Viszonyok az érvelésben

Viszonyok. De nem veszedelmesek! Nem, nem egy brazil szappanoperáról lesz szó, bár érveléstechnikai szempontból még az is izgalmas vizsgálati alapanyag lenne. Viszonyok gyűjtőnév alatt tárgyaljuk érveléstechnikai cikksorozatunkban a belső érvek 4×3-as felosztásának harmadik csoportját. A meghatározás és az összehasonlítás után a viszonyok megértéséhez valamivel több logikára van szükség, de a feladat nem lehetetlen. Ezek az érvek több hibázási lehetőséget hordoznak, ám jól alkalmazva megalapozott, nehezen kikezdhető érveléseket építhetünk fel. Milyen viszonyokról beszélhetünk?

Ok-okozati viszonyok

A Retorikai Lexikon szerint az ok szó már a 12. században megjelent, török jövevényszó, jelentése “vélemény, jelentés, értelem”. Ebből származik például az okos és oktalan kifejezés. Amikor fel szeretnénk tárni, hogy valami miért történt, akkor okokat keresünk. Amikor pedig valaminek a hatásaira vagyunk kíváncsiak, akkor az okozatokkal foglalkozunk.

Continue reading

Összehasonlítás: ez a cikk hasznosabb, mint amiket ma eddig olvastál

A belső érvekre vonatkozó, 4×3-as felosztás második részéről szól ez az epizód, ez pedig nem más, mint az összehasonlítás. A Retorikai Lexikon szerint “a hasonlóság megállapítása alapvető gondolkodási művelet”, amely alapja az előző részben tárgyalt felosztásnak és meghatározásnak is.

Már gyerekként is hasonlítottuk egymáshoz a dolgokat, például amikor az égen látható felhők alakját próbáltuk megfejteni: “az olyan, mint egy csőr nélküli gumikacsa…” Tanulmányaink során irodalomórán (vagy retorikakurzuson) találkozhattunk a hasonlat vagy éppen a metafora fogalmával. Ezek a gondolatalakzatok éppen arra építenek, hogy valamit valamihez hasonlítunk. Az összevetés sokrétű hatással bír: felkelti a figyelmet, bevon, elgondolkodtat, és közel hozza a hallgatóságot a témához.

Összehasonlítás

Érvelésekben gyakran nem fekete és fehér, jó és rossz közül kell választani, hanem két jó közül a jobbat vagy két rossz közül a kevésbé rosszat kellene megtalálni.

Pl. A mozi jobb, mint a színház. Az influenza rosszabb, mint a nátha.

Arisztotelész alapján Cicero több tucat ilyen, általa általánosan érvényesnek vélt megállapítást tesz a TopiCa című művében. Vannak közülük egyértelműek, amelyekre ma is könnyen rábólintanánk:

A kevesebb rossz jobb, mint a több rossz.

A kellemes jobb, mint a kellemetlen.

A befejezett jobb, mint a megkezdett. Continue reading

Biztos, hogy igaz? – Logikai és retorikai érvelés

Retorikai érvelés, logikai érvelés, egyáltalán, hogyan érvelünk? Érveléstechnikai sorozatunk harmadik részében végre előkerülnek az érvek.  E tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki az érvek és a viták világában. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.A sorozat első része a vitatkozásról, a második része a meggyőzésről szól.

Biztos, hogy igaz?

Amikor az érveléstechnika szóba kerül, sokan azonnal Spock-ra asszociálnak a Star Trek-ből, aki a végtelenül logikus “érvelőgép” megtestesítője. Azt gondolhatják, hogy az érvelés bizonyára csak a kiváltságosok számára elsajátítható képesség, és csak azoknak megy jól, akik a logikával jó viszonyt ápolnak. Részben persze igazuk van, hiszen szükség van arra, hogy a gondolataink egymásból helyesen következzenek, és értse a hallgatóság a gondolatmenetet. Emellett nem árt, ha a logikátlanságokat észrevesszük másoknál, mi magunk pedig elkerüljük ezeket. Ez a fajta érvelés szükségszerű következtetésekre jut, amelyek igen erőteljes bizonyítékai az álláspontunk helyességének. Continue reading

Mit nyer, aki meggyőz? – a meggyőzés

Fontos-e a meggyőzés? Mit nyer az, aki meggyőzi a másikat? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája. Az első részben a vitatkozásról volt szó, a második részben a meggyőzést járjuk körbe.

Tegyük fel, hogy én is és a másik is megfelelő lelkiállapotban van a vitához. Tegyük fel, hogy van elég információnk az érveléshez, és még a vita hasznát illetően is van elképzelésünk. Ha belevágunk, akkor onnantól kezdve meggyőzéssel foglalkozunk. 

Ha ezen a ponton azt gondolod, hogy fényévekre van tőled a meggyőzés, akkor hadd hívjuk fel a figyelmedet néhány hétköznapi kommunikációs helyzetre: Continue reading

Vitatkozunk?

Vitatkozunk? Nagy és összetett téma az érveléstechnika, hát még ennek fő felhasználási területe, a viták világa. Ezzel a tizenkét részes cikksorozattal iránytűt szeretnénk adni azok kezébe, akik nehezen igazodnak ki, és emiatt talán nem is érzik jól magukat ebben a világban. A cikksorozat Pej András retorikatréner munkája.

Különbséget fogunk tenni logikai és retorikai érvek között. Utánajárunk, hogy mik a külső és mik a belső érvek. Megismerkedünk az érvelési hibákkal. Elkalandozunk egészen az érvforrásokig, ami tulajdonképpen az eredője lesz az érveléstechnikának, hiszen ezek azok a helyek, ahonnan a bizonyítékainkat vehetjük. És persze sok-sok példán keresztül fogunk ismerkedni ezzel a már-már beláthatatlanul összetett, és végtelen lehetőséget tartogató területtel.

Continue reading

Filmszemle VIII. – A szónokverseny

A szónokverseny (Rocket science) – amerikai vígjáték, dráma, 2007.

„Eljut-e a hang egyik embertől a másikig, mint az ásítás?” – Ezt a kérdést teszi fel a film a bevezetőjében.

Idehaza nincsen nagy kultúrája sem a szónokversenyeknek, sem a nyilvános vitáknak. Ez a film a címével ellentétben valójában inkább az utóbbiról, a viták világáról szól. Még pontosabban fogalmazva inkább csak eszközként használja a vitaversenyt ahhoz, hogy egy dadogós, tesze-tosza tinédzser fiú, Hal Hefner életéről meséljen. Hal sohasem akart vitázni, de hát a szerelem nagy úr, főhősünk kiszemeltje pedig a vitakör oszlopos tagja, így aztán Hal is csatlakozik.

forrás: letterboxd.com

Mivel amerikai filmről van szó, azt gondolhatnánk, hogy happy end lesz a vége, Hal belejön a vitázásba, megnyeri a versenyt és összejönnek a lánnyal. Nem is tévedhetnénk nagyobbat, de ennél többet nem árulok el a cselekményről. A kérdés még mindig az, hogy vajon megtalálja-e a saját hangját a fiú? És bár a film egyszerűnek tűnik, éppen azt a kérdést feszegeti, ami a Retorikaiskola mesterképzésének is a fókusza.

Nem sokat tudunk meg arról, hogy ez hogyan kivitelezhető, ahogy arról sem, hogy hogyan lehet meggyőzően érvelni, vitázni. (Annyit elárulhatunk, hogy nem úgy, ahogyan a film elején látjuk.) A személyes fejlődésről, a saját nehézségeink megugrásáról és az életet átszövő nehéz beszédhelyzetekről és retorikai kihívásokról azonban meglehetősen sokat gondolkodhatunk a film alatt vagy után.

A film a bejegyzés készítésekor az HBO GO kínálatában megtekinthető, angol nyelven, magyar felirattal.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 6/10

Összbenyomás: 7/10

Filmszemle VI. – Érvek és életek

Érvek és életek (The great debaters) – amerikai életrajzi dráma, 2007.

A film Melvin B. Tolson, amerikai költő, író, tanár és politikus életét mutatja be. Az afroamerikaiak elnyomottságáról sok film készült már, ez is egy ezek közül. Amiért szót ejtünk róla, az a történet fókuszába helyezett vitakör, amelyet Mr. Tolson alapított és irányított. A texas-i Wiley College névtelen és lenézett diákjai olyan sikeres vitázókká képezték magukat a tanáruk segítségével, hogy végül a Harvard (a valóságban egyébként a Dél-Kaliforniai Egyetem) diákjaival mérhették össze képességeiket. A film több szereplő sorsát is figyelemmel kíséri, és a nézők mindegyik szál mentén találhatnak olyan gondolatokat, amelyek megfontolásra érdemesek.

Retorikai szempontból persze izgalmasak a megtartott beszédek, mindegyiket lehetne akár elemezni is. Mégis, inkább a film végi vitát megelőző készület az, amire szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét. A film persze elnagyoltan mutatja be, mégis jól látszik, hogy mennyire összetett egy-egy felkészülési folyamat. Az érvek gyűjtése és rendszerezése már itt megtörténik, és bizony csapatmunka esetén nézeteltérések is előfordulhatnak. Ezek a részek valósághűek, a Retorikaiskola falain belül, egy-egy Oxford-stílusú vitára készülve hasonló tapasztalatokat lehet szerezni.

forrás: mafab.hu

Az érvelés mellett két további említésre méltó részt találhatunk, amelyeket fontos reflektorfénybe állítani. Az egyik Mr. Tolson küzdelme a sikerért. A tanár számtalan levelet ír különböző egyetemeknek, és eleinte sorra kapja az elutasító válaszokat, mégsem adja fel. Kitartása meghozza a gyümölcsét. A másik a 14 éves James L. Farmer Jr. karaktere, aki a legifjabb csapattagként próbálja megállni a helyét, különösen a prédikátor apja árnyékában. Az ő történetéből inspirálódhatnak azok a fiatal férfiak, fiúk, akik még keresik a helyüket a világban.

A film a videa.hu-n megtekinthető.

Szakmai tartalom: 4/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 8/10

Évzáró poszt

Nemrég zárta le Retorikaiskolánk a 2016/17-es évet. Örömmel tekintettünk vissza minden csoportos és egyéni kurzusra is, ahol a hozzánk fordulókat segíthettük a nyilvános beszédben. Ez az év is nagyon különböző emberekkel ismertetett minket, járt hozzánk többek között egy helyettes államtitkár, egy Ybl-díjas építész, egy marketing menedzser és egy magyar szakos tanár is. Középiskolásoktól a szépkorúakig sokakkal foglalkozhattunk.

Galériánkba már fel is töltöttük a márciusban, májusban és júniusban végzett Szónok születik kurzusaink gálaestjének a képeit. Az általános retorikai képzéseink mellett tavasszal középiskolásokat készítettünk fel az Eötvös-szónokversenyre és az MCC Debate-re a Popper-féle vitastílusban. A május kétségtelenül a viták hónapja volt, ugyanekkor kísértük három szakkollégium (Bibó, Rajk és Szent Ignác)  hallgatóinak a készülését a saját házi vitaversenyükre Oxford stílusban. Ez utóbbiakat megörökítendő álljon itt néhány kép.

És hogy mit hoz a nyár? Az egyéni kurzusok mellett tovább folyik a munka. Készülőben van Szónok Születik. Bevezetés a retorikába címmel első tankönyvünk. Tananyagot fejlesztünk, módszertani képzéseken veszünk részt a segítő beszélgetések retorikáját illetően, megkezdtük egy nagyszabású rendezvényünk előkészítését és egy speciális képzést is meg fogunk hirdetni a nyárra.

Ákos pró és kontra – Vitaelemzés

Mindenki Ákosról beszél. Vagy Ákos kapcsán beszél. Így tett a nemrégen leadott Egyenes beszéd című műsorban Kálmán Olga és Rétvári Bence is. A témát Ákos nagy port kavart, a nők szerepéről szóló kijelentései szolgáltatták, illetve az erre adott szponzori, majd kormányzati reakciók. Ki és hogyan nyerte meg vagy vesztette el ezt a televíziós vitát? Erről szól az alábbi elemzésünk. Az érveléstechnikailag tanulságos vita a képre kattintva tekinthető meg:

Egyenesbeszed

Hogyan vezet Kálmán Olga?

Offenzíven, nem ritkán agresszívan, de kivétel nélkül provokatívan. Kérdezettjei nincsenek könnyű helyzetben, Rétvári Bence is erre készülhetett. Ebben a beszélgetésben is hatékonyan nyitott a riporternő. Első kérdésével szűkebb értelemben az első 6, tágabb értelemben az első 10 perc erejéig tartotta sakkban beszélgetőpartnerét. Nyitó kérdése – amelyet tucatszor variálva tett fel a vita első 10 percében (utoljára 9:12-nél kezdte el feltenni) – így hangzott: Kovács Ákos énekes kije a kormánynak?

Continue reading