A Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója és vezetője, Dr. Hoványi Márton 2024. február 27-én habilitált az ELTE-n. Hogy pontosan mi az a habilitáció, hogyan lehetséges 100%-os eredménnyel habilitálni bölcsészettudományból 37 évesen, és mivel járt mindez, arról Dr. habil. Hoványi Márton beszél.
Mi az a habilitáció?
A habilitáció egy latin kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy “képes, alkalmas”. Ez az európai egyetemek által adható legmagasabb cím, amely eredetileg arra hivatott feljogosítani, hogy a megszerzésétől kezdve szabadon hirdethess meg kurzust a hallgatóknak. (Az úgynevezett nagy doktorit az MTA adományozza az arra érdemeseknek, a professzori címet pedig a köztársasági elnök egy másik testület javaslatára.) A mérvadó egyetemeken enélkül egy egyetemi adjunktust sem léptetnek elő docenssé, és Magyarországon a mai napig nem lehet úgy professzor senkiből, hogy ezt Ph.D. utáni lépcsőt ne ugrotta volna meg.
A habilitáció története Németországba vezet vissza, onnan vettük át mi is a modellt. Azt tapasztalták egy idő után a német egyetemeken, hogy felhígul a doktori fokozatot megszerzők szakmai igényessége, ezért egy második, szigorított doktorátusként gondoltak erre a fokozatra, amely már egyértelmű bizonyítéka annak, hogy valaki önállóan, témavezető segítsége nélkül is képes tudományos eredményeket elérni, és az oktatói, előadó képességei is alkalmassá teszik erre a pályára.
Mi mindent figyel a bíráló bizottság a habilitáció során?
A habilitáció folyamata többször, illetve több szinten zajló szakmai ellenőrzés végeredménye. A doktori fokozat megszerzése után öt évvel adható be először, és általában 7–12 hónap alatt fut át a teljes folyamat a fokozatszerzés elindítása után. Egyetemenként változó, hogy pontosan mik a követelmények, de bizonyos elemek mindenhol megvannak. Mivel az ELTE-n szereztem meg a fokozatot, ezt tudom felidézni a legegyszerűbben.
Kell írnod egy könyvet, amely legalább 400 ezer leütésnyi terjedelmű, és önálló tudományos eredményeket publikál. Legalább 18 szaktanulmányt kell megírnod, amelyből minimum 9 a doktori fokozat megszerzése után kell, hogy megjelenjen megfelelő terjedelemben; lektorált, azaz szakmailag nívós folyóiratokban. A tanulmányok közül legalább 3–5 idegen nyelven kell hogy megjelenjen, és másoknak hivatkozniuk kell a tudományos eredményeidre. Magyar és nemzetközi tudományos konferenciákon bizonyítanod kell, hogy előadóképes vagy. Legalább 8 szemeszternyi egyetemi oktatás kell, hogy a hátad mögött legyen és megfelelő számú szakdolgozati témavezetés. Nemzetközi pályázati és kutatói tapasztalatod is kell, hogy legyen.
A legfontosabbak talán ezek, néhány egyéb kritérium is van. Ezeket három egymástól független bíráló ellenőrzi, átvilágítva az összes oktatói és tudományos munkádat (például beleolvasva a munkáidba, és ellenőrizve a hivatkozásokat.) Ha mind a hárman azt mondják, hogy igen, akkor lehet a többivel foglalkozni. A fokozatszerzéshez írt könyvet két bíráló részletesen értékeli, és a végén nyilatkozik, hogy tudományos szempontból megüti-e azt a mércét, hogy továbbléphess.
Ha mind a ketten egybehangzóan igent mondanak, akkor az elején beadott anyagaidból egy másik bizottság átnézi a habilitációra összeállított magyar nyelvű egyetemi kurzustervedet. Ebben a 12–14 előadásból álló szemeszternyi munkából két olyan órát ki kell jelölnöd, amelyeket részletesen is kidolgozva, a habilitációs folyamat végén előadsz. A habilitációs előadások egyike ez a 45 perces megtartott óra lesz, amelyet nemcsak a hét fős szakmai bizottság, hanem a habilitáción résztvevő legalább hét egyetemista is értékel. A retorikai és pedagógiai képességeidet tehát ezen a fórumon, hasonlóan az ókori Athén bírósági gyakorlatához, a szakmabeliek és a hallgatóság egyszerre minősíti.
Ezen kívül a folyamat elején szintén leadott két további témából is egyet választ ugyanez a bizottság. Ezek az aktuális kutatásaidból két különböző téma, amelyeket mindenféle jegyzet és segédanyag felhasználása nélkül, akár prezentációval, akár anélkül, idegen nyelven kell megtartanod. Az ezt követő kérdések és válaszok is az adott nyelven zajlanak. Ennek a minősítése már csak a héttagú bizottság feladata, akik ezen keresztül tesztelik, hogy nemzetközi szempontból is alkalmas vagy-e a kutatói helytállásra. Ennek az egésznek kell összeállnia legalább 67%-ra ahhoz, hogy felterjesszenek a habilitált doktori cím megszerzésére.
Mi volt kihívás számodra a 20 perces idegen nyelvű előadásban?
A Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítójaként és retorikatrénereként több ezer előadással a hátam mögött mit tettem azért, hogy jól sikerüljön a két előadásom közül a rövidebb.
Összesen 35 órát készültem erre a 20 percre.
Természetesen nagyon ritkán készülök ennyit, ezért is érdemes talán bemutatni retorikai szempontból a folyamatot. A bölcsészettudományokon belül korai, ha valaki 37 évesen habilitál. A habilitált doktori cím az egyetemek által adható legmagasabb fokozat, a többi már az MTA dolga. Kifejezetten azt mérik az utolsó állomásán, hogy milyen előadó vagy. Ezért ennek számomra most tétje volt az akadémiai pályámon. A tudományos eredmények és a fokozatszerzéshez készítendő könyv mellett két előadást kell megtartani, ez a második idegen nyelvű, tudományos előadás. Tartottam már tudományos előadást angolul sokszor, sok helyen.
A retorikai specialitása azonban az volt a fenti téten túl, hogy:
1) nem anyanyelvi beszélők előtt kellett tartani, hanem sokféle nyelvi felkészültségű közönség előtt
2) az is szórt volt, hogy a top irodalmártól, az egyetemistákon át a mérnökig rendkívül sokféle volt a közönség összetétele a szakmai tudás szempontjából is
3) 13 év kutatási eredményeiből kellett 20 perces összefoglalót adni
4) elmélet és gyakorlat is meg kellett, hogy jelenjen az eredmények hitelesítésekor.
Hogyan készültél fel az idegen nyelvű előadásra?
Nem írtam meg a szöveget. Minden próbánál és az előadáson is szabadon beszéltem, de a felkészülés minden fázisát kipipáltam. Anyanyelvi beszélők előtt 14x próbáltam el az előadást. Ebből az első 6 egy-egy részletnek a kifejtése volt és a végleges struktúrát 8x adtam elő, az utolsó három alkalommal már csak azzal a fókusszal, hogy a testbeszédem kongruens-e az angol prozódiájával. Nem anyanyelvi, de szakmailag kompetens, angolul jól értő közönség előtt csak a már végleges verziót adtam elő 5 alkalommal. Az elején azt mértem fel, hogy mennyire követhető az előadás tempója és a szakmai tartalom. A további alkalmakon kifejezetten a retorikai benyomások és korrekció volt fókuszban.
A keddi előadás előtt egy héttel a próbaközönségem előtt kétszer is el tudtam mondani 19.30 és 19:55 között úgy az előadást, hogy azt késznek nyilvánítottam. Ekkor kezdtem hozzá a prezentáció készítéséhez. A dizájnt megterveztem diánként és egy grafikussal közösen összeállítottam 6 óra alatt. A végleges diasorral együtt három próbát csináltam. Kedden reggel csukott szemmel is végigmondtam az előadást (21:35 lett). A prezentáció 4 formátumban, 2 laptopon, 1 pendrive-on és a felhőben is mentve volt, QR kóddal kinyomtatva a közönségnek, ha a projektor elromlana. Négy nappal az előadás előtt a helyszínt bejártam, befényképeztem (vö. alább) és azt az előadás előtt alaposan átrendeztem.
A profizmus 95%-nyi felkészülés, 5%-nyi szerencse.
Az említett 45 perces tantermi óra előadásában mi volt számodra kihívás?
Miért volt jelentősége annak, hogy hogyan rendezed be a termet?

Dr. habil. Hoványi Márton habilitációs előadása