Filmszemle VIII. – A szónokverseny

A szónokverseny (Rocket science) – amerikai vígjáték, dráma, 2007.

„Eljut-e a hang egyik embertől a másikig, mint az ásítás?” – Ezt a kérdést teszi fel a film a bevezetőjében.

Idehaza nincsen nagy kultúrája sem a szónokversenyeknek, sem a nyilvános vitáknak. Ez a film a címével ellentétben valójában inkább az utóbbiról, a viták világáról szól. Még pontosabban fogalmazva inkább csak eszközként használja a vitaversenyt ahhoz, hogy egy dadogós, tesze-tosza tinédzser fiú, Hal Hefner életéről meséljen. Hal sohasem akart vitázni, de hát a szerelem nagy úr, főhősünk kiszemeltje pedig a vitakör oszlopos tagja, így aztán Hal is csatlakozik.

forrás: letterboxd.com

Mivel amerikai filmről van szó, azt gondolhatnánk, hogy happy end lesz a vége, Hal belejön a vitázásba, megnyeri a versenyt és összejönnek a lánnyal. Nem is tévedhetnénk nagyobbat, de ennél többet nem árulok el a cselekményről. A kérdés még mindig az, hogy vajon megtalálja-e a saját hangját a fiú? És bár a film egyszerűnek tűnik, éppen azt a kérdést feszegeti, ami a Retorikaiskola mesterképzésének is a fókusza.

Nem sokat tudunk meg arról, hogy ez hogyan kivitelezhető, ahogy arról sem, hogy hogyan lehet meggyőzően érvelni, vitázni. (Annyit elárulhatunk, hogy nem úgy, ahogyan a film elején látjuk.) A személyes fejlődésről, a saját nehézségeink megugrásáról és az életet átszövő nehéz beszédhelyzetekről és retorikai kihívásokról azonban meglehetősen sokat gondolkodhatunk a film alatt vagy után.

A film a bejegyzés készítésekor az HBO GO kínálatában megtekinthető, angol nyelven, magyar felirattal.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 7/10

Filmszemle VI. – Érvek és életek

Érvek és életek (The great debaters) – amerikai életrajzi dráma, 2007.

A film Melvin B. Tolson, amerikai költő, író, tanár és politikus életét mutatja be. Az afroamerikaiak elnyomottságáról sok film készült már, ez is egy ezek közül. Amiért szót ejtünk róla, az a történet fókuszába helyezett vitakör, amelyet Mr. Tolson alapított és irányított. A texas-i Wiley College névtelen és lenézett diákjai olyan sikeres vitázókká képezték magukat a tanáruk segítségével, hogy végül a Harvard (a valóságban egyébként a Dél-Kaliforniai Egyetem) diákjaival mérhették össze képességeiket. A film több szereplő sorsát is figyelemmel kíséri, és a nézők mindegyik szál mentén találhatnak olyan gondolatokat, amelyek megfontolásra érdemesek.

Retorikai szempontból persze izgalmasak a megtartott beszédek, mindegyiket lehetne akár elemezni is. Mégis, inkább a film végi vitát megelőző készület az, amire szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét. A film persze elnagyoltan mutatja be, mégis jól látszik, hogy mennyire összetett egy-egy felkészülési folyamat. Az érvek gyűjtése és rendszerezése már itt megtörténik, és bizony csapatmunka esetén nézeteltérések is előfordulhatnak. Ezek a részek valósághűek, a Retorikaiskola falain belül, egy-egy Oxford-stílusú vitára készülve hasonló tapasztalatokat lehet szerezni.

forrás: mafab.hu

Az érvelés mellett két további említésre méltó részt találhatunk, amelyeket fontos reflektorfénybe állítani. Az egyik Mr. Tolson küzdelme a sikerért. A tanár számtalan levelet ír különböző egyetemeknek, és eleinte sorra kapja az elutasító válaszokat, mégsem adja fel. Kitartása meghozza a gyümölcsét. A másik a 14 éves James L. Farmer Jr. karaktere, aki a legifjabb csapattagként próbálja megállni a helyét, különösen a prédikátor apja árnyékában. Az ő történetéből inspirálódhatnak azok a fiatal férfiak, fiúk, akik még keresik a helyüket a világban.

A film a videa.hu-n megtekinthető.

Szakmai tartalom: 4/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 8/10

Évzáró poszt

Nemrég zárta le Retorikaiskolánk a 2016/17-es évet. Örömmel tekintettünk vissza minden csoportos és egyéni kurzusra is, ahol a hozzánk fordulókat segíthettük a nyilvános beszédben. Ez az év is nagyon különböző emberekkel ismertetett minket, járt hozzánk többek között egy helyettes államtitkár, egy Ybl-díjas építész, egy marketing menedzser és egy magyar szakos tanár is. Középiskolásoktól a szépkorúakig sokakkal foglalkozhattunk.

Galériánkba már fel is töltöttük a márciusban, májusban és júniusban végzett Szónok születik kurzusaink gálaestjének a képeit. Az általános retorikai képzéseink mellett tavasszal középiskolásokat készítettünk fel az Eötvös-szónokversenyre és az MCC Debate-re a Popper-féle vitastílusban. A május kétségtelenül a viták hónapja volt, ugyanekkor kísértük három szakkollégium (Bibó, Rajk és Szent Ignác)  hallgatóinak a készülését a saját házi vitaversenyükre Oxford stílusban. Ez utóbbiakat megörökítendő álljon itt néhány kép.

És hogy mit hoz a nyár? Az egyéni kurzusok mellett tovább folyik a munka. Készülőben van Szónok Születik. Bevezetés a retorikába címmel első tankönyvünk. Tananyagot fejlesztünk, módszertani képzéseken veszünk részt a segítő beszélgetések retorikáját illetően, megkezdtük egy nagyszabású rendezvényünk előkészítését és egy speciális képzést is meg fogunk hirdetni a nyárra.

Ákos pró és kontra – Vitaelemzés

Mindenki Ákosról beszél. Vagy Ákos kapcsán beszél. Így tett a nemrégen leadott Egyenes beszéd című műsorban Kálmán Olga és Rétvári Bence is. A témát Ákos nagy port kavart, a nők szerepéről szóló kijelentései szolgáltatták, illetve az erre adott szponzori, majd kormányzati reakciók. Ki és hogyan nyerte meg vagy vesztette el ezt a televíziós vitát? Erről szól az alábbi elemzésünk. Az érveléstechnikailag tanulságos vita a képre kattintva tekinthető meg:

Egyenesbeszed

Hogyan vezet Kálmán Olga?

Offenzíven, nem ritkán agresszívan, de kivétel nélkül provokatívan. Kérdezettjei nincsenek könnyű helyzetben, Rétvári Bence is erre készülhetett. Ebben a beszélgetésben is hatékonyan nyitott a riporternő. Első kérdésével szűkebb értelemben az első 6, tágabb értelemben az első 10 perc erejéig tartotta sakkban beszélgetőpartnerét. Nyitó kérdése – amelyet tucatszor variálva tett fel a vita első 10 percében (utoljára 9:12-nél kezdte el feltenni) – így hangzott: Kovács Ákos énekes kije a kormánynak?

Continue reading