Montágh Imre-ösztöndíj a Magyar Katolikus Rádióban

Retorikaképzés, beszédtechnika, hanghigiéné. Ezek lehetnének a hívószavai annak a riportnak, amely a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk című műsorának 2021. április 11-i adásában hangzott el.

Az interjúban elsőként Dr. Nagy Fruzsina, a Retorikaiskola egyik alapítója és vezető mentálhigiénés retorikatrénere szólalt meg, aki a Montágh Imre-ösztöndíj létrejöttéről és céljáról mesélt. Emellett választ adott azokra a kérdésekre is, hogy kiből lehet szónok, illetve milyen egy jó beszéd.

Damásdi Nóra, a Retorikaiskola egyik logopédusa és beszédtechnika trénere az ösztöndíj által elnyerhető képzés személyre szabásáról, lehetőségeiről beszélt. Kitér arra is, hogy általánosságban mit tud adni a résztvevőknek egy-egy folyamat.

Megszólalt még Panágl Zsófia, aki 2021 tavaszán nyerte el az ösztöndíjat. Ő a saját élményein keresztül kínált betekintést abba, hogy hogyan is zajlik a képzése.

A műsor a képre kattintva meghallgatható.

A kép forrása: pixabay.com

Filmszemle IV. – Szókratész

Szókratész (Socrate) – olasz-francia-spanyol filmdráma, 1971.

A híres ókori görög filozófus, Szókratész életének utolsó szakaszát mutatja be a film. A 70 éves férfit egy athéni polgártársa, Melétosz azzal vádolja, hogy nem hisz Athén isteneiben, és hogy tanításaival megrontja a fiatalságot. Szókratész kristálytiszta érveléssel valamennyi vádat megcáfolja, a népbíróság mégis halálra ítéli. A filmben szinte szöveghűen megjelennek részletek Szókratész beszédeiből (például a védőbeszédéből), ami sokat hozzátesz a film hitelességéhez. A képi világ pedig – még ha régi filmről is van szó – sokkal könnyebben elképzelhetővé teszi az akkori körülményeket, élethelyzeteket. Szókratész a felesége és barátai kérése ellenére nem menekül el az ítélet elől, hanem békével készül a halálra.

A film által kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy milyen volt az ókorban vádlóként vagy védőként saját magunkat képviselni egy-egy ügyben, és mekkora hatása és jelentősége volt a kimondott szavaknak.

A film DVD változatának borítója. (forrás: netmozi.hu)

Nem egy akciódús mozgóképről van szó. Be kell vallani, hogy nem igazán élvezetes, de aki érdeklődik a retorika bölcsője iránt, az sok gondolattal és benyomással gazdagodhat általa. A történelmi eseményeken, Szókratész személyén és a kor hangulatán túl a nyilvános beszéd fogásai, a meggyőzés elemei és az érveléstechnika iránt érdeklődők találhatják érdekesnek ezt a filmet.

Az alkotást a fentieken túl azért is megemlítjük, mert Szókratészról neveztük el a Retorikaiskola egyik díját.

Szakmai tartalom: 7/10

Szórakoztatás: 3/10

Összbenyomás: 4/10

A film youtube-on ezen a linken megtekinthető.

Új munkatársunk, Buza Eszter bemutatása

Retorikaiskolánk örömmel ad róla hírt, hogy 2021 február elején csatlakozott hozzánk Buza Eszter. Beszédtechnika trénerként és logopédusként olyan szakembert kerestünk, aki a színészképzésben tapasztalatot szerzett, egyetemi oktatói és/vagy vizsgáztatói tudással rendelkezik a logopédusok képzésében. Eszter személyében ideális munkatársat találtunk ezek mellett a fogászati partnereink számára olyannyira fontos területek kapcsán is, így a fogszabályozáshoz kapcsolódó logopédiai munkában és a nyelvlökéses nyelés terápiában megszerzett jártasságára is számíthatunk. Buza Eszter és Damásdi Nóra kollégáink mostantól együtt fejlesztik Retorikaiskolánk beszédtechnikai szolgáltatásait és garantálják ügyfeleink számára a kifejező beszéd eléréséhez vezető leghatékonyabb utat.

Eszter így fogalmazott arról, ami számára fontos beszédtechnika tréneri és logopédusi munkájában:

Beszédünk tükröz minket. Személyiségünk, érzelmeink, hangulatunk nyomot hagy beszédünkön, környezetünk pedig feldolgozza a tőlünk érkező információkat. Meggyőződésem, hogy beszédünk, kommunikációnk tudatos fejlesztésével elérhető, hogy a beszélő tökéletesen tükrözze önmagát és szándékát a hallgatóság felé. A logopédiai szakmában töltött időm nagy részében színészek és színészhallgatók oktatásával foglalkoztam 2021-ig. Ez a közös munka meghatározó volt az életemben. A színészképzésben mindig is nagy hangsúlyt fektettek a kifejező beszéd alaki és tartalmi elemeinek fejlesztésére, hiszen a színpadon, filmen, szinkronstúdiókban, de akár egy interjú során is elvárás a tiszta, érthető és hiteles beszéd. Tapasztalatom szerint azonban az élet számos más területén is szükséges az érvényesüléshez az érthető beszéd és a hiteles kommunikáció. Célom, hogy a hozzánk érkező ügyfelek számára közösen találjuk meg az utat, amely személyiségüknek, igényeiknek, elvárásaiknak megfelelő önazonos beszédhez vezet.

Szakmai életútjáról bővebben itt olvashatnak. Minden cég életében fontos pillanat, amikor egy új szakemberrel bővülhet, izgatottan várjuk a közös munkát, aminek az előkészítését 2020 őszén kezdtük meg és ügyfeleink először 2021 tavaszán a Tudatos előadóképzésünkön találkozhattak Eszterrel. Eszter, szeretettel köszöntünk, jó, hogy itt vagy!

Az ELTE gyakorló iskolái között a Retorikaiskola

A 2020/21-es akadémiai évtől kezdve az ELTE Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék által meghirdetett Beszédtréner, beszédtanácsadó szakirányú továbbképzés hivatalos gyakorló iskolája a Szónok Születik Retorikaiskola. Új partnerünkkel a képzésében résztvevő trénerjelöltek számára hospitálási lehetőséget biztosítunk, hogy a képzési rendünk, pedagógiai és módszertani elveink valamint céges működésünk megismerésével felkészültebben tudják gyakorlatba ültetni az egyetemi képzésben elsajátított tudást. A megállapodást az ELTE BTK részéről a képzésért felelős vezető, dr. Markó Alexandra az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék vezetője, habilitált egyetemi docens és dr. Bóna Judit habilitált egyetemi docens az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet intézetigazgató helyettese valamint dr. Nagy Fruzsina vezető mentálhigiénés retorikatréner és dr. Hoványi Márton vezető retorikatréner mint a Retorikaiskola alapítói kötötték meg 2021. március 12-én.

Filmszemle III. – A Bélier család

A Bélier család (La famille Bélier) – francia vígjáték, 2014.

A film Paula, egy hétköznapi tinilány életéről szól, akinek az öccse és a szülei is siketnémák. Ő viszont nem az, sőt, énekesnő szeretne lenni, ez pedig számos nehézség forrása. Értelemszerűen a legtöbb probléma a kommunikációs korlátok miatt jelentkezik. Különösen izgalmas például, amikor Paula apja elhatározza, hogy polgármester lesz.

forrás: port.hu

A film zenés, ráadásul francia. Vannak, akiket ezek a jelzők eltántoríthatnak. Valóban, ez a mű is túlságosan harsány időnként, de ezzel együtt megszámlálhatatlan komikus helyzetet is mutat, amivel bőséges lehetőséget ad a nevetésre. A történet csúcspontja, Paula előadása, igazán megindító jelenet, de akkor is összeszorulhat a torkunk, ahogyan a főhős a siketnéma édesapjának énekel. Szerencsére a lányt egy énekesnő játssza, így gond nélkül oldja meg ezeket a részeket (is).

Retorikai szempontból azért jelentős az alkotás, mert megmutatja, hogy a kommunikáció a hangadás képességének kiesése ellenére hogyan tud mégis megmaradni és összekapcsolni embereket. Igazi családi film ez, minden korosztály kedvét lelheti benne.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 8/10

Összbenyomás: 7/10

A film magyar feliratos előzetese alább megtekinthető.

A Montágh Imre-ösztöndíj nyertese 2021-ben

Retorikaiskolánk immár harmadik éve hirdette meg Montágh Imre-ösztöndíj címmel tehetséggondozó programját. Az ösztöndíj olyan pályájukra készülő fiatalok támogatása, akik majdani hivatásuk gyakorlása során professzionális hangi terhelésre számíthatnak. Számukra elsősorban beszédtechnikai, esetenként retorikai képzést is kínálunk minimum öt, maximum tíz alkalom hosszúságú, egyéni tréning formájában. A kurzust a Retorikaiskola saját bevételeinek a profitjából fedezi évente egy pályázó számára, mert hiszünk benne hogy a legjobb befektetés a tehetséges emberek jövőjébe vetett bizalom.

2021 tavaszán a Montágh Imre-ösztöndíj nyertese Panágl Zsófia Gabriella, akinek szívből gratulálunk és gyümölcsöző képzést kívánunk! A pályázó pedagógusjelöltként az ELTE TÓK tanító szakos, végzős hallgatója testnevelés műveltségterületen. Retorikaiskolánkban egy tíz alkalomból álló beszédtechnikai képzésben részesül.

Panágl Zsófia Gabriella a MIÖ 2021-es díjazottja

A pályázó motivációs leveléből:

Úgy vélem, leendő pedagógusként kiemelten fontos, hogy a beszédemen keresztül is példát mutathassak a tanítványaimnak, hogy ezáltal is az ő fejlődésüket szolgálhassam majd a pályafutásom során. Ennek a célnak az eléréséhez szeretnék előre gondolkodva felkészülni és szakértők tanácsai mentén fejleszteni a beszédtechnikámat, javítani a hibáimat. Az a tézisem, hogy ha én, mint leendő tanító tudatosítom magamban azt, hogy miben szorul még fejlesztésre a beszédem, akkor ez a tudatosság segít engem az önfejlesztésben. Emellett, remélhetőleg, képes leszek a leendő tanítványaim beszédét is tudatosan megfigyelni, így időben a megfelelő szakemberekhez tudom majd irányítani őket, ha esetleg hiányosságokat vagy javítandó elemeket vélnék felfedezni a technikájukban. Az alapszakos diploma megszerzése után szeretnék továbbtanulni, mielőtt elhelyezkedem. Az általam kiválasztott szak elvégzése során előfordulhat, hogy nagyobb közönség előtt kell majd beszélnem. Itt szintén kiemelten fontosnak gondolom a megfelelő technikák alkalmazását a jövőbeni előadásaim sikerességének érdekében.

Filmszemle II. – Hazudj, ha tudsz

Hazudj, ha tudsz! (Lie to me) – amerikai krimisorozat, 2009-2011.

Filmszemle rovatunk második eleme Az USA-ban játszódó sorozatban Dr. Cal Lightman és munkatársai különféle kormányzati szervek, cégek, illetve magánszemélyek megbízására végeznek nyomozásokat, vizsgálatokat. Munkájuk során a testbeszéd, a mimika, illetve az arc mikrokifejezéseinek megfigyelésével jönnek rá, hogy ki hazudik és ki mond igazat. A történet szerint az arckifejezések kutatója és a vizsgálati módszer kifejlesztője Dr. Lightman, a valóságban viszont Paul Ekman, neves amerikai pszichológus az, aki az arckifejezés-felismeréssel foglalkozik. Munkássága során Ekman sokat foglalkozott azzal, hogy bizonyos érzelmek hogyan jelennek meg az emberek arcán. Ő volt az, aki a kutatásaival bebizonyította, hogy vannak univerzális érzelemkifejezések, amelyek kultúrától függetlenül ugyanúgy nyilvánulnak meg.

A kép forrása: mafab.hu

A részek rávezethetnek minket arra, hogy élesebb szemmel figyeljük az emberek nonverbális kommunikációját. A mimika vagy a gesztusok, illetve a kimondott szavak közötti inkongruencia figyelemfelhívó erővel bír. A filmsorozat némelyik epizódja meglehetősen akciódús, de a legtöbbre inkább emberi történetek fordulatos bemutatása a jellemző. A sok tragikus sors megjelenítése miatt inkább csak felnőtteknek ajánljuk, hiszen nem egy könnyed műfajról van szó, de az izgalmak kedvelőinek jó szívvel javasoljuk.

Szakmai tartalom: 5/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 9/10

A sorozat legtöbb epizódja megtalálható szinkronizált változatban az indavideo.hu kínálatában. Itt az első rész, ha máris elkezdené.

Retorika az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Dr. Nagy Fruzsina a 2020/21-es akadémiai év tavaszi szemeszterétől kapott állandó, óraadói felkérést az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A megtisztelő felkérés leendő evangélikus lelkészek és teológusok retorikai és kommunikációs képzésére irányul. Vezető mentálhigiénés retorikatrénerünk a Gyakorlati Teológiai Tanszék munkatársaként, Balázs Géza nyelvészprofesszor katedráját veszi át. Retorikaiskolánk minden nemes ügyet örömmel támogat, így a professzionális beszélők közé tartozó, lutheránus teológus- és lelkészekjelöltek felkészülését is legjobb tudásunk szerint fogjuk ellátni.

Egyházi szónoklattant tanítunk az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Egyházi szónoklattant tanítunk az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Cicero-szeminárium kommunikációs trénereknek

…ille se profecisse sciat, cui Cicero valde placebit.

Quintiliantus, Institutio oratoria X. 1. 112.[1]

A De inventione, magyarul A feltalálásról című munka, Marcus Tullius Cicero fiatalkori, első retorikaelméleti írása. A latin nyelvű retorikaelmélet egyik klasszikus darabja a későbbi latin nyelvű szerzők (pl. Quintilianus) állandó hivatkozási alapja lesz ez az írás. Eredetileg egy hosszabb, a szónoki feladatok mindegyikét magábafoglaló munka első tagja lett volna, a többi részt azonban nem készítette el a szerző. Ez a mű még nem dialógus formában íródott, ami azt is jelzi, hogy Cicero kezdőknek szánta, ezért alkalmas arra, hogy ha valaki a retorikában járatlan emberekkel dolgozik, bevezesse őket a beszédre való felkészülés első állomásaiba. A kezdőknek szánt műfaji sajátosságok ellenére a Rhetorica ad Herennium című, nagyjából ugyanakkor, a Kr. e 80-as években készült művel együtt a De inventione az antikvitás, a középkor, sőt még a reneszánsz idején is a legmeghatározóbb retorikai bevezetőnek számított, ha valaki szöveget akart alkotni (akár levélre, akár szépirodalmi műre, akár nyilvános beszédre gondolunk). Retorikai trénerképzésünkben a klasszikus retorikaelmélet talán egyik legfontosabb forrásának a szoros olvasására vállalkozunk, annak történeti, nyelvi és elméleti megközelítésével átfogó feldolgozást kínálva a szeminárium résztvevőinek. A klasszikus ismereteket folyamatosan ütköztetjük a kortárs kommunikációs ismeretekkel, hogy a kommunikációs tréneri munkában azonnal hasznosítható tudásként jelenjen meg a cicerói műveltség.

A kép forrása: pixabay.com

A szemináriumi munka felépítése

  1. Retorikatörténeti bevezető arról, hogy Cicero hova helyezhető az antik retorikaelméleti írók sorában. Bevezetés Cicero életművébe: a De inventione keletkezési körülményei, felépítése és műfaja.
  2. Az ékesszólásról általában – De inv. 1–7. caput – Kortárs kérdés: mi a retorika haszna a XXI. században?
  3. A négy ügyállás; a klasszikus szónoki beszéd részei I. – De inv. I. liber 8–21. caput – Kortárs szempont: egy hatásos nyilvános beszéd vagy szövegépítés struktúrája
  4. A klasszikus szónoki beszéd részei II. – De inv. I. liber 22–30. caput
  5. A klasszikus szónoki beszéd részei III. – De inv. I. liber 31–41. caput
  6. A klasszikus szónoki beszéd részei IV. – De inv. I. liber 42–51. caput
  7. A klasszikus szónoki beszéd részei V. és a liber primus összefoglalása I. liber– De inv. I. liber 52–56. caput
  8. Bevezetés a második könyvhöz, beszédfajták meghatározása és a törvényszéki beszédek ismérvei I. – De inv. II. liber 1–4. caput – Kortárs szempont: a perbeszédek műfaji sajátosságai és más nyilvános megszólalások meggyőző erejének az összehasonlítása
  9. A törvényszéki beszédek ismérvei II. – De inv. II. liber 5–20. caput
  10. A törvényszéki beszédek ismérvei III. – De inv. II. liber 21–39. caput
  11. A törvényszéki beszédek ismérvei IV. – De inv. II. liber 40–49. caput
  12. A vita, a meghatározás, a tanácsadó és bemutató beszédek ismérvei, a mű összefoglalása – De inv. II. liber 50–59. caput – Kortárs szempont: a beszédek feloszthatósága és a műfajok taníthatósága a tréneri munka során.

Létszám és időpont

A hatékony szövegértelmező munka kis létszámot kíván, ezért 2, vagy legfeljebb 3 külső résztvevőt tudunk fogadni. Péntekenként 18.20–19.00-ig tartjuk a kurzust, az első alkalom időpontja: 2021. február 19.

A szeminárium vezetője

Dr. Hoványi Márton vezető retorikatréner (hovanyi.marton@retorikaiskola.hu)

Részvétel díja

A retorikaiskola trénereinek ingyenes. Külsős kommunikációs szakembereknek 10.000 Ft/alkalom a kurzus díja. Egy-egy alkalomra vásárolt olvasójegy mellett, egész féléves olvasói bérlet is váltható, ami 100.000 Ft-ba kerül.

Jelentkezés

Ide kattintva: https://forms.gle/PSi6CWCJESmzheEu9

Irodalom

Adamik Tamás, Római irodalom az aranykorban, Pécs, 1994, 11–35.

T. Cicero, A feltalálásról = Uő., Összes retorikaelméleti művei, szerk. Adamik Tamás, ford. Simon L. Zoltán et al., Kalligram, Pozsony, 2012, 81–199. (Latin nyelvtudás nem szükséges a kurzushoz.)

Latin szöveg: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A2008.01.0683

Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok II., ford. Máthé Elek, Helikon, Budapest, 1978 (Bibliotheca Classica), 363–412.

[1] „…az tudja magáról, hogy előre haladt, akinek Cicero nagyon tetszik.” Quintilianus, Szónoklattan, ford. Simon L. Zoltán et al., Kalligram, Pozsony, 2008, 675.