Állati rekordok a retorikában I. A beszélő kakas
Kapcsolatépítés mesterfokon avagy a rétorok istene. Dr. Nagy Fruzsina retorikatréner írása a Retorikai Newseum újra induló sorozatában egy állatról és egy istenről, akiknek nagyon is sok köze van a retorikához.
Az Ermitázsban látható egy 17 centis apró, antik bronz szobor, ami egy ifjú férfit ábrázol. Mindössze két ruhadarabot visel magán. Az egyik egy széles peremű szárnyas kalap, a másik pedig a bal karján – lezserül átvetett – rövid köpeny, aminek az egyik végét a tenyerében fogja össze. Ha a férfi mögött leomló ruha redőire pillantunk, ami egyedül a vállait és a karja felső részét takarja el, szinte érezzük, ahogy a szobor alakja megszólít, és ezt üzeni nekünk: „nézz meg nyugodtan, ez vagyok én, nincs semmi rejtegetnivalóm előtted!” Míg az ifjú a bal kezében a szinte súlytalannak tetsző ruhát fogja, jobb kezét maga mellé tartva egy pálcát szorít a testéhez, amin két kígyó fonódik egybe.

Hermész/Mercurius kakassal és báránnyal, Kr.e. 3–2. sz., bronz, Ermitázs, Szentpétervár
Ha valaki nem ismeri fel az attribútumai alapján, és azt gondolja róla, hogy egy egyszerű pásztorfiú ábrázolásával van dolga, nem sokat téved. Ő Hermész (vagy a rómaiaknál Mercurius) a szónokok, az utazók, az atlétika, a kereskedelem, és persze a pásztorok védelmező istene. Igazi zsivány istenség, és bár bal lába előtt egy jámbor kis juh foglal helyet, ne legyen kétségünk, hogy ő maga bizony nem egy ma született bárány. Alighogy világra jön – a mitológia szerint – máris megszökik anyjától, és ötven marhát terel el az istenek gulyájából. Zsákmányát pedig olyan ügyesen rejti el, hogy senki még csak nem is sejti, hol vannak. Miután „állatait” biztonságba helyezte, ismét visszalopózik pólyáiba, és szemrebbenés nélkül tagadja le tettét az istenek előtt, amikor rákérdeznek. Rejtegetnivalója tehát bőven akad már születésétől kezdve, még akkor is, ha szavai és gesztusai pont az ellenkezőjét sugallják.
Nem ezt, a mások megtévesztésére való hajlamát értékeli benne Zeusz, hanem a mindenkire nyitott kíváncsisága és találékonysága, a szavakkal való könnyed játéka van kedvére a főistennek, amikor úgy dönt, hogy megteszi a fiút az istenek hírnökévé. Az istenek atyja belelátja Hermészbe az ékesszólás mesterségének lehetőségét, hiszen éles szemmel észreveszi, hogy lényének alapvonása, hogy gyors észjárásával a változó körülmények között is azonnal feltalálja magát szavaival és tetteivel egyaránt. Az új hivatás azonban nem egyszerű. Három szféra (égi, földi, alvilági) kultúráját kell elsajátítania, érteni kell a különböző álláspontokat, majd dialógust teremteni a „más nyelvet beszélők” között. Így válik Hermész a szónokok, az okos beszéd védelmezőjévé is.
Kapcsolatépítés ember és állat között
A szoborcsoport egyetlen szereplője, akiről még nem ejtettünk szót, a Hermész jobb lábához simuló kis kakas, aki bár jobb profilból látható, mégis mintha az egyetlen lenne hármuk közül, aki a befogadóval szándékosan szemkontaktust akarna teremteni. Mit keres Hermész mellett a kakas? És miért bűvöli szemével úgy a látogatót? A kakas az éjszaka és nappal közötti átmenet hírnöke, aki énekével köszönti a fény érkezését.[1] Hogy mindketten hírhozók, az kétségtelenül összeköti őket. De összeköti vajon a retorika is?

Áldozati tál Merkúrral, Kr.u. 1-2. század, Bibliothèque Nationale de France, Paris. Merkúr avagy Hermész, a kapcsolatépítés istene is.
Lukianosz egy szellemes szatírájában egy Miküllosz nevű vargát legszebb álmából riasztja fel egy kakas hangja.[2]Kezdeti bosszúságát felváltja a csodálkozás, mert, mint kiderül, nem akármilyen kakasa van a vargának, hanem a Kakas, Hermész szent madara, aki ott ül a legtöbbet fecsegő isten oldalán is, és így elsajátítja mind az égi, mind a földi beszédet. A Kakas azonban nemcsak szedett-vedetten, hányavetin beszél, mint a varga, hanem ékesszólóan; ráadásul műkedvelő is, Homéroszt és Pindaroszt idéz, képzőművészeti alkotásokat nézeget, majd meggyőzi a vargát, hogy a gazdagságnál fontosabb a nyugodt otthon. Saját műveltségének és észjárásának fitogtatása azonban nem öncélú, a Kakas a dialógus végére megtanítja Mikülloszt saját nyelvének pallérozott használatára, a stilizált beszédre. Hermész és a madara fontos szimbólum, a különbségeken áthidaló közös akarat és nyelv megtalálásának ígérete. Ha legközelebb felébreszt egy kakas a legédesebb álmodból, jusson eszedbe: nem lehet, hogy Hermész szent madara akar neked valamit üzenni?

Váza kakassal és szirénnel, Klazomenai, Kr. e. 6. század, Puskin Múzeum, Moszkva
Kapcsolatépítés – Lábjegyzetek
[1] Az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelvekben a kakas kukorékolását nem hangutánzószóval, hanem énekkel fejezik ki, a kakas reggel dallal köszönti a napot.
Lásd. Libanius, Progymnasmata 2.26. „Annak az emlékére, hogy miért kell bűnhődnie, mielőtt a Napisten igába hajtaná szekerét a kakas dallal űzi el az emberek álmait.”(καὶ μεμνημένος γε ἐφ’ ᾧ τοῦτο ἔπαθε, πρὶν Ἥλιον ζεύξασθαι τὸ ἅρμα τῶν ἀνθρώπων ἐλαύνει τὸν ὕπνον διὰ τῆς ᾠδῆς.)
[2] Lukianosz, Az álom vagy a kakas, ford. Détshy Mihály, in. Lukianosz Összes művei II., Magyar Helikon, Budapest, 1974.