Filmszemle VIII. – A szónokverseny

A szónokverseny (Rocket science) – amerikai vígjáték, dráma, 2007.

„Eljut-e a hang egyik embertől a másikig, mint az ásítás?” – Ezt a kérdést teszi fel a film a bevezetőjében.

Idehaza nincsen nagy kultúrája sem a szónokversenyeknek, sem a nyilvános vitáknak. Ez a film a címével ellentétben valójában inkább az utóbbiról, a viták világáról szól. Még pontosabban fogalmazva inkább csak eszközként használja a vitaversenyt ahhoz, hogy egy dadogós, tesze-tosza tinédzser fiú, Hal Hefner életéről meséljen. Hal sohasem akart vitázni, de hát a szerelem nagy úr, főhősünk kiszemeltje pedig a vitakör oszlopos tagja, így aztán Hal is csatlakozik.

forrás: letterboxd.com

Mivel amerikai filmről van szó, azt gondolhatnánk, hogy happy end lesz a vége, Hal belejön a vitázásba, megnyeri a versenyt és összejönnek a lánnyal. Nem is tévedhetnénk nagyobbat, de ennél többet nem árulok el a cselekményről. A kérdés még mindig az, hogy vajon megtalálja-e a saját hangját a fiú? És bár a film egyszerűnek tűnik, éppen azt a kérdést feszegeti, ami a Retorikaiskola mesterképzésének is a fókusza.

Nem sokat tudunk meg arról, hogy ez hogyan kivitelezhető, ahogy arról sem, hogy hogyan lehet meggyőzően érvelni, vitázni. (Annyit elárulhatunk, hogy nem úgy, ahogyan a film elején látjuk.) A személyes fejlődésről, a saját nehézségeink megugrásáról és az életet átszövő nehéz beszédhelyzetekről és retorikai kihívásokról azonban meglehetősen sokat gondolkodhatunk a film alatt vagy után.

A film a bejegyzés készítésekor az HBO GO kínálatában megtekinthető, angol nyelven, magyar felirattal.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 7/10

Filmszemle VI. – Érvek és életek

Érvek és életek (The great debaters) – amerikai életrajzi dráma, 2007.

A film Melvin B. Tolson, amerikai költő, író, tanár és politikus életét mutatja be. Az afroamerikaiak elnyomottságáról sok film készült már, ez is egy ezek közül. Amiért szót ejtünk róla, az a történet fókuszába helyezett vitakör, amelyet Mr. Tolson alapított és irányított. A texas-i Wiley College névtelen és lenézett diákjai olyan sikeres vitázókká képezték magukat a tanáruk segítségével, hogy végül a Harvard (a valóságban egyébként a Dél-Kaliforniai Egyetem) diákjaival mérhették össze képességeiket. A film több szereplő sorsát is figyelemmel kíséri, és a nézők mindegyik szál mentén találhatnak olyan gondolatokat, amelyek megfontolásra érdemesek.

Retorikai szempontból persze izgalmasak a megtartott beszédek, mindegyiket lehetne akár elemezni is. Mégis, inkább a film végi vitát megelőző készület az, amire szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét. A film persze elnagyoltan mutatja be, mégis jól látszik, hogy mennyire összetett egy-egy felkészülési folyamat. Az érvek gyűjtése és rendszerezése már itt megtörténik, és bizony csapatmunka esetén nézeteltérések is előfordulhatnak. Ezek a részek valósághűek, a Retorikaiskola falain belül, egy-egy Oxford-stílusú vitára készülve hasonló tapasztalatokat lehet szerezni.

forrás: mafab.hu

Az érvelés mellett két további említésre méltó részt találhatunk, amelyeket fontos reflektorfénybe állítani. Az egyik Mr. Tolson küzdelme a sikerért. A tanár számtalan levelet ír különböző egyetemeknek, és eleinte sorra kapja az elutasító válaszokat, mégsem adja fel. Kitartása meghozza a gyümölcsét. A másik a 14 éves James L. Farmer Jr. karaktere, aki a legifjabb csapattagként próbálja megállni a helyét, különösen a prédikátor apja árnyékában. Az ő történetéből inspirálódhatnak azok a fiatal férfiak, fiúk, akik még keresik a helyüket a világban.

A film a videa.hu-n megtekinthető.

Szakmai tartalom: 4/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 8/10

Vitaest a haladó csoporttal

Oxford-típusú vitaestet tartott Retorikaiskolánk haladó csoportja 2018. január 15-én. Az érveléstechnikára, rögtönzésre, asszertív kommunikációra, tárgyalástechnikára, történetmondásra, verbális és nonverbális önközlésre épülő gyakorlatok eredményeként két témát vitattak meg haladó csoportunk tagjai: 1. A Facebook emberi kapcsolatokat segítő vagy azt akadályozó szerepe 2. A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításának társadalmi hatása. Az első téma előre fixált, a második pedig a lehetséges témák közül a közönség által eldöntött tételmondat volt.

Az esemény során a legkiemelkedőbb vitázónak a közönség Dr. Kovács Flórát választotta meg. Minden félnek gratulálunk retorikai teljesítményéhez! A közönség szavazatai mind a két esetben megfordultak a pro és a contra oldal által képviselt álláspontok hatására. Az eseményekről Hegedüs Márton képei tudósítanak Galériánkban. Ezek eléréséhez kattintson a képre.

Halado csoport Oxford-típusú vitaestje 2018 január

Oxford-típusú vita

Az Oxford-típusú vita egyike a világszerte ismert formalizált vita-stílusoknak. Az eredet 1823-ra nyúlik vissza, amikor megalapították Oxfordban az egyetemi klubok egyikeként az Oxford Uniont. Azóta miniszterelnökök, Nobel-díjasok, egyetemi hallgatók és művészek egyaránt vállalkoztak arra, hogy ennek a klubnak a falai között felszólaljanak.

Oxford_Union logo

Az itt megrendezett vitáknak több típusa van, az egyik klasszikus a csütörtök esti vita, de trimeszterenként visszatér többféle szabállyal, egy-egy alternatív formája is az Oxford-típusú vitáknak. A vita terme sok szempontból tükrözi a brit Parlament Alsóházának elrendezését, ahogy a formális viták kultúrája és szabályrendszere is kölcsönösen hatott egymásra az Oxford Union és a Parlament között. Az oxfordi viták helyszínének például Winston Churchill adományozta azt a dispatch boxot, ami hű mása a Parlamentben találhatónak. Az Oxford-típusú viták során a felek black vagy akár white tie dresscode szerint öltözködnek, ezzel is megadva a közönségnek, az ellenoldalnak és magának a vitának is a tiszteletet.

A berendezésnél is fontosabb, hogy a vitakultúra és az eszmecserék nívóját hivatott emelni az a gyakorlat, amit az Oxford-típusú viták képviselnek. Alapelve ezeknek a vitáknak a keretek megtartása mellett a vitapartnerek kölcsönös tisztelete és az érvek precíz használata.

Az Oxford-típusú vita menete a következő lehet:

  1. Minden vita azzal veszi kezdetét, hogy a vita elnöke köszönti a jelenlévőket, ha szükséges ismerteti a vita szabályait és elmondja a tételmondatot, amiről az este során vitázni fognak a mellette (pro oldal) és az ellene (contra oldal) érvelők.
  2. A közönségnek döntő szerepe van a vitákban, ezért elsőként a tételmondatról őket kérdezi meg az elnök, milyen arányban vannak mellette, illetve ellene a közönség soraiban ülők avagy vannak-e, akik még nem tudják eldönteni. Ezt az adatot feljegyzik és a vita végén újból megkérdezve a közönséget az dönt, hogy milyen arányban változott a hallgatóság véleménye.
  3. Ezt követően nyílik meg a vita, amit a pro oldalon álló 4 személy folytat a contra oldalon álló 4 személlyel. Mindegyik vitázónak a saját oldalán belül a sorrend alapján pontos helye és ezzel feladata is van. Az oldalt a pro oldal első képviselője kezdi, aki a tétel megismétlése mellett köszönti a pro oldal nevében a megjelenteket és bemutatja a contra oldal képviselőit. Ugyanezt megteszi a következő beszédet tartó contra oldal képviselője is, csak a pro oldalt mutatva be.
  4. Minden vitázónak 7-7 perce van, amiből az első 1 és az utolsó 1 perc védett időnek számít. Ekkor nem lehet kérdést intézni hozzá. A fennmaradó 5 percben a másik oldal képviselői felállva jelezhetik, hogy ha információt kérő kérdésük van, amire az aktuális mondat befejeztével reagálnia kell a beszédet tartónak: fogadja a kérdést vagy nem fogadja.
  5. Az elnök ügyel az időkeretek és a vita szabályainak betartására.
  6. Miután mind a 8 beszéd lezajlott, a közönség kérdéseket intézhet a vitázó felekhez, amire az utolsó contra és pro oldali képviselők válaszolnak saját oldaluk nevében összesen legfeljebb 4 percben. A válaszokat a contra oldal kezdi és a pro oldal zárja.
  7. Új szavazás következik a hallgatóság részéről, hogy változott-e a vitás tételről a véleményük vagy nem. A változás arányában dől el, hogy melyik oldal képviselői voltak aznap este a sikeresebb vitázók.

Hazánk vitakultúrájának fejlesztésére számos klub alakult napjainkra Magyarországon akár magyar, akár angol nyelven, amelyek rendszeres vitáikkal éltetik a formalizált viták, így akár az Oxford-típusúak által az eredeti célkitűzést. Retorikaiskolánk az általános retorikakurzusai közül az alapozó szinten elsajátított érveléstechnikára épít, amikor haladó szinten, a Kiváló szónokképzésen az Oxford-típusú vitára készíti fel hallgatóit.

Pej András retorikatréner a Kossuth-szónokverseny kiadványában írt szaktanulmányt Az oxfordi stílusú formalizált viták retorikája címmel, ajánljuk minden érveléstechnika és vitakultúra iránt érdeklődő olvasónknak.

“Vajon mit szólnának hozzá napjaink egyetemi hallgatói, ha nem lenne módjuk közéleti, politikai vagy vallási témákban beszélgetni egymással? Vélhetően nem vennék jó néven. Az 1800-as évek Oxfordjában az oxfordi egyetem tanulóinak feltett szándékuk volt, hogy létrehoznak egy helyet, ahol szabadon folyhat az eszmecsere. Erős késztetésük oda vezetett, hogy 1823-ban megalapították az Oxford Union Societyt.”

oxford-típusú vita

Forrás: Oxford Union