Definíció: meghatározás és felosztás

Definíció: minden vitás kérdést ezzel kéne kezdeni. Vagy mégsem? Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozatának 7. részében visszatérünk a jelenbe, a definíciók világába. A sorozat korábbi részei a cikk alján olvashatóak.

Ahhoz, hogy egy nyelvet beszéljünk

A nehezén túl vagyunk. Arisztotelész után visszatérünk a jelenbe. Sok-sok új fogalom bevezetése, rendszerezése, és az érvforrások felkutatása után megpihenhetünk. Ha nem olvastad a cikksorozat 5. részét, akkor érdemes pótolnod, mivel a következő epizódokban az ott megismert 4×3-as rendszert fogjuk mélyebben megvizsgálni, és példákon keresztül érthetőbbé tenni.

Elsőként a meghatározással foglalkozunk. Cicero szerint

“amikor a vitás kérdés egy megnevezés körül forog (…), meghatározáson alapuló ügyállásról beszélünk.”

Persze ő perbeszédek kapcsán mondta ezt, de könnyen belátható, hogy bizony napjainkban is sok vitás helyzet arról szól, hogy mit értünk egy-egy szó alatt. Continue reading

Hogyan segít a Retorikaiskola az álmaid elérésében? – Interjú Salat Emese beszédíróval

Salat Emese másfél évet fektetett abba, hogy a Szónok Születik Retorikaiskola egyéni fejlesztésében részt vegyen. Számára a beszédírói és kommunikációs tréneri képzés különösen komplex folyamat volt. Az ő története inspiráló lehet mindannyiunk számára, még akkor is, ha valakinek nem épp a beszédírás az álma. Salat Emese írásait a blogunkon tudjátok olvasni, egy ballagási mintabeszédet, valamint Oprah Winfrey egyik híres beszédének elemzését. Gratulálunk a képzés lezárásához, és sok sikert kívánunk az álmai megvalósításához!

Mivel kerested meg a Retorikaiskolát, és mi volt az oka, hogy minket választottál?

Alkalmi beszédek írásával szeretnék foglalkozni, ennek a művészetét akartam megtanulni. Dédelgetett álmom egy online beszédírói szolgáltatás mindazoknak, akiknek egy ünnepi eseményen kell felszólalniuk, de valamiért nem tudják megírni a beszédüket. Internetes kereséseim során bukkantam a Retorikaiskola honlapjára. Szimpatikusnak találtam, hogy nemcsak egyéni, hanem online képzést is kínáltak, ami számomra irtó praktikus volt, ugyanis Németországban élek. Ami mégis meggyőzött, hogy az első interjú után nemcsak a beszédíráshoz, hanem a beszéd megtartásához, sőt még a vállalkozásindításhoz és -működtetéshez is ajánlottak segítséget.  Continue reading

Oprah Winfrey beszéde a 2018-as Golden Globe díjátadón

 Oprah Winfrey beszéde 2018-ban nagy hatást keltett a Golden Globe-díjátadón, de ma is sokat tanulhatunk belőle. A beszéd nincs feliratozva, a magyar fordítás itt, az angol szöveg itt olvasható. A Retorikaiskola beszédíró és kommunikációs képzésében részt vevő tanítványunk, Salat Emese beszédelemzése. A szöveget a képzés vezetője, Dr. habil. Hoványi Márton, valamint a Retorikaiskola szerkesztője, Stenszky Cecília szerkesztette.

         Amikor Oprah Winfrey 2018-ban a Golden Globe színpadára lépett, hogy első fekete nőként átvegye a Cecil B. DeMille-életműdíjat, kilenc perces beszéde alatt többször is álló ováció tört ki. Az elnyomó hatalmak ideje lejárt! – fogalmazta meg fő üzenetét, illetve reményét, hogy új nap kel fel a horizonton. Az eredeti szöveg magyar fordításából is felsejlik, hogy Oprah nem egy hagyományos köszönőbeszédet tartott. Mit tudott hát ez a megszólalás, amelyet azóta is a legerősebb kortárs beszédek között emlegetnek? Continue reading

Biztos, hogy igaz? – Logikai és retorikai érvelés

Retorikai érvelés, logikai érvelés, egyáltalán, hogyan érvelünk? Érveléstechnikai sorozatunk harmadik részében végre előkerülnek az érvek.  E tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki az érvek és a viták világában. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól.

Biztos, hogy igaz?

Amikor az érveléstechnika szóba kerül, sokan azonnal Spock-ra asszociálnak a Star Trek-ből, aki a végtelenül logikus “érvelőgép” megtestesítője. Azt gondolhatják, hogy az érvelés bizonyára csak a kiváltságosok számára elsajátítható képesség, és csak azoknak megy jól, akik a logikával jó viszonyt ápolnak. Részben persze igazuk van, hiszen szükség van arra, hogy a gondolataink egymásból helyesen következzenek, és értse a hallgatóság a gondolatmenetet. Emellett nem árt, ha a logikátlanságokat észrevesszük másoknál, mi magunk pedig elkerüljük ezeket. Ez a fajta érvelés szükségszerű következtetésekre jut, amelyek igen erőteljes bizonyítékai az álláspontunk helyességének. Continue reading

Vitatkozunk?

Vitatkozunk? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.

Különbséget fogunk tenni logikai és retorikai érvek között. Utánajárunk, hogy mik a külső és mik a belső érvek. Megismerkedünk az érvelési hibákkal. Elkalandozunk egészen az érvforrásokig, ami tulajdonképpen az eredője lesz az érveléstechnikának, hiszen ezek azok a helyek, ahonnan a bizonyítékainkat vehetjük. És persze sok-sok példán keresztül fogunk ismerkedni ezzel a már-már beláthatatlanul összetett, és végtelen lehetőséget tartogató területtel.

Continue reading

Az ember hűséges négylábú társa: az asztal. Caravaggio: Máté elhívatása

A Retorikai Newseum decemberi részében egy fontos nonverbális kommunikációs eszközről lesz szó: a térhasználatról. Dömény Gábor, a Retorikaiskola trénere Caravaggio: Máté elhívatása című képét elemzi – többek között a tárgyalástechnika szempontjából.

„Isten hozott! Foglalj helyet.” – „Nem halogathatjuk tovább, ezt meg kell beszélnünk. Üljünk le!” – „Az anyakönyvvezető asztalán aláírtuk: házasok vagyunk.”

Igen, életünkben fontos szerep jut az asztalnak, mert olyasmire képes, amiről bútortársai legfeljebb csak álmodozhatnak: szinte bárhol ott lehet velünk. Azonban az asztal ember nélkül csupán asztal: nem több élettelen anyagnál. E tárgy az emberi kultúra viszonyában kel életre. Amikor az ünnep fénypontján vacsorázni megyünk a szeretteinkkel, nem fadarabok, szegecsek és illesztétek egyvelegét láthatjuk az asztalban, hanem például a stabilitást, az átláthatóságot, a közösséget.

Continue reading

Szónokképzés titkos napló IV.

A szónokképzés titkos napló IV., utolsó része következik. A napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második részben és a mostani, a titkos napló III. részében már másfajta kihívások vártak a szónokjelöltekre, és végül most, a titkos napló IV. részében az utolsó etapról és a képzést lezáró gáláról lesz szó.

Kedves naplóm!

Mindig újra és újra bebizonyosodik, hogy ez a mini közösség megtartó erővel bír. Kihívások elé állította az egyik tagunkat, és valószínűleg sokkal hosszabban beszéltünk erről a kihívásról, ami az etapzáróhoz kapcsolódott, mint eredetileg terveztük. De csak ez volt az előrefelé vezető út. Az elméleti tudást – nagylányok vagyunk – magunk is meg tudjuk ismerni egyedül, de a támogatás csak csoportban működik. Mi, csoporttagok is értő figyelemmel voltunk jelen, úgy támogattuk őt, hiszen csak úgy lehet jelen lenni a tudásátadásnál, ha nem kattognak a fejünkben más dolgok. Az alkalom végére mindannyian nagy sóhajjal búcsúztunk a zárókörben: a belső feszültséget, amely transzparens módon megjelent, közösen feloldottuk, és ez legalább olyan nagy élmény volt szerintem mindannyiunknak, mint maguk a gyakorlatok és a közösen összeszedett, reflektált tudásanyag mondjuk a testbeszédről.  Continue reading

Mini alakzatlexikon II.

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin Mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon II. szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk. Az első részben az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg.

Mini alakzatlexikon II.

Szójáték

A szójáték definíció szerint „azonos vagy hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szavak váratlan társítása: egymásmellettisége, összevonása vagy felcserélése.” Sokféle megnyilvánulási módja van, és több más alakzatra is ráépülhet, de mégis érdemes önállóan szót ejteni róla, mert sokszor találkozhatunk vele a mindennapokban.

Continue reading

Titkos napló a szónokképzésről III.

A titkos napló folytatódik: a szónokképzésbe ezúttal is belülről pillanthatunk be. A titkos napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második részében már másfajta kihívások várnak a szónokjelöltekre, amelyeket megugorni bátorságba telik, de mind a színpadra állásban, mind az önismeretben gyarapodtak a szónokjelöltek.

Kedves Naplóm!

Annyira pörögnek a dolgok, hogy el is hanyagoltalak egy kicsit. Már a harmadik etapnál járunk, és ezúttal a prezentáció technikáját tanuljuk. Van mit tanulni! Én nagyon régen csináltam bármilyen prezentációt, és úgy voltam vele, hogy nincs is hozzá különösebb affinitásom. Többen a kurzustagok közül nálam gyakorlottabbak, de azt kell mondjam, valamennyiünknek kihívás. 

Continue reading

Mini alakzatlexikon I.

Mini alakzatlexikon

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin Mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, és Pej Andris retorikatrénerünk gondos gyűjtőmunkáján alapszik. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk.

Continue reading