Az érvforrások antik kategorizálása

Arisztotelész és az alkoholfogyasztás

Az antik érvforrások még ma is használhatóak. Az előző részben eljutottunk az érveléstechnika szívéhez, a külső és a belső érvekhez, és bevezettünk a belső érvek 4×3-as felosztását. Ahogyan ott is írtuk, sokféle kategorizálás létezik. Egy epizód erejéig visszatérünk a kályhához, nézzük meg, hogy hogyan kategorizált 2300 évvel ezelőtt Arisztotelész.

Ő 28 db általános érvforrást nevesít, további felosztás nélkül, tulajdonképpen ömlesztve. Ezek az antik érvforrások azért általánosak, mert Arisztotelész szerint beszédfajtától és műfajtól függetlenül használhatóak. 

Példaként választottunk egy állítást, tételmondatot, miszerint: Az alkoholfogyasztás káros.

Az alábbiakban Arisztotelész érvtípusainak megfelelő példákat mutatunk be. Ezek a pro (tehát a tételmondattal egyetértő) oldalra vonatkoznak, kivéve, ahol ezt odaírtuk. Continue reading

Külső és belső érvek

Az érvek fajtái: a külső és belső érvek a témája Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozata ötödik részének. Az első rész a vitatkozásról, a második rész a meggyőzésről szólt. A harmadik rész a logikai és retorikai érvelést járta körül, a negyedik pedig a hibás érveket.


A legjobb helyek, az érvforrások

A meggyőzés folyamatában a célunk és feladatunk az, hogy bizonyítékokat, azaz érveket sorakoztassunk fel az állításunk igazolására. A nagy kérdés az, hogy hol találjuk az érveket? Ezeket a helyeket nevezzük érvforrásoknak. Quintilianus így fogalmaz:

„Forrásoknak […] nevezem az érvek lelőhelyeit, ahol rejtőzködnek. Ahonnan elő kell őket keresni. […] Nem találsz meg egy adott vadat vagy madarat, ha nem tudod, hol tenyészik és tanyázik. […] Nem található minden érv mindenütt, ezért nem szabad mindenfelé keresnünk. Különben sokat tévedünk, és minden erőfeszítés mellett is csak véletlenül találjuk meg azt, amit nem módszeresen keresünk.”

De mégis, akkor merre induljunk? Amiben a retorikusok zöme egyetért, az a külső és a belső érvek különválasztása. Ez Arisztotelészig vezethető vissza. Ő így fogalmaz:

„A bizonyítékok közül egyesek a rétorikán kívüliek, mások a rétorikán belüliek. Rétorikán kívülieknek nevezem mindazokat, amelyeket nem mi gondolunk ki, hanem már korábban is léteztek: tanúk, a kínzással kicsikart vallomások, a dokumentumok stb. A rétorikán belüliek azok, amelyeket a módszer szolgáltat, és amelyeket mi hozunk létre. Az előbbieket csak alkalmaznunk kell, az utóbbiakat viszont meg kell találnunk.” 

Continue reading

A hibás érvek nyomában

A hibás érvek és a manipulatív érvek az érveléstechnikai sorozat negyedik részének fókusza. Pej András retorikatréner nagy alapossággal szedte össze a hibás érvek típusait. A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól, a harmadik rész pedig a logikai és retorikai érvelés közti különbséget mutatta be.


“Ez nem érv!” – halljuk sokszor vitás helyzetekben. De min múlik, hogy valami érvnek számít-e? Mikor beszélhetünk érvelési hibáról? Nem olyan könnyű ez a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik, éppen ezért szentelünk a témának egy külön epizódot.

Mi az érv?

Érv az, ami bizonyítja, alátámasztja az álláspontunkat. A fenti kijelentéssel valójában azt mondja a közlő, hogy nem elég erős az érv (vagy az érvelő hitelessége) ahhoz, hogy bizonyítékként elfogadható legyen. Ettől még lehet érv, csupán gyenge vagy hatástalan.

Az előző részben különbséget tettünk logikai és retorikai érvek között. Az érveléstechnikával foglalkozó szakirodalom jókora hányada mindent, ami nem szükségszerűen igaz és teljesen logikus, azt érvelési hibaként definiál. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb retorikai érvet is hibásnak kellene tekintenünk, hiszen ezek többnyire kvázilogikai, valószínűségi érvek. Ha így tennénk, akkor alig-alig lennének használható és helyes érveink, ráadásul sok időt venne igénybe, mire megalkotjuk ezeket. Az élet ennél gyorsabb és spontánabb, és nem kizárólag logikával győzünk meg másokat. De ez nem baj. Lehet, hogy ugyanaz az érv az egyik beszédhelyzetben teljesen rendben van, a másikban viszont hibásnak tekinthető. Íme egy (fiktív) példa:

“A módszer jól bevált, kutatásokon alapul, és meghozza a kívánt eredményt.”

  • Ha ezt Karikó Katalin covid oltások mRNS-technológiája kapcsán nyilatkozná, akkor ez egy helyes és erős érv lenne, hiszen ő szakértőként nyilvánul meg a témában.
  • Ha ugyanezt a mondatot, szintén covid oltások kapcsán Kiszel Tünde nyilatkozná, akkor már nem bírna akkora meggyőző erővel ez az állítás. Sőt, akár hibásnak is tekinthetnénk, hiszen Kiszel Tünde nem szakértő a témában.
  • Ám, ha Karikó Katalin ugyanezt a mondatot a szentinelézek leghatásosabb integrálási módszeréről mondaná, akkor őt is vádolhatnánk azzal, hogy hibás az érve. Azért kellene elhinni, mert egy Nobel-díjas ember mondta. Bizonyára lennének olyanok, akiket meggyőzne, de ebben az esetben hibásan hivatkoznánk Karikó Katalin tekintélyére, hiszen ebben a témában (vélhetően) ő nem járatos.

Tehát az érvelő személye, a téma, a beszédhelyzet mind-mind befolyásolja, hogy hogyan ítélünk meg egy-egy (akár ugyanazt) az érvet. Lehet erős vagy gyenge, és persze lehet akár hibás is. 

Continue reading

Biztos, hogy igaz? – Logikai és retorikai érvelés

Retorikai érvelés, logikai érvelés, egyáltalán, hogyan érvelünk? Érveléstechnikai sorozatunk harmadik részében végre előkerülnek az érvek.  E tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki az érvek és a viták világában. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól.

Biztos, hogy igaz?

Amikor az érveléstechnika szóba kerül, sokan azonnal Spock-ra asszociálnak a Star Trek-ből, aki a végtelenül logikus “érvelőgép” megtestesítője. Azt gondolhatják, hogy az érvelés bizonyára csak a kiváltságosok számára elsajátítható képesség, és csak azoknak megy jól, akik a logikával jó viszonyt ápolnak. Részben persze igazuk van, hiszen szükség van arra, hogy a gondolataink egymásból helyesen következzenek, és értse a hallgatóság a gondolatmenetet. Emellett nem árt, ha a logikátlanságokat észrevesszük másoknál, mi magunk pedig elkerüljük ezeket. Ez a fajta érvelés szükségszerű következtetésekre jut, amelyek igen erőteljes bizonyítékai az álláspontunk helyességének. Continue reading

Mit nyer, aki meggyőz? – a meggyőzés

Fontos-e a meggyőzés? Mit nyer az, aki meggyőzi a másikat? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája. Az első részben a vitatkozásról volt szó, a második részben a meggyőzést járjuk körbe.

Tegyük fel, hogy én is és a másik is megfelelő lelkiállapotban van a vitához. Tegyük fel, hogy van elég információnk az érveléshez, és még a vita hasznát illetően is van elképzelésünk. Ha belevágunk, akkor onnantól kezdve meggyőzéssel foglalkozunk. 

Ha ezen a ponton azt gondolod, hogy fényévekre van tőled a meggyőzés, akkor hadd hívjuk fel a figyelmedet néhány hétköznapi kommunikációs helyzetre: Continue reading

Vitatkozunk?

Vitatkozunk? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.

Különbséget fogunk tenni logikai és retorikai érvek között. Utánajárunk, hogy mik a külső és mik a belső érvek. Megismerkedünk az érvelési hibákkal. Elkalandozunk egészen az érvforrásokig, ami tulajdonképpen az eredője lesz az érveléstechnikának, hiszen ezek azok a helyek, ahonnan a bizonyítékainkat vehetjük. És persze sok-sok példán keresztül fogunk ismerkedni ezzel a már-már beláthatatlanul összetett, és végtelen lehetőséget tartogató területtel.

Continue reading