A szavak mögötti világ – interjú a Montágh Imre-ösztöndíjasokkal

Az interjút Dömény Gábor, a Kossuth-szónokverseny különdíjasa, a Szónok Születik Retorikaiskola szónokképzésének ösztöndíjas végzettje készítette.

Dömény Gábor

Azt, hogy szavaink konkrét tartalmi jelentése mögött létezik egy világ, ami életet önt a mondandónkba, mindnyájan tapasztalhatjuk. Például ugyanazokat a szavakat, akár a leghétköznapibbakat is, számtalan érzéssel vagyunk képesek életre kelteni a különböző helyzetekben. Egy rövidke köszönömmel, mennyi hálát tudunk kifejezni, ha például nagy pakkokkal cipekedünk és valaki megtartja nekünk a liftajtót, és ugyanezzel a szóval mennyi gúnyt, bosszúságot, vagy fájdalmat, ha az orrunk előtt csapják be az ajtót. De ennél tekervényesebb helyzetbe is kerülhetünk a kommunikáció során. Kinek nem volt már álmatlan éjszakája egy-egy elhangzott mondat miatt, aminek bár a tartalmát értettük, de a valódi szándékát nem? A hanghordozásunkkal, szavaink ritmusával, egyedivé formálásával segíthetjük vagy gátolhatjuk a másik felet a megértésben. Így építhetünk akár a legegyszerűbb szavakkal, és így árthatunk a legékesebbekkel. Vajon hogyan lehetünk irányítói ennek a szavaink mögött lévő világnak?

Montágh Imre a XX. századi magyar logopédia egyik kiemelkedő alakja úgy vélte, hogy a gyakorlattal, a játékos feladatokkal, valamint a személyiségközpontú pedagógiával fejleszthető a hangzóbeszéd minősége. E szellemiség tiszteletére, illetve a fiatal tanulók beszédműveléshez való hozzásegítése érdekében hozta létre a Szónok Születik Retorikaiskola, a Montágh Imre-ösztöndíjat, amit idén tavasszal három pályázó egyetemista is elnyert. Szirmai Tünde és Szőllősi Anna Ráhel jelenleg az ELTE-TÓK ének-zene műveltségterület, tanító szakos elsőéves, illetve végzős hallgatói. Németh Viola az ELTE-BGGYK gyógypedagógiai szakán tanulva készül a mesterképzésre logopédia szakirányon.  Mindhárman tanítói területen képzelik el magukat a jövőben, beszédművelési ismereteiket elsősorban a pedagógiában szeretnék hasznosítani. Beszélgetésünk alatt főleg arra voltam kíváncsi, hogy mi sarkallta őket a fejlődésre a beszédtechnikával kapcsolatban.

Gábor: Hol hallottatok először a Montágh Imre-ösztöndíjról, illetve mi volt az a pont, ahol eldöntöttétek, hogy megpályázzátok és belevágtok a beszédfejlesztésbe?

Szirmai Tünde

Tündi  Első félévben volt beszédművelési órám, ami nagyon tetszett. A félév végén a tanárom buzdított, hogy jelentkezzek a MIÖ ösztöndíjra. Amikor utánaolvastam, akkor megörültem a lehetőségnek, ugyanis éreztem, hogy vannak olyan beszédművelési területek, amiken javítani szeretnék. Például van egy zeneiskola, ahol gitárt és zongorát tanítok alsós gyerekeknek. 8-10 fős csoportokban zajlanak az órák, és körülbelül két órás egy zenei foglalkozás. Mivel fent kell tartanom a rendet, az órák után érzem, hogy nagyon elfárad a hangom. Ez fontos tapasztalat volt, és sokat tett hozzá ahhoz, hogy a beszédfejlesztés mellett döntöttem.

Ráhel  Én is az egyetemen hallottam arról, hogy lesz majd az ösztöndíj tavasztól. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet, és nem volt számomra kérdés, hogy megpályázzam-e. Nagyon szeretnék fejlődni a beszédművelésben: szeretném megtalálni azokat területeimet, ahol lehet javítani. Mindig is vonzott minden, ami beszéd, például az előadóművészet vagy a szépkiejtési versenyek. Az érthető és értő felolvasással, a vers- és mesemondással nem volt gondom, viszont a mindennapi kommunikáció vagy a közönség előtti spontán megnyilvánulások terén igencsak hadilábon álltam. Szerettem volna megtanulni nyugodtan és értelmesen kifejezni a gondolataimat olyan közegben is, ahol a lámpaláz miatt eddig gyakran kudarcot vallottam, vagy legalábbis kudarcnak éltem meg a szereplésemet.

Viola   Az egyetemen logopédiát tanulok, így eléggé kézenfekvő volt számomra, hogy jelentkezzek az ösztöndíjra. Ettől függetlenül elég véletlenszerűen találtam rá a Szónok Születik Retorikaiskolára. Úgy emlékszem, hogy Montágh Imrével kapcsolatban kerestem valamit a neten és a böngésző feldobta ezt az ösztöndíj lehetőséget. Akkor egyből utánaolvastam és, bár akkor épp nem volt jelentkezési időszak, elmentettem magamnak, hogy egyszer meg fogom próbálni. Az előző vizsgaidőszak alatt volt időm rá, hogy motivációs levelet írjak és jelentkeztem is rá. Amikor beadtam a jelentkezésemet a logopédiára, pontosabban a gyógypedagógiára, akkor már elég eltökélt szándékom volt, hogy a beszédműveléssel akarok foglalkozni. Nekünk a logopédián van egy beszédalkalmassági felvételi, ahol megnézik az állapotunkat, hogy kell-e javítani. Az enyémre azt mondták, hogy nem kell logopédiai megsegítés, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni a beszéddel. A tanulmányaim hatására, fokozatosan szilárdult meg bennem, hogy nekem a beszédtechnikával foglalkoznom kell, hiszen a jövőbeli hivatásom legalább ötven százalékban is erről fog szólni. Amikor szembejött velem a MIÖ, úgy éreztem, hogy most, a tanulmányaim alatt tudom még jobban megszilárdítani, hogy legyen egy jól működő hangképzésem, artikulációm, légzéstechnikám és az ösztöndíj erre egy tökéletes lehetőség volt.

G.: A kurzuson foglalkoztok például a levegőbeosztás javításával, artikulációs feladatokkal, hangadás optimalizálásával stb. A képzést megelőzően melyik volt az a terület, ahol úgy éreztétek, hogy leginkább dolgotok van, ahol a leginkább fejlődni szeretnétek?

Tündi  Az ösztöndíjas interjún is felhoztam, hogy nem artikulálok eléggé, erről korábban már többen is adtak nekem visszajelzést. Ez azért lehet, mert sokat mosolygok, és így néha az ajakkerekítéses hangokat nem tudom megfelelően képezni. Amikor mondták, akkor én is elkezdtem rá figyelni, de jobb egy szakember által, az ő segítségével gyakorolni, és ezt a segítséget a Retorikaiskola kurzusán meg is kapom. Fontosnak tartom a helyes artikulációt, főleg ha gyerekekhez beszél az ember. Rendkívül fontos, hogy helyesen mutassuk be a gyerekek előtt az adott hangokat, hiszen ez lesz számukra a minta, amiből ők is kialakítják majd a saját beszédtechnikájukat. Az álmaim között szerepel, hogy majd a tanítás mellett egyszer a siketek nyelvével is foglalkozzak, jelnyelvi tolmács szeretnék majd lenni, ahol az artikulációnak ugyancsak nagyon fontos szerepe van (a kezek mellett).

Ráhel  A képzés előtt nem gondoltam, hogy ezeken a területeken fejlődnöm kéne, folyton pozitív visszajelzéseket kaptam arra, ahogyan beszélek. Az öt retorikatréning után elkezdődtek a beszédtechnikai órák is, és szépen lassan világossá vált, hogy van még min finomítani. Új tapasztalat volt pédául, hogy elkezdtük tudatossá tenni, milyen hangerővel, hangmagasságon szólalok meg, illetve szólaljak meg, hogy az a lehető legrezonanciadúsabb és kényelmesebb legyen számomra.

Viola   Azt hiszem, hogy nekem is az artikuláció volt az a terület, ahol a leginkább fejlődni szerettem volna a kurzust megelőzően. Habár foglalkozunk ezzel az egyetemen, azért az nagyrészt önálló munka, hogy az artikuláció rendben legyen. A Retorikaiskolai képzésem jelentős részét ezért az artikulációs és hangképzési gyakorlatok tették ki, például a „susogó és sziszegő” hangok.

G.: A kurzus elejéhez képest most hol tartotok ezeken a területeken?

Tündi  Az artikulációval éppen a mai órán kezdtünk el foglalkozni, eddig főleg a levegőbeosztást és a rezonanciafokozást gyakoroltuk. Már a mai óra után is éreztem változást. A tudatosság nagyon fontos, hiszen eddig csak valahogyan képeztem az egyes hangokat… nem figyeltem úgy rájuk, de a mai órán például megnéztünk minden egyes hangot, és megbeszéltük, hogy hogyan lenne érdemes nekem azokat képeznem. Sok gyakorlás van még e téren előttem, de ez a gyakorlás nagyon fontos is.

Ráhel  A levegőbeosztó gyakorlatok egyre jobban mennek, kezdem megtalálni a kényelmes légzési középfekvést. Azzal, hogy ez tudatossá vált, felolvasásnál vagy éneklés közben is nagyobb biztonságban érzem magam. Tudom, hova nyúljak, ha még néhány szótag erejéig szükségem lenne levegőre, nem kell félnem, hogy egyszer csak véletlenül elfogy és hangosan beleszippantok a mikrofonba. Ahhoz viszont még sokat kell gyakorolnom, hogy a megfelelő hangadás automatikussá váljon.

Szőllősi Anna Ráhel

G.: Úgy tudom Ráhel, hogy neked a beszédtechnikai képzés rövidebb volt, mert megelőzte egy öt alkalmas retorikai ismereteket átadó tréning. Mesélnél arról, hogyan zajlottak ezek az órák, mivel foglalkoztatok?

Ráhel  Korábban már említettem, hogy szerettem volna lépéseket tenni afelé, hogy érdemben legyek képes megszólalni olyan közegben is, ahol lámpalázam van, például nyilvános szereplésekkor, állásinterjún vagy később tantestületi és szülői értekezleteken. Annyira hálás vagyok, hogy a kurzus során éppen erre az igényemre kaptam választ! Nagyon gyakorlatias volt, beszédekre kellett felkészülnöm az alapján, amiket átvettünk, különböző szituációkat is eljátszottunk. Megnéztük, hogyan épül fel egy beszéd, milyen részei vannak, illetve milyen elemekkel lehet megtölteni, hogy a hallgatóságnál célba érjen. Önismereti kérdéseket is boncolgattunk, melyek, mint kiderült, elengedhetetlenek egy beszédre való felkészülésnél – például milyen a viszonyom a témához vagy milyen érzésekkel tölt el az, hogy az adott közönséghez kell szólnom.

G.: Viola, te időközben már be is fejezted a képzést. Hogy érzed, tudtál fejlődni a kurzus alatt az artikuláció területén?

Viola   Azt érzem, hogy  sok minden stabilizálódott, de van, amin még dolgoznom kell. Ugye száz százalékot nem fogok elérni, lehet, hogy lesz majd az életemben három olyan „s” hangom, ami tökéletesen fog megszólalni, de nyilvánvalóan nincsen olyan, hogy „tökéletes” beszédtechnika. Talán megtettem már az út ötven százalékát… Most úgy érzem, hogy még legalább egy féléves munka van abban, hogy a kurzuson tanultak automatizálódjanak bennem. Igen, ez még egy hosszú út, de annyi kérdésem volt, és mindegyikre választ kaptam a képzés során, és ez nagyon sok támpontot adott nekem, úgyhogy azt hiszem, hogy már menni fog egyedül is.

G.: Leendő pedagógiai munkátok eredménye nagyban függ majd a sikeres, jó kommunikációs készségeitektől. Az egyetemi tanulmányaitoknak milyen formában képezi részét a beszédtechnika megfelelő elsajátítása?

Tündi  Az énekórákon gyakorta csinálunk hasonló feladatokat, mint amiket a Retorikaiskola alkalmain is. Levegőbeosztásos és artikulációs gyakorlatokat is szoktunk végezni. Például nemrég az „ő” hangot vettük és éneklés közben, amikor jött egy „ő” betűs szó vagy szótag a dalban, akkor ki kellett mondunk előtte azt, hogy „főnök”. Úgy kellett hagynunk a szánkat és úgy kellett tovább énekelnünk, hogy megtapasztalhassuk, hogy így sokkal jobban tud távozni a hang.

Ráhel  Az első félévben volt egy beszédművelés kurzus és utána hangképzés órákon foglalkoztunk beszédtechnikával, de ennyi volt az egész négy év alatt.

Viola   Mivel én logopédián vagyok, számomra ez elég speciális. Nekünk a beszédtechnika szerves része a képzésnek. A gyógypedagógián belül is a logopédiának (a beszédtechnika szempontjából) kivételes a helyzete, mert a többi gyógypedagógiai szakirányon nincs ennyi vagy egyáltalán nincs beszédtechnika.

G.: Mi a véleményetek, elég teret kapnak manapság a pedagógiai oktatásban az olyan beszédművelési ismeretek, illetve gyakorlatok, mint amiket például a kurzuson tanultok?

Tündi  Ahogy én rálátok, a tanulmányaimban nem nagyon lesznek olyan tárgyak, amik a beszédtechnikával foglalkoznának, amit sajnálok, mert nagyon fontos, főképp a pedagógusok esetében az, hogy helyesen képezzék a hangokat. Nem csak a példamutatás miatt, hanem eleve… hosszú pálya ez a tanári élet. Nem szabad, hogy már az elején elrontsák a hangjukat. Szerintem nem elég a képzés erre az oktatásban, én legalábbis szeretném, ha a jövőben megnövekedne a száma a beszédtechnikával foglalkozó óráknak, feladatoknak.

Ráhel  Az anyanyelvi tantárgypedagógia szemináriumokon több alkalmon keresztül tanultuk, hogyan tartsunk a gyerekeknek légzőgyakorlatokat. Nem tudom, hogy a kerettantervben kötelezővé van-e téve vagy csak ajánlott, hogy ilyen módon is műveljük a gyerekeket, annyi biztos, hogy a beszédképzés fejlesztése különösen hangsúlyos a NAT-ban. Ha a gimnáziumi éveimre gondolok, emlékszem, hogy végeztünk légzőgyakorlatokat.  Hivatalosan kellene teret kapnia az oktatásban minden szinten (általános, közép és felső oktatás) a beszédművelésnek, de ez úgy látom, hogy nagyon az adott oktatón múlik, hogy neki fontos-e, avagy sem. Nem annyira a szívügyünk a beszédművelés, és szerintem inkább ez az, ami miatt háttérbe szorulhat.

Németh Viola

G.: Említetted Viola, hogy a logopédián sokkal hangsúlyosabban van jelen a beszédművelés, mint az egyéb pedagógiai irányokban. Mit gondolsz, a pedagógiai oktatásban elég teret kapnak a beszédművelési gyakorlatot?

Viola   Nekem elég sok osztatlan tanáris ismerősöm van, és egyikőjüktől sem hallottam azt, hogy lenne beszédművelési vagy ahhoz hasonló órájuk. Voltak PPK-s óráik, illetve módszertani óráik, amik hol sikerültek, hol nem… Úgy érzem, hogy ez a tanárképzés, ami most osztatlanná lett „visszavarázsolva”, egy kicsit mostohagyermeke a pedagógus-képzésnek, legalábbis ahogy én ebbe belelátok az ismerőseim által. Azért a tanítóképzőn, az óvóképzőn, illetve a gyógypedagógián szerintem egy folyamatos fejlődés van szakmailag, ami segíti azt, hogy mondjuk egy ilyen fontos dolog, mint a beszédképzés, benne legyen a tananyagban, amíg az osztatlan tanári képzés – ami ugye régebben bolognai rendszerű volt, most meg már megint osztatlan (2013/14-es tanévben történt meg a váltás, Szerk.) nekem összevisszaságnak tűnik, ahol nem tudják azt, hogy mi a fontos, mi kellene, hogy a tantervben benne legyen. A tanárisok tudtommal nem tanulnak beszédtechnikát, pedig mindenki a hangját fogja használni az oktatás során. Ahogy előttem említették, ha valaki hosszú ideig marad a tanári pályán, annak igencsak igénybe lesznek véve a beszédszervei. A tanári képzésnek érdemes lenne kitérni arra is, hogy például egy tanórát hogyan bírj hanggal végigcsinálni.

G.: Számotokra mi volt a legviccesebb beszédtechnikai gyakorlat eddig a kurzus folyamán? 

Tündi Számomra a legviccesebb feladat az volt, amikor egy ceruzát próbáltam egyensúlyban megtartani a szám és az orrom között. Amikor ráuntam a tanulásra, ezzel a vicces játékkal derítettem otthon magamat jó kedvre. Ebből a szüleim csak az én vidámságomat látták, a „mutatványról” lemaradtak.

Ráhel Nekem a legmókásabb beszédtechnikai sztorim nem is egy konkrét gyakorlathoz, hanem egy egész órához kapcsolódik. Az egyik alkalomra ugyanis akkor került sor, amikor a barátnőimmel a Velencei-tónál kempingeztünk. A gyors internetelérés céljából a porta elé parkoltunk, és lehúzott ablakoknál végeztem a hangerőgyakorlatokat, olvastam Örkény egyperceseit. Néhány gyakorlat előtt azért finoman körbenéztem.

Viola  Nekem is mondta a családom, hogy ha majd emberek közé megyek, akkor olyan gyakorlatokat ne csináljak, mint otthon, mert ők elnézik, hogy a kertben például „nyújtogatom a nyelvem”, viszont másoknak ez elég furcsa és vicces lenne. Nekem viszont ez a munkám része lesz, és heti szinten fogok ilyen „vicces” gyakorlatokat végezni. Kicsit újra gyereknek éreztem magam a kurzus folyamán ezekben a játékos gyakorlatokban.

Gábor: Köszönöm nektek az izgalmas beszélgetést, remélem lesz még szerencsénk egymáshoz a jövőben.

NETorika konzultációt tartottunk

Az Oktatási Hivatal felkérésére, az M5 tévécsatornával együttműködve egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A premiert követően a Szónok Születik Retorikaiskola is publikálta a videókat a honlapján és a facebook-oldalán, ahol egy nyereményjátékra is invitáltuk az érdeklődőket. A tét nem volt kevesebb, mint egy minicsoportos, egy órás, díjtalan NETorikai konzultáció a Retorikaiskola trénereivel. A felvételeket bemutató öt bejegyzés megosztói közül kerültek ki a szerencsések.

onlineeducation

Az online találkozóra 2020. május 16-án került sor, ahol a résztvevő három főnek egy-egy kétperces kiállásgyakorlatot kellett bemutatnia, amelyekre retorikai és netorikai visszacsatolást kaptak. Az intenzív és jó hangulatú eseményről az alábbi visszajelzéseket kaptuk a meghívottaktól.

“Kedves Márton és András, köszönöm az online retorika képzési alkalmat.
Jó volt dolgozni veletek, megismerni benneteket, a téma iránt elkötelezett személyeteket. Köszönöm, hogy segítettetek ránézi arra, hogy a saját, eddig kialakított homeoffice működésemben mi támogathatja és mi vonhatja el a hallgatóság figyelmet.
Köszönöm a megerősítéseket, örültem, hogy erre fektettetek hangsúlyt mindegyik résztvevőnél, és ehhez csatolva hívtátok fel fontos dolgokra a figyelmet. Mentori munkáimban azt tapasztattam eddig, hogy ez a leghatásosabb arra, hogy az átadott információ meg is érkezzen.
Számomra különösen érdekes volt rálátni arra, hogy a modern technika eszközeinek használatakor hogyan szükséges figyelni a normál (offline) előadásnál megszokott részletekre mint gesztus, kiejtés, mondanivaló logikai szerkezete, a hallgatóság bevonása a témába, és hogyan kell új, eddig nem annyira előtérbe kerülő szempontokkal is számot vetni: pl. azzal, hogy a szemkontaktus a kamerára vitt tekintetben valósul meg, a kéz gesztusai látszanak-e a kamerában, mi is van az előadó mögött a háttérben. Örülök, ha tovább tudjátok vinni ezeknek a módszereknek a továbbadását, oktatását.”

Szentes Judit (Katolikus Pedagógiai Intézet, pedagógiai szakértő, közoktatási szaktanácsadó – 2020)

 

“Jó ideje home office-ban dolgozom, rendszeresen veszek részt online megbeszéléseken. Erre a célra kialakítottam egy otthoni dolgozószobát, de fel sem merült bennem, hogy a mögöttem lévő hátteret tudatosan rendezzem el. A NETorikai képzési alkalom ráébresztett, hogy egy kis odafigyeléssel hatékonyabbá tehetem kommunikációmat az online térben.”

Várdai Levente (Magyar Cserkészszövetség, regionális koordinátor, VI. Dél-Dunántúli cserkészkerület – 2020)

 

“Rendszeresen tartok előadásokat, ezért fontos számomra, hogy visszajelzéseket kapjak retorikai szempontból. Ehhez “szakértő szem” szükséges, amit Mártontól és Andrástól megkaptam. Megerősítettek abban, hogy a szakmai hitelesség érződik az előadásomon, jól artikulálok és megvan a kellő hangerőm. Ugyanakkor jobban oda kell figyelnem az időbeosztásra és a környezetből jövő jelek észlelésére, valamint a helyes levegővételre, a “légtámasz”-ra. Ezek mind értékes visszajelzések számomra, amiből igyekszem tanulni, fejlődni és beépíteni a mindennapi munkámba. Köszönöm, hogy részt vehettem ezen az alkalmon!”

Kozákné Zsuzsa (KamaszMentor, emberi erőforrás tanácsadó, pályaorientációs szakember – 2020)

 

Bárhogyan is alakul a közegészségügyi helyzet (remélve a legjobb kimenetelt), az online térben megtartott találkozások egyre inkább kikerülhetetlennek tűnnek. Az újfajta retorikai kihívásokat illetően is igaz, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Ha Önt is foglalkoztatja ez a téma, jó szívvel ajánljuk figyelmébe NETorikai kínálatunkat.

NETorika 5.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Öt részes minisorozatunk záró részében az kerül fókuszba, hogy mit kezdhetünk előadóként az online tér okozta lámpalázzal, hogyan nyerjük vissza a magabiztonságunkat ebben az újszerű retorikai kihívást jelentő helyzetben. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: A lélek karbantartása mellett érdemes a testünkkel is foglalkozni, nem csak a mozgásszegény életmód, hanem a feszültség kiengedése érdekében is. Az otthon töltött idő vagy az otthoni munkavégzés ne járjon fizikai inaktivitással! Ki-ki kedve és ideje szerint talál otthon is végezhető gyakorlatsorokat az interneten, de a Retorikaiskola e-learning tananyaga is tartalmaz ilyet.

Ha úgy érzi, hogy már csak a főpróba van hátra, ehhez pedig átfogó és szakszerű visszajelzésre lenne szüksége, tekintse meg E-próba szolgáltatásunkat!

NETorika 4.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A negyedik részben számtalan apró tippet adunk annak érdekében, hogy a megvilágítás, a nyílászárók elhelyezkedése és a beszűrődő hangok ne zavarják meg az előadásunkat, illetve a hallgatóságunkat. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: A legtöbb, webes kommunikációt támogató alkalmazás képes arra, hogy a mikrofonunkat egy kattintással vagy gombnyomással lenémítsa. A beszűrődő, oda nem illő hangok kiszűréséhez érdemes ezt alkalmaznunk, illetve erre buzdítanunk az oktatási folyamat vagy beszélgetés többi résztvevőjét is, ezzel elkerülve sok visszakérdést a nem jól értett mondanivaló miatt.

A videósorozat befejező (ötödik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 3.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A harmadik részben azzal foglalkozunk, hogy a kamerához képest hogyan érdemes elhelyezkedni és miként lehet az online térben a szemkontaktust a körülményekhez képest élővé, természetessé tenni. Szóba kerül az is, hogy a rendelkezésünkre álló fényforrásokat hogyan célszerű használni. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Állítsuk be úgy a webkamera magasságát, hogy az megközelítőleg a szemünk magasságában legyen (esetleg valamivel magasabban), ha szükséges, akár könyvekkel alápolcola a laptopot vagy egyéb eszközt. Így elkerülhető az, hogy a legelőnytelenebb, alulról vett felvételek közé sorolódjon a virtuális jelenlétünk. Az ideális jegyzetek – melyekről a Retorikaiskola lámpaláz-csillapítójában még több tanácsot olvashat – nem csak a stresszoldásban segítenek, hanem lehetővé teszik a folyamatosabb, természetesebb szemkontaktust is. Ezt webkamerán keresztül eleve nehezebb fenntartani, de a nem jó helyen (pl. az asztalon) elhelyezett jegyzetek ezt tovább ronthatják, hiszen a tekintetünk fókusza a biztonságot jelentő asztallapunkon, illetve az azon elhelyezett segédletünkön fog pihenni

A videósorozat következő (negyedik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 2.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Használjunk-e fülhallgatót? Hova készítsük az innivalónkat? Hogyan tudom közelebb hozni a hallgatóságot? A második rész több hasznos tanácsot is megfogalmaz a helyes eszközhasználatról, legyenek ezek a néző számára akár láthatóak, akár láthatatlanok, emellett kitér az előadói öltözékre is. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Előfordulhat, hogy szemléltetni szeretnénk az előadásunk során. Akár digitálisan, a monitor képernyőjét megosztva, akár analóg módon, a webkamerába mutatva tesszük ezt, sok bakit elkerülhetünk azzal, ha ezt előtte gyakoroljuk, például egy kollégánk segítségével. Így orvosolható az, ha egy szoftver például tükrözi a kamera képét és emiatt fordítva jelenik meg a hallgatóságunk számára az, amit közölni szeretnénk. Amennyiben a monitorunkon látható tartalmat tennénk közzé, bizonyosodjunk meg arról, hogy mit fog látni a másik oldal, ne legyenek feleslegesen megnyitott vagy oda nem illő tartalmak (pl. családi fotó háttérképként) a saját gépünk virtuális íróasztalán.

A videósorozat következő (harmadik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 1.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Az első részben a webkamerás távoktatáshoz szükséges térkezeléssel foglalkoztunk, azon belül is a háttér kialakításával. Szóba kerül az is, hogy hova érdemes tenni a telefonunkat, ha online előadást tartunk. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Az előadói tér megválasztásakor érdemes tekintettel lenni a háttér színére is. A legtöbb otthonban ez nem könnyen variálható. A viselt ruházatunk színe viszont igazítható a háttérhez. Érdemes elkerülni a zsúfolt mintás ruhadarabokat, ezek nem mutatnak jól kamerán keresztül. Öltözékünk illeszkedjen harmonikusan a háttérhez, de teremtsen kontrasztot is, hogy a figyelem ránk irányuljon!

A videósorozat következő (második) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

Ha úgy érzi, hogy már csak a főpróba van hátra, ehhez pedig átfogó és szakszerű visszajelzésre lenne szüksége, tekintse meg E-próba szolgáltatásunkat!