A túlsúly hatása a beszédre – Rétorok reggelije II.

Dietetikai tanácsok előadóknak

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak. Ebben a cikkben a túlsúly és a nyilvános beszéd kapcsolatáról lesz szó.

Túlsúly és hangképzés

Számos olyan tényező, amit az egyénnek tulajdonítunk.  Milyen a viselkedése, milyen szokásai vannak, milyen a személyisége, a tulajdonságai, az egészsége, a genetikája? Milyen a drog-vagy gyógyszerfogyasztással kapcsolatos attitűdje vagy az általános testállapota? Ezek mind-mind befolyásolhatják a hangképzés minőségét. Egyre gyarapodó szakirodalma van annak is, hogy önmagában a túlsúly vagy az elhízás negatívan befolyásolhatja képességeinket.

Kisokos: A testtömeg megítélésére számos módszert dolgoztak ki, többek között a legszélesebb körben elterjedt BMI-t (body mass index). A BMI a testtömeg négyzetének és a méterben kifejezett testmagaság hányadosából számolható ki, ahol a 25,0 és 29,9 kg/m2 közti érték túlsúlyt, a 30 kg/m2 feletti értéket elhízásnak nevezzük. A BMI-t csak felnőttek esetében lehet alkalmazni, gyermekeknél percentilis értékekbe való besorolást alkalmaznak a szakemberek.
A túlsúly és elhízás önmagában magasabb egészségügyi kockázatot jelentenek az azzal rendelkező számára, az elhízás mértékétől függően a szív-érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a mentális kórképek, a krónikus mozgásszervrendszeri megbetegedések előfordulási aránya is megnő körükben.
Az egyik legveszélyesebb a hasi zsírszövet felszaporodása. Nők esetében a 80 cm feletti, míg férfiak esetében a 94 cm feletti haskörfogat párosul magas egészségügyi rizikóval.

A túlsúly és a hangképzés kapcsolata a 2010-es éveket követően került a klinikai kutatások kereszttüzébe. Bernardo da Cunha és munkatársainak kutatásában a 30 kg/m2 feletti BMI-vel rendelkezőeknél, vagyis az elhízott embereknél mérhető mértékben nagyobb arányban fordult elő a rekedtség, leheletes hangszín, remegés, ingadozó hangmagasság és hangerő, csökkent maximális hangtartási idő, mint azoknál, akik 30 kg/m2 alatti BMI-vel rendelkeztek. (1)

túlsúly

Forrás: unsplash.com

Ezek a tünetek visszavezethetőek arra, hogy az elhízáshoz társulhat a gége és hangképző szervek, a nyak, a mellkas falának megnövekedett szöveti tömege – ami ezáltal a hangképzési funkciókat is érintheti. Hasonló okokból kifolyólag a túlsúly és az elhízás csökkent tüdőfunkciókat eredményezhet a bordák és a has körüli zsírszövet felszaporodásának következtében. Eza mellkas rugalmasságának és a légzőizmok erejének csökkenésével kapcsolható össze. Ugyancsak hozzájárulhat a tüneti kép erősödéséhez a reflux, mely gyakrabban jelenik meg túlsúlyos embereknél tünetek nélkül, vagy gyakran jelentkező gyomorégéssel párosulva. Gyakorta fordul elő reflux mellett az időszakosan felbukkanó rekedtség, valamint a fátyolos, fokozatosan halványuló hang.

Éhezés és hangképzés

A hangképzést nem pusztán a túlsúly, de az éhezés is befolyásolhatja. Azok, akik jelentős kalóriamegvonással járó, éhezési állapotot idéznek elő, gyakran számoltak be arról, hogy hangjuk elmélyül, elfárad, megkeményedik, hogy a hangképzési erőfeszítéseik nőnek. Nem utolsósorban: akár a túlsúlynál/elhízásnál, a maximális hangtartási idő is lerövidül. (2)

Összességében kijelenthető, hogy a túlsúly és az elhízás egy elsődleges rizikófaktor, mely jelentősen befolyásolhatja az egyén egészségügyi jövőjének alakulását. Ne feledjük, hogy aki a pódiumon a maximumot szeretné nyújtani, annak oda kell figyelnie a testtömegére is. Velünk született és tanult hangképzési készségeink, lehetőségeink kiaknázása a logopédiai és egyéb retorikai fejlesztéseken túl a saját testünkben kezdődnek.

Cikksorozatunk további elemei:

A stressz és az étkezés közötti kapcsolatról.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:
(1) da Cunha MG, Passerotti GH, Weber R, Zilberstein B, Cecconello I. Voice feature characteristic in morbid obese population. Obes Surg. 2011 Mar;21(3):340-4. doi: 10.1007/s11695-009-9959-7. Epub 2009 Sep 18. PMID: 19763710.
(2) Hamdan AL, Sibai A, Rameh C. Effect of fasting on voice in women. J Voice. 2007 Jul;21(4):495-501. doi: 10.1016/j.jvoice.2006.01.009. Epub 2006 Apr 19. PMID: 16630706.

Mi az a hanghigiéné?

Az alábbi cikk, és az abban foglalt kutatás a hanghigiéné kapcsán Panágl Zsófia, a Retorikaiskola Montágh-Imre ösztöndíjasának munkája.  Tanároknak kötelező olvasmány, rendszeres hanghasználóknak pedig erősen ajánlott, különösen akkor, ha az illető még nem találkozott a hanghigiéné fogalmával.

Hanghigiéné

Amikor megkezdtem a saját beszédtechnika képzésemet, még a diploma átvétele előtt álltam. A gyakorlataim során azonban már betekintést nyerhettem abba, hogy mennyi apró dologból áll össze egy tanóra valójában. Gondolhatunk itt a megfelelő környezet kialakítására, a tárgyi feltételek meglétére vagy a pedagógus személyiségére is. Mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy a saját hangunkat felkészítsük a használatra. Ehhez kapcsolódóan egy, azóta számomra is fontossá vált fogalommal egyszer sem találkoztam: ez a hanghigiéné. Ez alapvetően magában foglalja a hang tudatos használatát, illetve a preventív gondolkodást is a mindennapokban. A hanghigiéné része többek között a gége és a hangszálak beszéd előtti bemelegítése, ami hasonló a beénekléshez.

A hangodat is tisztán tartod? (forrás: unsplash.com)

Előfeltevés

Azt, hogy miképpen lehet óvni a pedagógusok egyik legfontosabb munkaeszközét, saját tapasztalataim szerint nem tanítják az egyetemen, mint ahogyan ez a vizsgálatom során ki is derül. Feltételezéseim mind a köré a gondolat köré csoportosultak tehát, miszerint a pedagógusok, kiemelten is a testnevelők, az évek múltán, egyre több tapasztalattal a hátuk mögött elkezdenek még tudatosabban odafigyelni olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint amilyennek elsőre a beszédtechnika tűnhet.  Pedig a helyes beszédtechnika megőrzi a hangszalagok egészségét, csökkenti ezek terhelését, a hang tudatos használatára nevel, és lehetővé teszi az optimális terhelhetőséget.

…az évek meg a rutin… de hol marad a tudatosság?

Mivel műveltségterületem szerint a testnevelés és sport tanításához szereztem plusz tudást és tapasztalatokat, illetve kisgyermekkorom óta sportolok, ezért sokszor fordultam meg zajos uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben. Talán sokan nem is gondolunk bele, hogy azok a testnevelők és edzők, akik naponta hosszú órákat töltenek el ilyen zajos környezetben, mennyivel jobban ki vannak téve a fokozott hangi megterhelésének. Az imént felvezetett gondolat és a személyes élményeim hatására készítettem egy tájékoztató jellegű felmérést testnevelők között, amelyben olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például, hogy mennyire tartják fontosnak a beszédtechnikát az évek, esetenként évtizedek óta pályán lévő tanárok, vagy mennyire gondolják tudatosnak magukat a munkájuk során. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy szívesen részt vennének-e egy beszédtechnika tréningen. Ez a cikk most arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a hipotéziseimet, majd összevesse a felmérésből kapott eredményekkel.

Felmérés

A vizsgálathoz egy tíz rövid kérdésből álló kérdőívet készítettem. A kérdésekre saját válaszokkal, illetve feleltválasztós és lineáris skálán jelölhető eredményekkel lehetett felelni. A kitöltéshez nagyjából két-három percre volt szüksége az önként vállalkozó testnevelőknek. A válaszadók többsége egy szakmai csoport tagjai közül került ki, amelyben már több mint tízezren vannak, s egyfajta online közösségként funkcionálnak. Előzetes felvetéseim között az alábbiak szerepeltek:

  1. minél több ideje tanít a megkérdezett, annál tudatosabban használja a hangját (a saját bevallása szerint),
  2. minél több órát tanít egy nap, annál fontosabbnak gondolja a tudatos beszédhang használatát,
  3. a megkérdezettek nagy része nem vett még részt beszédtechnika tréningen.

Hipotézisek

Az első hipotézis igazolására feltett kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy a tanított évek számával együtt tudatosabbá válik a hanghasználat, az 1-5 éve a pályán lévők mindössze 36,4%-a értékelte a 0-7 terjedő skálán hét pontra a hanghasználatával kapcsolatos tudatosságot, míg a 15-30 éve oktatóknak csupán a 31,6%-a. Az 5-15 éve oktatók 33 %-a jelölte ugyanezen pontokat. A tudatosság szempontjából a 0 jelöli az abszolút nem, vagy a 7 pedig a teljes mértékben tudatos hanghasználatot. Az minden korcsoportnál elmondható, hogy a férfiak, a saját bevallásuk szerint, sokkal direktebben kezelik a hangjukat. A nők általában szélesebb skálán értékelték a saját teljesítményüket, míg az férfiak inkább két értékkel dolgoztak, amelyek többségében az 5 és a 7 voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanított évek számával kapcsolatosan ez az érték minimális csökkenést mutat, de nem szignifikáns az eltérés az egyes csoportok között.

A következő kérdésben, amely azt kutatta, hogy aki több órát használja egy nap a hangját, annak valóban fontosabb-e a tudatosság, meglehetősen különböző módon értékelték magukat a megkérdezettek. Minden csoportban a skálán 0-4-ig a válaszadók nagyjából átlagosan 10-15%-a választotta az értékeket, míg 4-7 között már jelentős különbségek alakultak ki: a 2-4 órát, illetve 4-6 órát tanítók nagyjából 71 %-a, míg a napi 6-8 órát tanítóknak a 87%-a jelölt ebben a tartományban értéket. Megállapítható tehát, hogy azok, akik naponta több órát tanítanak, már feltételezhetően tudatosabban is használják a hangjukat.

hanghigiéné

forrás: shutterstock.com

A harmadik felvetést sikerült alátámasztani. Az összes megkérdezettnek csupán a 11,6% válaszolta azt, hogy része volt már beszédtechnika tréningben. Külön érdekes tény, hogy ők mind nők voltak és a legkülönfélébb okok miatt volt részük a képzésben. Volt olyan, aki foniátriai problémák miatt, mások színházi képzés keretén belül, illetve néhányan egyetemi és főiskolai tanulmányaik során részesültek ebben. Egyikőjük, akinek a leghosszabb ideig (2 évig) volt része beszédtechnika órákban, még személyesen találkozott Montágh Imrével, ami saját bevallása szerint életre szóló élmény volt a számára.

 

Összegzés: a hanghigiéné

Mindent összegezve tehát elmondható, hogy gyakorló testnevelők körében sem elterjedt és evidens az effajta beszédtechnikai képzés és tudatos hanghasználat. Pedig „Hangterhelés előtt ugyanúgy fontos a bemelegítés, mint a sportban. A bemelegítő gyakorlatok sportban abban segítenek, hogy a szervezet ráhangolódjon a terhelésre, hogy jobb teljesítményt tudjon nyújtani és megelőzze a sérüléseket. Ugyanez érvényes a gége, a hangszalagok felkészítésére a fokozott terhelésre. Gondoljunk csak az énekesekre, akik skáláznak, beénekelnek koncert előtt. A bemelegítés során megnő a működő izmok vérellátása, könnyebben mozognak.”[1]

Ez egy tájékoztató jellegű, kis mintával dolgozó felmérés volt és nem egy reprezentatív kutatás. Ennek ellenére talán érdemes lehet azt végiggondolni, hogy a véletlenszerűen megtalált testnevelők válaszai mentén kialakult kép akár figyelemfelhívás is lehet. Szükségesnek látszik ennek alapján az ilyesfajta képzési lehetőségek biztosítása a leendő pedagógusok számára. Hiszen „A megfelelő hanghasználat nem mindig veleszületett tulajdonság. Logopédus, foniáter segítségével azonban elsajátítható olyan egyéni hangképzés, mely megőrzi a hang minőségét.”[2] Az, hogy a felmérés utolsó kérdésében arra, hogy mit jelent a hanghigiéné fogalma[3], a megkérdezettek nagy többsége vagy nem, vagy rosszul adta meg a választ, megmagyarázhatja, hogy miért nem tartja a nagy részük fontosnak a hanghasználattal kapcsolatos tudatosságot sem. Hiszen hogyan is lehetne valamire kiemelt figyelmet fordítani, amit nem, vagy csak felületesen ismerünk?

[1] http://foniatria.hu/2018/03/06/9-dolog-amire-egy-profi-hanghasznalonak-oda-kell-figyelnie/ (letöltés dátuma: 2021. 09. 21.)

[2] uo.

[3] „Az a magatartás, amelyet az egyén saját beszédhangja károsodásának megelőzésére fejleszt ki, illetve alkalmaz.” uo.

Ha szeretne saját hanghigiénéjéről gondoskodni, Retorikaiskolánk beszédtechnika tanárai biztos kézzel tudják vezetni ezen az úton. Keresse az egyéni képzés lehetőségét az info@retorikaiskola.hu címen, ahol munkatársunk örömmel áll a rendelkezésére.

Filmszemle VIII. – A szónokverseny

A szónokverseny (Rocket science) – amerikai vígjáték, dráma, 2007.

„Eljut-e a hang egyik embertől a másikig, mint az ásítás?” – Ezt a kérdést teszi fel a film a bevezetőjében.

Idehaza nincsen nagy kultúrája sem a szónokversenyeknek, sem a nyilvános vitáknak. Ez a film a címével ellentétben valójában inkább az utóbbiról, a viták világáról szól. Még pontosabban fogalmazva inkább csak eszközként használja a vitaversenyt ahhoz, hogy egy dadogós, tesze-tosza tinédzser fiú, Hal Hefner életéről meséljen. Hal sohasem akart vitázni, de hát a szerelem nagy úr, főhősünk kiszemeltje pedig a vitakör oszlopos tagja, így aztán Hal is csatlakozik.

forrás: letterboxd.com

Mivel amerikai filmről van szó, azt gondolhatnánk, hogy happy end lesz a vége, Hal belejön a vitázásba, megnyeri a versenyt és összejönnek a lánnyal. Nem is tévedhetnénk nagyobbat, de ennél többet nem árulok el a cselekményről. A kérdés még mindig az, hogy vajon megtalálja-e a saját hangját a fiú? És bár a film egyszerűnek tűnik, éppen azt a kérdést feszegeti, ami a Retorikaiskola mesterképzésének is a fókusza.

Nem sokat tudunk meg arról, hogy ez hogyan kivitelezhető, ahogy arról sem, hogy hogyan lehet meggyőzően érvelni, vitázni. (Annyit elárulhatunk, hogy nem úgy, ahogyan a film elején látjuk.) A személyes fejlődésről, a saját nehézségeink megugrásáról és az életet átszövő nehéz beszédhelyzetekről és retorikai kihívásokról azonban meglehetősen sokat gondolkodhatunk a film alatt vagy után.

A film a bejegyzés készítésekor az HBO GO kínálatában megtekinthető, angol nyelven, magyar felirattal.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 7/10

Filmszemle III. – A Bélier család

A Bélier család (La famille Bélier) – francia vígjáték, 2014.

A Bélier család című film retorikai Filmszemle sorozatunk harmadik tagja, amelyet górcső alá veszünk. Paula, egy hétköznapi tinilány életéről szól, akinek az öccse és a szülei is siketnémák. Ő viszont nem az, sőt, énekesnő szeretne lenni, ez pedig számos nehézség forrása. Értelemszerűen a legtöbb probléma a kommunikációs korlátok miatt jelentkezik. Különösen izgalmas például, amikor Paula apja elhatározza, hogy polgármester lesz.

Bélier-család

forrás: port.hu

A film zenés, ráadásul francia. Vannak, akiket ezek a jelzők eltántoríthatnak. Valóban, ez a mű is túlságosan harsány időnként, de ezzel együtt megszámlálhatatlan komikus helyzetet is mutat, amivel bőséges lehetőséget ad a nevetésre. A történet csúcspontja, Paula előadása, igazán megindító jelenet, de akkor is összeszorulhat a torkunk, ahogyan a főhős a siketnéma édesapjának énekel. Szerencsére a lányt egy énekesnő játssza, így gond nélkül oldja meg ezeket a részeket (is).

Retorikai szempontból azért jelentős A Bélier család c. alkotás, mert megmutatja, hogy a kommunikáció a hangadás képességének kiesése ellenére hogyan tud mégis megmaradni és összekapcsolni embereket. Igazi családi film ez, minden korosztály kedvét lelheti benne.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 8/10

Összbenyomás: 7/10

A film magyar feliratos előzetese alább megtekinthető.

Interjú Balázs Boglárkával

Interjú Balázs Boglárkával. Balázs Boglárka fül-orr-gégész, foniáter, szívvel-lélekkel a hivatását űző orvos. A hanggal kapcsolatban rengeteg tudással és tapasztalattal rendelkezik, hiszen 1969 óta foglalkozik a hangképzési zavarok kezelésével. 1981-ben – Európában elsőként – klubot létesített a teljes gégeeltávolításon átesett személyek megsegítésére. A hanggal kapcsolatban számos helyen tanít, adja tovább ismereteit a jövendő szakembereinek.

Azonban nem csak orvosi hivatásából fakadóan ért a hanghoz, hanem saját élménye is sok van a hanghasználatot illetően. Az orvosi diploma megszerzése előtt ugyanis professzionális szinten foglalkozott az énekléssel, hivatásos előadóművészként dolgozott. A jó hangképzés megőrzéséért tett munkájáért számost kitüntetést tudhat már magáénak (Kiváló Társadalmi Munkás, Budapestért érdemérem, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés, Kempelen Farkas emlékérem). A beszélgetést Szirmai Tünde, a Retorikaiskola ösztöndíjasa beszélgetett, az interjút szerkesztette Damásdi Nóra.

Continue reading

Montágh Imre: Tiszta beszéd. Kommunikációs könyvek szemléje VIII.

„Hogy lényünk visszhangot verhessen a másikban” – könyvismertető Montágh Imre Tiszta beszéd című művéről, Németh Viola, a Szónok Születik Retorikaiskola Montágh Imre-ösztöndíjasának tollából. A szöveget Damásdi Nóra szerkesztette.

*

Montágh Imréről és a Tiszta beszédről

Montágh Imre (1935–1986) Tiszta beszéd című kötete 1976-ban jelent meg először, s az elmúlt több mint negyven évben színinövendékek, logopédusok, pedagógusok nemzedékei számára vált alapművé. A most bemutatott kötet a tizenegyedik, javított kiadás, amely 2018-ban jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában. Az összehasonlítások a Múzsák Közművelődési Kiadónál megjelent 3. kiadással való összevetésből származnak.

Nem könnyű feladat egy negyvennégy éves könyvről írni, de korántsem azért, mert meghaladott, korszerűtlen állítások és módszerek lennének benne. A nehézséget inkább a szerző személye adja. Hiszen Montágh Imre egy ország beszédtanára volt, aki nem csupán szűk körben volt elismert szakember; a tévében, rádióban hallott tanításai sokakban elevenen élnek a mai napig. És mivel ilyen klasszikus, ismert szerzőről és műről van szó, nehéz újszerű megközelítést alkalmazni, hogy azok is élvezzék, akik már betéve tudják minden szövegét a kötetnek, de azok is, akik csak most fogják először kezükbe venni.

Continue reading

A testbeszéd napja

Tematikus bevezető kurzust tartunk 2020. február 1-jén Budapesten, az Astoriánál található Oktatóteremben. Újból kinyitjuk Retorikaiskolánk kapuit, hogy azok, akik biztos alapokra építve szeretnék megkezdeni az általános retorikai fejlődésük útját, ezzel az egynapos kurzussal betekintést nyerjenek a nyilvános szereplés alapjaiba.

A bevezető kurzus hagyományos tematikája mellett tavasznyitó, egésznapos kurzusunk a nonverbális kommunikáció alábbi témáival fog kiemelten foglalkozni:

  • az arcjáték tudatosítása és mestersége
  • a kéz gesztusainak harmóniája
  • térkezelési alapok a nyilvános szereplések során (hova álljak, pulpitushasználat etc.)
  • hangképzés és testbeszéd összefüggése
  • a szemkontaktus felvétele és megtartása
  • a lámpaláz nonverbális jeleinek mérséklése

shutterstock_1242978790

Az intenzív képzési nap során a résztvevők elméleti és gyakorlat képzésben is részesülnek, az előbbit nagycsoportos, az utóbbi kiscsoportos formában kínáljuk. Számos extra program és kiegészítő szogáltatás mellett a nap tartalmaz egy mester szintű plenáris előadást is, egy eddig még nemzetközi szinten is alig tárgyalt retorikai témában: az illatok retorikájáról. Ezt az előadást nemcsak kezdő szinten állóknak, hanem professzionális előadóknak, kommunikációs trénereknek, stílustanácsadóknak, rendezvényszervezőknek, parfümszakértőknek és üzletembereknek is ajánáljuk. A következő kérdésekre keressük a választ:

Milyen hatást gyakorol a hallgatóságra egy előadói tér illatosítása? Mennyiben befolyásolja az üzletkötést az adott enteriőr illata és a tárgyalófelek parfümhasználata? A lámpaláz hogyan csökkenthető a megfelelő illatok felvételével? Milyen összefüggés áll fenn a szaglásunk és a testbeszédünk között? És végül, milyen műfajoknál lehet beszédtéma önmagában is az illatok világa?

Az illatok retorikája címmel tartunk előadást a 2020. február 1-jén megrendezésre kerülő Testbeszéd napján Budapesten.

A résztvevők kiscsoportos formában egyéni retorikai felmérést is kapnak, amivel lehetőségük nyílhat a képzési rendünk következő, alapozó szintjére lépni. Kedvezményes áron megvásárolható ehhez a naphoz kapcsolódva a nyilvános beszédre és prezentálásra való 10+1 részes e-learning anyagunk is és a résztvevők az 1. számú Retorikaklubunk életébe is betekintést nyerhetnek. Az előadásokat, workshopokat és egyéni felméréseket Damásdi Nóra, Dr. Hoványi Márton, Nagy FruzsinaPej András és Steiger Anita tartják.

Háromféle jegyet válthat január 10-ig koránkelők kedvezménnyel a rendezvényünkre:

  1. Koránkelők kedvezménye A testbeszéd napjáraPrémium csomag (legjobb ár-érték arány): a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel; egyéni retorikai állapotfelmérés minicsoportba , ahol a résztvevő választhatja meg, hogy melyik trénerünk végezze a felmérést és utólag írásbeli összefoglalót is kap az eredményről; továbblépési lehetőség az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusra az interjú sikeres teljesítésével; a 10+1 részes e-learning anyagunk (önmagában 25.000 Ft értékű). Jelentkezem.
  2. Teljes csomag: a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel; egyéni retorikai állapotfelmérés minicsoportba; továbblépési lehetőség az alapozó szintű, átfogó retorikakurzusra az interjú sikeres teljesítésével. Ez érdekel.
  3. Alapcsomag: a testbeszéd napjának teljes programja; az illatok retorikája című mester szintű előadáson való részvétel. Kipróbálom.

Hogyan tud jelentkezni?

Ide kell hozzá kattintani.

Új tréner csatlakozik Retorikaiskolánkhoz

Jó hírünk van: egy új tréner csatlakozásával tovább gazdagodik Retorikaiskolánk. Damásdi Nóra személyében olyan szakember kapcsolódik, aki beszédtechnika trénerként és logopédusként ügyfeleink beszéd- és hangképzését tudja komplex módon, hatékonyan fejleszteni. Az ELTE oktatói közül 2017-ben vettük fel vele a kapcsolatot és az egyre intenzívebbé váló közös munka gyümölcse a mostani csatlakozás. Új kollégánk bemutatkozása lejjebb görgetve olvasható.

Damásdi Nóra beszédtechnika tréner és logopédus

Damásdi Nóra beszédtechnika tréner és logopédus

Meggyőződésem, hogy nem csak kommunikációnk tartalmával, hanem hangunkkal, beszédünkkel is üzenünk a körülöttünk lévőknek, kifejezzük magunkat általa akár mikrofonba beszélünk sokakhoz, akár egyetlen üzleti partnerrel telefonálva. Ezért egy egyszerre hiteles és tudatos előadónak elengedhetetlen, hogy például a hangerejét, beszédének ritmusát és nem utolsó sorban artikulációját megtanulja tudatosan irányítani. Mindezt úgy, hogy közben meg tudja őrizni egyéni hangját, ami összetéveszthetetlenné teszi mindannyiunk megszólalását. Saját hangommal, beszédemmel, annak tudatos használatával végzett munkám, illetve az azóta szerzett tapasztalataim minduntalan erősítik a fejlődés lehetőségébe vetett hitemet, ebben szeretnék másokat is kísérni.

1988-ban születtem Izsákon, gimnáziumi éveimet pedig a közeli városban, Kecskeméten töltöttem. 2010-ben végeztem az alapképzéssel az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar logopédia szakirányán, majd rögtön ugyanitt folytattam a mesterképzést is. 2010 szeptembere óta a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Foniátriai és Logopédiai Szakambulanciáján dolgozom hangképzési zavarok kezelésével. Tanársegédként az ELTE-n logopédus hallgatók beszédtechnikájának fejlesztésével foglalkozom. Doktori képzésem folyamatban van az ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, ahol kutatási témám a hangképzési zavarok logopédiai vizsgálati lehetőségeinek feltérképezése. Ennek kapcsán 2016 októberétől egy évet tölthettem doktoranduszként a regensburgi klinika foniátriai ambulanciáján, illetve az ahhoz kapcsolódó rehabilitációs intézetben. A Retorikaiskola csoportos és egyéni képzésein egyaránt foglalkozom a beszédtechnikai felméréssel, és az ügyfeleink céljai mentén a hangzó beszédképességek fejlesztésén. Szeretnék segíteni abban, hogy a közös munka során sikerüljön megtalálni a hozzánk forduló személy beszédmódját, ami nemcsak erősítheti a kommunikáció hatékonyságát, de végsősoron a legjobban kifejezheti őt magát is.

Béri László Renátó OCD lelkigyakorlatos retorikája

Béri László Renátó atya a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia 2016-os Nagyböjti Estéinek második alkalmán tartott egy beszédet, amelyet Hoványi Márton vezető retorikatréner elemzett.

A fiatal kármelita szerzetes figyelemreméltó retorikai teljesítménye az elmúlt években fokozatosan érlelődött meg. A népszerű lelkigyakorlatos előadó három alkalomból álló nagyböjti beszédsorozatának első estéjét az Istenképeknek, a most elemzett alkalmat az emberképnek és a 2016. március 16-i alkalmat az Egyházkép témájának szenteli.  Mitől vonz kéthetente szerda esténként ötszáz embert ez a program? A következőkben az erre a kérdésre adható retorikai válaszokról lesz szó.

Continue reading