NETorika 2.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Használjunk-e fülhallgatót? Hova készítsük az innivalónkat? Hogyan tudom közelebb hozni a hallgatóságot? A második rész több hasznos tanácsot is megfogalmaz a helyes eszközhasználatról, legyenek ezek a néző számára akár láthatóak, akár láthatatlanok, emellett kitér az előadói öltözékre is. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Előfordulhat, hogy szemléltetni szeretnénk az előadásunk során. Akár digitálisan, a monitor képernyőjét megosztva, akár analóg módon, a webkamerába mutatva tesszük ezt, sok bakit elkerülhetünk azzal, ha ezt előtte gyakoroljuk, például egy kollégánk segítségével. Így orvosolható az, ha egy szoftver például tükrözi a kamera képét és emiatt fordítva jelenik meg a hallgatóságunk számára az, amit közölni szeretnénk. Amennyiben a monitorunkon látható tartalmat tennénk közzé, bizonyosodjunk meg arról, hogy mit fog látni a másik oldal, ne legyenek feleslegesen megnyitott vagy oda nem illő tartalmak (pl. családi fotó háttérképként) a saját gépünk virtuális íróasztalán.

A videósorozat következő (harmadik) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

NETorika 1.

Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

Az első részben a webkamerás távoktatáshoz szükséges térkezeléssel foglalkoztunk, azon belül is a háttér kialakításával. Szóba kerül az is, hogy hova érdemes tenni a telefonunkat, ha online előadást tartunk. Lejjebb görgetve további, a videóban nem szereplő ötleteket talál!

Tipp: Az előadói tér megválasztásakor érdemes tekintettel lenni a háttér színére is. A legtöbb otthonban ez nem könnyen variálható. A viselt ruházatunk színe viszont igazítható a háttérhez. Érdemes elkerülni a zsúfolt mintás ruhadarabokat, ezek nem mutatnak jól kamerán keresztül. Öltözékünk illeszkedjen harmonikusan a háttérhez, de teremtsen kontrasztot is, hogy a figyelem ránk irányuljon!

A videósorozat következő (második) részét itt találja, a felvétel mellett pedig további tanácsokat is adunk, hogy felkészülten tudjon a kamera elé állni!

Ha úgy érzi, hogy már csak a főpróba van hátra, ehhez pedig átfogó és szakszerű visszajelzésre lenne szüksége, tekintse meg E-próba szolgáltatásunkat!

Húsvéti tanulmány és interjú

A magyar szakos tanároknak és a szélesebb közönségnek is szóló Magyaróra című folyóirat 2020/1-2-es, összevont száma teljes egészében a Retorikának szentelte a figyelmét. Ebben a lapszámban publikálták Az illatok retorikája című előadásunk bővített, írásos változatát. Ezzel az első magyar nyelvű tudományos munkával a témában, a nemzetközileg is újnak számító kommunikációs területhez kínálunk bevezetést az olvasóknak. A tanulmány a tanárok mellett kommunikációs trénerek számára is részletes módszertani ajánlót tartalmaz az elméleti alapvetések és egy részletes bibliográfia mellett, ami a további kutatásokat is lehetővé teszi.

Ugyanebben a számban Szilák Flóra készített interjút Retorikaiskolánk két alapítójával és vezetőtrénerével, Nagy Fruzsinával és Hoványi Mártonnal. Az interjúból kiderül az alapítás története mellett az, hogy mit tartanak a Retorikaiskola céljának, mitől egyedi a módszertan és kommunikációs tudásátadás, illetve az is, hogy milyen a munkatársakkal és a Retorikaiskolához kapcsolódókkal a közös munka. Ez utóbbit megszivárogtatjuk: örömteli.

A folyóirat kapható onlne és offline formában is. A világhálón keresztül megrendelhető ide kattintva. Ezzel kívánunk áldott, szép húsvétot mindenkinek!

Holnaptól adásban a Retorikaiskola

Az MTI szerint holnap este 20.25-től Netorika címmel kerülünk adásba. És aztán hétfőtől folytatódik még négy napon át az oktatóvideósorozatunk ugyanebben az időben.
“Pénteken új, tanároknak szóló sorozattal jelentkezik az M5 kulturális csatorna – közölte az MTVA sajtóosztálya csütörtökön az MTI-vel. Azt írták: a Netorika című ötrészes sorozat a tanároknak igyekszik praktikus tanácsokat adni a digitális oktatásra. A 20.25-kor kezdődő műsor a távoktatás és az online kommunikáció területére kalauzolja az érdeklődőket. Hoványi Márton retorikatréner többi között abban segít a nézőknek, hogyan érdemes felvenni egy otthoni oktatási videót, miként bánjanak a hangerővel, de tippeket ad arra is, milyen praktikus eszközöket használjanak a felvételnél.”
Források:

NETORIKA

Webkamerás retorika oktatóknak

Ma az MTVA stúdiójában forgattunk. Az Oktatási Hivatal felkérésére egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújthat segítséget.
Büszkék vagyunk arra, hogy már másfél hete minden magyarországi és nemzetközi képzésünket távoktatásban végezzük ügyfeleink, munkatársaink és a környezetünk egészségét szem előtt tartva. A saját kéthetes otthonmaradásunkat most azért törtük meg, hogy az oktatásban helytálló kollégák hősies harcát támogassuk a magunk eszközeivel. Mert nekik is jár az elismerés és a támogatás az egészségügyben dolgozók, kiváló honfitársaink mellett. Reméljük, hogy ezzel az önkéntes munkánkkal sokaknak tudunk kapaszkodót nyújtani.

A sorozat vágása hétfőre készül el, aztán kerül forgalomba, mindenki számára teljesen ingyenesen elérhető formában. Hova állj, hova ülj a webkamera használatakor, milyen legyen a tér, amiben beszélsz, hogyan öltözz fel, milyen eszközöket használj segédeszközként, hogyan tarts ,,szemkontaktust” egy vlog esetében és még sok egyéb kérdést is érintünk.

Werk_MTVA_Oktatoknak_oktato1

Dr. Hoványi Márton az MTVA stúdiójában

Az illatok retorikája című előadás ingyenesen elérhető

A járvány idején az otthoni művelődést támogatókhoz csatlakozik a Szónok Születik Retorikaiskola is, amikor ingyenesen elérhetővé teszi a 2020. február 1-én megtartott bevezető kurzusának mester szintű előadását az illatok retorikájáról.

Az előadás bővített, írásos válozata pedig 2020. április 1-től lesz elérhető a Magyaróra című folyóirat összevont 2020/1-2. számában. Ezt a borítot kell keresni a boltokban, de még inkább online megrendelni ide kattintva. Ez a lapszám még egy meglepetés szöveget is tartalmaz, ami a Retorikaiskolánkhoz kötődik.

A Magyaróra című folyóiartban jelenik meg Az illatok retorikája című tanulmány Hoványi Márton tollából

Valós idejű MRI felvétel a beszédről

A németországi Max Planck Intézet feltöltött egy valós idejű MRI felvételt az emberi beszédről. Tanulságos megnézni, hiszen csak így érzékelhető, hogy milyen intenzív és komplex munkát végeznek a beszédszerveink. A különböző nyelvek összehasonlító fonetikai vizsgálatát is izgalmas, új dimenzióval lepheti meg ez a technika. Aki kíváncsi rá, hogy az ajaknedvesítés hogy történik, tekerjen egyből 0:38-hoz.

Áder János újévi beszéde (2020) helyett

Köztársasági elnöksége során öt alkalommal készítettünk értékelést Áder János újévi köszöntő beszédeiről. Legutóbb azzal zártuk elemzésünket, hogy összegzésünkben jeleztük: megújulásra vár a műfaj. Mivel ez nem érkezett el, inkább csak rövid reflexiót szentelünk az idei, 2020-as beszédnek, hogy valamivel hangsúlyosabban kitérhessünk arra, hogyan lehetne a kívánt változást elérni.

Áder János 2020-as újévi köszöntője MTI/Illyés Tibor

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A 2020-as köszöntőbeszédről

A teljes felvételt a Köztársasági Elnöki Hivatal oldalán lehet elérni, ennek alapján reflektálunk a pohárköszöntőre. Három fontos problémája volt az idei beszédnek.

1) Vokális szempontból önmagában elég indok lehetett volna egy új felvétel készítésére az a kínosan hosszú, két másodperces, hangosított nyelés (2:34-től), ami az addigra kialakult szájszárazság miatt feltűnően, lépésről lépésre vált követhetővé. Ez az elhanyagolhatónak tűnő részlet azért fontos, mert már laikusok számára is könnyen észrevehető tükre az izgalom, fáradtság és a köztársasági elnök számára kényelmetlen beszédhelyzet hármasának. Bár Áder János a korábbi években is küzdött egy-egy ponton ezzel a jelenséggel, a végső változatok ennél csak igényesebb formában kerültek a nagyközönség elé.

banner_Elnoki_ujevi_koszonto_banner_2020

2) Az ünnepi szónok fejtartása majdnem végig, de 1:49-től hosszú időn keresztül egybefüggően enyhén jobbra (tehát rendezői balra) húzott. A választott ing nyaka túl szoros volt, emiatt előnytelenül a jobb oldalon kitüremkedett és felgyűrödött a bőr, miközben zakója a nyak bal oldalán enyhe résben eltávolodott a gallértól olyan hatást keltve, mintha nagy lenne. A vizuális problémákat a karok mozdulatlanul középre kulcsolt pozíciója és a jobb váll balhoz képest magasabb vonala is fokozta. Weisz Fanni egyébként elegáns ruhájának a szabása a vállaknál és a karoknál is dominánsan lezser hatású volt, ami az elnöki öltözék összeszorított hatása mellett éles kontrasztot teremtett, óhatatlanul is felerősítve ezzel a szónoki megjelenés lefojtottságát. Ugyanez a kettősség köti össze a jeltolmács természetesen gazdag gesztusait és harmonikusan változatos mimikáját Áder János gesztusainak a leszorítottságával és az erőfeszítést igénylő artikulációs mimikájával. Weisz Fanni tolmácsolásának az alsó zónáját az idei felvételen kitakarták a pezsgős poharak (pl. 2:53), ami a térben kialakított pozícióját, ti. a tolmácsolt szónok mögött áll egy lépéssel, vizuálisan előnytelenül erősítette fel. Az összhatás tekintetében tehát az elnöki öltözék önmagában, de különösen a jeltolmács öltözékével együtt, valamint a kamerabeállítások megválasztása, a poharak elhelyezése és a két szereplő testbeszéde által, együttesen a beszorítottság, a zsúfoltság és ezek miatt a szűkös kényelmetlenség érzetet sugározták, elsősorban Áder János retorikáját szűrkítve el. Ez a hangulat egy újévi köszöntőbeszéd elvártan nagyvonalú, ünnepélyes vagy oldott hangulatával nem tud harmonizálni.

3) A harmadik probléma verbális természetű. A szövegezés viszonylag világos és egyszerű vonalon haladt a nemzeti örökség, történelem és a hazai tájak irányából a környezetvédelem felé. Jó ötlet volt, hogy arra a vizuális elemre fűzték fel a beszéd felütését, ami a tévében a beszédet megelőzően volt látható, bár ezzel csak azoknak tették befogadhatóvá a beszéd kezdetét, akik élőben követték a műsort, ugyanis utólag ez a bejátszás már nem tekinthető meg. A problémás pont az idézethalmozásban rejlik, a markáns kulcsüzenet hiánya mellett, de ez utóbbi komplexebb okból nem tud megjelenni Áder János retorikájában, ezért ebben a rövid értékelésben csak az előbbivel foglalkozunk. Idézetekkel élni egy ünnepi karakterű beszédben érdemes. De ismerni kell a mértéket és ez most nem valósult meg, sajnos.

A legelső Szabó Zoltán-idézet (00:33) még harmonikusan illeszkedett a gondolatmenetbe, ezért gördülékenyen lehetett az átvezetéseit is befogadni. Egy perc múlva (1:34-től) azonban négy, egymással csak nehezen összeolvasható idézet sorjázott egymás után. Mind a négynek más a hangulata, kontextusa, modalitása, ebből következően mind a négyet, legalább a hangszín és a beszéddallam lehelletnyi különbségével kellett volna Áder Jánosnak előadnia. A 2:06-ig tartó halmozás tehát szűk félperc alatt azt kívánta volna meg a kamerák előtt, hogy egy képzett színészeknek és professzionális előadóknak is nehezen abszolválható színpadi jelenlétet mutasson meg a köztársasági elnökünk. A beszéd megszövegezői, megkockáztathatjuk, nem tudják felmérni ennek a retorikai kihívásnak a mértékét és nincsenek tisztában azzal sem, hogy szabad-e ilyen szintű kihívás elé állítani Áder Jánost, akinek nem csodáljuk, hogy a végére teljesen kifáradt a hangja, kiszáradt a szája és végül már a beszédszüneteket sem tudta jól szervezni a Szabó Magda-idézethez érve.

Bár az ókori retorikaelméletek is hangsúlyozzák a hármasságban szerkesztett beszédalakzatok harmonikus erejét, amitől pedig izgalmas eltérés lehet egy négyes szerkezet használata, ez semmi esetre sem értendő az idézethasználatra. Még egy mesterfokú előadástechnika sem tudná ezt jól kezelni, mert önmagában, a verbalitás szintjén van a probléma. Nem beszélve arról, hogy ha a szövegek kontextusát is ismernék a beszéd szövegezői, óvatosabban alkalmaznák a kiválasztott idézeteket. Legyen elegendő csak arra utalni, hogy Szabó Magda a Hullámok kergetése című prózai (tehát nem költői szóval írt – vesd össze: 2:10) művében a Szajna fejezet végéhez érve éppen az épített, városi és nem a természetes környezet dicséretére fogalmazta meg azt, hogy “A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni.” /Szabó Magda, Hullámok kergetése, Budapest, 1965, p. 85/ Ez csak azért probléma, mert a Petőfi és Radnóti sorok Magyarországról és annak a természeti valósága kapcsán hangzottak el, ez a Szabó Magda idézet pedig Párizsról, esetleg Németországról, de mindenképpen a mesterséges emberi világra utal eredetileg, miközben a négy idézetet Áder János ezzel a konklúzióval fogta csokorba: “Nincs teljes, egészséges emberi élet, a természet egészsége, teljessége nélkül.” (2:15) Ez egy klasszikus beszédírói hiba.

Hogyan lehetne megújítani az újévet köszöntő ünnepi beszédek műfaját?

Az újévi köszöntőbeszédek műfaji megújítása

Ideje van a változásnak. Forrás: Shutterstock

Az első kitörési pont: a témaválasztás. Ezt csak korlátozottan lehet általánosságban meghatározni, de ötletet lehetne meríteni a konkrét évfordulók számneveiből (2020), a küszöbön állásból mint határhelyzetből, ami elvezethet az élet különböző határhelyzeteihez. Az időtapasztalásunk törékenységéből: például, amikor mi ünnepeljük az éjfélt, a Greenwich-ben élő magyar honfitársaink még csak a vacsorához készülődnek, de a Laosz földjére látogató magyarok már a végén járhatnak az ünneplésnek. A Föld forgása és az idő múlása pedig átvezethető a tervek és eredmények számbavételére például. Egy évtized végén kifejezetten kínálkozik a számvetés az előző tíz év legfontosabb eseményeivel a közösség életében, ahogy a következő év(tized)re való előretekintés is kiemelő erővel bír. Ez semmi esetre sem felsorolásszerű, hanem értelmező vissza- és előretekintésként tudna csak működni. Ki lehet indulni abból, hogy azok, akik az adott szilveszteri köszöntő pillanatában születnek, egy képzeletbeli időugrást kezdeményezve, mit láthatnak majd belőlünk 18 vagy 50 év múlva és ezzel a felelősség kérdéseit lehetne felvezetni. Érdemes egyetlen, eszmei, de mégis konkrét magatartásmódra ösztönözni a közösség tagjait és azt minél több oldalról, mintegy mozgósító beszédműfajt imitálva, motiválóvá tenni. Ki lehet indulni a pohárköszöntés aktusából is: felidézve a pezsgőkészítés történetét vagy kóstolásának a művészetét, akár annak magyar vonatkozásaival is, vagy a koccintás protokolláris értelmét. De lehet beszélni az édes és a száraz pezsgő íze közti különbségről is. Ezek mind-mind felütésként vagy zárásként alkalmat adnak a hallgatósággal közös élmények vagy a megfogalmazandó üzenetek szóbahozására vagy lezárására: így például a nehézségek üzenete párosítható a száraz pezsgővel, az édes pedig az örömteliekkel. És a sor, az általános témajavaslatok szintjén is viszonylag sokáig folytatható. Ezek egymással való kombinálása pedig továbbnöveli a témajavaslatok számát.

A második kitörési pont: kapcsolat a hallgatósággal. Nem ismerjük a pontos nézettségi adatokat, ennek ellenére a nem reprezentatív, saját felméréseink alapján, az elmúlt öt évben úgy tűnik, hogy egyre kevesebben követik figyelemmel Áder János újévi köszöntőit. A politikai indíttatású indokoktól eltekintve, kizárólag a retorikai szempontoknál maradva, ennek világos kommunikációs okai is vannak. Röviden szólva: Áder János ezekben a beszédekben elveszítette a kapcsolatát a hallgatóságával.

Pedig ő és kommunikációs csapata is tudja, hogyan lehet már egy beszéd első percében úgy kapcsolódni a beszédét hallgatókhoz, hogy az megnyerő legyen. Erre láthattunk példát a 2019-es ENSZ klímacsúcson megtartott felszólalásában. Hasonló intenzitású entrée nyithatna kaput ebben a műfajban is. A hagyományos megszólítás elhalasztása vagy akár kihagyása mellett, a tévénéző vagy világhálón követő hallgatóság befogadási helyzetére lehetne akár a beszéd kezdetén, akár későbbi pontokon explicit utalást tenni. Meg lehetne szólítani a szónok mellett álló jeltolmácsot, vagy legalább rá lehetne mutatni egy egyszerű, például férfi-női, fiatalabb és idősebb generációk szembeállítását verbalizáló résznél. Kapcsolódni a fent említett témák személyes történetként való összefűzésekor lehetne igazán a nézőkhöz. A köztársasági elnöknek ehhez meg kellene osztania magából, gondolataiból, motivációiból, történeteiből és érzéseiből valamit. Ugyanis jelenleg nem érződik a képernyőkön keresztül az, hogy a képviselt üzenetek mögött ott állna a személye, emiatt több esetben kicserélhetőnek tűnik az előadó személye. Kis túlzással mindenki azt várja, hogy a beszéd végén a koccintás következzék, mert az a legszemélyesebb része a felvételnek. És a legfontosabb talán nem is más, csak ennyi: hiányzik a személyesség és ezzel a figyelmünk tárgya is.

A harmadik kitörési pont: szükség lenne a műfaj technikai felzárkóztatására is. A verbális történetmesélés kihívásához mérten vizuális történetmesélés felé kellene lépnie ezeknek a beszédfelvételeknek. Ezért elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy olyan bejátszások akasztják meg a beszéd állóképét, melyek nemcsak illusztrálják, de értelmezik is az elnöki köszöntő szavait. A bejátszások alatt akár a narráció folytatódhat is a szónok részéről és minimális változtatással, de új kameraállással lehetne visszatérni az állóképhez. Szükséges lenne, hogy Áder János el tudjon szakadni a súgógéptől és egészalakos képet is vállalnia kellene, váltogatva a jelenlegi pozícióval, de azt sem tartjuk ördögtől valónak, hogy elbúcsúzzon a Sándor Palota megszokott helyszínétől a felvétel kedvéért.

Ezek a megfogalmazott javaslatok elsősorban egy hosszútávú, öt évre kidolgozott, de minden évben a változásra nyitott kommunikációs koncepcióban nyerhetnék el a maguk teljességét. Így lehetőség nyílna arra is, hogy egy hosszútávon kidolgozott gondolati ív elevenedjék meg egy teljes elnöki ciklus köszöntő beszédei alatt.

Ha Ön is szeretne ehhez hasonlóan retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide.

Beszédekben Újszerű, Ékesszólásban Kifogyhatatlan 2020-at kíván mindenkinek a Szónok Születik Retorikaiskola

 

Mikor virágzik a retorika?

Ugyanis a szónoklás iránti vágy nem az államalapítás idején szokott megszületni, de nem is a háborúskodás, akadályoztatás közepette, sem amikor a királyok uralma alatt nyögnek: hanem a béke kísérője, a nyugalom társa és a már jól berendezett állam úgymond növendéke az ékesszólás.

/Cicero: Brutus, 45. Krupp József fordítása/