A túlsúly hatása a beszédre – Rétorok reggelije II.

Dietetikai tanácsok előadóknak

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak. Ebben a cikkben a túlsúly és a nyilvános beszéd kapcsolatáról lesz szó.

Túlsúly és hangképzés

Számos olyan tényező, amit az egyénnek tulajdonítunk.  Milyen a viselkedése, milyen szokásai vannak, milyen a személyisége, a tulajdonságai, az egészsége, a genetikája? Milyen a drog-vagy gyógyszerfogyasztással kapcsolatos attitűdje vagy az általános testállapota? Ezek mind-mind befolyásolhatják a hangképzés minőségét. Egyre gyarapodó szakirodalma van annak is, hogy önmagában a túlsúly vagy az elhízás negatívan befolyásolhatja képességeinket.

Kisokos: A testtömeg megítélésére számos módszert dolgoztak ki, többek között a legszélesebb körben elterjedt BMI-t (body mass index). A BMI a testtömeg négyzetének és a méterben kifejezett testmagaság hányadosából számolható ki, ahol a 25,0 és 29,9 kg/m2 közti érték túlsúlyt, a 30 kg/m2 feletti értéket elhízásnak nevezzük. A BMI-t csak felnőttek esetében lehet alkalmazni, gyermekeknél percentilis értékekbe való besorolást alkalmaznak a szakemberek.
A túlsúly és elhízás önmagában magasabb egészségügyi kockázatot jelentenek az azzal rendelkező számára, az elhízás mértékétől függően a szív-érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a mentális kórképek, a krónikus mozgásszervrendszeri megbetegedések előfordulási aránya is megnő körükben.
Az egyik legveszélyesebb a hasi zsírszövet felszaporodása. Nők esetében a 80 cm feletti, míg férfiak esetében a 94 cm feletti haskörfogat párosul magas egészségügyi rizikóval.

A túlsúly és a hangképzés kapcsolata a 2010-es éveket követően került a klinikai kutatások kereszttüzébe. Bernardo da Cunha és munkatársainak kutatásában a 30 kg/m2 feletti BMI-vel rendelkezőeknél, vagyis az elhízott embereknél mérhető mértékben nagyobb arányban fordult elő a rekedtség, leheletes hangszín, remegés, ingadozó hangmagasság és hangerő, csökkent maximális hangtartási idő, mint azoknál, akik 30 kg/m2 alatti BMI-vel rendelkeztek. (1)

túlsúly

Forrás: unsplash.com

Ezek a tünetek visszavezethetőek arra, hogy az elhízáshoz társulhat a gége és hangképző szervek, a nyak, a mellkas falának megnövekedett szöveti tömege – ami ezáltal a hangképzési funkciókat is érintheti. Hasonló okokból kifolyólag a túlsúly és az elhízás csökkent tüdőfunkciókat eredményezhet a bordák és a has körüli zsírszövet felszaporodásának következtében. Eza mellkas rugalmasságának és a légzőizmok erejének csökkenésével kapcsolható össze. Ugyancsak hozzájárulhat a tüneti kép erősödéséhez a reflux, mely gyakrabban jelenik meg túlsúlyos embereknél tünetek nélkül, vagy gyakran jelentkező gyomorégéssel párosulva. Gyakorta fordul elő reflux mellett az időszakosan felbukkanó rekedtség, valamint a fátyolos, fokozatosan halványuló hang.

Éhezés és hangképzés

A hangképzést nem pusztán a túlsúly, de az éhezés is befolyásolhatja. Azok, akik jelentős kalóriamegvonással járó, éhezési állapotot idéznek elő, gyakran számoltak be arról, hogy hangjuk elmélyül, elfárad, megkeményedik, hogy a hangképzési erőfeszítéseik nőnek. Nem utolsósorban: akár a túlsúlynál/elhízásnál, a maximális hangtartási idő is lerövidül. (2)

Összességében kijelenthető, hogy a túlsúly és az elhízás egy elsődleges rizikófaktor, mely jelentősen befolyásolhatja az egyén egészségügyi jövőjének alakulását. Ne feledjük, hogy aki a pódiumon a maximumot szeretné nyújtani, annak oda kell figyelnie a testtömegére is. Velünk született és tanult hangképzési készségeink, lehetőségeink kiaknázása a logopédiai és egyéb retorikai fejlesztéseken túl a saját testünkben kezdődnek.

Cikksorozatunk további elemei:

A stressz és az étkezés közötti kapcsolatról.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:
(1) da Cunha MG, Passerotti GH, Weber R, Zilberstein B, Cecconello I. Voice feature characteristic in morbid obese population. Obes Surg. 2011 Mar;21(3):340-4. doi: 10.1007/s11695-009-9959-7. Epub 2009 Sep 18. PMID: 19763710.
(2) Hamdan AL, Sibai A, Rameh C. Effect of fasting on voice in women. J Voice. 2007 Jul;21(4):495-501. doi: 10.1016/j.jvoice.2006.01.009. Epub 2006 Apr 19. PMID: 16630706.

Mi az a hanghigiéné?

Az alábbi cikk, és az abban foglalt kutatás a hanghigiéné kapcsán Panágl Zsófia, a Retorikaiskola Montágh-Imre ösztöndíjasának munkája.  Tanároknak kötelező olvasmány, rendszeres hanghasználóknak pedig erősen ajánlott, különösen akkor, ha az illető még nem találkozott a hanghigiéné fogalmával.

Hanghigiéné

Amikor megkezdtem a saját beszédtechnika képzésemet, még a diploma átvétele előtt álltam. A gyakorlataim során azonban már betekintést nyerhettem abba, hogy mennyi apró dologból áll össze egy tanóra valójában. Gondolhatunk itt a megfelelő környezet kialakítására, a tárgyi feltételek meglétére vagy a pedagógus személyiségére is. Mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy a saját hangunkat felkészítsük a használatra. Ehhez kapcsolódóan egy, azóta számomra is fontossá vált fogalommal egyszer sem találkoztam: ez a hanghigiéné. Ez alapvetően magában foglalja a hang tudatos használatát, illetve a preventív gondolkodást is a mindennapokban. A hanghigiéné része többek között a gége és a hangszálak beszéd előtti bemelegítése, ami hasonló a beénekléshez.

A hangodat is tisztán tartod? (forrás: unsplash.com)

Előfeltevés

Azt, hogy miképpen lehet óvni a pedagógusok egyik legfontosabb munkaeszközét, saját tapasztalataim szerint nem tanítják az egyetemen, mint ahogyan ez a vizsgálatom során ki is derül. Feltételezéseim mind a köré a gondolat köré csoportosultak tehát, miszerint a pedagógusok, kiemelten is a testnevelők, az évek múltán, egyre több tapasztalattal a hátuk mögött elkezdenek még tudatosabban odafigyelni olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint amilyennek elsőre a beszédtechnika tűnhet.  Pedig a helyes beszédtechnika megőrzi a hangszalagok egészségét, csökkenti ezek terhelését, a hang tudatos használatára nevel, és lehetővé teszi az optimális terhelhetőséget.

…az évek meg a rutin… de hol marad a tudatosság?

Mivel műveltségterületem szerint a testnevelés és sport tanításához szereztem plusz tudást és tapasztalatokat, illetve kisgyermekkorom óta sportolok, ezért sokszor fordultam meg zajos uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben. Talán sokan nem is gondolunk bele, hogy azok a testnevelők és edzők, akik naponta hosszú órákat töltenek el ilyen zajos környezetben, mennyivel jobban ki vannak téve a fokozott hangi megterhelésének. Az imént felvezetett gondolat és a személyes élményeim hatására készítettem egy tájékoztató jellegű felmérést testnevelők között, amelyben olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például, hogy mennyire tartják fontosnak a beszédtechnikát az évek, esetenként évtizedek óta pályán lévő tanárok, vagy mennyire gondolják tudatosnak magukat a munkájuk során. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy szívesen részt vennének-e egy beszédtechnika tréningen. Ez a cikk most arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a hipotéziseimet, majd összevesse a felmérésből kapott eredményekkel.

Felmérés

A vizsgálathoz egy tíz rövid kérdésből álló kérdőívet készítettem. A kérdésekre saját válaszokkal, illetve feleltválasztós és lineáris skálán jelölhető eredményekkel lehetett felelni. A kitöltéshez nagyjából két-három percre volt szüksége az önként vállalkozó testnevelőknek. A válaszadók többsége egy szakmai csoport tagjai közül került ki, amelyben már több mint tízezren vannak, s egyfajta online közösségként funkcionálnak. Előzetes felvetéseim között az alábbiak szerepeltek:

  1. minél több ideje tanít a megkérdezett, annál tudatosabban használja a hangját (a saját bevallása szerint),
  2. minél több órát tanít egy nap, annál fontosabbnak gondolja a tudatos beszédhang használatát,
  3. a megkérdezettek nagy része nem vett még részt beszédtechnika tréningen.

Hipotézisek

Az első hipotézis igazolására feltett kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy a tanított évek számával együtt tudatosabbá válik a hanghasználat, az 1-5 éve a pályán lévők mindössze 36,4%-a értékelte a 0-7 terjedő skálán hét pontra a hanghasználatával kapcsolatos tudatosságot, míg a 15-30 éve oktatóknak csupán a 31,6%-a. Az 5-15 éve oktatók 33 %-a jelölte ugyanezen pontokat. A tudatosság szempontjából a 0 jelöli az abszolút nem, vagy a 7 pedig a teljes mértékben tudatos hanghasználatot. Az minden korcsoportnál elmondható, hogy a férfiak, a saját bevallásuk szerint, sokkal direktebben kezelik a hangjukat. A nők általában szélesebb skálán értékelték a saját teljesítményüket, míg az férfiak inkább két értékkel dolgoztak, amelyek többségében az 5 és a 7 voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanított évek számával kapcsolatosan ez az érték minimális csökkenést mutat, de nem szignifikáns az eltérés az egyes csoportok között.

A következő kérdésben, amely azt kutatta, hogy aki több órát használja egy nap a hangját, annak valóban fontosabb-e a tudatosság, meglehetősen különböző módon értékelték magukat a megkérdezettek. Minden csoportban a skálán 0-4-ig a válaszadók nagyjából átlagosan 10-15%-a választotta az értékeket, míg 4-7 között már jelentős különbségek alakultak ki: a 2-4 órát, illetve 4-6 órát tanítók nagyjából 71 %-a, míg a napi 6-8 órát tanítóknak a 87%-a jelölt ebben a tartományban értéket. Megállapítható tehát, hogy azok, akik naponta több órát tanítanak, már feltételezhetően tudatosabban is használják a hangjukat.

hanghigiéné

forrás: shutterstock.com

A harmadik felvetést sikerült alátámasztani. Az összes megkérdezettnek csupán a 11,6% válaszolta azt, hogy része volt már beszédtechnika tréningben. Külön érdekes tény, hogy ők mind nők voltak és a legkülönfélébb okok miatt volt részük a képzésben. Volt olyan, aki foniátriai problémák miatt, mások színházi képzés keretén belül, illetve néhányan egyetemi és főiskolai tanulmányaik során részesültek ebben. Egyikőjük, akinek a leghosszabb ideig (2 évig) volt része beszédtechnika órákban, még személyesen találkozott Montágh Imrével, ami saját bevallása szerint életre szóló élmény volt a számára.

 

Összegzés: a hanghigiéné

Mindent összegezve tehát elmondható, hogy gyakorló testnevelők körében sem elterjedt és evidens az effajta beszédtechnikai képzés és tudatos hanghasználat. Pedig „Hangterhelés előtt ugyanúgy fontos a bemelegítés, mint a sportban. A bemelegítő gyakorlatok sportban abban segítenek, hogy a szervezet ráhangolódjon a terhelésre, hogy jobb teljesítményt tudjon nyújtani és megelőzze a sérüléseket. Ugyanez érvényes a gége, a hangszalagok felkészítésére a fokozott terhelésre. Gondoljunk csak az énekesekre, akik skáláznak, beénekelnek koncert előtt. A bemelegítés során megnő a működő izmok vérellátása, könnyebben mozognak.”[1]

Ez egy tájékoztató jellegű, kis mintával dolgozó felmérés volt és nem egy reprezentatív kutatás. Ennek ellenére talán érdemes lehet azt végiggondolni, hogy a véletlenszerűen megtalált testnevelők válaszai mentén kialakult kép akár figyelemfelhívás is lehet. Szükségesnek látszik ennek alapján az ilyesfajta képzési lehetőségek biztosítása a leendő pedagógusok számára. Hiszen „A megfelelő hanghasználat nem mindig veleszületett tulajdonság. Logopédus, foniáter segítségével azonban elsajátítható olyan egyéni hangképzés, mely megőrzi a hang minőségét.”[2] Az, hogy a felmérés utolsó kérdésében arra, hogy mit jelent a hanghigiéné fogalma[3], a megkérdezettek nagy többsége vagy nem, vagy rosszul adta meg a választ, megmagyarázhatja, hogy miért nem tartja a nagy részük fontosnak a hanghasználattal kapcsolatos tudatosságot sem. Hiszen hogyan is lehetne valamire kiemelt figyelmet fordítani, amit nem, vagy csak felületesen ismerünk?

[1] http://foniatria.hu/2018/03/06/9-dolog-amire-egy-profi-hanghasznalonak-oda-kell-figyelnie/ (letöltés dátuma: 2021. 09. 21.)

[2] uo.

[3] „Az a magatartás, amelyet az egyén saját beszédhangja károsodásának megelőzésére fejleszt ki, illetve alkalmaz.” uo.

Ha szeretne saját hanghigiénéjéről gondoskodni, Retorikaiskolánk beszédtechnika tanárai biztos kézzel tudják vezetni ezen az úton. Keresse az egyéni képzés lehetőségét az info@retorikaiskola.hu címen, ahol munkatársunk örömmel áll a rendelkezésére.

Új munkatársunk, Buza Eszter bemutatása

Retorikaiskolánk örömmel ad róla hírt, hogy 2021 február elején csatlakozott hozzánk Buza Eszter. Beszédtechnika trénerként és logopédusként olyan szakembert kerestünk, aki a színészképzésben tapasztalatot szerzett, egyetemi oktatói és/vagy vizsgáztatói tudással rendelkezik a logopédusok képzésében. Eszter személyében ideális munkatársat találtunk ezek mellett a fogászati partnereink számára olyannyira fontos területek kapcsán is, így a fogszabályozáshoz kapcsolódó logopédiai munkában és a nyelvlökéses nyelés terápiában megszerzett jártasságára is számíthatunk. Buza Eszter és Damásdi Nóra kollégáink mostantól együtt fejlesztik Retorikaiskolánk beszédtechnikai szolgáltatásait és garantálják ügyfeleink számára a kifejező beszéd eléréséhez vezető leghatékonyabb utat.

Eszter így fogalmazott arról, ami számára fontos beszédtechnika tréneri és logopédusi munkájában:

Beszédünk tükröz minket. Személyiségünk, érzelmeink, hangulatunk nyomot hagy beszédünkön, környezetünk pedig feldolgozza a tőlünk érkező információkat. Meggyőződésem, hogy beszédünk, kommunikációnk tudatos fejlesztésével elérhető, hogy a beszélő tökéletesen tükrözze önmagát és szándékát a hallgatóság felé. A logopédiai szakmában töltött időm nagy részében színészek és színészhallgatók oktatásával foglalkoztam 2021-ig. Ez a közös munka meghatározó volt az életemben. A színészképzésben mindig is nagy hangsúlyt fektettek a kifejező beszéd alaki és tartalmi elemeinek fejlesztésére, hiszen a színpadon, filmen, szinkronstúdiókban, de akár egy interjú során is elvárás a tiszta, érthető és hiteles beszéd. Tapasztalatom szerint azonban az élet számos más területén is szükséges az érvényesüléshez az érthető beszéd és a hiteles kommunikáció. Célom, hogy a hozzánk érkező ügyfelek számára közösen találjuk meg az utat, amely személyiségüknek, igényeiknek, elvárásaiknak megfelelő önazonos beszédhez vezet.

Szakmai életútjáról bővebben itt olvashatnak. Minden cég életében fontos pillanat, amikor egy új szakemberrel bővülhet, izgatottan várjuk a közös munkát, aminek az előkészítését 2020 őszén kezdtük meg és ügyfeleink először 2021 tavaszán a Tudatos előadóképzésünkön találkozhattak Eszterrel. Eszter, szeretettel köszöntünk, jó, hogy itt vagy!

A szavak mögötti világ – interjú a Montágh Imre-ösztöndíjasokkal

Az interjút Dömény Gábor, a Kossuth-szónokverseny különdíjasa, a Szónok Születik Retorikaiskola szónokképzésének ösztöndíjas végzettje készítette.

Dömény Gábor

Azt, hogy szavaink konkrét tartalmi jelentése mögött létezik egy világ, ami életet önt a mondandónkba, mindnyájan tapasztalhatjuk. Például ugyanazokat a szavakat, akár a leghétköznapibbakat is, számtalan érzéssel vagyunk képesek életre kelteni a különböző helyzetekben. Egy rövidke köszönömmel, mennyi hálát tudunk kifejezni, ha például nagy pakkokkal cipekedünk és valaki megtartja nekünk a liftajtót, és ugyanezzel a szóval mennyi gúnyt, bosszúságot, vagy fájdalmat, ha az orrunk előtt csapják be az ajtót. De ennél tekervényesebb helyzetbe is kerülhetünk a kommunikáció során. Kinek nem volt már álmatlan éjszakája egy-egy elhangzott mondat miatt, aminek bár a tartalmát értettük, de a valódi szándékát nem? A hanghordozásunkkal, szavaink ritmusával, egyedivé formálásával segíthetjük vagy gátolhatjuk a másik felet a megértésben. Így építhetünk akár a legegyszerűbb szavakkal, és így árthatunk a legékesebbekkel. Vajon hogyan lehetünk irányítói ennek a szavaink mögött lévő világnak?

Montágh Imre a XX. századi magyar logopédia egyik kiemelkedő alakja úgy vélte, hogy a gyakorlattal, a játékos feladatokkal, valamint a személyiségközpontú pedagógiával fejleszthető a hangzóbeszéd minősége. E szellemiség tiszteletére, illetve a fiatal tanulók beszédműveléshez való hozzásegítése érdekében hozta létre a Szónok Születik Retorikaiskola, a Montágh Imre-ösztöndíjat, amit idén tavasszal három pályázó egyetemista is elnyert. Szirmai Tünde és Szőllősi Anna Ráhel jelenleg az ELTE-TÓK ének-zene műveltségterület, tanító szakos elsőéves, illetve végzős hallgatói. Németh Viola az ELTE-BGGYK gyógypedagógiai szakán tanulva készül a mesterképzésre logopédia szakirányon.  Mindhárman tanítói területen képzelik el magukat a jövőben, beszédművelési ismereteiket elsősorban a pedagógiában szeretnék hasznosítani. Beszélgetésünk alatt főleg arra voltam kíváncsi, hogy mi sarkallta őket a fejlődésre a beszédtechnikával kapcsolatban.

Gábor: Hol hallottatok először a Montágh Imre-ösztöndíjról, illetve mi volt az a pont, ahol eldöntöttétek, hogy megpályázzátok és belevágtok a beszédfejlesztésbe?

Szirmai Tünde

Tündi  Első félévben volt beszédművelési órám, ami nagyon tetszett. A félév végén a tanárom buzdított, hogy jelentkezzek a MIÖ ösztöndíjra. Amikor utánaolvastam, akkor megörültem a lehetőségnek, ugyanis éreztem, hogy vannak olyan beszédművelési területek, amiken javítani szeretnék. Például van egy zeneiskola, ahol gitárt és zongorát tanítok alsós gyerekeknek. 8-10 fős csoportokban zajlanak az órák, és körülbelül két órás egy zenei foglalkozás. Mivel fent kell tartanom a rendet, az órák után érzem, hogy nagyon elfárad a hangom. Ez fontos tapasztalat volt, és sokat tett hozzá ahhoz, hogy a beszédfejlesztés mellett döntöttem.

Ráhel  Én is az egyetemen hallottam arról, hogy lesz majd az ösztöndíj tavasztól. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet, és nem volt számomra kérdés, hogy megpályázzam-e. Nagyon szeretnék fejlődni a beszédművelésben: szeretném megtalálni azokat területeimet, ahol lehet javítani. Mindig is vonzott minden, ami beszéd, például az előadóművészet vagy a szépkiejtési versenyek. Az érthető és értő felolvasással, a vers- és mesemondással nem volt gondom, viszont a mindennapi kommunikáció vagy a közönség előtti spontán megnyilvánulások terén igencsak hadilábon álltam. Szerettem volna megtanulni nyugodtan és értelmesen kifejezni a gondolataimat olyan közegben is, ahol a lámpaláz miatt eddig gyakran kudarcot vallottam, vagy legalábbis kudarcnak éltem meg a szereplésemet.

Viola   Az egyetemen logopédiát tanulok, így eléggé kézenfekvő volt számomra, hogy jelentkezzek az ösztöndíjra. Ettől függetlenül elég véletlenszerűen találtam rá a Szónok Születik Retorikaiskolára. Úgy emlékszem, hogy Montágh Imrével kapcsolatban kerestem valamit a neten és a böngésző feldobta ezt az ösztöndíj lehetőséget. Akkor egyből utánaolvastam és, bár akkor épp nem volt jelentkezési időszak, elmentettem magamnak, hogy egyszer meg fogom próbálni. Az előző vizsgaidőszak alatt volt időm rá, hogy motivációs levelet írjak és jelentkeztem is rá. Amikor beadtam a jelentkezésemet a logopédiára, pontosabban a gyógypedagógiára, akkor már elég eltökélt szándékom volt, hogy a beszédműveléssel akarok foglalkozni. Nekünk a logopédián van egy beszédalkalmassági felvételi, ahol megnézik az állapotunkat, hogy kell-e javítani. Az enyémre azt mondták, hogy nem kell logopédiai megsegítés, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni a beszéddel. A tanulmányaim hatására, fokozatosan szilárdult meg bennem, hogy nekem a beszédtechnikával foglalkoznom kell, hiszen a jövőbeli hivatásom legalább ötven százalékban is erről fog szólni. Amikor szembejött velem a MIÖ, úgy éreztem, hogy most, a tanulmányaim alatt tudom még jobban megszilárdítani, hogy legyen egy jól működő hangképzésem, artikulációm, légzéstechnikám és az ösztöndíj erre egy tökéletes lehetőség volt.

G.: A kurzuson foglalkoztok például a levegőbeosztás javításával, artikulációs feladatokkal, hangadás optimalizálásával stb. A képzést megelőzően melyik volt az a terület, ahol úgy éreztétek, hogy leginkább dolgotok van, ahol a leginkább fejlődni szeretnétek?

Tündi  Az ösztöndíjas interjún is felhoztam, hogy nem artikulálok eléggé, erről korábban már többen is adtak nekem visszajelzést. Ez azért lehet, mert sokat mosolygok, és így néha az ajakkerekítéses hangokat nem tudom megfelelően képezni. Amikor mondták, akkor én is elkezdtem rá figyelni, de jobb egy szakember által, az ő segítségével gyakorolni, és ezt a segítséget a Retorikaiskola kurzusán meg is kapom. Fontosnak tartom a helyes artikulációt, főleg ha gyerekekhez beszél az ember. Rendkívül fontos, hogy helyesen mutassuk be a gyerekek előtt az adott hangokat, hiszen ez lesz számukra a minta, amiből ők is kialakítják majd a saját beszédtechnikájukat. Az álmaim között szerepel, hogy majd a tanítás mellett egyszer a siketek nyelvével is foglalkozzak, jelnyelvi tolmács szeretnék majd lenni, ahol az artikulációnak ugyancsak nagyon fontos szerepe van (a kezek mellett).

Ráhel  A képzés előtt nem gondoltam, hogy ezeken a területeken fejlődnöm kéne, folyton pozitív visszajelzéseket kaptam arra, ahogyan beszélek. Az öt retorikatréning után elkezdődtek a beszédtechnikai órák is, és szépen lassan világossá vált, hogy van még min finomítani. Új tapasztalat volt pédául, hogy elkezdtük tudatossá tenni, milyen hangerővel, hangmagasságon szólalok meg, illetve szólaljak meg, hogy az a lehető legrezonanciadúsabb és kényelmesebb legyen számomra.

Viola   Azt hiszem, hogy nekem is az artikuláció volt az a terület, ahol a leginkább fejlődni szerettem volna a kurzust megelőzően. Habár foglalkozunk ezzel az egyetemen, azért az nagyrészt önálló munka, hogy az artikuláció rendben legyen. A Retorikaiskolai képzésem jelentős részét ezért az artikulációs és hangképzési gyakorlatok tették ki, például a „susogó és sziszegő” hangok.

G.: A kurzus elejéhez képest most hol tartotok ezeken a területeken?

Tündi  Az artikulációval éppen a mai órán kezdtünk el foglalkozni, eddig főleg a levegőbeosztást és a rezonanciafokozást gyakoroltuk. Már a mai óra után is éreztem változást. A tudatosság nagyon fontos, hiszen eddig csak valahogyan képeztem az egyes hangokat… nem figyeltem úgy rájuk, de a mai órán például megnéztünk minden egyes hangot, és megbeszéltük, hogy hogyan lenne érdemes nekem azokat képeznem. Sok gyakorlás van még e téren előttem, de ez a gyakorlás nagyon fontos is.

Ráhel  A levegőbeosztó gyakorlatok egyre jobban mennek, kezdem megtalálni a kényelmes légzési középfekvést. Azzal, hogy ez tudatossá vált, felolvasásnál vagy éneklés közben is nagyobb biztonságban érzem magam. Tudom, hova nyúljak, ha még néhány szótag erejéig szükségem lenne levegőre, nem kell félnem, hogy egyszer csak véletlenül elfogy és hangosan beleszippantok a mikrofonba. Ahhoz viszont még sokat kell gyakorolnom, hogy a megfelelő hangadás automatikussá váljon.

Szőllősi Anna Ráhel

G.: Úgy tudom Ráhel, hogy neked a beszédtechnikai képzés rövidebb volt, mert megelőzte egy öt alkalmas retorikai ismereteket átadó tréning. Mesélnél arról, hogyan zajlottak ezek az órák, mivel foglalkoztatok?

Ráhel  Korábban már említettem, hogy szerettem volna lépéseket tenni afelé, hogy érdemben legyek képes megszólalni olyan közegben is, ahol lámpalázam van, például nyilvános szereplésekkor, állásinterjún vagy később tantestületi és szülői értekezleteken. Annyira hálás vagyok, hogy a kurzus során éppen erre az igényemre kaptam választ! Nagyon gyakorlatias volt, beszédekre kellett felkészülnöm az alapján, amiket átvettünk, különböző szituációkat is eljátszottunk. Megnéztük, hogyan épül fel egy beszéd, milyen részei vannak, illetve milyen elemekkel lehet megtölteni, hogy a hallgatóságnál célba érjen. Önismereti kérdéseket is boncolgattunk, melyek, mint kiderült, elengedhetetlenek egy beszédre való felkészülésnél – például milyen a viszonyom a témához vagy milyen érzésekkel tölt el az, hogy az adott közönséghez kell szólnom.

G.: Viola, te időközben már be is fejezted a képzést. Hogy érzed, tudtál fejlődni a kurzus alatt az artikuláció területén?

Viola   Azt érzem, hogy  sok minden stabilizálódott, de van, amin még dolgoznom kell. Ugye száz százalékot nem fogok elérni, lehet, hogy lesz majd az életemben három olyan „s” hangom, ami tökéletesen fog megszólalni, de nyilvánvalóan nincsen olyan, hogy „tökéletes” beszédtechnika. Talán megtettem már az út ötven százalékát… Most úgy érzem, hogy még legalább egy féléves munka van abban, hogy a kurzuson tanultak automatizálódjanak bennem. Igen, ez még egy hosszú út, de annyi kérdésem volt, és mindegyikre választ kaptam a képzés során, és ez nagyon sok támpontot adott nekem, úgyhogy azt hiszem, hogy már menni fog egyedül is.

G.: Leendő pedagógiai munkátok eredménye nagyban függ majd a sikeres, jó kommunikációs készségeitektől. Az egyetemi tanulmányaitoknak milyen formában képezi részét a beszédtechnika megfelelő elsajátítása?

Tündi  Az énekórákon gyakorta csinálunk hasonló feladatokat, mint amiket a Retorikaiskola alkalmain is. Levegőbeosztásos és artikulációs gyakorlatokat is szoktunk végezni. Például nemrég az „ő” hangot vettük és éneklés közben, amikor jött egy „ő” betűs szó vagy szótag a dalban, akkor ki kellett mondunk előtte azt, hogy „főnök”. Úgy kellett hagynunk a szánkat és úgy kellett tovább énekelnünk, hogy megtapasztalhassuk, hogy így sokkal jobban tud távozni a hang.

Ráhel  Az első félévben volt egy beszédművelés kurzus és utána hangképzés órákon foglalkoztunk beszédtechnikával, de ennyi volt az egész négy év alatt.

Viola   Mivel én logopédián vagyok, számomra ez elég speciális. Nekünk a beszédtechnika szerves része a képzésnek. A gyógypedagógián belül is a logopédiának (a beszédtechnika szempontjából) kivételes a helyzete, mert a többi gyógypedagógiai szakirányon nincs ennyi vagy egyáltalán nincs beszédtechnika.

G.: Mi a véleményetek, elég teret kapnak manapság a pedagógiai oktatásban az olyan beszédművelési ismeretek, illetve gyakorlatok, mint amiket például a kurzuson tanultok?

Tündi  Ahogy én rálátok, a tanulmányaimban nem nagyon lesznek olyan tárgyak, amik a beszédtechnikával foglalkoznának, amit sajnálok, mert nagyon fontos, főképp a pedagógusok esetében az, hogy helyesen képezzék a hangokat. Nem csak a példamutatás miatt, hanem eleve… hosszú pálya ez a tanári élet. Nem szabad, hogy már az elején elrontsák a hangjukat. Szerintem nem elég a képzés erre az oktatásban, én legalábbis szeretném, ha a jövőben megnövekedne a száma a beszédtechnikával foglalkozó óráknak, feladatoknak.

Ráhel  Az anyanyelvi tantárgypedagógia szemináriumokon több alkalmon keresztül tanultuk, hogyan tartsunk a gyerekeknek légzőgyakorlatokat. Nem tudom, hogy a kerettantervben kötelezővé van-e téve vagy csak ajánlott, hogy ilyen módon is műveljük a gyerekeket, annyi biztos, hogy a beszédképzés fejlesztése különösen hangsúlyos a NAT-ban. Ha a gimnáziumi éveimre gondolok, emlékszem, hogy végeztünk légzőgyakorlatokat.  Hivatalosan kellene teret kapnia az oktatásban minden szinten (általános, közép és felső oktatás) a beszédművelésnek, de ez úgy látom, hogy nagyon az adott oktatón múlik, hogy neki fontos-e, avagy sem. Nem annyira a szívügyünk a beszédművelés, és szerintem inkább ez az, ami miatt háttérbe szorulhat.

Németh Viola

G.: Említetted Viola, hogy a logopédián sokkal hangsúlyosabban van jelen a beszédművelés, mint az egyéb pedagógiai irányokban. Mit gondolsz, a pedagógiai oktatásban elég teret kapnak a beszédművelési gyakorlatot?

Viola   Nekem elég sok osztatlan tanáris ismerősöm van, és egyikőjüktől sem hallottam azt, hogy lenne beszédművelési vagy ahhoz hasonló órájuk. Voltak PPK-s óráik, illetve módszertani óráik, amik hol sikerültek, hol nem… Úgy érzem, hogy ez a tanárképzés, ami most osztatlanná lett „visszavarázsolva”, egy kicsit mostohagyermeke a pedagógus-képzésnek, legalábbis ahogy én ebbe belelátok az ismerőseim által. Azért a tanítóképzőn, az óvóképzőn, illetve a gyógypedagógián szerintem egy folyamatos fejlődés van szakmailag, ami segíti azt, hogy mondjuk egy ilyen fontos dolog, mint a beszédképzés, benne legyen a tananyagban, amíg az osztatlan tanári képzés – ami ugye régebben bolognai rendszerű volt, most meg már megint osztatlan (2013/14-es tanévben történt meg a váltás, Szerk.) nekem összevisszaságnak tűnik, ahol nem tudják azt, hogy mi a fontos, mi kellene, hogy a tantervben benne legyen. A tanárisok tudtommal nem tanulnak beszédtechnikát, pedig mindenki a hangját fogja használni az oktatás során. Ahogy előttem említették, ha valaki hosszú ideig marad a tanári pályán, annak igencsak igénybe lesznek véve a beszédszervei. A tanári képzésnek érdemes lenne kitérni arra is, hogy például egy tanórát hogyan bírj hanggal végigcsinálni.

G.: Számotokra mi volt a legviccesebb beszédtechnikai gyakorlat eddig a kurzus folyamán? 

Tündi Számomra a legviccesebb feladat az volt, amikor egy ceruzát próbáltam egyensúlyban megtartani a szám és az orrom között. Amikor ráuntam a tanulásra, ezzel a vicces játékkal derítettem otthon magamat jó kedvre. Ebből a szüleim csak az én vidámságomat látták, a „mutatványról” lemaradtak.

Ráhel Nekem a legmókásabb beszédtechnikai sztorim nem is egy konkrét gyakorlathoz, hanem egy egész órához kapcsolódik. Az egyik alkalomra ugyanis akkor került sor, amikor a barátnőimmel a Velencei-tónál kempingeztünk. A gyors internetelérés céljából a porta elé parkoltunk, és lehúzott ablakoknál végeztem a hangerőgyakorlatokat, olvastam Örkény egyperceseit. Néhány gyakorlat előtt azért finoman körbenéztem.

Viola  Nekem is mondta a családom, hogy ha majd emberek közé megyek, akkor olyan gyakorlatokat ne csináljak, mint otthon, mert ők elnézik, hogy a kertben például „nyújtogatom a nyelvem”, viszont másoknak ez elég furcsa és vicces lenne. Nekem viszont ez a munkám része lesz, és heti szinten fogok ilyen „vicces” gyakorlatokat végezni. Kicsit újra gyereknek éreztem magam a kurzus folyamán ezekben a játékos gyakorlatokban.

Gábor: Köszönöm nektek az izgalmas beszélgetést, remélem lesz még szerencsénk egymáshoz a jövőben.

Interjú Balázs Boglárkával

Interjú Balázs Boglárkával. Balázs Boglárka fül-orr-gégész, foniáter, szívvel-lélekkel a hivatását űző orvos. A hanggal kapcsolatban rengeteg tudással és tapasztalattal rendelkezik, hiszen 1969 óta foglalkozik a hangképzési zavarok kezelésével. 1981-ben – Európában elsőként – klubot létesített a teljes gégeeltávolításon átesett személyek megsegítésére. A hanggal kapcsolatban számos helyen tanít, adja tovább ismereteit a jövendő szakembereinek.

Azonban nem csak orvosi hivatásából fakadóan ért a hanghoz, hanem saját élménye is sok van a hanghasználatot illetően. Az orvosi diploma megszerzése előtt ugyanis professzionális szinten foglalkozott az énekléssel, hivatásos előadóművészként dolgozott. A jó hangképzés megőrzéséért tett munkájáért számost kitüntetést tudhat már magáénak (Kiváló Társadalmi Munkás, Budapestért érdemérem, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés, Kempelen Farkas emlékérem). A beszélgetést Szirmai Tünde, a Retorikaiskola ösztöndíjasa beszélgetett, az interjút szerkesztette Damásdi Nóra.

Continue reading

Montágh Imre: Tiszta beszéd. Kommunikációs könyvek szemléje VIII.

„Hogy lényünk visszhangot verhessen a másikban” – könyvismertető Montágh Imre Tiszta beszéd című művéről, Németh Viola, a Szónok Születik Retorikaiskola Montágh Imre-ösztöndíjasának tollából. A szöveget Damásdi Nóra szerkesztette.

*

Montágh Imréről és a Tiszta beszédről

Montágh Imre (1935–1986) Tiszta beszéd című kötete 1976-ban jelent meg először, s az elmúlt több mint negyven évben színinövendékek, logopédusok, pedagógusok nemzedékei számára vált alapművé. A most bemutatott kötet a tizenegyedik, javított kiadás, amely 2018-ban jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában. Az összehasonlítások a Múzsák Közművelődési Kiadónál megjelent 3. kiadással való összevetésből származnak.

Nem könnyű feladat egy negyvennégy éves könyvről írni, de korántsem azért, mert meghaladott, korszerűtlen állítások és módszerek lennének benne. A nehézséget inkább a szerző személye adja. Hiszen Montágh Imre egy ország beszédtanára volt, aki nem csupán szűk körben volt elismert szakember; a tévében, rádióban hallott tanításai sokakban elevenen élnek a mai napig. És mivel ilyen klasszikus, ismert szerzőről és műről van szó, nehéz újszerű megközelítést alkalmazni, hogy azok is élvezzék, akik már betéve tudják minden szövegét a kötetnek, de azok is, akik csak most fogják először kezükbe venni.

Continue reading

A beszéd névjegy. Interjú Montágh Imréné Riener Nellivel

Első Montágh Imre-Ösztöndíjasként, Sagát Anna 2019-ben interjút készített otthonában Montágh tanár úr feleségével, Riener Nellivel, aki maga is logopédus. Azért kérdeztük őt, hogy a leghitelesebb forrásból nyerhessünk bepillantást egy olyan házaspár élet(műv)ébe, akik a XX. század magyar beszédművelésének meghatározó alakítói és népszerűsítői voltak. Az interjú szerkesztését Damásdi Nóra és Hoványi Márton trénereink végezték.

* Continue reading

Montágh Imre-ösztöndíj – a Retorikaiskola új ösztöndíja

Retorikaiskolánk 2018 végén úgy határozott, hogy a leghíresebb magyar logopédus és beszédtanár, Montágh Imre emlékére új ösztöndíjat alapít.

Montágh Imre-ösztöndíj

Montágh Imre (1935–1986), forrás: cultura.hu

A Montágh Imre-ösztöndíj (MIÖ), melynek részletes leírása ide kattintva érhető el, azt a célt szolgálja, hogy teljesen vagy legalább 50%-ban díjmentessé tegye az igényes beszédtechnikai fejlődés útját a jövő nemzedéke előtt. Elsősorban olyan hivatásra készülő fiatalokat támogat ez az ösztöndíj, akiknek a szakmájuk központi eleme a beszéd és ezzel sokakra tudnak hatni. Ezért nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók pályázhatnak a minimum 10, maximum 20 alkalomból álló, egyénre szabott beszédtechnikai fejlesztésre, akik pedagógusnak, ének- vagy színművésznek készülnek. Continue reading