A Retorikai Newseum sorozatban a retorika és a képzőművészet kapcsolatát feszegetjük. Hogyan jelenik meg a nyilvános beszéd festményeken, szobrokon? Mit tudhattak a régi korok nagy művészei, hogy a mai napig szemléljük az alkotásaikat? Hoványi Márton vezető retorikatréner írása következik az aposztrophé alakzatáról id. Pieter Brueghel festménye kapcsán. Continue reading
Sólyom László hatása a Retorikaiskolára
Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke 2023. október 8-án elhunyt. A róla szóló tudósításban nyilatkozott Hoványi Márton is. A cikk a The New York Timesban nyomtatásban jelent meg 2023. október 13-án.
A Retorikaiskola sokat köszönhet neki, hiszen visszavonulása után tudományos tehetséggondozó ösztöndíjat ajánlott fel fiatal kutatóknak. Ennek köszönhető, hogy Hoványi Márton vezető retorikatréner egy évet tölthetett vendégkutatóként a connecticuti Yale Egyetemen, az USA harmadik legrégebbi egyetemén. A Yale egyetemen szerzett tapasztalatokról köteteket lehetne megírni. Viszont ami már most beépült a Retorikaiskolába: az ott töltött tapasztalatok, különösen a kommunikációs továbbképzés hatással volt a jelenlegi képzési módszerekre. Így mondhatjuk, hogy aki a Retorikaiskola bármely képzésében tanul, közvetve számtalan nagy államférfi nyomdokán jár, köztük Sólyom Lászlóéban is.
Sólyom László könyvtárosként, majd jogászként végzett, és 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnöke volt. 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke. Elnöksége előtt, alatt és után is jelen volt Magyarország életének válságos fordulópontjain, s minden esetben etikusan és talán szokatlan aktivitással is cselekedett.
Az utolsó években, bár felesége 2015-ös halála után a közélettől jórészt visszavonult, tevékenyen teltek a napjai: hívő katolikusként római katolikus kánonjogi szövegeket fordított magyarra.
Vezető retorikatrénerünket a volt köztársasági elnökről készült méltatásban az akadémiai munkájáról, élete fordulópontjaira, politikai és környezetvédelmi állásfoglalásáról is kérdezte a The New York Times. A Times new york-i kiadásának nyomtatott változatában a B szekcióban található a megemlékezés és a hivatkozás Hoványi Mártonra is.
És hogy milyen rétor volt Sólyom László?
Talán érdemes utánanézni, hiszen számtalan beszédet mondott, és nem egy közülük nagy visszhangot váltott ki. A megválasztott köztársasági elnöki beszéde például itt olvasható, egy másik beszéde pedig az Országgyűlés alakuló ülésén 2010-ben pedig itt megnézhető (3:40-től)
Mi így búcsúzunk ettől a kiváló értelmiségitől. Nyugodjon békében, Elnök Úr!
Kép forrása: MTI/Kovács Tamás
Raffaello: Az athéni iskola
Raffaello: Az athéni iskola, avagy 2000 év 2 mozdulatban
Vajon hogy festene, ha retorika legmarkánsabb alakjait láthatnánk egy időben egy teremben? Minden bizonnyal nehéz lenne a válogatás, ki is kapjon meghívót erre az idillikus találkozóra, és persze az is fejtörést jelentene, hogy milyen harapnivalót szolgáljunk fel, hisz eltérő korokból érkező, merőben eltérő ízlésű emberekkel nem lenne egyszerű dolgunk. Dömény Gábor retorikatréner és művészettörténész elemzése Az athéni iskola című Raffaello-képről, a Retorikai Newseum sorozatban.
A kéz gesztusairól
A Retorikai Newseum újabb része következik vezető retorikatrénerünk, Hoványi Márton tollából. Gesztikuláltak-e az ókorban? Milyen antik rétorábrázolások maradtak fenn? Egyáltalán, miről vitatkoztak két és fél évezrede a görög politikusok? A kéz gesztusai kapcsán szót ejtünk minderről.
Athéni tanulmányút a Retorikaiskolával
A Szónok Születik Retorikaiskola 2023-ban ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. A jubileumi programok egyik kiemelkedő eseményeként „vissza a gyökerekhez” mottóval a retorika bölcsőjéhez, az athéni Akropoliszhoz szervezünk kultúrtörténeti utazást és egyedi retorikaképzést. A célunk az, hogy egy legalább nyolcfős, heterogén felkészültségű csoport számára biztosítsunk élményszerű retorikaképzést. A kezdőktől a kiváló szónoki szinten át egészen a mesterszinten állókig egy olyan speciális képzést nyújtunk a velünk tartóknak, amelyben differenciáltan mindenki előre tud lépni a retorikájában. Ezen túl bevezetést adunk az antik görög kultúrába és nyelvbe is, illetve egy kultúrtörténeti előadásban felrakjuk a térképre azt, ami Athén és a retorika kapcsán az alapműveltség részét képezi. A képzések délelőttönként zajlanak és a délutánokat ki-ki szabadon töltheti el a vacsoráig, amelyek a reggelihez hasonlóan közösségben zajlanak, mert szokásunkhoz híven azt is építeni akarunk.
Ha már szép nem vagy… Szókratész, a csúf
A szépségről elmélkedünk Szókratész, a csúf apropóján a Retorikai Newseumban.
A Retorikaiskola új rovatában képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A sorozat második részében dr. Nagy Fruzsina vezető retorikatréner írt Szókratészről, aki bár az ábrázolások szerint csúf volt, be tudta bizonyítani, hogy ez hasznosabb számára, mint a szépség…
Püthia jóslata
Szókratész egyik gyermekkori barátja, Khairephón fiatal korában elment Delphoibe, hogy megtudakolja a jósoló papnőtől, van-e olyan ember a világon, aki bölcsebb lenne Szókratésznál. A papnő azonban nem ismert egy ilyen személyt sem, ezért a válasza úgy hangzott, hogy nincsen, Szókratész az, aki minden élő ember közül a legbölcsebb (1). Afelől, hogy a Püthia az igazat szólta, és a filozófus a párját ritkította, nem lehet kétségünk; gondolatai a mai napig szerves részét képezik a kultúránknak: az erkölcsi normáinknak, a logikai és ismeretelméleti tudásunknak, a párbeszéd – és vitakészségünknek. Mostanáig a Retorikaiskola 22 tanítványa nyerte el a róla elnevezett díjat, tisztelgésül a „legbölcsebb” előtt, aki a meggyőzést művészi szinten űzte. Continue reading
A néma és a beszélő szobrok
Néma szobrok és beszélő szobrok vannak a fókuszban a Retorikaiskola új sorozatának első darabjában. A Retorikai Newseumban képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A beszélő szobrok kapcsán a mellszobrok beszédességéről Dömény Gábor retorikatréner írt számunkra, bővítve a képzőművészeti ismereteinket.
Szónokképzés titkos napló IV.
A szónokképzés titkos napló IV., utolsó része következik. A napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második részben és a mostani, a titkos napló III. részében már másfajta kihívások vártak a szónokjelöltekre, és végül most, a titkos napló IV. részében az utolsó etapról és a képzést lezáró gáláról lesz szó.
Kedves naplóm!
Mindig újra és újra bebizonyosodik, hogy ez a mini közösség megtartó erővel bír. Kihívások elé állította az egyik tagunkat, és valószínűleg sokkal hosszabban beszéltünk erről a kihívásról, ami az etapzáróhoz kapcsolódott, mint eredetileg terveztük. De csak ez volt az előrefelé vezető út. Az elméleti tudást – nagylányok vagyunk – magunk is meg tudjuk ismerni egyedül, de a támogatás csak csoportban működik. Mi, csoporttagok is értő figyelemmel voltunk jelen, úgy támogattuk őt, hiszen csak úgy lehet jelen lenni a tudásátadásnál, ha nem kattognak a fejünkben más dolgok. Az alkalom végére mindannyian nagy sóhajjal búcsúztunk a zárókörben: a belső feszültséget, amely transzparens módon megjelent, közösen feloldottuk, és ez legalább olyan nagy élmény volt szerintem mindannyiunknak, mint maguk a gyakorlatok és a közösen összeszedett, reflektált tudásanyag mondjuk a testbeszédről. Continue reading
Mini alakzatlexikon IV.
A mini alakzatlexikon IV., lezáró része következik. Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek.
A mini alakzatlexikon I. részében az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg. A III. részben a felkiáltás, az irónia és az enigma került terítékre. Most pedig az alakzatlexikon IV. részében két mesterszinten alkalmazható eszköz következik.
Mini alakzatlexikon III.
Mini alakzatlexikon III. rész
Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon II. szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk. A mini alakzatlexikon első részében az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg.
Az alakzatok, szóképek közül most három, a mindennapokban is használt, de egy beszédben feltűnő alakzatot mutatunk be: a felkiáltást, az iróniát és az enigmát. Használatukhoz megfigyelés, gyakorlás és tudatosság szükséges, de alkalmazásukkal fokozott hatást érhetünk el a hallgatóságban. Az itt következő alakzatokat általában a Kiváló Szónokképzésen tanítjuk.
Felkiáltás
A felkiáltás (vagy exklamáció) retorikailag hatásos, érzéseket, érzelmeket kifejező megnyilvánulás. Ez történhet érzelmi töltésű szavak, illetve megformálás segítségével, vagy indulatszók beillesztésével is. Hangzásban a megemelt hangfekvés, a nagyobb nyomaték, az élénkebb mondatdallam jellemzi, írásban a felkiáltójel.