Eljött a tárgyalások ideje

Mármint a Retorikaiskolában. Nyáron tartjuk ugyanis a hat alkalmas tárgyalástechnika kurzusunkat.

Gondolhatja azt, hogy Önnek már nincs szüksége tárgyalástechnikai tudásra – de nem csupán formatervezett asztalok mellett, üvegfalú irodákban tárgyalnak emberek. Szinte naponta vannak kisebb-nagyobb téttel bíró egyeztetéseink, amelyekben a meggyőzés kulcsszerepet játszik. Dönthet úgy, hogy felkészületlenül megy bele ezekbe a szituációkba. Ez esetben a másik fél könnyebben érvényesítheti az akaratát, a konfliktusok pedig magukkal sodorhatják. Semmi baj, majd utólag megtalálja azokat a szavakat, amiket jó lett volna kimondani.

Vagy dönthet úgy is, hogy eljön és felkészül.

Gondolhatja azt is, hogy Ön már rutinos tárgyaló. Bizonyára így van, mi viszont azt gondoljuk, hogy tudunk újat mutatni. Mi van akkor, ha a tárgyalópartnere is éppen olyan felkészült, mint Ön?

Az egyik hely az Öné lehet.

A feldolgozott témák a minicsoport (4-6 fő) igényeihez igazodnak majd, de az alábbi témákat biztosan érinteni fogjuk.

Augusztus 8. – Tárgyalás előkészítése

Augusztus 15. – Tárgyalási stratégiák

Augusztus 22. – Ajánlattétel és -fogadás

Augusztus 29. – Konfliktuskezelési stílusok és webes tárgyalások világa

Szeptember 5. – Menekülési stratégiák

Szeptember 12. – Kritikus üzenetek átadása

Ezek hétfői alkalmak, egy alkalom 2,5 órás. A részvétel feltétele a Retorikaiskola Szónokképzésének elvégzése, ennek híján az érdeklődőnek részt kell vennie egy előkészítő alkalmon, augusztus elején, amelynek a díja 30 000 Ft/fő. A képzést dr. Hoványi Márton vezető retorikatrénerünk tartja.
Jelentkezés és további információ: info@retorikaiskola.hu

Junior trénerek a Retorikaiskolában

2022 tavaszán két Szónokképzésünk fut párhuzamosan, az egyiket Steiger Ancsa vezeti, a másikat Pej Andris. Hozzájuk egy-egy junior tréner csatlakozott, akik szintén a résztvevők fejlődését kísérik. Bár ebben a szepben újak, saját magunk már több hónapnyi képzést követően bizonyították képességeiket, Kiváló Szónokokká váltak. Berki Júliának és Dömény Gábornak hasonló kérdéseket tettünk fel. Interjú.

Mit kell tudni rólad?

Berki Júlia (BJ): Berki Júliának hívnak. A beszédművelés gyermekkorom óta szerves része az életemnek. Számos vers-, próza-, és szónoklatverseny, aktív rádiós munka, konferálás és nyilvános beszéd előadása során jutottam el arra a felismerésre, hogy nekem beszéd és lélkeművelés a hivatásom. Most, a tréneri gyakorlat mellett, magyar-hittan tanárnak tanulok a Károli Gáspár Református Egyetemen.

Dömény Gábor (DG): 25 éves vagyok. Gyerekkorom óta lelkesedem a művészetek iránt. Korábban tanultam zenét. Dob és zongora hangszereken szereztem alapfokú művészeti vizsgát. Jelenleg is aktívan, és nagy örömmel zenélek, zenekarban rendszeresen fellépek. Idén télen diplomáztam művészettörténet szakirányon. Céljaim közt szerepel, hogy tanulmányaimat ez irányba folytassam tovább. Érdekel a kurátori, illetve a művészetpedagógiai szakma. Szeretnék olyan helyen tevékenykedni a jövőben, ahol e lelkesedésemet formába öntve nyújthatok valamit másoknak a művészetek éltető világból.

Mi az a három szó, ami meghatároz téged?

BJ: Öröm, szárnyalás, kegyelem.

DG: Szemlélődés, mozgás, megújulás.

Hogy kerültél a Retorikaiskolába?

BJ: A Retorikaiskola számára misszió a tehetséggondozás. Így találkoztunk. Amikor a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyen első helyezést értem el, a Retorikaiskola engem választott a különdíjára: ösztöndíjat kaptam Szónokképzésükre. Ezután elvégeztem a Kiváló Szónokképzést is, majd folytattuk a közös munkát.

DG: 2019-ben tanultam retorikát a bölcsészkaron. Az akkori tanárom ajánlotta a figyelmembe a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt, amin a bíztatására még az évben részt is vettem. Szereplésemért a zsűri nekem ítélt egy különdíjat. Emlékszem, hogy a retorikaiskolát Dr. Nagy Fruzsina képviselte, ő adta át nekem a díjat. Máig itt csengenek Fruzsi szavai a fülemben, ugyanis a Démoszthenészről elnevezett díj lényege, hogy az ókori bölcs retorikához való hozzáállásának örökségét hivatott átadni, vagyis a fáradságos, de reményteljes haladás mindenkinek kijáró lehetőségét. Ezt a lehetőséget akkor én kaptam meg, ami egy teljes Szónokképzés volt itt a Szónok Születik Retorikaiskolában. Ezen az úton a mai napig haladok itt tovább, ennek egy számomra örömteli állomása most a junior tréneri minőség.

Mi a legfontosabb számodra a junior trénerségben?

BJ: Az a szakmaiság, lelkiség és barátság, ami körülvesz. A szakmai professzionalizmus mellett vezetőink a lelki egészségünkre, mentálhigénés képzésünkre is gondot fordítanak. A holisztikus szemlélet: gyakorlat. Így tudok igazán tanulni, fejlődni, és ebből tovább adni a Retorikaiskolában fejlődőknek.

DG: A gyakorlattal való tanulás. A gyakorlat folytán úgy tudom megismerni, hogy milyen is vagyok én, mint képző, hogy milyen viszonyrendszerek alakulnak ki egy csoporton belül. Hogy csupán pár, szerintem fontos dolgot kiemeljek a folyamatból: rendszeres és következetes igazodási pontokat kapok az iskola felől, ami őszintén szólva nagy biztonságot jelent számomra, amire bátorsággal alapozok. Ezek az alapok adnak most valódi lehetőséget számomra arra, hogy olyan fejlesztővé váljak, aki hozzásegítheti önmaguk előadói mivoltához a tanulni vágyó embereket.

Mi (volt) a kedvenc témaköröd a Szónokképzésben?

BJ: A Szónokképzésem során a magánbeszélgetések retorikája maradandó nyomot hagyott bennem. Hittantanárként és magánemberként ezt azóta bőséggel kamatoztathatom. Jelenleg a ‘vizuális kommunikáció’ kifejezés foglalkoztat, ami a prezentációk témakörében kerül elő a képzés során.

DG: A magánbeszélgetések retorikája témakört élveztem a leginkább.

Ki az előadói példaképed, és miért?

BJ: Kerekes Barnabás Tanár Úr. Beszédem- lelkem az Ő szakmai és lelki kezei alatt forrt, született. Őszintén, egyenesen, nyíltan az igazságot szólja és szeretet árad belőle. A nagybetűs Tanár. Tiszteletre méltó és követendő életút. Hiteles tanár, hiteles hívő.

DG: Felnézek, mint előadóra, Pál Ferire, Bödőcs Tiborra, Cseh Tamásra. Elég eltérő műfajokban nyilvánulnak meg ők, de ami számomra közös, és egyben példaértékű bennünk, az az előadói részvétük, illetve szerepgazdagságuk. Mindhárman gyakran élnek a multimodeális kommunikáció eszközével, vagyis gyakran imitálnak személyeket. Amellett, hogy engem lenyűgöz, ahogy egy-egy apró vokális, vagy nonverbális gesztussal, miképpen képesek életre kelteni embereket, az igazán bravúros szerintem az, hogy úgy jelenítik meg az adott jellemeket, hogy közben valamennyiük ők maguk. Magukból adják ezeket a vonásokat, „bűnösek is, áldozatok is”… és ez igazán drámai, amilyen drámai valójában az ember. Ők ezzel az előadói hozzáállással vállalnak részvétet, vagyis éreznek együtt a hallgatósággal, vállalva az ember összetett, drámai mivoltát, ami példaértékű számomra.

Kommunikációs könyvek szemléje XI. – Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta

„Az élet nem más, mint örökös tárgyalás.”

Recenzió Chris Voss és Tahl Raz: Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta! című könyvéről.

Ismét egy FBI-os fickó könyve. Valószínűleg hasra kéne esnem az ámulattól, hogy egy ilyen kaliberű ember osztja meg velem a gondolatait és a tapasztalatait a tárgyalástechnika fortélyairól, mégsem ezt érzem. Kétségtelenül izgalmas történeteket olvashatunk túszokról, bűnözőkről és drámákról, mégis nehéz vonatkoztatni ezeket a példákat egy átlagos magyarországi munkavállaló életére. Még nehezebb, mint a másik ügynök nonverbális kommunikáció kapcsán összegyűjtött gondolatait. Méghozzá azért, mert elenyésző valószínűséggel fordulnak elő olyan esetek egy átlagos magyar ember életében, mit amilyeneket Chris Voss példaként citál. Öntől, kedves Olvasó, mikor követeltek utoljára váltságdíjat egy családtagja életéért? Na, ugye. (És ne is legyen ilyen.)

Félreértés ne essék, a Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta egy jó könyv. A tartalom mellett a felépítése is érthető, áttekinthető. Kategóriájában a leghasznosabbak között van. De nem az FBI-os sztorik miatt. Ezek inkább érdekességek, kuriózumok, legalábbis az átlagos olvasónak. Persze izgalmas olvasni őket, de nem ezekből lehet a legtöbbet tanulni, hanem a mindennapi életből vett példákkal. Az alacsonyabb albérleti díj kialkudása például ilyen (259-262. o.), de az ehhez hasonló esetek nem a szerző praxisából származnak, hanem a tanítványai életéből veszi őket. Pedig Voss-nak is van saját, tárgyalástechnikai tanácsadással foglalkozó cége, ami vélhetően nem kizárólag túsztárgyalásokkal foglalkozik. Elférne még több példa az üzleti életből, már csak azért is, mert roppant fontos technikákat mutat be a könyv.

A könyv borítója. Forrás: uni-nke.hu

Miben erős a könyv?

Jól működő kommunikációs eszköz például a tükrözés, amikor a másik fél legfontosabb vagy legutolsó szavait elismételjük, majd hatásszünetet tartunk. Szintén nagyon hasznos a Voss által címkézésnek nevezett módszer, amely során a másik fél érzelmeit próbáljuk nevesíteni. Fontos hozzátenni, hogy ezek nem kizárólag a tárgyalások során működnek, hanem a mindennapi életben is. Persze csak akkor, ha jól tudjuk alkalmazni ezeket a módszereket. Szóba kerül a kérdezéstechnika is, amely szintén nélkülözhetetlen terület. A szerző kalibrált kérdéseknek nevezi az előre eltervezett, nyitott kérdéseket, és kifejti a gyakorlati hasznukat. Sokak számára a tárgyalástechnika egy száraz, rideg, stratégiákkal és tervekkel átszőtt logikai művelet. Ezért lehet igazán meglepő, hogy Voss már a könyv elején (28. o.) kiemeli az empátia fontosságát. A tudatos alkalmazás miatt ő a „taktikai empátia” kifejezést használja, de kár bonyolítani, itt az empátiáról van szó. Jó látni, hogy ezt a szemléletet képviseli a szerző.

Fontos még kiemelni, hogy az etikai kérdésekről viszonylag kevés szó esik, pedig ez nélkülözhetetlen eleme a tárgyalástechnikának. Van még néhány kevésbé jól alkalmazható megoldás, ami kulturális különbségekből fakad. Magyarországon egészen mást jelent a „késő esti rádiós DJ hanghordozás”, mint amire a szerző utal. Más töltete van az elérendőnek, áldásosnak titulált „így van” (angolul valószínűleg „that’s right” lehetett) kifejezésnek is. A hétköznapi példák hiánya ilyenkor igazán fájdalmas, mert ezek segítenék a megértést.

Sok más, kisebb-nagyobb módszert és praktikát sorol fel a szerző, amelyek azért többségében megállják a helyüket. Olvasóként már azzal is fejlődhetünk, ha csak néhányat megpróbálunk alkalmazni. Ugyanakkor éppen ez a nehézsége ennek a területnek. Éles helyzetben, ahogyan az író is fogalmaz, nem növekszünk, hanem a felkészültségünk legmagasabb szintjére esünk vissza. Emiatt nem mindegy, hogy mennyire vagyunk felkészültek ezekre a haladó szintű retorikai helyzetekre, amiket tárgyalásnak nevezünk. A könyvet nem kezdőknek ajánljuk, hanem olyanoknak, akiknek már van tapasztalata a tárgyalóasztal mellől, de nekik nagyon jó szívvel.

Amennyiben Ön is fejlődni szeretne, örömmel hívjuk a hatalkalmas tárgyalástechnika kurzusunkra.

Chris Voss-Tahl Raz: Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta!, ford. Pétersz Tamás, HVG Könyvek, Budapest, 2020.

Mi az a hanghigiéné?

Az alábbi cikk, és az abban foglalt kutatás a hanghigiéné kapcsán Panágl Zsófia, a Retorikaiskola Montágh-Imre ösztöndíjasának munkája.  Tanároknak kötelező olvasmány, rendszeres hanghasználóknak pedig erősen ajánlott, különösen akkor, ha az illető még nem találkozott a hanghigiéné fogalmával.

Hanghigiéné

Amikor megkezdtem a saját beszédtechnika képzésemet, még a diploma átvétele előtt álltam. A gyakorlataim során azonban már betekintést nyerhettem abba, hogy mennyi apró dologból áll össze egy tanóra valójában. Gondolhatunk itt a megfelelő környezet kialakítására, a tárgyi feltételek meglétére vagy a pedagógus személyiségére is. Mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy a saját hangunkat felkészítsük a használatra. Ehhez kapcsolódóan egy, azóta számomra is fontossá vált fogalommal egyszer sem találkoztam: ez a hanghigiéné. Ez alapvetően magában foglalja a hang tudatos használatát, illetve a preventív gondolkodást is a mindennapokban. A hanghigiéné része többek között a gége és a hangszálak beszéd előtti bemelegítése, ami hasonló a beénekléshez.

A hangodat is tisztán tartod? (forrás: unsplash.com)

Előfeltevés

Azt, hogy miképpen lehet óvni a pedagógusok egyik legfontosabb munkaeszközét, saját tapasztalataim szerint nem tanítják az egyetemen, mint ahogyan ez a vizsgálatom során ki is derül. Feltételezéseim mind a köré a gondolat köré csoportosultak tehát, miszerint a pedagógusok, kiemelten is a testnevelők, az évek múltán, egyre több tapasztalattal a hátuk mögött elkezdenek még tudatosabban odafigyelni olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint amilyennek elsőre a beszédtechnika tűnhet.  Pedig a helyes beszédtechnika megőrzi a hangszalagok egészségét, csökkenti ezek terhelését, a hang tudatos használatára nevel, és lehetővé teszi az optimális terhelhetőséget.

…az évek meg a rutin… de hol marad a tudatosság?

Mivel műveltségterületem szerint a testnevelés és sport tanításához szereztem plusz tudást és tapasztalatokat, illetve kisgyermekkorom óta sportolok, ezért sokszor fordultam meg zajos uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben. Talán sokan nem is gondolunk bele, hogy azok a testnevelők és edzők, akik naponta hosszú órákat töltenek el ilyen zajos környezetben, mennyivel jobban ki vannak téve a fokozott hangi megterhelésének. Az imént felvezetett gondolat és a személyes élményeim hatására készítettem egy tájékoztató jellegű felmérést testnevelők között, amelyben olyan kérdésekre kerestem a választ, mint például, hogy mennyire tartják fontosnak a beszédtechnikát az évek, esetenként évtizedek óta pályán lévő tanárok, vagy mennyire gondolják tudatosnak magukat a munkájuk során. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy szívesen részt vennének-e egy beszédtechnika tréningen. Ez a cikk most arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a hipotéziseimet, majd összevesse a felmérésből kapott eredményekkel.

Felmérés

A vizsgálathoz egy tíz rövid kérdésből álló kérdőívet készítettem. A kérdésekre saját válaszokkal, illetve feleltválasztós és lineáris skálán jelölhető eredményekkel lehetett felelni. A kitöltéshez nagyjából két-három percre volt szüksége az önként vállalkozó testnevelőknek. A válaszadók többsége egy szakmai csoport tagjai közül került ki, amelyben már több mint tízezren vannak, s egyfajta online közösségként funkcionálnak. Előzetes felvetéseim között az alábbiak szerepeltek:

  1. minél több ideje tanít a megkérdezett, annál tudatosabban használja a hangját (a saját bevallása szerint),
  2. minél több órát tanít egy nap, annál fontosabbnak gondolja a tudatos beszédhang használatát,
  3. a megkérdezettek nagy része nem vett még részt beszédtechnika tréningen.

Hipotézisek

Az első hipotézis igazolására feltett kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy a tanított évek számával együtt tudatosabbá válik a hanghasználat, az 1-5 éve a pályán lévők mindössze 36,4%-a értékelte a 0-7 terjedő skálán hét pontra a hanghasználatával kapcsolatos tudatosságot, míg a 15-30 éve oktatóknak csupán a 31,6%-a. Az 5-15 éve oktatók 33 %-a jelölte ugyanezen pontokat. A tudatosság szempontjából a 0 jelöli az abszolút nem, vagy a 7 pedig a teljes mértékben tudatos hanghasználatot. Az minden korcsoportnál elmondható, hogy a férfiak, a saját bevallásuk szerint, sokkal direktebben kezelik a hangjukat. A nők általában szélesebb skálán értékelték a saját teljesítményüket, míg az férfiak inkább két értékkel dolgoztak, amelyek többségében az 5 és a 7 voltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanított évek számával kapcsolatosan ez az érték minimális csökkenést mutat, de nem szignifikáns az eltérés az egyes csoportok között.

A következő kérdésben, amely azt kutatta, hogy aki több órát használja egy nap a hangját, annak valóban fontosabb-e a tudatosság, meglehetősen különböző módon értékelték magukat a megkérdezettek. Minden csoportban a skálán 0-4-ig a válaszadók nagyjából átlagosan 10-15%-a választotta az értékeket, míg 4-7 között már jelentős különbségek alakultak ki: a 2-4 órát, illetve 4-6 órát tanítók nagyjából 71 %-a, míg a napi 6-8 órát tanítóknak a 87%-a jelölt ebben a tartományban értéket. Megállapítható tehát, hogy azok, akik naponta több órát tanítanak, már feltételezhetően tudatosabban is használják a hangjukat.

hanghigiéné

forrás: shutterstock.com

A harmadik felvetést sikerült alátámasztani. Az összes megkérdezettnek csupán a 11,6% válaszolta azt, hogy része volt már beszédtechnika tréningben. Külön érdekes tény, hogy ők mind nők voltak és a legkülönfélébb okok miatt volt részük a képzésben. Volt olyan, aki foniátriai problémák miatt, mások színházi képzés keretén belül, illetve néhányan egyetemi és főiskolai tanulmányaik során részesültek ebben. Egyikőjük, akinek a leghosszabb ideig (2 évig) volt része beszédtechnika órákban, még személyesen találkozott Montágh Imrével, ami saját bevallása szerint életre szóló élmény volt a számára.

 

Összegzés: a hanghigiéné

Mindent összegezve tehát elmondható, hogy gyakorló testnevelők körében sem elterjedt és evidens az effajta beszédtechnikai képzés és tudatos hanghasználat. Pedig „Hangterhelés előtt ugyanúgy fontos a bemelegítés, mint a sportban. A bemelegítő gyakorlatok sportban abban segítenek, hogy a szervezet ráhangolódjon a terhelésre, hogy jobb teljesítményt tudjon nyújtani és megelőzze a sérüléseket. Ugyanez érvényes a gége, a hangszalagok felkészítésére a fokozott terhelésre. Gondoljunk csak az énekesekre, akik skáláznak, beénekelnek koncert előtt. A bemelegítés során megnő a működő izmok vérellátása, könnyebben mozognak.”[1]

Ez egy tájékoztató jellegű, kis mintával dolgozó felmérés volt és nem egy reprezentatív kutatás. Ennek ellenére talán érdemes lehet azt végiggondolni, hogy a véletlenszerűen megtalált testnevelők válaszai mentén kialakult kép akár figyelemfelhívás is lehet. Szükségesnek látszik ennek alapján az ilyesfajta képzési lehetőségek biztosítása a leendő pedagógusok számára. Hiszen „A megfelelő hanghasználat nem mindig veleszületett tulajdonság. Logopédus, foniáter segítségével azonban elsajátítható olyan egyéni hangképzés, mely megőrzi a hang minőségét.”[2] Az, hogy a felmérés utolsó kérdésében arra, hogy mit jelent a hanghigiéné fogalma[3], a megkérdezettek nagy többsége vagy nem, vagy rosszul adta meg a választ, megmagyarázhatja, hogy miért nem tartja a nagy részük fontosnak a hanghasználattal kapcsolatos tudatosságot sem. Hiszen hogyan is lehetne valamire kiemelt figyelmet fordítani, amit nem, vagy csak felületesen ismerünk?

[1] http://foniatria.hu/2018/03/06/9-dolog-amire-egy-profi-hanghasznalonak-oda-kell-figyelnie/ (letöltés dátuma: 2021. 09. 21.)

[2] uo.

[3] „Az a magatartás, amelyet az egyén saját beszédhangja károsodásának megelőzésére fejleszt ki, illetve alkalmaz.” uo.

Ha szeretne saját hanghigiénéjéről gondoskodni, Retorikaiskolánk beszédtechnika tanárai biztos kézzel tudják vezetni ezen az úton. Keresse az egyéni képzés lehetőségét az info@retorikaiskola.hu címen, ahol munkatársunk örömmel áll a rendelkezésére.

5 + 1 tipp kezdő előadóknak

Vajon mik azok a szempontok, amiket figyelembe veszünk, amikor arra kerül sor, hogy munkánkat bemutatjuk másoknak, például a kollégáinknak, a feletteseinknek, vagy a még szélesebb nyilvánosságnak? A Retorikaiskola Kiváló Szónokképzésén részt vevő Berki Júlia és Dömény Gábor írása a Média Építészeti Díja gálán tapasztaltakról.

Talán azzal nem mondunk sok újat, hogy egy előadás előadói készséget is kíván, de vajon ez hogyan sajátítható el olyan emberek számára, akik alapvetően nem tartanak rendszeresen nyilvános beszédeket? Ebben a helyzetben találták magukat a 2021-es Média Építészeti Díja gála finalistái. Munkáik a Terv, illetve az Épület kategóriákban versengtek egymással az Uránia Nemzeti Filmszínházban, immáron 17. alkalommal megrendezésre kerülő gálán. Azonban ahhoz, hogy elnyerjék a díjnyertes alkotásnak járó rangos szakmai elismerést, először be kellett mutatniuk a pályamunkáikat egy mindössze 3 perces prezentáció formájában.

A Szónok Születik Retorikaiskola trénerei – az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – segítettek felkészülni a MÉD gála finalistáinak a prezentációval járó kihívásokra, mi pedig a Retorikaiskola hallgatóiként elkísértük trénereinket a rendezvényre. Beszámolónkban a gálaesten tapasztaltak alapján 5+1 olyan retorikai tippet, javaslatot gyűjtöttünk össze, amelyek választ adhatnak az olvasó számára arra a kérdésre, hogy vajon milyen konkrét előadói fogások segíthetnek és tehetik retorikailag is profivá egy olyan ember előadását és prezentációját, aki bár nem gyakorlott rétor, de olykor-olykor mégis nyilvános beszédhelyzetben találja magát.

  1. tipp: A technika és a környezet felmérése az előadás előtt

Érdekes tapasztalat volt számunkra, hogy a MÉD gála technikáért felelős stábjával milyen pontokon volt szükséges konfrontálódnia a trénereinknek ahhoz, hogy a finalistákat retorikai szempontból is minél jobb körülmények várják. Az Urániában rendelkezésre álló mozivászon méretű kivetítőt a próbák során eleinte szinte teljesen leengedte a stáb. Ezzel azonban az a probléma merült fel, hogy egyrészről a hatalmas kivetítő elvonta az előadókról a figyelmet, másrészről zavaró volt, hogy a sziluettjük belelógott a vetített háttérbe, ezzel rontva az egyes prezentációk képi világát és az előadás összehatását. Szükséges volt hát hosszú perceket szentelni annak, hogy a projektort úgy állítsák be, hogy abba egyik finalista se lógjon bele.

Egy előadás előtt tehát érdemes a technikai feltételeket átbeszélni a helyszíni stábbal, és szükség esetén javaslatot tenni számukra a változtatásokra, szem előtt tartva, hogy a szónok minden körülmények között jól látható, jól hallható legyen, és a technika (mikrofon, vagy head-set, pulpitus, vagy üres színpadtér, a kivetítő magassága, stb.) ne vonja el róla a hallgatóság figyelmét.

  1. tipp: Bemelegítés, tudatos ráhangolódás

A Retorikaiskola kurzusain nem csak beesünk és nekikezdünk a szónoklatoknak. Az egymásra való odafigyelés, köszönés, bemutatkozás, a közös munkára való ráhangolódás is fontos elem: a bizalom, a nyugalom megteremtése kulcsfontosságú számunkra. Nem volt ez másként a MÉD gálán sem, hiszen a nyilvános beszédhez elengedhetetlen átlényegülni a megfelelő előadói állapotba. A képen a gála résztvevői és a trénerek  bemelegítő gyakorlatokat végeznek.

Ezt olvasóink is megtehetik egy-egy előadás előtt: a test egyszerű bemelegítése (pl. karkörzés, törzskörzés, fejkörzés), illetve a beszéd bemelegítése (pl. légzőgyakorlatok, nyelvtörők) is elegendő. Ez kezdő szinten egyedül is elvégezhető, de profi iránymutatást és gyakorlatsort kapnak az érdeklődők a Retorikaiskola Tudatos előadóképzésén.

  1. tipp: Megjelenés

Fontos, hogy öltözékünk harmóniában legyen környezetünkkel, az alkalomhoz és a témához is illő legyen. A gála előkészületei alatt erre is figyeltünk. Volt, akinek az arcába lógó haját kellett megigazítani, másnak a világítás miatt folyton becsillanó óráját kellett levenni. Ezek zavaró tényezők lehetnek a nézők számára. Igyekezzünk tehát minden apróságra ügyelni, mert például egy csörgő karperec az egész munkánkról elvonhatja a hallgatóink figyelmét.

  1. tipp: Dizájn

Képekkel élünk és képekben értjük meg a világot” – írja Hans Belting, művészettörténész a kép és az ember viszonyáról. Egy prezentációs előadás remek lehetőséget kínál arra, hogy kreativitásunkat, munkánk gondolatgazdag megközelítéseit vizuális szinten is megjelenítsük. A prezentációnkban szereplő egyes diákat is ki kell dolgoznunk, hisz azok a mondandónkkal szerves egységet kell, hogy képezzenek. Ebből kifolyólag igen fontos, hogy a felhasznált képek és szövegek milyen dizájnnal jelennek meg a diákon. A szövegek ne lábjegyzetszerűen kísérjék az egyes képeket; a rövid és tömör kulcsüzenetek harmonizáljanak azokkal színben, formában. A kompozíciót tekintve érdemes törekedni a visszatérő dizájnelemekre vagy például a kezdő és záró dia azonosságára.

  1. tipp: Várd ki a tapsot!

A közönség válasz-reakcióját, köszönetnyilvánítását sokunknak nehezére esik nyugodtan és örömmel kivárni. Pedig nagyon fontos, hogy fogadni tudjuk, ne rohanjunk le a színpadról. Ha valaki így tesz, az disszonáns hatást kelt. A felkészülés során akár gyakorolhatjuk is a taps kivárását. Tiszteljük meg ezzel magunkat, a munkánkat, és legfőképp a közönséget.

+1 tipp: Bakikra felkészülni

Mi történik, ha nem működik a kivetítő? Vagy mi lesz a forgatókönyv, ha megáll a diasor, és nem megy tovább? Mi van, ha kiszárad a torkom, mert nem készítettem egy pohár vizet a színpad szélére? Ilyen és ezekhez hasonló apróságok a MÉD gálán is félresiklást okozhattak volna, ha nem számolunk előre velük! Nem kell aggódnunk, de jobb tudatosítanunk azt, hogy előadásaink során nem várt helyzetek is előfordulhatnak. Ha ezekre természetesen tudunk reagálni és nem esünk pánikba, akkor az nagyban tudja növelni a hitelességünket a hallgatóság előtt.

A 2021-es MÉD gála

tipp

A 2021-es MÉD gála finalistáinak szakmai felkészültségükön túl, trénereink segítségével lehetőségük nyílt tudatosítani mindezen tippeket. A Terv kategória díjnyertese, Kopacz Hanna így emlékezik vissza erről: „Tetszett a srácok profizmusa, lényegretörősége, kíváncsisága, egyenként mindenkihez tanúsított türelme, de leginkább a jelenidejűségre való nevelés: tudatosítani (nemcsak színpadi) jelenlétünket, kimozdulni a komfortzónánkból, és hogy mindezek mellett szigorú önelemzésre kényszerülünk előadás előtt. Olyan kérdéseket kaptunk, amelyeket – legalábbis nekem – , még soha senki nem tett fel a munkámmal kapcsolatban. Ez ráébresztett, hogy nem szégyenlősködni kell egy prezentációkor, hanem elmondani a gondolatainkat, és ezzel másokat inspirálni vagy akár tettre ösztönözni.

Az Épület kategória győztese a Bánáti + Hartvig Építész Iroda lett. Ők nyerték meg a Retorikaiskola által felajánlott díjat is, ami a legjobb prezentációnak járt, és a közönség döntött róla. A képzésről Bánáti Béla így fogalmazott:

tipp„Márton professzionálisan és élvezetesen adta át az ismereteket, amelyeket az egyéni felkészülés során tovább gyakorolva igyekeztem alkalmazni a prezentáció során. A tanultak azonban nem csak a konkrét előadásra vonatkoztathatóak, a tudást a későbbiekben bármilyen hasonló helyzetben jól tudom majd alkalmazni.”

Ezúton is szívből gratulálunk a díjnyertes pályázóknak, valamint az összes finalistának, akik időt és energiát szántak arra, hogy a munkájukat bemutassák, és a Média Építészeti Díja gála hallgatósága számára élvezetes előadásokat nyújtsanak!

Karácsony közeledik? Hogyan köszöntsük szeretteinket az ünnepek alatt?

Jóval karácsony előtt, a plázák feldíszítését követően, amikor a virgácsokat felváltják a karácsonyi díszek az árusoknál, az emberek elkezdenek “Boldog karácsonyt!” vagy “Kellemes ünnepeket!” kívánni egymásnak búcsúzáskor. Elképesztő sebességgel üresednek ki ezek a frázisok, és mire valójában eljön az ünneplés ideje, már nehéz jól fogalmazni. Mit tehetünk azért, hogy megtaláljuk az illő szavakat a kellő időben, legyen szó karácsonyról, Mikulásról vagy újévről?

1. Időzítsük!

Csak azért, mert már fényfüzérek lógnak mindenhonnan, még nem kell lecserélni az elköszönéseinket. A “Viszontlátásra!”, a “Minden jót!” vagy a “Jó napot kívánok!” decemberben is ugyanúgy használható, mint máskor.

2. Karácsony alatt is: csak őszintén!

Természetesen mondhatunk jókívánságokat, de tegyük ezt őszintén. Érdemes átgondolni, hogy valójában mit is kívánunk az illetőnek, és azt kimondani. Az elhasználódást fokozza, ha pl. ironikusan használjuk. Megeshet, hogy egy kevésbé jó élmény után nem pozitív jelzők jutnak az eszünkbe, ez esetben megmaradhatunk az 1. pontban említett semlegesebb köszöntéseknél.

karácsony

forrás: unsplash.com

3. Legyünk kreatívak!

Ha azonban igazán jót szeretnénk a másik embernek, akkor kiindulhatunk abból is, hogy mi milyen karácsonynak örülnénk. Nyugodt? Boldog? Meghitt? Csendes? Szeretetteli? Emellett pedig az is segíthet minket, ha belegondolunk a másik jelenlegi helyzetébe. Mire lenne szüksége? Ha például egy hónapja betegséggel küzd, valószínűleg a legnagyobb öröm az egészség lenne.

4. Legyünk újítók!

El is térhetünk a szokásos formuláktól. Nem sokszor van egy évben karácsony, szóval e jeles ünnep alkalmával akár a saját szavainkkal is megpróbálhatjuk megfogalmazni azt, ami bennünk van: “Jó itt veled (veletek) együtt lenni. Hálás vagyok a közösen eltöltött időért és a sok finomságért, ami az asztalunkon van. Számomra ez már maga a boldogság. Azt kívánom, hogy legyen még sok ilyen karácsonyunk.”

+1. És egy kis helyesírás…

Elképzelhető, hogy írásban szeretnénk kifejezni a jókívánságainkat. Ne felejtsük el, hogy a karácsony kis kezdőbetűvel írandó. Karácsony után pedig jön a szilveszter: térden állva könyörgök mindenkinek, hogy felejtse el a b.ú.é.k. használatát. Évente egyszer kívánunk boldog új évet egymásnak, ugyan miért kell ezen spórolni?

Természetesen a fenti 4 pont az újévi jókívánságokra is alkalmazható.

Őszinte és megérintő szavakban gazdag ünnepeket kívánunk!

Lehetőségekre nyit ajtót a kommunikációba fektetett energia

Kommunikáció. A legtöbben a diploma megszerzése körüli időszaktól jelentkeznek a Szónok Születik Retorikaiskolába, egészen addig, amíg pozícióváltás környékén találják magukat. Sokan nem is tudják azt, hogy a testbeszéd és a vokális kommunikáció is befolyásolja a meggyőzőerőt. Vannak olyanok is, akik a gyakorlatorientált képzést azért kezdik el, mert az egészséges izgalomnál jóval többet éreznek, ami már gátolja őket az önkifejezésben. Dr. Hoványi Márton, a Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója mesélt arról, hogy a vezetők számára miért kifejezetten fontos a kommunikáció fejlesztése. Gonda Gréta interjúja.

Continue reading

Kommunikációs könyvek szemléje X.

Hogyan figyeld és értelmezd mások nonverbális kommunikációját?Recenzió Joe Navarro Beszédes testek című könyvéről.

Amikor kezembe vettem Navarro könyvét, és megpillantottam a borítón az alcímet, elkezdtem fintorogni: „Az FBI-ügynök emberismereti kézikönyve”. Na – gondoltam – ez is biztos csak el akarja magát adni ezzel az FBI-os dumával. Mint a filmekben, amikor odaugranak egy autó elé, felkiáltanak, hogy „FBI, szálljon ki a kocsiból!”, és már le is foglalták a járművet. Persze mindig éppen egy luxus-szuperautó jár arra. De aztán olvasás közben egészen gyorsan megbékéltem. Sőt!

Olyan, mint más

Elsőre hasonlít a könyv más, ugyanilyen témában íródott művekhez. Ebben is végigelemez a szerző egy nagy halom különféle nonverbális jelet. Leírja, hogy mi mit jelenthet, illetve mire utalhat az amit látunk. Navarro jól rendszerezett, könnyen áttekinthető szerkezetet használ. Ha minket például csak a kéz és az ujjak nonverbális jelei érdekelnek, akkor elég a hatodik fejezetet fellapoznunk. Ritkán használom a könyvek végén található név- és tárgymutatót, de ebben az esetben ez igencsak hasznosnak mutatkozik. Ennek segíítségével könnyen eligazodom, akár a körömrágás, akár a madármozdulat, akár a villanykörte szemek érdekelnek.

navarro

A kép forrása: libri.hu

Nem olyan, mint más

Sok kép segíti a megértést, és az FBI-os vonal – amitől annyira tartottam – csak annyi szerepet kap, amennyi a színesítéshez és a jobb megértéshez szükséges. Rövid történeteket olvashatunk Joe Navarro praxisából. Rendkívüli módon megörültem, amikor a szerző szóba hozta a kongruens kommunikáció kérdését (352. o.), tudniillik, hogy egy előadó, megszólaló esetében a verbalitás és a nonverbalitás (a vokalitással együtt) összhangban van-e egymással. Navarro a szinkronitás fogalmat használja, de a mondanivaló ugyanaz. Ez a hitelesség egyik kulcskérdése, nem véletlen, hogy a szerző is a megtévesztés kapcsán ír erről.

Ami még sokat segít a téma feldolgozásában, az a könyv második fejezetében taglalt limbikus örökség. Ezzel már a konkrét nonverbális jelenségek felsorolása előtt fényt derít arra, hogy jellemzően miért úgy viselkedünk, reagálunk, ahogy. Később vissza-visszanyúl ezekhez a gyökerekhez, de már itt alaposan megágyaz a megfigyelések jobb megértésének.

A legerősebb rész ennek ellenére mégis a könyv első fejezete, ahol Navarro tíz parancsolat formájában határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket embertársaink nonverbális kommunikációjának megfigyelése közben be kellene tartanunk. Mindezt nem kioktató stílusban teszi, hanem segítő szándékkal, hogy mélyebben meg tudjuk ismerni a velünk szemben állót. Ezek között van olyan szabály is, amelyet a többség valószínűleg ismer, például az, hogy a nonverbális jelek csoportjait érdemes keresni és értelmezni. Ám olyan tanácsot is kapunk, ami talán már nem annyira egyértelmű. Számomra különösen izgalmas volt a 7. parancsolat, amely szerint „A változást is fontos megfigyelni mások viselkedésében, mert az gyakorta arra utal, hogy valakinek időközben megváltoztak a nézetei, érzelmei, érdekei vagy szándékai!

Joe Navarro könyve haladó szintű előadóknak is tartogathat újdonságokat, de kezdőként is bátran kézbe lehet venni. Az önálló gyakorlásban nem különösebben segít, de mások megfigyeléséből is rengeteget lehet tanulni, ebben pedig sok támpontot kap az olvasó.

Joe Navarro, Beszédes testek, ford. Bánföldi Tibor, Libri Kiadó, Budapest, 2016. 383 o.

Montágh Imre-ösztöndíj újratöltve

Retorikaiskolánk immár harmadik éve hirdette meg Montágh Imre-ösztöndíj címmel tehetséggondozó programját. Az ösztöndíj olyan pályájukra készülő fiatalok támogatása, akik majdani hivatásuk gyakorlása során professzionális hangi terhelésre számíthatnak. Számukra elsősorban beszédtechnikai, esetenként retorikai képzést is kínálunk minimum öt, maximum tíz alkalom hosszúságú, egyéni tréning formájában.

2021 őszén a Montágh Imre-ösztöndíj nyertese Bagi Bernadett, akinek szívből gratulálunk és gyümölcsöző képzést kívánunk! A pályázó másodéves logopédus-hallgató az SZTE JGYPK-n. Retorikaiskolánkban egy tíz alkalomból álló beszédtechnikai képzésben részesül.

A pályázó motivációs leveléből:

A mindennapi életünkben is nagyon fontos, hogy hogyan formáljuk, ejtjük ki a szavakat, és ezzel milyen üzenetet közvetítünk egy-egy társalgásban, szakmai megszólalásban. A jövőben a szegedi klinika neurorehabilitációs osztályán szeretnék logopédusként dolgozni, hogy felnőtt embereknek vissza tudjam adni az egyik legalapvetőbb közlésimódot, a beszédet, és ezzel együtt az önbizalmukat. Továbbá mutizmusban, beszédhibában szenvedő gyermekeken, kamaszokon szeretnék segíteni, hogy ők is megtapasztalhassak az emberi kommunikáció sokszínűségét és szépségét.

A kurzust a Retorikaiskola saját bevételeinek a profitjából fedezi évente egy pályázó számára, de hála a TANDEM Mérnökiroda Kft. nagylelkű támogatásának, idén még egy ifjú tehetség továbbképzése vált megvalósíthatóvá. Ezúton is nagyon köszönjük az együttműködést!

Filmszemle IX. – Buster Keaton: Egy hét

Egy hét (One week) – amerikai némafilm, 1920.

Írhatnánk, hogy Buster Keaton-t senkinek sem kell bemutatni, de az a helyzet, hogy sajnos be kell. Charlie Chaplin mellett ő volt a némafilmek másik nagy sztárja. Színész és filmrendező is volt, filmszemle-sorozatunkba pedig az első önálló munkáját választottuk ki, amelyben természetesen a főszereplőt is ő alakította.

forrás: m.mult-kor.hu

A cselekmény lényegében annyi, hogy a főhős és filmbeli partnere, friss házasként egy lapraszerelt házat kapnak nászajándékba (így már duplán házasok, hö-hö…), amit állítólag egy hét leforgása alatt össze lehet rakni. A film e hét eseményeit mutatja be.

Felmerülhet a kérdés, hogy egy retorikai témájú filmeket bemutató sorozatban mit keres egy némafilm. Több okból is ide kívánkozik ez az alkotás. Mindenekelőtt bámulatos az, ahogyan szavak nélkül tud egy bonyodalmakban gazdag történetet elmesélni a film. Rendben, elismerjük, hogy néhány felirat azért segíti a megértést, de mégis, a közel 25 perces játékidő tulajdonképpen a két főszereplő zseniális alakítása miatt válik összefüggővé és érthetővé. A mozdulatoknak és a mimikának itt kulcsszerepe van.

A másik, amiről nem lehet elég elismerően szólni, az a humor. Persze, ósdinak tűnik a fekete-fehér kép. Persze, előfordul, hogy sejtjük, hogy mi fog történni. Ám ezzel együtt is sok alkalom kínálkozik, hogy mosolyra húzódjon az ajkunk. Különösen pedig akkor ámuldozhatunk nagyokat – szigorúan nevetés közben – amikor megtudjuk, hogy a filmben semmi sem trükkfelvétel vagy makett, mindent életnagyságban és élesben vettek fel. Már ennyi, és Buster Keaton faarca is elég humorforrást biztosít.

Mai szemmel porosnak tűnhet ez a film, de nem csak a retorikai vonatkozásai, hanem filmtörténeti jelentősége miatt is kihagyhatatlan. Megtekinthető a youtube-on.

Szakmai tartalom: 3/10

Szórakoztatás: 8/10

Összbenyomás: 8/10