A történetmondás 5 szarvashibája

Rendkívül hatásos retorikai eszköz a történetmesélés. Nem véletlenül jelennek meg sorban azok a könyvek és videók, amelyek a storytelling, tehát a történetmesélés mesterségét kívánják megtanítani minél többeknek. Kiss Ádám humorista YouTube csatornáján vált elérhetővé az a remekmű, ami ezzel szemben azt mutatja be, hogy hogyan nem szabad történetet mesélni, főleg kamerák előtt vagy bármilyen téttel bíró kommunikációs helyzetben.

A videó számtalan csapdát érzékletesen mutat be, ezek közül 5 tipikus szarvashibát választottunk ki, ezeket mutatjuk be az alábbiakban. Janklovics videóban nyújtott kiváló színészi teljesítményét akkor érzékeljük, ha egy idő után arra leszünk figyelmesek, hogy feszültség támad bennünk vagy legszívesebben továbbtekernénk az unalomtól. Garantáljuk, hogy az ötödik percnél járva ez be fog következni.

1) A történet, ami óriáskígyóvá válik. Nincs rosszabb annál, mint amikor az elemi udvariasság vagy egy műsoridő előre megszabott időkereteit valaki nem tudja tiszteletben tartani, hanem a történetmesélése hosszával durván túllépi ezeket. Aki ezt a majdnem 16 perces videót tekerés nélkül végig tudja nézni, ízelítőt kap annak a történetmesélőnek a típusából, aki elfeledkezik minden másról, ha töténetébe fog és úgy gondolja, hogy azt akkor hagyhatja abba, ha az általa kigondolt végkifejlethez eljut. Hiába üzen a hallgatóság, hiába morzsolódik le már mindenki körülötte, sértésnek érezné, vagy legalábbis értetlenül állna az előtt, hogy a csúcspontnak ítélt zárlat előtt harapja el a történetét. Így válhat véget nem érő és maga körül mindenkit elpusztító óriáskígyóvá akár egy nagyon egyszerű történet is.

Mi lehet a megoldás? A helyes arányérzék kialakítása hosszú idő és komoly gyakorlást igényel. Ennek a kicsiszolása ott kezdődik, hogy ha rendszeresen túllépjük az időkeretet, akkor átalakítjuk a felkészülési stratégiánkat, mert valószínűleg már a tervezés fázisában hibát követünk el. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdjük a tudatosítás és önreflexió kialakítását: mikor érzékelem azt, hogy mások szerint már be kellene fejeznem a történetemet? Visszagondolva azon a ponton abba tudtam volna hagyni? Ilyen típusú kérdések mellett, a további négy szempontot is figyelembe kell venni.

2) A bármiből bármi következhet tipikus hibája. Tulajdonképpen mindegy, hogy milyen kérdés vagy beszédszituáció adódik, az untató történetmesélés egyik alapja az a szabad asszociációs lánc, ami céltalanul és összefüggéstelenül képes egymástól teljesen független témákat előadni egy vokalitás szempontjából egységes periódus alatt. Ha a hangját hallgatjuk egy ilyen történetmesélőnek, úgy tűnhet, hogy valahonnan valahová vezet a  mondandója, valójában egymás után, összefüggéstelen egységek közvetkeznek, valódi átkötés nélkül. Jellegzetes önleleplező megnyilvánulásai vannak, a videóban ezt parodizálja a lényeg a lényeg és a szavam ne feledjem kifejezések sora, ami a legjobb pillanatokban még egymás után is szerepel (pl. 5:54-től).

Hogyan kerülhető el ez a szarvashiba? A rövid válasz ez: pontos célmeghatározásra van szükség a hallgatóság és a téma tekintetében is. A valóság azonban az, hogy legtöbbször a gondolkodás struktúrája, a csendhez és a megszégyenüléshez kapcsolódó irreális félelmek vagy olyan távolinak tűnő okok, mint a hajszolt életmód húzódhatnak a jelenség hátterében.

3) A felesleges kitérők hibája. Amikor olyan utakra tér ki a gondolatmenet, ahol érdemi monanivaló nem terem és a kitérőnk a történetünk üzenetértékéhez semmit nem tesz hozzá. Az egyik első ilyet Janklovics Péter duplázva mutatta be, hiszen a szobatisztaság említése önmagában is felesleges részlet volt, de ezen belül, amikor egy belső kitérőt tett (1:27-től) arra utalva, hogy megtalálta a szobatisztaságának a dokumentációját, történetmondása végleg az unalom tengerére evezett.

Mi a gyógymód? A felkészülés során az anyagelrendezés lépéseinek fegyelmezett betartása, ahol kíméletlenül le kell metszeni mindazt a beszédünk tervéből, ami felesleges lehet a hallgatóságunknak. Rögtönzés esetén pedig egyedül az önkritikus lényegretörés segíthet.

4) A halott poénok történetgyilkossága. A jó vicc történet a történetben, ezért, aki azt jól alkalmazza, az nagyban is valószínű, hogy tud jót alkotni, de aki erőltetetten próbálkozik, az az egész történethallgatás hangulatát elronthatja. Ez történik a videó több pontján is, a leggyengébb poénok egyikeként a Petőfi Sándor szerepét alakító interjúalany azzal viccel, hogy attól még, hogy aszódi diák volt a színpadon, nem ő volt a Petőfi Sándort alakító diákszínész (2:37-től). És valóban, ebben éppen annyira nincs semmi vicces, ahogy itt leírva szerepel. Az interjúalany és kérdezője viszont tökéletesen hozzák a kényszeredett nevetés kötelező reakcióját.

Mi lehet a gyógymód? Ha bizonytalanok vagyunk humorérzékünkben, vagy ha van olyan tapasztalatunk, hogy a humorosnak szánt megjegyzéseinket a hétköznepi helyezetekben nem értik meg a környezetünkben lévők, mindenképpen teszteljük le egy próbaközönség előtt, hogy működik-e a poén. Ha más nem nevet-e a kieszelt humorbombán, akkor azt nem szabad elsütni.

5) A biodíszletként kezelt hallgatóság. Minden előadó kap visszacsatolást a hallgatóságától, ha képes értelmezni a nonverbális kommunikációjukat. Számos történetmondó azon bukik el, hogy a mesélés közben nem érzékeli vagy félreérti a hallgatósága által küldött jelzéseket. Azokat folytatásra bíztatónak veszi, ahelyett, hogy a feszültséget vagy a feszélyezettséget érzékelné. Tökéletes példa erre Kiss Ádám nagyon finom mimikája 13:57-től, ami félreérthetetlen jelzése már a türelem megfogyatkozásának, de a történetmesélőnk ezt finoman szólva sem érti.

Hogyan segítsünk ezen? Hosszú távon egyedül az empátia fejlesztése vezethet ki ebből a gödörből. Rövid távon egy olyan gyakorlat ajánlható, hogy a mondatok végén leeresztett beszéddallammals és a gondolati egységek végén tartott beszédszünettel tudatosan éljünk és ekkor próbáljuk a hallgatóságunk arcáról leolvasni a választ erre a kérdésre: akarja, hogy folytassam vagy nem?

*

Összefoglalva az eddigieket, leginkább azt hangsúlyozhatjuk, hogy már a tervezéskor érdemes nagyon komoly szelekciót végrehajtani arra alapozva, hogy kikből fog állni a közönségünk és a történetmondásunknak ehhez mérten mi a célja. A hibák elkerüléséhez pedig ennek a videónak a türelmes végignézése tökéletes bevezetőt adhat. Hálásak lehetünk a Tolj sztorit! sorozat ezen részéért minden alkotónak, akik tökéletes illusztrációját adták annak, hogy hogyan ne meséljünk történetet, görbe tükröt állítva saját retorikai nehézségeink elé is.

Ha szeretné Ön is megtanulni a történetmesélés fortélyait, azt az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusainkon tudja megtenni.

Storytelling_5_szarvashibaval

 

Amit egy tévés interjú előtt érdemes tisztázni

Joggal szokták interjú előtt álló ügyfeleink feltenni a kérdést: ha egy tévés műsor szerkesztői megkeresik, mit érdemes tisztázni a felvétel előtt, hogy ha szeretne professzionálisan felkészülni az interjúra? Ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb kérdéseket, amelyek egy az egyben megküldhetőek a szerkesztőnek és a válaszok alapján már elegendő információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy megkezdjük a retorika felkészülést. Van közöttük olyan, amit nagy eséllyel akár a megkereséskor már meg is válaszoltak, de ha nem, akkor legkésőbb az interjú vállalásakor érdemes ezt tisztáznunk.

Szerkesztőnek küldhető, tisztázó kérdések

  1. Élő műsorban adják-e le a riportot vagy interjút?
  2. Mi a műsor címe? Mikor lesz az adás és közvetlenül előtte/utána milyen műsort sugároz az adott csatorna?
  3. Mekkora stábbal jönnek és ki lesz a riporter?
  4. Hány perc a teljes műsoridő? Ha nem élő a műsor, hány perces felvételt akarnak készíteni és ebből a vágás után mennyi fog műsorba kerülni?
  5. Milyen térben szeretnék felvenni az interjút? Ha studióban, akkor annak tere milyen, ha külsős helyszínen, az milyen?
  6. Önök öltöztetnek és sminkelnek vagy ezt magamnak kell intéznem? Utóbbi esetben van-e bármilyen vizuális elvárása a stábnak vagy szabad vagyok a döntésekben?
  7. Pontosan milyen kérdések, illetve témák fognak a riport vagy interjú során felbukkani?
  8. Ha nem élő a műsor, a vágott anyagot megtekinthetem-e mielőtt adásba kerül?
  9. Utólag megtekinthető és megosztható lesz-e a felvétel?

Ha a válaszok a rendelkezésünkre állnak, kezdetét veheti a retorikai felkészülés. Hangolódásként ideillesztünk egy olyan interjút, ami a forgatás idején egy ígéretes vállalkozás vezetőjével készült. Érdemes olyan szempontból végignézni a műsort, hogy a fenti kérdések közül miket tisztázhatott előzetesen az interjúalany és mi az, ami meglepetést jelentett számára?

A céges videókészítés retorikája II.

Második videós tananyagunk egy olyan történet, amely az Excelneked nevű cég felkészülési fázisainak kulisszatitkait mutatja be. Jól látható az alábbiakban, ahogy lépésről lépésre bomlott ki a cég legelső bemutatkozásra szánt felvételéből az első komoly sales videójuk. A lépések a következők voltak:

 1. A cég két vezetője részt vett élőben is azon a vállalkozófejlesztési workshopon, amelynek videós anyagaiból származik előző tananyagunk. Aki figyelmesen végignézte a videót, a prezentáció végén találkozhatott egy versenykiírással: Gál Kristóf Workshopjának résztvevői egy konzultációt nyerhettek Retorikaiskolánktól, amely már nem csak az általános ismereteket tartalmazza, hanem az adott cég konkrét videós anyagainak elkészítésére fókuszált.

2. Az Excelneked tulajdonosa, Szántó Ivett elsőként nevezett a versenyre a kiírásnak megfelelően egy legfeljebb 60 másodperces bemutatkozó videóval. Az Excel neked online és offline tanfolyamok keretében hirdet képzéseket magánszemélyeknek és a cégeknek is Excel témakörben. A versenyre nevezéskor azonban még csak tervezték, hogy videós anyagokkal is kiegészítik a portfóliójukat.

Íme tehát az első, nevezésre szánt bemutatkozó videó, amint Ivett a honlapjukra szánt nyitó videó első verzióját linkelte be:

3. Ivett a verseny során nyert lehetőséggel élve részt vett ezt követően egy 60 perces egyéni konzultáción. Itt már személyre szóló retorikai felkészítés mellett azzal foglalkoztunk, hogy mi az, ami a leginkább megfelel az Excelneked céljainak egy ilyen videóban. Nonverbalitás, beszédtechnika és szövegalkotás voltak a fókuszban.

4.  Ivették az alkalmat követően úgy döntöttek, hogy nagyobb fába vágják a fejszéjüket és a soron következő, új kínálati lehetőségükhöz gyártanak egy hosszabb, kifejezetten a kampányukat segítő videót. Nekikezdtek az anyagnak és ez lett belőle:

A személyes konzultációt követően egy nagyobb, a bemutatkozás helyett konkrét sales-eszközként készült egy második videó, aminek az induló fázisát rögzíti a következő felvétel:

5. Ennek a videónak a linkjét elküldve online kísértük a fejlődés folyamatát. Egy-egy visszajelzés csomagot beépítve, összesen háromszor küldtek nekünk próbafelvételt. A harmadik pedig már elérte a haladó retorikai szintet ezért véglegesítettük is a felvételt, ők pedig még aznap megindították vele új kampányukat.

A teljes képzés végén publikált videó miben különbözik az iménti felvételtől? Mutatunk 12 érdemi különbséget, összehasonlítva a 2. és 3. posztunkban szereplő videót:

  1. A kamera magasabb pozícióban van, ami előnyösebben veszi Ivett arcát.
  2. Átállt Ivett a kép túloldalára, ez által minden feliratnak a kép jobb oldalán jut hely, ez a hely ugyanis az új információk megjelenítésére vizuálisan alkalmasabb, mint a bal oldal. A jövő orientáltságot ugyanis mindig a jobb oldal fejezi ki a nyugati kultúrában (vö. az olvasás irányával). Így a márka/logó is közelebb kerül a tulajdonoshoz, ami ismét jobb hatást kelt.
  3. Valamivel távolabb is került az objektív, így a túlzott közelség helyett a szemnek első pillantásra is kellemesebb az egész tér bejárása
  4. A frizura másként van igazítva
  5. Lekerült a felesleges karkötő a bal csuklóról
  6. A videó indulásakor egy enyhe előrelépéssel már a kezdeményező készséget és a nyitottságot sugallja a nézők felé tett mozdulat.
  7. A mosoly nemcsak a videó elején, hanem a későbbiekben is megfelelő helyen kíséri a verbális üzeneteket. Példa 0:52-nél “minden kérdésedre válaszolunk”.
  8. A folyamatokat, például kezdőtől-haladóig, tükörben mutatja, tehát a néző számára valóban fejlődést sugallva először balról indítja kezeivel a gesztust és aztán jobbra viszi a kezeit (szemben a 2. videó hasonló üzenetátadásával 1:11-től vagy 1:45-től). Példa a véglegesből: 0:13-tól vagy 0:26-tól.
  9. A feliratok előtűnése elegánsabb. A bónuszt tartalmazó csillag  1:06-nál nem úszik rá a falon lévő festményre és a csillag színe is megváltozott olyanra, ami jobban harmonizál a kép egészének színeivel, ez által egységesebb és letisztultabb üzenetátadásra képes.
  10. Minden sales videó kulcsfontosságú pillanata az ajánlat anyagi részének megfogalmazása. Ezt a lélektanilag fontos pillanatot a második videóban 1:23-tól figyelhetjük meg. A beszédtempó hadarása, illetve az árat indokló mondat megakadása (1:29-nél) bizonytalanságot sugall. A végső verzióban a szöveg és a beszédtempó egyaránt kiegyensúlyozottságot közvetít, hitelességet és megbízhatóságot sugall, ezért nagyobb bizalomra tarthat számot az új ügyfelek részéről (1:19-től).
  11. A videó végén a továbbvezető linkre a második videóban még négy ujjal, kevésbé határozottan mutatott rá Ivett (3:26-27), a végleges verzióban ez már magabiztos és konkrét gesztussá vált (2:48), ami egyértelműbben vezeti a nézők szemét is a konverziót jelentő kattintásig.
  12. Majdnem egy perccel sikerült rövidíteni a videó hosszát, garantáltan megnövelve ezzel a megtekintések számát.

Szántó Ivették elégedettek voltak a végeredménnyel. Amíg egy kezdő szintű videóval neveztek, retorikai szempontból alapszinten sikerült a második videófelvétel, a végleges anyag pedig megüti a belépő haladó szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy a meggyőző erő garantáltan elegendő ahhoz, hogy valódi vásárlások szülessenek a kampányban, ha minden más sales paraméter is stimmel.

Mi kellett ehhez fejlődéshez? Elhatározás, konzultáció, gyakorlás, kitartás és bő egy hónap. Gratulálunk Ivettéknek, hogy mindent, ami rajtuk múlott megtettek a retorikai fejlődésért és sok sikert kívánunk vállalkozásuknak!

Ha Ön is készen áll rá, hogy ilyen látványos fejlődésen menjen keresztül, kérje a személyesen Önre vagy cégére szabott ajánlatunkat ímélben: info@retorikaiskola.hu

A céges videókészítés retorikája I.

Az alábbiakban első videós tananyagunkkal éppen a videókészítés kommunikációs fortélyaiba kínálunk betekintést. Mit tartalmaz ez a tananyag?

  1. Egy általános bemelegítést, ami segíthet felkészülni nemcsak a videós felvételek, hanem minden nyilvános beszéd előtt.
  2. Légzéstechnikai bevezetőt.
  3. Tippeket az előadói öltözékről.
  4. Stresszoldási tippeket.
  5. Nonverbális kommunikációt a videókon
  6. Pointer választási tippet
  7. Milyen hosszú legyen egy beköszönő videó?
  8. Mit mondjak el mindenképpen a videóban?
  9. Hogyan nyerjem meg a nézők figyelmét úgy, hogy továbbkattintson egy másik fülre az oldalamon?
  10. És a videó végén egy beszélgetés is látható Gál Kristóffal arról a folyamatról, ami az ő fejlődési ívét adta az öthónapos egyéni retorikakurzusán.

Erről szól ez az előadás, amire korábbi tanítványunk, és most beszélgetőpartnerünk, Gál Kristóf kért fel 2017 szeptemberében a Vállalkozóból Vállalkozás Workshopján. Nagy örömünkre egyik legkedvesebb szóvivőnk, Dr. Győrfi Pál konferálta az előadást.

Sorozatunk második darabjában azt fogjuk megmutatni, hogy milyen lépésekben fejlesztettünk egy vállalkozás videóját a gyakorlatban.