A legtöbben a diploma megszerzése körüli időszaktól jelentkeznek a Szónok Születik Retorikaiskolába, egészen addig, amíg pozícióváltás környékén találják magukat. Sokan nem is tudják azt, hogy a testbeszéd és a vokális kommunikáció is befolyásolja a meggyőzőerőt. Vannak olyanok is, akik a gyakorlatorientált képzést azért kezdik el, mert az egészséges izgalomnál jóval többet éreznek, ami már gátolja őket az önkifejezésben. Dr. Hoványi Márton, a Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója mesélt arról, hogy a vezetők számára miért kifejezetten fontos a kommunikáció fejlesztése. Gonda Gréta interjúja.
Honnan jött a retorikaiskola elindításának az ötlete?
A legnagyobb magyarországi ifjúsági mozgalom egyik vezetője voltam, és miután befejeztem a közösségben a munkát, a tagok megkértek, hogy tartsak nekik retorika tematikájú képzéseket. Ekkor indítottuk el Dr. Nagy Fruzsinával az öt hónapos kurzusunkat, majd az első képzés utáni gála sikere buzdított minket arra, hogy elkezdjük az iskolát. Az antik és modern tudásunk ötvözete jelenti a gyakorlatorientált képzésünk alapját, hiszen én latin szakon tanultam ókori retorikát, emellett mindketten magyar szakos végzettséggel rendelkezünk.
Jellemzően kik végzik el a képzést, és milyen területekről érkeznek?
Elég változatos, jellemzően a 25 és 50 közötti korosztály tagjai jönnek, de volt már olyan is, aki nyugdíjasként csatlakozott a képzéshez. A legtöbben a diploma megszerzése körüli időszaktól jelentkeznek egészen addig, amíg pozícióváltás környékén találják magukat. A terület is egészen színes ahonnan a résztvevőink érkeznek: a kamionsofőrtől a mérnökön, a HR-szakembereken és üzletkötőkön át a jogászig sokféle szakterületről érkeznek hozzánk, akiknek a nyilvános beszéd, vagy valamilyen speciális kommunikációs terület fejlesztése a leggyakoribb célja.
Milyen egyéb területeken szeretnének fejlődni a tanulók?
Az első gyakori cél a munkahelyi előrelépés: sokan szeretnének beosztottból menedzserré, vagy középből felső vezetővé válni. Ehhez a képességeik professzionális fejlesztése nem elhanyagolható. A második gyakori cél az, amikor egy nagy változás következik be az emberek életében, aminek szeretnének megfelelni. A harmadik terület a lámpaláz menedzsment: sokan küzdenek azzal, hogy az egészséges izgalomnál jóval többet éreznek, ami már gátolja őket.
fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír
Mi jelenti a legnagyobb kihívást a tanulók számára?
A kurzusok résztvevői gyakran általános kérdésekkel érkeznek, például szeretnének jobban megtanulni prezentálni, meggyőzőbbnek lenni egy tárgyalásnál vagy téthelyzetben. Később a különálló, korábban ismeretlen területek fejlesztésével érnek el az eredeti cél megvalósításához. Amikor elindul a tanfolyam, a testbeszéd és a vokális kommunikáció nagyobb fókuszt kap, és váratlanul fény derül az addig nem ismert, de összefüggő területekre. Például nagyon sokan nem is tudják azt, hogy a nem megfelelő hangképzés erőtlenné teheti a hangot, vagy egy enyhe beszédhiba miatt a meggyőzőerő sokat csökkenhet. Legalább annyira fontos az is, hogy a közhiedelem ellenére nem csak az előre megírt beszédekkel lehet sikert elérni.
A szakmai életben milyen fejlődés érhető el a kommunikáció fejlesztésével?
A legnagyobb fejlődés az, amikor a kurzus végére az egyediség ötvöződik a szakmai tudással. A személyiségfejlődéshez eléggé motiváltnak kell lenni, hiszen ha a résztvevő kitűz egy fontos karrierhez kapcsolódó célt, akkor a kemény áldozat nem megspórolható. Viszont, ez nem azt jelenti, hogy ki kell fordulnom önmagamból, de a komfortzónámat tágítanom kell, ha a bennem rejlő lehetőségeket ki szeretném bontani, és többet szeretnék megmutatni magamból, legyen az akár kognitív valóság vagy a bennem lévő érzelmek. A fejlődés mindig figyelemre méltó, nem csak egy ezer fős közönségnek, hanem egyetlen tárgyalópartnernek is.
Miben fejlődhet egy vezető a képzés során?
Radikális előrelépés érhető el a vezetői kiállásban. Azzal, ha összhangba kerülnek a kommunikációnk különböző területei, meggyőzővé válhatunk: egy erős és magabiztos kisugárzást ad az, ha amit mondok és ahogyan mondom (hangképzés és testbeszéd) harmóniában van. A meggyőzőerő növelése visszahat a magabiztosságra, ezek a területek kölcsönösen segítik egymást. Ezt támogatják az olyan technikai eszközök, mint a prezentációs képességek, amelyek szintén elsajátíthatóak. Ráadásul a képzés során a hallgatóság kerül a középpontba: a vezető figyelme egy tárgyalás vagy egy 80-100 fős előadás során a hallgatóságra irányul. Ez azt eredményezi, hogy a beosztottak is jobban rá merik bízni magukat az önmagát jobban képviselni tudó, magabiztos vezetőre. Ahhoz, hogy egy vezető hitelessé váljon, időt és energiát kell áldoznia a változásra. Egy instant egynapos tréninggel nem lehet gyökeresen megváltoztatni a kommunikációt. Azonban a befektetett energia megtérül: ha a vezető nyitott a változásra, ezután sokkal hatékonyabban és eredményesebben tud majd kommunikálni.
Milyen kommunikációs helyzetekkel szembesülhet egy vezető a munkája során?
Ilyen például a kritikus üzeneteket átadása asszertív kommunikáció során, amit a gyakorlatban nagyon kevesen tudnak megfelelően alkalmazni. Hasonló nehézségekkel járhat az érzelmekről való kommunikáció: egy vezetőnek a beosztottak érzelmeit be kell fogadnia, és tudnia kell megfelelően kezelni, ha meggyőző szeretne lenni. Ráadásul, olyan nehéz feladatokat is meg kell oldania, mint a negatív üzenet átadása, például az elbocsátás, de a motiválatlan munkatársat is tudnia kell buzdítani. A vezető a kommunikációs készségeit gyakorlatilag állandóan használja, legyen szó egy projekt útnak indításáról, lezárásáról vagy értékeléséről, akár egy magasabb grémium előtt.
És mivel szembesül az, akinek egy ötletet vagy saját magát kell eladnia egy pályázaton?
Amikor mi magunk kerülünk megmérettetésre, akkor perdöntő, hogy képesek vagyunk-e megmutatni valóban a legjobb oldalunkat, és az értékek mentén a sikereink súlyát. Nem adódik automatikusan az, hogy kimondjuk, „én alkalmas vagyok ennek az állásnak a betöltésére”. Ez egy művészet, ami tanulható: akik igazán sikeresek ebben, azok képezték magukat. A kommunikációba fektetett energia a lehetőségek kibontásáról szól.
fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír
Mi tesz egy beszédet (például pitchet) emlékezetessé?
Az a pitch mondható sikeresnek, aminek bizalmat szavaz a döntéshozó: ha felveszik a jelentkezőt az állásra, vagy ha befektetőt szerez a bemutatott ötlet. Azonban az, hogy mitől válik az út is sikeressé, egy egészen más kérdés. Hiába vagyok teljes mértékben felkészülve a beszédre, ha én magam nem tudom azt a műfaji sajátosságok mentén hitelesen megvalósítani. A cél az, hogy az adott műfaji kereteket megtartsuk, de a saját személyiségünkre formálva hitelesen mutassuk be a szakmai eredményeinket. A képzésen megtalálják a résztvevők az adott műfaj és a saját személyiségük metszetét. Például az idő tartását és helyes kezelését, ami képessé teszi őket arra, hogy a megadott kereteken belül kihozzák magukból a legtöbbet.
Milyen előnyei vannak a csoportos tanulási folyamatnak és kiknek ajánlott az egyéni fejlesztés?
A csoportos képzési folyamat előnye az, hogy sokféle visszajelzést kap a többi tagtól a résztvevő, így azonnali közönségélménye lehet. Ehhez képest az egyéni képzés időbeli és helyszínbeli rugalmasságot biztosít. A prémium szolgáltatásnak fókuszáltabb a tematikája és személyre szabottabb, hiszen az egyéni fejlesztésben sokszor nem is egy, de kettő vagy három tréner is foglalkozik az egyén kommunikációjával, így sokkal rövidebb idő alatt mutatkozik meg a változás.
Mekkora az online képzések sikere?
Manapság nincs választási lehetőség, egyes céges kultúrák és egészségügyi előírások alapján kizárólag online lehet működni. Ezért a virtuális térben tudást befogadni, formálni és átadni mindenkinek tudnia kell, ha komoly teljesítményeket szeretne elérni. Mi is átdolgoztuk a módszertanunkat úgy, hogy az online környezetben is hatékonyan működjön.
Ha a Retorikaiskola felkeltette az érdeklődését, ide kattintva láthatja az induló képzéseinket.
A szónoki cím megszerzéséhez egy teljes szemeszter szükséges. Szimbóluma egy kagylóhéjba zárt, formálódó igazgyöngy. Csak ezen a szinten 119 olyan fejlesztendő kritérium és megtárgyalt téma várja a szónokjelölteket, amelyek révén a korábban piszoknak tűnő homokszem igazgyönggyé kezd válni. A lámpalázból egészséges izgalom, a szétszórtságból jól strukturált beszédek, az esetleges gesztusokból és hangképzésből tudatos és érthető kommunikáció születik. Legfeljebb hét emberből áll a szónokjelöltek csoportja és a tanfolyamot két, ellenkező nemű retorikatréner vezeti, hogy férfi és női szempontú fejlesztést is kapjanak a résztvevők. Az igazán nagy lépés az, amikor a szónoki cím kapuját jelentő, 30–50 fős közönség előtt, nyolc percen át, fejből megtartott beszédük során már nem önmagukra, hanem a közönségükre tudnak figyelni a szónokok. Az az igazgyöngy, ami itt formálódik minden esetben egyedi, ezért ritka és értékes: ez a színpadi félelem helyére költöző öröme az előadásnak és az ehhez szükséges magabiztos kiállás élménye.
Aki nemcsak funkcionálisan szeretne sikeresen eleget tenni a szónoki felkéréseknek, hanem olyan előadóvá akar válni, akit előszeretettel hívnak, mert tudják, hogy az igényes, hiteles és meghatározó élmény lesz, azt nevezzük mi kiváló szónoknak. A Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónoki címe olyan, mint egy középfokú nyelvvizsga: a retorika „nyelvtanát” teljeskörűen ismerni kell és minden fontosabb témakörhöz elegendő szókinccsel kell rendelkezni.
A retorikai beérés fázisa ez. Éppen ezért nem is kifejezetten időtartamra, hanem célra szerződünk, legfeljebb háromfős minicsoportjainkkal, akik egyéni képzést legalább annyit kapnak, mint csoportosat. Szimbólumuknak az ujjlenyomatot választottuk, ami kifejezi azt, hogy a saját előadói hang és stílus megtalálása, elmélyítése és harmonizációja a mesterképzés célja. A szónoki cím megszerzése és a mesterképzés megkezdése között a rétornak a kommunikáció kétféle 
