Retorikai elemzésünk az Egyesült Államok elnökének tegnapi televíziós bejelentéséről készült. Joe Biden egy több hónapig tartó CIA akció sikeréről tájékoztatta Amerikát és a világot 2022. augusztus 1-jén. A beszéd legérzékletesebb, érzelmi hatáskeltés szempontjából kifejezetten tanulságos kommunikációját két kameraállásból is érdemes figyelemmel követni: a Fox csatornáján szemből, a Fehér Ház csatornáján oldalról. Az időbélyegeknél az előbbit F-fel, utóbbit WH rövidítéssel jelöljük.
Egyetlen mozzanatra koncentrálunk ebben a beszédelemzésben, ez pedig az a momentum (F 2:09–2:20 és WH 2:03–2:14), amikor az al-Káida vezetőjét sikeresen likvidáló akció bejelentésének az érzelmi tetőpontját teremti meg a szónok. Az ebben a 11 másodpercben elhangzottakat így lehetne magyarul tolmácsolni:
Nem számít, hogy mennyi időbe kerül […],
nem számít, hogy hol bujkáltok […],
ha veszéllyel fenyegetitek a népünket, az Egyesült Államok meg fog találni […] és el fog intézni benneteket.
Amiért működik az érzelmi hatáskeltés
Az angol grammatika sajátosságaként a többes szám második és az egyes szám második személy egyszerre érthető a “you are” kifejezés alatt, így a terroristáknak és napjaink külpolitikai helyzetét figyelembe véve, akár az USA minden más ellenségének személyesen és kollektíven is intézett szavakként érthetőek a beszédnek ezek a verbális gesztusai. A kimondott szavak erejét ezen a kétszeres megszólításon túl az is adja, hogy a “no matter/nem számít” kétszeres megismétlése, a kétféle mellékmondat zárásnak köszönhetően az egyszerű parallelizmusból fokozássá válik. Először az időre, aztán a helyre mutató fokozás a tér-idő két klasszikus dimenziójának kizárásával készíti elő a soron következő főmondat hatását. A szövegben rejlő párhuzamok első két tagjára szimmetrikusan felel a főmondat kettős fenyegetése: “meg fog találni és el fog intézni”.
Érdemes arra is felfigyelni, hogy a beszéd során többször is a saját parancsnoki szerepe miatt egyes szám első személyben fogalmazó elnök, a főmondat alanyául az Egyesült Államokat tette meg ezen a ponton. Ezzel erős, a fenyegetést tovább fokozó ellentétet képzett, ezt sugallván: te támadsz minket egyedül, egy egész ország áll majd bosszút rajtad. A helyre utaló, második mellékmondatra (nem számít, hogy hol bujkáltok) felel a főmondati állítások közül az első (meg fog találni az USA). Keretes szerkezetként pedig összeolvasható a megnyilatkozás legelső és legutolsó tagmondata, az üzenetet mintegy bilincsbe zárva : “Nem számít, hogy mennyi időbe kerül… az USA el fog intézni benneteket.”
Joe Biden az érzelmi hatáskeltés egyik kiemelt beszédhelyzetében. Fotó: The Guardian
Verbális és nonverbális kommunikáció
A verbális kommunikáció nem érne annyit, ha a beszéd hangzó részét rosszul képezné az Egyesült Államok elnöke. Biden a fordításban három ponttal jelzett helyeken hatásszünetet tart, egyik sem éri el, de megközelíti a teljes másodpercet, és általában is kimért, a természetes beszédtempójához viszonyítva lassú és tagolt sebességgel formálja szavait. Az angol nyelv prozódiájának megfelelően, de ezen felül enyhe hangerő fokozással és még inkább az artikuláció nyitottabbá tételével kiemeli a cselekvéseket jelölő igei állítmányokat. (“takes” F 2:11, “hide” F 2:13, “threat” F 2:14–15, “find you” F 2:18; take you out F 2:19–20) Különösen az első és a negyedik állítmány kiejtésénél (“takes” F 2:11, “find you” 2–18) figyelhető meg, hogy az ajakréses hangok és a szókezdő spiráns (“f-ind you”) kiejtésénél a felső ajkát mennyire megfeszíti a szónok, üzeneteit szigorúan, mintegy kipréseli magából.
A nonverbális kommunikáció értékeléséhez érdemes a másik, egész felsőtestet mutató kameraállásra figyelni, amelyet a Fehér Ház csatornáján rögzített felvétel mutat meg jobban, de a hatása a Fox-on keresztül is világosan kivehető.
A szónok testbeszéde úgy segíti az érzelmi hatáskeltés eddig eszközeit, hogy erős szemkontaktust próbál tartani, a “nem számít, hogy mennyi időbe kerül” tagmondat közben két kezét összetéve, lassú, de kimértségében is határozott mozdulattal, felsőtestével előredőlve birtokba veszi a pulpitust. (WH 2:05) Az amerikai kultúrából és Joe Biden sikeres politikai kommunikációjából is ismerős gesztus az önmagában már a direktsége miatt is fenyegető – ezért Európában vagy Ázsiában alig használható – kimutatás gesztusa. (WS 2:12)
Ahogy ennek a sikere már a 2020-as elnökjelölti vitákban is megmutatkozott, úgy itt is erős hatást tudott elérni vele. (Az akkori vitáról itt érhető el videós elemzésünk, azon belül 21;16-tól kerül terítékre ugyanez a mozdulat.) A jobb kéz mutatóujjának lassú, de annál határozottabb gesztusa, kiegészül a bal kéz dominanciát kifejező mozdulatával, amellyel a szónok megragadja a pulpitust. Amikor a közlési egység végére ér az elnök, jobb kezét párhuzamos pozícióba helyezi a ballal és ezzel testtartása az egyik legmagabiztosabb nonverbális üzenetet közvetíti: stabil vagyok, megvédtem most is a hazámat és eltökélt vagyok, hogy a jövőben is ugyanezt tegyem.
Ami retorikai szempontból nem sikerült
A fentiek sikerét érdemben egyetlen mozzanat tudta gyengíteni, ez pedig éppen a szemkontaktus ingadozása. Az elnök ugyanis súgógépről olvasta most is a beszédét, a szemmozgás pedig még ezeknél a szuggesztívnek szánt soroknál is észrevehető. Látszik, hogy kigyakorolta és a beszéd szerkezeti csúcspontjaként kezelte ezt a mondatot Joe Biden, de az igazi érzelmi hatáskeltés akkor tudott volna létrejönni, ha nincs szüksége súgógépre. Ennél sokkal látványosabb, de egyrészt az időbeli távolság, másrészt a fentiek sikere miatt a csúcspontig elhalványul a kezdés ügyetlensége.
Figyeljük meg, hogy a Fehér Ház csatornáján közzé tett változat elejéről levágott, de a Foxnál látható, pulpitushoz lépésnél mi történt! Az elnök bal kezében a maszk, amely most kevésbé a vezetői megfontoltságára, sokkal inkább a kiújult koronavírusos fertőzésre emlékeztetheti a nézőket. A pulpitushoz lépésnél a hosszan a jegyzetekre szegezett pillantás, a jobb kéz támaszkodó mozdulata és leginkább az enyhe megingás (F 0:03) erőtlenséget és gyengeséget sugall. A rossz kezdethez képest a most elemzett részben Joe Biden homlokegyenest az ellenkezőjét tudta sugározni, de az indítás ez egyáltalán nem volt ígéretes.
Összefoglalva: érzelmi hatáskeltés a gyakorlatban
Kevés vezető életében kell megválaszolni ezt a kérdést: hogyan közöld, hogy likvidáltál egy terroristát? Mégis minden közszereplő és vezető számára fontos látni azt, hogy mivel és hogyan tud hatást gyakorolni másokra. És csak óvatosan kockáztatjuk meg az analógiát, hogy minden vezetőt érhet olyan támadás, amit vissza kell utasítania. Távolról, de minden ilyen kommunikációs helyzet hasonlít egymásra. A profik már a karrierjük elején tudják: a retorika számít, például az érzelmi hatáskeltés miatt is.
–
További beszédelemzéseink itt érhetőek el. Ha Ön is szeretne ehhez hasonló retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide. Ha pedig ezen a szinten szeretné érteni mások retorikáját, a kiváló szónokképzésünkön tudja azt megtanulni.
