Áder János újévi beszéde – 2022

Áder János utolsó, köztársasági elnökként megtartott újévi beszéde, retorikai szempontból gyöngébben sikerült, mint a tavalyi. Az eddigi években megtartott beszédeihez viszonyítva ez a kilencedik a korábbiak átlagához sorolható és elmarad az egyedül hatásosnak mondható 2021-es köszöntőhöz. A 2015 óta megtartott újévi beszédeiről írt elemzéseink itt találhatóak meg. A köztársasági elnök 2022. január elsején elmondott beszédének most következő elemzése pedig ezen a felvételen alapul.

Áder János köztársasági elnökként 2022. január 1-jén tartott utoljára újévi köszöntő beszéde a köztévé nyilvánossága előtt. Jeltolmácsként Weisz Fanni kommunikálta az újévi beszédet.

Újításaiban rossz, megőrzött gesztusaiban sikerületlen vagy feleslegessé vált az, amit retorikailag nyújtott Áder János ünnepi köszöntőinek záró akkordja. A tavalyi beszédhez hasonlóan idén sem koccintott a két kommunikátor a beszéd végén, ahogy a „boldog” jelző is elmaradt a jókívánság szokásos formulájából. Alighanem ugyanaz a megfontolás vezette ezeket a verbális és nonverbális döntéseket, amely tavaly is redukálta a járvány miatt a beszéd ünnepi gesztusait. Ami akkor erős variációt adott, ismételve gyöngébb, sőt, valamelyest visszamenőleg is gyöngíti a 2021-es teljesítmény eredetiségét.

Ahogyan látszik és hallatszik a beszéd

Az elmúlt évtizedben a legtöbbet Áder János artikulációja, beszédtempója és az úgynevezett szupraszegmentális jegyek közül a beszéd kifejezőerejének technikai összetevői, például a beszéddallam fejlődött. Ennek a gyakorlatnak most is világosan látszanak az eredményei például az ajakréses hangok formálásakor. A felvétel hangbeli minősége alulmúlja a 2020-as év újévi köszöntőjét, akkor nemcsak a köztársasági elnök, de a hangmérnöki stáb is jobb munkát végzett. Természetesen teljesül az érthetőség kívánalma, mégis távoli, már-már fátyolos élményt kapunk, ami nem egyszerűen a hang előrehozásának beszédtechnikai hiányosságaiból fakad. Ehhez tényleg érdemes belehallgatni a 2020-as év felvételébe.

A nonverbális kommunikáció öltözéket illető részében a nyakkendő csomója aszimmetrikusan és túlságosan lazán lett megkötve. Érdemes lett volna a fél-windsor helyett windsort kötni, de legalább pontosítani a felvétel elkészítése előtt a csomó pozícióját. A választott ing gallérja továbbra is túlságosan szűkre szabott, bár kevésbé látványos ez a probléma, mint 2021 előtt volt. Áder János utoljára 2019-es újévi köszöntőjekor állt úgy a kamerák elé, hogy bajuszát ennyire rendezetlenül és emiatt előnytelenül a felső ajkába érve hagyta. Emiatt az idei beszéd esetében is az artikuláció sikeres nyitásait vizuálisan rontotta az arcszőrzet igénytelen viselete, ahogy a nyeléskor is az ajkak összeszorítása előnytelen képet mutatott (pl. 2:02–2:03).

Új eleme volt a tér elrendezésének, hogy az idei évben nemcsak használt egy pulpitust Áder János, hanem olyan képkivágattal készítették, ami lehetővé tette, hogy a köztársasági elnök kézgesztusaiból többet lássunk, mint eddig bármikor az újévi beszédekkor. A döntés a hatáskeltés szempontjából üdvözlendő, azonban világosan látszik, hogy a kommunikációs stáb az évek során a szövegírásra és a beszédtechnikára tudott fejlesztő figyelmet fordítani. A kezek egy profi beszédhelyzethez képest amatőr módon mutatták a szónok feszültségét, amit főleg a jobb kéz ujjmozgásain lehetett tetten érni. Eleve a bal és a jobb kéz eltérő megvilágítása előnytelenül árnyékolta az aktívabb, jobb kezet. Látszik ez például a „második” (1:53–1:54) számnév kimondásakor a mutatóujj tenyérbe húzásán, ami a pislogással egyidőben zajlik. Az, hogy ez a zavar jele volt, a mondat zárásakor kétszeresen ismételt, egészen röviden összeránduló szemhéjmozgás és a mutatóujj kigöngyölése igazolhatja vissza pár másodperccel később. A koncentráció feszültségénél többről van szó, ez az izgalom jele.

A köztársasági elnökre jellemző gesztus a jobb kéz hüvelyk, mutató és középső ujjának összpontosító egybefogása, ami a megértetés, logikai magyarázat és érvelés gesztusa volt már frakcióvezetőként is. 4:15-től a korábban funkciójában helytálló ujjtartás az „Idézzük fel” mondatkezdetnél a mondat lágy intonációjához képest feszes szorítást mutat és ez az inkongruencia lehet a jele annak, hogy a szónok önkéntelenül gesztikulál, beleragadva a korábbi pozícióba már csak egymásba „kapaszkodik” az ujjaival. Az elnöki jelenlét mellett, szokás szerint, Weisz Fanni megjelenése és nonverbális kommunikációja is figyelmet érdemel.

Nyilvános szereplés szempontjából az eddigi legrosszabb választás volt a Sugarbird brand blúzát választani a 2022-es újévi beszéd közvetítésekor. Bár a világosítóknak hála a masni kevésbé dominált, mint teljes megvilágításkor, sőt, a sötét színnel hozzájárult ahhoz, hogy Weisz arcát kiemelje, a magyar népi motívumok, színvilágukkal együtt alkalmatlanok a tévés szereplésre. Feltűnőségük csökkenti Áder János amúgy is jellegtelennek ható retorikai teljesítményét. Ennek megállapításával együtt a körömlakk, a blúz, a rúzs és a nemzeti lobogó pirosa közötti, halvány, árnyalatbeli különbségek szépen harmonizáltak. Az összhatásuk azonban tovább fokozta Áder János sápadt vizuális jelenlétét. Ennek ellenére Áder János nyakkendőjének, ajkának és Weisz Fanni rúzsszínének, ha nem is monokróm, de egymás átmeneteiként ható hármas színkombinációja lehetővé tette, hogy Áder János  visszafogottnak és ne teljesen sápadtnak tűnjön.

Jó döntés volt, hogy a fenti werk fotón még viselt karórát levette Weisz Fanni, mert egységesebbé és követhetőbbé tette retorikai szempontból az újévi beszéd tolmácsolását. A világosítók és a stílustanácsadók közös hibája azonban, hogy a jeltolmács fülbevalója ennyire markáns vizuális elemmé tudott válni. A beszéd során szinte végig (így pl. 4.20-nál) ez az ékszer messze a legfényesebb pontja a teljes képnek. A cél pedig most is az lenne, hogy a kommunikátorok arca és kézfeje legyen centrális.

A beszéd felépítése és verbális utalásai

Stílusában a közérthetőségnek megfelelő szöveg készült idén is. Márai idézettől, Márai idézetig ívelt a beszéd, a megszólítás idézetnyire késleltetett változatával élt a felütés. Név szerint pozitív példákat emelt ki, Szilágyi Áront, Karikó Katalint, de a legfinomabban a 2021-ben elhunyt Csíkszentmihályi Mihályról emlékezett meg Áder János, amikor a tőle vett idézettel verbális emléket állított a magyar származású tudósnak. Ismét élt a felsorolás mellérendelő szerkezeti elemével, ami a megszólítottak körét szélesítette ki a már jól ismert módon (4:33–4:53).

Zömében az elmúlt, 2021-es esztendő összefoglalásával foglalkozott a beszéd, csak az ötödik percben kezdett el a jövőbeli cselekvésre mozgósítani. A jövő idézés képe, amely egy képzeletbeli, kitöltetlen naptár metaforájából indult ki, ha váratlannak nem is, de hatásosnak nevezhetjük, hiszen megélénkíti a befogadói fantáziát. A 2021-es események pozitív mérlegeként az egyéni sikerek mellett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is megemlítette a köztársasági elnök. Ez azért lehet érdekes, mert az itt elmondott tanúságtétele sokkal maradandóbb retorikai teljesítmény, mint ez az utolsó, ünnepi beszéde. A NEK-es tanúságtétel végén meglepetten tért vissza a tapsoló közönséghez, megjegyezve, hogy őt még soha nem tapsolták vissza. Mi lehet a titok? Retorikai szempontból alighanem a saját és ezen keresztül mások érzelmeihez való hiteles kapcsolódás. Ez az, ami még egy gyöngébb képességű szónokot is érdemessé tehet a figyelemre, ezt Arisztotelész Rétorikája óta tudjuk.

Búcsú

Nem lett volna szerénytelenség, ha az utolsó újévi beszédben a búcsú gesztusával is él Áder János. Ahogy az idei évben már újból helye lett volna a koccintásnak és a hagyományos jókívánságnak is. Mert bár ideje van a gyásznak, de ideje van a táncnak is a Prédikátor könyve szerint. Retorikaiskolánk sem rest a búcsú gesztusával élni, hiszen Magyarország első számú közjogi méltóságának a szerepében több nyilvános beszédét aligha fogjuk elemezni. Tíz év retorikai mérlegeként megállapítható, hogy Áder János személyében a professzionális kihívásokhoz képest egy átlagos képességű szónokot ismerhettünk meg, aki egy konzervatív kommunikációs kultúrájú stáb segítségével, elsősorban a vokális kommunikációban ért el fejlődést. Működése során egy, általunk jónak ítélt ünnepi köszöntő beszédet hagyott maga után 2021. január 1-jén. Nem feledve a pozíciónak kijáró tiszteletadás kötelezettségét, sőt éppen abból kiindulva, reméljük, hogy Áder Jánosnak retorikai szempontból más nemzetek államfőihez képest is méltó utóda lesz egyszer.

Boldog 2022-t kíván Retorikaiskolánk mindenkinek!

Képzési rendünkben a haladó szintű, kiváló szónokképzés keretében sajátítják el rétoraink a retorikai szakelemzés fortélyait. Az ide vezető út első állomására itt tudnak jelentkezni.