Hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát?

Retorikai elemzésünk az Egyesült Államok elnökének tegnapi televíziós bejelentéséről készült. Joe Biden egy több hónapig tartó CIA akció sikeréről tájékoztatta Amerikát és a világot 2022. augusztus 1-jén. A beszéd legérzékletesebb, érzelmi hatáskeltés szempontjából kifejezetten tanulságos kommunikációját két kameraállásból is érdemes figyelemmel követni: a Fox csatornáján szemből, a Fehér Ház csatornáján oldalról. Az időbélyegeknél az előbbit F-fel, utóbbit WH rövidítéssel jelöljük.

Egyetlen mozzanatra koncentrálunk ebben a beszédelemzésben, ez pedig az a momentum (F 2:09–2:20 és WH 2:03–2:14), amikor az al-Káida vezetőjét sikeresen likvidáló akció bejelentésének az érzelmi tetőpontját teremti meg a szónok. Az ebben a 11 másodpercben elhangzottakat így lehetne magyarul tolmácsolni:

Nem számít, hogy mennyi időbe kerül […],

nem számít, hogy hol bujkáltok […],

ha veszéllyel fenyegetitek a népünket, az Egyesült Államok meg fog találni […] és el fog intézni benneteket.

Amiért működik az érzelmi ráhatás

Az angol grammatika sajátosságaként a többes szám második és az egyes szám második személy egyszerre érthető a “you are” kifejezés alatt, így a terroristáknak és napjaink külpolitikai helyzetét figyelembe véve, akár az USA minden más ellenségének személyesen és kollektíven is intézett szavakként érthetőek a beszédnek ezek a verbális gesztusai. A kimondott szavak erejét ezen a kétszeres megszólításon túl az is adja, hogy a “no matter/nem számít” kétszeres megismétlése, a kétféle mellékmondat zárásnak köszönhetően az egyszerű parallelizmusból fokozássá válik. Először az időre, aztán a helyre mutató fokozás a tér-idő két klasszikus dimenziójának kizárásával készíti elő a soron következő főmondat hatását. A szövegben rejlő párhuzamok első két tagjára szimmetrikusan felel a főmondat kettős fenyegetése: “meg fog találni és el fog intézni”.

Érdemes arra is felfigyelni, hogy a beszéd során többször is a saját parancsnoki szerepe miatt egyes szám első személyben fogalmazó elnök, a főmondat alanyául az Egyesült Államokat tette meg ezen a ponton. Ezzel erős, a fenyegetést tovább fokozó ellentétet képzett, ezt sugallván: te támadsz minket egyedül, egy egész ország áll majd bosszút rajtad. A helyre utaló, második mellékmondatra (nem számít, hogy hol bujkáltok) felel a főmondati állítások közül az első (meg fog találni az USA). Keretes szerkezetként pedig összeolvasható a megnyilatkozás legelső és legutolsó tagmondata, az üzenetet mintegy bilincsbe zárva : “Nem számít, hogy mennyi időbe kerül… az USA el fog intézni benneteket.”

Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében.

Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében. Fotó: The Guardian

A verbális kommunikáció nem érne annyit, ha a beszéd hangzó részét rosszul képezné az Egyesült Államok elnöke. Biden a fordításban három ponttal jelzett helyeken hatásszünetet tart, egyik sem éri el, de megközelíti a teljes másodpercet, és általában is kimért, a természetes beszédtempójához viszonyítva lassú és tagolt sebességgel formálja szavait. Az angol nyelv prozódiájának megfelelően, de ezen felül enyhe hangerő fokozással és még inkább az artikuláció nyitottabbá tételével kiemeli a cselekvéseket jelölő igei állítmányokat. (“takes” F 2:11, “hide” F 2:13, “threat” F 2:14–15, “find you” F 2:18; take you out F 2:19–20) Különösen az első és a negyedik állítmány kiejtésénél (“takes” F 2:11, “find you” 2–18) figyelhető meg, hogy az ajakréses hangok és a szókezdő spiráns (“f-ind you”) kiejtésénél a felső ajkát mennyire megfeszíti a szónok, üzeneteit szigorúan, mintegy kipréseli magából.

A nonverbális kommunikáció értékeléséhez érdemes a másik, egész felsőtestet mutató kameraállásra figyelni, amelyet a Fehér Ház csatornáján rögzített felvétel mutat meg jobban, de a hatása a Fox-on keresztül is világosan kivehető.

A szónok testbeszéde úgy segíti az érzelmi hatáskeltés eddig eszközeit, hogy erős szemkontaktust próbál tartani, a “nem számít, hogy mennyi időbe kerül” tagmondat közben két kezét összetéve, lassú, de kimértségében is határozott mozdulattal, felsőtestével előredőlve birtokba veszi a pulpitust. (WH 2:05) Az amerikai kultúrából és Joe Biden sikeres politikai kommunikációjából is ismerős gesztus az önmagában már a direktsége miatt is fenyegető – ezért Európában vagy Ázsiában alig használható –  kimutatás gesztusa. (WS 2:12) Ahogy ennek a sikere már a 2020-as elnökjelölti vitákban is megmutatkozott, úgy itt is erős hatást tudott elérni vele. (Az akkori vitáról itt érhető el videós elemzésünk, azon belül 21;16-tól kerül terítékre ugyanez a mozdulat.) A jobb kéz mutatóujjának lassú, de annál határozottabb gesztusa, kiegészül a bal kéz dominanciát kifejező mozdulatával, amellyel a szónok megragadja a pulpitust. Amikor a közlési egység végére ér az elnök, jobb kezét párhuzamos pozícióba helyezi a ballal és ezzel testtartása az egyik legmagabiztosabb nonverbális üzenetet közvetíti: stabil vagyok, megvédtem most is a hazámat és eltökélt vagyok, hogy a jövőben is ugyanezt tegyem.

Ami retorikai szempontból nem sikerült

A fentiek sikerét érdemben egyetlen mozzanat tudta gyengíteni, ez pedig éppen a szemkontaktus ingadozása. Az elnök ugyanis súgógépről olvasta most is a beszédét, a szemmozgás pedig még ezeknél a szuggesztívnek szánt soroknál is észrevehető. Látszik, hogy kigyakorolta és a beszéd szerkezeti csúcspontjaként kezelte ezt a mondatot Joe Biden, de az igazi érzelmi hatáskeltés akkor tudott volna létrejönni, ha nincs szüksége súgógépre. Ennél sokkal látványosabb, de egyrészt az időbeli távolság, másrészt a fentiek sikere miatt a csúcspontig elhalványul a kezdés ügyetlensége. Figyeljük meg, hogy a Fehér Ház csatornáján közzé tett változat elejéről levágott, de a Foxnál látható, pulpitushoz lépésnél mi történt! Az elnök bal kezében a maszk, amely most kevésbé a vezetői megfontoltságára, sokkal inkább a kiújult koronavírusos fertőzésre emlékeztetheti a nézőket. A pulpitushoz lépésnél a hosszan a jegyzetekre szegezett pillantás, a jobb kéz támaszkodó mozdulata és leginkább az enyhe megingás (F 0:03) erőtlenséget és gyengeséget sugall. A rossz kezdethez képest a most elemzett részben Joe Biden homlokegyenest az ellenkezőjét tudta sugározni, de az indítás ez egyáltalán nem volt ígéretes.

Kevés vezető életében kell megválaszolni ezt a kérdést: hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát? Mégis minden közszereplő és vezető számára fontos látni azt, hogy mivel és hogyan tud hatást gyakorolni másokra. És csak óvatosan kockáztatjuk meg az analógiát, hogy minden vezetőt érhet olyan támadás, amit vissza kell utasítania. Távolról, de minden ilyen kommunikációs helyzet hasonlít egymásra. A profik már a karrierjük elején tudják: a retorika számít, például az érzelmi hatáskeltés miatt is.

További beszédelemzéseink itt érhetőek el. Ha Ön is szeretne ehhez hasonló retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide. Ha pedig ezen a szinten szeretné érteni mások retorikáját, a kiváló szónokképzésünkön tudja azt megtanulni.

Lehetőségekre nyit ajtót a kommunikációba fektetett energia

A legtöbben a diploma megszerzése körüli időszaktól jelentkeznek a Szónok Születik Retorikaiskolába, egészen addig, amíg pozícióváltás környékén találják magukat. Sokan nem is tudják azt, hogy a testbeszéd és a vokális kommunikáció is befolyásolja a meggyőzőerőt. Vannak olyanok is, akik a gyakorlatorientált képzést azért kezdik el, mert az egészséges izgalomnál jóval többet éreznek, ami már gátolja őket az önkifejezésben. Dr. Hoványi Márton, a Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója mesélt arról, hogy a vezetők számára miért kifejezetten fontos a kommunikáció fejlesztése. Gonda Gréta interjúja.

Honnan jött a retorikaiskola elindításának az ötlete?

A legnagyobb magyarországi ifjúsági mozgalom egyik vezetője voltam, és miután befejeztem a közösségben a munkát, a tagok megkértek, hogy tartsak nekik retorika tematikájú képzéseket. Ekkor indítottuk el Dr. Nagy Fruzsinával az öt hónapos kurzusunkat, majd az első képzés utáni gála sikere buzdított minket arra, hogy elkezdjük az iskolát. Az antik és modern tudásunk ötvözete jelenti a gyakorlatorientált képzésünk alapját, hiszen én latin szakon tanultam ókori retorikát, emellett mindketten magyar szakos végzettséggel rendelkezünk.

Jellemzően kik végzik el a képzést, és milyen területekről érkeznek?

Elég változatos, jellemzően a 25 és 50 közötti korosztály tagjai jönnek, de volt már olyan is, aki nyugdíjasként csatlakozott a képzéshez. A legtöbben a diploma megszerzése körüli időszaktól jelentkeznek egészen addig, amíg pozícióváltás környékén találják magukat. A terület is egészen színes ahonnan a résztvevőink érkeznek: a kamionsofőrtől a mérnökön, a HR-szakembereken és üzletkötőkön át a jogászig sokféle szakterületről érkeznek hozzánk, akiknek a nyilvános beszéd, vagy valamilyen speciális kommunikációs terület fejlesztése a leggyakoribb célja.

Milyen egyéb területeken szeretnének fejlődni a tanulók?

Az első gyakori cél a munkahelyi előrelépés: sokan szeretnének beosztottból menedzserré, vagy középből felső vezetővé válni. Ehhez a képességeik professzionális fejlesztése nem elhanyagolható. A második gyakori cél az, amikor egy nagy változás következik be az emberek életében, aminek szeretnének megfelelni. A harmadik terület a lámpaláz menedzsment: sokan küzdenek azzal, hogy az egészséges izgalomnál jóval többet éreznek, ami már gátolja őket.

fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

Mi jelenti a legnagyobb kihívást a tanulók számára?

A kurzusok résztvevői gyakran általános kérdésekkel érkeznek, például szeretnének jobban megtanulni prezentálni, meggyőzőbbnek lenni egy tárgyalásnál vagy téthelyzetben. Később a különálló, korábban ismeretlen területek fejlesztésével érnek el az eredeti cél megvalósításához. Amikor elindul a tanfolyam, a testbeszéd és a vokális kommunikáció nagyobb fókuszt kap, és váratlanul fény derül az addig nem ismert, de összefüggő területekre. Például nagyon sokan nem is tudják azt, hogy a nem megfelelő hangképzés erőtlenné teheti a hangot, vagy egy enyhe beszédhiba miatt a meggyőzőerő sokat csökkenhet. Legalább annyira fontos az is, hogy a közhiedelem ellenére nem csak az előre megírt beszédekkel lehet sikert elérni.

A szakmai életben milyen fejlődés érhető el a kommunikáció fejlesztésével?

A legnagyobb fejlődés az, amikor a kurzus végére az egyediség ötvöződik a szakmai tudással. A személyiségfejlődéshez eléggé motiváltnak kell lenni, hiszen ha a résztvevő kitűz egy fontos karrierhez kapcsolódó célt, akkor a kemény áldozat nem megspórolható. Viszont, ez nem azt jelenti, hogy ki kell fordulnom önmagamból, de a komfortzónámat tágítanom kell, ha a bennem rejlő lehetőségeket ki szeretném bontani, és többet szeretnék megmutatni magamból, legyen az akár kognitív valóság vagy a bennem lévő érzelmek. A fejlődés mindig figyelemre méltó, nem csak egy ezer fős közönségnek, hanem egyetlen tárgyalópartnernek is.

Miben fejlődhet egy vezető a képzés során?

Radikális előrelépés érhető el a vezetői kiállásban. Azzal, ha összhangba kerülnek a kommunikációnk különböző területei, meggyőzővé válhatunk: egy erős és magabiztos kisugárzást ad az, ha amit mondok és ahogyan mondom (hangképzés és testbeszéd) harmóniában van. A meggyőzőerő növelése visszahat a magabiztosságra, ezek a területek kölcsönösen segítik egymást. Ezt támogatják az olyan technikai eszközök, mint a prezentációs képességek, amelyek szintén elsajátíthatóak. Ráadásul a képzés során a hallgatóság kerül a középpontba: a vezető figyelme egy tárgyalás vagy egy 80-100 fős előadás során a hallgatóságra irányul. Ez azt eredményezi, hogy a beosztottak is jobban rá merik bízni magukat az önmagát jobban képviselni tudó, magabiztos vezetőre. Ahhoz, hogy egy vezető hitelessé váljon, időt és energiát kell áldoznia a változásra. Egy instant egynapos tréninggel nem lehet gyökeresen megváltoztatni a kommunikációt. Azonban a befektetett energia megtérül: ha a vezető nyitott a változásra, ezután sokkal hatékonyabban és eredményesebben tud majd kommunikálni.

Milyen kommunikációs helyzetekkel szembesülhet egy vezető a munkája során?

Ilyen például a kritikus üzeneteket átadása asszertív kommunikáció során, amit a gyakorlatban nagyon kevesen tudnak megfelelően alkalmazni. Hasonló nehézségekkel járhat az érzelmekről való kommunikáció: egy vezetőnek a beosztottak érzelmeit be kell fogadnia, és tudnia kell megfelelően kezelni, ha meggyőző szeretne lenni. Ráadásul, olyan nehéz feladatokat is meg kell oldania, mint a negatív üzenet átadása, például az elbocsátás, de a motiválatlan munkatársat is tudnia kell buzdítani. A vezető a kommunikációs készségeit gyakorlatilag állandóan használja, legyen szó egy projekt útnak indításáról, lezárásáról vagy értékeléséről, akár egy magasabb grémium előtt.

És mivel szembesül az, akinek egy ötletet vagy saját magát kell eladnia egy pályázaton?

Amikor mi magunk kerülünk megmérettetésre, akkor perdöntő, hogy képesek vagyunk-e megmutatni valóban a legjobb oldalunkat, és az értékek mentén a sikereink súlyát. Nem adódik automatikusan az, hogy kimondjuk, „én alkalmas vagyok ennek az állásnak a betöltésére”. Ez egy művészet, ami tanulható: akik igazán sikeresek ebben, azok képezték magukat. A kommunikációba fektetett energia a lehetőségek kibontásáról szól.

fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

Mi tesz egy beszédet (például pitchet) emlékezetessé?

Az a pitch mondható sikeresnek, aminek bizalmat szavaz a döntéshozó: ha felveszik a jelentkezőt az állásra, vagy ha befektetőt szerez a bemutatott ötlet. Azonban az, hogy mitől válik az út is sikeressé, egy egészen más kérdés. Hiába vagyok teljes mértékben felkészülve a beszédre, ha én magam nem tudom azt a műfaji sajátosságok mentén hitelesen megvalósítani. A cél az, hogy az adott műfaji kereteket megtartsuk, de a saját személyiségünkre formálva hitelesen mutassuk be a szakmai eredményeinket. A képzésen megtalálják a résztvevők az adott műfaj és a saját személyiségük metszetét. Például az idő tartását és helyes kezelését, ami képessé teszi őket arra, hogy a megadott kereteken belül kihozzák magukból a legtöbbet.

Milyen előnyei vannak a csoportos tanulási folyamatnak és kiknek ajánlott az egyéni fejlesztés?

A csoportos képzési folyamat előnye az, hogy sokféle visszajelzést kap a többi tagtól a résztvevő, így azonnali közönségélménye lehet. Ehhez képest az egyéni képzés időbeli és helyszínbeli rugalmasságot biztosít. A prémium szolgáltatásnak fókuszáltabb a tematikája és személyre szabottabb, hiszen az egyéni fejlesztésben sokszor nem is egy, de kettő vagy három tréner is foglalkozik az egyén kommunikációjával, így sokkal rövidebb idő alatt mutatkozik meg a változás.

Mekkora az online képzések sikere?

Manapság nincs választási lehetőség, egyes céges kultúrák és egészségügyi előírások alapján kizárólag online lehet működni. Ezért a virtuális térben tudást befogadni, formálni és átadni mindenkinek tudnia kell, ha komoly teljesítményeket szeretne elérni. Mi is átdolgoztuk a módszertanunkat úgy, hogy az online környezetben is hatékonyan működjön.

Ha a Retorikaiskola felkeltette az érdeklődését, ide kattintva láthatja az induló képzéseinket.

Kommunikációs könyvek szemléje IV.

Pej András retorikatrénerünk soron következő könyvszemléjében a Beszédcentrum alapító trénerének egyik könyvét vette kritikai górcső alá.

Pej András Illés Györgyi Kezdők és hadarók című könyvéről

Az atomenergia és a könyvek. Recenzió – Illés Györgyi: Kezdők és hadarók – Retorika és beszédtechnika vezetőknek című könyvéről

Annak ellenére, hogy korábban nem találkoztam Dr. Illés Györgyi munkásságával, a szakmai tudása, hitelessége világosan megmutatkozott a könyve alapján. Egyértelműen látszik a több évtizednyi tapasztalata a beszédtechnika oktatás terén és a nyilvános beszédre való felkészítésben is. A legtöbb gondolata egybevág azzal, amit a Szónok Születik Retorikaiskolában mi magunk is tanítunk: érdemes szilárd alapok (légzéstechnika, beszédtechnika) építésével kezdeni a munkát, elengedhetetlen a komolyan vett és végigcsinált felkészülés, az eredményességhez szükséges a megfelelő mennyiségű gyakorlás, továbbá az előadói készségeket csak integráltan van értelme fejleszteni.

A szerző a jó (hatásos) beszédet az atomenergiához hasonlítja. „Építeni és rombolni is képes. Pontosan céloz, óriási erejével világokat növeszthet és tüntethet el, de mindenképpen elsöprő, zsigerekig ható.” (12.) Izgalmas gondolat és hasonlat ez, ám az ilyen és ehhez hasonló tételmondatok ellenére sem kristályosodott ki a mű célja az olvasás végére érve.

A 123 oldalas könyv első fele a nonverbális kommunikációtól nagy lépésekben egészen a kiváló előadás ismertetéséig jut. Habár valóban fontos tudnivalókról olvashatunk, nem világos, hogy a harmadik fejezetben foglaltak miért kifejezetten a vezetői retorikára vonatkoznak? Egyebek mellett például a bevezetés és az összefoglalás kidolgozása minden rétornak megkerülhetetlen feladata.

A következő húsz oldal számba veszi az előadók leggyakoribb problémáit. Ezek a témák csak említés szintjén jelennek meg a könyvben, pedig a szónok félelmei, a hitelesség megőrzése, a generációk közti különbségek mind-mind valós nehézségek lehetnek. Egy-egy történetnél nem kapunk több segítséget, pedig éppen ezek a kérdések jelenthetik az igazán nagy kihívásokat a fejlődés rögös útján.

Végül mintegy 50 oldal foglalkozik a beszédtechnikával. Ez a fejezet rendkívül alapos. Ábrákkal és mini gyakorlatokkal vezet végig minket a szerző a téma főbb részein. Minden területet egy-egy történet színesít. Ezek a személyességgel átitatott anekdoták eddig is megjelentek a könyvben, de itt különösen jól esnek, mert megkönnyítik a szárazabb, informatívabb bekezdések befogadását és megértését.

Sokat gondolkodtam a könyv címén. Vajon én kezdő vagyok vagy hadaró? Vajon vannak-e további kategóriák? Ha igen, melyek ezek, és hogyan érhetek el odáig? Ezekre a kérdésekre Illés Györgyi nem ad választ. Tovább gondolva a szerző hasonlatát a jó beszédről: önmagában attól, hogy olvasok a nukleáris energiáról, még nem lesz a házamban világosság.

Emberként és előadóként mindenki más és más nehézségekkel küzd. Kategorizálás nélkül, és függetlenül attól, hogy valaki vezető beosztásban dolgozik-e, az előadói készségeink folyamatos fejlesztésére érdemes időt és energiát szánni. Ennek első lépése lehet egy könyv elolvasása, de a valós munka a gyakorlással kezdődik el. Így tehát (a címével ellentétben) ez az írás sem kizárólag vezetőknek szól, és az igazat megvallva, nem is a vezetői kommunikáció áll a fókuszában. A retorikával ismerkedőknek azonban jó kedvcsináló lehet a kompaktsága és olvasmányossága miatt, emellett a konkrét (elsősorban beszédtechnikai) gyakorlatok a kezdő szint felett is segíthetnek a fejlődésben.

Illés Györgyi, Kezdők és hadarók. Retorika és beszédtechnika vezetőknek, Beszédcentrum, Budapest, 2018.

Iskolaigazgatói retorika – intenzív kurzus

Amíg a tanári kar és a diákság vakációzik, szakmai fejlődést és inspiratív töltődést egyszerre jelentő kurzust kínálunk Intézményvezetőknek. Augusztus 8-án és 9-én intenzív kurzust hirdetünk alap- és középfokú iskolák igazgatóinak, illetve az erre a posztra aspirálóknak. A két nap tematikája úgy épül fel, hogy az első napon a nyilvános beszéddel, második nap a vezetői kommunikáció egyéb kérdéseit vesszük szemügyre. A képzési napok tematikája egymásra épül, de külön is lehet jelentkezni rájuk. Részletekért gördítsen tovább!

Retorika.pngA vezetői kommunikációból és a speciálisan igazgatói beszédműfajok retorikájából készült kurzusunk egymástól függetlenül vagy egymást követően összefűzve is elvégezhetőek.

Első nap

Augusztus 8. 10:30-16:30, Budapest belvárosában

A kurzus első napja a nyilvános beszédhelyzetekben hivatott segítségére lenni az iskolaigazgatóknak. Azokat az iskolaigazgatókat várjuk kurzusunk első moduljára, akik szeretnének tovább fejlődni a következő területeken:

  • légzés- és beszédtechnika
  • mikrofonhasználat
  • kiállás, nonverbális kommunikáció
  • öltözék
  • optimális térrendezés és ültetés
  • stilisztika
  • felkészülés a beszédre
  • Műfajismeret:
    1. Tanévnyitó beszéd
    2. Tanévzáró beszéd
    3. Motivációs-értékelő beszéd értekezleteken
    4. Megemlékező beszéd (állami ünnepeken, évfordulókon etc.)
    5. Szalagavató beszéd
    6. Ballagási beszéd
    7. Érettségi bankett megnyitó beszéde
    8. Avató beszéd (pl. emléktábla, új épületszárny etc.)
    9. Iskolai műsorok, programok megnyitó beszéde
    10. Nyugdíjas kolléga búcsúztatása, új kolléga nyilvános bemutatása
  • osztott beszédfókusz (diákok, hozzátartozók, tanári kar, további munkatársak) és kapcsolattartás a hallgatósággal
  • visszacsatolás-technika

Paraméterek

A kurzust minicsoportban, legfeljebb négy igazgató számára hirdetjük meg, a csoportba való bejutáshoz a jelentkezőtől egy rövid (2-3 bekezdés) motivációs levelet várunk, amiben megfogalmazza, hogy miért van szüksége erre a képzésre és egy már elmondott beszédének a szövegére/vázlatára vagy a beszéd felvételének linkjére. A várható túljelentkezés miatt fenntartjuk a válogatás jogát. Jelentkezni és további információkat kérni a szonokszuletik@gmail.com címen lehet.

Második nap

Augusztus 9. 10:30-16:30, Budapest belvárosában

A kurzus második napja az intézményvezetői kompetenciák közül nem a nyilvános beszédhelyzetekre, hanem jellemzően a négyszemközti vagy tárgyalásos kommunikációs pillanatokra összpontosítanak. A következő tematika mentén szerveződik a szerdai nap:

  • igazgatói/vezetői szerep és önismeret
  • igazgatói irodák optimális kialakítása kommunikációs szempontból
  • nonverbális kommunikáció
  • értő figyelem és erőszakmentes kommunikáció
  • kommunikáció a tanári karral egységesen és a tanárokkal egyenként
  • állásinterjúk retorikája
  • kritikus üzenetek (pl. elbocsátás) kommunikációja
  • tárgyalástechnikai alapok (felkészülés, tárgyalási stratégiák, kiértékelés)

Paraméterek

A kurzust minicsoportban, legfeljebb négy igazgató számára hirdetjük meg. A csoportba való bejutáshoz a jelentkezőtől egy rövid (2-3 bekezdés) motivációs levelet várunk, amiben megfogalmazza, hogy miért van szüksége erre a képzésre és berendezett igazgatói irodájának két olyan fényképére, amin az irodába belépő szemszögéből és az igazgatói székből láttatja a helyiséget. A várható túljelentkezés miatt fenntartjuk a válogatás jogát. Jelentkezni és további információkat kérni a szonokszuletik@gmail.com címen lehet.