Érvelés minden körülmények között

Körülmények: a legmegfoghatatlanabb, legtágabb és egyben az utolsó kategóriához érkeztünk a belső érvek 4×3-as felosztásában. Megmutattuk a meghatározás (definíció) fontosságát, bemutattuk az összehasonlításban rejlő lehetőségeket, és feltártuk a viszonyok összetett világát. Következnek a körülmények. Mindazok a dolgok, amik körülveszik az adott esetet, témát, gondolatkört, amelyről érvelünk.

E pont kapcsán igen nagy a szakirodalmi káosz. Kortárs retorikusok (és tulajdonképpen ezzel a felosztással mi is) hátra sorolják az érvforrások rendszerében a körülményeket, mondván, nem annyira erős érvek alkothatók belőlük. Ugyanakkor Cicero például A feltalálásról című művében a bizonyítás forrásai között első helyen tárgyalja a személyeknek és eseményeknek (cselekményeknek) tulajdonított dolgokat. Láthatjuk majd, hogy bizonyos értelemben körbeértünk, elkezdenek ismét feljönni korábban már tárgyalt szempontok. 

Feloldásként annyit mondhatunk, hogy ez a jelenség azt jelzi, hogy kontextustól, helyzettől függően szinte bármiből lehet érv. A körülmények nagyon is jó helyen vannak a belső érvek halmazában, hiszen ezeket az érveket meg (fel) kell találnunk. Felületesen annyit is mondhattunk volna, hogy ide tartozik “minden egyéb”, de azért a körülményeket is feloszthatjuk három nagyobb kategóriára.

Continue reading

Viszonyok az érvelésben

Viszonyok. De nem veszedelmesek! Nem, nem egy brazil szappanoperáról lesz szó, bár érveléstechnikai szempontból még az is izgalmas vizsgálati alapanyag lenne. Viszonyok gyűjtőnév alatt tárgyaljuk érveléstechnikai cikksorozatunkban a belső érvek 4×3-as felosztásának harmadik csoportját. A meghatározás és az összehasonlítás után a viszonyok megértéséhez valamivel több logikára van szükség, de a feladat nem lehetetlen. Ezek az érvek több hibázási lehetőséget hordoznak, ám jól alkalmazva megalapozott, nehezen kikezdhető érveléseket építhetünk fel. Milyen viszonyokról beszélhetünk?

Ok-okozati viszonyok

A Retorikai Lexikon szerint az ok szó már a 12. században megjelent, török jövevényszó, jelentése “vélemény, jelentés, értelem”. Ebből származik például az okos és oktalan kifejezés. Amikor fel szeretnénk tárni, hogy valami miért történt, akkor okokat keresünk. Amikor pedig valaminek a hatásaira vagyunk kíváncsiak, akkor az okozatokkal foglalkozunk.

Continue reading

Összehasonlítás: ez a cikk hasznosabb, mint amiket ma eddig olvastál

A belső érvekre vonatkozó, 4×3-as felosztás második részéről szól ez az epizód, ez pedig nem más, mint az összehasonlítás. A Retorikai Lexikon szerint “a hasonlóság megállapítása alapvető gondolkodási művelet”, amely alapja az előző részben tárgyalt felosztásnak és meghatározásnak is.

Már gyerekként is hasonlítottuk egymáshoz a dolgokat, például amikor az égen látható felhők alakját próbáltuk megfejteni: “az olyan, mint egy csőr nélküli gumikacsa…” Tanulmányaink során irodalomórán (vagy retorikakurzuson) találkozhattunk a hasonlat vagy éppen a metafora fogalmával. Ezek a gondolatalakzatok éppen arra építenek, hogy valamit valamihez hasonlítunk. Az összevetés sokrétű hatással bír: felkelti a figyelmet, bevon, elgondolkodtat, és közel hozza a hallgatóságot a témához.

Összehasonlítás

Érvelésekben gyakran nem fekete és fehér, jó és rossz közül kell választani, hanem két jó közül a jobbat vagy két rossz közül a kevésbé rosszat kellene megtalálni.

Pl. A mozi jobb, mint a színház. Az influenza rosszabb, mint a nátha.

Arisztotelész alapján Cicero több tucat ilyen, általa általánosan érvényesnek vélt megállapítást tesz a TopiCa című művében. Vannak közülük egyértelműek, amelyekre ma is könnyen rábólintanánk:

A kevesebb rossz jobb, mint a több rossz.

A kellemes jobb, mint a kellemetlen.

A befejezett jobb, mint a megkezdett. Continue reading

Az érvforrások antik kategorizálása

Arisztotelész és az alkoholfogyasztás

Az antik érvforrások még ma is használhatóak. Az előző részben eljutottunk az érveléstechnika szívéhez, a külső és a belső érvekhez, és bevezettünk a belső érvek 4×3-as felosztását. Ahogyan ott is írtuk, sokféle kategorizálás létezik. Egy epizód erejéig visszatérünk a kályhához, nézzük meg, hogy hogyan kategorizált 2300 évvel ezelőtt Arisztotelész.

Ő 28 db általános érvforrást nevesít, további felosztás nélkül, tulajdonképpen ömlesztve. Ezek az antik érvforrások azért általánosak, mert Arisztotelész szerint beszédfajtától és műfajtól függetlenül használhatóak. 

Példaként választottunk egy állítást, tételmondatot, miszerint: Az alkoholfogyasztás káros.

Az alábbiakban Arisztotelész érvtípusainak megfelelő példákat mutatunk be. Ezek a pro (tehát a tételmondattal egyetértő) oldalra vonatkoznak, kivéve, ahol ezt odaírtuk. Continue reading

Külső és belső érvek

Az érvek fajtái: a külső és belső érvek a témája Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozata ötödik részének. Az első rész a vitatkozásról, a második rész a meggyőzésről szólt. A harmadik rész a logikai és retorikai érvelést járta körül, a negyedik pedig a hibás érveket.


A legjobb helyek, az érvforrások

A meggyőzés folyamatában a célunk és feladatunk az, hogy bizonyítékokat, azaz érveket sorakoztassunk fel az állításunk igazolására. A nagy kérdés az, hogy hol találjuk az érveket? Ezeket a helyeket nevezzük érvforrásoknak. Quintilianus így fogalmaz:

„Forrásoknak […] nevezem az érvek lelőhelyeit, ahol rejtőzködnek. Ahonnan elő kell őket keresni. […] Nem találsz meg egy adott vadat vagy madarat, ha nem tudod, hol tenyészik és tanyázik. […] Nem található minden érv mindenütt, ezért nem szabad mindenfelé keresnünk. Különben sokat tévedünk, és minden erőfeszítés mellett is csak véletlenül találjuk meg azt, amit nem módszeresen keresünk.”

De mégis, akkor merre induljunk? Amiben a retorikusok zöme egyetért, az a külső és a belső érvek különválasztása. Ez Arisztotelészig vezethető vissza. Ő így fogalmaz:

„A bizonyítékok közül egyesek a rétorikán kívüliek, mások a rétorikán belüliek. Rétorikán kívülieknek nevezem mindazokat, amelyeket nem mi gondolunk ki, hanem már korábban is léteztek: tanúk, a kínzással kicsikart vallomások, a dokumentumok stb. A rétorikán belüliek azok, amelyeket a módszer szolgáltat, és amelyeket mi hozunk létre. Az előbbieket csak alkalmaznunk kell, az utóbbiakat viszont meg kell találnunk.” 

Continue reading

Ballagási beszéd

Ballagási beszéd – minta

Az alábbi mintabeszéd 2024-ben egy erdélyi líceum igazgatójától hangozhat el ballagási beszédként.

Szervusztok, kedves ballagó diákok! Köszöntöm az osztályfőnököket! Üdvözlöm a szülőket, nagyszülőket, hozzátartozókat! És még egyszer szeretettel üdvözöllek benneteket, kedves végzősök!

  1. június 11-én is hasonlóan fülledt kánikula volt. Bocskai nyakkendő, sötét öltöny és 15 kilóval kevesebb volt rajtam. A tűző napon álltunk és szinte ma is érzem, ahogyan az első verejtékcsepp elindult, majd lassan-lassan végiggördült a hátamon. A ballagásomon elhangzott beszédekre egyáltalán nem, arra viszont pontosan emlékszem, hogy az ünnepség végére ingem, zakóm nedvesen tapadt a hátamhoz.

Igazgatóként ma egyet megígérek: rövid leszek! Csupán három dolgot mondok nektek. Három rövid gondolatot.

Az első így hangzik: legyetek jóban önmagatokkal.

Continue reading

A hibás érvek nyomában

A hibás érvek és a manipulatív érvek az érveléstechnikai sorozat negyedik részének fókusza. Pej András retorikatréner nagy alapossággal szedte össze a hibás érvek típusait. A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól, a harmadik rész pedig a logikai és retorikai érvelés közti különbséget mutatta be.


“Ez nem érv!” – halljuk sokszor vitás helyzetekben. De min múlik, hogy valami érvnek számít-e? Mikor beszélhetünk érvelési hibáról? Nem olyan könnyű ez a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik, éppen ezért szentelünk a témának egy külön epizódot.

Mi az érv?

Érv az, ami bizonyítja, alátámasztja az álláspontunkat. A fenti kijelentéssel valójában azt mondja a közlő, hogy nem elég erős az érv (vagy az érvelő hitelessége) ahhoz, hogy bizonyítékként elfogadható legyen. Ettől még lehet érv, csupán gyenge vagy hatástalan.

Az előző részben különbséget tettünk logikai és retorikai érvek között. Az érveléstechnikával foglalkozó szakirodalom jókora hányada mindent, ami nem szükségszerűen igaz és teljesen logikus, azt érvelési hibaként definiál. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb retorikai érvet is hibásnak kellene tekintenünk, hiszen ezek többnyire kvázilogikai, valószínűségi érvek. Ha így tennénk, akkor alig-alig lennének használható és helyes érveink, ráadásul sok időt venne igénybe, mire megalkotjuk ezeket. Az élet ennél gyorsabb és spontánabb, és nem kizárólag logikával győzünk meg másokat. De ez nem baj. Lehet, hogy ugyanaz az érv az egyik beszédhelyzetben teljesen rendben van, a másikban viszont hibásnak tekinthető. Íme egy (fiktív) példa:

“A módszer jól bevált, kutatásokon alapul, és meghozza a kívánt eredményt.”

  • Ha ezt Karikó Katalin covid oltások mRNS-technológiája kapcsán nyilatkozná, akkor ez egy helyes és erős érv lenne, hiszen ő szakértőként nyilvánul meg a témában.
  • Ha ugyanezt a mondatot, szintén covid oltások kapcsán Kiszel Tünde nyilatkozná, akkor már nem bírna akkora meggyőző erővel ez az állítás. Sőt, akár hibásnak is tekinthetnénk, hiszen Kiszel Tünde nem szakértő a témában.
  • Ám, ha Karikó Katalin ugyanezt a mondatot a szentinelézek leghatásosabb integrálási módszeréről mondaná, akkor őt is vádolhatnánk azzal, hogy hibás az érve. Azért kellene elhinni, mert egy Nobel-díjas ember mondta. Bizonyára lennének olyanok, akiket meggyőzne, de ebben az esetben hibásan hivatkoznánk Karikó Katalin tekintélyére, hiszen ebben a témában (vélhetően) ő nem járatos.

Tehát az érvelő személye, a téma, a beszédhelyzet mind-mind befolyásolja, hogy hogyan ítélünk meg egy-egy (akár ugyanazt) az érvet. Lehet erős vagy gyenge, és persze lehet akár hibás is. 

Continue reading

Lábas Viki: Üzenet a tükörből című beszédéről

Lehet-e énekelve szónoki beszédet tartani?

Lábas Viki: Üzenet a tükörből című TED-beszédének elemzése következik.

Ez a beszéd nem olyan, mint a TED beszédek nagy része. Nagyon kevés a beszéd benne. Lábas Viki TEDxLibertyBridgeWomen előadásának címe Üzenet a tükörből. Lábas ezzel egy alkotótábori pillanatra utal, amikor meglátta, hogy ő valójában mennyire törékennyé vált. Azt meséli el, hogy nem azt látta a tükörben, amire ő várt vagy számított, hanem egy teljesen másik kép tárult elé saját magáról.

Panágl Zsófia Gabriellának, a Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónokának beszédelemzése következik: Lábas Viki TED-előadásának elemzése verbális, nonverbális és vokális szempontok alapján.

Verbalitás

Lábas Viki beszédének egésze önreflexióként is értelmezhető, mely több szempontból is kilóg az általam ismert TEDx-es előadások sorából. Az első, és talán legszembetűnőbb mindenképpen az előadás módja. Lábas Viki öt perc és negyven másodperc után már nem beszél, hanem elénekel két hosszabb dalt. Ha arányaiban nézzük, akkor a beszéd az idő egyharmadát, míg a zene a kétharmadát teszi ki. A dalok között ugyan elhangzik egy-két mondat, de ez a rész nem tekinthető önálló beszédnek a klasszikus értelemben, mert, például, nem fogalmaz meg kulcsüzenetet. Ebből kiindulva tehát elemzésem fő fókusza az az öt perc és negyven másodperc lesz, de röviden kitérek majd a dalok közötti konferáló szövegekre is. Continue reading

Brueghel és az aposztrophé

A Retorikai Newseum sorozatban a retorika és a képzőművészet kapcsolatát feszegetjük. Hogyan jelenik meg a nyilvános beszéd festményeken, szobrokon? Mit tudhattak a régi korok nagy művészei, hogy a mai napig szemléljük az alkotásaikat? Hoványi Márton vezető retorikatréner írása következik az aposztrophé alakzatáról id. Pieter Brueghel festménye kapcsán. Continue reading

Ha már szép nem vagy… Szókratész, a csúf

A szépségről elmélkedünk Szókratész, a csúf apropóján a Retorikai Newseumban.

A Retorikaiskola új rovatában képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A sorozat második részében dr. Nagy Fruzsina vezető retorikatréner írt Szókratészről, aki bár az ábrázolások szerint csúf volt, be tudta bizonyítani, hogy ez hasznosabb számára, mint a szépség…

Püthia jóslata

Szókratész egyik gyermekkori barátja, Khairephón fiatal korában elment Delphoibe, hogy megtudakolja a jósoló papnőtől, van-e olyan ember a világon, aki bölcsebb lenne Szókratésznál. A papnő azonban nem ismert egy ilyen személyt sem, ezért a válasza úgy hangzott, hogy nincsen, Szókratész az, aki minden élő ember közül a legbölcsebb (1). Afelől, hogy a Püthia az igazat szólta, és a filozófus a párját ritkította, nem lehet kétségünk; gondolatai a mai napig szerves részét képezik a kultúránknak: az erkölcsi normáinknak, a logikai és ismeretelméleti tudásunknak, a párbeszéd – és vitakészségünknek. Mostanáig a Retorikaiskola 22 tanítványa nyerte el a róla elnevezett díjat, tisztelgésül a „legbölcsebb” előtt, aki a meggyőzést művészi szinten űzte. Continue reading