Áder János újévi beszéde – 2017

Áder János 2017-es újévi beszédével ötödik elnöki évébe lépett. Beszédének kulcsüzenetei között felismerhettük beiktatási beszédének egyik vezérmotívumát, a teljesítmény és a munka megbecsülését. Retorikai szempontból ez az öt év egyértelmű fejlődést hozott több területen is Áder János számára, mégsem tudott belépni a nagy hatású magyar szónokok sorába ennyi idő alatt. Elemzésünk alapjául az alábbi felvételt választottuk, a hivatalos verziót pedig az elnöki hivatal itt tette közzé.

 ader-janos-ujevi-koszontoje

Nyakkendő, frizura és bajusz – vizualitás

A szónok és jeltolmácsa ismét jó térelrendezésben, kellő távolságban, megfelelő helyen álltak egymáshoz képest. A megszokott tér látványát elsőként az öltözék 2017-es sajátosságai kezdték el uralni. Weisz Fanni ruhája ismét elegáns volt és bár a ruhaválasztás kevésbé visszafogott, mint a 2016-os esetén, a sállá tekeredő ruhafelső íve ízléses dinamikát kölcsönzött a vizuális benyomásnak, miközben ugyanez az ív jól irányította a nézők figyelmét Áder János felé. A kontyba tűzött haj a korábban kiengedett viseletnél visszafogottabb, szintén az elnöki beszélőt előtérbe engedő választásnak mondható. Az áttetsző körömlakk is ugyanezt a visszafogottságot erősítette. A fekete szemkiemelés és az aranysárga fülbevaló a frizurával és Áder János öltöny-nyakkendő kettősével is harmonizált. Áder János nyakkendő választása az ünnepi pillanathoz illő volt, igaz, továbbra sem tudta felülmúlni a 2014-es nyakkendő árnyalatát.

A szónok frizurája hajszálpontosan megegyezett a tavalyival, az idei évben azonban előnytelenül fésült bajuszviselete a bal felső ajakra rendezetlenül rátévedt, ami a beszéd végére érve (pl. 5:25) már zavaróvá vált. És bár a nyitó képben pozitívan értékelhető Weisz Fanni ruhájának a nézői jobbról balra ívelő vonala, ez a későbbiekben olyasmit emel ki, ami aszimmetrikusan megdönti a látvány egészét. Ahogy ugyanis Áder János a beszéd közben még mindig tendenciózusan balra dönti a fejét és a száj tájolásában már kevésbé, de a szemöldökhasználatban továbbra is kitartóan a jobbat felemelve, mintegy lejtőt képez arcjátékával a nézői bal felső saroktól a jobb alsó felé, így – pontosan az említett ruhaív által – meghosszabbítást nyer és a kettő együtt aránytalan dőlésszöget kölcsönös a látvány egészének például 2:01 és 2:13 között vagy 3:23 és 3:32 között. Ezzel át is térhetünk a mimika elemzésére.

Ajaknedvesítés, szemöldökjáték és mosoly

A legfontosabb mimikai előrelépést az elmúlt évekhez képest valamivel gyakoribb és kitartóbb mosoly hozta meg az elnöki, újévi pohárköszöntők sorában. A beszéd kezdetén is felhőtlen homlokkal, szimpatikusan mértéktartó mosollyal köszöntötte nézőit Áder János és a beszéd végén majdnem fél percen keresztül (4:57-5:22) kitartott mosolygós zárással nyerte meg a jóindulatot. Artikulációja évről évre tudatosan egyre nyitottabbá vált a köztársasági elnökünknek. Tavaly és idén is egyértelműen az ajakréses “e” és “é” hangokkal foglalkozott a legtöbbet. Amikor ez beépült, harmonikus és természetes hatást kölcsönzött a jól artikulált hangoknak, azonban többször is érzékelhető, hogy az ajakkerekítéses hangok formálásához képest, az ajakrésesek még mesterkélt nyitás árán (1:01, 2:36, 3:01, 4:13), csak félúton vannak az optimális megoldás felé vezető úton. Ilyenkor vész el a mimika harmóniája, hiszen az ajakréses szájnyitást szűkre húzott szemhunyor és az arc ráncgazdag játéka teszi túlzóvá. Fokozottan figyelt a szónok a számnevek kiejtésekor a megfelelő artikulációra (pl. 0:39), többször sikerrel, de az évfordulók sorolásakor valamelyest kiszámíthatóan. Tehát már minden artikuláció sikeres az érthetőség szempontjából, de még közel sem természetes minden.

Alig észrevehető ajaknedvesítésre lehetünk figyelmesek a beszéd során kétszer: 1:38-nál és 3:18-nál. Utóbbit követően egyértelművé válik a lopva végzett feszültségoldás motivációja, hiszen 3:49-től a száj izgalomra utaló szárazsága is jelentkezik rövidebb időre. Ekkor tart olyan részeknél a szónok, amelyek alighanem távol állnak eredeti mondanivalójától, például számára is relatíve új információk átadása állhat az átmeneti zavar hátterében. A szemöldökjáték sikere szinte mindig összefügg az alapvetően passzivitásra ítélt bal szemöldök aktivizálásával. Akár a jobb szemöldök önálló (3:04), akár a két szemöldök páros játéka (3:35) eredményesen tudja oldani a szigorú mimika monotonitását. Végül most is elmondható, hogy amikor a verbális és nonverbális üzenet egymásnak ellentmondó (pl. 5:00), a hallgatóság számára kevésbé befogadható a “jókedv” és a “gondtalan ünneplés” elnöki üzenete. Amikor összeér az ünnepi gondolat és a mimika, akkor válik mozgósítóvá a szónoklat most is (pl. 5:06-tól).

Zárásként a kulcsüzenetekről

Döntés kérdése, hogy az újévi elnöki köszöntőt elsősorban az éjfélkor ünneplőknek, vagy az év során azt visszanéző, utókornak szánja-e a szónok. Mind a két szempont érvényesült, de hangsúlyosabban az utóbbinak kedvezett ez a beszéd. Ezért kevésbé az ünneplés és a fordulópont, sokkal inkább az összegzés és az előretekintő üzenet dominált, az emiatt is komolyabb stílusú beszédben. Egy belső keretet, úgynevezett inklúziót használt a szónok, amikor a 0:16-nál megjelenő teljesítmény megbecsüléséről szóló gondolatra a Deáktól vett idézettel felelt 4:37-től kezdve. Ez a belső keret, ahogy fentebb már jeleztük, kétszeres visszautalásként is érthető Áder János beiktatási beszédére. Hatásos szónoki fogásként nyomatékosítja az ünnepi beszéd műfajába kevésbé, a programadóéba annál jobban illő kulcsüzenetet.

Az időérzékelés szempontjából kiemelt beszédhelyzet jó érzékkel tért ki a múlt és a jövő kérdéseire. Múltat összegző gondolataiban a kettős mérleg mégis a negatívumok felé dőlt. Ez annak köszönhető, hogy konkrét személyeket (Kertész Imre, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán halála) csak a negatív mérlegvonás tartalmazott, a pozitívumokat ehhez képest általánosabban, tulajdonnevek nélkül sorolta fel (pl. olimpikonok Hosszú Katinka etc. helyett). Ez az apró különbség a hallgatóság figyelmét erősebben vonzza a negatív emlékek felé, amit valamelyes szelídített a halált felülmúló értékmegőrzés gondolata.

Összegezve az eddigieket, elmondhatjuk, hogy a 2017-es beszéd kulcsüzenetei inkább negatív hangoltságúak voltak, miközben a komor alaptónust, sikeresen kezdte el oldani a harmonikus arcjáték több ponton is. A beszéd akkor válhatott volna igazán emlékezetessé, ha a természetesség végig jellemzi a szónokot és képes az összegző-előretekintő üzenetekbe valamivel többet elegyíteni az ünnep hangulatából.

Retorikaiskolánk is boldog új évet és a kommunikációban rejlő lehetőségek kamatoztatását kíván mindenkinek!

Ader_Wiesz_ujevi_koccintasa_2017_forras_magyaridok.jpg

BÚÉK! A kép forrása: Magyar Idők online

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s