Kapcsolatépítés mesterfokon

Állati rekordok a retorikában I. A beszélő kakas

Kapcsolatépítés mesterfokon avagy a rétorok istene. Dr. Nagy Fruzsina retorikatréner írása a Retorikai Newseum újra induló sorozatában egy állatról és egy istenről, akiknek nagyon is sok köze van a retorikához.

Az Ermitázsban látható egy 17 centis apró, antik bronz szobor, ami egy ifjú férfit ábrázol. Mindössze két ruhadarabot visel magán. Az egyik egy széles peremű szárnyas kalap, a másik pedig a bal karján – lezserül átvetett – rövid köpeny, aminek az egyik végét a tenyerében fogja össze. Ha a férfi mögött leomló ruha redőire pillantunk, ami egyedül a vállait és a karja felső részét takarja el, szinte érezzük, ahogy a szobor alakja megszólít, és ezt üzeni nekünk: „nézz meg nyugodtan, ez vagyok én, nincs semmi rejtegetnivalóm előtted!” Míg az ifjú a bal kezében a szinte súlytalannak tetsző ruhát fogja, jobb kezét maga mellé tartva egy pálcát szorít a testéhez, amin két kígyó fonódik egybe.

kapcsolatépítés

Hermész/Mercurius kakassal és báránnyal, Kr.e. 3–2. sz., bronz, Ermitázs, Szentpétervár

            Ha valaki nem ismeri fel az attribútumai alapján, és azt gondolja róla, hogy egy egyszerű pásztorfiú ábrázolásával van dolga, nem sokat téved. Ő Hermész (vagy a rómaiaknál Mercurius) a szónokok, az utazók, az atlétika, a kereskedelem, és persze a pásztorok védelmező istene. Igazi zsivány istenség, és bár bal lába előtt egy jámbor kis juh foglal helyet, ne legyen kétségünk, hogy ő maga bizony nem egy ma született bárány. Alighogy világra jön – a mitológia szerint – máris megszökik anyjától, és ötven marhát terel el az istenek gulyájából. Zsákmányát pedig olyan ügyesen rejti el, hogy senki még csak nem is sejti, hol vannak. Miután „állatait” biztonságba helyezte, ismét visszalopózik pólyáiba, és szemrebbenés nélkül tagadja le tettét az istenek előtt, amikor rákérdeznek. Rejtegetnivalója tehát bőven akad már születésétől kezdve, még akkor is, ha szavai és gesztusai pont az ellenkezőjét sugallják.

Nem ezt, a mások megtévesztésére való hajlamát értékeli benne Zeusz, hanem a mindenkire nyitott kíváncsisága és találékonysága, a szavakkal való könnyed játéka van kedvére a főistennek, amikor úgy dönt, hogy megteszi a fiút az istenek hírnökévé. Az istenek atyja belelátja Hermészbe az ékesszólás mesterségének lehetőségét, hiszen éles szemmel észreveszi, hogy lényének alapvonása, hogy gyors észjárásával a változó körülmények között is azonnal feltalálja magát szavaival és tetteivel egyaránt. Az új hivatás azonban nem egyszerű. Három szféra (égi, földi, alvilági) kultúráját kell elsajátítania, érteni kell a különböző álláspontokat, majd dialógust teremteni a „más nyelvet beszélők” között. Így válik Hermész a szónokok, az okos beszéd védelmezőjévé is.

Kapcsolatépítés ember és állat között

            A szoborcsoport egyetlen szereplője, akiről még nem ejtettünk szót, a Hermész jobb lábához simuló kis kakas, aki bár jobb profilból látható, mégis mintha az egyetlen lenne hármuk közül, aki a befogadóval szándékosan szemkontaktust akarna teremteni. Mit keres Hermész mellett a kakas? És miért bűvöli szemével úgy a látogatót? A kakas az éjszaka és nappal közötti átmenet hírnöke, aki énekével köszönti a fény érkezését.[1] Hogy mindketten hírhozók, az kétségtelenül összeköti őket. De összeköti vajon a retorika is?

kapcsolatépítés

Áldozati tál Merkúrral, Kr.u. 1-2. század, Bibliothèque Nationale de France, Paris. Merkúr avagy Hermész, a kapcsolatépítés istene is.

Lukianosz egy szellemes szatírájában egy Miküllosz nevű vargát legszebb álmából riasztja fel egy kakas hangja.[2]Kezdeti bosszúságát felváltja a csodálkozás, mert, mint kiderül, nem akármilyen kakasa van a vargának, hanem a Kakas, Hermész szent madara, aki ott ül a legtöbbet fecsegő isten oldalán is, és így elsajátítja mind az égi, mind a földi beszédet. A Kakas azonban nemcsak szedett-vedetten, hányavetin beszél, mint a varga, hanem ékesszólóan; ráadásul műkedvelő is, Homéroszt és Pindaroszt idéz, képzőművészeti alkotásokat nézeget, majd meggyőzi a vargát, hogy a gazdagságnál fontosabb a nyugodt otthon. Saját műveltségének és észjárásának fitogtatása azonban nem öncélú, a Kakas a dialógus végére megtanítja Mikülloszt saját nyelvének pallérozott használatára, a stilizált beszédre. Hermész és a madara fontos szimbólum, a különbségeken áthidaló közös akarat és nyelv megtalálásának ígérete. Ha legközelebb felébreszt egy kakas a legédesebb álmodból, jusson eszedbe: nem lehet, hogy Hermész szent madara akar neked valamit üzenni?

kapcsolatépítés

Váza kakassal és szirénnel, Klazomenai, Kr. e. 6. század, Puskin Múzeum, Moszkva

Kapcsolatépítés – Lábjegyzetek

[1] Az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelvekben a kakas kukorékolását nem hangutánzószóval, hanem énekkel fejezik ki, a kakas reggel dallal köszönti a napot.

Lásd. Libanius, Progymnasmata 2.26. „Annak az emlékére, hogy miért kell bűnhődnie, mielőtt a Napisten igába hajtaná szekerét a kakas dallal űzi el az emberek álmait.”(καὶ μεμνημένος γε ἐφ’ ᾧ τοῦτο ἔπαθε, πρὶν Ἥλιον ζεύξασθαι τὸ ἅρμα τῶν ἀνθρώπων ἐλαύνει τὸν ὕπνον διὰ τῆς ᾠδῆς.)

[2] Lukianosz, Az álom vagy a kakas, ford. Détshy Mihály, in. Lukianosz Összes művei II., Magyar Helikon, Budapest, 1974.

 

A dominancia jelei: a fáraók időtlensége

A dominancia jelei szobrokban és előadókban. A Retorikai Newseum sorozatban a retorika találkozik különböző művészeti ágakkal; elsősorban a képzőművészettel. Ezúttal az ókori egyiptomi birodalom két jelentős fáraószobrának segítségével keresünk válaszokat a dominancia kifejezésének kérdéseire. Dömény Gábor retorikatréner írása.

A dominancia jelei az ókori Egyiptom fáraóábrázolásaiban

A Retorikaiskolában minden képzésen foglalkozunk valamilyen szinten az előadó dominanciájának jeleivel. Leginkább a Tárgyalástechnika és a Szónokképzés kurzusainkon kerül tematizálásra és fejlesztése ez a retorikai terület. A vezetői szerepek gyakran megkövetelik a domináns fellépést, de uralkodói gesztusokkal nem csak a miniszterek és a királyok élnek. A legtöbben nap mint nap alkalmazunk olyan gesztusokat, amelyeket a dominancia jeleként lehetne olvasni. Például a munkahelyünkön jó erős kézfogással köszönünk a kollegáknak, megfejelve ezt azzal, hogy a mi kezünk van felül, vagy például amikor a kalauznak mutatjuk fel a bérletünket miközben a testünket úgy kiterjesztjük (kihúzott felsőtest, csípőre tett kéz, tágra nyitott lábfejek) akár egy felbosszantott macska. Mondjuk ki nyugodtan – így vagy úgy, de megéljük saját uralkodói mivoltunkat ezekben a dominanciát közvetítő gesztusainkban.

Vajon miképpen bánnak a dominancia retorikai eszközeivel a nagyobb hatalommal rendelkező emberek, azok akik milliókat vezetnek, és akik országok, birodalmak élén állnak? És vajon mi mit tanulhatunk a vezetők gesztusainak megfigyelésével, miképpen fejlődhet retorikánk a dominancia jeleinek megértésével?

A dominancia jelei a Nílus-parti művészetben

Leírásunkban két különböző időben készült férfi szobrát, arcmását látjuk. Az egyik az ókori Egyiptom egyik legnagyobb királyának, Kefrén fáraónak a portréja, aki az Óbirodalom idején uralkodott, Kr. e. 2500 körül. A másik pedig IV. Amenhotep – ismertebb nevén Ehnaton – arcmása. Ő az Újbirodalom idején, közel ezer évvel Kefrén uralkodása után volt Egyiptom ura.

Az egyiptomi művészet erősen hagyománytisztelő, konzervatív mivolta miatt a művészet formanyelve szinte alig változott valamit az idők során. A művészembereknek nem volt meg az a szabadságuk, hogy egyéni megoldásokkal, egyedi módon fejezzék ki magukat, szigorú szabályok szerint járhattak csak el. Ez az egyik fő oka, hogy olyan egységesnek tűnik az egyiptomi művészet, ami egészen döbbenetes, ha belegondolunk abba, hogy közel három ezer évig állt fent ez a kultúra. Az egyiptomi művészetben a merev, az érzelem kifejezést mellőző emberábrázolások voltak a meghatározóak. A vezető réteget mindig ilyen módon ábrázolták, leginkább azért, mert ezzel szerették volna kifejezni az isteneiktől származó erejüket és hatalmukat, olyan létezőknek mutatva őket, akik a földi és túlvilági szféra között lévő félig emberek félig istenségek, akik így mentesülne a földi érzelmek alól.

Ebbe a több ezer éves tradicionális művészetbe hozott valami merőben mást Ehnaton, aki uralkodása alatt, a Kr. e. 13. században kísérletet tett eltérni a hagyománytól, és rövid ideig ugyan, de ehhez képest hatalmas változást hozott Ehnaton, amikor mind a művészeti ábrázolásokban, mind pedig a vallási életben reformokat vezetett be. A művészetben a korábbi merev, az érzelmeket inkább mellőző ábrázolásokhoz képest a valósághoz való hűség került előtérbe, megmutatva az emberi oldalát is vezetőknek: a fáraót, illetve a családjának tagjait is „megszépítés nélkül”, a maguk emberi természetességében, például petyhüdt bőrrel ábrázolták a művészek. A Kr. u. 13-16. században reneszánsz kor volt az első, ahol átfogó módon jelent meg az individuális művészetre való igény, addig jellemzően a hagyományok, és a művészi dogmák alapján dolgoztak a művészek anonim módon – akár csak Egyiptomban.

Ez a hagyományoktól való merész eltérés izgalmas fejezete a művészettörténetnek, és most számunkra is azzá válik, ugyanis lehetőségünk van ránézni, hogy az akkori világ leghatalmasabb birodalmának két különböző uralkodója milyen módon fejezte ki uralkodói dominanciáját.

Vajon milyen hasonlóságok és különbségek rejtőznek a két fáraó retorikája mögött?

Kefrén és Ehnaton fáraó szobrainak dominancia-jelei

Különbözőségek az arcvonásokban

a dominancia jelei

Kefrén fáraó szobra, i.e 2500, kő, Egyiptomi Régiségek Múzeuma (Kairó). Kép forrása: Wikipédia

Kefrén szobra a fáraók hagyományos ábrázolásában készült: kemény kőből faragták, amit alig tört át a művész, ezért az alak súlyos hatású, mozdulata merev, szinte alig van benne élet, a kezei szorosan a testéhez vannak szorítva. Még a fáraó arca olyan, hogy szinte látjuk a kőtömböt, amiből kifaragták: vonalai elnagyoltak, lekerekítettek. Az egész szobornak súlyos, erőteljes és önbizalmat árasztó hatása van. Az időtlen isteni hatalom és a „csendes nagyság” köszön vissza belőle.

Ezzel szemben Ehnaton szobra maga a törékenység: a finom arcéleket szinte kitapintja a szemünk. Hasonlóan erőteljesen töri meg az arc kontúrját az alak szemöldöke és szája, amelyek erőteljesen ugranak ki. A fáraó nyaka vékony, szemhéjai pedig félig le vannak hunyva. A szobor finom, törékeny vonásai egy mélyen érző ember hatását keltik, akiről nem nehéz elképzelni, hogy fáraói mivolta ellenére lehet gondterhelt, küzdhet földi nehézségekkel, ugyanúgy, mint bárki más.

Kefrén szobra tehát a művészi ábrázolást tekintve merev, súlyos és érzelmeket mellőző, Ehnaton arcmása pedig érzelmeket tükröző, finom kidolgozású alkotás. Ezek a szembetűnő különbségek.

a dominancia jelei

Ehnaton fáraó arcképe, avagy IV. Amenhotep: i.e 1350, kő, Luxor Múzeum

Hasonlóságok a dominanciában

Mégis sok a hasonlóság a két fáraó szobrában, amelyek épp a dominancia jeleiben érhetőek tetten.

Mindkét fáraó arca uralkodói fölényt áraszt. Egyfelől ezt azzal érik el, hogy elnéznek a tömeg fölött, szemkontaktusba nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk kerülni velük. Ez önmagában még nem feltétlen lenne a dominancia jele, de ehhez társul a fej és testtartásuk. Kefrén teljes mellkasa jól látható, amely az egyesen háttal, a széles vállakkal és a leengedett kézzel teljesen nyitott, önbizalmat árasztó és domináns hatású. Ha nem látnánk a fáraó testét, akkor pusztán a fejtartásából is elképzelhetnénk ezt a testartsát, ugyanis az egész feje egyenes, az állai fel vannak szegve, homlokát enyhén hátra húzza. Fejét és testét így minél jobban kiterjeszti, amelynek ugyancsak önbizalmat keltő, domináns hatása van.

Ehnaton fejtartásában is tetten érhetjük ezt az önbizalmat. Bár neki nem látjuk az egész testét, Ehnaton álla is fel vannak szegve, fejtartása így neki is egyenes, stabil és ebből elképzelhetjük kihúzott testtartását. Szemei a messzeségbe tekintenek, mintha a jövőt fürkészné. A kiterjesztett testtartása, a felszegett álla, nyugalmat árasztó szemei domináns hatást keltenek. A két szobor arcán szembetűnő még, hogy az izmaik ernyedtek, nincs bennük görcsös izommerevség. Az ajkaik természetesen helyezkednek el, nem szorítják össze őket. Mindezek a magabiztosság és a természetesség hatását keltik, amelyek ráerősítenek fenti dominancia-jelekre.

A két szobor szemeivel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy nem az számít a dominancia jelének, ha valaki kerüli a szemkontaktus. Képzeljünk csak el egy előadót, aki folyton felettünk, vagy mellettünk néz el. Így nem tudna létrejönni a kapcsolat az szónok és a hallgatósága között. Ez esetben a szemkontaktus hiánya azt a hatást keltené, hogy az előadó lámpalázas, és ezért nem tudja felvenni a szemkontaktust.

A Kefrén és Ehnaton fáraó-szobrok szemei, bár elnéznek felettünk, két dolog miatt azonban mégis sorolhatjuk ezt a fej felett messze néző tekintetet a dominancia jelei közé. Egyfelől az értelmezést nem lehet teljesen elvonatkoztatni a kulturális közegtől: Egyiptomban az isteni hatalom egyik meghatározó kifejezési formája volt a távolságtartó, merev emberi test ábrázolása, így az ábrázolt szemek nem fejezhettek ki érzéseket, és kerülték a kapcsolatot. Másfelől: „egy jel nem jel”; azaz a nonverbális jelek csak kontextusban, gesztus-csokrokban értelmezhetőek pontosabban. Mivel Kefrén és Ehnaton fejtartása, testtartása (felszegett áll, a lehető legjobban kiterjesztett test) önbizalmat kelt, ezért a szemeik iránya is ebbe gesztus-csokorba illeszkedik.

Egy mai előadó dominancia-jelei

Ha egy mai előadóra gondolunk, akkor ez a dominancia-jel úgy nézne ki az esetében, hogy felveszi a szemkontaktust hallgatóságával, majd járatja azt emberről emberre, és akkor sem veszti el a kapcsolatot (például hosszan nézi a padlót, vagy egy pontot a teremben) amikor valami nehézsége támad a beszéd alatt. A nyugalmat és hathatós jelenlétet fejezi ez ki. Mivel egy ilyen retorikai helyzet vezetői szerepeket is kíván az előadótól, ezért az eleven, szuggesztív szemkontaktus megképezheti a hallgatóságban azt, hogy: „képes vezetni”, „rábízhatom magam”.

Különböző ábrázolás, azonos dominancia

Láthatjuk tehát, hogy ugyanazon birodalom uralkodói milyen különböző művészeti formában kerültek ábrázolásra, hogy milyen elemi különbség van Kefrén fáraó és Ehnaton fáraó érzelemkifejezésben. Kefrén az isteni, földi gondoktól mentes, távolságtartó és önbizalommal teli fáraó. Ehnaton emberi gondokkal küzdő, törékeny, mély érzésű uralkodó, aki ezzel együtt képes Kefrénhez hasonló magabiztos hatást kelteni dominancia jeleivel. Láthatjuk, tehát hogy a dominancia jelei számos dologban azonosak a két uralkodó között. Hiába a teljesen különböző művészeti felfogás, és hiába az ezer év különbség, dominanciájuk kifejeződik, retorikájuk hasonlóságai átölelik az időt.

A Retorikai Newseum korábbi cikkei:

A kéz gesztusai – Dr. Hoványi Márton

Szókratész, a csúf – Dr. Nagy Fruzsina

A néma és a beszélő szobrok – Dömény Gábor

Raffaello: Az athéni iskola – Dömény Gábor

Brueghel és az aposztrophé – Dr. Hoványi Márton

Caravaggio: Máté elhívatása – Dömény Gábor

Média Építészeti Díja 2024

Építészet a színpadon: Média Építészeti Díja 2024 – ismét a Retorikaiskola trénerei készítették fel a gála döntőseit.

Idén ismét részt vettünk az Építészfórum által megszervezett Média Építészeti Díja gála előkészületeiben, ahol építészeket támogattunk abban, hogy mindössze három percben adják elő munkáikat. Ez a rövid időkeret komoly kihívást jelentett, hiszen fontos volt, hogy a projektek lényegét és fontosságát a lehető leghatékonyabban, mégis hitelesen mutassák be. A Retorikaiskola trénerei segítséget nyújtottak a döntősöknek, felkészítve őket a prezentációs technikákra, a testbeszédre és a színpadi megjelenésre. Continue reading

Hogyan segít a Retorikaiskola az álmaid elérésében? – Interjú Salat Emese beszédíróval

Salat Emese másfél évet fektetett abba, hogy a Szónok Születik Retorikaiskola egyéni fejlesztésében részt vegyen. Számára a beszédírói és kommunikációs tréneri képzés különösen komplex folyamat volt. Az ő története inspiráló lehet mindannyiunk számára, még akkor is, ha valakinek nem épp a beszédírás az álma. Salat Emese írásait a blogunkon tudjátok olvasni, egy ballagási mintabeszédet, valamint Oprah Winfrey egyik híres beszédének elemzését. Gratulálunk a képzés lezárásához, és sok sikert kívánunk az álmai megvalósításához!

Mivel kerested meg a Retorikaiskolát, és mi volt az oka, hogy minket választottál?

Alkalmi beszédek írásával szeretnék foglalkozni, ennek a művészetét akartam megtanulni. Dédelgetett álmom egy online beszédírói szolgáltatás mindazoknak, akiknek egy ünnepi eseményen kell felszólalniuk, de valamiért nem tudják megírni a beszédüket. Internetes kereséseim során bukkantam a Retorikaiskola honlapjára. Szimpatikusnak találtam, hogy nemcsak egyéni, hanem online képzést is kínáltak, ami számomra irtó praktikus volt, ugyanis Németországban élek. Ami mégis meggyőzött, hogy az első interjú után nemcsak a beszédíráshoz, hanem a beszéd megtartásához, sőt még a vállalkozásindításhoz és -működtetéshez is ajánlottak segítséget.  Continue reading

Ballagási beszéd

Ballagási beszéd – minta

Az alábbi mintabeszéd 2024-ben egy erdélyi líceum igazgatójától hangozhat el ballagási beszédként.

Szervusztok, kedves ballagó diákok! Köszöntöm az osztályfőnököket! Üdvözlöm a szülőket, nagyszülőket, hozzátartozókat! És még egyszer szeretettel üdvözöllek benneteket, kedves végzősök!

  1. június 11-én is hasonlóan fülledt kánikula volt. Bocskai nyakkendő, sötét öltöny és 15 kilóval kevesebb volt rajtam. A tűző napon álltunk és szinte ma is érzem, ahogyan az első verejtékcsepp elindult, majd lassan-lassan végiggördült a hátamon. A ballagásomon elhangzott beszédekre egyáltalán nem, arra viszont pontosan emlékszem, hogy az ünnepség végére ingem, zakóm nedvesen tapadt a hátamhoz.

Igazgatóként ma egyet megígérek: rövid leszek! Csupán három dolgot mondok nektek. Három rövid gondolatot.

Az első így hangzik: legyetek jóban önmagatokkal.

Continue reading

Oprah Winfrey beszéde a 2018-as Golden Globe díjátadón

 Oprah Winfrey beszéde 2018-ban nagy hatást keltett a Golden Globe-díjátadón, de ma is sokat tanulhatunk belőle. A beszéd nincs feliratozva, a magyar fordítás itt, az angol szöveg itt olvasható. A Retorikaiskola beszédíró és kommunikációs képzésében részt vevő tanítványunk, Salat Emese beszédelemzése. A szöveget a képzés vezetője, Dr. habil. Hoványi Márton, valamint a Retorikaiskola szerkesztője, Stenszky Cecília szerkesztette.

         Amikor Oprah Winfrey 2018-ban a Golden Globe színpadára lépett, hogy első fekete nőként átvegye a Cecil B. DeMille-életműdíjat, kilenc perces beszéde alatt többször is álló ováció tört ki. Az elnyomó hatalmak ideje lejárt! – fogalmazta meg fő üzenetét, illetve reményét, hogy új nap kel fel a horizonton. Az eredeti szöveg magyar fordításából is felsejlik, hogy Oprah nem egy hagyományos köszönőbeszédet tartott. Mit tudott hát ez a megszólalás, amelyet azóta is a legerősebb kortárs beszédek között emlegetnek? Continue reading

Lábas Viki: Üzenet a tükörből című beszédéről

Lehet-e énekelve szónoki beszédet tartani?

Lábas Viki: Üzenet a tükörből című TED-beszédének elemzése következik.

Ez a beszéd nem olyan, mint a TED beszédek nagy része. Nagyon kevés a beszéd benne. Lábas Viki TEDxLibertyBridgeWomen előadásának címe Üzenet a tükörből. Lábas ezzel egy alkotótábori pillanatra utal, amikor meglátta, hogy ő valójában mennyire törékennyé vált. Azt meséli el, hogy nem azt látta a tükörben, amire ő várt vagy számított, hanem egy teljesen másik kép tárult elé saját magáról.

Panágl Zsófia Gabriellának, a Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónokának beszédelemzése következik: Lábas Viki TED-előadásának elemzése verbális, nonverbális és vokális szempontok alapján.

Verbalitás

Lábas Viki beszédének egésze önreflexióként is értelmezhető, mely több szempontból is kilóg az általam ismert TEDx-es előadások sorából. Az első, és talán legszembetűnőbb mindenképpen az előadás módja. Lábas Viki öt perc és negyven másodperc után már nem beszél, hanem elénekel két hosszabb dalt. Ha arányaiban nézzük, akkor a beszéd az idő egyharmadát, míg a zene a kétharmadát teszi ki. A dalok között ugyan elhangzik egy-két mondat, de ez a rész nem tekinthető önálló beszédnek a klasszikus értelemben, mert, például, nem fogalmaz meg kulcsüzenetet. Ebből kiindulva tehát elemzésem fő fókusza az az öt perc és negyven másodperc lesz, de röviden kitérek majd a dalok közötti konferáló szövegekre is. Continue reading

Az ember hűséges négylábú társa: az asztal. Caravaggio: Máté elhívatása

A Retorikai Newseum decemberi részében egy fontos nonverbális kommunikációs eszközről lesz szó: a térhasználatról. Dömény Gábor, a Retorikaiskola trénere Caravaggio: Máté elhívatása című képét elemzi – többek között a tárgyalástechnika szempontjából.

„Isten hozott! Foglalj helyet.” – „Nem halogathatjuk tovább, ezt meg kell beszélnünk. Üljünk le!” – „Az anyakönyvvezető asztalán aláírtuk: házasok vagyunk.”

Igen, életünkben fontos szerep jut az asztalnak, mert olyasmire képes, amiről bútortársai legfeljebb csak álmodozhatnak: szinte bárhol ott lehet velünk. Azonban az asztal ember nélkül csupán asztal: nem több élettelen anyagnál. E tárgy az emberi kultúra viszonyában kel életre. Amikor az ünnep fénypontján vacsorázni megyünk a szeretteinkkel, nem fadarabok, szegecsek és illesztétek egyvelegét láthatjuk az asztalban, hanem például a stabilitást, az átláthatóságot, a közösséget.

Continue reading

Raffaello: Az athéni iskola

Raffaello: Az athéni iskola, avagy 2000 év 2 mozdulatban

Vajon hogy festene, ha retorika legmarkánsabb alakjait láthatnánk egy időben egy teremben? Minden bizonnyal nehéz lenne a válogatás, ki is kapjon meghívót erre az idillikus találkozóra, és persze az is fejtörést jelentene, hogy milyen harapnivalót szolgáljunk fel, hisz eltérő korokból érkező, merőben eltérő ízlésű emberekkel nem lenne egyszerű dolgunk. Dömény Gábor retorikatréner és művészettörténész elemzése Az athéni iskola című Raffaello-képről, a Retorikai Newseum sorozatban.

Continue reading

Athéni tanulmányút a Retorikaiskolával

A Szónok Születik Retorikaiskola 2023-ban ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. A jubileumi programok egyik kiemelkedő eseményeként „vissza a gyökerekhez” mottóval a retorika bölcsőjéhez, az athéni Akropoliszhoz szervezünk kultúrtörténeti utazást és egyedi retorikaképzést. A célunk az, hogy egy legalább nyolcfős, heterogén felkészültségű csoport számára biztosítsunk élményszerű retorikaképzést. A kezdőktől a kiváló szónoki szinten át egészen a mesterszinten állókig egy olyan speciális képzést nyújtunk a velünk tartóknak, amelyben differenciáltan mindenki előre tud lépni a retorikájában. Ezen túl bevezetést adunk az antik görög kultúrába és nyelvbe is, illetve egy kultúrtörténeti előadásban felrakjuk a térképre azt, ami Athén és a retorika kapcsán az alapműveltség részét képezi. A képzések délelőttönként zajlanak és a délutánokat ki-ki szabadon töltheti el a vacsoráig, amelyek a reggelihez hasonlóan közösségben zajlanak, mert szokásunkhoz híven azt is építeni akarunk.

Continue reading