Ballagási beszéd

Ballagási beszéd – minta

Szervusztok, kedves ballagó diákok! Köszöntöm az osztályfőnököket! Üdvözlöm a szülőket, nagyszülőket, hozzátartozókat! És még egyszer szeretettel üdvözöllek benneteket, kedves végzősök!

  1. június 11-én is hasonlóan fülledt kánikula volt. Bocskai nyakkendő, sötét öltöny és 15 kilóval kevesebb volt rajtam. A tűző napon álltunk és szinte ma is érzem, ahogyan az első verejtékcsepp elindult, majd lassan-lassan végiggördült a hátamon. A ballagásomon elhangzott beszédekre egyáltalán, arra viszont pontosan emlékszem, hogy az ünnepség végére ingem, zakóm nedvesen tapadt a hátamhoz.

Igazgatóként ma egyet megígérek: rövid leszek! Csupán három dolgot mondok nektek. Három rövid gondolatot.

Az első így hangzik: legyetek jóban önmagatokkal.

Continue reading

Oprah Winfrey beszéde a 2018-as Golden Globe díjátadón

 Oprah Winfrey beszéde 2018-ban nagy hatást keltett a Golden Globe-díjátadón, de ma is sokat tanulhatunk belőle. A beszéd nincs feliratozva, a magyar fordítás itt, az angol szöveg itt olvasható. A Retorikaiskola beszédíró és kommunikációs képzésében részt vevő tanítványunk, Salat Emese beszédelemzése.

Amikor Oprah Winfrey 2018-ban a Golden Globe színpadára lépett, hogy első fekete nőként átvegye a Cecil B. DeMille-életműdíjat, kilenc perces beszéde alatt többször is álló ováció tört ki. Az elnyomó hatalmak ideje lejárt – fogalmazta meg fő üzenetét, illetve reményét, hogy új nap kel fel a horizonton. Az eredeti szöveg magyar fordításából is felsejlik, hogy Oprah nem egy hagyományos köszönőbeszédet tartott.  Mit tudott hát ez a megszólalás, amelyet azóta is a legerősebb kortárs beszédek között emlegetnek? Continue reading

Habilitáció: hogyan lehet habilitálni 100%-os eredménnyel 40 éves kor alatt?

A Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója és vezetője, Dr. Hoványi Márton 2024. február 27-én habilitált az ELTE-n. Hogy pontosan mi az a habilitáció, hogyan lehetséges 100%-os eredménnyel habilitálni bölcsészettudományból 37 évesen, és mivel járt mindez, arról Dr. habil. Hoványi Márton beszél.

Mi az a habilitáció?

A habilitáció egy latin kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy “képes, alkalmas”. Ez az európai egyetemek által adható legmagasabb cím, amely eredetileg arra hivatott feljogosítani, hogy a megszerzésétől kezdve szabadon hirdethess meg kurzust a hallgatóknak. (Az úgynevezett nagy doktorit az MTA adományozza az arra érdemeseknek, a professzori címet pedig a köztársasági elnök egy másik testület javaslatára.) A mérvadó egyetemeken enélkül egy egyetemi adjunktust sem léptetnek elő docenssé, és Magyarországon a mai napig nem lehet úgy professzor senkiből, hogy ezt Ph.D. utáni lépcsőt ne ugrotta volna meg.

A habilitáció története Németországba vezet vissza, onnan vettük át mi is a modellt. Azt tapasztalták egy idő után a német egyetemeken, hogy felhígul a doktori fokozatot megszerzők szakmai igényessége, ezért egy második, szigorított doktorátusként gondoltak erre a fokozatra, amely már egyértelmű bizonyítéka annak, hogy valaki önállóan, témavezető segítsége nélkül is képes tudományos eredményeket elérni, és az oktatói, előadó képességei is alkalmassá teszik erre a pályára.

Continue reading

Lehet-e énekelve szónoki beszédet tartani? Lábas Viki: Üzenet a tükörből című beszédéről

Lehet-e énekelve szónoki beszédet tartani?

Lábas Viki beszédének elemzése következik.

Ez a beszéd nem olyan, mint a TED beszédek nagy része. Nagyon kevés a beszéd benne. Lábas Viki TEDxLibertyBridgeWomen előadásának címe Üzenet a tükörből. Lábas ezzel egy alkotótábori pillanatra utal, amikor meglátta, hogy ő valójában mennyire törékennyé vált. Azt meséli el, hogy nem azt látta a tükörben, amire ő várt vagy számított, hanem egy teljesen másik kép tárult elé saját magáról.

Panágl Zsófia Gabriellának, a Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónokának beszédelemzése következik: Lábas Viki TED-előadásának elemzése verbális, nonverbális és vokális szempontok alapján.

Verbalitás

Lábas Viki beszédének egésze önreflexióként is értelmezhető, mely több szempontból is kilóg az általam ismert TEDx-es előadások sorából. Az első, és talán legszembetűnőbb mindenképpen az előadás módja. Lábas Viki öt perc és negyven másodperc után már nem beszél, hanem elénekel két hosszabb dalt. Ha arányaiban nézzük, akkor a beszéd az idő egyharmadát, míg a zene a kétharmadát teszi ki. A dalok között ugyan elhangzik egy-két mondat, de ez a rész nem tekinthető önálló beszédnek a klasszikus értelemben, mert, például, nem fogalmaz meg kulcsüzenetet. Ebből kiindulva tehát elemzésem fő fókusza az az öt perc és negyven másodperc lesz, de röviden kitérek majd a dalok közötti konferáló szövegekre is. Continue reading

Az ember hűséges négylábú társa: az asztal. Caravaggio: Máté elhívatása

A Retorikai Newseum decemberi részében egy fontos nonverbális kommunikációs eszközről lesz szó: a térhasználatról. Dömény Gábor, a Retorikaiskola trénere Caravaggio: Máté elhívatása című képét elemzi – többek között a tárgyalástechnika szempontjából.

„Isten hozott! Foglalj helyet.” – „Nem halogathatjuk tovább, ezt meg kell beszélnünk. Üljünk le!” – „Az anyakönyvvezető asztalán aláírtuk: házasok vagyunk.”

Igen, életünkben fontos szerep jut az asztalnak, mert olyasmire képes, amiről bútortársai legfeljebb csak álmodozhatnak: szinte bárhol ott lehet velünk. Azonban az asztal ember nélkül csupán asztal: nem több élettelen anyagnál. E tárgy az emberi kultúra viszonyában kel életre. Amikor az ünnep fénypontján vacsorázni megyünk a szeretteinkkel, nem fadarabok, szegecsek és illesztétek egyvelegét láthatjuk az asztalban, hanem például a stabilitást, az átláthatóságot, a közösséget.

Continue reading

Sólyom László hatása a Retorikaiskolára

Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke 2023. október 8-án elhunyt. A róla szóló tudósításban nyilatkozott Hoványi Márton is. A cikk a The New York Timesban nyomtatásban jelent meg 2023. október 13-án.

A Retorikaiskola sokat köszönhet neki, hiszen visszavonulása után tudományos tehetséggondozó ösztöndíjat ajánlott fel fiatal kutatóknak. Ennek köszönhető, hogy Hoványi Márton vezető retorikatréner egy évet tölthetett vendégkutatóként a connecticuti Yale Egyetemen, az USA harmadik legrégebbi egyetemén. A Yale egyetemen szerzett tapasztalatokról köteteket lehetne megírni. Viszont ami már most beépült a Retorikaiskolába: az ott töltött tapasztalatok, különösen a kommunikációs továbbképzés hatással volt a jelenlegi képzési módszerekre. Így mondhatjuk, hogy aki a Retorikaiskola bármely képzésében tanul, közvetve számtalan nagy államférfi nyomdokán jár, köztük Sólyom Lászlóéban is.

Sólyom László könyvtárosként, majd jogászként végzett, és 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság első elnöke volt. 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke. Elnöksége előtt, alatt és után is jelen volt Magyarország életének válságos fordulópontjain, s minden esetben etikusan és talán szokatlan aktivitással is cselekedett.

Az utolsó években, bár felesége 2015-ös halála után a közélettől jórészt visszavonult, tevékenyen teltek a napjai: hívő katolikusként római katolikus kánonjogi szövegeket fordított magyarra.

Vezető retorikatrénerünket a volt köztársasági elnökről készült méltatásban az akadémiai munkájáról, élete fordulópontjaira, politikai és környezetvédelmi állásfoglalásáról is kérdezte a The New York Times. A Times new york-i kiadásának nyomtatott változatában a B szekcióban található a megemlékezés és a hivatkozás Hoványi Mártonra is.

És hogy milyen rétor volt Sólyom László?

Talán érdemes utánanézni, hiszen számtalan beszédet mondott, és nem egy közülük nagy visszhangot váltott ki. A  megválasztott köztársasági elnöki beszéde például itt olvasható, egy másik beszéde pedig az Országgyűlés alakuló ülésén 2010-ben pedig itt megnézhető (3:40-től)

Mi így búcsúzunk ettől a kiváló értelmiségitől. Nyugodjon békében, Elnök Úr!

Sólyom László

Kép forrása: MTI/Kovács Tamás

 

Raffaello: Az athéni iskola

Raffaello: Az athéni iskola, avagy 2000 év 2 mozdulatban

Vajon hogy festene, ha retorika legmarkánsabb alakjait láthatnánk egy időben egy teremben? Minden bizonnyal nehéz lenne a válogatás, ki is kapjon meghívót erre az idillikus találkozóra, és persze az is fejtörést jelentene, hogy milyen harapnivalót szolgáljunk fel, hisz eltérő korokból érkező, merőben eltérő ízlésű emberekkel nem lenne egyszerű dolgunk. Dömény Gábor retorikatréner és művészettörténész elemzése Az athéni iskola című Raffaello-képről, a Retorikai Newseum sorozatban.

Continue reading

Athéni tanulmányút a Retorikaiskolával

A Szónok Születik Retorikaiskola 2023-ban ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. A jubileumi programok egyik kiemelkedő eseményeként „vissza a gyökerekhez” mottóval a retorika bölcsőjéhez, az athéni Akropoliszhoz szervezünk kultúrtörténeti utazást és egyedi retorikaképzést. A célunk az, hogy egy legalább nyolcfős, heterogén felkészültségű csoport számára biztosítsunk élményszerű retorikaképzést. A kezdőktől a kiváló szónoki szinten át egészen a mesterszinten állókig egy olyan speciális képzést nyújtunk a velünk tartóknak, amelyben differenciáltan mindenki előre tud lépni a retorikájában. Ezen túl bevezetést adunk az antik görög kultúrába és nyelvbe is, illetve egy kultúrtörténeti előadásban felrakjuk a térképre azt, ami Athén és a retorika kapcsán az alapműveltség részét képezi. A képzések délelőttönként zajlanak és a délutánokat ki-ki szabadon töltheti el a vacsoráig, amelyek a reggelihez hasonlóan közösségben zajlanak, mert szokásunkhoz híven azt is építeni akarunk.

Continue reading

A néma és a beszélő szobrok

Néma szobrok és beszélő szobrok vannak a fókuszban a Retorikaiskola új sorozatának első darabjában. A Retorikai Newseumban képzőművészeti tárgyak kapcsán elmélkedünk híres rétorokról, az ő ábrázolásukról a képzőművészetben, esetleg arról, hogy egy ilyen “néma”, képekkel dolgozó művészet hogyan tud mégis mondani valamit a nyilvános beszédről. A beszélő szobrok kapcsán a mellszobrok beszédességéről Dömény Gábor retorikatréner írt számunkra, bővítve a képzőművészeti ismereteinket.

Continue reading