Hercegi nászbeszéd

Michael Bruce Curry püspök prédikációja a legjobb példa arra, hogyan lehet több évtized után is egy olyan örökzöld és éppen ezért agyon részletezett esküvői témáról, mint a “szeretet”, szenvedélyesen, megragadóan és a kellő felkészültséggel, de a spontaneitástól sem óvakodva beszélni. Pedig a retorikai tét nem kevesebb, mint szólásra emelkedni a brit királyi család jelenlétében, a világsajtó nyilvánossága előtt. Sussex újdonsült hercegnőjén kívül, másokat is magával ragadott a szónoklat hatása. A nonverbalitásában olykor túl intenzív, vokalitásában és verbalitásában viszont rendkívül találó beszédet az egyházi retorika iránt érdeklődőknek ugyanúgy figyelmébe ajánljuk, mint mindenki másnak, aki nyilvános beszédeket tart. Tanulságos.

Milyen jegyzeteket készítsek? Lámpaláz-csillapító 6.

Aki igazán hatásos előadóvá szeretne válni, elengedhetetlen, hogy szabadon, jegyzetek nélkül tudjon beszélni. Ezzel együtt adódhat olyan műfaj és beszédhelyzet, amikor akár elvárás az, hogy jegyzeteket is használjunk. Ez a bejegyzés, újabb részleteként a készülő tankönyvünknek, azzal foglalkozik, hogy ezekben az esetekben milyen előadói jegyzetekkel dolgozzunk.

Két vezérelvet érdemes követni a jegyzeteink kialakításakor: 1) mit fog látni a közönségünk és 2) mit fogunk látni mi, előadók? Ha mindenképpen A/4-es méretű lapokat használunk (például műsorvezetőként), feltétlenül legyen nálunk olyan mappa, ami egyszerű kivitelű, színében illeszkedik az öltözékünkhöz és a jegyzeteket ezen tartsuk. Amennyiben van lehetőségünk egyedi méretű jegyzetlapokat gyártani, kísérletezzük ki, hogy mi az a mérte, amit könnyen kézbe tudunk fogni, gesztikulációnk során nem vonja el rólunk a közönség figyelmét és jól olvashatóan egy-két kulcsüzenetet el tudunk helyezni rajta. Ez a méret általában a kézfejünk kétszeresénél valamivel kisebb, szabályos téglalap alakú jegyzetlapokat jelent. Fontos, hogy színben ezek a lapok is illeszkedjenek az öltözékünk és adott esetben a vetítésünk színvilágához is. Ha a cég ragaszkodna, hogy a céges imázs köszönjön vissza, törekedjünk csak a színt átvenni a jegyzetlapjaink esetében, mindenféle logó és felirat feltüntetése nélkül, ez fogja a leghatékonyabban segíteni a közönségünk koncentrációját. Soha ne írjunk semmit arra az oldalra, ami a közönség felé néz és válasszunk olyan papírt a jegyzeteinkhez, aminek kellő tartása van, ne gyűrődjenek könnyen a jegyzeteink

Jegyzetelj okosan!

Az ideális jegyzetek elkészítésekor alapszabály, hogy rögzítjük a sorrendjüket a lapok megszámozásával. Aki ezt nem teszi meg, úgy járhat, mint az a lámpalázas előadó, aki 2014-ben egy irodalomtudományos konferencián, nem sokkal előttem adott elő. A kolléga előre, szó szerint kidolgozott jegyzetekkel érkezett, mondanom sem kell, hogy A/4-es kivitelben. A sűrűn teleírt lapokból megközelítőleg egy tucatnyi volt a kezében, amikor a pulpitus felé indult és egy rossz mozdulatnak köszönhetően az egész paksaméta kiesett a kezéből. Két kollégámmal a segítségére siettünk és gyorsan összeszedtük a lapokat, azoknak a sorrendje azonban, természetesen, menthetetlenül megváltozott. És a beszéd első percei azzal teltek, hogy az előadó sűrű mentegetőzések közepette kereste, melyik lap melyiket követi. Az előadása közepén pedig kiderült, hogy egy lap elkeveredett, ezért újrakezdődött a ceremónia. Ezt megelőzendő, kezdjük tehát azzal a jegyzetek előkészítését, hogy beszámozzuk a lapokat. Ha ezzel megvagyunk, alkalmazzuk a jegyzetlapok kitöltésekor is a kevesebb több elvét, nem kell mindent szó szerint feljegyezni, inkább azokat az adatokat és kulcsüzeneteket vagy fordulópontokat tüntessük fel, amik elengedhetetlenül fontos építőelemei az előadásunknak. Ez egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a jegyzetek használata mellett is élő maradjon az előadásmódunk, hiszen nem rendelkezünk szó szerint megírt szöveggel. Másrészt a jegyzetek áttekinthetősége is garantált így, feltéve, hogy a betűméret, amit alkalmazunk kényelmesen kiolvasható és megengedjük magunknak a luxust, hogy az anyagelrendezés fázisához hűen, egy jegyzetlap legfeljebb egy gondolatot tartalmazzon. Hasznos tipp lehet, hogy attól függően, hogy az előadásunkat elpróbálva mit tapasztalunk, érdemes a jegyzeteink közé olyan önmagunknak szóló retorikai utasításokat is elhelyezni, ami egy-egy típushibánktól szabadíthat meg. Kezdő előadóként nekem például minden harmadik előadásjegyzet-lapomon ez állt: „Lassíts!”

Aki jó jegyzeteket készít, számos olyan előadói helyzettől óvhatja meg magát, ami felesleges stresszforrást jelentene.

Orbán Viktor 2018-as évértékelő beszédének retorikai elemzése

A jubileumi évértékelő beszéd retorikai szakelemzését Dr. Prezi, alias Dr. Németh Zoltán TEDx coach, előadó és prezentációs szakíró, tréner írta, aki jelenleg Retorikaiskolánk mesterkurzusát végzi. A mai napon eldől, hogy többek között ennek az elemzett beszédnek a hatása milyen választási eredményhez járult hozzá.

*

Orbán Viktor XX. évértékelő beszéde nem a kerek évforduló miatt kapott igazán komoly súlyt, hanem a beszédre kissé árnyékot vető, közelgő választások miatt. Így a beszéd műfaja nem az értékeléshez, inkább egy kampánynyitó beszédhez állt közelebb, és a két stílus némileg keveredett. Meglepő volt, hogy a szónoknak nem sikerül a tőle megszokott gyorsasággal kiépíteni a kapcsolatot a hallgatósággal. Az izgalom „klasszikus” orbáni elemei – szájszárazság, mappa igazítás – továbbra is megjelentek a beszédben, mint ahogy a humorral átszőtt erős képi hatások és a többesszám első személyű névmással csapatot tömörítő, és ellenfeleket kizáró verbális kommunikáció is. A beszédelemzése az alábbi videó alapján készült, a zárójeles hivatkozások erre vonatkoznak.

Nyitás, struktúra

A beszéd első harmada a visszatekintésé, amit folyamatosan felfelé ívelő és erősödő, egyre harciasabbá váló kortesbeszédzárlat követ.

Láthatóan idén idő kellett az üzemi hőfok eléréséhez a szónoknak. A „mindig izgalommal készülök erre a találkozóra” (0:42) nyitómondatot kísérő hideg és szenvtelen arckifejezés miatt jól érzékelhető inkongruenciával indul a beszéd, amit a kissé bonyolult „az igazi kihívást az idősíkok jelentik” (1:10) megállapítás követ. Persze gyakorlott szónokként, a feszültség oldására és a hallgatóság megnyeréseként alig egy percen belül érkezik az első önironikus éllel megfogalmazott, humoros utalás a közönség felé („nem azért jöttünk, hogy együtt érezzünk az előadóval, az ő intellektuális problémáival” 1:49). A szokásos félmosollyal kísért megjegyzésre azonban talán még nem állt készen a közönség, és nem is sikerült vokálisan elég erősen az irónia irányába tolni.

A humorban nincs mindig tréfa

Orban Viktor profin kommunikál „összeszokott” közönségével vokális jelekkel. Egyértelműen jelzi mikor elvárás feléjük a mosoly és taps, ezeket előre beépíti a beszédébe. A szakirodalom tapscsapdának nevezi ezt a retorikai fogást, ami képes tudatosan tapsot előcsalni a hallgatóságból. Orbán Viktor régóta mestere ennek, mára az őt hallgatók különösebb erőfeszítés nélkül is reagálnak ezekre a “csapdaállításokra”.

OrbanVIktor_XXevertekelo_pillanatkepek.png

1:48 16:04 17:04 23:54

Éppen ezért volt furcsa, hogy mivel a beszéd elején nem sikerült megfogni a közönséget a 16. perc eleje volt amikor az első felszabadult nevetést  éri el a beszélő („16 évet voltunk ellenzékben, 12 évet kormányban, nincs még egyensúly, amint láthatják” (16:00). Innentől beindul a nevettetés, sőt  három olyan szakasz is van a beszédnek ahol időt szentel a humorra és azon belül is az iróniára.

Az első amikor a hazai pártokat mutatja be, ahol nagyon elemében érzi magát.(22:22)

  • „van olyan párt, amelyik idegenlégióst igazol a miniszterelnöki székbe” (megszemélyesítéssel kombinálva), „a csődgondnok, aki kivezeti a pártot a parlamentből”
  • „A virtigli kommunista párt”
  • „van olyan párt, akinek annyi a mondanivalója a világról, hogy lehet más”, „azt se tudjuk ki van kint és ki van bent, olyan nagy a jövés menés”
  • „a kiváltak pártjainak a nevét sem tudjuk megjegyezni, mert látatósági problémával küzdenek és kérészéletűek.
  • És van, aki azzal áll elő hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye

A másik alapos irónia-csomagot azok a politikusok kapják, akikkel személyes konfliktusa volt Orbán Viktornak a nemzetközi porondon

  • „emlékezzünk meg azokról a politikusokról, akik belénk haraptak, de végül belénk tört a foguk. „ (37:23)
  • „Rövid névsorolvasás”, „a lista nem zárt, vannak még kiadó helyek”

és végül Soros Györgyöt és a rétor által hozzákapcsolt embereket is  is utoléri a szónok nyelvi leleményen alapuló iróniája:

  • „meghirdették a soros féle embertípust….homo sorosensus….)

Szóképek és alakzatok

Orbán Viktor gyakorlott szónokként rutinosan használja az egyes nyelvi alakzatokat a kiemelésre és a nyomatékosításra. Az anafora, a fokozások és az ellentétek megadják a beszéd belső feszültségeit (és egy szép kiazmust is halhattunk:“nem történelem alakítja a demográfiát, hanem a demográfia  a történelmet” 29:27) és különösen az ellentétek hatékony eszközei a „tábor” összetartásának.

A stabil, kitartó, állhatatos „Mi” mint retorikai alany gyakran jelenik meg a beszédben szemben az országot támadó „Ők”-kel, akinek személye folyamatosan változik Afrikától, Nyugat-Európán át a Soros hálózatig végül az ENSZ-be torkoll. Ez kissé a „sírt, hol egy nemzet süllyed el, népek veszik körül” apokaliptikus látomását idézheti fel a hallgatóságnak.

A klasszikus szóképek közül ügyesen hat az érzelmekre a megszemélyesítések és metaforák használatával (pl. „a magyar gazdaság kovácsai” „vérvonalunk” A haza egy szívbéli horgony” (17:49), “DeGaulle-tól tudjuk, hogy a reménytelenség gyűlöletet szül” 48:19). Időnként megjelentek kevésbé kidolgozott metaforák is, ezek elhagyása feszesebbé tette volna a szóképek beszédbeli sorozatát („a függetlenség nem olyan mint a lekvár, nem áll el a polcon, időnként meg kell védeni, 14:47).

Miniszterelnökünk a képi eszközöket is magabiztosan kombinálja a humor eszközeivel pl. a „szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek a pórázt pedig az IMF-nek (19:38) mondattal vagy a „London nem kakukktojás, hanem első fecske” (30:22) megállapítással. Sőt a beszéd záró taktusait is metaforával kezdi. „A választás nekünk ünnep”, majd egy viccel fejezi be, miszerint az 50-ről leeső ember az érkezésig nyugtatja magát, nincs baj. Zárómondatával utal az 50 nap múlva történő választásokra: „mindenki megérkezik, ki az ötvenedikre, ki a földszintre.”  A szónoknak komfortosak ezek az elemek éppen ezért időnként indokolatlanul sokat is használ belőle. Ez a figuratív túlzsúfoltság teheti túlságosan asszociatívvá a beszéd hatását, csökkentve az üzenetek élességét, kissé elhomályosítva a jól sikerült képek jelentőségét is.

Tempó és kiejtés

A beszéd témája és a szónoki tapasztalat egy kimért, és nagyon jól követhető vokalitást eredményez. Meglepő és Orbán Viktor eddigi nyilvános szerepléseiből hiányzó elem volt a beszédben a hangzóvétések gyakorisága, ami a beszélő általános fáradtságának egyik erős jeleként értékelhető, ami, persze, inkább csak utólag, a videós elemzésekben válhatott érzékelhetővé. Például: a „söse” (2:34), „megemelhetjük a kapunkat” (5:50), „koszertek látogatói” (7:17), „Romaniából” (14:05)„Budapesten a világs beszéd a divat” (20:00), „bevándó országok” (32:03).

Öltözet, előadói pozitúrák

A sötét öltöny továbbra is kötelező elem, csak a nyakkendő színe vándorol, a pirostól (2016) a lilán (2017) keresztül az idei narancssárgáig. Talán ez utóbbi nem volt szerencsés választás. A kampány miatt érthető a helyzet, de a Piros-Zöld háttéren nehezen érvényesül ez a szín. Orbán Viktor továbbra is hajlamos a pulpitust megfogni és a lapjait, mappagyűrűit igazítgatni, ami továbbra is a belső feszültség legyűréséről árulkodhat.

Összességében Orbán Viktor hozta a szokásos eszköztárát, főként a verbalitás terén az erős szóképekkel és az ironikus elemekkel játszva a beszédben, a kezdeti bemelegítés után csúcsra járatva azokat. A beszéd megfelelt a kampánybeszéd elvárásainak, néha erősen asszociatív elemekkel.

 

Mit ne igyak előadás előtt? – Lámpaláz-csillapító 5.

Bár egy bejegyzésünk már foglalkozott a szorongás jelei közül a túlzott szájszárazság kínjával, a jelenség gyakorisága miatt nem árt még egyszer visszatérni erre. A szorongás csökkentését sokféleképpen el lehet kezdeni, de biztosan segít, ha elkerüljük azt, ami felesleges nehezítést jelent. Mi az a kétféle ital, amit nem szabad előadás előtt fogyasztani ahhoz, hogy a szájszárazság növekedését elkerüljük?

Hiába lehet kecsegtető stresszoldás, néhány cseppnyi alkohol fogyasztása a beszéd előtt, például egy feles formájában, a szájszárazságot és ezzel a lámpaláznak ezt a gyakori tünetét csak felerősíti az alkohol dehidratáló hatása. Így bár oldani akarnánk a feszültséget, a fokozott szájszárazság jobban fog akadályozni a beszédben, különösen akkor, ha eleve hajlamosak vagyunk rá. Ez az akadály pedig egy olyan gyenge pontot tart nyomva, ami még jobban elősegíti azt, hogy az önfeledtség helyett saját félelmeinkkel legyünk elfoglalva. Ugyanez igaz a kávéra, amit egy-egy konferencia szünetében vagy reggeli napindítóként kínál a catering, ne fogadjuk el. Egy pohár buborékmentes víz a jó megoldás előadás előtt és alatt is.

sommelier examining wine_shutterstock

Előadás előtt mindent a szemnek…

Elhunyt Wacha Imre tanár úr

Aki az elmúlt évtizedekben retorikával foglalkozott, annak nem kell bemutatni azt, hogy ki volt Wacha Imre (1931-2018) tanár úr, aki tegnap hunyt el, amint arról éppen egy beszédművelés óra közben értesült Retorikaiskolánk. A korszerű retorika alapjai I-II. vagy a nonverbalitásról írt könyve megkerülhetetlenné váltak már a közlésük idején. Az pedig, amit a Rádió és a Televízió bemondóival beszédtechnika tanárként tett, legendás volt és az is marad. Fontos retorikatanár távozott közülünk, hálásak vagyunk azért, amit kaphattunk tőle, azon leszünk, hogy továbbadjunk valamit ebből a gazdagságból. Requiescat in pace!

Kommunikációs könyvek szemléje II.

Pej András következő szemléjében a népszerű amerikai kommunikációs tréner könyvéről írt recenziót

Történetek a történetmondásról

Carmine Gallo, Storytelling. A történetmesélés ereje, HVG Kiadó, Budapest, 2016.

carmine-gallo-storytelling-a-tortenetmeseles-ereje

Gallo úr Kaliforniában él a családjával és kommunikációs coachként keresi a kenyerét. Munkája során rengeteg érdekes emberrel került kapcsolatba, akiktől sok lebilincselő történetet hallott. Ezek a történetek gyakran hihetetlennek tűnő fordulatokat is tartalmaztak, ezért akár meséknek is hívhatjuk őket.

Gallo urat kíváncsivá tették ezek a mesék. Vajon mitől ragad magával az egyik történet és miért nem kelti fel a figyelmünket a másik? Vajon mi a közös a cselekvésre ösztönző elbeszélésekben? A válaszok felkutatása érdekében Gallo úr sok nagy történetmesélőhöz ellátogatott, és beszélgetett velük, megismerte az életüket. Ezeket a történeteket tartalmazza a Storytelling című könyv.

Noha a szerző visszakalauzol minket az ősi törzsek tábortüzei mellé is, a fejezetek inkább a modern vállalkozói szféráról szólnak, ezzel szemléltetve azt, hogy egy-egy (üzleti) ötlet kimunkált, történethez kapcsolt előadása bizony versenyelőnyt, vagy adott esetben akár pénzben kifejezhető értéket is hozhat számunkra. Fontos megjegyezni azonban, hogy valószínűleg nem mindenki a vállalkozói ötletek kiváló szemléltetése miatt szeretne jó történetmondó lenni. Bennük a könyv elolvasása után keletkezhet egy hiányérzet. Ennek betöltésére lehet egy módszer az, hogy olvasás közben felírjuk magunknak a magával ragadó történetek számunkra fontos jellemzőit és a jó előadásra jellemző praktikákat. A történetmondás személyes, érzelmekkel teli műfaj, ezért érdemes a saját stílusunkat megtalálni, és minél többet gyakorolni.

A művet olvasva kirajzolódik, hogy a történetmesélés nem egzakt tudomány, ezért aki definíciókra, pontos magyarázatokra kíváncsi, az lehet, hogy csalódni fog. Habár befejezésként kapunk egy „szerszámosládát”, ahol a legfontosabb tudnivalókat összegyűjtve átolvashatjuk, ezek mégis inkább irányelvek maradnak, hiszen a könyv maga is azt sugallja, hogy a történeteink csakis úgy lesznek hatásosabbak, megindítóbbak, ha élőben gyakorlunk és szembesülünk a hallgatóságunkra gyakorolt hatásukkal.

Addig is, íme néhány ötlet a „szerszámosládából” melyeket akár a következő beszédünkben is felhasználhatunk:

  • Szerepeltessünk történetünkben egy „hőst”, aki legyőzi a nehézségeket!
  • Történetünket gazdagítsuk konkrét és odaillő részletekkel!
  • Használjunk egyszerű szavakat és analógiákat bonyolult témáknál is!

 

Vitaest a haladó csoporttal

Oxford-típusú vitaestet tartott Retorikaiskolánk haladó csoportja 2018. január 15-én. Az érveléstechnikára, rögtönzésre, asszertív kommunikációra, tárgyalástechnikára, történetmondásra, verbális és nonverbális önközlésre épülő gyakorlatok eredményeként két témát vitattak meg haladó csoportunk tagjai: 1. A Facebook emberi kapcsolatokat segítő vagy azt akadályozó szerepe 2. A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításának társadalmi hatása. Az első téma előre fixált, a második pedig a lehetséges témák közül a közönség által eldöntött tételmondat volt.

Az esemény során a legkiemelkedőbb vitázónak a közönség Dr. Kovács Flórát választotta meg. Minden félnek gratulálunk retorikai teljesítményéhez! A közönség szavazatai mind a két esetben megfordultak a pro és a contra oldal által képviselt álláspontok hatására. Az eseményekről Hegedüs Márton képei tudósítanak Galériánkban. Ezek eléréséhez kattintson a képre.

Halado csoport Oxford-típusú vitaestje 2018 január

Oxford-típusú vita

Az Oxford-típusú vita egyike a világszerte ismert formalizált vita-stílusoknak. Az eredet 1823-ra nyúlik vissza, amikor megalapították Oxfordban az egyetemi klubok egyikeként az Oxford Uniont. Azóta miniszterelnökök, Nobel-díjasok, egyetemi hallgatók és művészek egyaránt vállalkoztak arra, hogy ennek a klubnak a falai között felszólaljanak.

Oxford_Union logo

Az itt megrendezett vitáknak több típusa van, az egyik klasszikus a csütörtök esti vita, de trimeszterenként visszatér többféle szabállyal, egy-egy alternatív formája is az Oxford-típusú vitáknak. A vita terme sok szempontból tükrözi a brit Parlament Alsóházának elrendezését, ahogy a formális viták kultúrája és szabályrendszere is kölcsönösen hatott egymásra az Oxford Union és a Parlament között. Az oxfordi viták helyszínének például Winston Churchill adományozta azt a dispatch boxot, ami hű mása a Parlamentben találhatónak. Az Oxford-típusú viták során a felek black vagy akár white tie dresscode szerint öltözködnek, ezzel is megadva a közönségnek, az ellenoldalnak és magának a vitának is a tiszteletet.

A berendezésnél is fontosabb, hogy a vitakultúra és az eszmecserék nívóját hivatott emelni az a gyakorlat, amit az Oxford-típusú viták képviselnek. Alapelve ezeknek a vitáknak a keretek megtartása mellett a vitapartnerek kölcsönös tisztelete és az érvek precíz használata. A vita menete a következő lehet:

  1. Minden vita azzal veszi kezdetét, hogy a vita elnöke köszönti a jelenlévőket, ha szükséges ismerteti a vita szabályait és elmondja a tételmondatot, amiről az este során vitázni fognak a mellette (pro oldal) és az ellene (contra oldal) érvelők.
  2. A közönségnek döntő szerepe van a vitákban, ezért elsőként a tételmondatról őket kérdezi meg az elnök, milyen arányban vannak mellette, illetve ellene a közönség soraiban ülők avagy vannak-e, akik még nem tudják eldönteni. Ezt az adatot feljegyzik és a vita végén újból megkérdezve a közönséget az dönt, hogy milyen arányban változott a hallgatóság véleménye.
  3. Ezt követően nyílik meg a vita, amit a pro oldalon álló 4 személy folytat a contra oldalon álló 4 személlyel. Mindegyik vitázónak a saját oldalán belül a sorrend alapján pontos helye és ezzel feladata is van. Az oldalt a pro oldal első képviselője kezdi, aki a tétel megismétlése mellett köszönti a pro oldal nevében a megjelenteket és bemutatja a contra oldal képviselőit. Ugyanezt megteszi a következő beszédet tartó contra oldal képviselője is, csak a pro oldalt mutatva be.
  4. Minden vitázónak 7-7 perce van, amiből az első 1 és az utolsó 1 perc védett időnek számít. Ekkor nem lehet kérdést intézni hozzá. A fennmaradó 5 percben a másik oldal képviselői felállva jelezhetik, hogy ha információt kérő kérdésük van, amire az aktuális mondat befejeztével reagálnia kell a beszédet tartónak: fogadja a kérdést vagy nem fogadja.
  5. Az elnök ügyel az időkeretek és a vita szabályainak betartására.
  6. Miután mind a 8 beszéd lezajlott, a közönség kérdéseket intézhet a vitázó felekhez, amire az utolsó contra és pro oldali képviselők válaszolnak saját oldaluk nevében összesen legfeljebb 4 percben. A válaszokat a contra oldal kezdi és a pro oldal zárja.
  7. Új szavazás következik a hallgatóság részéről, hogy változott-e a vitás tételről a véleményük vagy nem. A változás arányában dől el, hogy melyik oldal képviselői voltak aznap este a sikeresebb vitázók.

Hazánk vitakultúrájának fejlesztésére számos klub alakult napjainkra Magyarországon akár magyar, akár angol nyelven, amelyek rendszeres vitáikkal éltetik a formalizált viták, így akár az Oxford-típusúak által az eredeti célkitűzést. Retorikaiskolánk az általános retorikakurzusai közül az alapozó szinten elsajátított érveléstechnikára épít, amikor haladó szinten az Oxford-típusú vitára készíti fel hallgatóit.

oxford-union.jpg

Forrás: Oxford Union

Áder János újévi beszéde – 2018

Áder János 2018. január 1-jén elmondott köszöntőjét Bodó Anikó és Retorikaiskolánk haladó csoportjának még egy tagja elemezte. Írásukat alább, a felvétel alatt publikáljuk.

Az újév köszöntése, a remények megfogalmazása elválaszthatatlan az óév búcsúztatásától, értékelésétől. Ez a kettős üzenet Áder János köztársasági elnök elmúlt években megtartott újévi beszédeiben megtalálható volt, bár az adott évre történő visszatekintés sok esetben negatív események (a Franciaországban történt események említése a 2016-os beszédben, a honfitársak elveszítésére való kitérés a 2017-es beszédben) felelevenítésével járt. A köztársasági elnök 2018. január 1. napján megtartott beszédének hangsúlya az újév köszöntésén és a pozitív üzenetek megfogalmazásán volt, kérdés azonban, hogy a konkrétumok elhagyása – akár pozitív vagy negatív eseményről is legyen szó – a beszéd javára szolgáló volt-e? Áder János újévi beszédét elemezzük.

A felszín: a vizualitásról

A térkihasználás és térelrendezés, mint az elmúlt három évben, idén is jól sikerült a szónok és a jeltolmács részéről. Megfelelő helyen, kellő távolságban álltak egymáshoz mérve. Az előző évi beszédhez képest a kép közelebbi, de nem zavaró. Új elemként jelenik meg a pezsgőspoharak látótérbe helyezése, melyek egymáshoz viszonyított elrendezése mondhatni Áder János és Weisz Fanni térbeli elhelyezkedésének letükrözése. A látványért felelős munkatársak azonban nem figyeltek arra, hogy a poharaknak a jeltolmács elé való kihelyezése következtében a beszéd leglényegesebb nonverbális csatornája sokszor takarásba került, csorbítva annak ünnepélyességét, üzenetét.

Weisz Fanni fodros ujjú ruhája a díszfüggöny fodraival harmonizálva előnytelen, kislányosabb megjelenést kölcsönzött a tolmácsnak, szemben a 2017. évi beszéd elegánsabb ruhaviseletével. Kiengedett frizurája bal választékának vállára helyezése a figyelmet a köztársasági elnökre irányította, míg utóbbinak a hajviselete szinte pontosan megegyezett a 2016. és 2017. évi viselettel. Weisz Fanni piros színű körömlakkja a nemzeti színű lobogóval harmonizált, ellenben Áder János nyakkendőjének színével, melynek aszimmetrikus elhelyezkedése és ingének a nézői bal oldalon való ráncolódása zavaró hatást kelt. Érdemes lett volna a színek harmóniájára jobban odafigyelni. Összességében elmondható, hogy mind a két előadó öltözéke előnytelenebb volt a tavalyinál.

Mélyebb rétegek: a nonverbalitásról

Jelentős előrelépés figyelhető meg Áder János sokat bírált fejtartásában. A tendenciózus balra döntést felváltotta a többnyire egyenes-, illetve enyhén jobbra dőlő fejtartás, jobban megtartva így a párhuzamot közte és a tolmács között. Szemöldökhasználatában továbbra is a jobbat felemelve, lejtőt képez arcjátékával, mely lejtő ívét hajának balra fésülése még nyomatékosabbá tesz. Bal szemének hunyorítása éles ellentétet képez a jobb szem nyitottságával, annak teljes becsukása több esetben is megfigyelhető (pl.: 1:55, 1:59, 2:03). A száj tájolásában tavaly jelentős fejlődés volt tapasztalható, ennek ellenére ajkának jobbra történő felhúzása ismét sok esetben visszatért.

A 2017. évi köszöntőjében a Retorikaiskolánk által üdvözölt mosoly mostani beszédében elmaradt, mely az új év kezdeti pillanatait, köszöntését szomorkássá, morózussá tette. Az ajakréses és ajakkerekítéses hangok megformálásai túl mesterkéltté váltak, helyenként eltorzítva a szónok természetes arcvonásait (pl.: 0:08, 0:33, 1:22, 2:31, 2:55).

Kezeit a köztársasági elnök idén is egy pulpituson nyugtatta. Az amúgy sem nonverbális kommunikációjáról híres rétor csak jobb kezével gesztikulált, azonban kézfeje csak néha került a látótérbe, így sok esetben csak a kar mozgása volt látható. Előnyösebb lett volna a kézfej magasabbra emelése, de akár a kézmozdulatok elhagyása sem vett volna el a beszéd értékéből.

A köztársasági elnök megfelelő hangerővel, követhető beszédtempóban beszélt. Jól alkalmazta a szüneteket a megszólításokat követően. Monotonitása ezen beszéde kapcsán még mindig tetten érhető, amit egyes szavaknak történő nyomaték adásával, illetve a felsorolásoknál történő beszédtempó gyorsításával kívánt ellensúlyozni. Az egyhangúság abból eredt, hogy – a mondatközepi hangsúlyozások ellenére – az egyes mondatok hanglejtése megegyező volt. Természetesebb és rokonszenvesebb hatást érhetett volna el azáltal, ha a pozitív üzeneteit, az értékeket lágyabb hangszínen mondja el. (0:51-nél a béke, 2:05-06-nál a reménység, a szeretet, 3:20-nál az egészség szavakat kifejezetten keményen, szigorúan mondja)

Ajaknedvesítései alig észrevehetőek (pl.: 0:28, 2:01), egy esetben, 2:59-nél látható annak szembeötlő megoldása. 1:42-nél vélhetően a torok kiszáradásának jelei mutatkoznak, hangja is kissé elcsuklik, melyet látványos nyeléssel igyekszik korrigálni. 2:42-nél mondatát jól hallható „ciccentéssel” indítja, mely 3:28-nál ismét megfigyelhető, de már kevésbé feltűnően.

A koccintás pillanata a 2016. évhez hasonlóan nem sikeredett túl jól, ugyanis az elnöknek most is túlságosan oldalra kellett fordulnia. Jelen esetben ezt a közeli kép miatt úgy lehetett volna kiküszöbölni, ha Áder János kissé hátrébb lép az ünnepi pillanathoz.

Kimondott és ki nem mondott szavak: a verbalitásról

Áder János újév napján az ünnepi beszéd műfaji sajátosságainak megfelelő emelkedett stílusú beszédet mondott el. Tette ezt úgy, hogy amellett, hogy szóhasználata végig választékos volt, mondatai felépítése mégsem volt bonyolult. Utóbbi azért lényeges elem, mert a köztársasági elnök ezáltal láthatóan tisztában volt azzal, hogy hallgatóságának összetétele nem körvonalazható pontosan, így inkább törekedett világos, követhető közlésre, ugyanakkor a többször alkalmazott hármas felsorolásai mégis fennköltté tették a beszédét. (…”új álmok megálmodóinak, az okos terveket kovácsolóknak, a hitet másokban is táplálóknak”; „első órák öröméből, reménységéből, szeretetéből”)

Érdemes kitérni kérdésfelvetéseire is. Ilyen sok kérdést, mint idén, a 2015-ös beszédében alkalmazott legutóbb, ám míg ott a kérdések buzdítottak valaminek a megtételére („Miért ne tehetnénk olyan fogadalmat, hogy az előttünk álló esztendőben még az eddiginél is jobban tiszteljük egymásban az embert, a magyart?”), addig idei beszédében feltett kérdései sokkal elgondolkodtatóbbak voltak. (Hogy tudunk-e azzal a bizalommal fordulni embertársainkhoz, amivel a legjobbat kérjük számukra az óév végén, az új esztendő kezdetén?)

 Jót tett a kérdések ilyen módon való megváltoztatása, hisz 2015-ben a kérdések túl direktek voltak, (És miért ne egészíthetnénk ki újévi fogadalmainkat azzal, hogy mindennapi életünk részévé tesszük természeti környezetünk védelmét, hiszen nem a természetnek van szüksége ránk, emberekre, hanem nekünk, embereknek van szükségünk az életünk forrását jelentő természetre?”) jelen kérdései pedig sokkal nagyobb teret hagytak az egyéni döntésnek. („És amit ilyenkor oly sokszor megfogadunk: elhagyjuk-e rossz szokásainkat, megőrizzük-e azt a lelkesedést, amivel most régi – új célokat tűzünk magunk elé?”)

Áder János a lehető legszélesebb réteg megszólítására vállalkozott, beszédében többször megjelent a „mindenkinek”, „mindannyian” kifejezések. Pozitívum, hogy az elmúlt évektől eltérően beszéde elején meghatározta köztársasági elnökbeli tisztségét, és jól egyensúlyozva ebbéli szerepében való bennmaradása és kilépése között, többes szám első személyben történő megnyilvánulásaival kapcsolatot tudott teremteni közönségével.

Áder János és Weisz Fanni - 2018. január 1.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Kölcsey Ferenc Himnuszából a 2017-es újévi beszédében is idézett, akkor az „Isten, áldd meg a magyart” részletet emelte ki, idei beszédében ennél tovább ment és beszédének üzenetéhez a „jó kedvvel, bőséggel” részletet kapcsolta. Áder János beszédében még egy idézetet használt, amely azonban a beszéd többi részéhez, hangulatát tekintve, egyáltalán nem illeszkedett. Assisi Szent Ferenc gondolatai valóban azt a bizakodást jelenítik meg, hogy a jelenhez képest valami jobbá váljék, de az óév búcsúztatásakor és az újév köszöntésekor sem tud megnyugvással szolgálni az, ha Szent Ferenc sorait olyan párhuzamként értelmezzük, hogy az elmúlt év szimbolizálja a gyűlöletet, a bűnt vagy a széthúzást, és az újévben reménykedünk, hogy ezekből szeretet, megbocsátás és egyetértés lesz. A beszéden végighúzódó pozitív felhang miatt érdemesebb lett volna egy ehhez illő idézetet mondani az Assisi-idézet helyett.

Áder János beszéde az elmúlt évekhez képest általánosabb tematikájú, nem szerepelnek benne hazai vagy nemzetközi eseményekre való visszatekintések. A beszéd a jelenre koncentrál, ahogy a köztársasági elnök maga fogalmaz, a „pillanat varázsára”, amelyben a legfontosabb értékek a szeretet, a hit, a bizalom. Ez – a beszéd végén található idézetet leszámítva – a kellemesség érzését nyújtja nekünk, hisz egy felfokozott, mámoros, jövőbe tekintő pillanatban nem tör le a szomorú eseményekre történő emlékezéssel. Az óév értékelését tekintve azonban hiányérzetünk van, hisz az értékelést azáltal is meg lehetett volna tenni, hogy a pozitív események kapcsán konkrétumokat emel ki, a negatívumokat pedig általánosabb formában közli, melyekhez pozitív értékként a tanulságok levonását, a türelmet vagy az általa is említett, reményteli bizakodást kapcsolja.

Áder János beszéde a jövőbe tekintő, bizakodó, az elemzésünkben bemutatott néhány hiányosság okán azonban mégsem tudta a teljesség élményét nyújtani számunkra.

Búcsú 2017-től

Idei kedvenc képünkkel búcsúzunk 2017-től. És kívánunk 2018-ra örömteli nyilvános szereplést mindenkinek!

Gyorfi_Pal_es_a_Retorikaiskola

Fotó: Őry István

Mi történt 2017-ben, amiért hálásak vagyunk?

  1. Közel 150 ember retorikai fejlődését kísérhettük.
  2. Pej András személyében eggyel többen lettünk a fedélzeten.
  3. Megrendeztünk három gálaestet Budapesten és egyet Szegeden.
  4. Tanítványaink remekeltek egyetemi és középiskola szóbeli versenyeken.
  5. Elindult az első csoportos formában megtartott haladó kurzusunk.
  6. Megszületett a Retorikanapló az alapozó és haladó csoportjaink résztvevőinek.
  7. Sok-sok tananyagfejlesztést elvégeztünk, többek között az NKA támogatásának köszönhetően első Tankönyvünk írása is elkezdődhetett.
  8. Kiváló szakemberekkel sikerült összefogni, hogy a hozzánk fordulókat minél teljesebben tudjuk támogatni. Köszönet Damásdi Nórának (beszédtechnika), Turi Ágnes (szín- és stílustanácsadás) és Varga Zoltánnak (személyi edzés) a közös munkáért!
  9. Saját fejlődési lehetőségeinkért: általános interjútechnika workshop az MPE-nél, SOTE Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő képzése, színtanácsadás, beszédtechnika, újabb szakirodalmak megismerése és feldolgozása.
  10. Első videónk, aminek az elkészítése Ducki Witek hathatós segítsége nélkül nem lett volna olyan, amilyennek megálmodtuk.

Köszönjük mindezt tanítványainknak és mindazoknak, akik támogattak minket!