Húsvéti tanulmány és interjú

A magyar szakos tanároknak és a szélesebb közönségnek is szóló Magyaróra című folyóirat 2020/1-2-es, összevont száma teljes egészében a Retorikának szentelte a figyelmét. Ebben a lapszámban publikálták Az illatok retorikája című előadásunk bővített, írásos változatát. Ezzel az első magyar nyelvű tudományos munkával a témában, a nemzetközileg is újnak számító kommunikációs területhez kínálunk bevezetést az olvasóknak. A tanulmány a tanárok mellett kommunikációs trénerek számára is részletes módszertani ajánlót tartalmaz az elméleti alapvetések és egy részletes bibliográfia mellett, ami a további kutatásokat is lehetővé teszi.

Ugyanebben a számban Szilák Flóra készített interjút Retorikaiskolánk két alapítójával és vezetőtrénerével, Nagy Fruzsinával és Hoványi Mártonnal. Az interjúból kiderül az alapítás története mellett az, hogy mit tartanak a Retorikaiskola céljának, mitől egyedi a módszertan és kommunikációs tudásátadás, illetve az is, hogy milyen a munkatársakkal és a Retorikaiskolához kapcsolódókkal a közös munka. Ez utóbbit megszivárogtatjuk: örömteli.

A folyóirat kapható onlne és offline formában is. A világhálón keresztül megrendelhető ide kattintva. Ezzel kívánunk áldott, szép húsvétot mindenkinek!

A testbeszéd napja

Tematikus bevezető kurzust tartunk 2020. február 1-jén Budapesten, az Astoriánál található Oktatóteremben. Újból kinyitjuk Retorikaiskolánk kapuit, hogy azok, akik biztos alapokra építve szeretnék megkezdeni az általános retorikai fejlődésük útját, ezzel az egynapos kurzussal betekintést nyerjenek a nyilvános szereplés alapjaiba.

A bevezető kurzus hagyományos tematikája mellett tavasznyitó, egésznapos kurzusunk a nonverbális kommunikáció alábbi témáival fog kiemelten foglalkozni:

  • az arcjáték tudatosítása és mestersége
  • a kéz gesztusainak harmóniája
  • térkezelési alapok a nyilvános szereplések során (hova álljak, pulpitushasználat etc.)
  • hangképzés és testbeszéd összefüggése
  • a szemkontaktus felvétele és megtartása
  • a lámpaláz nonverbális jeleinek mérséklése

shutterstock_1242978790

Az intenzív képzési nap során a résztvevők elméleti és gyakorlat képzésben is részesülnek, az előbbit nagycsoportos, az utóbbi kiscsoportos formában kínáljuk. Számos extra program és kiegészítő szogáltatás mellett a nap tartalmaz egy mester szintű plenáris előadást is, egy eddig még nemzetközi szinten is alig tárgyalt retorikai témában: az illatok retorikájáról. Ezt az előadást nemcsak kezdő szinten állóknak, hanem professzionális előadóknak, kommunikációs trénereknek, stílustanácsadóknak, rendezvényszervezőknek, parfümszakértőknek és üzletembereknek is ajánáljuk. A következő kérdésekre keressük a választ:

Milyen hatást gyakorol a hallgatóságra egy előadói tér illatosítása? Mennyiben befolyásolja az üzletkötést az adott enteriőr illata és a tárgyalófelek parfümhasználata? A lámpaláz hogyan csökkenthető a megfelelő illatok felvételével? Milyen összefüggés áll fenn a szaglásunk és a testbeszédünk között? És végül, milyen műfajoknál lehet beszédtéma önmagában is az illatok világa?

Az illatok retorikája címmel tartunk előadást a 2020. február 1-jén megrendezésre kerülő Testbeszéd napján Budapesten.

A résztvevők kiscsoportos formában egyéni retorikai felmérést is kapnak, amivel lehetőségük nyílhat a képzési rendünk következő, alapozó szintjére lépni. Kedvezményes áron megvásárolható ehhez a naphoz kapcsolódva a nyilvános beszédre és prezentálásra való 10+1 részes e-learning anyagunk is és a résztvevők az 1. számú Retorikaklubunk életébe is betekintést nyerhetnek. Az előadásokat, workshopokat és egyéni felméréseket Damásdi Nóra, Dr. Hoványi Márton, Nagy FruzsinaPej András és Steiger Anita tartják.

Háromféle jegyet válthat január 10-ig koránkelők kedvezménnyel a rendezvényünkre:

  1. Koránkelők kedvezménye A testbeszéd napjáraPrémium csomag (legjobb ár-érték arány): a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel; egyéni retorikai állapotfelmérés minicsoportba , ahol a résztvevő választhatja meg, hogy melyik trénerünk végezze a felmérést és utólag írásbeli összefoglalót is kap az eredményről; továbblépési lehetőség az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusra az interjú sikeres teljesítésével; a 10+1 részes e-learning anyagunk (önmagában 25.000 Ft értékű). Jelentkezem.
  2. Teljes csomag: a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel; egyéni retorikai állapotfelmérés minicsoportba; továbblépési lehetőség az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusra az interjú sikeres teljesítésével. Ez érdekel.
  3. Alapcsomag: a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel. Kipróbálom.

Hogyan tud jelentkezni?

Ide kell hozzá kattintani.

A beszéd névjegy. Interjú Montágh Imréné Riener Nellivel

Első Montágh Imre-Ösztöndíjasként, Sagát Anna 2019-ben interjút készített otthonában Montágh tanár úr feleségével, Riener Nellivel, aki maga is logopédus. Azért kérdeztük őt, hogy a leghitelesebb forrásból nyerhessünk bepillantást egy olyan házaspár élet(műv)ébe, akik a XX. század magyar beszédművelésének meghatározó alakítói és népszerűsítői voltak. Az interjú szerkesztését Damásdi Nóra és Hoványi Márton trénereink végezték.

*

A beszéd névjegy

Sagát Anna: Miért kezdett el beszéddel foglalkozni?

Montágh Imréné Riener Nelli: Az igazság az, hogy én soha nem akartam gyógypedagógus lenni. Művészettörténész akartam lenni, de abban az időben és abban a világban, amit az ötvenes évek kínáltak, nagyon nehéz volt egy bizonyos társadalmi körből kitörni úgy, hogy az ember azt a pályát és életutat választotta, amit szeretett volna. Így bár más volt a vágyam, de a Váci Közgazdasági Gimnáziumba jelentkeztem, mert úgy gondoltam, még mindig jobb, mint nem csinálni semmit. A középiskola elvégzését követő munkahelyemről – egy irodából – az első adandó alkalommal meglógtam, és beiratkoztam a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje (szerk.)). Azóta sokkal inkább, de már akkor is legalább érintőlegesen, szellemtudomány volt a gyógypedagógia. Bárczi Gusztáv (1890–1964) – igazgatónk és professzorunk – egy csodálatos ember volt, aki mindent megtett a szabad légkör elérése és gyakorlása érdekében. A szüleim Kismaroson éltek, édesapám ott volt iskolaigazgató, és rettenetesen untam a pesti kollégiumot, ezért úgy döntöttem, hogy Vácra megyek tanítani. Mellette szólt, hogy az egy patinás intézmény volt, az első intézet, ahol Magyarországon beszédterápiát végeztek. A bejárás is nagyon egyszerű volt, mert összesen 12 km távolság, és óránként jártak a munkásvonatok Kismaros és Vác között.

MIRN.jpg
Középen Montágh Imréné Riener Nelli, Kismaroson. A kép forrása: Kismarosi Kikiáltó

Nos, ott ismertem meg a későbbi férjemet, Montágh Imrét, aki egy évvel később került oda, szintén, mint beszédtanár. Ő aztán abszolút, vastagon osztályidegen volt, mert földbirtokos gyerek volt és börtönben is ült az 1956-os cselekedetei miatt mint főiskolás. Azonban ez egy olyan légkörű hely volt – tanáraival, idősebbekkel, fiatalabbakkal együtt –, ahol hallgatólagosan mindenki között létezett egy politikai szempontú összekacsintás, és mi mindketten nagyon-nagyon megtaláltuk a helyünket ebben a közegben. Egy védett közösség volt, ahol bár sokan megjátszották a nagyon vonalas embert, de ez csak kifelé szólt. Mert belül teljes nyitottság volt, mindenki tudott mindenkiről majdnem mindent. Így kerültem tulajdonképpen én a beszéd szakmába mint hallássérültekkel foglalkozó tanár. Először egy teljesen kísérleti jelleggel induló nagyothalló óvodát kaptam tizenhárom, öt és hatéves kor közötti kisgyerekkel. Nem tudom, miért bíztak meg bennem mint kezdőben ennyire, de teljesen személyemre szabott volt a feladat. Valahogy így lettem beszédtanár.

SA: Ezek szerint megszerette a szakmát.

MIRN: Az igazság az, hogy én a gyerekeket mindig is szerettem. És ha az ember állandóan gyerekek közelében van, valahogy maga is jobban rá tud találni a saját hangjára. Ez felnőtt emberként a logopédus esetében nem csak a kora miatt lehet fontos, és nem csak, úgy jöhet létre hogy úgy kezd el foglalkozni a gyerekekkel, ahogy a gyerekek egymás között kommunikálnak, hanem például abból is fakadhat, hogy a gyakorlatban látja, ahogy más felnőttek, így például egy felkészült pedagógus – tehát nem egy sokszor ideges és aggódó szülő, hanem egy hozzáértő szakember viszonyul a gyerekekhez.  Nekem emellett az, ahogy láttam-hallottam, hogy apám és anyám hogyan bánnak a kismarosi gyerekekkel, legalább ennyire jó iskola volt. Apám például kitűnően értette a gyerekek nyelvét, jóllehet elsősorban őt is a zene érdekelte, hiszen kántor és kórusvezető volt, és nagyon jól játszott hegedűn, illetve orgonán is.

SA: Miért tartja fontosnak a beszédtechnikát?

MIRN: Mert nem csak az fontos, hogy mit mondunk, hanem az is nagyon fontos, hogy hogyan tesszük mindezt. Ez az igényesség vagy annak a hiánya rengeteget elárul a megszólaló ember igényességéről és a téma tiszteletéről is, nem beszélve az engem hallgató, másik ember megbecsüléséről. Nagyon nehéz spontán beszélni egy olyan embernek, mint én, aki ide, s tova a nyolcvanegyedik évemben, már majdnem tíz éve inkább csak hallgatok. Úgy értem, hogy privát meghallgatásaim vannak, havonta egy-két ember felkeres, hogy mondjak szakvéleményt róla, mielőtt továbblépne az életben. Bár nagyon sokáig tanítottam logopédiát, de már nem foglalkozom tanítványokkal. Kiestem ebből a nagyon más logikájú és szisztémájú gyógypedagógia-oktatásból, elég furcsa nekem erről úgy beszélni, hogy legyen valami kapcsolata a jelennel.

SA: Ezek szerint nagyon sokat változott…

MIRN: Azt hiszem, igen. Persze valószínűleg van bennem egy kis nosztalgia a régi világ iránt. És miért is ne lenne, hiszen nagyon jó volt nekem, és nagyon élveztem a munkámat mindig, akármilyen borzasztó időszakokat éltünk meg. Hosszú életembe belefértek az első világháborúban megsebesült nagyapám történetei, a második világháború bőrömön való tapasztalása már 8-9 évesen és az utána való iszonyatos anyagi káosz is.

Mindig úgy éreztem, hogy valamilyen módon jelen kell lennem a pedagógiában mint elbeszélő, cselekvő vagy játékra nyitott személy. Főleg a játék volt az, ami nagyon jó út és lehetőség volt a gyermekek megközelítésére és fejlesztésére. Az ’r’ hang kialakítása már sok-sok évvel ezelőtt is ilyen lehetett, de az igazság az, hogy a megközelítésen rengeteg múlik. A hangulat, az attitűd, a hozzáállás, amit a logopédus magából sugároz – akár akarja, akár nem – az meghatározza a viszonyt a felnőtt klienshez, az egyetemi hallgatókhoz, vagy a gyerekekhez és szüleikhez. Az az érzésem, hogy az ideális kapcsolat a gyermek, a pedagógus és a szülő hármasában születhetne meg, de az most sincs kimerítve.

SA: Visszatérve a beszédmódra, pontosabban arra, hogy az mit tükröz, igaz-e Ön szerint, hogy akinek megváltozik a beszéde, annak változik a személyisége is?

MIRN: Általában fordítva szokott lenni, a személyiségváltozás beszédváltozást is okozhat. Persze attól is függ, hogy hány éves korban történik, mert bizonyos korban ez már annyira nehezen megy, hogy kilóg a lóláb. De nagyon becsülendő, ha valaki úgy érzi és azt tapasztalja a gyakorlatban, hogy az ő beszéde nem igazán alkalmas arra a munkára, amit ő végez. Akkor akármilyen idős, roppant tiszteletreméltó, hogy próbál nem csak a mondanivalóján, hanem a beszéd formai elemein is javítani. Először persze tudni kell, hogy mi az, ami nem jó, és mi lenne jó helyette, illetve, hogy ezt milyen eszközökkel, gyakorlatokkal lehet megvalósítani. Ezek után merül fel a kérdés, hogy van-e az illetőben elég alázat ahhoz, hogy ezt átlássa és a gyakorlatba átültesse. Ez önfegyelmet és nagyon sok munkát igényel, valamint a környezet megértését. Én emlékszem arra, hogy amikor a fiam elkezdett tanítani – jóllehet két beszédtanár a szülője – úgy hadart, hogy katasztrófa volt. Szegény, kétszer-háromszor elmondott egy mondatot, mikor velünk beszélgetett, hogy legalább azzal gyakoroljon.

MI.jpeg
A fiatal Montágh. Kép forrása: rtl.hu

SA: Hogy látja Ön most Magyarország beszédkultúráját?

MINR: Ez egy érdekes kérdés, és nem könnyű rá válaszolni, mert nem vagyok már igazán benne a világban. Azt tudom, hogy a tévében, rádióban szereplők, és nemcsak az interjúalanyok zöme, slendriánul beszél. Elsősorban nem igényesek a saját beszédükkel kapcsolatban, de a másikéra sem figyelnek ugyanebből kifolyólag. A köznyelv tartalmilag és formailag is nagyon elsivárosodott. Vannak csodálatos képességű bemondók az idősebb generációkból, és néhány fiatal tehetséggel is találkozhatunk, őket felüdülés hallgatni. Meg kell, hogy mondjam, saját magukat is megtisztelik azzal, hogyha odafigyelnek a beszédükre, mert ez egy névjegy, akár tudomásul veszi valaki, akár nem. Bár mondhatnám magamról is, hogy meg vagyok elégedve a magam beszédével, de nem vagyok.

SA: Hogyan alakult ki Montágh Imre kapcsolata a beszédtechnikával?

MIRN: Imre sokat mindent megtapasztalt és emiatt sokat is változott az alatt az 51 év alatt, amíg élt. Egy hatalmas, Orosháza melletti birtokról indult, ahol német nevelőnő, egy lovász, a kocsis és egy inas segítségével cseperedett. Innen vitték el és vagonírozták be. Az oroszok Bécs bevételekor azonban három szerelvény vidéki zsidót mentettek meg az osztrák lágertől. Így Imre megúszta, hazajött és kitelepítették őket egy kulák tanyára a Nyírségbe. Teljesen más légkörben volt, de borzasztó jól érezte magát, pásztorkodott, kondáskodott, aratott és csépelt. Fizikailag is megerősödött, teljesen átalakult, és a gondolkodása is más lett, mert ebben a környezetben kevesebb volt a cirkusz. Azok a szokások, amik formalitások voltak, megszűntek számára, és csak a megélhetés, az élet és a gyakorlat létezett.

Montágh Imre-ösztöndjí

Montágh Imre (1935–1986). Kép forrása: cultura.hu

Azonban egyszer csak mindez megszűnt, és vissza lehetett jönni, de nem volt hova. A kastély már nem volt meg Orosházán, a szülei földbirtokosok voltak, nem értettek semmihez a földön, a gazdaságon kívül. A Montágh dédapa részt vett a ’48-as szabadságharcban, az eszéki csatában halt meg. A kiegyezés után lehetséges volt az itteni kormánynak, hogy ezeknek az embereknek a hozzátartozóit megjutalmazza. Így a családnak nemességet adományoztak, az ennek megfelelő életvitellel; cselédséggel, munkásokkal, parasztokkal. Imre ezt látta, megtanulta ezt az életformát. És amikor megszűnt a kitelepítés is, akkor ott álltak minden nélkül. Semmijük sem volt, el kellett helyezkedni. Pesten éltek rokonok, akiknek voltak kapcsolataik, így Imre bekerült levelezőn egy gimnáziumba, azt elvégezte, utána került a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Innen 1956 novemberében elvitték, és bebörtönözték, mert részt vett a forradalomban, ahogy én is, csak engem elkerült a végzet. Mi a barikádra vittünk ennivalót meg teát. Imrének volt fegyvere is, de nem használta, mert abszolút pacifista volt, inkább csak dísznek kellett. Azt hiszem, azt sem tudta, hogy kell meghúzni, mert osztályidegen lévén nem kapott katonai kiképzést. Ő akkor egy évet veszített, és egy kedves pedagógus csoportnak köszönhette, hogy visszavették a Főiskolára, amikor Bárcziék kihozták a börtönből.

Soha senkiről egy rossz szava nem volt. Sőt, mikor Kistarcsán volt a táborban, akkor volt ott egy táborvezető „atyaúristen”, egy fiatal ÁVH-s, akinek volt egy iskolába nem járó, fogyatékkal élő lánya. Megtudta a táborvezető, hogy van a táborban egy gyógypedagógus hallgató, így Imrét alkalmazta. Nagyon rendesen bánt vele, minden nap volt meleg ebédje. Ő közkedvelt ember volt, mert nemcsak jó humora volt, de bájos, udvarias és csinos is volt, rendkívüli beleérző képességgel. Az emberek szerették, hogy nem kellett kimondaniuk semmit, anélkül is tudta, hogy honnan fúj a szél, és mi az, ami bántja őket, vagy mi az, aminek örülnek. Cserébe nem volt szófukar, nagyon hamar meg lehetett tudni a véleményét a dolgokban, ami nem volt hasznos a karrierje szempontjából.

Mire elvégezte a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát, már mint logopédus, rengeteg gyakorlatra és óriási ismertségre tett szert. Így került hozzá Ádám Ottó, híres rendezőnek a gyermeke, akit tanítani kezdett. A munka folyamán kiderült, hogy Imre kitűnő színészi adottságokkal rendelkezik, remekül mond verset, nagyszerűen játszik szerepet, és bekerült a Színművészetire mint Ádám Ottó harmadrendű asszisztense. Itt egy év alatt bekerült a tanszékre és olyan kiváló színészek lettek a tanítványai, akiknek szükségük volt beszédterápiára. Imre nagyon jó szövegértelmező volt, el tudta mondani, meg tudta csinálni, mutatni nekik, mit hogyan kell. Nemcsak a hallgatóknak, neki is nagyon jó volt ott dolgozni.

SA: Voltak valaha szakmai vagy módszertani ellentéteik Montágh Imrével?

MIRN: Soha, és ez nagyon jó volt így. Sőt, amikor Imre elkezdett publikálni – már nem csak cikkeket, hanem könyveket is – , akkor mindig engem kért meg, hogy az adott témához szerezzem be a gyakorló anyagot. Én járatosabb voltam az irodalomban, mint ő; mert nekem több lehetőségem és kényszerűségem volt, hogy megszerezzem ezt a tudást. Kismarosról színházba járni, irodalmi esteket meghallgatni legfeljebb Vácon lehetett, azt is ritkán, így aztán volt időm mindenre.

SA: Mit tanácsol a pályakezdő pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak?

MIRN: Türelmet és bátorságot. Legyetek okosak! – mondja az Írás. Vagyis nem kell minden áron fejjel a falnak menni.

*

Sagat_Anna_MIO_2019

Az interjút Sagát Anna a MIÖ első nyertese készítette 2019-ben

Ki vagy? Interjú Hoványi Mártonnal

Trénereink bemutatkozó sorozatát havi rendszerességgel közöljük. A sort Dr. Hoványi Márton vezető retorikatrénerünk videójával folytatjuk. Szó esik benne a Retorikaiskola megalapításáról, arról, hogy mi volt a legnagyobb kihívása trénerként, retorikai szempontból mit tanult egy éven át a Yale Egyetemen, tud-e még úgy részt venni egy előadáson, hogy azt nem elemzi kommunikációs szempontból, mit tud hasznosítani a pszichodramatista tapasztalataiból és sok egyébről is.

Mi a lenyűgöző pecha kucha prezentáció titka?

Bostonban (MA/USA) a Hungarian-American Science Lecture Series 2019. március 15-i állomásaként speed networking címmel pecha-kucha estet rendeztek. Az Egyesül Államok Keleti-partján oktató-kutató tudósok és művészek mindegyike a pecha kucha műfaji kereteit megtartva mutatkozott be tevékenységével együtt. A kommunikációs továbbképzését az Államokban folytató trénereink közül Hoványi Márton az este utolsó előadójaként (59:56-tól) arról beszélt, hogy mire érdemes figyelni a hatásos pecha kucha prezentációra való felkészüléskor és az előadás során. Az alábbi amatőr felvételen az összes előadót és a rájuk visszautaló tréneri előadást is meg lehet tekinteni. Jól láthatóak a típushibák ellenére a kreatív, sőt egészen kiváló megoldások is.

Retorikai továbbképzés a Yale-en

Trénereink közül ketten, Nagy Fruzsina és Dr. Hoványi Márton az Egyesült Államok legjobb egyetemeinek egyikén, a Yale-en kezdett kutatóutat 2018 nyarán. Az egyéves amerikai utat két hazai és egy amerikai ösztöndíjprogram is támogatja. A kutató út egyik kimondott célja a kortárs kommunikációs, prezentációs és retorikai irányok tanulmányozása. Retorikaiskolánk elkötelezett a folyamatos, egyéni fejlődés mellett, amit tanítványaink körében csak úgy tudunk hitelesen megvalósítani, ha mi magunk is rendszeresen képezzük magunkat. Ahogy a saját képzéseink során sem hiszünk az egy-két órás megoldások hosszú távú erejében, úgy a saját továbbképzésünkben színvonalában és időtartamában sem kötünk kompromisszumokat. Mire 2019 nyarán visszatér két trénerünk, az a célunk, hogy akár magyar, akár angol nyelven a ma elérhető legmagasabb szintű retorikai képzést tudjuk nyújtani ügyfeleinknek. Az Egyesült Államokban megszerzett tudást, természetesen, már a 2018/19-es tanév során is közvetítjük a Magyarországon dolgozó trénerek felé, hogy abból minél hamarabb közvetlenül is részesülhessenek kurzusaink résztvevői.

Trénereink közül Nagy Fruzsina és Dr. Hoványi Márton egy éven át a Yale-en végzett kutatóútjuk során retorikai továbbképzésen is részt vesznek

 

Búcsú 2017-től

Idei kedvenc képünkkel búcsúzunk 2017-től. És kívánunk 2018-ra örömteli nyilvános szereplést mindenkinek!

Gyorfi_Pal_es_a_Retorikaiskola

Fotó: Őry István

Mi történt 2017-ben, amiért hálásak vagyunk?

  1. Közel 150 ember retorikai fejlődését kísérhettük.
  2. Pej András személyében eggyel többen lettünk a fedélzeten.
  3. Megrendeztünk három gálaestet Budapesten és egyet Szegeden.
  4. Tanítványaink remekeltek egyetemi és középiskola szóbeli versenyeken.
  5. Elindult az első csoportos formában megtartott haladó kurzusunk.
  6. Megszületett a Retorikanapló az alapozó és haladó csoportjaink résztvevőinek.
  7. Sok-sok tananyagfejlesztést elvégeztünk, többek között az NKA támogatásának köszönhetően első Tankönyvünk írása is elkezdődhetett.
  8. Kiváló szakemberekkel sikerült összefogni, hogy a hozzánk fordulókat minél teljesebben tudjuk támogatni. Köszönet Damásdi Nórának (beszédtechnika), Turi Ágnes (szín- és stílustanácsadás) és Varga Zoltánnak (személyi edzés) a közös munkáért!
  9. Saját fejlődési lehetőségeinkért: általános interjútechnika workshop az MPE-nél, SOTE Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő képzése, színtanácsadás, beszédtechnika, újabb szakirodalmak megismerése és feldolgozása.
  10. Első videónk, aminek az elkészítése Ducki Witek hathatós segítsége nélkül nem lett volna olyan, amilyennek megálmodtuk.

Köszönjük mindezt tanítványainknak és mindazoknak, akik támogattak minket!

Vállalkozóknak szóló kurzust indítunk októberben

Az őszi kurzusaink között speciális képzést kínálunk elsősorban vállalkozóknak és cégvezetőknek: üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika valamint vezetői kommunikációt fejlesztő kurzusaink ötvözetét. A hat, egyenként 180 perces alkalomból álló kurzus célja az, hogy akik ambiciózus kis- és középvállalkozóként vagy akár nagyobb cégek vezetőiként hasonló kommunikációs helyzetekbe kerülnek ügyfeleikkel és munkatársaikkal, komplex retorikai képzésben részesüljenek.

Mit fogunk fejleszteni, többek között?

  • vezetői énkép kommunikációja
  • kritikus üzenetek átadása ügyfeleknek és munkatársaknak
  • tárgyalástechnikai ismeretek (előkészítés, tárgyalás, kiértékelés)
  • ajánlattétel és ajánlat fogadása
  • érveléstechnika
  • időnyerési és menekülési stratégiák a tárgyalások során
  • prezentációs technikák (videós és offline)
  • állásinterjúk retorikája
  • változásmenedzsment kommunikációja
  • nonverbális kommunikáció
  • protokoll
  • vezetői irodák ideális berendezése
  • a tárgyalók ideális berendezése
  • valósidejű tárgyalási helyzetek szimulációja

Gyakorlatorientált képzésünk 2017 októberében indul és a garantált fejlődés érdekében minicsoportban (4 fő) dolgozunk. A kurzust Hoványi Márton és Pej András fogják vezetni. Azoknak, akik Gál Kristóf Vállalkozóból >> vállalkozás workshopján részt vettek és ezt igazolják névkártyájuk felmutatásával bónuszként a hatalkalmas képzésen túl egy egyéni konzultációt is biztosítunk.

Jelenleg még 2 szabad hely van. Jelentkezni ide kattintva tud.

shutterstock_businessman.jpg

Haladó kurzust indítunk októberben

hatvan_hetven

Október 5-én csütörtökön 18 órától haladó szintű retorikakurzust indítunk Budapesten. Elsősorban azok jelentkezését várjuk öthónapos képzésünkre, akik az alapozó kurzust már elvégezték retorikaiskolánkban vagy azzal egyenértékű jártasságot szereztek a kommunikáció terén.

A kurzus és a gálaestek tematikája, illetve paraméterei itt olvashatóak el. Nagy Fruzsina és Hoványi Márton vezetik a kurzust, amely az alapozónál kisebb létszámú (3-6 fős) csoportban zajlik. A belépő-haladó szinttől a mester szintig kísérjük hallgatóink fejlődését, az alapozó kurzushoz képest tovább növelve az egyéni célokra koncentráló módszertan jelenlétét. A kurzus végére érve rétoraink médiaszereplések vállalására, 50-80 fős nyilvános előadások/viták és komoly téttel bíró céges prezentációk megtartására is ki lesznek képezve.

Külsős jelentkezők esetén felvételi interjú előzi meg a csoportba kerülést. Jelenleg 0 szabad hely van még. Jelentkezni így lehet.

Legközelebb várhatóan 2018 februárjában indítunk haladó csoportot.

Tanítványaink sikere: OTDK, Eötvös szónokverseny és OKTV

Örömmel adunk hírt arról, hogy tanítványaink sikeresen szerepeltek az elmúlt hetekben. Nagy Fruzsina az SZTE BTK komparatista hallgatóinak A multimediális előadás retorikája címmel tartott felkészítést a XXXIII. OTDK szóbeli fordulójára. Hallgatóink így remekeltek:

  • Kertész Lilla a szóbeli fordulón 30/30 pontot ért el, ezzel a Színháztudományi tagozatában I. helyezését szerezte meg.
  • Borbíró Aletta a szóbeli fordulón  30/30 pontot ért el, ezzel a Populáris irodalom és kultúra tagozatában az Alföld folyóirat különdíját érdemelte ki. (Aletta nem ebben a félévben, hanem tavaly végezte el a kurzust.)
  • Sipos Márton a szóbeli fordulón 30/27 pontot ért el a Színháztudományi tagozatban.
  • Jancsovics Klaudia a szóbeli fordulón 30/26 pontot ért el, ezzel az Irodalom és Vizuális kultúra tagozat 3. legjobb eredményét érte el.
  • Taskovics Viktória a szóbeli fordulón 30/24 pontot érte el a Populáris irodalom és kultúra szekcióban.

Gratulálunk eredményeikhez!

Az Eötvös József országos középiskolai szónokversenyen Hoványi Márton felkészítésével Széles Levente a Budapesti Piarista Gimnázium legjobb továbbjutójaként a regionális, budapesti elődöntőn 5. helyezettként jutott be a döntőbe. Egy külföldi út miatt Levente végül nem tudta megméretni magát a döntőn, de eredményéhez ezúton is gratulálunk!

Egressy János a 2017-es OKTV nyelvészeti szekciójában ért el I. helyezést. A döntő szóbeli fordulója előtt Hoványi Márton segítette a retorikai felkészülését a Budapesti Piarista Gimnáziumban. A szóbeli fordulón 100/100 pontot szerző tanítványunknak is szívből gratulálunk!

Tanítványaink sikere 2017 tavaszán

Gratulálunk tanítványaink sikeréhez 2017 tavaszán!