5 + 1 tipp kezdő előadóknak – Tapasztalatok a 2021-es Média Építészeti Díja gáláról

Vajon mik azok a szempontok, amiket figyelembe veszünk, amikor arra kerül sor, hogy munkánkat bemutatjuk másoknak, például a kollégáinknak, a feletteseinknek, vagy a még szélesebb nyilvánosságnak? A Retorikaiskola Kiváló Szónokképzésén részt vevő Berki Júlia és Dömény Gábor írása a Média Építészeti Díja gálán tapasztaltakról.

Talán azzal nem mondunk sok újat, hogy egy előadás előadói készséget is kíván, de vajon ez hogyan sajátítható el olyan emberek számára, akik alapvetően nem tartanak rendszeresen nyilvános beszédeket? Ebben a helyzetben találták magukat a 2021-es Média Építészeti Díja gála finalistái. Munkáik a Terv, illetve az Épület kategóriákban versengtek egymással az Uránia Nemzeti Filmszínházban, immáron 17. alkalommal megrendezésre kerülő gálán. Azonban ahhoz, hogy elnyerjék a díjnyertes alkotásnak járó rangos szakmai elismerést, először be kellett mutatniuk a pályamunkáikat egy mindössze 3 perces prezentáció formájában. A Szónok Születik Retorikaiskola trénerei – az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – segítettek felkészülni a MÉD gála finalistáinak a prezentációval járó kihívásokra, mi pedig a Retorikaiskola hallgatóiként elkísértük trénereinket a rendezvényre. Beszámolónkban a gálaesten tapasztaltak alapján 5+1 olyan retorikai tippet, javaslatot gyűjtöttünk össze, amelyek választ adhatnak az olvasó számára arra a kérdésre, hogy vajon milyen konkrét előadói fogások segíthetnek és tehetik retorikailag is profivá egy olyan ember előadását, prezentációját, aki bár nem gyakorlott rétor, de olykor-olykor mégis nyilvános beszédhelyzetben találja magát.

  1. tipp: A technika és a környezet felmérése az előadás előtt

Érdekes tapasztalat volt számunkra, hogy a MÉD gála technikáért felelős stábjával milyen pontokon volt szükséges konfrontálódnia a trénereinknek ahhoz, hogy a finalistákat retorikai szempontból is minél jobb körülmények várják. Az Urániában rendelkezésre álló mozivászon méretű kivetítőt a próbák során eleinte szinte teljesen leengedte a stáb. Ezzel azonban az a probléma merült fel, hogy egyrészről a hatalmas kivetítő elvonta az előadókról a figyelmet, másrészről zavaró volt, hogy a sziluettjük belelógott a vetített háttérbe, ezzel rontva az egyes prezentációk képi világát és az előadás összehatását. Szükséges volt hát hosszú perceket szentelni annak, hogy a projektort úgy állítsák be, hogy abba egyik finalista se lógjon bele.

Egy előadás előtt tehát érdemes a technikai feltételeket átbeszélni a helyszíni stábbal, és szükség esetén javaslatot tenni számukra a változtatásokra, szem előtt tartva, hogy a szónok minden körülmények között jól látható, jól hallható legyen, és a technika (mikrofon, vagy head-set, pulpitus, vagy üres színpadtér, a kivetítő magassága, stb.) ne vonja el róla a hallgatóság figyelmét.

  1. tipp: Bemelegítés, tudatos ráhangolódás

A Retorikaiskola kurzusain nem csak beesünk és nekikezdünk a szónoklatoknak. Az egymásra való odafigyelés, köszönés, bemutatkozás, a közös munkára való ráhangolódás is fontos elem: a bizalom, a nyugalom megteremtése kulcsfontosságú számunkra. Nem volt ez másként a MÉD gálán sem, hiszen a nyilvános beszédhez elengedhetetlen átlényegülni a megfelelő előadói állapotba. A képen a gála résztvevői és a trénerek  bemelegítő gyakorlatokat végeznek. Amit olvasóink is megtehetnek egy-egy előadás előtt: a test egyszerű bemelegítése (pl. karkörzés, törzskörzés, fejkörzés), illetve a beszéd bemelegítése (pl. légzőgyakorlatok, nyelvtörők). Ez kezdő szinten egyedül is elvégezhető, de profi iránymutatást és gyakorlatsort kapnak az érdeklődők a Retorikaiskola Tudatos előadóképzésén.

  1. tipp: Megjelenés

Fontos, hogy öltözékünk harmóniában legyen környezetünkkel, az alkalomhoz és a témához is illő legyen. A gála előkészületei alatt erre is figyeltünk. Volt, akinek az arcába lógó haját kellett megigazítani, másnak a világítás miatt folyton becsillanó óráját kellett levenni. Ezek zavaró tényezők lehetnek a nézők számára. Igyekezzünk tehát minden apróságra ügyelni, mert például egy csörgő karperec az egész munkánkról elvonhatja a hallgatóink figyelmét.

  1. tipp: Dizájn

Képekkel élünk és képekben értjük meg a világot” – írja Hans Belting, művészettörténész a kép és az ember viszonyáról. Egy prezentációs előadás remek lehetőséget kínál arra, hogy kreativitásunkat, munkánk gondolatgazdag megközelítéseit vizuális szinten is megjelenítsük. A prezentációnkban szereplő egyes diákat is ki kell dolgoznunk, hisz azok a mondandónkkal szerves egységet kell, hogy képezzenek. Ebből kifolyólag igen fontos, hogy a felhasznált képek és szövegek milyen dizájnnal jelennek meg a diákon. A szövegek ne lábjegyzetszerűen kísérjék az egyes képeket; a rövid és tömör kulcsüzenetek harmonizáljanak azokkal színben, formában. A kompozíciót tekintve érdemes törekedni a visszatérő dizájnelemekre vagy például a kezdő és záró dia azonosságára.

  1. tipp: Várd ki a tapsot!

A közönség válasz-reakcióját, köszönetnyilvánítását sokunknak nehezére esik nyugodtan és örömmel kivárni. Pedig nagyon fontos, hogy fogadni tudjuk, ne rohanjunk le a színpadról. Ha valaki így tesz, az disszonáns hatást kelt. A felkészülés során akár gyakorolhatjuk is a taps kivárását. Tiszteljük meg ezzel magunkat, a munkánkat, és legfőképp a közönséget.

+1 tipp: Bakikra felkészülni

Mi történik, ha nem működik a kivetítő? Vagy mi lesz a forgatókönyv, ha megáll a diasor, és nem megy tovább? Mi van, ha kiszárad a torkom, mert nem készítettem egy pohár vizet a színpad szélére? Ilyen és ezekhez hasonló apróságok a MÉD gálán is félresiklást okozhattak volna, ha nem számolunk előre velük! Nem kell aggódnunk, de jobb tudatosítanunk azt, hogy előadásaink során nem várt helyzetek is előfordulhatnak. Ha ezekre természetesen tudunk reagálni és nem esünk pánikba, akkor az nagyban tudja növelni a hitelességünket a hallgatóság előtt.

A 2021-es MÉD gála finalistáinak szakmai felkészültségükön túl, trénereink segítségével lehetőségük nyílt tudatosítani mindezen tippeket. A Terv kategória díjnyertese, Kopacz Hanna így emlékezik vissza erről: „Tetszett a srácok profizmusa, lényegretörősége, kíváncsisága, egyenként mindenkihez tanúsított türelme, de leginkább a jelenidejűségre való nevelés: tudatosítani (nemcsak színpadi) jelenlétünket, kimozdulni a komfortzónánkból, és hogy mindezek mellett szigorú önelemzésre kényszerülünk előadás előtt. Olyan kérdéseket kaptunk, amelyeket – legalábbis nekem – , még soha senki nem tett fel a munkámmal kapcsolatban. Ez ráébresztett, hogy nem szégyenlősködni kell egy prezentációkor, hanem elmondani a gondolatainkat, és ezzel másokat inspirálni vagy akár tettre ösztönözni.

Az Épület kategória győztese a Bánáti + Hartvig Építész Iroda lett. Ők nyerték meg a Retorikaiskola által felajánlott díjat is, ami a legjobb prezentációnak járt, és a közönség döntött róla. A képzésről Bánáti Béla így fogalmazott:

„Márton professzionálisan és élvezetesen adta át az ismereteket, amelyeket az egyéni felkészülés során tovább gyakorolva igyekeztem alkalmazni a prezentáció során. A tanultak azonban nem csak a konkrét előadásra vonatkoztathatóak, a tudást a későbbiekben bármilyen hasonló helyzetben jól tudom majd alkalmazni.”

Ezúton is szívből gratulálunk a díjnyertes pályázóknak, valamint az összes finalistának, akik időt és energiát szántak arra, hogy a munkájukat bemutassák, és a Média Építészeti Díja gála hallgatósága számára élvezetes előadásokat nyújtsanak!

Meggyőző építész, díjnyertes építész

Az elmúlt egy évben feltűnően és megmagyarázhatatlanul sok építész vett részt a kurzusainkon. Mi ennek szívből örülünk, különösen, hogy a sor egy hivatalos eseménnyel folytatódott. Immár 16. alkalommal rendezte meg az Építészfórum a Média Építészeti Díja gálát, és most már a Retorikaiskola is sokadjára tér vissza az eseményre és az azt megelőző retorikai felkészítésre. A pályázókat abban segítettük, hogy a szakmailag magas színvonalú munkáikat még nagyobb meggyőzőerővel tudják prezentálni a zsűri előtt. A rendezvényt a járványügyi korlátozások miatt online tartották.

Épület kategóriában a fődíjat a Konkrét Stúdió nyerte el, az egyik építészük, Sónicz Péter így emlékezett vissza a felkészítésre.

Őszintén szólva szkeptikusan fogadtam a dolgot, de nem akartam megsérteni senkit azzal, hogy visszautasítom az ajándékot. Kollégáimmal már régen összeraktuk a tökéletes előadást, végigvettünk minden eshetőséget. Bár nem vagyok egy szónok (talán, ha egy tucatszor beszéltem nyilvánosan) és közönség előtt izgulok, de gondoltam ezt egy felessel majd orvosoljuk.

Én lepődtem meg a legjobban milyen hasznos volt a képzés. Megtanultuk például, hogy a feles a legrosszabb ötlet, azt hogy hogyan kell levegőt venni, miért kell ásítani, hogy kell számolni beszéd közben és még rengeteg hasznos dolgot. Természetesen a kollégákkal gondosan összerakott prezentációt is darabokra szedtük és valami teljesen más készült. Biztos vagyok benne, hogy pontokban volt mérhető Marci segítsége az előadásban.

A MÉD 2020-on a legjobb tervnek járó díjat Szántó Hunor Albert vehette át, beszámolójában kitér az egyes pályaművek bemutatására kiszabott idő szűkösségére is.

3 perc kevés idő. Abban az esetben azonban még kevesebb, ha ez színpadon, kamerák előtt állva, fél éves munkát összefoglaló előadás keretében telik el.

A Média Építészeti Díjának döntőseként volt lehetőségem találkozni Marcival és részt venni a Szónok Születik Retorikaiskola egynapos képzésén, online formában. A rendhagyó, járvány adta körülmények ellenére már az első pillanattól kezdve baráti hangulatban tudtunk beszélgetni a vélt nehézségekről, félelmeinkről és azok feloldásáról. Alaposan kidolgozott stratégiát követve építettük fel és csiszoltuk beszédeinket, közben visszajelzésekkel szolgálva egymás és önmagunk számára. Az apró részletekre kiterjedő elemzések, beszélgetések, önismeret terén is nagy fejlődést jelentettek. Minden egyes visszajelzés a tanfolyam kezdetétől a prezentáció főpróbájáig olyan magabiztosággal szolgált, amely nélkülözhetetlen volt a bizonyos 3 perc sikeréhez.

A különdíjakkal kitüntetett pályázókat, illetve az esemény további fotóit itt lehet megtekinteni. Gratulálunk minden finalistának és különösen a díjnyertes előadóknak!

Ismét díjnyertes építészeket képezhettünk

2018 novemberében ismét Építészeket képeztünk, akik a Média Építészeti Díj 2018 fináléjában kerültek, hogy ott megméretve magukat a legjobb terv és épület kategóriájában is győzelmet szerezhessenek mindössze négyperces prezentációjuk bemutatását követően. Gratulálunk minden finalistának és különösen a díjnyertes prezentációt bemutatóknak! Épület kategóriában Hatvani Ádám, Korompay Attila, és Dékány Tibor, terv kategóriában Nagy Mercédesz Erika nyert, a közönségdíjat épület kategóriában Bíró Árpád, Kovács Károly Lehel, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szökő Kristóf István. A rendezvény a MüPa nagyszínpadán, teltházas szakmai közönség előtt zajlott.

A MÉD 2018 Terv kategóriájának győztese Nagy Mercédesz Erika pedig így írt a képzésről:

Amikor megtudtam, hogy a Média Építészeti Díja 2018 finalistái közé választották diplomamunkámat nagyon örültem, de egyben ijesztő is volt a tudat, hogy majd 400 ember előtt 4 percem lesz elmesélni fél év munkáját. Viszont a Szónok Születik Retorikaiskola által szervezett egynapos prezentációs tréning során nagyon sok hasznos tanácsot kaptunk a megfelelő légzéstől kezdve a prezentációs anyag hatásos tartalmi és formai összeállításáig. Rengeteget tanultunk Ancsától a félnapos tréning során és végül a gálán csak az első mondat volt nehéz, utána ment minden magától. Nagyon köszönöm a segítséget sikerült 4 percben átadnom a jelenlévőknek a legfontosabb gondolatokat és diplomamunkám üzenetét, így sikerült elnyernem a MÉD 2018 Terv kategóriájának Fődíját.

Nagy Mercédesz Erika a MÉD 2018 Terv kategória győztese

Épület kategóriában a közönségdíjas csapatból Kovács Károly és Szilágyi Norbert írt így emlékezett vissza a prezentációs tréningre:

Az Építészfórum rendezvénye, a Média Építészeti Díja egy egyedülálló szakmai ünnep. Több száz résztvevő, hazai médiumok vezető újságíróiból álló zsűri, 5 órás gálaest. Ebből az 5 órából 4 perc áll rendelkezésünkre, hogy elnyerjük úgy a zsűri mint a nézők tetszését, és meggyőzzük őket, hogy jó amit csináltunk.  Mindez kifejezetten nehéz feladat elé állított bennünket.
Építészként gyakran kell prezentációt tartanunk, legtöbbször azonban ezt ösztönszerűen csináljuk. Nem figyelve az apró részletekre, amelyek döntően befolyásolják egy-egy prezentáció végkimenetelét. A Szónok Születik Retorikaiskola egynapos prezentációs képzése sok mindenre rávilágított. Ancsa segítségével megtanultuk a tudatos prezentációkészítés lépcsőfokait. Megértettük hogyan mi zajlik a leendő hallgatóságunkban, és hogy milyen eszközökkel tudjuk a figyelmét a lényeges részekre irányítani, hogyan gesztikuláljunk, milyen a megfelelő légzés, testtartás, ezeket hogyan használhatjuk prezentációnk során. Mindezt egy csokorba szedve, hogyan maradjunk természetesek és ezzel párhuzamosan hogya váljunk magabiztosakká egy ilyen előadói helyzetben. A rendelkezésünkre álló 4 perc alatt sikerült meggyőznünk a zsűrit és a közönséget is. Építményünket az Épület kategóriában a MÉD 2018 Zsűrije különdíjjal jutalmazta és elnyertük ebben a kategóriában a Közönségdíjat is. Nagyon köszönjük a segítséget és a támogatást!

Károly és Norbi.jpg

A terv kategóriában pedig a közönségdíjat Krajnyák Nándor Bence nyerte el, akinek az alábbiakban közöljük a retorikaképzésről szóló beszámolóját:

Hallgatóként hatalmas megtiszteltetés volt a Média Építészeti Díja 2018 finalistái között szerepelni. Ugyanakkor rengeteg kérdés és aggály merült fel bennem, amikor megtudtam, hogy döntőbe kerültem. Eddig csak kisebb és egyetemi környezetben kellett bemutatnom a terveim, most egy jóval nagyobb és más orientáltságú célközönség előtt kellett teljesítenem. A helyzetemet az is nehezítette, hogy hónapok munkáját négy perc alatt kellett átadnom a jelenlévőknek, akik közül sokan akkor látták először a tervem.
Az esemény előtt jómagam és minden döntős részt vett a Szónok Születik Retorikaiskola által szervezett egynapos tréningen. Mentorunk, Ancsa segítségével sikerült választ kapnom a kérdéseimre, így aggodalmak nélkül állhattam a színpadra a gálaesten. Annak ellenére, hogy a képzés mindössze nyolcórás volt, rendkívül átfogó képet kaptunk arról, hogyan is kell előadni. Átbeszéltük a prezentálás minden elemét a helyes tartástól, légzéstől kezdve egészen a prezentáció hatásos vizuális megjelenítéséig. Megtudtam hogyan érdemes előadni különböző célközönségnek és hogyan fogjam meg a tervem lényegét. A megszerzett tudással mindegyikünk előadása rengeteget fejlődött, személy szerint pedig úgy érzem, először tudtam felszabadultan és magabiztosan beszélni nagyközönség előtt. Nagyon köszönöm a segítséget és, hogy így elnyerhettem a MÉD 2018 Terv kategóriájának Közönségdíját!

Krajnyák Nándor Bence építészmérnök hallgató, a MÉD 2018 Terv kategóriájának Közönségdíj győztese

A további különdíjakat ide kattintva tudja megtekinteni. A mostanra különböző formában, de években mérhető együttműködés lehetővé tette azt is, hogy az eseményt rendező Építészfórummal partneri kapcsolatot alakítson ki Retoriakiskolánk. Bízunk benne, hogy a jövőben még több építésznek tesszük lehetővé, hogy a tervei és az épületei méltó prezentációkkal váljanak meggyőzőekké.

 

ef-logo-2012-hu

A pecha kucha prezentáció

Steiger Anita írása arról, hogy mi is az a pecha kucha prezentációs technika.

6 perc 40 másodperc

Ennyi időt töltünk nagyjából a napi háromszori fogmosással –  ha betartjuk a 2 perc/alkalom javaslatot. Nagyjából ennyi idő alatt érhetünk az Örs vezér teréről a Keleti pályaudvarra metróval. Egy 2011-es felmérés szerint naponta átlagosan ennyit időt beszélget egy apa a gyermekével.

Ezek a jelenségek külön-külön is megérdemelnének egy bejegyzést az egészséges életmód, a budapesti közlekedés vagy a hétköznapok pszichológiája címek alatt. Most mégis a 6 perc 40 másodperc más típusú kihasználásáról szeretnék írni, ami egy speciális prezentációs technika. Speciális a hatékonysága mind az előadó, mind pedig a hallgatóság szempontjából.

20×20

A képlet ennyire egyszerű. A PechaKucha 20×20 rövid fogalma: olyan prezentációs forma, ahol 20 képet/diát láthatunk, amelyek 20 másodperc után automatikusan továbblépnek. Ezen prezentációs forma megteremtése Astrid Klein és Mark Dytham építészek nevéhez köthető, akik Japánban éltek és 2003-ban ismertették meg a nagyvilággal elképzelésüket.

Az alapötlet nagyon egyszerű: az építészek túl sokat beszéltek saját terveikről, ami a különböző bemutatók és konferenciák időtartamát kiszámíthatatlanul hosszúra nyújtotta. Természetesen ez nemcsak rájuk volt igaz, a megállapítást továbbgondolták: minden kreatív foglalkozású ember, sőt gyakorlatilag mindenki, aki valamilyen prezentációs eszközzel tart előadást, ugyanebbe a hibába eshet: túl sokat beszél, fókusz nélkül. Ha a diák viszont automatikusan továbblépnek, akkor a beszédben is tovább kell lépnie az előadónak, ezért garantálható a lendületes és fegyelmezett, ennek alapján pedig kalkulálható előadások sora. Ebből nőtt ki a pecha kucha forma.

Vizualitás, fókusz, ritmus

A pecha kucha diasora általában második vagy, harmadik generációs prezentációs technikával készül, tehát a vizualitás hangsúlyos szerepet kap a design kialakításában. A 20 dia arra készteti a szónokot, hogy jól átgondolja mondanivalóját, egy diája egy gondolatot tartalmazzon, és az információkat megfelelően kiválasztva rendezze el beszéde részeit. A 20 másodperces, automatikus váltások pedig ritmusossá teszik az előadást, jobban fenntartja a hallgatóság figyelmét, és nem utolsó sorban biztosítják, hogy a rétor mindenképpen elpróbálja otthon többször is beszédét.

Locsi-fecsi estek

A pecha kucha egy japán kifejezés, amely azt jelenti: csevegni, dumálni. Magyarul ezt a prezentációs formát locsi-fecsinek is szokták hívni. A világ több mint 1000 városában vannak már Pecha Kucha Night nevű rendezvények – Budapesten például a Locsi-Fecsi Estek –, ahol különböző „villám-előadásokat” hallhatunk, jellemzően építészeti témákban. Az első ilyen estet 2013-ban szervezték.

A pecha kucha mint fejlesztő eszköz

Mivel a mondanivalónk és az előadói figyelmünk rendkívül intenzív fókuszáltságot kíván meg a pecha kucha során, kitűnő eszköz ez arra, hogy mind a diák kialakításában, mind a felkészülés és a kulcsüzenetek kidolgozása, mind pedig az előadás során fejlesszük a prezentációs képességeinket. Éppen ezért egyetlen pecha kucha sikeres előadása képes megsokszorozni a retorikai teljesítményünket. Egyedi módszertanunk kikísérletezésekor éppen ezért kezdtük el mi is alkalmazni ezt a módszert. Az alapozó képzés egyik témáját trénerünk ebben a formában adja elő, így ekkor találkozhatnak először ezzel a módszerrel Retorikaiskolánk hallgatói. A kurzuson a szónokjelöltek is kipróbálhatják magukat a locsi-fecsiben, ennek tökéletesítése pedig a haladó kurzusunkban kap helyet, ahol prezentációs technikák a rögtönzésre és megfelelő felkészülési technikákra építve fejlődnek tovább. A haladó szónokok gálaestjükön egyik beszédüket ebben a prezentációs formában tartják meg.

Példa

Íme egy példa erre, a diákat úgy vágtuk be, hogy lehessen érzékelni a váltásokat. Szigeti Tamás harmadik generációs prezentációs technikával készült, haladó szintű pecha kuchájának témája a Flow

Megéri?

Természetesen a pecha kucha típusú előadás nem áshat igazán mélyre egy-egy témával kapcsolatban, mégis céges megbeszélések és egyetemi előadások kapcsán azt tapasztalták, hogy a pecha kucha után sokszor élénkebb beszélgetés, értekezés, vita alakul ki.

,És vajon mi bizonyítja jobban a tudást: egy 45 perces hagyományos PowerPoint-prezentáció, vagy egy 6 perc 40 másodperces pecha kucha, amelyet fél óra kérdezz-felelek követ? Másfelől pedig, ha nem tudjuk a mondandónk lényegét kevesebb mint 7 percben összefoglalni, akkor jobb, ha nem is próbálkozunk nyilvános előadással.

(Garr Reynolds, 2017:51)

Források

Garr REYNOLDS, PreZENtáció. Egyszerű ötletek prezentációk készítéséhez és előadásához, ford. Andó Éva, Budapest, HVG Kiadó 2017.

https://www.pechakucha.org/faq