Kiteljesedett a Retorikaiskola képzési rendje

Elkészültünk! Nagyon hosszú volt az út és mindig van tovább, de most először érezhetjük azt, hogy a fejlesztéseink egy nagyobb állomásához érkeztünk, amit az arculatunk külső megújulása is jelképez. Csak ez utóbbin közel egy évet dolgoztunk több designer csapattal, közülük a végeredmény Pattantyús Márton keze munkáját dicséri. A Szónok Születik Retorikaiskola képzési rendszerének kiteljesedéséről és az ahhoz kapcsolódó arculati szimbolikáról szól ez a poszt.

A Retorikaiskola alapítóiként 2005 óta, azaz 15 éve kezdtük el tanulmányozni a klasszikus görög és római szónoklattant és a modern kommunikációs ismereteket az ELTE és az SZTE falai között, akkor még külön-külön. A 2013 óta közös oktatói, kutatói munka rengeteg tréninggel, külföldi és hazai továbbképzéssel egészült ki, egészen az irodalomtudományi PhD fokozatok megszerzéséig. Mindezt 2015-től kezdve fokozatosan a munkatársaink révén a logopédia, pedagógia, HR, menedzsment ismeretek és még inkább az újonnan csatlakozók emberi tapasztalata és szemlélete tette teljessé. A saját módszertanunk kialakítása során a legtöbbet mégis tanítványainktól, a Retorikaiskola élő közösségétől tanulhattuk meg. Hova is jutottunk?

Négy nagyobb állomásra osztható az, ahogyan a Szónok Születik Retorikaiskola szerint a 21. században is elérhető az, amit Démoszthenész, Cicero és mások képviseltek a történelemben. Minden tanácsadónk azt mondja, “bolondok vagytok…” Bolondok vagyunk, mert szemben a két és félnapos kommunikációs tréningekkel, mi azt mondjuk, ha valaki jó képességekkel bír, de semmilyen képzettsége nincs, leghamarabb 2 év alatt tudjuk professzionális előadóvá képezni. Bolondok vagyunk, mert egy olyan képzési hálót dolgoztunk ki, amiben 41 fejlesztési területet határoztunk meg és közel 300 olyan kritériumot, amit a fejlődési folyamat során teljesíteni tudnak a rétoraink. A kezdő lépést az egynapos Tudatos előadóképzés jelenti, ahonnan a következő már féléves elköteleződést kívánó szakasz a Szónokképzésé. A szónoki helyzetek funkcionális ellátásánál is többet kínál egy újabb félév munkájával a Kiváló szónokképzés, amit megkoronáz a Retorikai mesterképzésünk egyénre szabott fejlesztése 7 és 12 hónap közötti időtartammal.

Tudatos előadói szint

Tudatos előadói szint

Egy lupe a szimbóluma ennek a szintnek. Azért nagyító, mert egy nap alatt arra vállalkozunk, hogy tudatosítjuk azokban, akik (újra)kezdőként még a lámpalázzal küzdenek, technikai kérdéseik vannak és keresik a tudás első lépéseit, hogy retorikai szempontból miben erősek és miben kell fejlődniük. A tudatosság következő nagy állomása, hogy bepillantást nyernek abba, hogyan készüljenek fel maguktól egy beszédre. Ezeken keresztül végső soron az tudatosulhat, hogy miért művészet igazán jól kommunikálni másokkal, főleg, ha hatást is akarunk gyakorolni rájuk. Tudatos előadói tanúsítványunk azt igazolja, hogy az adott előadó tudással rendelkezik a verbális-vokális-nonverbális kommunikáció terén, professzionális visszacsatolások révén tudatában van saját retorikai képességeinek és látja a lehetőségeket maga előtt. Az a látvány, ami tegnap még semmiségnek tűnt, a nagyító alatt önálló tudományterületté élesedik.

Szónoki szint

Szónoki szintA szónoki cím megszerzéséhez egy teljes szemeszter szükséges. Szimbóluma egy kagylóhéjba zárt, formálódó igazgyöngy. Csak ezen a szinten 119 olyan fejlesztendő kritérium és megtárgyalt téma várja a szónokjelölteket, amelyek révén a korábban piszoknak tűnő homokszem igazgyönggyé kezd válni. A lámpalázból egészséges izgalom, a szétszórtságból jól strukturált beszédek, az esetleges gesztusokból és hangképzésből tudatos és érthető kommunikáció születik. Legfeljebb hét emberből áll a szónokjelöltek csoportja és a tanfolyamot két, ellenkező nemű retorikatréner vezeti, hogy férfi és női szempontú fejlesztést is kapjanak a résztvevők. Az igazán nagy lépés az, amikor a szónoki cím kapuját jelentő, 30–50 fős közönség előtt, nyolc percen át, fejből megtartott beszédük során már nem önmagukra, hanem a közönségükre tudnak figyelni a szónokok. Az az igazgyöngy, ami itt formálódik minden esetben egyedi, ezért ritka és értékes: ez a színpadi félelem helyére költöző öröme az előadásnak és az ehhez szükséges magabiztos kiállás élménye.

Kiváló szónoki szint

Kiváló szónoki szintAki nemcsak funkcionálisan szeretne sikeresen eleget tenni a szónoki felkéréseknek, hanem olyan előadóvá akar válni, akit előszeretettel hívnak, mert tudják, hogy az igényes, hiteles és meghatározó élmény lesz, azt nevezzük mi kiváló szónoknak. A Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónoki címe olyan, mint egy középfokú nyelvvizsga: a retorika nyelvtanát” teljeskörűen ismerni kell és minden fontosabb témakörhöz elegendő szókinccsel kell rendelkezni.

A szónoki szinthez képest itt már egy helyett két gálaesten kell a szónokoknak bizonyítaniuk. Az érveléstechnikára Oxford-típusú formalizált vita épül, a visszacsatolásokból beszédelemzés, konfliktuskezelésből mediáció válik. Beszédtechnika tanárunk minicsoportos vagy egyéni fejlesztésben gondoskodik róla, hogy az, ami korábban érthető volt, most már kifejezővé váljon. Pecha-kucha prezentációval és – a műfajok királynőjeként – egy rögtönzéssel is le kell nyűgözniük az 51–100 fős közönségüket. Ezen a szinten egy rétornak a technikát már magabiztosan kell kezelnie és készen kell állnia az új kihívásokra is. Szimbóluma ezért lehet egy mozgásban lévő dinamó. Ha a kiváló szónokot három jelzővel kellene illetni, ezek lennének azok: gyakorlott, szenvedélyes és meggyőző.

Mesteri szint

Retorikai mesterképzésA retorikai beérés fázisa ez. Éppen ezért nem is kifejezetten időtartamra, hanem célra szerződünk, legfeljebb háromfős minicsoportjainkkal, akik egyéni képzést legalább annyit kapnak, mint csoportosat. Szimbólumuknak az ujjlenyomatot választottuk, ami kifejezi azt, hogy a saját előadói hang és stílus megtalálása, elmélyítése és harmonizációja a mesterképzés célja. A szónoki cím megszerzése és a mesterképzés megkezdése között a rétornak a kommunikáció kétféle speciális területén is képeznie kell magát és ideális esetben legalább egy félévig a Retorikaklubban is gyakorolta megszerzett tudását.

Három mestermunkát kell elkészítenie annak, aki a Szónok Születik Retorikaiskola mester címére pályázik, saját képződése mellett. 1) Mester csak az lehet, aki méltóvá vált arra, hogy legalább egy tanítvány bizalmat szavazzon neki. Ezért egy konkrét, téttel bíró beszédeseményre retorikailag sikeresen kell felkészítenie valakit akár a Retorikaklubban, akár máshol. 2) Retorikai kérdésekben szakértővé kell válnia elméleti szempontból is és megszerzett tudásából egy témakört tudományos közlemény formájában is közkinccsé kell tennie. 3) Önálló előadói estet kell szerveznie, ahol legalább 100 ember fogadja el a meghívását. Itt egy 50 perces előadást kell megtartania szabadon beszélve, aminek az utolsó negyedórájában a közönség dönthet arról, hogy milyen irányba folytassa és zárja le előadását. Az a rétor, aki teljességre törekvésének és alkotóvágyának hála, másokat inspiráló előadóvá tud válni, méltó arra, hogy a retorika mestereként örökítsük meg ujjlenyomatát.

*

Mindezek a szimbólumok egymást átjárva, de a sötétkékből egy letisztultabb árnyalatba szelídülnek a Retorikaiskola saját logójában. Ha közelről nézzük, végeláthatatlan labirintust formáznak a vonalak, de aki képest perspektívát váltva, távolról nézni a szimbólumunkat, egy hosszan érlelt és ezért kiteljesedett igazgyöngyöt is megpillanthat benne. Szerintünk, így születik meg egy szónok. Mondanivalója van? Világra segítjük.

Szónok Születik Retorikaiskola

NETorika konzultációt tartottunk

NETorika mindenkinek

Netorika, avagy retorika az internet világában. Az Oktatási Hivatal felkérésére, az M5 tévécsatornával együttműködve egyetemi oktatóknak és közoktatásban dolgozó pedagógusoknak egy olyan oktatóvideó-sorozatot készítettünk, ami az otthonukból végzett távoktatás során a webkamerás helyzetek retorikai alapjaiban nyújt segítséget.

A premiert követően a Szónok Születik Retorikaiskola is publikálta a videókat a honlapján és a facebook-oldalán, ahol egy nyereményjátékra is invitáltuk az érdeklődőket. A tét nem volt kevesebb, mint egy minicsoportos, egy órás, díjtalan NETorikai konzultáció a Retorikaiskola trénereivel. A felvételeket bemutató öt bejegyzés megosztói közül kerültek ki a szerencsések.

Continue reading

Retorikaklub a nappaliban

Tréfásabb kedvű olvasóinkkal talán már előfordult az, hogy az IKEA berendezett részein járva úgy tettek, mintha a saját lakásukban lennének. Eljátszották a vacsorát az étkezőasztalnál vagy éppen belehuppantak egy szuperkényelmes franciaágyba. Az viszont újdonság lehet, hogy egy Retorikaklub vlog beszámolója is készült már a bútoráruházban. 

A Retorikaklubban az a szokás, hogy minden alkalom után egy klubtag vlogot készít, ezzel emléket állítva a megtörtént eseményeknek. Egy-egy szemeszter végén pedig a klub megszavaz egy videót, amelyet az adott időszak legjobbjának ítél. 

A 2019-es őszi félév legkiválóbb vloggere Jakus Máté lett, megérdemelten, hiszen meg kellett küzdenie azért, hogy a “nappaliban” maradhasson. Egy vásárlás alkalmával jött a kreatív ötlet, hogy szokatlan helyről jelentkezzen be, de első alkalommal közelgett a zárás időpontja, az erre figyelmeztető hangosbemondó pedig minduntalan megzavarta a felvételt. Ám a retorikának (illetve Máténak) semmi sem állhatta útját, másodszor is visszament, ezúttal kifejezetten a felvétel megvalósítása miatt. Habár vásárlók és biztonsági őrök vigyázó tekintetének kereszttüzében, de sikerült véghezvinnie a küldetést, megszületett a videó, amely alább megtekinthető.

Máténak szívből gratulálunk az új nézőpontért, a kitartásáért és az elnyert díjért!

https://www.youtube.com/watch?v=KDykh-qDNA0

Mi a lenyűgöző pecha kucha prezentáció titka?

Bostonban (MA/USA) a Hungarian-American Science Lecture Series 2019. március 15-i állomásaként speed networking címmel pecha-kucha estet rendeztek. Az Egyesül Államok Keleti-partján oktató-kutató tudósok és művészek mindegyike a pecha kucha műfaji kereteit megtartva mutatkozott be tevékenységével együtt. A kommunikációs továbbképzését az Államokban folytató trénereink közül Hoványi Márton az este utolsó előadójaként (59:56-tól) arról beszélt, hogy mire érdemes figyelni a hatásos pecha kucha prezentációra való felkészüléskor és az előadás során. Az alábbi amatőr felvételen az összes előadót és a rájuk visszautaló tréneri előadást is meg lehet tekinteni. Jól láthatóak a típushibák ellenére a kreatív, sőt egészen kiváló megoldások is.

Donald Trump és Orbán Viktor retorikája

Összehasonlító mikroelemzésünkben Magyarország és az Egyesült Államok vezetőinek két, időben közel eső beszédét vizsgálva mutatunk rá retorikájuk és ez által szóbeli hatásgyakorlási erejük különbségeire és hasonlóságaira. Donald Trump és Orbán Viktor retorikája ebben az esetben kiválóan összehasonlítható. Ez az elemzésünk nem átfogó, hanem kiemel egy-egy olyan markáns pontot a két beszédből, ami alapján a kétféle szónoki teljesítmény összehasonlítható a verbális, vokális és nonverbális kommunikáció szempontjából. Continue reading

A pecha kucha prezentáció

Steiger Anita írása arról, hogy mi is az a pecha kucha prezentációs technika.

6 perc 40 másodperc

Ennyi időt töltünk nagyjából a napi háromszori fogmosással –  ha betartjuk a 2 perc/alkalom javaslatot. Nagyjából ennyi idő alatt érhetünk az Örs vezér teréről a Keleti pályaudvarra metróval. Egy 2011-es felmérés szerint naponta átlagosan ennyit időt beszélget egy apa a gyermekével.

Ezek a jelenségek külön-külön is megérdemelnének egy bejegyzést az egészséges életmód, a budapesti közlekedés vagy a hétköznapok pszichológiája címek alatt. Most mégis a 6 perc 40 másodperc más típusú kihasználásáról szeretnék írni, ami egy speciális prezentációs technika. Speciális a hatékonysága mind az előadó, mind pedig a hallgatóság szempontjából.

20×20

A képlet ennyire egyszerű. A PechaKucha 20×20 rövid fogalma: olyan prezentációs forma, ahol 20 képet/diát láthatunk, amelyek 20 másodperc után automatikusan továbblépnek. Ezen prezentációs forma megteremtése Astrid Klein és Mark Dytham építészek nevéhez köthető, akik Japánban éltek és 2003-ban ismertették meg a nagyvilággal elképzelésüket.

Az alapötlet nagyon egyszerű: az építészek túl sokat beszéltek saját terveikről, ami a különböző bemutatók és konferenciák időtartamát kiszámíthatatlanul hosszúra nyújtotta. Természetesen ez nemcsak rájuk volt igaz, a megállapítást továbbgondolták: minden kreatív foglalkozású ember, sőt gyakorlatilag mindenki, aki valamilyen prezentációs eszközzel tart előadást, ugyanebbe a hibába eshet: túl sokat beszél, fókusz nélkül. Ha a diák viszont automatikusan továbblépnek, akkor a beszédben is tovább kell lépnie az előadónak, ezért garantálható a lendületes és fegyelmezett, ennek alapján pedig kalkulálható előadások sora. Ebből nőtt ki a pecha kucha forma.

Vizualitás, fókusz, ritmus

A pecha kucha diasora általában második vagy, harmadik generációs prezentációs technikával készül, tehát a vizualitás hangsúlyos szerepet kap a design kialakításában. A 20 dia arra készteti a szónokot, hogy jól átgondolja mondanivalóját, egy diája egy gondolatot tartalmazzon, és az információkat megfelelően kiválasztva rendezze el beszéde részeit. A 20 másodperces, automatikus váltások pedig ritmusossá teszik az előadást, jobban fenntartja a hallgatóság figyelmét, és nem utolsó sorban biztosítják, hogy a rétor mindenképpen elpróbálja otthon többször is beszédét.

Locsi-fecsi estek

A pecha kucha egy japán kifejezés, amely azt jelenti: csevegni, dumálni. Magyarul ezt a prezentációs formát locsi-fecsinek is szokták hívni. A világ több mint 1000 városában vannak már Pecha Kucha Night nevű rendezvények – Budapesten például a Locsi-Fecsi Estek –, ahol különböző „villám-előadásokat” hallhatunk, jellemzően építészeti témákban. Az első ilyen estet 2013-ban szervezték.

A pecha kucha mint fejlesztő eszköz

Mivel a mondanivalónk és az előadói figyelmünk rendkívül intenzív fókuszáltságot kíván meg a pecha kucha során, kitűnő eszköz ez arra, hogy mind a diák kialakításában, mind a felkészülés és a kulcsüzenetek kidolgozása, mind pedig az előadás során fejlesszük a prezentációs képességeinket. Éppen ezért egyetlen pecha kucha sikeres előadása képes megsokszorozni a retorikai teljesítményünket. Egyedi módszertanunk kikísérletezésekor éppen ezért kezdtük el mi is alkalmazni ezt a módszert. Az alapozó képzés egyik témáját trénerünk ebben a formában adja elő, így ekkor találkozhatnak először ezzel a módszerrel Retorikaiskolánk hallgatói. A kurzuson a szónokjelöltek is kipróbálhatják magukat a locsi-fecsiben, ennek tökéletesítése pedig a haladó kurzusunkban kap helyet, ahol prezentációs technikák a rögtönzésre és megfelelő felkészülési technikákra építve fejlődnek tovább. A haladó szónokok gálaestjükön egyik beszédüket ebben a prezentációs formában tartják meg.

Példa a pecha kucha prezentációra

Íme egy példa erre, a diákat úgy vágtuk be, hogy lehessen érzékelni a váltásokat. Szigeti Tamás harmadik generációs prezentációs technikával készült, haladó szintű pecha kuchájának témája a Flow

Megéri?

Természetesen a pecha kucha típusú előadás nem áshat igazán mélyre egy-egy témával kapcsolatban, mégis céges megbeszélések és egyetemi előadások kapcsán azt tapasztalták, hogy a pecha kucha után sokszor élénkebb beszélgetés, értekezés, vita alakul ki.

,És vajon mi bizonyítja jobban a tudást: egy 45 perces hagyományos PowerPoint-prezentáció, vagy egy 6 perc 40 másodperces pecha kucha, amelyet fél óra kérdezz-felelek követ? Másfelől pedig, ha nem tudjuk a mondandónk lényegét kevesebb mint 7 percben összefoglalni, akkor jobb, ha nem is próbálkozunk nyilvános előadással.

(Garr Reynolds, 2017:51)

Források

Garr REYNOLDS, PreZENtáció. Egyszerű ötletek prezentációk készítéséhez és előadásához, ford. Andó Éva, Budapest, HVG Kiadó 2017.

https://www.pechakucha.org/faq

Hercegi nászbeszéd

Hercegi nászbeszéd. Michael Bruce Curry püspök prédikációja a legjobb példa arra, hogyan lehet több évtized után is egy olyan örökzöld és éppen ezért agyon részletezett esküvői témáról, mint a “szeretet”, szenvedélyesen, megragadóan és a kellő felkészültséggel, de a spontaneitástól sem óvakodva beszélni. Pedig a retorikai tét nem kevesebb, mint szólásra emelkedni a brit királyi család jelenlétében, a világsajtó nyilvánossága előtt. Sussex újdonsült hercegnőjén kívül, másokat is magával ragadott a szónoklat hatása. A nonverbalitásában olykor túl intenzív, vokalitásában és verbalitásában viszont rendkívül találó beszédet az egyházi retorika iránt érdeklődőknek ugyanúgy figyelmébe ajánljuk, mint mindenki másnak, aki nyilvános beszédeket tart. Tanulságos.

Milyen jegyzeteket készítsek? Lámpaláz-csillapító 6.

Aki igazán hatásos előadóvá szeretne válni, elengedhetetlen, hogy szabadon, jegyzetek nélkül tudjon beszélni. Ezzel együtt adódhat olyan műfaj és beszédhelyzet, amikor akár elvárás az, hogy jegyzeteket is használjunk. Ez a bejegyzés, újabb részleteként a készülő tankönyvünknek, azzal foglalkozik, hogy ezekben az esetekben milyen előadói jegyzetekkel dolgozzunk. A cikk a lámpaláz-csillapító sorozat része.

Continue reading

Oxford-típusú vita

Az Oxford-típusú vita egyike a világszerte ismert formalizált vita-stílusoknak. Az eredet 1823-ra nyúlik vissza, amikor megalapították Oxfordban az egyetemi klubok egyikeként az Oxford Uniont. Azóta miniszterelnökök, Nobel-díjasok, egyetemi hallgatók és művészek egyaránt vállalkoztak arra, hogy ennek a klubnak a falai között felszólaljanak.

Oxford_Union logo

Az itt megrendezett vitáknak több típusa van, az egyik klasszikus a csütörtök esti vita, de trimeszterenként visszatér többféle szabállyal, egy-egy alternatív formája is az Oxford-típusú vitáknak. A vita terme sok szempontból tükrözi a brit Parlament Alsóházának elrendezését, ahogy a formális viták kultúrája és szabályrendszere is kölcsönösen hatott egymásra az Oxford Union és a Parlament között. Az oxfordi viták helyszínének például Winston Churchill adományozta azt a dispatch boxot, ami hű mása a Parlamentben találhatónak. Az Oxford-típusú viták során a felek black vagy akár white tie dresscode szerint öltözködnek, ezzel is megadva a közönségnek, az ellenoldalnak és magának a vitának is a tiszteletet.

A berendezésnél is fontosabb, hogy a vitakultúra és az eszmecserék nívóját hivatott emelni az a gyakorlat, amit az Oxford-típusú viták képviselnek. Alapelve ezeknek a vitáknak a keretek megtartása mellett a vitapartnerek kölcsönös tisztelete és az érvek precíz használata.

Az Oxford-típusú vita menete a következő lehet:

  1. Minden vita azzal veszi kezdetét, hogy a vita elnöke köszönti a jelenlévőket, ha szükséges ismerteti a vita szabályait és elmondja a tételmondatot, amiről az este során vitázni fognak a mellette (pro oldal) és az ellene (contra oldal) érvelők.
  2. A közönségnek döntő szerepe van a vitákban, ezért elsőként a tételmondatról őket kérdezi meg az elnök, milyen arányban vannak mellette, illetve ellene a közönség soraiban ülők avagy vannak-e, akik még nem tudják eldönteni. Ezt az adatot feljegyzik és a vita végén újból megkérdezve a közönséget az dönt, hogy milyen arányban változott a hallgatóság véleménye.
  3. Ezt követően nyílik meg a vita, amit a pro oldalon álló 4 személy folytat a contra oldalon álló 4 személlyel. Mindegyik vitázónak a saját oldalán belül a sorrend alapján pontos helye és ezzel feladata is van. Az oldalt a pro oldal első képviselője kezdi, aki a tétel megismétlése mellett köszönti a pro oldal nevében a megjelenteket és bemutatja a contra oldal képviselőit. Ugyanezt megteszi a következő beszédet tartó contra oldal képviselője is, csak a pro oldalt mutatva be.
  4. Minden vitázónak 7-7 perce van, amiből az első 1 és az utolsó 1 perc védett időnek számít. Ekkor nem lehet kérdést intézni hozzá. A fennmaradó 5 percben a másik oldal képviselői felállva jelezhetik, hogy ha információt kérő kérdésük van, amire az aktuális mondat befejeztével reagálnia kell a beszédet tartónak: fogadja a kérdést vagy nem fogadja.
  5. Az elnök ügyel az időkeretek és a vita szabályainak betartására.
  6. Miután mind a 8 beszéd lezajlott, a közönség kérdéseket intézhet a vitázó felekhez, amire az utolsó contra és pro oldali képviselők válaszolnak saját oldaluk nevében összesen legfeljebb 4 percben. A válaszokat a contra oldal kezdi és a pro oldal zárja.
  7. Új szavazás következik a hallgatóság részéről, hogy változott-e a vitás tételről a véleményük vagy nem. A változás arányában dől el, hogy melyik oldal képviselői voltak aznap este a sikeresebb vitázók.

Hazánk vitakultúrájának fejlesztésére számos klub alakult napjainkra Magyarországon akár magyar, akár angol nyelven, amelyek rendszeres vitáikkal éltetik a formalizált viták, így akár az Oxford-típusúak által az eredeti célkitűzést. Retorikaiskolánk az általános retorikakurzusai közül az alapozó szinten elsajátított érveléstechnikára épít, amikor haladó szinten, a Kiváló szónokképzésen az Oxford-típusú vitára készíti fel hallgatóit.

Pej András retorikatréner a Kossuth-szónokverseny kiadványában írt szaktanulmányt Az oxfordi stílusú formalizált viták retorikája címmel, ajánljuk minden érveléstechnika és vitakultúra iránt érdeklődő olvasónknak.

“Vajon mit szólnának hozzá napjaink egyetemi hallgatói, ha nem lenne módjuk közéleti, politikai vagy vallási témákban beszélgetni egymással? Vélhetően nem vennék jó néven. Az 1800-as évek Oxfordjában az oxfordi egyetem tanulóinak feltett szándékuk volt, hogy létrehoznak egy helyet, ahol szabadon folyhat az eszmecsere. Erős késztetésük oda vezetett, hogy 1823-ban megalapították az Oxford Union Societyt.”

oxford-típusú vita

Forrás: Oxford Union

Aczél Petra retorikájának elemzése

Dr. Aczél Petra nemcsak azért fontos a kortárs, magyar retorika számára, mert kitűnő elméleti szakemberként olyan könyveknek a szerzője, amelyek alapvető fontossággal bírnak a retorikaoktatásban, hanem előadóként is a legsikeresebbek között tartható számon évtizedek óta. Egy idei előadásának beszédelemzésére Szigeti Tamás, az őszi haladó kurzusunk tagjaként vállalkozott. Írását az alábbiakban közöljük.

Beszédet tartani több száz pályaválasztás előtt álló diák előtt egy kamerákkal teli, hatalmas előadóban. Valljuk be őszintén, nem ez mindannyiunk leghőbb vágya… Ráadásul, ha témaként éppen az előadástól való félelmet és a retorikai hibákat választjuk, a kihívás csak növekszik. Ha azt hinnénk, ennél nehezebb helyzetbe keresve sem sodorhatnánk magunkat, képzeljük csak el, hogy a színpadra kommunikációkutatóként, a nyelvtudomány doktoraként, az egyetem egyik intézetigazgatójaként szólítanak bennünket.

Dr. Aczél Petra a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának nyílt napján így igyekezett az érettségi előtt álló középiskolások továbbtanulási választását megkönnyíteni.

Continue reading