Titkos napló a Szónokképzésről I.

Kedves napló!

Ma volt a szónokképzés első alkalma, én pedig arra gondoltam, egy titkos napló biztos érdekes lenne másoknak is. A résztvevők távolsága miatt online képzésen veszünk részt, és csupa nőkből áll a csoport. Persze lehetne benne némi szín egy férfi képében, de így másképpen izgalmas – tulajdonképpen ahányan vagyunk, annyiféle egyéniség. Kellemes meglepetés volt, hogy az elején nem csupán belecsaptunk in medias res a lecsóba, hanem játékosan és kreatívan elkezdtünk csoporttá formálódni, közös pontokat keresni, és mindeközben magunkról megosztani azt, amit így elsőnek jónak láttunk. 

Aztán persze hamar belekerültünk a mély vízbe, mert némi rajzolás után (de jó, hogy már nem osztályozzák) egy egy perces beszéddel már most rögtön készülnünk kellett. Ráadásul a kamerába, minimális felkészüléssel – gondolhatod! Azt már meg sem említem, hogy szinte csak magamat láttam, és magamhoz is beszéltem… mi fog még ebből kisülni? 

A következő kihívás is megvan, már látom, hogy egyik alkalmon sem lesz alkalmam elaludni, hiszen mindig lesznek interaktív feladatok, és amellett, hogy ismereteket sajátítok el, újra és újra át kell lépnem a saját komfortzónámat. Persze ez az egyik oka, hogy ide jöttem. De erős vagyok és bátor, és szembe merek nézni a saját hibáimmal… 

…te jó ég, tényleg vissza kell néznem magamat?

Continue reading

Beszédértés, beszédészlelés maszkban és anélkül

Vajon mennyire értjük meg egymást a hétköznapokban? És mennyit nehezít ezen a maszk viselése? Bagi Bernadett Montágh-ösztöndíjas hallgatónk a beszédészlelés kapcsán végzett kísérleteket. 

A beszédértés, beszédészlelés mindennapi életünk szerves részét képezi, hiszen ez a két képesség teszi lehetővé a kommunikációt. Ennek alapján kezdtem el azon gondolkodni, hogy vajon a maszk használat ezt a kettő alapvető képességet nehezíti, könnyíti, vagy egyaltalán nem avatkozik bele a kommunikációba. Mindennapos tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy az emberek nemigen tudják, hogy mi is az a beszédészlelés, beszédértés, mik a tünetei annak, ha beszédészlelési, beszédértési zavar áll fenn.

Beszédészlelés

Beszédészlelés alatt a beszédhangok, beszédhang-kapcsolatok felismerését értjük (Mády Katalin, 2013). Ennek a készségnek a segítségével tudunk új szavakat megtanulni, elismételni. A nyelvtanilag helyes beszéd alapfeltétele a megfelelő beszédészlelés. Sok esetben azok, akik beszédészlelés-zavarral küszködnek, a szavak sorrendjét felcserélik a mondatokban, amitől a közlendőjük teljesen más értelmet fog nyerni. Ennek a zavara nem azt jelenti, hogy az ember nem hallja a beszédet – de természetesen nem fog működni a beszédészlelési képesség, ha hallásprobléma áll fenn. Legtöbb esetben teljesen ép hallás mellet tapasztalhatjuk azt, hogy az észlelési folyamatban nem minden megy tökéletesen.

Continue reading

Korax, a hiányzó szócikk az első retorikaiskoláról

Mi köze az antik mitológiának a szónoklattanhoz? Hogy kerül a holló (korax avagy corvus) csillagkép az égre? És mi köze ennek az antik hollónak a törvényszéki érveléshez? 

Dr. Hoványi Mártonnak, vezető retorikatrénerünknek hiánypótló cikke jelent meg a legrangosabb magyar nyelvészeti folyóiratban, a Magyar Nyelvben. A Koraxról szóló tanulmány a magyar Retorikai lexikon egyik hiányzó szócikkét fejti ki: Korax a Kr. e. 5. században élt szicíliai rétor volt, mi több, ő volt a világ első retorikaiskolájának a vezetője — már amiről tudunk. Neki a leghíresebb és feltehetőleg a legjobb tanítványával, Teisziasszal (figyelem, nem azonos a mitikus vak jóssal, Teiresziasszal) volt egy mai napig fejtörést okozó pere a törvényszék előtt.

A szöveg némi bátor kattintgatás után itt olvasható, melynek az első bekezdése következik:

“Ez a tanulmány vissza kíván nyúlni a retorikaelmélet kialakulásáig és ennek kapcsán azt hivatott bemutatni, hogy milyen problémákkal kellett szembenéznie közel 2500 évvel ezelőtt az első retorikusoknak. A cél pedig ezen keresztül az, hogy közelebbről felidézzük a magyar retorikatörténeti szakirodalomban eddig szinte teljesen hiányzó, Korax-féle retorikaiskola világát, ahol a hagyomány szerint a mesternek éppen a legkiválóbb tanítványok egyikével, Teisziasszal kellett argumentatív összeütközésbe kerülnie, méghozzá a bíróság előtt. Miről szólt ez a konfiktus? Első pillantásra a pénzről. Második  pillantásra a bíróság előtti meggyőzési lehetőségekről. Két olyan témáról van tehát szó, ami a retorikai stúdiumok és gyakorlatok szempontjából napjainkban is aktuálisnak ígérkezik.”

Az alábbiakban pedig egy rövid interjút közlünk a szerzővel:

Continue reading

Borbély Alexandra TED-beszédének elemzése

Borbély Alexandra a TEDxLiberty Bridge Womenben– Steiger Anita retorikatréner beszédelemzése a beszédelemzések sorozatban jelenik meg.

Én viszont egész életemben tudtam, hogy a békét akarom választani, hogy én döntöttem el, hogy erre az egészre haragszom, vagy különlegesnek érzem magam tőle.” / Borbély Alexandra

Tud-e egy színész civilként hitelesen jelen lenni egy színész a színpadon a reflektorfényben? Milyen üzenetet tud átadni hallgatóságának? Egy érzelmileg meghatározó témát hogyan tud úgy előadni, hogy ne vegyék át az irányítást az érzelmei a színpadon – de meg is tudjon mutatni belőlük valamit a hallgatóság számára? Jobb-e a történetmesélése egy színésznek?

Continue reading