Hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát?

Retorikai elemzésünk az Egyesült Államok elnökének tegnapi televíziós bejelentéséről készült. Joe Biden egy több hónapig tartó CIA akció sikeréről tájékoztatta Amerikát és a világot 2022. augusztus 1-jén. A beszéd legérzékletesebb, érzelmi hatáskeltés szempontjából kifejezetten tanulságos kommunikációját két kameraállásból is érdemes figyelemmel követni: a Fox csatornáján szemből, a Fehér Ház csatornáján oldalról. Az időbélyegeknél az előbbit F-fel, utóbbit WH rövidítéssel jelöljük.

Egyetlen mozzanatra koncentrálunk ebben a beszédelemzésben, ez pedig az a momentum (F 2:09–2:20 és WH 2:03–2:14), amikor az al-Káida vezetőjét sikeresen likvidáló akció bejelentésének az érzelmi tetőpontját teremti meg a szónok. Az ebben a 11 másodpercben elhangzottakat így lehetne magyarul tolmácsolni:

Nem számít, hogy mennyi időbe kerül […],

nem számít, hogy hol bujkáltok […],

ha veszéllyel fenyegetitek a népünket, az Egyesült Államok meg fog találni […] és el fog intézni benneteket.

Amiért működik az érzelmi ráhatás

Az angol grammatika sajátosságaként a többes szám második és az egyes szám második személy egyszerre érthető a “you are” kifejezés alatt, így a terroristáknak és napjaink külpolitikai helyzetét figyelembe véve, akár az USA minden más ellenségének személyesen és kollektíven is intézett szavakként érthetőek a beszédnek ezek a verbális gesztusai. A kimondott szavak erejét ezen a kétszeres megszólításon túl az is adja, hogy a “no matter/nem számít” kétszeres megismétlése, a kétféle mellékmondat zárásnak köszönhetően az egyszerű parallelizmusból fokozássá válik. Először az időre, aztán a helyre mutató fokozás a tér-idő két klasszikus dimenziójának kizárásával készíti elő a soron következő főmondat hatását. A szövegben rejlő párhuzamok első két tagjára szimmetrikusan felel a főmondat kettős fenyegetése: “meg fog találni és el fog intézni”.

Érdemes arra is felfigyelni, hogy a beszéd során többször is a saját parancsnoki szerepe miatt egyes szám első személyben fogalmazó elnök, a főmondat alanyául az Egyesült Államokat tette meg ezen a ponton. Ezzel erős, a fenyegetést tovább fokozó ellentétet képzett, ezt sugallván: te támadsz minket egyedül, egy egész ország áll majd bosszút rajtad. A helyre utaló, második mellékmondatra (nem számít, hogy hol bujkáltok) felel a főmondati állítások közül az első (meg fog találni az USA). Keretes szerkezetként pedig összeolvasható a megnyilatkozás legelső és legutolsó tagmondata, az üzenetet mintegy bilincsbe zárva : “Nem számít, hogy mennyi időbe kerül… az USA el fog intézni benneteket.”

Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében.

Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében. Fotó: The Guardian

A verbális kommunikáció nem érne annyit, ha a beszéd hangzó részét rosszul képezné az Egyesült Államok elnöke. Biden a fordításban három ponttal jelzett helyeken hatásszünetet tart, egyik sem éri el, de megközelíti a teljes másodpercet, és általában is kimért, a természetes beszédtempójához viszonyítva lassú és tagolt sebességgel formálja szavait. Az angol nyelv prozódiájának megfelelően, de ezen felül enyhe hangerő fokozással és még inkább az artikuláció nyitottabbá tételével kiemeli a cselekvéseket jelölő igei állítmányokat. (“takes” F 2:11, “hide” F 2:13, “threat” F 2:14–15, “find you” F 2:18; take you out F 2:19–20) Különösen az első és a negyedik állítmány kiejtésénél (“takes” F 2:11, “find you” 2–18) figyelhető meg, hogy az ajakréses hangok és a szókezdő spiráns (“f-ind you”) kiejtésénél a felső ajkát mennyire megfeszíti a szónok, üzeneteit szigorúan, mintegy kipréseli magából.

A nonverbális kommunikáció értékeléséhez érdemes a másik, egész felsőtestet mutató kameraállásra figyelni, amelyet a Fehér Ház csatornáján rögzített felvétel mutat meg jobban, de a hatása a Fox-on keresztül is világosan kivehető.

A szónok testbeszéde úgy segíti az érzelmi hatáskeltés eddig eszközeit, hogy erős szemkontaktust próbál tartani, a “nem számít, hogy mennyi időbe kerül” tagmondat közben két kezét összetéve, lassú, de kimértségében is határozott mozdulattal, felsőtestével előredőlve birtokba veszi a pulpitust. (WH 2:05) Az amerikai kultúrából és Joe Biden sikeres politikai kommunikációjából is ismerős gesztus az önmagában már a direktsége miatt is fenyegető – ezért Európában vagy Ázsiában alig használható –  kimutatás gesztusa. (WS 2:12) Ahogy ennek a sikere már a 2020-as elnökjelölti vitákban is megmutatkozott, úgy itt is erős hatást tudott elérni vele. (Az akkori vitáról itt érhető el videós elemzésünk, azon belül 21;16-tól kerül terítékre ugyanez a mozdulat.) A jobb kéz mutatóujjának lassú, de annál határozottabb gesztusa, kiegészül a bal kéz dominanciát kifejező mozdulatával, amellyel a szónok megragadja a pulpitust. Amikor a közlési egység végére ér az elnök, jobb kezét párhuzamos pozícióba helyezi a ballal és ezzel testtartása az egyik legmagabiztosabb nonverbális üzenetet közvetíti: stabil vagyok, megvédtem most is a hazámat és eltökélt vagyok, hogy a jövőben is ugyanezt tegyem.

Ami retorikai szempontból nem sikerült

A fentiek sikerét érdemben egyetlen mozzanat tudta gyengíteni, ez pedig éppen a szemkontaktus ingadozása. Az elnök ugyanis súgógépről olvasta most is a beszédét, a szemmozgás pedig még ezeknél a szuggesztívnek szánt soroknál is észrevehető. Látszik, hogy kigyakorolta és a beszéd szerkezeti csúcspontjaként kezelte ezt a mondatot Joe Biden, de az igazi érzelmi hatáskeltés akkor tudott volna létrejönni, ha nincs szüksége súgógépre. Ennél sokkal látványosabb, de egyrészt az időbeli távolság, másrészt a fentiek sikere miatt a csúcspontig elhalványul a kezdés ügyetlensége. Figyeljük meg, hogy a Fehér Ház csatornáján közzé tett változat elejéről levágott, de a Foxnál látható, pulpitushoz lépésnél mi történt! Az elnök bal kezében a maszk, amely most kevésbé a vezetői megfontoltságára, sokkal inkább a kiújult koronavírusos fertőzésre emlékeztetheti a nézőket. A pulpitushoz lépésnél a hosszan a jegyzetekre szegezett pillantás, a jobb kéz támaszkodó mozdulata és leginkább az enyhe megingás (F 0:03) erőtlenséget és gyengeséget sugall. A rossz kezdethez képest a most elemzett részben Joe Biden homlokegyenest az ellenkezőjét tudta sugározni, de az indítás ez egyáltalán nem volt ígéretes.

Kevés vezető életében kell megválaszolni ezt a kérdést: hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát? Mégis minden közszereplő és vezető számára fontos látni azt, hogy mivel és hogyan tud hatást gyakorolni másokra. És csak óvatosan kockáztatjuk meg az analógiát, hogy minden vezetőt érhet olyan támadás, amit vissza kell utasítania. Távolról, de minden ilyen kommunikációs helyzet hasonlít egymásra. A profik már a karrierjük elején tudják: a retorika számít, például az érzelmi hatáskeltés miatt is.

További beszédelemzéseink itt érhetőek el. Ha Ön is szeretne ehhez hasonló retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide. Ha pedig ezen a szinten szeretné érteni mások retorikáját, a kiváló szónokképzésünkön tudja azt megtanulni.

Áder János újévi beszéde – 2022

Áder János utolsó, köztársasági elnökként megtartott újévi beszéde, retorikai szempontból gyöngébben sikerült, mint a tavalyi. Az eddigi években megtartott beszédeihez viszonyítva ez a kilencedik a korábbiak átlagához sorolható és elmarad az egyedül hatásosnak mondható 2021-es köszöntőhöz. A 2015 óta megtartott újévi beszédeiről írt elemzéseink itt találhatóak meg. A köztársasági elnök 2022. január elsején elmondott beszédének most következő elemzése pedig ezen a felvételen alapul.

Áder János köztársasági elnökként 2022. január 1-jén tartott utoljára újévi köszöntő beszéde a köztévé nyilvánossága előtt. Jeltolmácsként Weisz Fanni kommunikálta az újévi beszédet.

Újításaiban rossz, megőrzött gesztusaiban sikerületlen vagy feleslegessé vált az, amit retorikailag nyújtott Áder János ünnepi köszöntőinek záró akkordja. A tavalyi beszédhez hasonlóan idén sem koccintott a két kommunikátor a beszéd végén, ahogy a „boldog” jelző is elmaradt a jókívánság szokásos formulájából. Alighanem ugyanaz a megfontolás vezette ezeket a verbális és nonverbális döntéseket, amely tavaly is redukálta a járvány miatt a beszéd ünnepi gesztusait. Ami akkor erős variációt adott, ismételve gyöngébb, sőt, valamelyest visszamenőleg is gyöngíti a 2021-es teljesítmény eredetiségét.

Ahogyan látszik és hallatszik a beszéd

Az elmúlt évtizedben a legtöbbet Áder János artikulációja, beszédtempója és az úgynevezett szupraszegmentális jegyek közül a beszéd kifejezőerejének technikai összetevői, például a beszéddallam fejlődött. Ennek a gyakorlatnak most is világosan látszanak az eredményei például az ajakréses hangok formálásakor. A felvétel hangbeli minősége alulmúlja a 2020-as év újévi köszöntőjét, akkor nemcsak a köztársasági elnök, de a hangmérnöki stáb is jobb munkát végzett. Természetesen teljesül az érthetőség kívánalma, mégis távoli, már-már fátyolos élményt kapunk, ami nem egyszerűen a hang előrehozásának beszédtechnikai hiányosságaiból fakad. Ehhez tényleg érdemes belehallgatni a 2020-as év felvételébe.

A nonverbális kommunikáció öltözéket illető részében a nyakkendő csomója aszimmetrikusan és túlságosan lazán lett megkötve. Érdemes lett volna a fél-windsor helyett windsort kötni, de legalább pontosítani a felvétel elkészítése előtt a csomó pozícióját. A választott ing gallérja továbbra is túlságosan szűkre szabott, bár kevésbé látványos ez a probléma, mint 2021 előtt volt. Áder János utoljára 2019-es újévi köszöntőjekor állt úgy a kamerák elé, hogy bajuszát ennyire rendezetlenül és emiatt előnytelenül a felső ajkába érve hagyta. Emiatt az idei beszéd esetében is az artikuláció sikeres nyitásait vizuálisan rontotta az arcszőrzet igénytelen viselete, ahogy a nyeléskor is az ajkak összeszorítása előnytelen képet mutatott (pl. 2:02–2:03).

Új eleme volt a tér elrendezésének, hogy az idei évben nemcsak használt egy pulpitust Áder János, hanem olyan képkivágattal készítették, ami lehetővé tette, hogy a köztársasági elnök kézgesztusaiból többet lássunk, mint eddig bármikor az újévi beszédekkor. A döntés a hatáskeltés szempontjából üdvözlendő, azonban világosan látszik, hogy a kommunikációs stáb az évek során a szövegírásra és a beszédtechnikára tudott fejlesztő figyelmet fordítani. A kezek egy profi beszédhelyzethez képest amatőr módon mutatták a szónok feszültségét, amit főleg a jobb kéz ujjmozgásain lehetett tetten érni. Eleve a bal és a jobb kéz eltérő megvilágítása előnytelenül árnyékolta az aktívabb, jobb kezet. Látszik ez például a „második” (1:53–1:54) számnév kimondásakor a mutatóujj tenyérbe húzásán, ami a pislogással egyidőben zajlik. Az, hogy ez a zavar jele volt, a mondat zárásakor kétszeresen ismételt, egészen röviden összeránduló szemhéjmozgás és a mutatóujj kigöngyölése igazolhatja vissza pár másodperccel később. A koncentráció feszültségénél többről van szó, ez az izgalom jele.

A köztársasági elnökre jellemző gesztus a jobb kéz hüvelyk, mutató és középső ujjának összpontosító egybefogása, ami a megértetés, logikai magyarázat és érvelés gesztusa volt már frakcióvezetőként is. 4:15-től a korábban funkciójában helytálló ujjtartás az „Idézzük fel” mondatkezdetnél a mondat lágy intonációjához képest feszes szorítást mutat és ez az inkongruencia lehet a jele annak, hogy a szónok önkéntelenül gesztikulál, beleragadva a korábbi pozícióba már csak egymásba „kapaszkodik” az ujjaival. Az elnöki jelenlét mellett, szokás szerint, Weisz Fanni megjelenése és nonverbális kommunikációja is figyelmet érdemel.

Nyilvános szereplés szempontjából az eddigi legrosszabb választás volt a Sugarbird brand blúzát választani a 2022-es újévi beszéd közvetítésekor. Bár a világosítóknak hála a masni kevésbé dominált, mint teljes megvilágításkor, sőt, a sötét színnel hozzájárult ahhoz, hogy Weisz arcát kiemelje, a magyar népi motívumok, színvilágukkal együtt alkalmatlanok a tévés szereplésre. Feltűnőségük csökkenti Áder János amúgy is jellegtelennek ható retorikai teljesítményét. Ennek megállapításával együtt a körömlakk, a blúz, a rúzs és a nemzeti lobogó pirosa közötti, halvány, árnyalatbeli különbségek szépen harmonizáltak. Az összhatásuk azonban tovább fokozta Áder János sápadt vizuális jelenlétét. Ennek ellenére Áder János nyakkendőjének, ajkának és Weisz Fanni rúzsszínének, ha nem is monokróm, de egymás átmeneteiként ható hármas színkombinációja lehetővé tette, hogy Áder János  visszafogottnak és ne teljesen sápadtnak tűnjön.

Jó döntés volt, hogy a fenti werk fotón még viselt karórát levette Weisz Fanni, mert egységesebbé és követhetőbbé tette retorikai szempontból az újévi beszéd tolmácsolását. A világosítók és a stílustanácsadók közös hibája azonban, hogy a jeltolmács fülbevalója ennyire markáns vizuális elemmé tudott válni. A beszéd során szinte végig (így pl. 4.20-nál) ez az ékszer messze a legfényesebb pontja a teljes képnek. A cél pedig most is az lenne, hogy a kommunikátorok arca és kézfeje legyen centrális.

A beszéd felépítése és verbális utalásai

Stílusában a közérthetőségnek megfelelő szöveg készült idén is. Márai idézettől, Márai idézetig ívelt a beszéd, a megszólítás idézetnyire késleltetett változatával élt a felütés. Név szerint pozitív példákat emelt ki, Szilágyi Áront, Karikó Katalint, de a legfinomabban a 2021-ben elhunyt Csíkszentmihályi Mihályról emlékezett meg Áder János, amikor a tőle vett idézettel verbális emléket állított a magyar származású tudósnak. Ismét élt a felsorolás mellérendelő szerkezeti elemével, ami a megszólítottak körét szélesítette ki a már jól ismert módon (4:33–4:53).

Zömében az elmúlt, 2021-es esztendő összefoglalásával foglalkozott a beszéd, csak az ötödik percben kezdett el a jövőbeli cselekvésre mozgósítani. A jövő idézés képe, amely egy képzeletbeli, kitöltetlen naptár metaforájából indult ki, ha váratlannak nem is, de hatásosnak nevezhetjük, hiszen megélénkíti a befogadói fantáziát. A 2021-es események pozitív mérlegeként az egyéni sikerek mellett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is megemlítette a köztársasági elnök. Ez azért lehet érdekes, mert az itt elmondott tanúságtétele sokkal maradandóbb retorikai teljesítmény, mint ez az utolsó, ünnepi beszéde. A NEK-es tanúságtétel végén meglepetten tért vissza a tapsoló közönséghez, megjegyezve, hogy őt még soha nem tapsolták vissza. Mi lehet a titok? Retorikai szempontból alighanem a saját és ezen keresztül mások érzelmeihez való hiteles kapcsolódás. Ez az, ami még egy gyöngébb képességű szónokot is érdemessé tehet a figyelemre, ezt Arisztotelész Rétorikája óta tudjuk.

Búcsú

Nem lett volna szerénytelenség, ha az utolsó újévi beszédben a búcsú gesztusával is él Áder János. Ahogy az idei évben már újból helye lett volna a koccintásnak és a hagyományos jókívánságnak is. Mert bár ideje van a gyásznak, de ideje van a táncnak is a Prédikátor könyve szerint. Retorikaiskolánk sem rest a búcsú gesztusával élni, hiszen Magyarország első számú közjogi méltóságának a szerepében több nyilvános beszédét aligha fogjuk elemezni. Tíz év retorikai mérlegeként megállapítható, hogy Áder János személyében a professzionális kihívásokhoz képest egy átlagos képességű szónokot ismerhettünk meg, aki egy konzervatív kommunikációs kultúrájú stáb segítségével, elsősorban a vokális kommunikációban ért el fejlődést. Működése során egy, általunk jónak ítélt ünnepi köszöntő beszédet hagyott maga után 2021. január 1-jén. Nem feledve a pozíciónak kijáró tiszteletadás kötelezettségét, sőt éppen abból kiindulva, reméljük, hogy Áder Jánosnak retorikai szempontból más nemzetek államfőihez képest is méltó utóda lesz egyszer.

Boldog 2022-t kíván Retorikaiskolánk mindenkinek!

Képzési rendünkben a haladó szintű, kiváló szónokképzés keretében sajátítják el rétoraink a retorikai szakelemzés fortélyait. Az ide vezető út első állomására itt tudnak jelentkezni.