Az ékesszólással igenis foglalkozni kell, mégpedig igencsak eltökélten, hogy a gonosztevők a derék emberek rovására és mindannyiunk közös vesztére el ne hatalmasodjanak; kivált, hogy ez az egyetlen tudomány, amely a magánéletre és a közéletre egyaránt óriási hatással van.

Cicero nyomában – szeminárium

2021 tavaszán a Retorikaiskola történetében először nyitottuk meg a belsős trénerképzésünk kapuit más kommunikációs képzések vezetői előtt. A trénerképzésünk elméleti moduljából ez egy Cicero-szövegolvasó szeminárium volt. Dr. Hoványi Márton vezetésével három kommunikációs tréner hétről-hétre találkozott és gondolkodott közösen Marcus Tullius Cicero A feltalálásról (De inventione) című művéről. Minden alkalom előtt más-más szövegrészletet olvastunk el. Ezeket közösen értelmeztük és megnéztük, hogy Cicero több mint 2000 éves gondolataiból ma mit tudunk alkalmazni. A kurzust záró körkérdéseinkre a résztvevők válaszoltak.

Dr. Kovács Flóra, a Jogában áll beszélni alapító trénereként és ex-jogászként joghallgatókkal és jogászokkal dolgozik együtt. Két fő tréningtípus közül választhatnak az érdeklődők: kommunikációs és szakvizsga-felkészítő tréning. A tréningek  nagyon különbözőek, de a küldetésük azonos: a jogi területen tanulók és dolgozók, akik elvárásokkal teli mindennapokat élnek meg, egy támogató környezetben a saját erejükre leljenek és elhiggyék, bármilyen helyzetről is legyen szó – nekik jogukban áll beszélni.

Dr. Németh Zoltán, Dr. Prezi, felsővezetők prezentációs trénere, Toastmasters- és TEDx-előadó, akit a legfoglalkoztatottabb prezentációs trénernek tartanak Magyarországon. Retorikaklub alapító, TEDx-felkészítő, több kiváló szakkönyv szerzője.

Pej András, a Szónok Születik Retorikaiskola trénere.

Miért olvasol Cicerót?

Flóra: Cicero kora egyik legnagyobb szónoka volt, aki – az én életemben is oly fontos szerepet játszó két terület, – a jogi és a kommunikációs terület magas szintű művelője volt. Elsődlegesen tehát tanulni szerettem volna Cicerótól. Másrészt olyan kérdésekre kerestem a választ a szeminárium által, mint: vajon léteznek örök érvényű igazságok a retorikában? Vannak olyan stratégiák, amelyek ma is használhatóak érvelési, vita vagy előadói helyzetben? A Cicero-korabeli kihívásokra a mai kor trénereként hogyan reagálnék? A képzés annak tere volt, hogy a folyamati közös munkában ezekre a kérdésekre megérhessenek a saját válaszaim.

Zoli: Az ősi forrásból tanulni, azoktól, akiknek még volt ideje sokat gondolkozni, így mélyre jutni.

Andris: A Retorikaiskolában sok szállal kötődünk az antik szerzőkhöz, hiszen rengeteget tanulhatunk tőlük. Cicero műveivel korábban csak egy-két szemelvényen keresztül találkoztam, így örültem annak, hogy végre jobban elmélyülhetek, legalább az egyikben. Az külön öröm volt, hogy Marci szemináriumvezetőként segített kontextusba helyezni és értelmezni a bonyolultabb részeket. A De inventione-ben sok szó esik a bizonyításról és a cáfolatról, ez pedig alapos tudással vértezett fel az érvelés és a meggyőzés összetett világában. Cicero legtöbb gondolata ma is aktuális, jól használható, sőt, időnként még gyakorlatias is, emiatt hasznos volt megismerni ezeket.

 

Mi adott neked a legtöbbet a kurzus folyamán?

Flóra: Egyik kedvenc idézetem a De inventione című műből: “Nem a hiányos tudás a szégyen, hanem a hiányos tudáshoz való korlátolt és csökönyös ragaszkodás.” A folyamatos fejlődés útján vagyok én magam is és külön hálás vagyok, hogy úgy élhetem a mindennapjaimat, hogy a tréningjeimen fejlődni vágyó joghallgatókkal és jogászokkal találkozhatok.

Zoli: A végén jött elő: nem a célok a fontosak, miközben előadásra készülök, hanem a közönségem vágyai!

Andris: A legtöbbet számomra a kurzus folyamán a többi résztvevővel folytatott eszmecsere adta. Máshonnan érkeztünk, és jó volt együtt gondolkodni ezzel a heterogén társasággal. Ha Cicero-tól kéne egy számomra fontos gondolatot idézzek, akkor az nekem is az lenne, mint Flórának: “Nem a hiányos tudás a szégyen, hanem a hiányos tudáshoz való korlátolt és csökönyös ragaszkodás.”