Filmszemle V. – Csodabogarak

Csodabogarak – magyar dokumentumfilm, 2006.

A magyar gyártású dokumentumfilmben több ember mesél arról, hogy mit jelent a dadogással együtt élni. Köztük van például a Supernem együttes énekese, Papp Szabolcs, aki többek között elárulja a K-k-kétszer című számuk történetét. Kitérnek arra, hogy mi okozhatja ezt az állapotot, mesélnek arról, hogy hogyan próbálják kezelni a nehéz helyzeteket, amikor nem jönnek úgy a hangok, mint ahogyan szeretnék. Gyakran nézik őket szellemi fogyatékosnak, pedig az agyukkal nincsen probléma. Megindító végighallgatni a sok személyes megosztást az interjúalanyok tapasztalatairól, élményeiről, küzdelmeiről.

Ez a megközelítés könnyebbé teszi a hallottak befogadását. Habár rengeteg információt megtudhatunk a dadogás mibenlétéről, mindez közel jön a nézőkhöz a személyesség révén. Minden résztvevőt képes érzékenyíteni a témára, de ha valaki ezzel a beszédzavarral küzd, segíthet neki, hogy sorstársakra találhat a film szereplőiben.

A dadogás jelensége évszázadok óta ismert. Egyes források szerint már az ókori szónok, Démoszthenész is küzdött hangképzési gondokkal. Képzési rendünk egyik díját éppen róla neveztük el, a kitartása és a fejlődésre törekvése előtt tisztelegve. Szerencsére napjainkban már a logopédusok dolgoznak azon, hogy a hangképzési, illetve a beszédtechnikai nehézségeket orvosolják. Ezen az úton Retorikaiskolánk is segíthet elindulni egy beszédállapot-felmérés során.

Szakmai tartalom: 9/10

Szórakoztatás: 4/10

Összbenyomás: 7/10

A film megtekinthető a youtube-on.

Filmszemle IV. – Szókratész

Szókratész (Socrate) – olasz-francia-spanyol filmdráma, 1971.

A híres ókori görög filozófus, Szókratész életének utolsó szakaszát mutatja be a film. A 70 éves férfit egy athéni polgártársa, Melétosz azzal vádolja, hogy nem hisz Athén isteneiben, és hogy tanításaival megrontja a fiatalságot. Szókratész kristálytiszta érveléssel valamennyi vádat megcáfolja, a népbíróság mégis halálra ítéli. A filmben szinte szöveghűen megjelennek részletek Szókratész beszédeiből (például a védőbeszédéből), ami sokat hozzátesz a film hitelességéhez. A képi világ pedig – még ha régi filmről is van szó – sokkal könnyebben elképzelhetővé teszi az akkori körülményeket, élethelyzeteket. Szókratész a felesége és barátai kérése ellenére nem menekül el az ítélet elől, hanem békével készül a halálra.

A film által kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy milyen volt az ókorban vádlóként vagy védőként saját magunkat képviselni egy-egy ügyben, és mekkora hatása és jelentősége volt a kimondott szavaknak.

A film DVD változatának borítója. (forrás: netmozi.hu)

Nem egy akciódús mozgóképről van szó. Be kell vallani, hogy nem igazán élvezetes, de aki érdeklődik a retorika bölcsője iránt, az sok gondolattal és benyomással gazdagodhat általa. A történelmi eseményeken, Szókratész személyén és a kor hangulatán túl a nyilvános beszéd fogásai, a meggyőzés elemei és az érveléstechnika iránt érdeklődők találhatják érdekesnek ezt a filmet.

Az alkotást a fentieken túl azért is megemlítjük, mert Szókratészról neveztük el a Retorikaiskola egyik díját.

Szakmai tartalom: 7/10

Szórakoztatás: 3/10

Összbenyomás: 4/10

A film youtube-on ezen a linken megtekinthető.

Filmszemle III. – A Bélier család

A Bélier család (La famille Bélier) – francia vígjáték, 2014.

A film Paula, egy hétköznapi tinilány életéről szól, akinek az öccse és a szülei is siketnémák. Ő viszont nem az, sőt, énekesnő szeretne lenni, ez pedig számos nehézség forrása. Értelemszerűen a legtöbb probléma a kommunikációs korlátok miatt jelentkezik. Különösen izgalmas például, amikor Paula apja elhatározza, hogy polgármester lesz.

forrás: port.hu

A film zenés, ráadásul francia. Vannak, akiket ezek a jelzők eltántoríthatnak. Valóban, ez a mű is túlságosan harsány időnként, de ezzel együtt megszámlálhatatlan komikus helyzetet is mutat, amivel bőséges lehetőséget ad a nevetésre. A történet csúcspontja, Paula előadása, igazán megindító jelenet, de akkor is összeszorulhat a torkunk, ahogyan a főhős a siketnéma édesapjának énekel. Szerencsére a lányt egy énekesnő játssza, így gond nélkül oldja meg ezeket a részeket (is).

Retorikai szempontból azért jelentős az alkotás, mert megmutatja, hogy a kommunikáció a hangadás képességének kiesése ellenére hogyan tud mégis megmaradni és összekapcsolni embereket. Igazi családi film ez, minden korosztály kedvét lelheti benne.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 8/10

Összbenyomás: 7/10

A film magyar feliratos előzetese alább megtekinthető.

Filmszemle II. – Hazudj, ha tudsz

Hazudj, ha tudsz! (Lie to me) – amerikai krimisorozat, 2009-2011.

Filmszemle rovatunk második eleme Az USA-ban játszódó sorozatban Dr. Cal Lightman és munkatársai különféle kormányzati szervek, cégek, illetve magánszemélyek megbízására végeznek nyomozásokat, vizsgálatokat. Munkájuk során a testbeszéd, a mimika, illetve az arc mikrokifejezéseinek megfigyelésével jönnek rá, hogy ki hazudik és ki mond igazat. A történet szerint az arckifejezések kutatója és a vizsgálati módszer kifejlesztője Dr. Lightman, a valóságban viszont Paul Ekman, neves amerikai pszichológus az, aki az arckifejezés-felismeréssel foglalkozik. Munkássága során Ekman sokat foglalkozott azzal, hogy bizonyos érzelmek hogyan jelennek meg az emberek arcán. Ő volt az, aki a kutatásaival bebizonyította, hogy vannak univerzális érzelemkifejezések, amelyek kultúrától függetlenül ugyanúgy nyilvánulnak meg.

A kép forrása: mafab.hu

A részek rávezethetnek minket arra, hogy élesebb szemmel figyeljük az emberek nonverbális kommunikációját. A mimika vagy a gesztusok, illetve a kimondott szavak közötti inkongruencia figyelemfelhívó erővel bír. A filmsorozat némelyik epizódja meglehetősen akciódús, de a legtöbbre inkább emberi történetek fordulatos bemutatása a jellemző. A sok tragikus sors megjelenítése miatt inkább csak felnőtteknek ajánljuk, hiszen nem egy könnyed műfajról van szó, de az izgalmak kedvelőinek jó szívvel javasoljuk.

Szakmai tartalom: 5/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 9/10

A sorozat legtöbb epizódja megtalálható szinkronizált változatban az indavideo.hu kínálatában. Itt az első rész, ha máris elkezdené.

Filmszemle I. – A király beszéde

A király beszéde (The King’s Speech) – angol filmdráma, 2010.

A film valós történelmi eseményeken alapul és VI. György angol király trónra kerülésének történetét dolgozza fel, egy igen érdekes szemszögből. Ifjú korától kezdve dadogással küzdött VI. György, és erősen frusztrálta, hogy ezzel a beszédhibával kellene királyként beszédeket mondania. A történet gerincét az uralkodó és egy beszédtanár, Lionel Logue kapcsolata és közös munkája alkotja. A film csúcspontja az, amikor a király Nagy-Britannia 1939-es hadüzenete miatt rádióbeszédet intéz a lakossághoz. Erőt és magabiztosságot kell sugároznia úgy, hogy ehhez a szövegen kívül csak a hangját használhatja.

forrás: imdb.com

Habár a film a drámaibb hatás érdekében eltér a történelmi hűségtől, ez mégsem veszi el az elmesélt történet jelentőségét. Retorikai szempontból különösen izgalmas, ahogyan a beszédtanár és a király a lámpaláz kérdésével foglalkozik. A Retorikaiskolában – Lionel Logue-hoz hasonlóan – mi is holisztikusan gondolkodunk az emberről. Hisszük, hogy a retorikai kérdések megdolgozása önismereti felismeréseket is nyújthat. Nem véletlen, hogy ez a film az új sorozatunk első eleme, ahogyan az sem, hogy ez a mozgókép a Szónokképzésünkön is előkerül.

A négy Oscar-díjat bezsebelő film szuper esti kikapcsolódást nyújthat, ezzel együtt mondanivalót is találhatunk benne. A korhatár-besorolás szerint 12 éven felülieknek ajánlott. Ezzel annyiban egyetértünk, hogy a történelmi hivatkozások és a karakterek érzelemvilágának megértéséhez valóban szükséges egy bizonyos érettség.

Szakmai tartalom: 6/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 10/10

A film magyar nyelven is kiváló, de különösen érthetővé és élvezhetővé válik eredeti, angol nyelven. Ebből ad ízelítőt az alábbi előzetes.