Filmszemle VIII. – A szónokverseny

A szónokverseny (Rocket science) – amerikai vígjáték, dráma, 2007.

„Eljut-e a hang egyik embertől a másikig, mint az ásítás?” – Ezt a kérdést teszi fel a film a bevezetőjében.

Idehaza nincsen nagy kultúrája sem a szónokversenyeknek, sem a nyilvános vitáknak. Ez a film a címével ellentétben valójában inkább az utóbbiról, a viták világáról szól. Még pontosabban fogalmazva inkább csak eszközként használja a vitaversenyt ahhoz, hogy egy dadogós, tesze-tosza tinédzser fiú, Hal Hefner életéről meséljen. Hal sohasem akart vitázni, de hát a szerelem nagy úr, főhősünk kiszemeltje pedig a vitakör oszlopos tagja, így aztán Hal is csatlakozik.

forrás: letterboxd.com

Mivel amerikai filmről van szó, azt gondolhatnánk, hogy happy end lesz a vége, Hal belejön a vitázásba, megnyeri a versenyt és összejönnek a lánnyal. Nem is tévedhetnénk nagyobbat, de ennél többet nem árulok el a cselekményről. A kérdés még mindig az, hogy vajon megtalálja-e a saját hangját a fiú? És bár a film egyszerűnek tűnik, éppen azt a kérdést feszegeti, ami a Retorikaiskola mesterképzésének is a fókusza.

Nem sokat tudunk meg arról, hogy ez hogyan kivitelezhető, ahogy arról sem, hogy hogyan lehet meggyőzően érvelni, vitázni. (Annyit elárulhatunk, hogy nem úgy, ahogyan a film elején látjuk.) A személyes fejlődésről, a saját nehézségeink megugrásáról és az életet átszövő nehéz beszédhelyzetekről és retorikai kihívásokról azonban meglehetősen sokat gondolkodhatunk a film alatt vagy után.

A film a bejegyzés készítésekor az HBO GO kínálatában megtekinthető, angol nyelven, magyar felirattal.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 7/10

Filmszemle VII. – Mi vagyunk az álom: az oaklandi MLK Szónokfesztivál gyermekei

Mi vagyunk az álom: az oaklandi MLK Szónokfesztivál gyermekei – amerikai dokumentumfilm, 2020.

Amikor szemtanúja lehetek annak, hogy egy 9 éves gyerek kiáll többszáz ember elé és fejből, hangsúlyokkal ellátva, jó hangerővel és beszédtempóval elmond egy magával ragadó beszédet, akkor nem csak retorikatrénerként dobban meg a szívem, hanem a hallgatóság egy egyszerű tagjaként is. Felteszem a kérdést: Magyarországon miért nincs meg a szónoklás kultúrája? Miért nem hiszünk (már) a szavak erejében? És legfőképpen miért nem teszünk meg mindent, hogy a gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve szavakba tudják önteni minden gondolatukat és minden érzésüket?

forrás: hbogo.hu

Az Amerikai Egyesült Államokban ennek nagyobb hagyománya van. Oklandban évről-évre rendeznek egy szónokversenyt gyerekeknek, amelyet Dr. Martin Luther King munkássága ihletett. Ez a dokumentumfilm a versenyen résztvevő gyerekek felkészítéséről szól. Megmutatja azt, hogy mit jelent számukra, és a tanáraik, családjaik számára ez az esemény. Persze jó győzni, de nem a verseny a lényeg, hanem az eszmeiség. A jó üzenet, amit nem szabad magukban tartani. A felkészülés, a gyakorlás és végső soron az, hogy jobb hellyé tegyék a szavaik által a világot.

Az HBO készítette ezt az egyórás dokumentumfilmet, így talán nem meglepő, hogy van benne valami sziruposság, de az esemény szellemisége és törekvése mindannyiunkat megindíthat. Leginkább azok érdeklődésére tarthat számot a film, akiket érdekel az, hogy hogyan lehetne a szavak erejével formálni a gondolkodást és az egész világot. Praktikus tanácsokat is kimazsolázhatunk a felkészítő tanárok és szülők intelmeiből. Többek között a légzéstechnika stresszoldó hatása, a gesztusok fontossága, a szívből jövő mondanivaló kiengedése mind jó gondolatok. Érdekes, hogy a magyar „fejből tudni” kifejezés angolul úgy hangzik, hogy „to know by heart”, azaz szívből tudni. Vajon mi fejből vagy szívből készülünk egy beszédre?

A film a bejegyzés készítésekor a HBO GO kínálatában megtekinthető, angol nyelven, magyar felirattal.

Szakmai tartalom: 7/10

Szórakoztatás: 5/10

Összbenyomás: 8/10

Filmszemle VI. – Érvek és életek

Érvek és életek (The great debaters) – amerikai életrajzi dráma, 2007.

A film Melvin B. Tolson, amerikai költő, író, tanár és politikus életét mutatja be. Az afroamerikaiak elnyomottságáról sok film készült már, ez is egy ezek közül. Amiért szót ejtünk róla, az a történet fókuszába helyezett vitakör, amelyet Mr. Tolson alapított és irányított. A texas-i Wiley College névtelen és lenézett diákjai olyan sikeres vitázókká képezték magukat a tanáruk segítségével, hogy végül a Harvard (a valóságban egyébként a Dél-Kaliforniai Egyetem) diákjaival mérhették össze képességeiket. A film több szereplő sorsát is figyelemmel kíséri, és a nézők mindegyik szál mentén találhatnak olyan gondolatokat, amelyek megfontolásra érdemesek.

Retorikai szempontból persze izgalmasak a megtartott beszédek, mindegyiket lehetne akár elemezni is. Mégis, inkább a film végi vitát megelőző készület az, amire szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét. A film persze elnagyoltan mutatja be, mégis jól látszik, hogy mennyire összetett egy-egy felkészülési folyamat. Az érvek gyűjtése és rendszerezése már itt megtörténik, és bizony csapatmunka esetén nézeteltérések is előfordulhatnak. Ezek a részek valósághűek, a Retorikaiskola falain belül, egy-egy Oxford-stílusú vitára készülve hasonló tapasztalatokat lehet szerezni.

forrás: mafab.hu

Az érvelés mellett két további említésre méltó részt találhatunk, amelyeket fontos reflektorfénybe állítani. Az egyik Mr. Tolson küzdelme a sikerért. A tanár számtalan levelet ír különböző egyetemeknek, és eleinte sorra kapja az elutasító válaszokat, mégsem adja fel. Kitartása meghozza a gyümölcsét. A másik a 14 éves James L. Farmer Jr. karaktere, aki a legifjabb csapattagként próbálja megállni a helyét, különösen a prédikátor apja árnyékában. Az ő történetéből inspirálódhatnak azok a fiatal férfiak, fiúk, akik még keresik a helyüket a világban.

A film a videa.hu-n megtekinthető.

Szakmai tartalom: 4/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 8/10

Filmszemle V. – Csodabogarak

Csodabogarak – magyar dokumentumfilm, 2006.

A magyar gyártású dokumentumfilmben több ember mesél arról, hogy mit jelent a dadogással együtt élni. Köztük van például a Supernem együttes énekese, Papp Szabolcs, aki többek között elárulja a K-k-kétszer című számuk történetét. Kitérnek arra, hogy mi okozhatja ezt az állapotot, mesélnek arról, hogy hogyan próbálják kezelni a nehéz helyzeteket, amikor nem jönnek úgy a hangok, mint ahogyan szeretnék. Gyakran nézik őket szellemi fogyatékosnak, pedig az agyukkal nincsen probléma. Megindító végighallgatni a sok személyes megosztást az interjúalanyok tapasztalatairól, élményeiről, küzdelmeiről.

Ez a megközelítés könnyebbé teszi a hallottak befogadását. Habár rengeteg információt megtudhatunk a dadogás mibenlétéről, mindez közel jön a nézőkhöz a személyesség révén. Minden résztvevőt képes érzékenyíteni a témára, de ha valaki ezzel a beszédzavarral küzd, segíthet neki, hogy sorstársakra találhat a film szereplőiben.

A dadogás jelensége évszázadok óta ismert. Egyes források szerint már az ókori szónok, Démoszthenész is küzdött hangképzési gondokkal. Képzési rendünk egyik díját éppen róla neveztük el, a kitartása és a fejlődésre törekvése előtt tisztelegve. Szerencsére napjainkban már a logopédusok dolgoznak azon, hogy a hangképzési, illetve a beszédtechnikai nehézségeket orvosolják. Ezen az úton Retorikaiskolánk is segíthet elindulni egy beszédállapot-felmérés során.

Szakmai tartalom: 9/10

Szórakoztatás: 4/10

Összbenyomás: 7/10

A film megtekinthető a youtube-on.

Filmszemle IV. – Szókratész

Szókratész (Socrate) – olasz-francia-spanyol filmdráma, 1971.

A híres ókori görög filozófus, Szókratész életének utolsó szakaszát mutatja be a film. A 70 éves férfit egy athéni polgártársa, Melétosz azzal vádolja, hogy nem hisz Athén isteneiben, és hogy tanításaival megrontja a fiatalságot. Szókratész kristálytiszta érveléssel valamennyi vádat megcáfolja, a népbíróság mégis halálra ítéli. A filmben szinte szöveghűen megjelennek részletek Szókratész beszédeiből (például a védőbeszédéből), ami sokat hozzátesz a film hitelességéhez. A képi világ pedig – még ha régi filmről is van szó – sokkal könnyebben elképzelhetővé teszi az akkori körülményeket, élethelyzeteket. Szókratész a felesége és barátai kérése ellenére nem menekül el az ítélet elől, hanem békével készül a halálra.

A film által kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy milyen volt az ókorban vádlóként vagy védőként saját magunkat képviselni egy-egy ügyben, és mekkora hatása és jelentősége volt a kimondott szavaknak.

A film DVD változatának borítója. (forrás: netmozi.hu)

Nem egy akciódús mozgóképről van szó. Be kell vallani, hogy nem igazán élvezetes, de aki érdeklődik a retorika bölcsője iránt, az sok gondolattal és benyomással gazdagodhat általa. A történelmi eseményeken, Szókratész személyén és a kor hangulatán túl a nyilvános beszéd fogásai, a meggyőzés elemei és az érveléstechnika iránt érdeklődők találhatják érdekesnek ezt a filmet.

Az alkotást a fentieken túl azért is megemlítjük, mert Szókratészról neveztük el a Retorikaiskola egyik díját.

Szakmai tartalom: 7/10

Szórakoztatás: 3/10

Összbenyomás: 4/10

A film youtube-on ezen a linken megtekinthető.

Filmszemle III. – A Bélier család

A Bélier család (La famille Bélier) – francia vígjáték, 2014.

A film Paula, egy hétköznapi tinilány életéről szól, akinek az öccse és a szülei is siketnémák. Ő viszont nem az, sőt, énekesnő szeretne lenni, ez pedig számos nehézség forrása. Értelemszerűen a legtöbb probléma a kommunikációs korlátok miatt jelentkezik. Különösen izgalmas például, amikor Paula apja elhatározza, hogy polgármester lesz.

forrás: port.hu

A film zenés, ráadásul francia. Vannak, akiket ezek a jelzők eltántoríthatnak. Valóban, ez a mű is túlságosan harsány időnként, de ezzel együtt megszámlálhatatlan komikus helyzetet is mutat, amivel bőséges lehetőséget ad a nevetésre. A történet csúcspontja, Paula előadása, igazán megindító jelenet, de akkor is összeszorulhat a torkunk, ahogyan a főhős a siketnéma édesapjának énekel. Szerencsére a lányt egy énekesnő játssza, így gond nélkül oldja meg ezeket a részeket (is).

Retorikai szempontból azért jelentős az alkotás, mert megmutatja, hogy a kommunikáció a hangadás képességének kiesése ellenére hogyan tud mégis megmaradni és összekapcsolni embereket. Igazi családi film ez, minden korosztály kedvét lelheti benne.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 8/10

Összbenyomás: 7/10

A film magyar feliratos előzetese alább megtekinthető.

Filmszemle II. – Hazudj, ha tudsz

Hazudj, ha tudsz! (Lie to me) – amerikai krimisorozat, 2009-2011.

Filmszemle rovatunk második eleme Az USA-ban játszódó sorozatban Dr. Cal Lightman és munkatársai különféle kormányzati szervek, cégek, illetve magánszemélyek megbízására végeznek nyomozásokat, vizsgálatokat. Munkájuk során a testbeszéd, a mimika, illetve az arc mikrokifejezéseinek megfigyelésével jönnek rá, hogy ki hazudik és ki mond igazat. A történet szerint az arckifejezések kutatója és a vizsgálati módszer kifejlesztője Dr. Lightman, a valóságban viszont Paul Ekman, neves amerikai pszichológus az, aki az arckifejezés-felismeréssel foglalkozik. Munkássága során Ekman sokat foglalkozott azzal, hogy bizonyos érzelmek hogyan jelennek meg az emberek arcán. Ő volt az, aki a kutatásaival bebizonyította, hogy vannak univerzális érzelemkifejezések, amelyek kultúrától függetlenül ugyanúgy nyilvánulnak meg.

A kép forrása: mafab.hu

A részek rávezethetnek minket arra, hogy élesebb szemmel figyeljük az emberek nonverbális kommunikációját. A mimika vagy a gesztusok, illetve a kimondott szavak közötti inkongruencia figyelemfelhívó erővel bír. A filmsorozat némelyik epizódja meglehetősen akciódús, de a legtöbbre inkább emberi történetek fordulatos bemutatása a jellemző. A sok tragikus sors megjelenítése miatt inkább csak felnőtteknek ajánljuk, hiszen nem egy könnyed műfajról van szó, de az izgalmak kedvelőinek jó szívvel javasoljuk.

Szakmai tartalom: 5/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 9/10

A sorozat legtöbb epizódja megtalálható szinkronizált változatban az indavideo.hu kínálatában. Itt az első rész, ha máris elkezdené.

Filmszemle I. – A király beszéde

A király beszéde (The King’s Speech) – angol filmdráma, 2010.

A film valós történelmi eseményeken alapul és VI. György angol király trónra kerülésének történetét dolgozza fel, egy igen érdekes szemszögből. Ifjú korától kezdve dadogással küzdött VI. György, és erősen frusztrálta, hogy ezzel a beszédhibával kellene királyként beszédeket mondania. A történet gerincét az uralkodó és egy beszédtanár, Lionel Logue kapcsolata és közös munkája alkotja. A film csúcspontja az, amikor a király Nagy-Britannia 1939-es hadüzenete miatt rádióbeszédet intéz a lakossághoz. Erőt és magabiztosságot kell sugároznia úgy, hogy ehhez a szövegen kívül csak a hangját használhatja.

forrás: imdb.com

Habár a film a drámaibb hatás érdekében eltér a történelmi hűségtől, ez mégsem veszi el az elmesélt történet jelentőségét. Retorikai szempontból különösen izgalmas, ahogyan a beszédtanár és a király a lámpaláz kérdésével foglalkozik. A Retorikaiskolában – Lionel Logue-hoz hasonlóan – mi is holisztikusan gondolkodunk az emberről. Hisszük, hogy a retorikai kérdések megdolgozása önismereti felismeréseket is nyújthat. Nem véletlen, hogy ez a film az új sorozatunk első eleme, ahogyan az sem, hogy ez a mozgókép a Szónokképzésünkön is előkerül.

A négy Oscar-díjat bezsebelő film szuper esti kikapcsolódást nyújthat, ezzel együtt mondanivalót is találhatunk benne. A korhatár-besorolás szerint 12 éven felülieknek ajánlott. Ezzel annyiban egyetértünk, hogy a történelmi hivatkozások és a karakterek érzelemvilágának megértéséhez valóban szükséges egy bizonyos érettség.

Szakmai tartalom: 6/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 10/10

A film magyar nyelven is kiváló, de különösen érthetővé és élvezhetővé válik eredeti, angol nyelven. Ebből ad ízelítőt az alábbi előzetes.