját.

Kép forrása: shutterstock

Hossz

A cipő kialakításától függ, hogy milyen hosszú a cipőfűző az, ami ideális. Vass László és Molnár Magda A klasszikus férficipő (Vince Kadó, Oldenburg, 2000, p. 181.) című szakkönyvükben a következő méretbeli javaslatokat fogalmazták meg, aszerint, hogy a cipő felsőbőrét hány lyukkal törték át:

  • 2–3 fűzőlyuk esetében 60 cm
  • 5–6 fűzőlyuk esetében 75 cm
  • magasszárú cipőknél 120 cm számít ideálisnak.

A túl hosszú és a túl rövid cipőfűző is megnehezíti a helyes megkötést, de ennél is lényegesebb az, hogy az előadó nonverbális kommunikációjában még egy elegáns lábbelit és ezzel viselőjét is nevetségessé tehet a rosszul megválasztott cipőfűző.

Szín

Megsokszorozhatjuk egy cipő kihasználtságát, ha több színben és/vagy árnyalatban kombináljuk a cipőfűző színét a cipőével. A klasszikus szabály szerint a felsőbőrhoz kell, hogy igazodjon a cipőfűző színe, illetve a cipő bőrének a legsötétebb árnyalatára kell rímelnie a cipőfűzőnek. Ha bizonytalanok vagyunk, válasszunk inkább sötétebb árnyalatot, mint világosat. Mester szintű kommunikátoroknál ennek az elegáns vonulatnak izgalmas kiegészítője lehet egy jó arányérzékkel kiválasztott, váratlan, komplementer szín alkalmazása, ami harmonizál a teljes előadói öltözék más kiegészítőjével (pl. szemüvegkeret).

Kötés

Mindannyian az elsők között tanuljuk meg gyermekkorunkban a cipőfűző bekötéséhez szükséges csomózási technikát. A férfi cipők esetében ehhez a derby esetében az egymást keresztező befűzés, az oxford-cipők esetében pedig a parallel vezetés társul, ha a klasszikus eleganciára rendezkedik be egy előadó. Bár ezek a szabályok már nem olyan mereven követendőek, mint régen, akad azonban egy olyan tanács, amit ritkán tanítanak meg, jóllehet hozzátartozik a cipőviselés kultúrájához: a cipőfűzők feszessége. Mutatom a kedvenc borjúbőr cipőmön (bár a fentebbi képen is jól kivehető) a példát, a megkötésre érdemes figyelni:

 

Ennél a klasszikus, oxfordi fűzésnél, ha felhúzzuk a lábfejre, mindig úgy kell meghúzni a cipőfűzőt, hogy az alsó és kötés alatt közvetlenül elhelyezkedő fűzőlyuknál feszüljön, a kettő között viszont enyhén ernyedt legyen a cipőfűző. Ez adja ugyanis meg azt a rugalmasságot, ami még egy kézzel készített cipő esetében is szükséges ahhoz, hogy a lépés közben tere legyen a lábfejnek és kisebb súrlódással találkozzon a cipőfűző a felsőbőrrel. Ez a háromszoros kímélés a rendszeres hordás esetében is megsokszorozza a három szereplő kényelemérzetét és ezáltal az élettartamát is. Nem mellesleg, a gyakorlott szem azonnal észreveszi egy színpadra kiálló előadó vagy tárgyalóba lépő partnerről, hogy csak sok pénze volt egy jó cipőre vagy viselni is tudja azt. Más az üzenete egyiknek és más a másiknak.

Ha érdeklik az ehhez hasonló tudásanyagaink, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre ide kattintva.

Tanulmány és beszédelemzés, avagy mi folyik itt Gyöngyösön?

Tanulmány és beszédelemzés jelent meg Retorikaiskolánk műhelyéből 2021-ben

2021-ben a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyekhez kapcsolódó tanulmánykötetek sorozatának legújabb darabját publikálta az MNYKT és az ELTE. A tanulmánykötet szerzői között van Retorikaiskolánk egyik vezető trénere, Dr. Nagy Fruzsina, aki beszédelemzést írt korábbi ösztöndíjasunk, Reéb Zsófia beszédéről “Bizony a bátor is fél!” címmel. A tanulmánykötetben megjelent Stupek Szabina szakdolgozatának egy rövidített változata is, amelynek Dr. Hoványi Márton volt a témavezetője az ELTE-n. A szakdolgozatból készült tanulmány a híres-hírhedt, Mi folyik itt Gyöngyösön? című videó retorikai elemzését végezte el nonverbális, vokális és verbális szempontok alapján. Az agresszió és a pozíciószerzés retorikai elemzése címmel. A videó felvétele, amelyről a kötetben szereplő tanulmány is szól, többek között, itt is megtekinthető:

A tanulmány szekció mellett két évfolyam kötelező beszédeinek a szerkesztett változatát és az azokhoz kapcsolódó beszédelemzéseket tartalmazza a kötet, amely összesen majdnem négyszáz oldalas terjedelemre rúg. A kötet elektronikusan is megvásárolható ide kattintva. Gratulálunk a szerzőknek és mindenkinek jó szívvel ajánljuk ezt a gazdag tanulmánykötetet, nemcsak a Retorikaiskolához kötődő tanulmányok, hanem más szerzők munkái miatt is!

Új munkatársunk, Buza Eszter bemutatása

Retorikaiskolánk örömmel ad róla hírt, hogy 2021 február elején csatlakozott hozzánk Buza Eszter. Beszédtechnika trénerként és logopédusként olyan szakembert kerestünk, aki a színészképzésben tapasztalatot szerzett, egyetemi oktatói és/vagy vizsgáztatói tudással rendelkezik a logopédusok képzésében. Eszter személyében ideális munkatársat találtunk ezek mellett a fogászati partnereink számára olyannyira fontos területek kapcsán is, így a fogszabályozáshoz kapcsolódó logopédiai munkában és a nyelvlökéses nyelés terápiában megszerzett jártasságára is számíthatunk. Buza Eszter és Damásdi Nóra kollégáink mostantól együtt fejlesztik Retorikaiskolánk beszédtechnikai szolgáltatásait és garantálják ügyfeleink számára a kifejező beszéd eléréséhez vezető leghatékonyabb utat.

Eszter így fogalmazott arról, ami számára fontos beszédtechnika tréneri és logopédusi munkájában:

Beszédünk tükröz minket. Személyiségünk, érzelmeink, hangulatunk nyomot hagy beszédünkön, környezetünk pedig feldolgozza a tőlünk érkező információkat. Meggyőződésem, hogy beszédünk, kommunikációnk tudatos fejlesztésével elérhető, hogy a beszélő tökéletesen tükrözze önmagát és szándékát a hallgatóság felé. A logopédiai szakmában töltött időm nagy részében színészek és színészhallgatók oktatásával foglalkoztam 2021-ig. Ez a közös munka meghatározó volt az életemben. A színészképzésben mindig is nagy hangsúlyt fektettek a kifejező beszéd alaki és tartalmi elemeinek fejlesztésére, hiszen a színpadon, filmen, szinkronstúdiókban, de akár egy interjú során is elvárás a tiszta, érthető és hiteles beszéd. Tapasztalatom szerint azonban az élet számos más területén is szükséges az érvényesüléshez az érthető beszéd és a hiteles kommunikáció. Célom, hogy a hozzánk érkező ügyfelek számára közösen találjuk meg az utat, amely személyiségüknek, igényeiknek, elvárásaiknak megfelelő önazonos beszédhez vezet.

Szakmai életútjáról bővebben itt olvashatnak. Minden cég életében fontos pillanat, amikor egy új szakemberrel bővülhet, izgatottan várjuk a közös munkát, aminek az előkészítését 2020 őszén kezdtük meg és ügyfeleink először 2021 tavaszán a Tudatos előadóképzésünkön találkozhattak Eszterrel. Eszter, szeretettel köszöntünk, jó, hogy itt vagy!

Az ELTE gyakorló iskolái között a Retorikaiskola

A 2020/21-es akadémiai évtől kezdve az ELTE Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék által meghirdetett Beszédtréner, beszédtanácsadó szakirányú továbbképzés hivatalos gyakorló iskolája a Szónok Születik Retorikaiskola. Új partnerünkkel a képzésében résztvevő trénerjelöltek számára hospitálási lehetőséget biztosítunk, hogy a képzési rendünk, pedagógiai és módszertani elveink valamint céges működésünk megismerésével felkészültebben tudják gyakorlatba ültetni az egyetemi képzésben elsajátított tudást. A megállapodást az ELTE BTK részéről a képzésért felelős vezető, dr. Markó Alexandra az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék vezetője, habilitált egyetemi docens és dr. Bóna Judit habilitált egyetemi docens az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet intézetigazgató helyettese valamint dr. Nagy Fruzsina vezető mentálhigiénés retorikatréner és dr. Hoványi Márton vezető retorikatréner mint a Retorikaiskola alapítói kötötték meg 2021. március 12-én.

A Montágh Imre-ösztöndíj nyertese 2021-ben

Retorikaiskolánk immár harmadik éve hirdette meg Montágh Imre-ösztöndíj címmel tehetséggondozó programját. Az ösztöndíj olyan pályájukra készülő fiatalok támogatása, akik majdani hivatásuk gyakorlása során professzionális hangi terhelésre számíthatnak. Számukra elsősorban beszédtechnikai, esetenként retorikai képzést is kínálunk minimum öt, maximum tíz alkalom hosszúságú, egyéni tréning formájában. A kurzust a Retorikaiskola saját bevételeinek a profitjából fedezi évente egy pályázó számára, mert hiszünk benne hogy a legjobb befektetés a tehetséges emberek jövőjébe vetett bizalom.

2021 tavaszán a Montágh Imre-ösztöndíj nyertese Panágl Zsófia Gabriella, akinek szívből gratulálunk és gyümölcsöző képzést kívánunk! A pályázó pedagógusjelöltként az ELTE TÓK tanító szakos, végzős hallgatója testnevelés műveltségterületen. Retorikaiskolánkban egy tíz alkalomból álló beszédtechnikai képzésben részesül.

Panágl Zsófia Gabriella a MIÖ 2021-es díjazottja

A pályázó motivációs leveléből:

Úgy vélem, leendő pedagógusként kiemelten fontos, hogy a beszédemen keresztül is példát mutathassak a tanítványaimnak, hogy ezáltal is az ő fejlődésüket szolgálhassam majd a pályafutásom során. Ennek a célnak az eléréséhez szeretnék előre gondolkodva felkészülni és szakértők tanácsai mentén fejleszteni a beszédtechnikámat, javítani a hibáimat. Az a tézisem, hogy ha én, mint leendő tanító tudatosítom magamban azt, hogy miben szorul még fejlesztésre a beszédem, akkor ez a tudatosság segít engem az önfejlesztésben. Emellett, remélhetőleg, képes leszek a leendő tanítványaim beszédét is tudatosan megfigyelni, így időben a megfelelő szakemberekhez tudom majd irányítani őket, ha esetleg hiányosságokat vagy javítandó elemeket vélnék felfedezni a technikájukban. Az alapszakos diploma megszerzése után szeretnék továbbtanulni, mielőtt elhelyezkedem. Az általam kiválasztott szak elvégzése során előfordulhat, hogy nagyobb közönség előtt kell majd beszélnem. Itt szintén kiemelten fontosnak gondolom a megfelelő technikák alkalmazását a jövőbeni előadásaim sikerességének érdekében.

Retorika az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Dr. Nagy Fruzsina a 2020/21-es akadémiai év tavaszi szemeszterétől kapott állandó, óraadói felkérést az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A megtisztelő felkérés leendő evangélikus lelkészek és teológusok retorikai és kommunikációs képzésére irányul. Vezető mentálhigiénés retorikatrénerünk a Gyakorlati Teológiai Tanszék munkatársaként, Balázs Géza nyelvészprofesszor katedráját veszi át. Retorikaiskolánk minden nemes ügyet örömmel támogat, így a professzionális beszélők közé tartozó, lutheránus teológus- és lelkészekjelöltek felkészülését is legjobb tudásunk szerint fogjuk ellátni.

Egyházi szónoklattant tanítunk az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Egyházi szónoklattant tanítunk az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Áder János újévi beszéde – 2021

Áder János újévi beszéde, retorikai szempontból jól sikerült. Az eddigi években megtartott beszédeihez viszonyítva egyértelműen ez a legmaradandóbb és ezért a figyelemre is leginkább méltó. A 2015 óta megtartott újévi beszédeiről írt elemzéseink itt találhatóak meg. A köztársasági elnök 2021. január elsején elmondott beszédének most következő elemzése pedig ezen a felvételen alapul.

Áder János és Weisz Fanni Fotó: MTI/IIlyés Tibor

Alkalomhoz illő

Amiért elsősorban azt állítjuk, hogy ez Áder János legjobban sikerült újévi köszöntője, az az, hogy minden szempontból alkalomhoz illőnek találjuk. A világjárvány közepén tartva, egy egészségügyileg és gazdaságilag is megviselt világ kislétszámú országának első közjogi méltóságaként, Áder eltalálta a hangot, amin szólni érdemes. A korábbi évekhez képest elmaradt a műfajhoz dukáló “Boldog új évet kívánok” frazéma, ahogy a poharak is hiányoztak a képből és emiatt a koccintás sem zárhatta a tévés közvetítést. Ezeknek az ünnepi gesztusoknak a tudatos félretétele finom, de határozott retorikai üzenettel bírt: amíg emberek ezrei az életükért/mások életéért küzdenek, nincs helye a pezsgőzésnek. Az együttérzés figyelmessége így szinkronba tudott kerülni azzal az áderi gesztussal, amit az esélyegyenlőség érdekében még akkor tett meg elnökként, amikor évekkel ez előtt úgy döntött, hogy újévi köszöntőit jeltolmáccsal együtt mondja el.

Áder János a koncentráció miatt alapvetően gondterhelt mimikával bír, ami számos paródia és jogos kritika alapjává válhatott az elmúlt évek újévi beszédei kapcsán. Ez a mimika azonban illő a 2021-es beszédhelyzethez. Most először választottak olyan kamerabeállást, ahol Áder János kézgesztusai is jól érzékelhetőek voltak, ami élénkítette, de nem nyomta el a verbális kommunikációt. Különösen jól illett az első megszólításhoz a rámutatás visszafogott gesztusa a jobb kézzel (4:09). A jeltolmácsolás és az elnöki gesztusok nem zavaróak, hanem egymás értelmező-kiegészítői voltak.

Jó döntés volt az elnök esetében a mélykék öltöny és a nyakkendő színének sötétebb szürke árnyalata is, mert a kettő ezüstös hatása kölcsönösen a visszafogott ünneplésre hangolta a vizuális kommunikációt. A nyakkendő fél-windsor csomója most sem lett pontos, de elfogadhatóan állt a végleges felvételen és az ingnyak mérete is megfelelő volt. Weisz Fanni öltözéke is a legegyszerűbb kontraszttal állította szembe a hajszín tavalyinál világosabb árnyalatát egy fekete ruhával. A 2018-as göndörített frizurához képest idén is megőrizte a tavalyi, egyszerűen vállakra hulló hajviseletet, körömlakként pedig a nudehatás is a visszafogottságot tükrözte.

A beszéd felépítése és verbális ereje

Áder János 2021-es beszéde jól strukturált volt. A 6 percnél valamivel hosszabb beszéd 3:44-nél fordult át a múlt áttekintéséből a hálaadó jövőkép felrajzolásába. Két érzés felkeltése dominált a beszéd során: az együttérzés és a vigasztalás. Az elsőt a beszéd során végig ki lehetett érezni, ami előkészítette a felszólító módban átadott, második érzelem kiváltását. Szerencsés választás volt a népmesei kezdés, ahogy a bibliai versek is sokakban rezonálhatnak klasszikus vigaszforrásként. Az idézéstechnika verbális kidolgozása jól sikerült és megfelelően voltak felvezetői az őket követő gondolati egységeknek is.

A választékossággal a korábbi évek köszöntőiben sem volt probléma, de idén sikerült teljesen kiküszöbölni azokat a felülstilizált és ezért helyenként modorosnak ható jelzős szerkezeteket is, amelyek egy-egy korábbi beszédben még előfordultak. Ötletesen és a beszéd céljának megfelelően élt Áder János az aposztrophé alakzatával is. Jóllehet minden magyarhoz intézte beszédét, mégis úgy beszélt az egészségügyi dolgozókról, tanárokról, földművesekről, rendőrökről és másokról, mint akiknek hálásak lehetünk. Ezzel megszólította és szimultán módon laudációjának tárgyává is avatta ezeket a társadalmi csoportokat.

Retorikailag ennél csak egyetlen magasabban kivitelezett megoldása volt a beszédnek: a halálról mondott szavak. Nem kerülte ki Áder János a halál témáját, de nem is hagyta, hogy a beszéd vigasztaló ereje megrekedjen, amikor így fogalmazott: “És volt, akit a szeretetünk sem tudott itt tartani közöttünk.” (2:16) Ebben a mondatban tapintat, együttérzés és vigasztalás egyszerre, koncentráltan jegecesedett ki. Nemcsak a megfogalmazás mód, de a beszédtempó, a hanglejtés és a mimika is harmonizált itt. Ha van retorikai csúcspontja a 2021-es beszédnek, akkor minden visszafogottságával együtt, ez annak tekinthető.

Ami még hátravan

A verbális kidolgozottságot egyetlen fordulóponton, sajnos, nem sikerült pontosan visszaadni. Éppen a hálára buzdító kulcsmondatnál, amiért kár. Ha Áder János a “hálásak leszünk” (3:57) kifejezés előtt még egy másodpercnyi beszédszünetet tartott volna, vagy a hanglejtésében a magasabbtól tudott volna a mélyebb tartomány felé ívelni, akkor elkerülhette volna a hirtelenség érzetét. Így azonban a terhes múlt áttekintése után váratlanul gyorsan és emiatt némileg kéretlenül is érkezett a hálára való buzdítás. Nüansznyi a különbség, amivel vokálisan ezt létre lehetett volna hozni, de az hiányzott. Ezért érdemes lett volna akár anaforikusan (a “hálásak lehetünk” mondatkezdő ismétlésével) egy előkészítő halmozással közelíteni a jelenlegi kulcsmondathoz, az ugyanis egyszerűbben kivitelezhető a vokális kommunikáció szintjén.

Az artikuláció a tavalyinál sokkal jobban sikerült, de még mindig igaz, hogy az ajakréses hangok formálása nem automatizált, illetve mesterkélt hatású. Az ajakkerekítéses hangzók ejtése pedig még mindig renyhe (kivétel például a kulcsüzenet már említett kimondásának a pillanata 3:57.) Ezzel együtt is, az érthetőség követelményének a hangok már 98%-ban megfelelnek, ami elvárható egy professzionális retorikai helyzetben. A helyesen kitűzött érzelmi hatáskeltést gyengítette a beszéd végén a gondterhelt mimika átmenet nélküli felpuhulása. (5:53)

*

Bár a történelmi helyzet nagy mértékben segítette Áder Jánost, hogy saját retorikai adottságaiból a legjobbat hozza ki, tagadhatatlan az a retorikai teljesítmény, ami az illőség antik stíluserényének 2021-ben megfelelt. Miközben a köztársasági elnöknek, Weisz Fanninak és kommunikációs stábjuknak retorikai szempontból gratulálunk, együttérző üzenetükhöz is csatlakozni szeretnénk. A Szónok Születik Retorikaiskola együttérez mindenkivel, akinek ezekben a hetekben is szenvedéstől terhes az élete. Erőt és kitartást kívánunk mindannyiuknak! Hálásak vagyunk mindazokért, akik ezeket a szenvedéseket bármilyen eszközzel enyhítik.

Éppen ezek miatt is kívánunk minden olvasónknak egy igazán boldog 2021-et!