Az ELTE gyakorló iskolái között a Retorikaiskola

A 2020/21-es akadémiai évtől kezdve az ELTE Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék által meghirdetett Beszédtréner, beszédtanácsadó szakirányú továbbképzés hivatalos gyakorló iskolája a Szónok Születik Retorikaiskola. Új partnerünkkel a képzésében résztvevő trénerjelöltek számára hospitálási lehetőséget biztosítunk, hogy a képzési rendünk, pedagógiai és módszertani elveink valamint céges működésünk megismerésével felkészültebben tudják gyakorlatba ültetni az egyetemi képzésben elsajátított tudást. A megállapodást az ELTE BTK részéről a képzésért felelős vezető, dr. Markó Alexandra az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék vezetője, habilitált egyetemi docens és dr. Bóna Judit habilitált egyetemi docens az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet intézetigazgató helyettese valamint dr. Nagy Fruzsina vezető mentálhigiénés retorikatréner és dr. Hoványi Márton vezető retorikatréner mint a Retorikaiskola alapítói kötötték meg 2021. március 12-én.

Cicero-szeminárium kommunikációs trénereknek

…ille se profecisse sciat, cui Cicero valde placebit.

Quintiliantus, Institutio oratoria X. 1. 112.[1]

A De inventione, magyarul A feltalálásról című munka, Marcus Tullius Cicero fiatalkori, első retorikaelméleti írása. A latin nyelvű retorikaelmélet egyik klasszikus darabja a későbbi latin nyelvű szerzők (pl. Quintilianus) állandó hivatkozási alapja lesz ez az írás. Eredetileg egy hosszabb, a szónoki feladatok mindegyikét magábafoglaló munka első tagja lett volna, a többi részt azonban nem készítette el a szerző. Ez a mű még nem dialógus formában íródott, ami azt is jelzi, hogy Cicero kezdőknek szánta, ezért alkalmas arra, hogy ha valaki a retorikában járatlan emberekkel dolgozik, bevezesse őket a beszédre való felkészülés első állomásaiba. A kezdőknek szánt műfaji sajátosságok ellenére a Rhetorica ad Herennium című, nagyjából ugyanakkor, a Kr. e 80-as években készült művel együtt a De inventione az antikvitás, a középkor, sőt még a reneszánsz idején is a legmeghatározóbb retorikai bevezetőnek számított, ha valaki szöveget akart alkotni (akár levélre, akár szépirodalmi műre, akár nyilvános beszédre gondolunk). Retorikai trénerképzésünkben a klasszikus retorikaelmélet talán egyik legfontosabb forrásának a szoros olvasására vállalkozunk, annak történeti, nyelvi és elméleti megközelítésével átfogó feldolgozást kínálva a szeminárium résztvevőinek. A klasszikus ismereteket folyamatosan ütköztetjük a kortárs kommunikációs ismeretekkel, hogy a kommunikációs tréneri munkában azonnal hasznosítható tudásként jelenjen meg a cicerói műveltség.

A kép forrása: pixabay.com

A szemináriumi munka felépítése

  1. Retorikatörténeti bevezető arról, hogy Cicero hova helyezhető az antik retorikaelméleti írók sorában. Bevezetés Cicero életművébe: a De inventione keletkezési körülményei, felépítése és műfaja.
  2. Az ékesszólásról általában – De inv. 1–7. caput – Kortárs kérdés: mi a retorika haszna a XXI. században?
  3. A négy ügyállás; a klasszikus szónoki beszéd részei I. – De inv. I. liber 8–21. caput – Kortárs szempont: egy hatásos nyilvános beszéd vagy szövegépítés struktúrája
  4. A klasszikus szónoki beszéd részei II. – De inv. I. liber 22–30. caput
  5. A klasszikus szónoki beszéd részei III. – De inv. I. liber 31–41. caput
  6. A klasszikus szónoki beszéd részei IV. – De inv. I. liber 42–51. caput
  7. A klasszikus szónoki beszéd részei V. és a liber primus összefoglalása I. liber– De inv. I. liber 52–56. caput
  8. Bevezetés a második könyvhöz, beszédfajták meghatározása és a törvényszéki beszédek ismérvei I. – De inv. II. liber 1–4. caput – Kortárs szempont: a perbeszédek műfaji sajátosságai és más nyilvános megszólalások meggyőző erejének az összehasonlítása
  9. A törvényszéki beszédek ismérvei II. – De inv. II. liber 5–20. caput
  10. A törvényszéki beszédek ismérvei III. – De inv. II. liber 21–39. caput
  11. A törvényszéki beszédek ismérvei IV. – De inv. II. liber 40–49. caput
  12. A vita, a meghatározás, a tanácsadó és bemutató beszédek ismérvei, a mű összefoglalása – De inv. II. liber 50–59. caput – Kortárs szempont: a beszédek feloszthatósága és a műfajok taníthatósága a tréneri munka során.

Létszám és időpont

A hatékony szövegértelmező munka kis létszámot kíván, ezért 2, vagy legfeljebb 3 külső résztvevőt tudunk fogadni. Péntekenként 18.20–19.00-ig tartjuk a kurzust, az első alkalom időpontja: 2021. február 19.

A szeminárium vezetője

Dr. Hoványi Márton vezető retorikatréner (hovanyi.marton@retorikaiskola.hu)

Részvétel díja

A retorikaiskola trénereinek ingyenes. Külsős kommunikációs szakembereknek 10.000 Ft/alkalom a kurzus díja. Egy-egy alkalomra vásárolt olvasójegy mellett, egész féléves olvasói bérlet is váltható, ami 100.000 Ft-ba kerül.

Jelentkezés

Ide kattintva: https://forms.gle/PSi6CWCJESmzheEu9

Irodalom

Adamik Tamás, Római irodalom az aranykorban, Pécs, 1994, 11–35.

T. Cicero, A feltalálásról = Uő., Összes retorikaelméleti művei, szerk. Adamik Tamás, ford. Simon L. Zoltán et al., Kalligram, Pozsony, 2012, 81–199. (Latin nyelvtudás nem szükséges a kurzushoz.)

Latin szöveg: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A2008.01.0683

Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok II., ford. Máthé Elek, Helikon, Budapest, 1978 (Bibliotheca Classica), 363–412.

[1] „…az tudja magáról, hogy előre haladt, akinek Cicero nagyon tetszik.” Quintilianus, Szónoklattan, ford. Simon L. Zoltán et al., Kalligram, Pozsony, 2008, 675.