A történetmondás 5 szarvashibája

A történetmondás, a storytelling rendkívül hatásos retorikai eszköz. Nem véletlenül jelennek meg sorban azok a könyvek és videók, amelyek a storytelling, tehát a történetmesélés mesterségét kívánják megtanítani minél többeknek. Kiss Ádám humorista YouTube csatornáján vált elérhetővé az a remekmű, ami ezzel szemben azt mutatja be, hogy hogyan nem szabad történetet mesélni, főleg kamerák előtt vagy bármilyen téttel bíró kommunikációs helyzetben.

A videó számtalan csapdát érzékletesen mutat be, ezek közül 5 tipikus szarvashibát választottunk ki, ezeket mutatjuk be az alábbiakban. Janklovics videóban nyújtott kiváló színészi teljesítményét akkor érzékeljük, ha egy idő után arra leszünk figyelmesek, hogy feszültség támad bennünk vagy legszívesebben továbbtekernénk az unalomtól. Garantáljuk, hogy az ötödik percnél járva ez be fog következni. Continue reading

Kommunikációs könyvek szemléje III.

Györffy Kinga, Add elő magad. A magával ragadó előadás titkai, Budapest, 2015.

Pej András következő szemléjében egy magyar kommunikációs tréner könyvéről írt recenziót a Retorikaiskola könyvajánló sorozatában.

Györffy Kinga

A könyv borítója

Ahogyan a szerző írja ajánló soraiban: „Magával ragadó előadóvá válni nem ellazulás, hanem elszánás, elköteleződés és kemény munka.” Ezen állítással csak részben tudok egyetérteni. Biztos, hogy szükség van elszántságra, elkötelezettségre és a kemény munkára, ugyanakkor fontosnak tartom az ellazulást is! Miért? Mert nem tudunk magával ragadó történetet mesélni, ha feszültek vagyunk, ha szorongunk.

Mivel nem értek egyet a megfogalmazott állítással, Györffy Kinga nekem nem ajánlja meleg szívvel a könyvét. De azért én elolvastam.

Elképzelhető, hogy néhányan megütköztek a hatásvadász bevezetőn. Talán figyelemfelkeltő volt, talán elgondolkodtató, de mindenképpen intenzívebb egy átlagos könyvajánló kezdeténél. Györffy Kinga könyve is ilyen. Hatásvadász, hiszen már a borítón azt olvashatjuk, hogy „az első magyar könyv a storytelling-ről”. Persze, ha igazán a magyar nyelvet helyezné előtérbe, akkor a történetmesélés vagy a történetmondás kifejezést használta volna. Ezen pedig csak azért akadok fenn, mert a könyv nem csupán a „storytelling-ről” szól, hanem a magával ragadó előadásról, ahogyan azt a cím és az alcím is jelzi. A könyv tartalma is ez. Néhány specifikus résztől eltekintve, általános előadás-technikai, és retorikai útmutatóként szolgál a könyv. E tekintetben pedig maga is figyelemfelkeltő és elgondolkodtató.

Hazai példák

Figyelemfelkeltő, hiszen többségben hazai előadók példáin keresztül hozza közel hozzánk a témát, ami valóban ritka a kortárs kommunikációs szakirodalomban. Sokkal személyesebb, életszagúbb így a könyv egy magyar olvasó számára. És elgondolkodtató is, hiszen rengeteg tanácsot, ötletet fogalmaz meg, amiken akár napokig is töprenghetünk. Ám ebben rejlik a legnagyobb csapda lehetősége is! Ami nem a könyv csapdája, hanem saját magunké. Az „elszánás, elköteleződés és kemény munka” nem ott kezdődik, hogy elolvassuk ezt a könyvet, hanem ott, amikor letesszük. Azon a ponton kellene elhatároznunk, hogy a következő előadásunk elkészítése során melyik ötletet fogjuk kipróbálni a könyvből.

1Én ezt tettem, miután elolvastam könyvet. A 62. oldalon javasolja a szerző, hogy alkossunk rejtvényt. A Retorikaiskolánk haladó csoportjának gálaestjén próbáltam ki ezt, méghozzá úgy, hogy a kivetített prezentációm második diája egy fekete háttéren nagy fehér egyest ábrázoló kép volt. Az előadás végén természetesen feloldottam a talányt. Az üzenetem az volt, hogy mindig csak egy lépésre fókuszáljunk, mégpedig a következőre. Nekem így sikerült teljesítenem a Spartan Race-t, a diavetítésem pedig e sportesemény élménybeszámolója volt.

 

A struktúra

A tartalmasság, illetve a korábban említett „storytelling könyv” pozícionálás miatt a struktúra nem könnyen követhető. Keverednek az előadó személyére vonatkozó javaslatok az előadás-technikai tippekkel, időnként többször is eljutunk ugyanahhoz a témához (így például a 203. oldaltól kezdődik egy hosszabb rész, mely az interakciót taglalja, de a hallgatóság felé intézett kérdés előkerül már a bevezetésről szóló részben (65. oldal) és a befejezésről szóló részben (80. oldal) is).

Ugyanakkor, ha konkrét, kézzel fogható ötletekre, tanácsokra van szükségünk az előadói képességeink, illetve beszédeink fejlesztéséhez, akkor Györffy Kinga könyvében sok ilyet találunk. A jó (úton haladó) előadók közös tulajdonsága az, hogy folyamatosan szeretnének fejlődni, ehhez pedig kiváló útitárs ez a könyv.

Kommunikációs könyvek szemléje II. Carmine Gallo: Storytelling

Pej András következő szemléjében a népszerű amerikai kommunikációs tréner könyvéről, Carmine Gallo Storytelling című művéről írt recenziót.

Történetek a történetmondásról

gallo

Gallo úr Kaliforniában él a családjával és kommunikációs coachként keresi a kenyerét. Munkája során rengeteg érdekes emberrel került kapcsolatba, akiktől sok lebilincselő történetet hallott. Ezek a történetek gyakran hihetetlennek tűnő fordulatokat is tartalmaztak, ezért akár meséknek is hívhatjuk őket.

Gallo urat kíváncsivá tették ezek a mesék. Vajon mitől ragad magával az egyik történet és miért nem kelti fel a figyelmünket a másik? Vajon mi a közös a cselekvésre ösztönző elbeszélésekben? A válaszok felkutatása érdekében Gallo úr sok nagy történetmesélőhöz ellátogatott, és beszélgetett velük, megismerte az életüket. Ezeket a történeteket tartalmazza a Storytelling című könyv.

Modern történetmesélés Gallo alapján

Noha a szerző visszakalauzol minket az ősi törzsek tábortüzei mellé is, a fejezetek inkább a modern vállalkozói szféráról szólnak, ezzel szemléltetve azt, hogy egy-egy (üzleti) ötlet kimunkált, történethez kapcsolt előadása bizony versenyelőnyt, vagy adott esetben akár pénzben kifejezhető értéket is hozhat számunkra. Fontos megjegyezni azonban, hogy valószínűleg nem mindenki a vállalkozói ötletek kiváló szemléltetése miatt szeretne jó történetmondó lenni. Bennük a könyv elolvasása után keletkezhet egy hiányérzet. Ennek betöltésére lehet egy módszer az, hogy olvasás közben felírjuk magunknak a magával ragadó történetek számunkra fontos jellemzőit és a jó előadásra jellemző praktikákat. A történetmondás személyes, érzelmekkel teli műfaj, ezért érdemes a saját stílusunkat megtalálni, és minél többet gyakorolni.

A művet olvasva kirajzolódik, hogy a történetmesélés nem egzakt tudomány, ezért aki definíciókra, pontos magyarázatokra kíváncsi, az lehet, hogy csalódni fog. Habár befejezésként kapunk egy „szerszámosládát”, ahol a legfontosabb tudnivalókat összegyűjtve átolvashatjuk, ezek mégis inkább irányelvek maradnak, hiszen a könyv maga is azt sugallja, hogy a történeteink csakis úgy lesznek hatásosabbak, megindítóbbak, ha élőben gyakorlunk és szembesülünk a hallgatóságunkra gyakorolt hatásukkal.

Történetmondó ötletek

Addig is, íme néhány ötlet a „szerszámosládából” melyeket akár a következő beszédünkben is felhasználhatunk:

  • Szerepeltessünk történetünkben egy „hőst”, aki legyőzi a nehézségeket!
  • Történetünket gazdagítsuk konkrét és odaillő részletekkel!
  • Használjunk egyszerű szavakat és analógiákat bonyolult témáknál is!

Carmine Gallo, Storytelling. A történetmesélés ereje, ford. Gaál-Smith Katalin, HVG Kiadó, Budapest, 2016. 359 o.