Raffaello: Az athéni iskola

Raffaello: Az athéni iskola, avagy 2000 év 2 mozdulatban

Vajon hogy festene, ha retorika legmarkánsabb alakjait láthatnánk egy időben egy teremben? Minden bizonnyal nehéz lenne a válogatás, ki is kapjon meghívót erre az idillikus találkozóra, és persze az is fejtörést jelentene, hogy milyen harapnivalót szolgáljunk fel, hisz eltérő korokból érkező, merőben eltérő ízlésű emberekkel nem lenne egyszerű dolgunk. Dömény Gábor retorikatréner és művészettörténész elemzése Az athéni iskola című Raffaello-képről, a Retorikai Newseum sorozatban.

Continue reading

Athéni tanulmányút a Retorikaiskolával

A Szónok Születik Retorikaiskola 2023-ban ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. A jubileumi programok egyik kiemelkedő eseményeként „vissza a gyökerekhez” mottóval a retorika bölcsőjéhez, az athéni Akropoliszhoz szervezünk kultúrtörténeti utazást és egyedi retorikaképzést. A célunk az, hogy egy legalább nyolcfős, heterogén felkészültségű csoport számára biztosítsunk élményszerű retorikaképzést. A kezdőktől a kiváló szónoki szinten át egészen a mesterszinten állókig egy olyan speciális képzést nyújtunk a velünk tartóknak, amelyben differenciáltan mindenki előre tud lépni a retorikájában. Ezen túl bevezetést adunk az antik görög kultúrába és nyelvbe is, illetve egy kultúrtörténeti előadásban felrakjuk a térképre azt, ami Athén és a retorika kapcsán az alapműveltség részét képezi. A képzések délelőttönként zajlanak és a délutánokat ki-ki szabadon töltheti el a vacsoráig, amelyek a reggelihez hasonlóan közösségben zajlanak, mert szokásunkhoz híven azt is építeni akarunk.

Continue reading

Ha már szép nem vagy… Szókratész, a csúf

A szépségről elmélkedünk Szókratész, a csúf apropóján a Retorikai Newseumban.

A Retorikaiskola új rovatában képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A sorozat második részében dr. Nagy Fruzsina vezető retorikatréner írt Szókratészről, aki bár az ábrázolások szerint csúf volt, be tudta bizonyítani, hogy ez hasznosabb számára, mint a szépség…

Püthia jóslata

Szókratész egyik gyermekkori barátja, Khairephón fiatal korában elment Delphoibe, hogy megtudakolja a jósoló papnőtől, van-e olyan ember a világon, aki bölcsebb lenne Szókratésznál. A papnő azonban nem ismert egy ilyen személyt sem, ezért a válasza úgy hangzott, hogy nincsen, Szókratész az, aki minden élő ember közül a legbölcsebb (1). Afelől, hogy a Püthia az igazat szólta, és a filozófus a párját ritkította, nem lehet kétségünk; gondolatai a mai napig szerves részét képezik a kultúránknak: az erkölcsi normáinknak, a logikai és ismeretelméleti tudásunknak, a párbeszéd – és vitakészségünknek. Mostanáig a Retorikaiskola 22 tanítványa nyerte el a róla elnevezett díjat, tisztelgésül a „legbölcsebb” előtt, aki a meggyőzést művészi szinten űzte. Continue reading

A néma és a beszélő szobrok

Néma szobrok és beszélő szobrok vannak a fókuszban a Retorikaiskola új sorozatának első darabjában. A Retorikai Newseumban képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A beszélő szobrok kapcsán a mellszobrok beszédességéről Dömény Gábor retorikatréner írt számunkra, bővítve a képzőművészeti ismereteinket.

Continue reading

Szónokképzés titkos napló IV.

A szónokképzés titkos napló IV., utolsó része következik. A napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második részben és a mostani, a titkos napló III. részében már másfajta kihívások vártak a szónokjelöltekre, és végül most, a titkos napló IV. részében az utolsó etapról és a képzést lezáró gáláról lesz szó.

Kedves naplóm!

Mindig újra és újra bebizonyosodik, hogy ez a mini közösség megtartó erővel bír. Kihívások elé állította az egyik tagunkat, és valószínűleg sokkal hosszabban beszéltünk erről a kihívásról, ami az etapzáróhoz kapcsolódott, mint eredetileg terveztük. De csak ez volt az előrefelé vezető út. Az elméleti tudást – nagylányok vagyunk – magunk is meg tudjuk ismerni egyedül, de a támogatás csak csoportban működik. Mi, csoporttagok is értő figyelemmel voltunk jelen, úgy támogattuk őt, hiszen csak úgy lehet jelen lenni a tudásátadásnál, ha nem kattognak a fejünkben más dolgok. Az alkalom végére mindannyian nagy sóhajjal búcsúztunk a zárókörben: a belső feszültséget, amely transzparens módon megjelent, közösen feloldottuk, és ez legalább olyan nagy élmény volt szerintem mindannyiunknak, mint maguk a gyakorlatok és a közösen összeszedett, reflektált tudásanyag mondjuk a testbeszédről.  Continue reading

Mini alakzatlexikon IV.

A mini alakzatlexikon IV., lezáró része következik. Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek.

A mini alakzatlexikon I. részében az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg. A III. részben  a felkiáltás, az irónia és az enigma került terítékre. Most pedig az alakzatlexikon IV. részében két mesterszinten alkalmazható eszköz következik.

Continue reading

Mini alakzatlexikon III.

Mini alakzatlexikon III. rész

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon II. szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk. A mini alakzatlexikon első részében az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg.

Az alakzatok, szóképek közül most három, a mindennapokban is használt, de egy beszédben feltűnő alakzatot mutatunk be: a felkiáltást, az iróniát és az enigmát. Használatukhoz megfigyelés, gyakorlás és tudatosság szükséges, de alkalmazásukkal fokozott hatást érhetünk el a hallgatóságban. Az itt következő alakzatokat általában a Kiváló Szónokképzésen tanítjuk.

Felkiáltás

A felkiáltás (vagy exklamáció) retorikailag hatásos, érzéseket, érzelmeket kifejező megnyilvánulás. Ez történhet érzelmi töltésű szavak, illetve megformálás segítségével, vagy indulatszók beillesztésével is. Hangzásban a megemelt hangfekvés, a nagyobb nyomaték, az élénkebb mondatdallam jellemzi, írásban a felkiáltójel.

Continue reading

Mini alakzatlexikon II.

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin Mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon II. szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk. Az első részben az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg.

Mini alakzatlexikon II.

Szójáték

A szójáték definíció szerint „azonos vagy hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szavak váratlan társítása: egymásmellettisége, összevonása vagy felcserélése.” Sokféle megnyilvánulási módja van, és több más alakzatra is ráépülhet, de mégis érdemes önállóan szót ejteni róla, mert sokszor találkozhatunk vele a mindennapokban.

Continue reading

Titkos napló a szónokképzésről III.

A titkos napló III. résszel folytatódik: a szónokképzésbe ezúttal belülről pillanthatunk be. A titkos napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második részben és a mostani, a titkos napló III. részében már másfajta kihívások várnak a szónokjelöltekre, amelyeket megugorni bátorságba telik, de mind a színpadra állásban, mind az önismeretben gyarapodtak a szónokjelöltek.

Kedves Naplóm!

Annyira pörögnek a dolgok, hogy el is hanyagoltalak egy kicsit. Már a harmadik etapnál járunk, és ezúttal a prezentáció technikáját tanuljuk. Van mit tanulni! Én nagyon régen csináltam bármilyen prezentációt, és úgy voltam vele, hogy nincs is hozzá különösebb affinitásom. Többen a kurzustagok közül nálam gyakorlottabbak, de azt kell mondjam, valamennyiünknek kihívás. 

Continue reading