A hibás érvek és a manipulatív érvek az érveléstechnikai sorozat negyedik részének fókusza. Pej András retorikatréner nagy alapossággal szedte össze a hibás érvek típusait. A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól, a harmadik rész pedig a logikai és retorikai érvelés közti különbséget mutatta be.
“Ez nem érv!” – halljuk sokszor vitás helyzetekben. De min múlik, hogy valami érvnek számít-e? Mikor beszélhetünk érvelési hibáról? Nem olyan könnyű ez a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik, éppen ezért szentelünk a témának egy külön epizódot.
Mi az érv?
Érv az, ami bizonyítja, alátámasztja az álláspontunkat. A fenti kijelentéssel valójában azt mondja a közlő, hogy nem elég erős az érv (vagy az érvelő hitelessége) ahhoz, hogy bizonyítékként elfogadható legyen. Ettől még lehet érv, csupán gyenge vagy hatástalan.
Az előző részben különbséget tettünk logikai és retorikai érvek között. Az érveléstechnikával foglalkozó szakirodalom jókora hányada mindent, ami nem szükségszerűen igaz és teljesen logikus, azt érvelési hibaként definiál. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb retorikai érvet is hibásnak kellene tekintenünk, hiszen ezek többnyire kvázilogikai, valószínűségi érvek. Ha így tennénk, akkor alig-alig lennének használható és helyes érveink, ráadásul sok időt venne igénybe, mire megalkotjuk ezeket. Az élet ennél gyorsabb és spontánabb, és nem kizárólag logikával győzünk meg másokat. De ez nem baj. Lehet, hogy ugyanaz az érv az egyik beszédhelyzetben teljesen rendben van, a másikban viszont hibásnak tekinthető. Íme egy (fiktív) példa:
“A módszer jól bevált, kutatásokon alapul, és meghozza a kívánt eredményt.”
- Ha ezt Karikó Katalin covid oltások mRNS-technológiája kapcsán nyilatkozná, akkor ez egy helyes és erős érv lenne, hiszen ő szakértőként nyilvánul meg a témában.
- Ha ugyanezt a mondatot, szintén covid oltások kapcsán Kiszel Tünde nyilatkozná, akkor már nem bírna akkora meggyőző erővel ez az állítás. Sőt, akár hibásnak is tekinthetnénk, hiszen Kiszel Tünde nem szakértő a témában.
- Ám, ha Karikó Katalin ugyanezt a mondatot a szentinelézek leghatásosabb integrálási módszeréről mondaná, akkor őt is vádolhatnánk azzal, hogy hibás az érve. Azért kellene elhinni, mert egy Nobel-díjas ember mondta. Bizonyára lennének olyanok, akiket meggyőzne, de ebben az esetben hibásan hivatkoznánk Karikó Katalin tekintélyére, hiszen ebben a témában (vélhetően) ő nem járatos.
Tehát az érvelő személye, a téma, a beszédhelyzet mind-mind befolyásolja, hogy hogyan ítélünk meg egy-egy (akár ugyanazt) az érvet. Lehet erős vagy gyenge, és persze lehet akár hibás is.
Érvelési hiba
Érdemes különbséget tenni, hogy szándékos vagy gondatlanságból elkövetett hibáról van-e szó. Amennyiben valaki szándékosan hibásan érvel (vélhetően a hatásgyakorlás céljával), akkor az visszavezet minket a második részben említett manipuláció fogalmához. Itt tehát inkább a szándék hibás, a téves érvelés csak eszköz ehhez, ez pedig azt jelenti, hogy etikai kérdésről beszélünk. Ilyen esetekben kevésbé érdemes a logikátlanságokon lovagolni, hiszen nem az a lényeg.
Ha valaki gondatlanságból hibázik, akkor lehet, hogy felkészületlen, vagy nem jártas az érveléstechnika világában. Ez esetben vélhetően a másik fél előrébb tart ezen a területen. Képzettségére alapozva megkísérelhet rávilágítani a hiba mibenlétére, de érdemes ezzel óvatosan bánni, hiszen ha nem kellő empátiával teszi ezt, akkor még a jó szándékú edukáció is visszaüthet.
Sokszor használunk hibás érveket
Emlékezzünk (vagy kattinsunk) vissza az érvek vizsgálatának szempontjaira, amit az előző részben tárgyaltunk. Logikailag rendben van? Hatásos? Etikus?
Tegyük fel, hogy csak a hatásos érveket vizsgáljuk, így az alábbi kimenetelek adódnak:
| Az érv: | Logikailag rendben van | Logikailag nincs rendben |
| Etikus (A szándék jó.) | Jó érv | Hibás érv |
| Nem etikus (A szándék nem jó.) | Kockázatos érv | Manipulatív érv |
Manipulatív érvek
A manipulatív érvek kategóriája könnyebben érthető. A manipulatív, félrevezető érvelésre lehet példa a szalmabáb érvelés, az árnyékbokszolás, a csúsztatás vagy akár a személyeskedés, amikor az állítások helyett a másik vitázót támadják vélt vagy valós személyiségjegyei alapján.
Kockázatos érvek
A logikailag helyes, de nem etikus érvelések gyakran szülnek konfliktusokat, hiszen sokszor kevés bennük az empátia.
Dr. Karsai Dániel ügyvéd életvégi döntéssel kapcsolatos ügyét talán nem kell részletesen bemutatni. (Ha mégis, akkor itt lehet róla olvasni.) Karsai az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, kérelméhez kapcsolódóan a magyar kormány ellenkérelmet adott be. A jogszabályokkal megerősített érvelés meglehetősen jól felépített, logikus szöveg. Ezzel együtt mégis érezhető, hogy valami nincsen rendben vele. Száraz, távolságtartó, miközben igen szenzitív témát dolgoz fel. Ez a disszonancia okozta azt, hogy ennyire megosztó és sok embert megmozgató ez az ügy.
Ahogyan a fenti táblázat is mutatja, ezek az érvek kockázatosak, a vitázók közötti kapcsolatot rombolhatják vagy a távolságot növelhetik. Nem elégséges érzelmi intelligenciával alkalmazva a használó ellen hangolhatja a másik felet, a hallgatóságot és/vagy a közvéleményt.
Hibás érvek
Akkor mégis mikor mondhatjuk azt, hogy egy érv hibás? Mondhatjuk-e egyáltalán? Persze, logikai buktatóból meglehetősen sok van. Íme néhány gyakori példa:
1. Non sequitur (nem következik)
Gyakori hiba, amikor a következtetés nem kapcsolódik a premisszákhoz, nem következik belőlük. Több alfaja is lehetséges.
- Tu quoque (“te is” érvelés)
Azért vetünk el egy érvet, mert az illető korábban tett vagy mondott egy vele ellentéteset.
Példa: Aki korábban dohányzott, az ne oktassa a fiatalokat a rászokás veszélyeiről, hiszen maga is rászokott.
- Non causa pro causa (“vitatható ok”)
Úgy vonunk le következtetést, hogy nincsen elegendő információnk hozzá, csupán feltételezünk.
Példa: Nem kaptam idén fizetésemelést, biztosan ki fognak rúgni.
- Ignoratio elenchi (“lényegtelen konklúzió”)
Az érveléshez nem kapcsolódó, másik, oda nem illő konklúzió behozása.
Példa: Mellékes, hogy elkövette-e, amivel vádolják, hiszen hatalmas művész, értékes életúttal!
- Ad hoc érvelés
Sem az álláspont, sem a konklúzió nem világos, és gyakran a premisszák is hiányosak.
Példa: Only a Dyson works like a Dyson. (porszívóreklám)
2. Szerencsejátékosok tévedése
Arra következtetés, hogy valami meg fog történni, mert régóta nem történt már meg (vagy fordítva: nem történhet meg, hiszen mostanában megtörtént)
Példa: Olyan régóta egészséges vagyok, biztos el fogok kapni valamit.
3. Kontrafaktuális hipotézis
Olyan események között feltételezünk kapcsolatot, amelyek nem történtek meg a valóságban.
Péda: Ha én vezettem volna, elkerültem volna a koccanást.
4. Post hoc ergo propter hoc (“utána, tehát miatta”)
Egymást követő események között ok-okozati kapcsolat feltételezése.
Példa: Elestem és eltörtem a lábamat, ami nem csoda, hiszen reggel átment előttem az úton egy fekete macska.
5. Cum hoc ergo propter hoc (“vele, tehát miatta”)
Egyszerre bekövetkező események között ok-okozati kapcsolat feltételezése.
Példa: A születésnapomon elestem és eltörtem a lábamat, biztosan azért, mert nem örültem eléggé az ajándékoknak.
6. Hamis dilemma
Mesterségesen leszűkítjük az alternatívákat két (nekünk kedvező vagy szélsőséges) változatra.
Példa: Hozzám jössz, vagy kérsz még gondolkodási időt?
7. Hamis felosztás
Bizonyos rész(ek)re igaz állítást kiterjeszt a vitázó az egészre is.
Példa: A minket kiszolgáló pincér goromba volt, szóval itt biztosan csupa bunkó dolgozik.
8. Állító kérdés
A kérdésben benne foglaltatik egy állítás, amely még nem bizonyított.
Példa: Ön mikor hagyja abba a felesége verését? (Azt állítja a kérdező, hogy a másik fél veri a feleségét.)
9. Személyes kétely
Azért nem tart lehetségesnek valamit egy vitázó, mert ő személy szerint kételkedik benne.
Példa: Nem láttam még olyan embert, aki ezt a feladatot 10 perc alatt elvégezte volna, szóval szerintem nem is lehet.
10. Petitio principii (körben forgó érvelés)
Ugyanazt állítja a premissza és a konklúzió, és azért kellene igaznak tekinteni a konklúziót, mert igaz a premissza.
Példa: Védencem tehát nem követte el a szóban forgó bűncselekményt, hiszen ártatlan.
Ez így első ránézésre is jelentős mennyiségű hibalehetőség. Nyilván nem könnyű azonnal mindet szem előtt tartani és elkerülni. Ne feledjük: a szándék ugyanolyan fontos!
Az elkerülendő csapdák után, a következő részben, megnézzük, hogy hol találjuk a (jó) érveket.
Felhasznált irodalom:
Retorikai lexikon, szerk. ADAMIK Tamás, Pozsony, 2010. (érv, érvelési hiba)
ACZÉL Petra, Neked van igazad, Bp., 2017.
ADAMIK Tamás – A. JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra, Retorika, Bp., 2005 (Osiris tankönyvek), 228–234.
ZENTAI István – TÓTH Orsolya, A meggyőzés csapdái, Bp., 1999.
https://a.te.ervelesi.hibad.hu/ (2024.04.15.)