Category Archives: Tudatos előadóképzés

A stressz hatása a beszédre – Rétorok reggelije I.

Posted on by under Dietetika, Tananyag, Tudatos előadóképzés

Dietetikai tanácsok rétoroknak

De már emésztési zavarokkal, jóllakottan, részegen vagy közvetlenül hányás után, amitől egyesek óva intenek, szerintem egyetlen épelméjű ember sem mond beszédet.

Quintilianus, Szónoklattan, XI. 3. 27.

Sziráki Zsófia, dietetikus, a Retorikaiskolában korábban sikeresen végezte el a Szónokképzést. Írásai a táplálkozás és a retorika kapcsolatáról szólnak, ezúttal a stressz nyilvános beszédre való hatását elemezve

Stresszhelyzet és étkezés

A stressz számos tünetet tud okozni szervezetünkben, és ez befolyásolhatja a munkánk minőségét is, különösen, ha a munkánk része, hogy emberek előtt beszélünk. A stresszre étkezésünket tekintve is eltérően reagálunk: van, aki rágcsálnivalókat eszik vagy rágózik, de van olyan is, aki semmit sem tud magához venni.

A stressz tünetei közé tartozik a szívdobogás érzése (palpitáció), a vérnyomás-emelkedés, az izomfeszülés. Szélsőséges esetben a hányinger, a hányás, a hasmenés, a székrekedés, hasi diszkomfortérzet is kísérheti, illetve hosszú távon az étvágy megváltozása. A tartós stressz tünetei közé tartoznak az alvászavarok is mind minőségben, mind mennyiségben.

A stressz okozta étvágycsökkenés étvágynövekedésben is megnyilvánulhat. Krónikus stressz során több dolog is elősegíti a hízást: a rendszertelen étkezés, az étvágy megváltozása, illetve hormonális szinten, hogy a kortizol-szint emelkedik a szervezetben. Testsúlyvesztést ellenben az okoz, ha az étvágy csökkenése nem változik, illetve a stressz többletmozgást okoz (pl.: lábremegés, izgatottság).

De nem csak a stressz hat az étkezésünkre, hanem az étkezési szokásaink megváltozása is hatással lehet a stresszre.

stressz

Ezt inkább ne. (Forrás: shutterstock.com)

Étkezés előadás előtt a stressz elkerülésére

Nem javasolt az előadás előtti este, valamint az előadás napján olyan zöldségeket fogyasztani, melyek puffadást okozhatnak (flatulencia faktorok). Ilyenek a káposztafélék, a hüvelyesek, a szója, a kukorica és a gomba. Kíméljük gyomrunkat a klasszikus magyar konyha zsírban és csípősben bővelkedő ételeitől, hogy elkerüljük a kellemetlen teltségérzetet és egyéb hasi panaszokat.

Ha gyomrunk össze van szűkülve a nagy napon, válasszunk egy kis marék olajos magvat vagy energiagolyókat (aszalt gyümölcsökből, sovány kakaóporból, olajos magvakból, zabpehelyből készítve), melyeket könnyen magunkkal vihetünk.

Az előadás napján remek reggeli lehet egy otthon készített smoothie vagy gyümölcsös-túrós turmix, egy kiskanál zabkorpával vagy útifűmaghéjjal; vagy szendvics például teljes kiőrlésű zsemléből, vajkrémből, szeletelt sajtból és csirkemell sonkából, fejes saláta levelekből, mellé felszeletelt, sózatlan paradicsommal, hámozott kígyóuborka-karikákkal, egy pohár zöld teával.

stressz

Forrás: pixabay.com

Tízóraira (függően az előadás idejétől) csomagolhatunk olajos magvakat, energiagolyókat, light gyümölcsjoghurtot valamilyen magasabb rosttartalmú pékáruval vagy korpás keksszel vagy gyümölcsöt.

Ebédre igyekezzünk könnyedebben emészthető ételt enni, és kerüljük a bő zsírban sült ételeket – válasszunk párolt, főtt húst, zöldséget.

Folyadékbevitel

Ellenjavallat a nagy napon a koffein. A koffein mint stimuláns növeli a bélperisztaltikát, elősegítve a rövidebb tranzitidőt a bélben – vagyis gyorsabban kell mosdóba mennünk a szokásosnál. Mindamellett serkenti mellékvese-hormonunk, a stresszhormonként is nevezett kortizol felszabadítását. A koffeinnel kapcsolatos további információkat egy önálló cikkben fejtem ki.

Az előadás előtti este (pláne az előadás napján) ne fogyasszunk alkoholt: elősegíti a dehidrációt, vagyis kiszárít. Ezen kívül ronthatja az alvásminőségünket, növelheti az idegességet és bőrpanaszokat is okozhat. Folyadékbevitelünket főként vízből fedezzük, kerülve a koffeint, a szénsavas és cukrozott italokat.

Stressz: egy kis biológiai háttér

A stressz és a táplálkozás közismerten összefügg. A stressz súlyosságát befolyásolni tudja tápláltsági állapotunk: így az alultápláltság mellett a magasabb BMI, valamint az egészségtelen arányú tápanyagbevitel önmagában negatívabb irányba tolja el a mérlegünket, ha a stressz okozta sérülékenységről van szó (1)(2). A stressz megváltoztatja a testünk vízmérlegét, elnyomja az immunrendszer működését és növeli a szénhidrátok és fehérjék metabolizmusát (anyagcseréjét) szervezetünkben.

A szénhidrátbevitellel egy aminosavunk, a triptofán termelését serkentjük, mely az agyban nagy mennyiségben elősegíti az aggodalmak megszüntetését és elősegíti a mentális relaxációt, míg a triptofán hiánya a mentális idegrendszeri rendellenességek előfordulását okozhatja (3). Későbbiekben láthatjuk, hogy az elégtelen szénhidrátbevitel mellett a túlzott mennyiség is káros hatású lehet.

A stressz következményeképp az idegrendszernek és a gyomor-bélrendszeri traktusnak is megnő a B-vitaminigénye. A B6- és B12-vitamin az agysejtek működéséhez, a magnézium, C-vitamin, réz, kalcium és A-vitamin pedig az idegsejtek normál funkciójához járulnak hozzá. Amikor valaki stresszt élt át, érezhette, hogy fokozódik a vágya, hogy feldolgozott élelmiszerekhez vagy cukorban dúskáló nassolnivalókhoz jusson. Természetesen lehet belőlük fogyasztani, ha ismerjük az egészséges mértéket (!).

Kisokos: Feldolgozott élelmiszernek számít az olyan élelmiszer, amely a gyártási folyamat során kémiai vagy fizikai behatáson megy keresztül. Elsősorban azon feldolgozott élelmiszerek „fekete listásak”, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat, tartósítószereket, hozzáadott sót, cukrot vagy zsírt. Példának okáért megemlíthetőek a chipsek, cukorkák, instant készítmények (pl.: levesek, de az üstökösként berobbanó instant zabkásák is ide tartoznak), cukrozott üdítőitalok, konyhakész fagyasztott pizzák és feltét húsok, konzerv készételek.

Kutatások az étkezés és a stressz kapcsán

Két héten keresztül feldolgozott, illetve feldolgozott ételeket minimálisan tartalmazó étrendet követő kísérleti alanyoknál azt mutatták ki, hogy a nem feldolgozott ételeket fogyasztó csoport esetén az éhséghormonként ismert hormoneghrelin szintje csökkent, valamint az étvágycsökkenésért felelős PYY hormon nőtt a csoportban, míg az „ultrafeldolgozott” élelmiszereket fogyasztó csoportban a PYY szintje csökkent a kiindulási értékhez képest. Azok, akik feldolgozott élelmiszereket fogyasztottak, átlagosan kicsivel több, mint 500 kalóriával többet vittek be, mint a másik vizsgálati csoport, holott nem érezték finomabbnak a feldolgozott élelmiszereket. 2 hét alatt az átlagos súlygyarapodásuk +1 kg volt (4).

A súlygyarapodás nem kívánt hatásai mellett számos feldolgozott élelmiszer glikémiás indexe magas, ami azt jelenti, hogy gyorsan megemelik a vércukorszintet, ám a plató után ugyanilyen sebességű csökkenés detektálható. Ekkor ingerlékenység, fokozott étvágy jelentkezhet.

A British Journal of Psychiatry tanulmánya szerint a „feldolgozott zsírok” fogyasztása összefügghet a depresszió kockázatával. A feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmazhatnak hidrogénezett vagy oxidált zsírokat, amik gátolhatják azon esszenciális zsírsavak termelését, melyek a sejtmembrán és az idegsejtek egészségének védelméhez járulnak hozzá.

Mit ne együnk?

Több kutatás vizsgálta, hogy a stressz és az étkezési szokások hogyan függhetnek össze. Moszulban 2019-ben 200 fő 10 és 13 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, és úgy találták, hogy a tünetek erősségéhez a túlsúly, az elhízás, az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a telített zsírokban gazdag élelmiszerforrások, húsok és a túlzottan magas arányú szénhidrátbevitel egyaránt hozzájárult (5).

2015-ben Egyiptomban 2810 egyetemistának mérték meg a stressz-szintjét és vetették össze a táplálkozási szokásokkal, az eredmény hasonló volt: mérhető mértékben magasabb stressz-szinttel rendelkeztek azok, akik ritkábban fogyasztottak zöldségeket és gyümölcsöket, nemtől függetlenül (6).

stressz

Forrás: shutterstock.com

Akkor végül is mit együnk?

Közismert tény, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása előnyös étrendünkben. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint (Okostányér modell) naponta 4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt érdemes elfogyasztani, amibe nem számít bele a burgonya, és legalább egy adag friss/nyers formában kerüljön az asztalra. 1 adag 100 grammnak felel meg, ami lehet egy közepes alma vagy egy kis tálka saláta is (7). A megfelelő mennyiségű rostbevitel mellett szomjunkat legalább 8 pohár folyadékkal, főként vízzel oltsuk.

Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a stressz szintet felkészültséggel, gyakorlottsággal, tapasztalattal lehetséges mérsékelni. De mindennapi étkezésünk egészséges beállítása a retorikán túl is hasznunkra válik. Mindezek összeállításában segíthet egy dietetikus szakember.

Cikksorozatunk további elemei:

Az étkezés és a hangképzés összefüggéseiről.

A koffeinbevitel hatásairól.

Hivatkozások:

(1) Moore CJ, Cunningham SA. Social position, psychological stress, and obesity: A systemaic review. J AcadNutr Diet. 2012;112(4):518–526.

(2) Rice,L., 1999. Stress and Health. Third Edition, Brooks/Cole Publishing Company, USA

(3) Balta’, A. and Z. Balta’, 2000. Ways to Cope with S 20th Edition. Remzi Bookstore. Istanbul.

(4) Hall, Kevin & Ayuketah, Alexis & Brychta, Robert & Cai, Hongyi & Cassimatis, Thomas & Chen, Kong & Chung, Stephanie & Costa, Elise & Courville, Amber & Darcey, Valerie & Fletcher, Laura & Forde, Ciaran & Gharib, Ahmed & Guo, Juen & Howard, Rebecca & Joseph, Paule & McGehee, Suzanne & Ouwerkerk, Robert & Raisinger, Klaudia & Zhou, Megan. (2019). Ultra-Processed Diets Cause Excess Calorie Intake and Weight Gain: An Inpatient Randomized Controlled Trial of Ad Libitum Food Intake. Cell Metabolism. 30. 10.1016/j.cmet.2019.05.008.

(5) Bayda, A.Y.& Tameem, T.M. (2019). The Relation Between Stress Level and Nutritional Status Among Primary School Pupils in Mosul City. Mosul Journal of Nursing, 7(2), 100-108. doi: 10.33899/mjn.2019.163811

(6) El Ansari, W. &Berg-Beckhoff, G. (2015). Nutritional Correlates of Perceived Stress among University Students in Egypt. International Journal of Environmental Research and Public Health. 12, 14164-14176

(7) OKOSTÁNYÉR modell http://mdosz.hu/

Mi az a hanghigiéné?

Posted on by under beszédtechnika, Retorika hallgatóknak és diákoknak, tanároknak, Tudatos előadóképzés

Az alábbi cikk, és az abban foglalt kutatás a hanghigiéné kapcsán Panágl Zsófia, a Retorikaiskola Montágh-Imre ösztöndíjasának munkája.  Tanároknak kötelező olvasmány, rendszeres hanghasználóknak pedig erősen ajánlott, különösen akkor, ha az illető még nem találkozott a hanghigiéné fogalmával.

Hanghigiéné

Amikor megkezdtem a saját beszédtechnika képzésemet, még a diploma átvétele előtt álltam. A gyakorlataim során azonban már betekintést nyerhettem abba, hogy mennyi apró dologból áll össze egy tanóra valójában. Gondolhatunk itt a megfelelő környezet kialakítására, a tárgyi feltételek meglétére vagy a pedagógus személyiségére is. Mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy a saját hangunkat felkészítsük a használatra. Ehhez kapcsolódóan egy, azóta számomra is fontossá vált fogalommal egyszer sem találkoztam: ez a hanghigiéné. Ez alapvetően magában foglalja a hang tudatos használatát, illetve a preventív gondolkodást is a mindennapokban. A hanghigiéné része többek között a gége és a hangszálak beszéd előtti bemelegítése, ami hasonló a beénekléshez.

A hangodat is tisztán tartod? (forrás: unsplash.com)

Előfeltevés

Azt, hogy miképpen lehet óvni a pedagógusok egyik legfontosabb munkaeszközét, saját tapasztalataim szerint nem tanítják az egyetemen, mint ahogyan ez a vizsgálatom során ki is derül. Feltételezéseim mind a köré a gondolat köré csoportosultak tehát, miszerint a pedagógusok, kiemelten is a testnevelők, az évek múltán, egyre több tapasztalattal a hátuk mögött elkezdenek még tudatosabban odafigyelni olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint amilyennek elsőre a beszédtechnika tűnhet.  Pedig a helyes beszédtechnika megőrzi a hangszalagok egészségét, csökkenti ezek terhelését, a hang tudatos használatára nevel, és lehetővé teszi az optimális terhelhetőséget.

…az évek meg a rutin… de hol marad a tudatosság?

Mivel műveltségterületem szerint a testnevelés és sport tanításához szereztem plusz tudást és tapasztalatokat, illetve kisgyermekkorom óta sportolok, ezért sokszor fordultam meg zajos uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben. Talán sokan nem is gondolunk bele, hogy azok a testnevelők és edzők, akik naponta hosszú órákat töltenek el ilyen zajos környezetben, mennyivel jobban ki vannak téve a fokozott hangi megterhelésének. Az imént felvezetett gondolat és a személyes élményeim hatására készítettem egy tájékoztató jellegű felmérést testnevelők között, amelyben olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például, hogy mennyire tartják fontosnak a beszédtechnikát az évek, esetenként évtizedek óta pályán lévő tanárok, vagy mennyire gondolják tudatosnak magukat a munkájuk során. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy szívesen részt vennének-e egy beszédtechnika tréningen. Ez a cikk most arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a hipotéziseimet, majd összevesse a felmérésből kapott eredményekkel.

Felmérés

A vizsgálathoz egy tíz rövid kérdésből álló kérdőívet készítettem. A kérdésekre saját válaszokkal, illetve feleltválasztós és lineáris skálán jelölhető eredményekkel lehetett felelni. A kitöltéshez nagyjából két-három percre volt szüksége az önként vállalkozó testnevelőknek. A válaszadók többsége egy szakmai csoport tagjai közül került ki, amelyben már több mint tízezren vannak, s egyfajta online közösségként funkcionálnak. Előzetes felvetéseim között az alábbiak szerepeltek:

  1. minél több ideje tanít a megkérdezett, annál tudatosabban használja a hangját (a saját bevallása szerint),
  2. minél több órát tanít egy nap, annál fontosabbnak gondolja a tudatos beszédhang használatát,
  3. a megkérdezettek nagy része nem vett még részt beszédtechnika tréningen.

Hipotézisek

Az első hipotézis igazolására feltett kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy a tanított évek számával együtt tudatosabbá válik a hanghasználat, az 1-5 éve a pályán lévők mindössze 36,4%-a értékelte a 0-7 terjedő skálán hét pontra a hanghasználatával kapcsolatos tudatosságot, míg a 15-30 éve oktatóknak csupán a 31,6%-a. Az 5-15 éve oktatók 33 %-a jelölte ugyanezen pontokat. A tudatosság szempontjából a 0 jelöli az abszolút nem, vagy a 7 pedig a teljes mértékben tudatos hanghasználatot. Az minden korcsoportnál elmondható, hogy a férfiak, a saját bevallásuk szerint, sokkal direktebben kezelik a hangjukat. A nők általában szélesebb skálán értékelték a saját teljesítményüket, míg az férfiak inkább két értékkel dolgoztak, amelyek többségében az 5 és a 7 voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanított évek számával kapcsolatosan ez az érték minimális csökkenést mutat, de nem szignifikáns az eltérés az egyes csoportok között.

A következő kérdésben, amely azt kutatta, hogy aki több órát használja egy nap a hangját, annak valóban fontosabb-e a tudatosság, meglehetősen különböző módon értékelték magukat a megkérdezettek. Minden csoportban a skálán 0-4-ig a válaszadók nagyjából átlagosan 10-15%-a választotta az értékeket, míg 4-7 között már jelentős különbségek alakultak ki: a 2-4 órát, illetve 4-6 órát tanítók nagyjából 71 %-a, míg a napi 6-8 órát tanítóknak a 87%-a jelölt ebben a tartományban értéket. Megállapítható tehát, hogy azok, akik naponta több órát tanítanak, már feltételezhetően tudatosabban is használják a hangjukat.

hanghigiéné

forrás: shutterstock.com

A harmadik felvetést sikerült alátámasztani. Az összes megkérdezettnek csupán a 11,6% válaszolta azt, hogy része volt már beszédtechnika tréningben. Külön érdekes tény, hogy ők mind nők voltak és a legkülönfélébb okok miatt volt részük a képzésben. Volt olyan, aki foniátriai problémák miatt, mások színházi képzés keretén belül, illetve néhányan egyetemi és főiskolai tanulmányaik során részesültek ebben. Egyikőjük, akinek a leghosszabb ideig (2 évig) volt része beszédtechnika órákban, még személyesen találkozott Montágh Imrével, ami saját bevallása szerint életre szóló élmény volt a számára.

 

Összegzés: a hanghigiéné

Mindent összegezve tehát elmondható, hogy gyakorló testnevelők körében sem elterjedt és evidens az effajta beszédtechnikai képzés és tudatos hanghasználat. Pedig „Hangterhelés előtt ugyanúgy fontos a bemelegítés, mint a sportban. A bemelegítő gyakorlatok sportban abban segítenek, hogy a szervezet ráhangolódjon a terhelésre, hogy jobb teljesítményt tudjon nyújtani és megelőzze a sérüléseket. Ugyanez érvényes a gége, a hangszalagok felkészítésére a fokozott terhelésre. Gondoljunk csak az énekesekre, akik skáláznak, beénekelnek koncert előtt. A bemelegítés során megnő a működő izmok vérellátása, könnyebben mozognak.”[1]

Ez egy tájékoztató jellegű, kis mintával dolgozó felmérés volt és nem egy reprezentatív kutatás. Ennek ellenére talán érdemes lehet azt végiggondolni, hogy a véletlenszerűen megtalált testnevelők válaszai mentén kialakult kép akár figyelemfelhívás is lehet. Szükségesnek látszik ennek alapján az ilyesfajta képzési lehetőségek biztosítása a leendő pedagógusok számára. Hiszen „A megfelelő hanghasználat nem mindig veleszületett tulajdonság. Logopédus, foniáter segítségével azonban elsajátítható olyan egyéni hangképzés, mely megőrzi a hang minőségét.”[2] Az, hogy a felmérés utolsó kérdésében arra, hogy mit jelent a hanghigiéné fogalma[3], a megkérdezettek nagy többsége vagy nem, vagy rosszul adta meg a választ, megmagyarázhatja, hogy miért nem tartja a nagy részük fontosnak a hanghasználattal kapcsolatos tudatosságot sem. Hiszen hogyan is lehetne valamire kiemelt figyelmet fordítani, amit nem, vagy csak felületesen ismerünk?

[1] http://foniatria.hu/2018/03/06/9-dolog-amire-egy-profi-hanghasznalonak-oda-kell-figyelnie/ (letöltés dátuma: 2021. 09. 21.)

[2] uo.

[3] „Az a magatartás, amelyet az egyén saját beszédhangja károsodásának megelőzésére fejleszt ki, illetve alkalmaz.” uo.

Ha szeretne saját hanghigiénéjéről gondoskodni, Retorikaiskolánk beszédtechnika tanárai biztos kézzel tudják vezetni ezen az úton. Keresse az egyéni képzés lehetőségét az info@retorikaiskola.hu címen, ahol munkatársunk örömmel áll a rendelkezésére.

5 + 1 tipp kezdő előadóknak

Posted on by under Retorika építészeknek, Tudatos előadóképzés

Vajon mik azok a szempontok, amiket figyelembe veszünk, amikor arra kerül sor, hogy munkánkat bemutatjuk másoknak, például a kollégáinknak, a feletteseinknek, vagy a még szélesebb nyilvánosságnak? A Retorikaiskola Kiváló Szónokképzésén részt vevő Berki Júlia és Dömény Gábor írása a Média Építészeti Díja gálán tapasztaltakról.

Talán azzal nem mondunk sok újat, hogy egy előadás előadói készséget is kíván, de vajon ez hogyan sajátítható el olyan emberek számára, akik alapvetően nem tartanak rendszeresen nyilvános beszédeket? Ebben a helyzetben találták magukat a 2021-es Média Építészeti Díja gála finalistái. Munkáik a Terv, illetve az Épület kategóriákban versengtek egymással az Uránia Nemzeti Filmszínházban, immáron 17. alkalommal megrendezésre kerülő gálán. Azonban ahhoz, hogy elnyerjék a díjnyertes alkotásnak járó rangos szakmai elismerést, először be kellett mutatniuk a pályamunkáikat egy mindössze 3 perces prezentáció formájában.

A Szónok Születik Retorikaiskola trénerei – az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – segítettek felkészülni a MÉD gála finalistáinak a prezentációval járó kihívásokra, mi pedig a Retorikaiskola hallgatóiként elkísértük trénereinket a rendezvényre. Beszámolónkban a gálaesten tapasztaltak alapján 5+1 olyan retorikai tippet, javaslatot gyűjtöttünk össze, amelyek választ adhatnak az olvasó számára arra a kérdésre, hogy vajon milyen konkrét előadói fogások segíthetnek és tehetik retorikailag is profivá egy olyan ember előadását és prezentációját, aki bár nem gyakorlott rétor, de olykor-olykor mégis nyilvános beszédhelyzetben találja magát.

  1. tipp: A technika és a környezet felmérése az előadás előtt

Érdekes tapasztalat volt számunkra, hogy a MÉD gála technikáért felelős stábjával milyen pontokon volt szükséges konfrontálódnia a trénereinknek ahhoz, hogy a finalistákat retorikai szempontból is minél jobb körülmények várják. Az Urániában rendelkezésre álló mozivászon méretű kivetítőt a próbák során eleinte szinte teljesen leengedte a stáb. Ezzel azonban az a probléma merült fel, hogy egyrészről a hatalmas kivetítő elvonta az előadókról a figyelmet, másrészről zavaró volt, hogy a sziluettjük belelógott a vetített háttérbe, ezzel rontva az egyes prezentációk képi világát és az előadás összehatását. Szükséges volt hát hosszú perceket szentelni annak, hogy a projektort úgy állítsák be, hogy abba egyik finalista se lógjon bele.

Egy előadás előtt tehát érdemes a technikai feltételeket átbeszélni a helyszíni stábbal, és szükség esetén javaslatot tenni számukra a változtatásokra, szem előtt tartva, hogy a szónok minden körülmények között jól látható, jól hallható legyen, és a technika (mikrofon, vagy head-set, pulpitus, vagy üres színpadtér, a kivetítő magassága, stb.) ne vonja el róla a hallgatóság figyelmét.

  1. tipp: Bemelegítés, tudatos ráhangolódás

A Retorikaiskola kurzusain nem csak beesünk és nekikezdünk a szónoklatoknak. Az egymásra való odafigyelés, köszönés, bemutatkozás, a közös munkára való ráhangolódás is fontos elem: a bizalom, a nyugalom megteremtése kulcsfontosságú számunkra. Nem volt ez másként a MÉD gálán sem, hiszen a nyilvános beszédhez elengedhetetlen átlényegülni a megfelelő előadói állapotba. A képen a gála résztvevői és a trénerek  bemelegítő gyakorlatokat végeznek.

Ezt olvasóink is megtehetik egy-egy előadás előtt: a test egyszerű bemelegítése (pl. karkörzés, törzskörzés, fejkörzés), illetve a beszéd bemelegítése (pl. légzőgyakorlatok, nyelvtörők) is elegendő. Ez kezdő szinten egyedül is elvégezhető, de profi iránymutatást és gyakorlatsort kapnak az érdeklődők a Retorikaiskola Tudatos előadóképzésén.

  1. tipp: Megjelenés

Fontos, hogy öltözékünk harmóniában legyen környezetünkkel, az alkalomhoz és a témához is illő legyen. A gála előkészületei alatt erre is figyeltünk. Volt, akinek az arcába lógó haját kellett megigazítani, másnak a világítás miatt folyton becsillanó óráját kellett levenni. Ezek zavaró tényezők lehetnek a nézők számára. Igyekezzünk tehát minden apróságra ügyelni, mert például egy csörgő karperec az egész munkánkról elvonhatja a hallgatóink figyelmét.

  1. tipp: Dizájn

„Képekkel élünk és képekben értjük meg a világot” – írja Hans Belting, művészettörténész a kép és az ember viszonyáról. Egy prezentációs előadás remek lehetőséget kínál arra, hogy kreativitásunkat, munkánk gondolatgazdag megközelítéseit vizuális szinten is megjelenítsük. A prezentációnkban szereplő egyes diákat is ki kell dolgoznunk, hisz azok a mondandónkkal szerves egységet kell, hogy képezzenek. Ebből kifolyólag igen fontos, hogy a felhasznált képek és szövegek milyen dizájnnal jelennek meg a diákon. A szövegek ne lábjegyzetszerűen kísérjék az egyes képeket; a rövid és tömör kulcsüzenetek harmonizáljanak azokkal színben, formában. A kompozíciót tekintve érdemes törekedni a visszatérő dizájnelemekre vagy például a kezdő és záró dia azonosságára.

  1. tipp: Várd ki a tapsot!

A közönség válasz-reakcióját, köszönetnyilvánítását sokunknak nehezére esik nyugodtan és örömmel kivárni. Pedig nagyon fontos, hogy fogadni tudjuk, ne rohanjunk le a színpadról. Ha valaki így tesz, az disszonáns hatást kelt. A felkészülés során akár gyakorolhatjuk is a taps kivárását. Tiszteljük meg ezzel magunkat, a munkánkat, és legfőképp a közönséget.

+1 tipp: Bakikra felkészülni

Mi történik, ha nem működik a kivetítő? Vagy mi lesz a forgatókönyv, ha megáll a diasor, és nem megy tovább? Mi van, ha kiszárad a torkom, mert nem készítettem egy pohár vizet a színpad szélére? Ilyen és ezekhez hasonló apróságok a MÉD gálán is félresiklást okozhattak volna, ha nem számolunk előre velük! Nem kell aggódnunk, de jobb tudatosítanunk azt, hogy előadásaink során nem várt helyzetek is előfordulhatnak. Ha ezekre természetesen tudunk reagálni és nem esünk pánikba, akkor az nagyban tudja növelni a hitelességünket a hallgatóság előtt.

A 2021-es MÉD gála

tipp

A 2021-es MÉD gála finalistáinak szakmai felkészültségükön túl, trénereink segítségével lehetőségük nyílt tudatosítani mindezen tippeket. A Terv kategória díjnyertese, Kopacz Hanna így emlékezik vissza erről: „Tetszett a srácok profizmusa, lényegretörősége, kíváncsisága, egyenként mindenkihez tanúsított türelme, de leginkább a jelenidejűségre való nevelés: tudatosítani (nemcsak színpadi) jelenlétünket, kimozdulni a komfortzónánkból, és hogy mindezek mellett szigorú önelemzésre kényszerülünk előadás előtt. Olyan kérdéseket kaptunk, amelyeket – legalábbis nekem – , még soha senki nem tett fel a munkámmal kapcsolatban. Ez ráébresztett, hogy nem szégyenlősködni kell egy prezentációkor, hanem elmondani a gondolatainkat, és ezzel másokat inspirálni vagy akár tettre ösztönözni.”

Az Épület kategória győztese a Bánáti + Hartvig Építész Iroda lett. Ők nyerték meg a Retorikaiskola által felajánlott díjat is, ami a legjobb prezentációnak járt, és a közönség döntött róla. A képzésről Bánáti Béla így fogalmazott:

tipp„Márton professzionálisan és élvezetesen adta át az ismereteket, amelyeket az egyéni felkészülés során tovább gyakorolva igyekeztem alkalmazni a prezentáció során. A tanultak azonban nem csak a konkrét előadásra vonatkoztathatóak, a tudást a későbbiekben bármilyen hasonló helyzetben jól tudom majd alkalmazni.”

Ezúton is szívből gratulálunk a díjnyertes pályázóknak, valamint az összes finalistának, akik időt és energiát szántak arra, hogy a munkájukat bemutassák, és a Média Építészeti Díja gála hallgatósága számára élvezetes előadásokat nyújtsanak!

Karácsony közeledik? Hogyan köszöntsük szeretteinket az ünnepek alatt?

Posted on by under Egyéb kategória, Tudatos előadóképzés

Jóval karácsony előtt, a plázák feldíszítését követően, amikor a virgácsokat felváltják a karácsonyi díszek az árusoknál, az emberek elkezdenek “Boldog karácsonyt!” vagy “Kellemes ünnepeket!” kívánni egymásnak búcsúzáskor. Elképesztő sebességgel üresednek ki ezek a frázisok, és mire valójában eljön az ünneplés ideje, már nehéz jól fogalmazni. Mit tehetünk azért, hogy megtaláljuk az illő szavakat a kellő időben, legyen szó karácsonyról, Mikulásról vagy újévről?

1. Időzítsük!

Csak azért, mert már fényfüzérek lógnak mindenhonnan, még nem kell lecserélni az elköszönéseinket. A “Viszontlátásra!”, a “Minden jót!” vagy a “Jó napot kívánok!” decemberben is ugyanúgy használható, mint máskor.

2. Karácsony alatt is: csak őszintén!

Természetesen mondhatunk jókívánságokat, de tegyük ezt őszintén. Érdemes átgondolni, hogy valójában mit is kívánunk az illetőnek, és azt kimondani. Az elhasználódást fokozza, ha pl. ironikusan használjuk. Megeshet, hogy egy kevésbé jó élmény után nem pozitív jelzők jutnak az eszünkbe, ez esetben megmaradhatunk az 1. pontban említett semlegesebb köszöntéseknél.

karácsony

forrás: unsplash.com

3. Legyünk kreatívak!

Ha azonban igazán jót szeretnénk a másik embernek, akkor kiindulhatunk abból is, hogy mi milyen karácsonynak örülnénk. Nyugodt? Boldog? Meghitt? Csendes? Szeretetteli? Emellett pedig az is segíthet minket, ha belegondolunk a másik jelenlegi helyzetébe. Mire lenne szüksége? Ha például egy hónapja betegséggel küzd, valószínűleg a legnagyobb öröm az egészség lenne.

4. Legyünk újítók!

El is térhetünk a szokásos formuláktól. Nem sokszor van egy évben karácsony, szóval e jeles ünnep alkalmával akár a saját szavainkkal is megpróbálhatjuk megfogalmazni azt, ami bennünk van: “Jó itt veled (veletek) együtt lenni. Hálás vagyok a közösen eltöltött időért és a sok finomságért, ami az asztalunkon van. Számomra ez már maga a boldogság. Azt kívánom, hogy legyen még sok ilyen karácsonyunk.”

+1. És egy kis helyesírás…

Elképzelhető, hogy írásban szeretnénk kifejezni a jókívánságainkat. Ne felejtsük el, hogy a karácsony kis kezdőbetűvel írandó. Karácsony után pedig jön a szilveszter: térden állva könyörgök mindenkinek, hogy felejtse el a b.ú.é.k. használatát. Évente egyszer kívánunk boldog új évet egymásnak, ugyan miért kell ezen spórolni?

Természetesen a fenti 4 pont az újévi jókívánságokra is alkalmazható.

Őszinte és megérintő szavakban gazdag ünnepeket kívánunk!

Lehetőségekre nyit ajtót a kommunikációba fektetett energia

Posted on by under Bevezető kurzus, Interjú, Kommunikációs kurzus, Rólunk, Tudatos előadóképzés, Vezetői kommunikáció

Kommunikáció. A legtöbben a diploma megszerzése körüli időszaktól jelentkeznek a Szónok Születik Retorikaiskolába, egészen addig, amíg pozícióváltás környékén találják magukat. Sokan nem is tudják azt, hogy a testbeszéd és a vokális kommunikáció is befolyásolja a meggyőzőerőt. Vannak olyanok is, akik a gyakorlatorientált képzést azért kezdik el, mert az egészséges izgalomnál jóval többet éreznek, ami már gátolja őket az önkifejezésben. Dr. Hoványi Márton, a Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója mesélt arról, hogy a vezetők számára miért kifejezetten fontos a kommunikáció fejlesztése. Gonda Gréta interjúja.

Continue reading →

Filmszemle IV. – Szókratész

Posted on by under Filmszemle, Tudatos előadóképzés

Szókratész (Socrate) – olasz-francia-spanyol filmdráma, 1971.

A híres ókori görög filozófus, Szókratész életének utolsó szakaszát mutatja be a film, mi pedig a Filmszemlében a retorika és annak története szempontjából nézzük meg. A 70 éves férfit egy athéni polgártársa, Melétosz azzal vádolja, hogy nem hisz Athén isteneiben, és hogy tanításaival megrontja a fiatalságot. Szókratész kristálytiszta érveléssel valamennyi vádat megcáfolja, a népbíróság mégis halálra ítéli. A filmben szinte szöveghűen megjelennek részletek Szókratész beszédeiből (például a védőbeszédéből), ami sokat hozzátesz a film hitelességéhez. A képi világ pedig – még ha régi filmről is van szó – sokkal könnyebben elképzelhetővé teszi az akkori körülményeket, élethelyzeteket. Szókratész a felesége és barátai kérése ellenére nem menekül el az ítélet elől, hanem békével készül a halálra.

A film által kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy milyen volt az ókorban vádlóként vagy védőként saját magunkat képviselni egy-egy ügyben, és mekkora hatása és jelentősége volt a kimondott szavaknak.

szókratész

A film DVD változatának borítója. (forrás: netmozi.hu)

Nem egy akciódús mozgóképről van szó. Be kell vallani, hogy nem igazán élvezetes, de aki érdeklődik a retorika bölcsője iránt, az sok gondolattal és benyomással gazdagodhat általa. A történelmi eseményeken, Szókratész személyén és a kor hangulatán túl a nyilvános beszéd fogásai, a meggyőzés elemei és az érveléstechnika iránt érdeklődők találhatják érdekesnek ezt a filmet.

Az alkotást a fentieken túl azért is megemlítjük, mert Szókratészról neveztük el a Retorikaiskola egyik díját.

Szakmai tartalom: 7/10

Szórakoztatás: 3/10

Összbenyomás: 4/10

A film youtube-on ezen a linken megtekinthető.

Filmszemle I. – A király beszéde

Posted on by under Filmszemle, Tudatos előadóképzés

A király beszéde (The King’s Speech) – angol filmdráma, 2010.

Most kezdődő retorikai filmszemlénkben retorikai témájú filmeket mutatunk be. A király beszéde című 2010-es brit film egy legendás történetet dolgoz fel a brit királyi ház történetéből, és filmre vitele, azon kívül, hogy egy jó szórakozást ígérő film, retorikai szempontból is izgalmas lehet azok számára, akiket érdekel a nyilvános beszéd. Pej András első retorikatréner ajánlása.

A király beszéde c. film valós történelmi eseményeken alapul és VI. György angol király trónra kerülésének történetét dolgozza fel, egy igen érdekes szemszögből. Ifjú korától kezdve dadogással küzdött VI. György, és erősen frusztrálta, hogy ezzel a beszédhibával kellene királyként beszédeket mondania. A történet gerincét az uralkodó és egy beszédtanár, Lionel Logue kapcsolata és közös munkája alkotja. A film csúcspontja az, amikor a király Nagy-Britannia 1939-es hadüzenete miatt rádióbeszédet intéz a lakossághoz. Erőt és magabiztosságot kell sugároznia úgy, hogy ehhez a szövegen kívül csak a hangját használhatja.

király

forrás: imdb.com

Habár a film a drámaibb hatás érdekében eltér a történelmi hűségtől, ez mégsem veszi el az elmesélt történet jelentőségét. Retorikai szempontból különösen izgalmas, ahogyan a beszédtanár és a király a lámpaláz kérdésével foglalkozik. Nem VI. György volt az egyetlen dadogással küzdő szónok a világtörténelemben: Démoszthenész, a híres athéni rétor is leküzdötte ezt a nehézséget.

A Retorikaiskolában – Lionel Logue-hoz hasonlóan – mi is holisztikusan gondolkodunk az emberről. Hisszük, hogy a retorikai kérdések megdolgozása önismereti felismeréseket is nyújthat. Nem véletlen, hogy ez a film az új sorozatunk első eleme, ahogyan az sem, hogy ez a mozgókép a Szónokképzésünkön is előkerül.

A négy Oscar-díjat bezsebelő film szuper esti kikapcsolódást nyújthat, ezzel együtt mondanivalót is találhatunk benne. A korhatár-besorolás szerint 12 éven felülieknek ajánlott. Ezzel annyiban egyetértünk, hogy a történelmi hivatkozások és a karakterek érzelemvilágának megértéséhez valóban szükséges egy bizonyos érettség.

Szakmai tartalom: 6/10

Szórakoztatás: 7/10

Összbenyomás: 10/10

A film magyar nyelven is kiváló, de különösen érthetővé és élvezhetővé válik az eredeti, angol nyelven. Ebből ad ízelítőt az alábbi előzetes.

Kiteljesedett a Retorikaiskola képzési rendje

Posted on by under Kiváló szónokképzés, Mesterképzés, Rólunk, Szónokképzés, Tudatos előadóképzés

Elkészültünk! Nagyon hosszú volt az út és mindig van tovább, de most először érezhetjük azt, hogy a fejlesztéseink egy nagyobb állomásához érkeztünk, amit az arculatunk külső megújulása is jelképez. Csak ez utóbbin közel egy évet dolgoztunk több designer csapattal, közülük a végeredmény Pattantyús Márton keze munkáját dicséri. A Szónok Születik Retorikaiskola képzési rendszerének kiteljesedéséről és az ahhoz kapcsolódó arculati szimbolikáról szól ez a poszt.

A Retorikaiskola alapítóiként 2005 óta, azaz 15 éve kezdtük el tanulmányozni a klasszikus görög és római szónoklattant és a modern kommunikációs ismereteket az ELTE és az SZTE falai között, akkor még külön-külön. A 2013 óta közös oktatói, kutatói munka rengeteg tréninggel, külföldi és hazai továbbképzéssel egészült ki, egészen az irodalomtudományi PhD fokozatok megszerzéséig. Mindezt 2015-től kezdve fokozatosan a munkatársaink révén a logopédia, pedagógia, HR, menedzsment ismeretek és még inkább az újonnan csatlakozók emberi tapasztalata és szemlélete tette teljessé. A saját módszertanunk kialakítása során a legtöbbet mégis tanítványainktól, a Retorikaiskola élő közösségétől tanulhattuk meg. Hova is jutottunk?

Négy nagyobb állomásra osztható az, ahogyan a Szónok Születik Retorikaiskola szerint a 21. században is elérhető az, amit Démoszthenész, Cicero és mások képviseltek a történelemben. Minden tanácsadónk azt mondja, “bolondok vagytok…” Bolondok vagyunk, mert szemben a két és félnapos kommunikációs tréningekkel, mi azt mondjuk, ha valaki jó képességekkel bír, de semmilyen képzettsége nincs, leghamarabb 2 év alatt tudjuk professzionális előadóvá képezni. Bolondok vagyunk, mert egy olyan képzési hálót dolgoztunk ki, amiben 41 fejlesztési területet határoztunk meg és közel 300 olyan kritériumot, amit a fejlődési folyamat során teljesíteni tudnak a rétoraink. A kezdő lépést az egynapos Tudatos előadóképzés jelenti, ahonnan a következő már féléves elköteleződést kívánó szakasz a Szónokképzésé. A szónoki helyzetek funkcionális ellátásánál is többet kínál egy újabb félév munkájával a Kiváló szónokképzés, amit megkoronáz a Retorikai mesterképzésünk egyénre szabott fejlesztése 7 és 12 hónap közötti időtartammal.

Tudatos előadói szint

Tudatos előadói szint

Egy lupe a szimbóluma ennek a szintnek. Azért nagyító, mert egy nap alatt arra vállalkozunk, hogy tudatosítjuk azokban, akik (újra)kezdőként még a lámpalázzal küzdenek, technikai kérdéseik vannak és keresik a tudás első lépéseit, hogy retorikai szempontból miben erősek és miben kell fejlődniük. A tudatosság következő nagy állomása, hogy bepillantást nyernek abba, hogyan készüljenek fel maguktól egy beszédre. Ezeken keresztül végső soron az tudatosulhat, hogy miért művészet igazán jól kommunikálni másokkal, főleg, ha hatást is akarunk gyakorolni rájuk. Tudatos előadói tanúsítványunk azt igazolja, hogy az adott előadó tudással rendelkezik a verbális-vokális-nonverbális kommunikáció terén, professzionális visszacsatolások révén tudatában van saját retorikai képességeinek és látja a lehetőségeket maga előtt. Az a látvány, ami tegnap még semmiségnek tűnt, a nagyító alatt önálló tudományterületté élesedik.

Szónoki szint

Szónoki szintA szónoki cím megszerzéséhez egy teljes szemeszter szükséges. Szimbóluma egy kagylóhéjba zárt, formálódó igazgyöngy. Csak ezen a szinten 119 olyan fejlesztendő kritérium és megtárgyalt téma várja a szónokjelölteket, amelyek révén a korábban piszoknak tűnő homokszem igazgyönggyé kezd válni. A lámpalázból egészséges izgalom, a szétszórtságból jól strukturált beszédek, az esetleges gesztusokból és hangképzésből tudatos és érthető kommunikáció születik. Legfeljebb hét emberből áll a szónokjelöltek csoportja és a tanfolyamot két, ellenkező nemű retorikatréner vezeti, hogy férfi és női szempontú fejlesztést is kapjanak a résztvevők. Az igazán nagy lépés az, amikor a szónoki cím kapuját jelentő, 30–50 fős közönség előtt, nyolc percen át, fejből megtartott beszédük során már nem önmagukra, hanem a közönségükre tudnak figyelni a szónokok. Az az igazgyöngy, ami itt formálódik minden esetben egyedi, ezért ritka és értékes: ez a színpadi félelem helyére költöző öröme az előadásnak és az ehhez szükséges magabiztos kiállás élménye.

Kiváló szónoki szint

Kiváló szónoki szintAki nemcsak funkcionálisan szeretne sikeresen eleget tenni a szónoki felkéréseknek, hanem olyan előadóvá akar válni, akit előszeretettel hívnak, mert tudják, hogy az igényes, hiteles és meghatározó élmény lesz, azt nevezzük mi kiváló szónoknak. A Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónoki címe olyan, mint egy középfokú nyelvvizsga: a retorika „nyelvtanát” teljeskörűen ismerni kell és minden fontosabb témakörhöz elegendő szókinccsel kell rendelkezni.

A szónoki szinthez képest itt már egy helyett két gálaesten kell a szónokoknak bizonyítaniuk. Az érveléstechnikára Oxford-típusú formalizált vita épül, a visszacsatolásokból beszédelemzés, konfliktuskezelésből mediáció válik. Beszédtechnika tanárunk minicsoportos vagy egyéni fejlesztésben gondoskodik róla, hogy az, ami korábban érthető volt, most már kifejezővé váljon. Pecha-kucha prezentációval és – a műfajok királynőjeként – egy rögtönzéssel is le kell nyűgözniük az 51–100 fős közönségüket. Ezen a szinten egy rétornak a technikát már magabiztosan kell kezelnie és készen kell állnia az új kihívásokra is. Szimbóluma ezért lehet egy mozgásban lévő dinamó. Ha a kiváló szónokot három jelzővel kellene illetni, ezek lennének azok: gyakorlott, szenvedélyes és meggyőző.

Mesteri szint

Retorikai mesterképzésA retorikai beérés fázisa ez. Éppen ezért nem is kifejezetten időtartamra, hanem célra szerződünk, legfeljebb háromfős minicsoportjainkkal, akik egyéni képzést legalább annyit kapnak, mint csoportosat. Szimbólumuknak az ujjlenyomatot választottuk, ami kifejezi azt, hogy a saját előadói hang és stílus megtalálása, elmélyítése és harmonizációja a mesterképzés célja. A szónoki cím megszerzése és a mesterképzés megkezdése között a rétornak a kommunikáció kétféle speciális területén is képeznie kell magát és ideális esetben legalább egy félévig a Retorikaklubban is gyakorolta megszerzett tudását.

Három mestermunkát kell elkészítenie annak, aki a Szónok Születik Retorikaiskola mester címére pályázik, saját képződése mellett. 1) Mester csak az lehet, aki méltóvá vált arra, hogy legalább egy tanítvány bizalmat szavazzon neki. Ezért egy konkrét, téttel bíró beszédeseményre retorikailag sikeresen kell felkészítenie valakit akár a Retorikaklubban, akár máshol. 2) Retorikai kérdésekben szakértővé kell válnia elméleti szempontból is és megszerzett tudásából egy témakört tudományos közlemény formájában is közkinccsé kell tennie. 3) Önálló előadói estet kell szerveznie, ahol legalább 100 ember fogadja el a meghívását. Itt egy 50 perces előadást kell megtartania szabadon beszélve, aminek az utolsó negyedórájában a közönség dönthet arról, hogy milyen irányba folytassa és zárja le előadását. Az a rétor, aki teljességre törekvésének és alkotóvágyának hála, másokat inspiráló előadóvá tud válni, méltó arra, hogy a retorika mestereként örökítsük meg ujjlenyomatát.

*

Mindezek a szimbólumok egymást átjárva, de a sötétkékből egy letisztultabb árnyalatba szelídülnek a Retorikaiskola saját logójában. Ha közelről nézzük, végeláthatatlan labirintust formáznak a vonalak, de aki képest perspektívát váltva, távolról nézni a szimbólumunkat, egy hosszan érlelt és ezért kiteljesedett igazgyöngyöt is megpillanthat benne. Szerintünk, így születik meg egy szónok. Mondanivalója van? Világra segítjük.

Szónok Születik Retorikaiskola

Montágh Imre: Tiszta beszéd. Kommunikációs könyvek szemléje VIII.

Posted on by under Kommunikációs Könyvek Szemléje, Tudatos előadóképzés

„Hogy lényünk visszhangot verhessen a másikban” – könyvismertető Montágh Imre Tiszta beszéd című művéről, Németh Viola, a Szónok Születik Retorikaiskola Montágh Imre-ösztöndíjasának tollából. A szöveget Damásdi Nóra szerkesztette.

*

Montágh Imréről és a Tiszta beszédről

Montágh Imre (1935–1986) Tiszta beszéd című kötete 1976-ban jelent meg először, s az elmúlt több mint negyven évben színinövendékek, logopédusok, pedagógusok nemzedékei számára vált alapművé. A most bemutatott kötet a tizenegyedik, javított kiadás, amely 2018-ban jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában. Az összehasonlítások a Múzsák Közművelődési Kiadónál megjelent 3. kiadással való összevetésből származnak.

Nem könnyű feladat egy negyvennégy éves könyvről írni, de korántsem azért, mert meghaladott, korszerűtlen állítások és módszerek lennének benne. A nehézséget inkább a szerző személye adja. Hiszen Montágh Imre egy ország beszédtanára volt, aki nem csupán szűk körben volt elismert szakember; a tévében, rádióban hallott tanításai sokakban elevenen élnek a mai napig. És mivel ilyen klasszikus, ismert szerzőről és műről van szó, nehéz újszerű megközelítést alkalmazni, hogy azok is élvezzék, akik már betéve tudják minden szövegét a kötetnek, de azok is, akik csak most fogják először kezükbe venni.

Continue reading →

A hét puttonyos szónoki aszú

Posted on by under Kommunikációs kurzus, Tananyag, Tudatos előadóképzés

Szeretné, hogy egyszer hungarikummá váljon a retorikája? Olyan hanggá, ami összetéveszthetetlen, olyan hatássá, ami nemcsak országszerte, de nemzetközi környezetben is őszinte elismerést vált ki, akár egy pohár tokaji aszú? Az igazán igényes ünnep, elképzelhetetlen egy ilyen nemes bor nélkül, ahogy a sorsdöntő pillanatokban egy-egy mondaton is megfordulhatnak politikai döntések, szerelmek születése vagy a komoly szembenállások halála.

Mi kell ahhoz, hogy egy palack tokajihoz hasonlóan, már az első pillantásra világos legyen: a szenvedélyes lenyűgözöttség és az elegáns értékteremtés finom harmóniája várható egy előadótól? A válasz a Retorikai Magazin. Mutatjuk a titkot a kép alatt.

Continue reading →