Média Építészeti Díja 2024

Építészet a színpadon: Média Építészeti Díja 2024 – ismét a Retorikaiskola trénerei készítették fel a gála döntőseit.

Idén ismét részt vettünk az Építészfórum által megszervezett Média Építészeti Díja gála előkészületeiben, ahol építészeket támogattunk abban, hogy mindössze három percben adják elő munkáikat. Ez a rövid időkeret komoly kihívást jelentett, hiszen fontos volt, hogy a projektek lényegét és fontosságát a lehető leghatékonyabban, mégis hitelesen mutassák be. A Retorikaiskola trénerei segítséget nyújtottak a döntősöknek, felkészítve őket a prezentációs technikákra, a testbeszédre és a színpadi megjelenésre. Continue reading

Hogyan vitázz az ünnepi asztalnál?

10 hónapon keresztül foglalkoztunk érveléstechnikával. (Ha ez elkerült téged, kedves Olvasó, akkor itt tudod elkezdeni.) Ezalatt végig nyitva volt egy kérdőív, amin keresztül vártuk a kérdéseket, észrevételeket, nehézségeket és felvetéseket. Egy sem érkezett. Elgondolkodtatott minket, hogy vajon mi lehetett ennek az oka? 

Mindenki által ismert információkkal traktáltuk volta a hírlevelünk és a honlapunk olvasóit? Nem valószínű, hiszen ezt a tudásanyagot szinte sehol sem tanítják.

Netán még havonta érkező részletekben is túl tömény volt? Ez elképzelhető. De sietve fel kell hoznunk mentségünkre, hogy az érveléstechnika világa olyan összetett, mint az előző részben említett Rubik-kocka. A variációs lehetőségek száma talán nem 43 trillió, mint a kocka esetében, de bizonyosan nagyon sok. Függ a meggyőzendő emberek számától, ezeknek az embereknek minden egyes személyes benyomásától, élményétől és aktuális hangulatától. Függ a meggyőzés helyétől és időpontjától. Függ a meggyőzés tárgyától és annak társadalmi megítélésétől. Függ a múltbeli hasonló és ellenkező esetek tapasztalataitól. Az érveléshez gondolkodni kell. Aki rutinból vagy felületesen érvel, az a sikertelenséget kockáztatja.

Continue reading

Érvelés minden körülmények között

Körülmények: a legmegfoghatatlanabb, legtágabb és egyben az utolsó kategóriához érkeztünk a belső érvek 4×3-as felosztásában. Megmutattuk a meghatározás (definíció) fontosságát, bemutattuk az összehasonlításban rejlő lehetőségeket, és feltártuk a viszonyok összetett világát. Következnek a körülmények. Mindazok a dolgok, amik körülveszik az adott esetet, témát, gondolatkört, amelyről érvelünk.

E pont kapcsán igen nagy a szakirodalmi káosz. Kortárs retorikusok (és tulajdonképpen ezzel a felosztással mi is) hátra sorolják az érvforrások rendszerében a körülményeket, mondván, nem annyira erős érvek alkothatók belőlük. Ugyanakkor Cicero például A feltalálásról című művében a bizonyítás forrásai között első helyen tárgyalja a személyeknek és eseményeknek (cselekményeknek) tulajdonított dolgokat. Láthatjuk majd, hogy bizonyos értelemben körbeértünk, elkezdenek ismét feljönni korábban már tárgyalt szempontok. 

Feloldásként annyit mondhatunk, hogy ez a jelenség azt jelzi, hogy kontextustól, helyzettől függően szinte bármiből lehet érv. A körülmények nagyon is jó helyen vannak a belső érvek halmazában, hiszen ezeket az érveket meg (fel) kell találnunk. Felületesen annyit is mondhattunk volna, hogy ide tartozik “minden egyéb”, de azért a körülményeket is feloszthatjuk három nagyobb kategóriára.

Continue reading

Viszonyok az érvelésben

Viszonyok. De nem veszedelmesek! Nem, nem egy brazil szappanoperáról lesz szó, bár érveléstechnikai szempontból még az is izgalmas vizsgálati alapanyag lenne. Viszonyok gyűjtőnév alatt tárgyaljuk érveléstechnikai cikksorozatunkban a belső érvek 4×3-as felosztásának harmadik csoportját. A meghatározás és az összehasonlítás után a viszonyok megértéséhez valamivel több logikára van szükség, de a feladat nem lehetetlen. Ezek az érvek több hibázási lehetőséget hordoznak, ám jól alkalmazva megalapozott, nehezen kikezdhető érveléseket építhetünk fel. Milyen viszonyokról beszélhetünk?

Ok-okozati viszonyok

A Retorikai Lexikon szerint az ok szó már a 12. században megjelent, török jövevényszó, jelentése “vélemény, jelentés, értelem”. Ebből származik például az okos és oktalan kifejezés. Amikor fel szeretnénk tárni, hogy valami miért történt, akkor okokat keresünk. Amikor pedig valaminek a hatásaira vagyunk kíváncsiak, akkor az okozatokkal foglalkozunk.

Continue reading

Összehasonlítás: ez a cikk hasznosabb, mint amiket ma eddig olvastál

A belső érvekre vonatkozó, 4×3-as felosztás második részéről szól ez az epizód, ez pedig nem más, mint az összehasonlítás. A Retorikai Lexikon szerint “a hasonlóság megállapítása alapvető gondolkodási művelet”, amely alapja az előző részben tárgyalt felosztásnak és meghatározásnak is.

Már gyerekként is hasonlítottuk egymáshoz a dolgokat, például amikor az égen látható felhők alakját próbáltuk megfejteni: “az olyan, mint egy csőr nélküli gumikacsa…” Tanulmányaink során irodalomórán (vagy retorikakurzuson) találkozhattunk a hasonlat vagy éppen a metafora fogalmával. Ezek a gondolatalakzatok éppen arra építenek, hogy valamit valamihez hasonlítunk. Az összevetés sokrétű hatással bír: felkelti a figyelmet, bevon, elgondolkodtat, és közel hozza a hallgatóságot a témához.

Összehasonlítás

Érvelésekben gyakran nem fekete és fehér, jó és rossz közül kell választani, hanem két jó közül a jobbat vagy két rossz közül a kevésbé rosszat kellene megtalálni.

Pl. A mozi jobb, mint a színház. Az influenza rosszabb, mint a nátha.

Arisztotelész alapján Cicero több tucat ilyen, általa általánosan érvényesnek vélt megállapítást tesz a TopiCa című művében. Vannak közülük egyértelműek, amelyekre ma is könnyen rábólintanánk:

A kevesebb rossz jobb, mint a több rossz.

A kellemes jobb, mint a kellemetlen.

A befejezett jobb, mint a megkezdett. Continue reading

Definíció: meghatározás és felosztás

Definíció: minden vitás kérdést ezzel kéne kezdeni. Vagy mégsem? Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozatának 7. részében visszatérünk a jelenbe, a definíciók világába. A sorozat korábbi részei a cikk alján olvashatóak.

Ahhoz, hogy egy nyelvet beszéljünk

A nehezén túl vagyunk. Arisztotelész után visszatérünk a jelenbe. Sok-sok új fogalom bevezetése, rendszerezése, és az érvforrások felkutatása után megpihenhetünk. Ha nem olvastad a cikksorozat 5. részét, akkor érdemes pótolnod, mivel a következő epizódokban az ott megismert 4×3-as rendszert fogjuk mélyebben megvizsgálni, és példákon keresztül érthetőbbé tenni.

Elsőként a meghatározással foglalkozunk. Cicero szerint

“amikor a vitás kérdés egy megnevezés körül forog (…), meghatározáson alapuló ügyállásról beszélünk.”

Persze ő perbeszédek kapcsán mondta ezt, de könnyen belátható, hogy bizony napjainkban is sok vitás helyzet arról szól, hogy mit értünk egy-egy szó alatt. Continue reading

Hogyan segít a Retorikaiskola az álmaid elérésében? – Interjú Salat Emese beszédíróval

Salat Emese másfél évet fektetett abba, hogy a Szónok Születik Retorikaiskola egyéni fejlesztésében részt vegyen. Számára a beszédírói és kommunikációs tréneri képzés különösen komplex folyamat volt. Az ő története inspiráló lehet mindannyiunk számára, még akkor is, ha valakinek nem épp a beszédírás az álma. Salat Emese írásait a blogunkon tudjátok olvasni, egy ballagási mintabeszédet, valamint Oprah Winfrey egyik híres beszédének elemzését. Gratulálunk a képzés lezárásához, és sok sikert kívánunk az álmai megvalósításához!

Mivel kerested meg a Retorikaiskolát, és mi volt az oka, hogy minket választottál?

Alkalmi beszédek írásával szeretnék foglalkozni, ennek a művészetét akartam megtanulni. Dédelgetett álmom egy online beszédírói szolgáltatás mindazoknak, akiknek egy ünnepi eseményen kell felszólalniuk, de valamiért nem tudják megírni a beszédüket. Internetes kereséseim során bukkantam a Retorikaiskola honlapjára. Szimpatikusnak találtam, hogy nemcsak egyéni, hanem online képzést is kínáltak, ami számomra irtó praktikus volt, ugyanis Németországban élek. Ami mégis meggyőzött, hogy az első interjú után nemcsak a beszédíráshoz, hanem a beszéd megtartásához, sőt még a vállalkozásindításhoz és -működtetéshez is ajánlottak segítséget.  Continue reading

Az érvforrások antik kategorizálása

Arisztotelész és az alkoholfogyasztás

Az antik érvforrások még ma is használhatóak. Az előző részben eljutottunk az érveléstechnika szívéhez, a külső és a belső érvekhez, és bevezettünk a belső érvek 4×3-as felosztását. Ahogyan ott is írtuk, sokféle kategorizálás létezik. Egy epizód erejéig visszatérünk a kályhához, nézzük meg, hogy hogyan kategorizált 2300 évvel ezelőtt Arisztotelész.

Ő 28 db általános érvforrást nevesít, további felosztás nélkül, tulajdonképpen ömlesztve. Ezek az antik érvforrások azért általánosak, mert Arisztotelész szerint beszédfajtától és műfajtól függetlenül használhatóak. 

Példaként választottunk egy állítást, tételmondatot, miszerint: Az alkoholfogyasztás káros.

Az alábbiakban Arisztotelész érvtípusainak megfelelő példákat mutatunk be. Ezek a pro (tehát a tételmondattal egyetértő) oldalra vonatkoznak, kivéve, ahol ezt odaírtuk. Continue reading

Külső és belső érvek

Az érvek fajtái: a külső és belső érvek a témája Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozata ötödik részének. Az első rész a vitatkozásról, a második rész a meggyőzésről szólt. A harmadik rész a logikai és retorikai érvelést járta körül, a negyedik pedig a hibás érveket.


A legjobb helyek, az érvforrások

A meggyőzés folyamatában a célunk és feladatunk az, hogy bizonyítékokat, azaz érveket sorakoztassunk fel az állításunk igazolására. A nagy kérdés az, hogy hol találjuk az érveket? Ezeket a helyeket nevezzük érvforrásoknak. Quintilianus így fogalmaz:

„Forrásoknak […] nevezem az érvek lelőhelyeit, ahol rejtőzködnek. Ahonnan elő kell őket keresni. […] Nem találsz meg egy adott vadat vagy madarat, ha nem tudod, hol tenyészik és tanyázik. […] Nem található minden érv mindenütt, ezért nem szabad mindenfelé keresnünk. Különben sokat tévedünk, és minden erőfeszítés mellett is csak véletlenül találjuk meg azt, amit nem módszeresen keresünk.”

De mégis, akkor merre induljunk? Amiben a retorikusok zöme egyetért, az a külső és a belső érvek különválasztása. Ez Arisztotelészig vezethető vissza. Ő így fogalmaz:

„A bizonyítékok közül egyesek a rétorikán kívüliek, mások a rétorikán belüliek. Rétorikán kívülieknek nevezem mindazokat, amelyeket nem mi gondolunk ki, hanem már korábban is léteztek: tanúk, a kínzással kicsikart vallomások, a dokumentumok stb. A rétorikán belüliek azok, amelyeket a módszer szolgáltat, és amelyeket mi hozunk létre. Az előbbieket csak alkalmaznunk kell, az utóbbiakat viszont meg kell találnunk.” 

Continue reading

Ballagási beszéd

Ballagási beszéd – minta

Az alábbi mintabeszéd 2024-ben egy erdélyi líceum igazgatójától hangozhat el ballagási beszédként.

Szervusztok, kedves ballagó diákok! Köszöntöm az osztályfőnököket! Üdvözlöm a szülőket, nagyszülőket, hozzátartozókat! És még egyszer szeretettel üdvözöllek benneteket, kedves végzősök!

  1. június 11-én is hasonlóan fülledt kánikula volt. Bocskai nyakkendő, sötét öltöny és 15 kilóval kevesebb volt rajtam. A tűző napon álltunk és szinte ma is érzem, ahogyan az első verejtékcsepp elindult, majd lassan-lassan végiggördült a hátamon. A ballagásomon elhangzott beszédekre egyáltalán nem, arra viszont pontosan emlékszem, hogy az ünnepség végére ingem, zakóm nedvesen tapadt a hátamhoz.

Igazgatóként ma egyet megígérek: rövid leszek! Csupán három dolgot mondok nektek. Három rövid gondolatot.

Az első így hangzik: legyetek jóban önmagatokkal.

Continue reading