Mini alakzatlexikon IV.

Posted on 2023.06.12. by Stenszky Cecília under Kiváló szónokképzés, Mesterképzés, Tananyag

A mini alakzatlexikon IV., lezáró része következik. Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek.

A mini alakzatlexikon I. részében az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg. A III. részben a felkiáltás, az irónia és az enigma került terítékre. Most pedig az alakzatlexikon IV. részében két mesterszinten alkalmazható eszköz következik.

Continue reading →

Mini alakzatlexikon III.

Posted on 2023.06.05. by Stenszky Cecília under Haladó kurzus, Kiváló szónokképzés, Mesterképzés

Mini alakzatlexikon III. rész

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon II. szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk. A mini alakzatlexikon első részében az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg.

Az alakzatok, szóképek közül most három, a mindennapokban is használt, de egy beszédben feltűnő alakzatot mutatunk be: a felkiáltást, az iróniát és az enigmát. Használatukhoz megfigyelés, gyakorlás és tudatosság szükséges, de alkalmazásukkal fokozott hatást érhetünk el a hallgatóságban. Az itt következő alakzatokat általában a Kiváló Szónokképzésen tanítjuk.

Felkiáltás

A felkiáltás (vagy exklamáció) retorikailag hatásos, érzéseket, érzelmeket kifejező megnyilvánulás. Ez történhet érzelmi töltésű szavak, illetve megformálás segítségével, vagy indulatszók beillesztésével is. Hangzásban a megemelt hangfekvés, a nagyobb nyomaték, az élénkebb mondatdallam jellemzi, írásban a felkiáltójel.

Continue reading →

Mini alakzatlexikon II.

Posted on 2023.05.24. by Stenszky Cecília under Szónokképzés

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin Mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, Pej Andris retorikatrénerünk gondos munkája alapján. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon II. szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk. Az első részben az alliterációval, az oximoronnal és a túlzással ismerkedtünk meg. A mini alakzatlexikon II. részében a szójátékkal, a tautológiával és az imitációval ismerkedünk meg.

Mini alakzatlexikon II.

Szójáték

A szójáték definíció szerint „azonos vagy hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szavak váratlan társítása: egymásmellettisége, összevonása vagy felcserélése.” Sokféle megnyilvánulási módja van, és több más alakzatra is ráépülhet, de mégis érdemes önállóan szót ejteni róla, mert sokszor találkozhatunk vele a mindennapokban.

Continue reading →

Titkos napló a szónokképzésről III.

Posted on 2023.05.24. by Stenszky Cecília under Alapozó kurzus, Szónokképzés, Tudatos előadóképzés

A titkos napló folytatódik: a szónokképzésbe ezúttal is belülről pillanthatunk be. A titkos napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második részében már másfajta kihívások várnak a szónokjelöltekre, amelyeket megugorni bátorságba telik, de mind a színpadra állásban, mind az önismeretben gyarapodtak a szónokjelöltek.

Kedves Naplóm!

Annyira pörögnek a dolgok, hogy el is hanyagoltalak egy kicsit. Már a harmadik etapnál járunk, és ezúttal a prezentáció technikáját tanuljuk. Van mit tanulni! Én nagyon régen csináltam bármilyen prezentációt, és úgy voltam vele, hogy nincs is hozzá különösebb affinitásom. Többen a kurzustagok közül nálam gyakorlottabbak, de azt kell mondjam, valamennyiünknek kihívás.

Continue reading →

Mini alakzatlexikon I.

Posted on 2023.05.17. by Stenszky Cecília under Egyéb kategória, Kiváló szónokképzés, Szónokképzés

Mini alakzatlexikon

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin Mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, és Pej Andris retorikatrénerünk gondos gyűjtőmunkáján alapszik. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk.

Continue reading →

A szónokképzés gyakorlati haszna – Bács Kinga tapasztalatai

Posted on 2023.04.25. by Stenszky Cecília under Lámapaláz-csillapító, Szónokképzés, Tudatos előadóképzés

Bács Kinga, a Retorikaiskola hallgatója civilben tanító, viszont az OTDK-ra, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára a formális bölcsészekkel együtt méretett meg, és 92%-os eredményt vihetett haza, így a 20. századi magyar irodalom szekcióban az induló 11 pályázó közül a harmadik lett. Most arról kérdeztük, mi volt az, amit a Szónokképzésből hasznosítani tudott az előadása során.

Bács Kinga: Édes Anna az üveg tükrében. Az üveg természetrajza Kosztolányi Dezső regényében.

Kinga választásában különleges kihívás volt, hogy egy igen ismert és mélyen értelmezett szépirodalmi szövegben talált egy új, még nem kutatott perspektívát: a tárgyi környezetet, azon belül is az üveget.

Continue reading →

Titkos napló a szónokképzésről II.

Posted on 2023.04.24. by Stenszky Cecília under Alapozó kurzus, Szónokképzés, Tudatos előadóképzés

A titkos napló folytatódik: a szónokképzésbe ezúttal belülről pillanthatunk be. A titkos napló első részében arról olvashattunk, hogy mi történik a szónokképzés elején, és milyen kihívások várnak a rétorjelöltekre. A második rész a második nagy öthetes etapról szól, új, következő szintű kihívásokkal – amelyek természetesen nem fognak ki a jelölteken. Az utolsó, etapzáró bejegyzést egy másik résztvevő írta, aki most szólalt meg először – de nem utoljára – a naplóban.

Kedves titkos napló!

Ma meglepetés volt számomra, hogy újra és újra mennyi lehetőséget kapunk gyakorolni. Ez a képzés valóban úgy van felépítve, hogy folyamatos és aktív gyakorlás során készségszintre emelkedjenek az eddig tudattalanul használt eszközök. Kezdek a hétköznapokban is jobban odafigyelni a szavaimra, a gesztusaimra és az öltözékemre. Mindez azonban csak mellékhatás. Continue reading →

Retorikaiskola a középiskolás tankönyvben

Posted on 2023.03.29. by Stenszky Cecília under Beszédelemzés, Egyéb kategória, Tananyag

Középiskolás tananyaggá lettünk

A Szónok Születik Retorikaiskola beszédelemzései immáron középiskolás tananyaggá váltak.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott magyar nyelv és irodalom tantárgy középiskolai tankönyvsorozatában jelentünk meg, a 11. osztályos nyelvtankönyvben.

A Nemzeti Alaptanterv szerint 11. osztályban a nyelvtanórák vaskos részét a retorika foglalja el. Sok tanár beszédeket is tartat a diákokkal, akiknek ki kell állniuk az osztálytársaik elé, és egy témáról felkészülten kell beszéljenek.

Ez a diákok számára kihívás, már csak azért is, mert ritkán látnak-hallanak jó beszédet, de ha hallanak is, nem mindig tudják, hogy mire figyeljenek. Az sem mindig egyértelmű számukra, hogy ez miért fontos.

Continue reading →

Titkos napló a Szónokképzésről I.

Posted on 2023.03.13. by Stenszky Cecília under Alapozó kurzus, Szónokképzés, Tudatos előadóképzés

Kedves napló!

Ma volt a szónokképzés első alkalma, én pedig arra gondoltam, egy titkos napló biztos érdekes lenne másoknak is. A résztvevők távolsága miatt online képzésen veszünk részt, és csupa nőkből áll a csoport. Persze lehetne benne némi szín egy férfi képében, de így másképpen izgalmas – tulajdonképpen ahányan vagyunk, annyiféle egyéniség. Kellemes meglepetés volt, hogy az elején nem csupán belecsaptunk in medias res a lecsóba, hanem játékosan és kreatívan elkezdtünk csoporttá formálódni, közös pontokat keresni, és mindeközben magunkról megosztani azt, amit így elsőnek jónak láttunk.

Aztán persze hamar belekerültünk a mély vízbe, mert némi rajzolás után (de jó, hogy már nem osztályozzák) egy egy perces beszéddel már most rögtön készülnünk kellett. Ráadásul a kamerába, minimális felkészüléssel – gondolhatod! Azt már meg sem említem, hogy szinte csak magamat láttam, és magamhoz is beszéltem… mi fog még ebből kisülni?

A következő kihívás is megvan, már látom, hogy egyik alkalmon sem lesz alkalmam elaludni, hiszen mindig lesznek interaktív feladatok, és amellett, hogy ismereteket sajátítok el, újra és újra át kell lépnem a saját komfortzónámat. Persze ez az egyik oka, hogy ide jöttem. De erős vagyok és bátor, és szembe merek nézni a saját hibáimmal…

…te jó ég, tényleg vissza kell néznem magamat?

Continue reading →

Beszédértés, beszédészlelés maszkban és anélkül

Posted on 2023.02.15. by Stenszky Cecília under beszédtechnika, Lámapaláz-csillapító, Nyelvtan, Szónokképzés

Vajon mennyire értjük meg egymást a hétköznapokban? És mennyit nehezít ezen a maszk viselése? Bagi Bernadett Montágh-ösztöndíjas hallgatónk a beszédészlelés kapcsán végzett kísérleteket.

A beszédértés, beszédészlelés mindennapi életünk szerves részét képezi, hiszen ez a két képesség teszi lehetővé a kommunikációt. Ennek alapján kezdtem el azon gondolkodni, hogy vajon a maszk használat ezt a kettő alapvető képességet nehezíti, könnyíti, vagy egyaltalán nem avatkozik bele a kommunikációba. Mindennapos tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy az emberek nemigen tudják, hogy mi is az a beszédészlelés, beszédértés, mik a tünetei annak, ha beszédészlelési, beszédértési zavar áll fenn.

Beszédészlelés

Beszédészlelés alatt a beszédhangok, beszédhang-kapcsolatok felismerését értjük (Mády Katalin, 2013). Ennek a készségnek a segítségével tudunk új szavakat megtanulni, elismételni. A nyelvtanilag helyes beszéd alapfeltétele a megfelelő beszédészlelés. Sok esetben azok, akik beszédészlelés-zavarral küszködnek, a szavak sorrendjét felcserélik a mondatokban, amitől a közlendőjük teljesen más értelmet fog nyerni. Ennek a zavara nem azt jelenti, hogy az ember nem hallja a beszédet – de természetesen nem fog működni a beszédészlelési képesség, ha hallásprobléma áll fenn. Legtöbb esetben teljesen ép hallás mellet tapasztalhatjuk azt, hogy az észlelési folyamatban nem minden megy tökéletesen.

Continue reading →