…ille se profecisse sciat, cui Cicero valde placebit.

Quintiliantus, Institutio oratoria X. 1. 112.[1]

A De inventione, magyarul A feltalálásról című munka, Marcus Tullius Cicero fiatalkori, első retorikaelméleti írása. A latin nyelvű retorikaelmélet egyik klasszikus darabja a későbbi latin nyelvű szerzők (pl. Quintilianus) állandó hivatkozási alapja lesz ez az írás. Eredetileg egy hosszabb, a szónoki feladatok mindegyikét magábafoglaló munka első tagja lett volna, a többi részt azonban nem készítette el a szerző. Ez a mű még nem dialógus formában íródott, ami azt is jelzi, hogy Cicero kezdőknek szánta, ezért alkalmas arra, hogy ha valaki a retorikában járatlan emberekkel dolgozik, bevezesse őket a beszédre való felkészülés első állomásaiba. A kezdőknek szánt műfaji sajátosságok ellenére a Rhetorica ad Herennium című, nagyjából ugyanakkor, a Kr. e 80-as években készült művel együtt a De inventione az antikvitás, a középkor, sőt még a reneszánsz idején is a legmeghatározóbb retorikai bevezetőnek számított, ha valaki szöveget akart alkotni (akár levélre, akár szépirodalmi műre, akár nyilvános beszédre gondolunk). Retorikai trénerképzésünkben a klasszikus retorikaelmélet talán egyik legfontosabb forrásának a szoros olvasására vállalkozunk, annak történeti, nyelvi és elméleti megközelítésével átfogó feldolgozást kínálva a szeminárium résztvevőinek. A klasszikus ismereteket folyamatosan ütköztetjük a kortárs kommunikációs ismeretekkel, hogy a kommunikációs tréneri munkában azonnal hasznosítható tudásként jelenjen meg a cicerói műveltség.

A szemináriumi munka felépítése

1. Retorikatörténeti bevezető arról, hogy Cicero hova helyezhető az antik retorikaelméleti írók sorában. Bevezetés Cicero életművébe: a De inventione keletkezési körülményei, felépítése és műfaja.
2. Az ékesszólásról általában – De inv. 1–7. caput – Kortárs kérdés: mi a retorika haszna a XXI. században?
3. A négy ügyállás; a klasszikus szónoki beszéd részei I. – De inv. I. liber 8–21. caput – Kortárs szempont: egy hatásos nyilvános beszéd vagy szövegépítés struktúrája
4. A klasszikus szónoki beszéd részei II. – De inv. I. liber 22–30. caput
5. A klasszikus szónoki beszéd részei III. – De inv. I. liber 31–41. caput
6. A klasszikus szónoki beszéd részei IV. – De inv. I. liber 42–51. caput
7. A klasszikus szónoki beszéd részei V. és a liber primus összefoglalása I. liber– De inv. I. liber 52–56. caput
8. Bevezetés a második könyvhöz, beszédfajták meghatározása és a törvényszéki beszédek ismérvei I. – De inv. II. liber 1–4. caput – Kortárs szempont: a perbeszédek műfaji sajátosságai és más nyilvános megszólalások meggyőző erejének az összehasonlítása
9. A törvényszéki beszédek ismérvei II. – De inv. II. liber 5–20. caput
10. A törvényszéki beszédek ismérvei III. – De inv. II. liber 21–39. caput
11. A törvényszéki beszédek ismérvei IV. – De inv. II. liber 40–49. caput
12. A vita, a meghatározás, a tanácsadó és bemutató beszédek ismérvei, a mű összefoglalása – De inv. II. liber 50–59. caput – Kortárs szempont: a beszédek feloszthatósága és a műfajok taníthatósága a tréneri munka során.

Létszám és időpont

A hatékony szövegértelmező munka kis létszámot kíván, ezért 2, vagy legfeljebb 3 külső résztvevőt tudunk fogadni. Péntekenként 18.20–19.00-ig tartjuk a kurzust, az első alkalom időpontja: 2021. február 19.

A szeminárium vezetője

Dr. Hoványi Márton vezető retorikatréner (hovanyi.marton@retorikaiskola.hu)

Részvétel díja

A retorikaiskola trénereinek ingyenes. Külsős kommunikációs szakembereknek 10.000 Ft/alkalom a kurzus díja. Egy-egy alkalomra vásárolt olvasójegy mellett, egész féléves olvasói bérlet is váltható, ami 100.000 Ft-ba kerül.

Jelentkezés

Ide kattintva: https://forms.gle/PSi6CWCJESmzheEu9

Irodalom

Adamik Tamás, Római irodalom az aranykorban, Pécs, 1994, 11–35.

T. Cicero, A feltalálásról = Uő., Összes retorikaelméleti művei, szerk. Adamik Tamás, ford. Simon L. Zoltán et al., Kalligram, Pozsony, 2012, 81–199. (Latin nyelvtudás nem szükséges a kurzushoz.)

Latin szöveg: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A2008.01.0683

Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok II., ford. Máthé Elek, Helikon, Budapest, 1978 (Bibliotheca Classica), 363–412.

[1] „…az tudja magáról, hogy előre haladt, akinek Cicero nagyon tetszik.” Quintilianus, Szónoklattan, ford. Simon L. Zoltán et al., Kalligram, Pozsony, 2008, 675.