Bostonban (MA/USA) a Hungarian-American Science Lecture Series 2019. március 15-i állomásaként speed networking címmel pecha-kucha estet rendeztek. Az Egyesül Államok Keleti-partján oktató-kutató tudósok és művészek mindegyike a pecha kucha műfaji kereteit megtartva mutatkozott be tevékenységével együtt. A kommunikációs továbbképzését az Államokban folytató trénereink közül Hoványi Márton az este utolsó előadójaként (59:56-tól) arról beszélt, hogy mire érdemes figyelni a hatásos pecha kucha prezentációra való felkészüléskor és az előadás során. Az alábbi amatőr felvételen az összes előadót és a rájuk visszautaló tréneri előadást is meg lehet tekinteni. Jól láthatóak a típushibák ellenére a kreatív, sőt egészen kiváló megoldások is.
Tag Archives: Prezentációs tréning
A pecha kucha prezentáció
Steiger Anita írása arról, hogy mi is az a pecha kucha prezentációs technika.
6 perc 40 másodperc
Ennyi időt töltünk nagyjából a napi háromszori fogmosással – ha betartjuk a 2 perc/alkalom javaslatot. Nagyjából ennyi idő alatt érhetünk az Örs vezér teréről a Keleti pályaudvarra metróval. Egy 2011-es felmérés szerint naponta átlagosan ennyit időt beszélget egy apa a gyermekével.
Ezek a jelenségek külön-külön is megérdemelnének egy bejegyzést az egészséges életmód, a budapesti közlekedés vagy a hétköznapok pszichológiája címek alatt. Most mégis a 6 perc 40 másodperc más típusú kihasználásáról szeretnék írni, ami egy speciális prezentációs technika. Speciális a hatékonysága mind az előadó, mind pedig a hallgatóság szempontjából.
20×20
A képlet ennyire egyszerű. A PechaKucha 20×20 rövid fogalma: olyan prezentációs forma, ahol 20 képet/diát láthatunk, amelyek 20 másodperc után automatikusan továbblépnek. Ezen prezentációs forma megteremtése Astrid Klein és Mark Dytham építészek nevéhez köthető, akik Japánban éltek és 2003-ban ismertették meg a nagyvilággal elképzelésüket.
Az alapötlet nagyon egyszerű: az építészek túl sokat beszéltek saját terveikről, ami a különböző bemutatók és konferenciák időtartamát kiszámíthatatlanul hosszúra nyújtotta. Természetesen ez nemcsak rájuk volt igaz, a megállapítást továbbgondolták: minden kreatív foglalkozású ember, sőt gyakorlatilag mindenki, aki valamilyen prezentációs eszközzel tart előadást, ugyanebbe a hibába eshet: túl sokat beszél, fókusz nélkül. Ha a diák viszont automatikusan továbblépnek, akkor a beszédben is tovább kell lépnie az előadónak, ezért garantálható a lendületes és fegyelmezett, ennek alapján pedig kalkulálható előadások sora. Ebből nőtt ki a pecha kucha forma.
Vizualitás, fókusz, ritmus
A pecha kucha diasora általában második vagy, harmadik generációs prezentációs technikával készül, tehát a vizualitás hangsúlyos szerepet kap a design kialakításában. A 20 dia arra készteti a szónokot, hogy jól átgondolja mondanivalóját, egy diája egy gondolatot tartalmazzon, és az információkat megfelelően kiválasztva rendezze el beszéde részeit. A 20 másodperces, automatikus váltások pedig ritmusossá teszik az előadást, jobban fenntartja a hallgatóság figyelmét, és nem utolsó sorban biztosítják, hogy a rétor mindenképpen elpróbálja otthon többször is beszédét.
Locsi-fecsi estek
A pecha kucha egy japán kifejezés, amely azt jelenti: csevegni, dumálni. Magyarul ezt a prezentációs formát locsi-fecsinek is szokták hívni. A világ több mint 1000 városában vannak már Pecha Kucha Night nevű rendezvények – Budapesten például a Locsi-Fecsi Estek –, ahol különböző „villám-előadásokat” hallhatunk, jellemzően építészeti témákban. Az első ilyen estet 2013-ban szervezték.
A pecha kucha mint fejlesztő eszköz
Mivel a mondanivalónk és az előadói figyelmünk rendkívül intenzív fókuszáltságot kíván meg a pecha kucha során, kitűnő eszköz ez arra, hogy mind a diák kialakításában, mind a felkészülés és a kulcsüzenetek kidolgozása, mind pedig az előadás során fejlesszük a prezentációs képességeinket. Éppen ezért egyetlen pecha kucha sikeres előadása képes megsokszorozni a retorikai teljesítményünket. Egyedi módszertanunk kikísérletezésekor éppen ezért kezdtük el mi is alkalmazni ezt a módszert. Az alapozó képzés egyik témáját trénerünk ebben a formában adja elő, így ekkor találkozhatnak először ezzel a módszerrel Retorikaiskolánk hallgatói. A kurzuson a szónokjelöltek is kipróbálhatják magukat a locsi-fecsiben, ennek tökéletesítése pedig a haladó kurzusunkban kap helyet, ahol prezentációs technikák a rögtönzésre és megfelelő felkészülési technikákra építve fejlődnek tovább. A haladó szónokok gálaestjükön egyik beszédüket ebben a prezentációs formában tartják meg.
Példa a pecha kucha prezentációra
Íme egy példa erre, a diákat úgy vágtuk be, hogy lehessen érzékelni a váltásokat. Szigeti Tamás harmadik generációs prezentációs technikával készült, haladó szintű pecha kuchájának témája a Flow.
Megéri?
Természetesen a pecha kucha típusú előadás nem áshat igazán mélyre egy-egy témával kapcsolatban, mégis céges megbeszélések és egyetemi előadások kapcsán azt tapasztalták, hogy a pecha kucha után sokszor élénkebb beszélgetés, értekezés, vita alakul ki.
,És vajon mi bizonyítja jobban a tudást: egy 45 perces hagyományos PowerPoint-prezentáció, vagy egy 6 perc 40 másodperces pecha kucha, amelyet fél óra kérdezz-felelek követ? Másfelől pedig, ha nem tudjuk a mondandónk lényegét kevesebb mint 7 percben összefoglalni, akkor jobb, ha nem is próbálkozunk nyilvános előadással.
(Garr Reynolds, 2017:51)
Források
Garr REYNOLDS, PreZENtáció. Egyszerű ötletek prezentációk készítéséhez és előadásához, ford. Andó Éva, Budapest, HVG Kiadó 2017.
https://www.pechakucha.org/faq