Alapozó szintű, átfogó retorikakurzust indítunk 2019 tavaszán. A 2013 tavasza óta minden félévben, töretlen népszerűségnek örvendő kurzusunk bevezetést nyújt a kommunikáció legfontosabb témaköreibe és felkészít egy ötvenfős közönség előtti, prezentációval kísért nyilvános beszédre. A gyakorlatorientált, hétről-hétre zajló, kicsoportos munkát egy női és egy férfi tréner kíséri. A hosszú távú fejlődés záloga a komoly erőfeszítés és az időbeli befektetés, ezért kurzusunkat azoknak ajánljuk, akik valóban biztos alapokra és jelentős fejlődésre vágynak. A képzést sikeresen teljesítők egy gálaesten tehetik próbára a megszerzett tudásukat, amivel együtt olyan tanúsítványt is kínálunk leendő ügyfeleinknek, amivel továbbléphetnek a haladó szintű átfogó retorikaképzésünk vagy a speciális kurzusaink irányába.
A kurzus 2019. február 5-én indul Budapest belvárosában. Az öt hónapon át tartó képzés keddenként, 17.30-kor kezdődik. A kurzust kísérő trénerek Steiger Anita és Pej András lesznek. A képzés tematikája elérhető ide kattintva. Minden érdeklődőt egy első interjúra invitálunk, aminek a keretében további részletek mellett, személyesen is meg lehet ismerni a képzést kísérő retorikatrénereket, illetve az interjú keretében felmérjük az érdeklődő retorikai képességeit is. Ez utóbbiakról visszajelzést adunk és egy héten belül kiértesítjük a jelenkezőt arról, hogy tudjuk-e fogadni a csoportba vagy más képzési formát tartunk számára megfelelőbbnek. Jelenleg a csoportba még 0 szabad hely van, a kurzus betelt. Jelentkezni így lehet, azoknak pedig és a kurzuson való részvételt így lehet ajándékba adni. Legközelebb 2019 őszén indítunk alapozó kurzust.
2018 novemberében ismét Építészeket képeztünk, akik a Média Építészeti Díj 2018 fináléjában kerültek, hogy ott megméretve magukat a legjobb terv és épület kategóriájában is győzelmet szerezhessenek mindössze négyperces prezentációjuk bemutatását követően. Gratulálunk minden finalistának és különösen a díjnyertes prezentációt bemutatóknak! Épület kategóriában Hatvani Ádám, Korompay Attila, és Dékány Tibor, terv kategóriában Nagy Mercédesz Erika nyert, a közönségdíjat épület kategóriában Bíró Árpád, Kovács Károly Lehel, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szökő Kristóf István. A rendezvény a MüPa nagyszínpadán, teltházas szakmai közönség előtt zajlott.
Terv kategória
A MÉD 2018 Terv kategóriájának győztese Nagy Mercédesz Erika pedig így írt a képzésről:
Amikor megtudtam, hogy a Média Építészeti Díja 2018 finalistái közé választották diplomamunkámat nagyon örültem, de egyben ijesztő is volt a tudat, hogy majd 400 ember előtt 4 percem lesz elmesélni fél év munkáját. Viszont a Szónok Születik Retorikaiskola által szervezett egynapos prezentációs tréning során nagyon sok hasznos tanácsot kaptunk a megfelelő légzéstől kezdve a prezentációs anyag hatásos tartalmi és formai összeállításáig. Rengeteget tanultunk Ancsától a félnapos tréning során és végül a gálán csak az első mondat volt nehéz, utána ment minden magától. Nagyon köszönöm a segítséget sikerült 4 percben átadnom a jelenlévőknek a legfontosabb gondolatokat és diplomamunkám üzenetét, így sikerült elnyernem a MÉD 2018 Terv kategóriájának Fődíját.
Nagy Mercédesz Erika a MÉD 2018 Terv kategória győztese
Épület kategória
Épület kategóriában a közönségdíjas csapatból Kovács Károly és Szilágyi Norbert írt így emlékezett vissza a prezentációs tréningre:
Az Építészfórum rendezvénye, a Média Építészeti Díja egy egyedülálló szakmai ünnep. Több száz résztvevő, hazai médiumok vezető újságíróiból álló zsűri, 5 órás gálaest. Ebből az 5 órából 4 perc áll rendelkezésünkre, hogy elnyerjük úgy a zsűri mint a nézők tetszését, és meggyőzzük őket, hogy jó amit csináltunk. Mindez kifejezetten nehéz feladat elé állított bennünket. Építészként gyakran kell prezentációt tartanunk, legtöbbször azonban ezt ösztönszerűen csináljuk. Nem figyelve az apró részletekre, amelyek döntően befolyásolják egy-egy prezentáció végkimenetelét. A Szónok Születik Retorikaiskola egynapos prezentációs képzése sok mindenre rávilágított. Ancsa segítségével megtanultuk a tudatos prezentációkészítés lépcsőfokait. Megértettük hogyan mi zajlik a leendő hallgatóságunkban, és hogy milyen eszközökkel tudjuk a figyelmét a lényeges részekre irányítani, hogyan gesztikuláljunk, milyen a megfelelő légzés, testtartás, ezeket hogyan használhatjuk prezentációnk során. Mindezt egy csokorba szedve, hogyan maradjunk természetesek és ezzel párhuzamosan hogya váljunk magabiztosakká egy ilyen előadói helyzetben. A rendelkezésünkre álló 4 perc alatt sikerült meggyőznünk a zsűrit és a közönséget is. Építményünket az Épület kategóriában a MÉD 2018 Zsűrije különdíjjal jutalmazta és elnyertük ebben a kategóriában a Közönségdíjat is. Nagyon köszönjük a segítséget és a támogatást!
Terv kategória közönségdíja – beszámoló a képzésről
A terv kategóriában pedig a közönségdíjat Krajnyák Nándor Bencenyerte el, akinek az alábbiakban közöljük a retorikaképzésről szóló beszámolóját:
Hallgatóként hatalmas megtiszteltetés volt a Média Építészeti Díja 2018 finalistái között szerepelni. Ugyanakkor rengeteg kérdés és aggály merült fel bennem, amikor megtudtam, hogy döntőbe kerültem. Eddig csak kisebb és egyetemi környezetben kellett bemutatnom a terveim, most egy jóval nagyobb és más orientáltságú célközönség előtt kellett teljesítenem. A helyzetemet az is nehezítette, hogy hónapok munkáját négy perc alatt kellett átadnom a jelenlévőknek, akik közül sokan akkor látták először a tervem.
Az esemény előtt jómagam és minden döntős részt vett a Szónok Születik Retorikaiskola által szervezett egynapos tréningen. Mentorunk, Ancsa segítségével sikerült választ kapnom a kérdéseimre, így aggodalmak nélkül állhattam a színpadra a gálaesten. Annak ellenére, hogy a képzés mindössze nyolcórás volt, rendkívül átfogó képet kaptunk arról, hogyan is kell előadni. Átbeszéltük a prezentálás minden elemét a helyes tartástól, légzéstől kezdve egészen a prezentáció hatásos vizuális megjelenítéséig. Megtudtam hogyan érdemes előadni különböző célközönségnek és hogyan fogjam meg a tervem lényegét. A megszerzett tudással mindegyikünk előadása rengeteget fejlődött, személy szerint pedig úgy érzem, először tudtam felszabadultan és magabiztosan beszélni nagyközönség előtt. Nagyon köszönöm a segítséget és, hogy így elnyerhettem a MÉD 2018 Terv kategóriájának Közönségdíját!
Krajnyák Nándor Bence építészmérnök hallgató, a MÉD 2018 Terv kategóriájának Közönségdíj győztese
A további különdíjakat ide kattintva tudja megtekinteni. A mostanra különböző formában, de években mérhető együttműködés lehetővé tette azt is, hogy az eseményt rendező Építészfórummal partneri kapcsolatot alakítson ki Retoriakiskolánk. Bízunk benne, hogy a jövőben még több építésznek tesszük lehetővé, hogy a tervei és az épületei méltó prezentációkkal váljanak meggyőzőekké.
Trénereink közül ketten, Nagy Fruzsina és Dr. Hoványi Márton az Egyesült Államok legjobb egyetemeinek egyikén, a Yale-en kezdett kutatóutat 2018 nyarán. Az egyéves amerikai utat két hazai és egy amerikai ösztöndíjprogram is támogatja. A kutató út egyik kimondott célja a kortárs kommunikációs, prezentációs és retorikai irányok tanulmányozása. Retorikaiskolánk elkötelezett a folyamatos, egyéni fejlődés mellett, amit tanítványaink körében csak úgy tudunk hitelesen megvalósítani, ha mi magunk is rendszeresen képezzük magunkat. Ahogy a saját képzéseink során sem hiszünk az egy-két órás megoldások hosszú távú erejében, úgy a saját továbbképzésünkben színvonalában és időtartamában sem kötünk kompromisszumokat. Mire 2019 nyarán visszatér két trénerünk, az a célunk, hogy akár magyar, akár angol nyelven a ma elérhető legmagasabb szintű retorikai képzést tudjuk nyújtani ügyfeleinknek. Az Egyesült Államokban megszerzett tudást, természetesen, már a 2018/19-es tanév során is közvetítjük a Magyarországon dolgozó trénerek felé, hogy abból minél hamarabb közvetlenül is részesülhessenek kurzusaink résztvevői.
Áder János 2018. január 1-jén elmondott köszöntőjét Bodó Anikó és dr.Kovács Flóra, haladó kurzusunk hallgatói elemezték. Írásukat alább, a felvétel alatt publikáljuk.
Az újév köszöntése, a remények megfogalmazása elválaszthatatlan az óév búcsúztatásától, értékelésétől. Ez a kettős üzenet Áder János köztársasági elnök elmúlt években megtartott újévi beszédeiben megtalálható volt, bár az adott évre történő visszatekintés sok esetben negatív események (a Franciaországban történt események említése a 2016-os beszédben, a honfitársak elveszítésére való kitérés a 2017-es beszédben) felelevenítésével járt. A köztársasági elnök 2018. január 1. napján megtartott beszédének hangsúlya az újév köszöntésén és a pozitív üzenetek megfogalmazásán volt, kérdés azonban, hogy a konkrétumok elhagyása – akár pozitív vagy negatív eseményről is legyen szó – a beszéd javára szolgáló volt-e? Áder János 2018-as újévi beszédét elemezzük.
A felszín: a vizualitásról
A térkihasználás és térelrendezés, mint az elmúlt három évben, idén is jól sikerült a szónok és a jeltolmács részéről. Megfelelő helyen, kellő távolságban álltak egymáshoz mérve. Az előző évi beszédhez képest a kép közelebbi, de nem zavaró. Új elemként jelenik meg a pezsgőspoharak látótérbe helyezése, melyek egymáshoz viszonyított elrendezése mondhatni Áder János és Weisz Fanni térbeli elhelyezkedésének letükrözése. A látványért felelős munkatársak azonban nem figyeltek arra, hogy a poharaknak a jeltolmács elé való kihelyezése következtében a beszéd leglényegesebb nonverbális csatornája sokszor takarásba került, csorbítva annak ünnepélyességét, üzenetét.
Weisz Fanni fodros ujjú ruhája a díszfüggöny fodraival harmonizálva előnytelen, kislányosabb megjelenést kölcsönzött a tolmácsnak, szemben a 2017. évi beszéd elegánsabb ruhaviseletével. Kiengedett frizurája bal választékának vállára helyezése a figyelmet a köztársasági elnökre irányította, míg utóbbinak a hajviselete szinte pontosan megegyezett a 2016. és 2017. évi viselettel. Weisz Fanni piros színű körömlakkja a nemzeti színű lobogóval harmonizált, ellenben Áder János nyakkendőjének színével, melynek aszimmetrikus elhelyezkedése és ingének a nézői bal oldalon való ráncolódása zavaró hatást kelt. Érdemes lett volna a színek harmóniájára jobban odafigyelni. Összességében elmondható, hogy mind a két előadó öltözéke előnytelenebb volt a tavalyinál.
Mélyebb rétegek: a nonverbalitásról
Jelentős előrelépés figyelhető meg Áder János sokat bírált fejtartásában. A tendenciózus balra döntést felváltotta a többnyire egyenes-, illetve enyhén jobbra dőlő fejtartás, jobban megtartva így a párhuzamot közte és a tolmács között. Szemöldökhasználatában továbbra is a jobbat felemelve, lejtőt képez arcjátékával, mely lejtő ívét hajának balra fésülése még nyomatékosabbá tesz. Bal szemének hunyorítása éles ellentétet képez a jobb szem nyitottságával, annak teljes becsukása több esetben is megfigyelhető (pl.: 1:54, 1:58, 2:02). A száj tájolásában tavaly jelentős fejlődés volt tapasztalható, ennek ellenére ajkának jobbra történő felhúzása ismét sok esetben visszatért.
A 2017. évi köszöntőjében a Retorikaiskolánk által üdvözölt mosoly mostani beszédében elmaradt, mely az új év kezdeti pillanatait, köszöntését szomorkássá, morózussá tette. Az ajakréses és ajakkerekítéses hangok megformálásai túl mesterkéltté váltak, helyenként eltorzítva a szónok természetes arcvonásait (pl.: 0:07, 0:32, 1:21, 2:30, 2:54).
Kezeit a köztársasági elnök idén is egy pulpituson nyugtatta. Az amúgy sem nonverbális kommunikációjáról híres rétor csak jobb kezével gesztikulált, azonban kézfeje csak néha került a látótérbe, így sok esetben csak a kar mozgása volt látható. Előnyösebb lett volna a kézfej magasabbra emelése, de akár a kézmozdulatok elhagyása sem vett volna el a beszéd értékéből.
A köztársasági elnök megfelelő hangerővel, követhető beszédtempóban beszélt. Jól alkalmazta a szüneteket a megszólításokat követően. Monotonitása ezen beszéde kapcsán még mindig tetten érhető, amit egyes szavaknak történő nyomaték adásával, illetve a felsorolásoknál történő beszédtempó gyorsításával kívánt ellensúlyozni. Az egyhangúság abból eredt, hogy – a mondatközepi hangsúlyozások ellenére – az egyes mondatok hanglejtése megegyező volt. Természetesebb és rokonszenvesebb hatást érhetett volna el azáltal, ha a pozitív üzeneteit, az értékeket lágyabb hangszínen mondja el. (0:50-nél a béke, 2:04-05-nél a reménység, a szeretet, 3:19-nél az egészség szavakat kifejezetten keményen, szigorúan mondja)
Ajaknedvesítései alig észrevehetőek (pl.: 0:27, 2:00), egy esetben, 2:58-nál látható annak szembeötlő megoldása. 1:41-nél vélhetően a torok kiszáradásának jelei mutatkoznak, hangja is kissé elcsuklik, melyet látványos nyeléssel igyekszik korrigálni. 2:41-nél mondatát jól hallható „ciccentéssel” indítja, mely 3:28-nál ismét megfigyelhető, de már kevésbé feltűnően.
A koccintás pillanata a 2016. évhez hasonlóan nem sikeredett túl jól, ugyanis az elnöknek most is túlságosan oldalra kellett fordulnia. Jelen esetben ezt a közeli kép miatt úgy lehetett volna kiküszöbölni, ha Áder János kissé hátrébb lép az ünnepi pillanathoz.
Kimondott és ki nem mondott szavak: a verbalitásról
Áder János újév napján az ünnepi beszéd műfaji sajátosságainak megfelelő emelkedett stílusú beszédet mondott el. Tette ezt úgy, hogy amellett, hogy szóhasználata végig választékos volt, mondatai felépítése mégsem volt bonyolult. Utóbbi azért lényeges elem, mert a köztársasági elnök ezáltal láthatóan tisztában volt azzal, hogy hallgatóságának összetétele nem körvonalazható pontosan, így inkább törekedett világos, követhető közlésre, ugyanakkor a többször alkalmazott hármas felsorolásai mégis fennköltté tették a beszédét. (…”új álmok megálmodóinak, az okos terveket kovácsolóknak, a hitet másokban is táplálóknak”; „első órák öröméből, reménységéből, szeretetéből”)
Érdemes kitérni kérdésfelvetéseire is. Ilyen sok kérdést, mint idén, a 2015-ös beszédében alkalmazott legutóbb, ám míg ott a kérdések buzdítottak valaminek a megtételére („Miért ne tehetnénk olyan fogadalmat, hogy az előttünk álló esztendőben még az eddiginél is jobban tiszteljük egymásban az embert, a magyart?”), addig idei beszédében feltett kérdései sokkal elgondolkodtatóbbak voltak. (Hogy tudunk-e azzal a bizalommal fordulni embertársainkhoz, amivel a legjobbat kérjük számukra az óév végén, az új esztendő kezdetén?)
Jót tett a kérdések ilyen módon való megváltoztatása, hisz 2015-ben a kérdések túl direktek voltak, (És miért ne egészíthetnénk ki újévi fogadalmainkat azzal, hogy mindennapi életünk részévé tesszük természeti környezetünk védelmét, hiszen nem a természetnek van szüksége ránk, emberekre, hanem nekünk, embereknek van szükségünk az életünk forrását jelentő természetre?”) jelen kérdései pedig sokkal nagyobb teret hagytak az egyéni döntésnek. („És amit ilyenkor oly sokszor megfogadunk: elhagyjuk-e rossz szokásainkat, megőrizzük-e azt a lelkesedést, amivel most régi – új célokat tűzünk magunk elé?”)
Áder János a lehető legszélesebb réteg megszólítására vállalkozott, beszédében többször megjelent a „mindenkinek”, „mindannyian” kifejezések. Pozitívum, hogy az elmúlt évektől eltérően beszéde elején meghatározta köztársasági elnökbeli tisztségét, és jól egyensúlyozva ebbéli szerepében való bennmaradása és kilépése között, többes szám első személyben történő megnyilvánulásaival kapcsolatot tudott teremteni közönségével.
Áder János és Weisz Fanni – 2018. január 1. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kölcsey Ferenc Himnuszából a 2017-es újévi beszédében is idézett, akkor az „Isten, áldd meg a magyart” részletet emelte ki, idei beszédében ennél tovább ment és beszédének üzenetéhez a „jó kedvvel, bőséggel” részletet kapcsolta. Áder János beszédében még egy idézetet használt, amely azonban a beszéd többi részéhez, hangulatát tekintve, egyáltalán nem illeszkedett. Assisi Szent Ferenc gondolatai valóban azt a bizakodást jelenítik meg, hogy a jelenhez képest valami jobbá váljék, de az óév búcsúztatásakor és az újév köszöntésekor sem tud megnyugvással szolgálni az, ha Szent Ferenc sorait olyan párhuzamként értelmezzük, hogy az elmúlt év szimbolizálja a gyűlöletet, a bűnt vagy a széthúzást, és az újévben reménykedünk, hogy ezekből szeretet, megbocsátás és egyetértés lesz. A beszéden végighúzódó pozitív felhang miatt érdemesebb lett volna egy ehhez illő idézetet mondani az Assisi-idézet helyett.
Összefoglalásként
Áder János beszéde az elmúlt évekhez képest általánosabb tematikájú, nem szerepelnek benne hazai vagy nemzetközi eseményekre való visszatekintések. A beszéd a jelenre koncentrál, ahogy a köztársasági elnök maga fogalmaz, a „pillanat varázsára”, amelyben a legfontosabb értékek a szeretet, a hit, a bizalom. Ez – a beszéd végén található idézetet leszámítva – a kellemesség érzését nyújtja nekünk, hisz egy felfokozott, mámoros, jövőbe tekintő pillanatban nem tör le a szomorú eseményekre történő emlékezéssel. Az óév értékelését tekintve azonban hiányérzetünk van, hisz az értékelést azáltal is meg lehetett volna tenni, hogy a pozitív események kapcsán konkrétumokat emel ki, a negatívumokat pedig általánosabb formában közli, melyekhez pozitív értékként a tanulságok levonását, a türelmet vagy az általa is említett, reményteli bizakodást kapcsolja.
Áder János beszéde a jövőbe tekintő, bizakodó, az elemzésünkben bemutatott néhány hiányosság okán azonban mégsem tudta a teljesség élményét nyújtani számunkra.
—
Ha Ön is szeretne ehhez hasonlóan retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide.
Dr. Aczél Petra nemcsak azért fontos a kortárs, magyar retorika számára, mert kitűnő elméleti szakemberként olyan könyveknek a szerzője, amelyek alapvető fontossággal bírnak a retorikaoktatásban, hanem előadóként is a legsikeresebbek között tartható számon évtizedek óta. Egy idei előadásának beszédelemzésére Szigeti Tamás, az őszi haladó kurzusunk tagjaként vállalkozott. Írását az alábbiakban közöljük.
Beszédet tartani több száz pályaválasztás előtt álló diák előtt egy kamerákkal teli, hatalmas előadóban. Valljuk be őszintén, nem ez mindannyiunk leghőbb vágya… Ráadásul, ha témaként éppen az előadástól való félelmet és a retorikai hibákat választjuk, a kihívás csak növekszik. Ha azt hinnénk, ennél nehezebb helyzetbe keresve sem sodorhatnánk magunkat, képzeljük csak el, hogy a színpadra kommunikációkutatóként, a nyelvtudomány doktoraként, az egyetem egyik intézetigazgatójaként szólítanak bennünket.
Dr. Aczél Petra a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának nyílt napján így igyekezett az érettségi előtt álló középiskolások továbbtanulási választását megkönnyíteni.
Steiger Anita írása arról, hogy befutott előadókként milyen három tipikus prezentációs hibát elkerülve tudjuk befogadhatóbbá tenni az előadásunkat, kezdőkként pedig mivel tudjuk elkerülni az első sikertelenségeket, megelőzve ezzel a lámpaláz fokozódását. A Lámpaláz-csillapító sorozatunk 4. része következik, három prezentációs tipp egy történetben.
Első egyéni képzésen résztvevő prémium ügyfelünk, Gál Kristóf a Klikkmarketing vezetőjeként az idei évtől kezdve a vállalkozófejlesztésen is sikerrel munkálkodik. Kristóf felkérésére 2017. szeptember 15-én a Vállalkozóból >> Vállalkozás Workshopján tartottunk előadást arról, hogy hogyan érdemes a résztvevőknek retorikai képességeiket fejleszteniük ahhoz, hogy sikeres bemutatkozó vagy oktató videókat tudjanak készíteni vállalkozásukhoz. Szóba került az általános bemelegítésen és a légzéstechnikán át a kamerahasználat mellett mindaz, ami egy 50 másodperces bemutatkozásnak része kell, hogy legyen. Előadásunkat kedvenc szóvivőnk Győrfi Pál konferálta fel. Az előadást követően pedig pódiumbeszélgetés zajlott Kristóffal. A Workshopon már kapható volt Kristóf könyve is, amelynek záró akkordjaként köszönetet mondott a 2016 tavaszán zajló kurzusért. Az eseményről készült képeket Galériánkban lehet megtekinteni.
