Raffaello: Az athéni iskola

Raffaello: Az athéni iskola, avagy 2000 év 2 mozdulatban

Vajon hogy festene, ha retorika legmarkánsabb alakjait láthatnánk egy időben egy teremben? Minden bizonnyal nehéz lenne a válogatás, ki is kapjon meghívót erre az idillikus találkozóra, és persze az is fejtörést jelentene, hogy milyen harapnivalót szolgáljunk fel, hisz eltérő korokból érkező, merőben eltérő ízlésű emberekkel nem lenne egyszerű dolgunk. Dömény Gábor retorikatréner és művészettörténész elemzése Az athéni iskola című Raffaello-képről, a Retorikai Newseum sorozatban.

Continue reading

Athéni tanulmányút a Retorikaiskolával

A Szónok Születik Retorikaiskola 2023-ban ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. A jubileumi programok egyik kiemelkedő eseményeként „vissza a gyökerekhez” mottóval a retorika bölcsőjéhez, az athéni Akropoliszhoz szervezünk kultúrtörténeti utazást és egyedi retorikaképzést. A célunk az, hogy egy legalább nyolcfős, heterogén felkészültségű csoport számára biztosítsunk élményszerű retorikaképzést. A kezdőktől a kiváló szónoki szinten át egészen a mesterszinten állókig egy olyan speciális képzést nyújtunk a velünk tartóknak, amelyben differenciáltan mindenki előre tud lépni a retorikájában. Ezen túl bevezetést adunk az antik görög kultúrába és nyelvbe is, illetve egy kultúrtörténeti előadásban felrakjuk a térképre azt, ami Athén és a retorika kapcsán az alapműveltség részét képezi. A képzések délelőttönként zajlanak és a délutánokat ki-ki szabadon töltheti el a vacsoráig, amelyek a reggelihez hasonlóan közösségben zajlanak, mert szokásunkhoz híven azt is építeni akarunk.

Continue reading

Ha már szép nem vagy… Szókratész, a csúf

A szépségről elmélkedünk Szókratész, a csúf apropóján a Retorikai Newseumban.

A Retorikaiskola új rovatában képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A sorozat második részében dr. Nagy Fruzsina vezető retorikatréner írt Szókratészről, aki bár az ábrázolások szerint csúf volt, be tudta bizonyítani, hogy ez hasznosabb számára, mint a szépség…

Püthia jóslata

Szókratész egyik gyermekkori barátja, Khairephón fiatal korában elment Delphoibe, hogy megtudakolja a jósoló papnőtől, van-e olyan ember a világon, aki bölcsebb lenne Szókratésznál. A papnő azonban nem ismert egy ilyen személyt sem, ezért a válasza úgy hangzott, hogy nincsen, Szókratész az, aki minden élő ember közül a legbölcsebb (1). Afelől, hogy a Püthia az igazat szólta, és a filozófus a párját ritkította, nem lehet kétségünk; gondolatai a mai napig szerves részét képezik a kultúránknak: az erkölcsi normáinknak, a logikai és ismeretelméleti tudásunknak, a párbeszéd – és vitakészségünknek. Mostanáig a Retorikaiskola 22 tanítványa nyerte el a róla elnevezett díjat, tisztelgésül a „legbölcsebb” előtt, aki a meggyőzést művészi szinten űzte. Continue reading

A néma és a beszélő szobrok

Néma szobrok és beszélő szobrok vannak a fókuszban a Retorikaiskola új sorozatának első darabjában. A Retorikai Newseumban képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A beszélő szobrok kapcsán a mellszobrok beszédességéről Dömény Gábor retorikatréner írt számunkra, bővítve a képzőművészeti ismereteinket.

Continue reading

Korax, a hiányzó szócikk az első retorikaiskoláról

Mi köze az antik mitológiának a szónoklattanhoz? Hogy kerül a holló (korax avagy corvus) csillagkép az égre? És mi köze ennek az antik hollónak a törvényszéki érveléshez? 

Dr. Hoványi Mártonnak, vezető retorikatrénerünknek hiánypótló cikke jelent meg a legrangosabb magyar nyelvészeti folyóiratban, a Magyar Nyelvben. A Koraxról szóló tanulmány a magyar Retorikai lexikon egyik hiányzó szócikkét fejti ki: Korax a Kr. e. 5. században élt szicíliai rétor volt, mi több, ő volt a világ első retorikaiskolájának a vezetője — már amiről tudunk. Neki a leghíresebb és feltehetőleg a legjobb tanítványával, Teisziasszal (figyelem, nem azonos a mitikus vak jóssal, Teiresziasszal) volt egy mai napig fejtörést okozó pere a törvényszék előtt.

A szöveg némi bátor kattintgatás után itt olvasható, melynek az első bekezdése következik:

“Ez a tanulmány vissza kíván nyúlni a retorikaelmélet kialakulásáig és ennek kapcsán azt hivatott bemutatni, hogy milyen problémákkal kellett szembenéznie közel 2500 évvel ezelőtt az első retorikusoknak. A cél pedig ezen keresztül az, hogy közelebbről felidézzük a magyar retorikatörténeti szakirodalomban eddig szinte teljesen hiányzó, Korax-féle retorikaiskola világát, ahol a hagyomány szerint a mesternek éppen a legkiválóbb tanítványok egyikével, Teisziasszal kellett argumentatív összeütközésbe kerülnie, méghozzá a bíróság előtt. Miről szólt ez a konfiktus? Első pillantásra a pénzről. Második  pillantásra a bíróság előtti meggyőzési lehetőségekről. Két olyan témáról van tehát szó, ami a retorikai stúdiumok és gyakorlatok szempontjából napjainkban is aktuálisnak ígérkezik.”

Az alábbiakban pedig egy rövid interjút közlünk a szerzővel:

Continue reading

A beszéd névjegy. Interjú Montágh Imréné Riener Nellivel

Első Montágh Imre-Ösztöndíjasként, Sagát Anna 2019-ben interjút készített otthonában Montágh tanár úr feleségével, Riener Nellivel, aki maga is logopédus. Azért kérdeztük őt, hogy a leghitelesebb forrásból nyerhessünk bepillantást egy olyan házaspár élet(műv)ébe, akik a XX. század magyar beszédművelésének meghatározó alakítói és népszerűsítői voltak. Az interjú szerkesztését Damásdi Nóra és Hoványi Márton trénereink végezték.

* Continue reading