Ötévesek lettünk

Ötéves lett a Szónok Születik Retorikaiskola!

Hálával gondolunk minden tanítványunkra, munkatársunkra, partnerünkre, szponzorunkra és barátunkra, akikkel 2013 tavasza óta együtt dolgozhattunk és drukkolhattunk a közös céljaink és küldetésünk megvalósításakor.

A történet. Az első retorikakurzusunk tervét 2012 őszén, Belgiumban kezdtük el kidolgozni egy visszautasíthatatlan, kedves felkérésre. 2013 januárjában indult el az első, öt hónapos retorikakurzus, amit öten végeztek el. A kurzust záró gálaest nevét a résztvevőkkel közösen találtuk ki, Kriszti ötlete alapján a Rétor születik és a Szónok születik címek között vacilláltunk, végül az alliteráció miatt az utóbbi mellett döntöttünk. A gálaestünkre meghívott vendégek közül többet is jelezték, hogy őket is érdekelné, ha lenne folytatás. Így indult el 2013 őszén a második csoport, immár a Szónok születik retorikakurzust végezve, a korábbi egy helyett, két trénerrel. Aztán kiderült, hogy a nyilvános beszédre való felkészítés mellett speciális kurzusokra is van igény és szép lassan megszületett a Szónok Születik Retorikaiskola átfogó és speciális retorikakurzusokkal.

A jelen. Ma öten dolgozunk a Retorikaiskolában. A korábbi Szónok születik kurzust átneveztük alapozó kurzusnak, kifejlesztettük újabb öthónapos haladó kurzusunkat, amit csoportos formában már két szemeszternyi hallgató végzett el, és mire ötévesek leszünk a legfelső szintű, mesterképzésünk gálaestjét is meghirdethettük. Speciális kurzusaink közül az üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika mellett az igazságügyi, orvosi, hallgatói és vezetői kommunikációs kurzusok a legnépszerűbbek. Több, mint 1000 ember fejlődését kísérhettük öt év alatt hosszabb-rövidebb ideig.

Publikálás előtt áll tankönyvünk és egy 12 részből álló videós tananyagunk is arról, hogy hogyan érdemes felkészülni egy nyilvános beszédre. Megújult honlapunkon rendszeresen szemlézzük a kommunikációs szakirodalmat és a figyelemre méltó vagy nagy nyilvánosságot kapó beszédek elemzésével is rendszeresen jelentkezünk, amire nemcsak a szűkebb szakma, hanem a sajtó is felfigyelt már, amikor például Áder János 2018-as újévi beszédét a legnagyobb online hírportálok is szemlézték. Meghívott zsűritagok voltunk az ELTE Kossuth Szónokversenyén, OTDK-ra felkészítő kurzusaink rendszeresen a legjobb szóbeli előadásokat és ezzel számos dobogós helyezést hoztak hallgatóinknak.

Mi. Mindeközben trénereink folyamatos önképzésben tanulták a beszédtechnikát, az öltözködési stílust, az embervezetés művészetét a SOTE Mentálhigiénés vagy a Magyar Pszichodráma Egyesület asszisztensképzésén. Vezető trénereink közül ebben Nagy Fruzsina Szilágyi János György-díjat kapott a legjobbnak ítélt összehasonlító irodalomtudományos előadásáért ebben az öt évben. Előadtunk angolul és magyarul Bécsben, Szabadkán, Budapesten és még a Harvardon is.

Ünnep. Mindezt ünnepeljük 2018. június 26-án kedden a Kortárs Építészeti Központban 18 órától, a haladó gálaestünkkel egybefűzve az ünneplést. Minden támogatónkat, rétorunkat és világhálós követőnket szeretettel hívunk várunk erre az estre. Ugyanígy nyitott rendezvényünk a két nappal később, június 28-án, 18.30-tól a Harmónia Palotában zajló mesterkurzust záró gálaestünk és július 11-én 18 órától induló alapozó gálaestünk, ahol újabb négy szónok születésére készülünk. Mindhárom eseményre az info@retorikaiskola.hu címen lehet regisztrálni.

A lényeg. Mégsem csupán az eredményekben, hanem legalább annyira a találkozásokban és a közös növekedésben látjuk azt, ami igazán fontos számunkra. Erre és Retorikaiskolánk minden valaha volt és leendő tagjára, valamint ezen sorok minden olvasójának egészségére emeljük most még csak virtuálisan, június 26-án pedig reálisan is a poharunkat! Hálásak vagyunk ezért az öt évért: köszönjük!

Ötéves a Szónok Születik Retorikaiskola

A pecha kucha prezentáció

Steiger Anita írása arról, hogy mi is az a pecha kucha prezentációs technika.

6 perc 40 másodperc

Ennyi időt töltünk nagyjából a napi háromszori fogmosással –  ha betartjuk a 2 perc/alkalom javaslatot. Nagyjából ennyi idő alatt érhetünk az Örs vezér teréről a Keleti pályaudvarra metróval. Egy 2011-es felmérés szerint naponta átlagosan ennyit időt beszélget egy apa a gyermekével.

Ezek a jelenségek külön-külön is megérdemelnének egy bejegyzést az egészséges életmód, a budapesti közlekedés vagy a hétköznapok pszichológiája címek alatt. Most mégis a 6 perc 40 másodperc más típusú kihasználásáról szeretnék írni, ami egy speciális prezentációs technika. Speciális a hatékonysága mind az előadó, mind pedig a hallgatósága szempontjából is.

20×20

A képlet ennyire egyszerű egyszerű. A PechaKucha 20×20 rövid fogalma: olyan prezentációs forma, ahol 20 képet/diát láthatunk, amelyek 20 másodperc után automatikusan továbblépnek. Ezen prezentációs forma megteremtése Astrid Klein és Mark Dytham építészek nevéhez köthető, akik Japánban éltek és 2003-ban ismertették meg a nagyvilággal elképzelésüket.

Az alapötlet nagyon egyszerű: az építészek túl sokat beszéltek saját terveikről, ami a különböző bemutatók és konferenciák időtartamát kiszámíthatatlanul hosszúra nyújtotta. Természetesen ez nemcsak rájuk volt igaz, a megállapítást továbbgondolták: minden kreatív foglalkozású ember, sőt gyakorlatilag mindenki, aki valamilyen prezentációs eszközzel tart előadást, ugyanebbe a hibába eshet: túl sokat beszél fókusz nélkül. Ha a diák viszont automatikusan továbblépnek, akkor a beszédben is tovább kell lépnie az előadónak, ezért garantálható a lendületes és fegyelmezett, ennek alapján pedig kalkulálható előadások sora. Ebből nőtt ki a pecha kucha forma.

Vizualitás, fókusz, ritmus

A pecha kucha diasora általában második vagy, harmadik generációs prezentációs technikával készül, tehát a vizualitás hangsúlyos szerepet kap a desing kialakításában. A 20 dia arra készteti a szónokot, hogy jól átgondolja mondanivalóját, egy diája egy gondolatot tartalmazzon, és az információkat megfelelően kiválasztva rendezze el beszéde részeit. A 20 másodperces, automatikus váltások pedig ritmusossá teszik az előadást, jobban fenntartja a hallgatóság figyelmét, és nem utolsó sorban biztosítják, hogy a rétor mindenképpen elpróbálja otthon többször is beszédét.

Locsi-fecsi estek

A pecha kucha egy japán kifejezés, amely azt jelenti: csevegni, dumálni. Magyarul ezt a prezentációs formát locsi-fecsinek is szokták hívni. A világ több mint 1000 városában vannak már Pecha Kucha Night nevű rendezvények – Budapesten például a Locsi-Fecsi Estek –, ahol különböző „villám-előadásokat” hallhatunk, jellemzően építészeti témákban. Az első ilyen estet 2013-ban szervezték.

A pecha kucha mint fejlesztő eszköz

Mivel a mondanivalónk és az előadói figyelmünk rendkívül intenzív fókuszáltságot kíván meg a pecha kucha során, kitűnő eszköz ez arra, hogy mind a diák kialakításában, mind a felkészülés és a kulcsüzenetek kidolgozása, mind pedig az előadás során fejlesszük a prezentációs képességeinket. Éppen ezért egyetlen pecha kucha sikeres előadása képes megsokszorozni a retorikai teljesítményünket. Egyedi módszertanunk kikísérletezésekor éppen ezért kezdtük el mi is alkalmazni ezt a módszert. Az alapozó képzés egyik témáját trénerünk ebben a formában adja elő, így ekkor találkozhatnak először ezzel a módszerrel Retorikaiskolánk hallgatói. A kurzuson a szónokjelöltek is kipróbálhatják magukat a locsi-fecsiben, ennek tökéletesítése pedig a haladó kurzusunkban kap helyet, ahol prezentációs technikák a rögtönzésre és megfelelő felkészülési technikákra építve fejlődnek tovább. A haladó szónokok gálaestjükön egyik beszédüket ebben a prezentációs formában tartják meg.

Példa

Íme egy példa erre, a diákat úgy vágtuk be, hogy lehessen érzékelni a váltásokat. Szigeti Tamás harmadik generációs prezentációs technikával készült, haladó szintű pecha kuchájának témája a Flow

Megéri?

Természetesen a pecha kucha típusú előadás nem áshat igazán mélyre egy-egy témával kapcsolatban, mégis céges megbeszélések és egyetemi előadások kapcsán azt tapasztalták, hogy a pecha kucha után sokszor élénkebb beszélgetés, értekezés, vita alakul ki.

,És vajon mi bizonyítja jobban a tudást: egy 45 perces hagyományos PowerPoint-prezentáció, vagy egy 6 perc 40 másodperces pecha kucha, amelyet fél óra kérdezz-felelek követ? Másfelől pedig, ha nem tudjuk a mondandónk lényegét kevesebb mint 7 percben összefoglalni, akkor jobb, ha nem is próbálkozunk nyilvános előadással.

(Garr Reynolds, 2017:51)

Források

Garr REYNOLDS, PreZENtáció. Egyszerű ötletek prezentációk készítéséhez és előadásához, ford. Andó Éva, Budapest, HVG Kiadó 2017.

https://www.pechakucha.org/faq

Milyen jegyzeteket készítsek? Lámpaláz-csillapító 6.

Aki igazán hatásos előadóvá szeretne válni, elengedhetetlen, hogy szabadon, jegyzetek nélkül tudjon beszélni. Ezzel együtt adódhat olyan műfaj és beszédhelyzet, amikor akár elvárás az, hogy jegyzeteket is használjunk. Ez a bejegyzés, újabb részleteként a készülő tankönyvünknek, azzal foglalkozik, hogy ezekben az esetekben milyen előadói jegyzetekkel dolgozzunk.

Két vezérelvet érdemes követni a jegyzeteink kialakításakor: 1) mit fog látni a közönségünk és 2) mit fogunk látni mi, előadók? Ha mindenképpen A/4-es méretű lapokat használunk (például műsorvezetőként), feltétlenül legyen nálunk olyan mappa, ami egyszerű kivitelű, színében illeszkedik az öltözékünkhöz és a jegyzeteket ezen tartsuk. Amennyiben van lehetőségünk egyedi méretű jegyzetlapokat gyártani, kísérletezzük ki, hogy mi az a mérte, amit könnyen kézbe tudunk fogni, gesztikulációnk során nem vonja el rólunk a közönség figyelmét és jól olvashatóan egy-két kulcsüzenetet el tudunk helyezni rajta. Ez a méret általában a kézfejünk kétszeresénél valamivel kisebb, szabályos téglalap alakú jegyzetlapokat jelent. Fontos, hogy színben ezek a lapok is illeszkedjenek az öltözékünk és adott esetben a vetítésünk színvilágához is. Ha a cég ragaszkodna, hogy a céges imázs köszönjön vissza, törekedjünk csak a színt átvenni a jegyzetlapjaink esetében, mindenféle logó és felirat feltüntetése nélkül, ez fogja a leghatékonyabban segíteni a közönségünk koncentrációját. Soha ne írjunk semmit arra az oldalra, ami a közönség felé néz és válasszunk olyan papírt a jegyzeteinkhez, aminek kellő tartása van, ne gyűrődjenek könnyen a jegyzeteink

Jegyzetelj okosan!

Az ideális jegyzetek elkészítésekor alapszabály, hogy rögzítjük a sorrendjüket a lapok megszámozásával. Aki ezt nem teszi meg, úgy járhat, mint az a lámpalázas előadó, aki 2014-ben egy irodalomtudományos konferencián, nem sokkal előttem adott elő. A kolléga előre, szó szerint kidolgozott jegyzetekkel érkezett, mondanom sem kell, hogy A/4-es kivitelben. A sűrűn teleírt lapokból megközelítőleg egy tucatnyi volt a kezében, amikor a pulpitus felé indult és egy rossz mozdulatnak köszönhetően az egész paksaméta kiesett a kezéből. Két kollégámmal a segítségére siettünk és gyorsan összeszedtük a lapokat, azoknak a sorrendje azonban, természetesen, menthetetlenül megváltozott. És a beszéd első percei azzal teltek, hogy az előadó sűrű mentegetőzések közepette kereste, melyik lap melyiket követi. Az előadása közepén pedig kiderült, hogy egy lap elkeveredett, ezért újrakezdődött a ceremónia. Ezt megelőzendő, kezdjük tehát azzal a jegyzetek előkészítését, hogy beszámozzuk a lapokat. Ha ezzel megvagyunk, alkalmazzuk a jegyzetlapok kitöltésekor is a kevesebb több elvét, nem kell mindent szó szerint feljegyezni, inkább azokat az adatokat és kulcsüzeneteket vagy fordulópontokat tüntessük fel, amik elengedhetetlenül fontos építőelemei az előadásunknak. Ez egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a jegyzetek használata mellett is élő maradjon az előadásmódunk, hiszen nem rendelkezünk szó szerint megírt szöveggel. Másrészt a jegyzetek áttekinthetősége is garantált így, feltéve, hogy a betűméret, amit alkalmazunk kényelmesen kiolvasható és megengedjük magunknak a luxust, hogy az anyagelrendezés fázisához hűen, egy jegyzetlap legfeljebb egy gondolatot tartalmazzon. Hasznos tipp lehet, hogy attól függően, hogy az előadásunkat elpróbálva mit tapasztalunk, érdemes a jegyzeteink közé olyan önmagunknak szóló retorikai utasításokat is elhelyezni, ami egy-egy típushibánktól szabadíthat meg. Kezdő előadóként nekem például minden harmadik előadásjegyzet-lapomon ez állt: „Lassíts!”

Aki jó jegyzeteket készít, számos olyan előadói helyzettől óvhatja meg magát, ami felesleges stresszforrást jelentene.

Mit ne igyak előadás előtt? – Lámpaláz-csillapító 5.

Bár egy bejegyzésünk már foglalkozott a szorongás jelei közül a túlzott szájszárazság kínjával, a jelenség gyakorisága miatt nem árt még egyszer visszatérni erre. A szorongás csökkentését sokféleképpen el lehet kezdeni, de biztosan segít, ha elkerüljük azt, ami felesleges nehezítést jelent. Mi az a kétféle ital, amit nem szabad előadás előtt fogyasztani ahhoz, hogy a szájszárazság növekedését elkerüljük?

Hiába lehet kecsegtető stresszoldás, néhány cseppnyi alkohol fogyasztása a beszéd előtt, például egy feles formájában, a szájszárazságot és ezzel a lámpaláznak ezt a gyakori tünetét csak felerősíti az alkohol dehidratáló hatása. Így bár oldani akarnánk a feszültséget, a fokozott szájszárazság jobban fog akadályozni a beszédben, különösen akkor, ha eleve hajlamosak vagyunk rá. Ez az akadály pedig egy olyan gyenge pontot tart nyomva, ami még jobban elősegíti azt, hogy az önfeledtség helyett saját félelmeinkkel legyünk elfoglalva. Ugyanez igaz a kávéra, amit egy-egy konferencia szünetében vagy reggeli napindítóként kínál a catering, ne fogadjuk el. Egy pohár buborékmentes víz a jó megoldás előadás előtt és alatt is.

sommelier examining wine_shutterstock

Előadás előtt mindent a szemnek…

Oxford-típusú vita

Az Oxford-típusú vita egyike a világszerte ismert formalizált vita-stílusoknak. Az eredet 1823-ra nyúlik vissza, amikor megalapították Oxfordban az egyetemi klubok egyikeként az Oxford Uniont. Azóta miniszterelnökök, Nobel-díjasok, egyetemi hallgatók és művészek egyaránt vállalkoztak arra, hogy ennek a klubnak a falai között felszólaljanak.

Oxford_Union logo

Az itt megrendezett vitáknak több típusa van, az egyik klasszikus a csütörtök esti vita, de trimeszterenként visszatér többféle szabállyal, egy-egy alternatív formája is az Oxford-típusú vitáknak. A vita terme sok szempontból tükrözi a brit Parlament Alsóházának elrendezését, ahogy a formális viták kultúrája és szabályrendszere is kölcsönösen hatott egymásra az Oxford Union és a Parlament között. Az oxfordi viták helyszínének például Winston Churchill adományozta azt a dispatch boxot, ami hű mása a Parlamentben találhatónak. Az Oxford-típusú viták során a felek black vagy akár white tie dresscode szerint öltözködnek, ezzel is megadva a közönségnek, az ellenoldalnak és magának a vitának is a tiszteletet.

A berendezésnél is fontosabb, hogy a vitakultúra és az eszmecserék nívóját hivatott emelni az a gyakorlat, amit az Oxford-típusú viták képviselnek. Alapelve ezeknek a vitáknak a keretek megtartása mellett a vitapartnerek kölcsönös tisztelete és az érvek precíz használata. A vita menete a következő lehet:

  1. Minden vita azzal veszi kezdetét, hogy a vita elnöke köszönti a jelenlévőket, ha szükséges ismerteti a vita szabályait és elmondja a tételmondatot, amiről az este során vitázni fognak a mellette (pro oldal) és az ellene (contra oldal) érvelők.
  2. A közönségnek döntő szerepe van a vitákban, ezért elsőként a tételmondatról őket kérdezi meg az elnök, milyen arányban vannak mellette, illetve ellene a közönség soraiban ülők avagy vannak-e, akik még nem tudják eldönteni. Ezt az adatot feljegyzik és a vita végén újból megkérdezve a közönséget az dönt, hogy milyen arányban változott a hallgatóság véleménye.
  3. Ezt követően nyílik meg a vita, amit a pro oldalon álló 4 személy folytat a contra oldalon álló 4 személlyel. Mindegyik vitázónak a saját oldalán belül a sorrend alapján pontos helye és ezzel feladata is van. Az oldalt a pro oldal első képviselője kezdi, aki a tétel megismétlése mellett köszönti a pro oldal nevében a megjelenteket és bemutatja a contra oldal képviselőit. Ugyanezt megteszi a következő beszédet tartó contra oldal képviselője is, csak a pro oldalt mutatva be.
  4. Minden vitázónak 7-7 perce van, amiből az első 1 és az utolsó 1 perc védett időnek számít. Ekkor nem lehet kérdést intézni hozzá. A fennmaradó 5 percben a másik oldal képviselői felállva jelezhetik, hogy ha információt kérő kérdésük van, amire az aktuális mondat befejeztével reagálnia kell a beszédet tartónak: fogadja a kérdést vagy nem fogadja.
  5. Az elnök ügyel az időkeretek és a vita szabályainak betartására.
  6. Miután mind a 8 beszéd lezajlott, a közönség kérdéseket intézhet a vitázó felekhez, amire az utolsó contra és pro oldali képviselők válaszolnak saját oldaluk nevében összesen legfeljebb 4 percben. A válaszokat a contra oldal kezdi és a pro oldal zárja.
  7. Új szavazás következik a hallgatóság részéről, hogy változott-e a vitás tételről a véleményük vagy nem. A változás arányában dől el, hogy melyik oldal képviselői voltak aznap este a sikeresebb vitázók.

Hazánk vitakultúrájának fejlesztésére számos klub alakult napjainkra Magyarországon akár magyar, akár angol nyelven, amelyek rendszeres vitáikkal éltetik a formalizált viták, így akár az Oxford-típusúak által az eredeti célkitűzést. Retorikaiskolánk az általános retorikakurzusai közül az alapozó szinten elsajátított érveléstechnikára épít, amikor haladó szinten az Oxford-típusú vitára készíti fel hallgatóit.

oxford-union.jpg

Forrás: Oxford Union

A céges videókészítés retorikája II.

Második videós tananyagunk egy olyan történet, amely az Excelneked nevű cég felkészülési fázisainak kulisszatitkait mutatja be. Jól látható az alábbiakban, ahogy lépésről lépésre bomlott ki a cég legelső bemutatkozásra szánt felvételéből az első komoly sales videójuk. A lépések a következők voltak:

 1. A cég két vezetője részt vett élőben is azon a vállalkozófejlesztési workshopon, amelynek videós anyagaiból származik előző tananyagunk. Aki figyelmesen végignézte a videót, a prezentáció végén találkozhatott egy versenykiírással: Gál Kristóf Workshopjának résztvevői egy konzultációt nyerhettek Retorikaiskolánktól, amely már nem csak az általános ismereteket tartalmazza, hanem az adott cég konkrét videós anyagainak elkészítésére fókuszált.

2. Az Excelneked tulajdonosa, Szántó Ivett elsőként nevezett a versenyre a kiírásnak megfelelően egy legfeljebb 60 másodperces bemutatkozó videóval. Az Excel neked online és offline tanfolyamok keretében hirdet képzéseket magánszemélyeknek és a cégeknek is Excel témakörben. A versenyre nevezéskor azonban még csak tervezték, hogy videós anyagokkal is kiegészítik a portfóliójukat.

Íme tehát az első, nevezésre szánt bemutatkozó videó, amint Ivett a honlapjukra szánt nyitó videó első verzióját linkelte be:

3. Ivett a verseny során nyert lehetőséggel élve részt vett ezt követően egy 60 perces egyéni konzultáción. Itt már személyre szóló retorikai felkészítés mellett azzal foglalkoztunk, hogy mi az, ami a leginkább megfelel az Excelneked céljainak egy ilyen videóban. Nonverbalitás, beszédtechnika és szövegalkotás voltak a fókuszban.

4.  Ivették az alkalmat követően úgy döntöttek, hogy nagyobb fába vágják a fejszéjüket és a soron következő, új kínálati lehetőségükhöz gyártanak egy hosszabb, kifejezetten a kampányukat segítő videót. Nekikezdtek az anyagnak és ez lett belőle:

A személyes konzultációt követően egy nagyobb, a bemutatkozás helyett konkrét sales-eszközként készült egy második videó, aminek az induló fázisát rögzíti a következő felvétel:

5. Ennek a videónak a linkjét elküldve online kísértük a fejlődés folyamatát. Egy-egy visszajelzés csomagot beépítve, összesen háromszor küldtek nekünk próbafelvételt. A harmadik pedig már elérte a haladó retorikai szintet ezért véglegesítettük is a felvételt, ők pedig még aznap megindították vele új kampányukat.

A teljes képzés végén publikált videó miben különbözik az iménti felvételtől? Mutatunk 12 érdemi különbséget, összehasonlítva a 2. és 3. posztunkban szereplő videót:

  1. A kamera magasabb pozícióban van, ami előnyösebben veszi Ivett arcát.
  2. Átállt Ivett a kép túloldalára, ez által minden feliratnak a kép jobb oldalán jut hely, ez a hely ugyanis az új információk megjelenítésére vizuálisan alkalmasabb, mint a bal oldal. A jövő orientáltságot ugyanis mindig a jobb oldal fejezi ki a nyugati kultúrában (vö. az olvasás irányával). Így a márka/logó is közelebb kerül a tulajdonoshoz, ami ismét jobb hatást kelt.
  3. Valamivel távolabb is került az objektív, így a túlzott közelség helyett a szemnek első pillantásra is kellemesebb az egész tér bejárása
  4. A frizura másként van igazítva
  5. Lekerült a felesleges karkötő a bal csuklóról
  6. A videó indulásakor egy enyhe előrelépéssel már a kezdeményező készséget és a nyitottságot sugallja a nézők felé tett mozdulat.
  7. A mosoly nemcsak a videó elején, hanem a későbbiekben is megfelelő helyen kíséri a verbális üzeneteket. Példa 0:52-nél “minden kérdésedre válaszolunk”.
  8. A folyamatokat, például kezdőtől-haladóig, tükörben mutatja, tehát a néző számára valóban fejlődést sugallva először balról indítja kezeivel a gesztust és aztán jobbra viszi a kezeit (szemben a 2. videó hasonló üzenetátadásával 1:11-től vagy 1:45-től). Példa a véglegesből: 0:13-tól vagy 0:26-tól.
  9. A feliratok előtűnése elegánsabb. A bónuszt tartalmazó csillag  1:06-nál nem úszik rá a falon lévő festményre és a csillag színe is megváltozott olyanra, ami jobban harmonizál a kép egészének színeivel, ez által egységesebb és letisztultabb üzenetátadásra képes.
  10. Minden sales videó kulcsfontosságú pillanata az ajánlat anyagi részének megfogalmazása. Ezt a lélektanilag fontos pillanatot a második videóban 1:23-tól figyelhetjük meg. A beszédtempó hadarása, illetve az árat indokló mondat megakadása (1:29-nél) bizonytalanságot sugall. A végső verzióban a szöveg és a beszédtempó egyaránt kiegyensúlyozottságot közvetít, hitelességet és megbízhatóságot sugall, ezért nagyobb bizalomra tarthat számot az új ügyfelek részéről (1:19-től).
  11. A videó végén a továbbvezető linkre a második videóban még négy ujjal, kevésbé határozottan mutatott rá Ivett (3:26-27), a végleges verzióban ez már magabiztos és konkrét gesztussá vált (2:48), ami egyértelműbben vezeti a nézők szemét is a konverziót jelentő kattintásig.
  12. Majdnem egy perccel sikerült rövidíteni a videó hosszát, garantáltan megnövelve ezzel a megtekintések számát.

Szántó Ivették elégedettek voltak a végeredménnyel. Amíg egy kezdő szintű videóval neveztek, retorikai szempontból alapszinten sikerült a második videófelvétel, a végleges anyag pedig megüti a belépő haladó szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy a meggyőző erő garantáltan elegendő ahhoz, hogy valódi vásárlások szülessenek a kampányban, ha minden más sales paraméter is stimmel.

Mi kellett ehhez fejlődéshez? Elhatározás, konzultáció, gyakorlás, kitartás és bő egy hónap. Gratulálunk Ivettéknek, hogy mindent, ami rajtuk múlott megtettek a retorikai fejlődésért és sok sikert kívánunk vállalkozásuknak!

Ha Ön is készen áll rá, hogy ilyen látványos fejlődésen menjen keresztül, kérje a személyesen Önre vagy cégére szabott ajánlatunkat ímélben: info@retorikaiskola.hu

A céges videókészítés retorikája I.

Az alábbiakban első videós tananyagunkkal éppen a videókészítés kommunikációs fortélyaiba kínálunk betekintést. Mit tartalmaz ez a tananyag?

  1. Egy általános bemelegítést, ami segíthet felkészülni nemcsak a videós felvételek, hanem minden nyilvános beszéd előtt.
  2. Légzéstechnikai bevezetőt.
  3. Tippeket az előadói öltözékről.
  4. Stresszoldási tippeket.
  5. Nonverbális kommunikációt a videókon
  6. Pointer választási tippet
  7. Milyen hosszú legyen egy beköszönő videó?
  8. Mit mondjak el mindenképpen a videóban?
  9. Hogyan nyerjem meg a nézők figyelmét úgy, hogy továbbkattintson egy másik fülre az oldalamon?
  10. És a videó végén egy beszélgetés is látható Gál Kristóffal arról a folyamatról, ami az ő fejlődési ívét adta az öthónapos egyéni retorikakurzusán.

Erről szól ez az előadás, amire korábbi tanítványunk, és most beszélgetőpartnerünk, Gál Kristóf kért fel 2017 szeptemberében a Vállalkozóból Vállalkozás Workshopján. Nagy örömünkre egyik legkedvesebb szóvivőnk, Dr. Győrfi Pál konferálta az előadást.

Sorozatunk második darabjában azt fogjuk megmutatni, hogy milyen lépésekben fejlesztettünk egy vállalkozás videóját a gyakorlatban.