Retorika az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Dr. Nagy Fruzsina a 2020/21-es akadémiai év tavaszi szemeszterétől kapott állandó, óraadói felkérést az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A megtisztelő felkérés leendő evangélikus lelkészek és teológusok retorikai és kommunikációs képzésére irányul. Vezető mentálhigiénés retorikatrénerünk a Gyakorlati Teológiai Tanszék munkatársaként, Balázs Géza nyelvészprofesszor katedráját veszi át. Retorikaiskolánk minden nemes ügyet örömmel támogat, így a professzionális beszélők közé tartozó, lutheránus teológus- és lelkészekjelöltek felkészülését is legjobb tudásunk szerint fogjuk ellátni.

Egyházi szónoklattant tanítunk az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Egyházi szónoklattant tanítunk az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is

Áder János újévi beszéde – 2021

Áder János újévi beszéde, retorikai szempontból jól sikerült. Az eddigi években megtartott beszédeihez viszonyítva egyértelműen ez a legmaradandóbb és ezért a figyelemre is leginkább méltó. A 2015 óta megtartott újévi beszédeiről írt elemzéseink itt találhatóak meg. A köztársasági elnök 2021. január elsején elmondott beszédének most következő elemzése pedig ezen a felvételen alapul.

Áder János és Weisz Fanni Fotó: MTI/IIlyés Tibor

Alkalomhoz illő

Amiért elsősorban azt állítjuk, hogy ez Áder János legjobban sikerült újévi köszöntője, az az, hogy minden szempontból alkalomhoz illőnek találjuk. A világjárvány közepén tartva, egy egészségügyileg és gazdaságilag is megviselt világ kislétszámú országának első közjogi méltóságaként, Áder eltalálta a hangot, amin szólni érdemes. A korábbi évekhez képest elmaradt a műfajhoz dukáló “Boldog új évet kívánok” frazéma, ahogy a poharak is hiányoztak a képből és emiatt a koccintás sem zárhatta a tévés közvetítést. Ezeknek az ünnepi gesztusoknak a tudatos félretétele finom, de határozott retorikai üzenettel bírt: amíg emberek ezrei az életükért/mások életéért küzdenek, nincs helye a pezsgőzésnek. Az együttérzés figyelmessége így szinkronba tudott kerülni azzal az áderi gesztussal, amit az esélyegyenlőség érdekében még akkor tett meg elnökként, amikor évekkel ez előtt úgy döntött, hogy újévi köszöntőit jeltolmáccsal együtt mondja el.

Áder János a koncentráció miatt alapvetően gondterhelt mimikával bír, ami számos paródia és jogos kritika alapjává válhatott az elmúlt évek újévi beszédei kapcsán. Ez a mimika azonban illő a 2021-es beszédhelyzethez. Most először választottak olyan kamerabeállást, ahol Áder János kézgesztusai is jól érzékelhetőek voltak, ami élénkítette, de nem nyomta el a verbális kommunikációt. Különösen jól illett az első megszólításhoz a rámutatás visszafogott gesztusa a jobb kézzel (4:09). A jeltolmácsolás és az elnöki gesztusok nem zavaróak, hanem egymás értelmező-kiegészítői voltak.

Jó döntés volt az elnök esetében a mélykék öltöny és a nyakkendő színének sötétebb szürke árnyalata is, mert a kettő ezüstös hatása kölcsönösen a visszafogott ünneplésre hangolta a vizuális kommunikációt. A nyakkendő fél-windsor csomója most sem lett pontos, de elfogadhatóan állt a végleges felvételen és az ingnyak mérete is megfelelő volt. Weisz Fanni öltözéke is a legegyszerűbb kontraszttal állította szembe a hajszín tavalyinál világosabb árnyalatát egy fekete ruhával. A 2018-as göndörített frizurához képest idén is megőrizte a tavalyi, egyszerűen vállakra hulló hajviseletet, körömlakként pedig a nudehatás is a visszafogottságot tükrözte.

A beszéd felépítése és verbális ereje

Áder János 2021-es beszéde jól strukturált volt. A 6 percnél valamivel hosszabb beszéd 3:44-nél fordult át a múlt áttekintéséből a hálaadó jövőkép felrajzolásába. Két érzés felkeltése dominált a beszéd során: az együttérzés és a vigasztalás. Az elsőt a beszéd során végig ki lehetett érezni, ami előkészítette a felszólító módban átadott, második érzelem kiváltását. Szerencsés választás volt a népmesei kezdés, ahogy a bibliai versek is sokakban rezonálhatnak klasszikus vigaszforrásként. Az idézéstechnika verbális kidolgozása jól sikerült és megfelelően voltak felvezetői az őket követő gondolati egységeknek is.

A választékossággal a korábbi évek köszöntőiben sem volt probléma, de idén sikerült teljesen kiküszöbölni azokat a felülstilizált és ezért helyenként modorosnak ható jelzős szerkezeteket is, amelyek egy-egy korábbi beszédben még előfordultak. Ötletesen és a beszéd céljának megfelelően élt Áder János az aposztrophé alakzatával is. Jóllehet minden magyarhoz intézte beszédét, mégis úgy beszélt az egészségügyi dolgozókról, tanárokról, földművesekről, rendőrökről és másokról, mint akiknek hálásak lehetünk. Ezzel megszólította és szimultán módon laudációjának tárgyává is avatta ezeket a társadalmi csoportokat.

Retorikailag ennél csak egyetlen magasabban kivitelezett megoldása volt a beszédnek: a halálról mondott szavak. Nem kerülte ki Áder János a halál témáját, de nem is hagyta, hogy a beszéd vigasztaló ereje megrekedjen, amikor így fogalmazott: “És volt, akit a szeretetünk sem tudott itt tartani közöttünk.” (2:16) Ebben a mondatban tapintat, együttérzés és vigasztalás egyszerre, koncentráltan jegecesedett ki. Nemcsak a megfogalmazás mód, de a beszédtempó, a hanglejtés és a mimika is harmonizált itt. Ha van retorikai csúcspontja a 2021-es beszédnek, akkor minden visszafogottságával együtt, ez annak tekinthető.

Ami még hátravan

A verbális kidolgozottságot egyetlen fordulóponton, sajnos, nem sikerült pontosan visszaadni. Éppen a hálára buzdító kulcsmondatnál, amiért kár. Ha Áder János a “hálásak leszünk” (3:57) kifejezés előtt még egy másodpercnyi beszédszünetet tartott volna, vagy a hanglejtésében a magasabbtól tudott volna a mélyebb tartomány felé ívelni, akkor elkerülhette volna a hirtelenség érzetét. Így azonban a terhes múlt áttekintése után váratlanul gyorsan és emiatt némileg kéretlenül is érkezett a hálára való buzdítás. Nüansznyi a különbség, amivel vokálisan ezt létre lehetett volna hozni, de az hiányzott. Ezért érdemes lett volna akár anaforikusan (a “hálásak lehetünk” mondatkezdő ismétlésével) egy előkészítő halmozással közelíteni a jelenlegi kulcsmondathoz, az ugyanis egyszerűbben kivitelezhető a vokális kommunikáció szintjén.

Az artikuláció a tavalyinál sokkal jobban sikerült, de még mindig igaz, hogy az ajakréses hangok formálása nem automatizált, illetve mesterkélt hatású. Az ajakkerekítéses hangzók ejtése pedig még mindig renyhe (kivétel például a kulcsüzenet már említett kimondásának a pillanata 3:57.) Ezzel együtt is, az érthetőség követelményének a hangok már 98%-ban megfelelnek, ami elvárható egy professzionális retorikai helyzetben. A helyesen kitűzött érzelmi hatáskeltést gyengítette a beszéd végén a gondterhelt mimika átmenet nélküli felpuhulása. (5:53)

*

Bár a történelmi helyzet nagy mértékben segítette Áder Jánost, hogy saját retorikai adottságaiból a legjobbat hozza ki, tagadhatatlan az a retorikai teljesítmény, ami az illőség antik stíluserényének 2021-ben megfelelt. Miközben a köztársasági elnöknek, Weisz Fanninak és kommunikációs stábjuknak retorikai szempontból gratulálunk, együttérző üzenetükhöz is csatlakozni szeretnénk. A Szónok Születik Retorikaiskola együttérez mindenkivel, akinek ezekben a hetekben is szenvedéstől terhes az élete. Erőt és kitartást kívánunk mindannyiuknak! Hálásak vagyunk mindazokért, akik ezeket a szenvedéseket bármilyen eszközzel enyhítik.

Éppen ezek miatt is kívánunk minden olvasónknak egy igazán boldog 2021-et!

Riport készült Nagy Fruzsinával az ÉVA magazin legújabb számában

Örömmel adunk hírt arról, hogy az ÉVA magazin aktuális számában riport készült Retorikaiskolánk egyik vezető trénerével, dr. Nagy Fruzsinával. A 2020/5-ös, téli lapszámban A meggyőzés művészete címmel publikált, ötoldalas írásban retorikatrénerünket a lámpaláz, a meggyőzés, és a Retorikaiskola módszertanáról kérdezte a riporter, Fehérváry-Ménes Anna. Férfitrénereink életükben először használták az ősz utolsó napos délutánját az ÉVA magazin olvasására.

Szóba került a lámpalázcsillapítás, a beszédtechnika, a testbeszéd, a hivatás és a retorika összefüggése, valamint a meggyőzés kérdése is, sőt még a Netorika témáját is érinti a cikk. A legfontosabb fordulópont sosem a glosszofóbia látható, tüneti kezelése vagy a technikai tudás átadása, hiszen ez sokszor csak a jéghegy csúcsa.

Mi beszereztünk több példányt is a Retorikaiskola könyvtárának és erre bátorítunk mindenkit, aki érdekel a meggyőzés művészete és az, ahogyan dolgozunk. A kedvenc mondatokat is hamar megtaláltuk alapító trénerünk nyilatkozatában: “…tudnunk kell, hogy mi áll jól nekünk, mi a természetes stílusunk és hogyan maradhatunk előadás közben önaznosak. A legfőbb cél tehát a saját hangunk megtalálása.” Köszönjük az ÉVA magazinnak a felkérést!

A 2020-as amerikai elnökjelölti viták retorikai elemzése

Ki nyerte meg retorikai szempontból a 2020-as amerikai elnökjelölti vita három ütemét? Legújabb beszédelemzéseünkben három, egyenként 90 perces vita elemzését adjuk közre:

A botrányos vitaként elhíresült 1. vitában Joe Biden és Donald Trump vitának nehezen nevezhető fellépése látható.

A kiegyensúlyozottabb alelnökjelölti vitában: Mike Pence és Kamala Harris csapott össze.

A záró elnökjelölti vitának pedig eldől, hogy a megadott témákban ki az, aki sikeresebb?

Öltözék, szemkontatkus a kamerába nézve, megakadások, közbevágások, érvkölcsönzés, sarokbaszorítás, csak néhány momentum, amit megvizsgálva eredményt is hirdetünk: ki az elnökjelölti vita győztese?

További beszédelemzéseink itt érhetőek el.

Gyászbeszéd közeli hozzátartozó ravatalánál

Csak az tudja rétorként, hogy mit jelent a gyászbeszéd műfaja, aki kipróbálta már magát ebben a valóban embertpróbáló helyzetben. Különösen nehéz kihívás ez akkor, amikor egy közeli rokonunk ravatalánál kell a gyászolók nevében búcsúznunk. A most következő írásban a saját Nagyapám temetésén mondott gyászbeszéden keresztül szeretnék a műfajnak erről a talán legnehezebb retorikai alesetéről beszélni. A beszéd 12 évvel ez előtt hangzott el, amikor még csak tanultam és gyakoroltam a retorikát, de nem tanítottam azt hivatásszerűen. Volt már, hogy a kurzusainkon, amikor a gyászbeszéd műfaját tanítottam, felhasználtam, de talán mostanra már elég idő telt el a publikáláshoz és az értékeléshez is, ha ezzel másoknak segíteni lehet.

Gyászbeszéd közeli hozzátartozó ravatalánál

Miért kihívás a gyászbeszéd?

A gyászbeszéd az érzelmi kitettség és megismételhetetlensége miatt mester szintű retorikai kihívás. Különösen igaz ez arra az alesetre, amikor egy, a rétorhoz különösen közel álló rokon vagy barát temetésén hangzik el. A meghittség és az érzelmi bevonódottság az átlagos beszédhelyzetek sokszorosa, emiatt a szónok kitettsége is rendkívül nagy. Az alábbi beszédet, 12 év után is emlékszem, hogy addig tudtam a hangom elcsuklása nélkül mondani, amíg nem értem el hátulról a harmadik bekezdésig. Most is felmerült, hogy más írjon erről a beszédről, azért teszem mégis én, mert abban bízom, hogy éppen ez adhatja meg a hitelét a kritikának és a műfaji ismertetésnek is. Ezzel együtt, az első rögzítendő pont az ilyen gyászbeszédre való felkészüléskor a vállalkozás felmérése: alkalmas vagyok-e arra, hogy ennek a szeretett embernek a gyászbeszédét elmondjam? Senkinek sem róható fel, mégha gyakorlott szónok is, ha ezt nem vállalja. Ugyanakkor a gyászmunka katartikus állomása lehet, ha sikerül megcsinálni. De a búcsúztató lelkiállapota és a búcsúztatotthoz fűződő viszonya kell, hogy meghatározza a vállalást.

A gyászbeszéd előre megírása

Talán az egyetlen olyan beszédműfaj a gyászbeszédnek ez az esete, amikor kifejezetten javasolható a teljes szöveg szó szerinti megírása, kellően szellős megformázása, kinyomtatása, egy sötét mappába fűzése, majd végül az értő felolvasása. Minél megrázóbb a veszteség, annál inkább érdemes felolvasásban gondolkodni a fejből elmondott beszéd helyett. A hatás a szónok hitelességéből fakad és nem a memotechnikájából. A szöveget ezzel együtt nagyon alaposan ki kell gyakorolni, lehetőleg úgy, hogy fejből menjen, minden sornak a hangsúlyozása pontos legyen. Érdemes arra is ügyelni, hogy a gyászbeszéd szövege nyelvileg ne írott, hanem szóbeliséget imitáló legyen (pl. a többszörösen alárendelt tagmondatokat érdemes kerülni). A szabadon mondott beszédnél nehéz a szemkontaktust jó helyre irányítani, hiszen a ravatal és a gyászolók látványa egyaránt megrendítheti a búcsúztató szónokot. Ennél a konkrét beszédnél az 1–5. bekezdések vége úgy van kialakítva, hogy egy-egy aforizmatikus tő/egyszerűmondat adjon ritmikus lezárást a bekezdés végén. Ekkor néztem fel a ravatalra, illetve a záró bekezdés főhajtást verbalizáló mondatrészénél és az utolsó, háromba tagolt mondatnál. A gyászolókat hallottam, de egy pillanattól eltekintve, nem láttam, emlékeim szerint.

Stílus a gyászbeszédben

Stilisztikai szempontból, mint mindig, most is igaz, hogy nem lehet minden helyzetre alkalmazható, aranyszabályt mondani. Az esetek többségében ideális, ha az egyszerű és az emelkedett stílusnemek elegyéből alakul ki a gyászbeszéd. Szabad, még itt is, humorral élni. Akik ismerték Nagyapámat, pontosan tudták, hogy az első bekezdésben szereplő történetek mennyiben valóságosak és mennyiben tartoznak hozzá ahhoz a játékossághoz, ami őt idős korában is szerethetővé tette. A gyász feszültségét a szónoknak lehet és kell is oldania, mert a közösség és különösen a közel állók érzelmi vezetése van rábízva. Ezt a feladatot méltósággal, mégis a fájdalmon át a vigasz felé vezető útra irányíthatja egy jól sikerült gyászbeszéd, ami akár a mosoly kockázatát is vállalhatja, de ezt nagyon alaposan fel kell mérni, például úgy, hogy a közeli hozzátartozók egyikével megismertetjük a tervet és kikérjük a véleményét. Ha a hozzátartozó vacillál, inkább el kell vetni ezt az árnyalatot, mintsem ragaszkodni hozzá.

A kidolgozás stilisztikai hibái közül ma már látszik számomra, hogy a 3. bekezdés végén a “Te, Ti még tudjátok” kezdetű résznél egyrészt kérdéses, hogy szükséges volt-e a többesszám második személyű alany behozatala, bár a gyászolók, köztük a Nagymamám számára ez fontos gesztus lehetett. De a megtartás esetén is meg kellett volna cserélni így: “Ti még tudjátok, Te még tudod.” Ezzel a kupolaszerű építkezéssel könnyebb lett volna úgy behívni a gyászoló közösséget, hogy a fókusz intenzívebben a búcsúztatotton maradjon. Az egyesszám második személyű megszólítás és az elhunyttal jelenidőben folytatott dialógus nagyon erős hatást tud kiváltani, éppen ezért érzelmileg kockázatos döntés. A szónok saját meghatódottsága mellett azt kell előzetesen mérlegelni, hogy elég meghitt-e a viszony ahhoz, hogy ez hiteles legyen és senkit se bántana meg ezzel a gyászolók közül. Nálam a válaszok egyértelműen megerősítőek voltak a beszédre készülésemkor, ezért működött, sőt, talán csak így működött. A jelenidő kifejezheti azt a reményt vagy hitet, hogy a kapcsolat nem szakadt meg a halállal, ami egy olyan keresztény kontextusban, mint az én beszélői pozícióm volt 2008-ban, összhangba kerülhetett a temetési szertartás és a beszéd egyéb vallásos referenciáival (pl. nyitó idézet Máté evangéliumából, záró mondat) is.

Közhelyesnek hat az 5. bekezdés utolsó előtti mondataként ez: “Mint ahogy köszönet azért is, hogy a hat évtizednél is tovább tartó házasságotok olyan tanúságot adott és ad a jövő minden nemzedékének egy bátortalanná és hűtlenné váló világban, ami ritka és szerfelett nagy kincs.” Egyrészt valóban lehetett volna hétköznapibban fogalmazni, mert úgyis ült volna a gondolat. Másrészt műfaji sajátosság, hogy a közhelyeket sokkal inkább tolerálja egy gyászoló közösség, mint egy semleges befogadó. Sőt, kis mértékben talán még várjuk is az idézeteken vagy frázisokon keresztül az emberiség közös tudásának a támogató jelenlétét. Így sem ajánlott közhelyekkel élni a szöveg 10%-nál nagyobb mértékben. És nem utolsó sorban az élőbeszédszerűséghez ez a mondat már lehet, hogy túl bonyolult felépítettségű.

Minden gyászbeszéd képviselet.

Azok nevében szólunk, akik gyászolnak, ezért integratívnak kell lennie a szavainknak, nem pedig megosztóaknak. A konfliktusokat nem itt kell rendezni, az örökséget csak pozitív értelemben, szimbolikusan érdemes szóba hozni és a kondoleálók névsora mentén végig kell gondolni: mindenki alá tudná-e írni a beszédünket. A közösségteremtés ugyanis vigaszt tud adni, de ehhez arra van szükség, hogy a hátramaradt feszültségek helyett arra irányítsa a szónok a figyelmet, ami összekötheti a búcsúzó embereket. Tanulságos éppen ebből a szempontból az én gyászbeszédem is. Az 56′-ról szóló harmadik bekezdés az egyik gyászólóban, aki ellenforradalomként értékelte az októberi eseményeket, számomra is meglepően mély ellenérzéseket váltott ki. Számára nem az volt a lényeges, hogy Nagyapám ezt hogyan élte meg, hanem a saját viszonya a történelmi eseményhez. Ezért bár ő is megköszönte a beszédet, de rám is pirított, hogy azt a részt ki kellett volna hagynom. Nem gondolom, hogy éppen ezt a kihagyást ebben a formában meg kellett volna lépnem, de ma már máshogy fogalmaznék éppen a közösségteremtés célja miatt.

Emlékezetes gesztus lehet egy gyászbeszéd felépítésekor, ha sikerül egy olyan allegóriát vagy más szóképet találni, ami az elhunyt életével képez párhuzamot. Lehet ez egy természeti kép, ha az elhunyt a természethez kapcsolódott vagy mechanikus hasonlat, ha a foglalkozása inkább ahhoz a világhoz köti. A gyászbeszéd befogadói ekkor a képzelőerejüket és az emlékezőképességüket egyszerre használják, ami észrevétlenül emeli el a gyász fájdalmától a belső világukat, ezzel is könnyítve ezen az érzelmileg terhes helyzeten. Az allegória az én esetemben Nagyapám asztalos foglalkozásának és a keresztény identitásunk összekapcsolásán nyugodott.

Önmagában az, hogy a közös foglalkozás miatt Jézus Krisztushoz hasonlítom a Nagyapámat, éppen egy vallásos közösségen belül blaszfém túlzásként is értékelhető, ezért volt lényeges, hogy a mesterré válás, majd újra kezdett inasévek képével próbáltam élét venni a túlzó analógiának: csak tanítványa a Mesternek, aki hasonlít rá, de nem azonos vele. Ennél is merészebb volt az evangéliumi Hegyi beszédből vett boldogságmondás parafrázisa a 7. bekezdés végén. Jelenidőben, E/1-ben megfogalmazva, mintegy üdvözültként beszéltetni a Nagyapámat, a legnagyobb jóindulattal is megelőlegezett remény. A gyászbeszéd műfajában, hasonlóan a közhelyekhez, a túlzások elhelyezése is sokkal elfogadottabb, mint más műfajokban, ezzel együtt kardinális a jelentősége, hogy kinek a javára történik ez. Ha az elhunyt javára, úgy, hogy közben a közösség jóllétét/reményét is tudja növelni, akkor elfogadható lehet, de erről is érdemes a többi hozzátartozóval egyeztetni. Álljon itt, minden hibájával együtt, ez a gyászbeszéd, amit szeretett Nagyapámnak ajánlok újból. Mert nagyon jó ember (volt).

*

Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent!

1. Egyszer, nem is olyan régen, egészen pontosan 82 évvel ezelőtt, legkisebb testvérként, utoljára a családban megszülettél. Erdélyben, Magyarrégennek egy kicsiny házában. Itt, nem messze a ródli-dombtól kezdődött meg földi életed szüleid, testvéreid és az egyre gyarapodó számú barátok között 1925 telén. Hányszor hallottuk, hányszor vártuk, hogy elmeséld, miként viselted az iskola „viszontagságait”, hogyan igyekeztél minden erődet megfeszítve könnyíteni néhanapján a diákok, rád is szigorúan kimért, nehéz sorsán… Miként bújtál a biliárdasztal alá a számonkérés helyett, hogyan tréfálkoztál barátaiddal a nehéz latin memoriterek erdejében, és mennyire fagyoskodtál a csíki cserkésztábor hajnali óráiban. Szép és gazdag kezdet volt ez.

2. Ez a kezdet talán még nem is sejttette környezeteddel, de valószínűleg még Veled sem, hogy mi válik ebből a székely gyerekből. Jött a háború és Te fiatalon felnőttségre kényszerül­tél, hogy túlélhesd, a túlélhetőt. Ott lengett közted és a melletted állók között az állandó veszély, a szűnni nem akaró fenyegetés. Mesélted sokszor, milyen volt étlen-szomjan mene­telni az életért, úgy hogy már-már járás közben is aludni tudtatok. Hogy segítettetek magato­kon, bízva abban, hogy Isten is megsegít. Magyarországon vagy Drezda környékén, szinte mindegy volt, a lényeg, túlélni, hazatalálni. Túlélted és közben olyan emberré váltál, aki már értette, érezte, hogy milyen felelősség a másik embernek, akit közvetlenül mellette lőttek halálra, és milyen felelősség saját magának figyelni az életre. Felelős emberré értél.

3. Az, hogy mi mindent hordoztál magadban ezekből az évekből, igazán csak Te tudod, mi legfeljebb sejtjük. Az, hogy 56’-ban ki volt az a tüntető nép, aki kiállt valamiért, amit Hazának, magyarságnak, emberségnek hívnak, a meggyőződéséért és az elveiért, én és az én korosztályom már csak könyvekből tanuljuk. Te, Ti még tudjátok. Sőt, csak Ti tudjátok igazán. Tisztelet érte!

4. Asztalosnak tanultál, mestervizsgát tettél. Mesterré lettél, aki képes megbecsülni anyagát, a fát. Azt a fát, ami az életnek, az összetartásnak, a családnak a szimbóluma. Úgy simult kezeid között a fa, ahogy mások a papírt hajtogatják, vágják, színezik, alakítják. Olyan mesterséget választottál, ami elengedhetetlenül beleivódik mindnyájunk hétköznapjaiba. Kezed nyomát, arcod verítékét viselik magukon asztalaink, székeink, ajtóink, parkettáink és polcaink. Egyszer azt mondtad az unokádnak: „Idefigyelj, Márton! Úgy készíts el bármilyen munkát, hogy neked, a Mesternek, abban ne legyen kivetnivalód! Ha neked megfelel, hidd el, hogy a megrendelőnek sem lesz kifogása!” És valóban, senkinek sem volt kivetnivalója, sem kifogása, mert jó munkát végeztél.

5. Ha valakinek olyan fontosak a gyökerei, a családja, mint Neked, nem csoda, ha fiatal fejjel családot alapít, ahogyan Te is tetted annak idején. Máriaremetei házasságotok gyümöl­cse immár a Te saját családod lett. Gyermekeid és unokád, akiket elindítottál az úton. És nem­csak elindítottál, hanem kísértél is minket, amíg csak szükséges volt, segítettél, ha kellett, mindig. Köszönet érte! Mint ahogy köszönet azért is, hogy a hat évtizednél is tovább tartó házasságotok olyan tanúságot adott és ad a jövő minden nemzedékének egy bátortalanná és hűtlenné váló világban, ami ritka és szerfelett nagy kincs. Olyan nagy dolog az, hogy van, aki vigyáz az ilyen kincsre!

6. Amikor elkezdődött az a hosszú szenvedés, ami életed végén várt Rád, erősen meg­próbáltattál. Szenvedésedben egy olyan ösvényen jártál, melyet egy másik Asztalos, igaz nem itt, hanem Jeruzsálemben, előtted majd’ kétezer évvel kitaposott. Te pedig stációról stációra követted őt, mintha újra inas lennél egy Nálad nagyobb Mester keze alatt. Türelmes voltál és optimista. Szelíd és végig mosolyogni tudó ember. Megpróbáltatásaid nemcsak számodra, ha­nem a körülötted lévők számára is sokatmondó, sokat tanító volt, mint annak idején Jeruzsá­lemben, annak a másik Asztalosnak a szenvedése is.

7. És igen, nem tagadhatjuk, nem is akarjuk tagadni, hogy hiány és fájdalom, mélységes fájdalom van most mindannyiunk szívében, akik itt állunk. Ezen a hiányon és fájdalmon azon­ban átragyog az a remény és az a hit, amit innen és most üzensz nekünk, a Téged gyászolók­nak: „Boldog vagyok, mert a tisztaszívűek valóban meglátják Istent!”

8. Ez a mi vigasztalásunk és nem is kevés! Hisszük, hogy odaát találkozunk, ahol azzal az Istennel ölelkezve vársz minket, akinek hálásak vagyunk Teérted. Addig pedig, amíg újralátjuk egymást, nem tehetünk mást, mint meghajolunk szép földi életed előtt: így! Imádkozunk Érted, imádkozz miértünk! Isten Veled… van… Nagyapám!

 

Siófok, 2008. január 25.

Előadás a rögtönzés témájában és zsűrizés az Eötvös-szónokversenyen

Rögtönzés, zsűrizés, előadás, Eötvös-szónokverseny.

Előadást tartott Hoványi Márton a rögtönzés módszertanáról a XII. Eötvös József Kárpát-medencei Középiskolai Szónokversenyen. A műfajok királynőjéről szóló előadás az online megtartott verseny eredményhirdetőjén hangzott el 2020. szeptember 20-án, az alábbi felvételen 3:34-től. A Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE Bölcsészettudományi Karának közös versenyén évről évre más, retorikai szakembert kérnek fel ennek a szakmai előadásnak a megtartására, ami mellett a felkért előadó az adott év retorikaversenyének zsűrijében is tag lesz.

Így a döntőbe került 26 versenyző beszédének a megítélésében is részt vett Retorikaiskolánk trénere. Ezúton is gratulálunk minden döntősnek és kiemelten a dobogó három fokán állóknak, név szerint: Zalán Lucának (III. hely), Tauber Ákosnak (II. hely) és Rancz-Gyárfás Hannának.

A szakmai előadás egyúttal online tananyagként is funkcionál a jövőben mindenkinek, aki a rögtönzés útjára lép, akár az Eötvös-szónokverseny, akár az élet más kihívásainak apropójából. Ezt a verbalitás-központú előadást egészítette ki két felvétel, egy a vokalitás témájában a beszéd előtti bemelegítés mellett a beszédritmusra és különösen is a szünet erejére hívta fel a figyelmet, a harmadik tananyag pedig a nonverbális kommunikáció területéből az illusztrációs eszközök és a jegyzethasználat kérdéseit részletezte.

Mindhárom videó elérhetővé tesszük Tudástárunkban és YouTube csatornánkon.

Kiteljesedett a Retorikaiskola képzési rendje

Elkészültünk! Nagyon hosszú volt az út és mindig van tovább, de most először érezhetjük azt, hogy a fejlesztéseink egy nagyobb állomásához érkeztünk, amit az arculatunk külső megújulása is jelképez. Csak ez utóbbin közel egy évet dolgoztunk több designer csapattal, közülük a végeredmény Pattantyús Márton keze munkáját dicséri. A Szónok Születik Retorikaiskola képzési rendszerének kiteljesedéséről és az ahhoz kapcsolódó arculati szimbolikáról szól ez a poszt.

A Retorikaiskola alapítóiként 2005 óta, azaz 15 éve kezdtük el tanulmányozni a klasszikus görög és római szónoklattant és a modern kommunikációs ismereteket az ELTE és az SZTE falai között, akkor még külön-külön. A 2013 óta közös oktatói, kutatói munka rengeteg tréninggel, külföldi és hazai továbbképzéssel egészült ki, egészen az irodalomtudományi PhD fokozatok megszerzéséig. Mindezt 2015-től kezdve fokozatosan a munkatársaink révén a logopédia, pedagógia, HR, menedzsment ismeretek és még inkább az újonnan csatlakozók emberi tapasztalata és szemlélete tette teljessé. A saját módszertanunk kialakítása során a legtöbbet mégis tanítványainktól, a Retorikaiskola élő közösségétől tanulhattuk meg. Hova is jutottunk?

Négy nagyobb állomásra osztható az, ahogyan a Szónok Születik Retorikaiskola szerint a 21. században is elérhető az, amit Démoszthenész, Cicero és mások képviseltek a történelemben. Minden tanácsadónk azt mondja, “bolondok vagytok…” Bolondok vagyunk, mert szemben a két és félnapos kommunikációs tréningekkel, mi azt mondjuk, ha valaki jó képességekkel bír, de semmilyen képzettsége nincs, leghamarabb 2 év alatt tudjuk professzionális előadóvá képezni. Bolondok vagyunk, mert egy olyan képzési hálót dolgoztunk ki, amiben 41 fejlesztési területet határoztunk meg és közel 300 olyan kritériumot, amit a fejlődési folyamat során teljesíteni tudnak a rétoraink. A kezdő lépést az egynapos Tudatos előadóképzés jelenti, ahonnan a következő már féléves elköteleződést kívánó szakasz a Szónokképzésé. A szónoki helyzetek funkcionális ellátásánál is többet kínál egy újabb félév munkájával a Kiváló szónokképzés, amit megkoronáz a Retorikai mesterképzésünk egyénre szabott fejlesztése 7 és 12 hónap közötti időtartammal.

Tudatos előadói szint

Tudatos előadói szint

Egy lupe a szimbóluma ennek a szintnek. Azért nagyító, mert egy nap alatt arra vállalkozunk, hogy tudatosítjuk azokban, akik (újra)kezdőként még a lámpalázzal küzdenek, technikai kérdéseik vannak és keresik a tudás első lépéseit, hogy retorikai szempontból miben erősek és miben kell fejlődniük. A tudatosság következő nagy állomása, hogy bepillantást nyernek abba, hogyan készüljenek fel maguktól egy beszédre. Ezeken keresztül végső soron az tudatosulhat, hogy miért művészet igazán jól kommunikálni másokkal, főleg, ha hatást is akarunk gyakorolni rájuk. Tudatos előadói tanúsítványunk azt igazolja, hogy az adott előadó tudással rendelkezik a verbális-vokális-nonverbális kommunikáció terén, professzionális visszacsatolások révén tudatában van saját retorikai képességeinek és látja a lehetőségeket maga előtt. Az a látvány, ami tegnap még semmiségnek tűnt, a nagyító alatt önálló tudományterületté élesedik.

Szónoki szint

Szónoki szintA szónoki cím megszerzéséhez egy teljes szemeszter szükséges. Szimbóluma egy kagylóhéjba zárt, formálódó igazgyöngy. Csak ezen a szinten 119 olyan fejlesztendő kritérium és megtárgyalt téma várja a szónokjelölteket, amelyek révén a korábban piszoknak tűnő homokszem igazgyönggyé kezd válni. A lámpalázból egészséges izgalom, a szétszórtságból jól strukturált beszédek, az esetleges gesztusokból és hangképzésből tudatos és érthető kommunikáció születik. Legfeljebb hét emberből áll a szónokjelöltek csoportja és a tanfolyamot két, ellenkező nemű retorikatréner vezeti, hogy férfi és női szempontú fejlesztést is kapjanak a résztvevők. Az igazán nagy lépés az, amikor a szónoki cím kapuját jelentő, 30–50 fős közönség előtt, nyolc percen át, fejből megtartott beszédük során már nem önmagukra, hanem a közönségükre tudnak figyelni a szónokok. Az az igazgyöngy, ami itt formálódik minden esetben egyedi, ezért ritka és értékes: ez a színpadi félelem helyére költöző öröme az előadásnak és az ehhez szükséges magabiztos kiállás élménye.

Kiváló szónoki szint

Kiváló szónoki szintAki nemcsak funkcionálisan szeretne sikeresen eleget tenni a szónoki felkéréseknek, hanem olyan előadóvá akar válni, akit előszeretettel hívnak, mert tudják, hogy az igényes, hiteles és meghatározó élmény lesz, azt nevezzük mi kiváló szónoknak. A Szónok Születik Retorikaiskola kiváló szónoki címe olyan, mint egy középfokú nyelvvizsga: a retorika nyelvtanát” teljeskörűen ismerni kell és minden fontosabb témakörhöz elegendő szókinccsel kell rendelkezni.

A szónoki szinthez képest itt már egy helyett két gálaesten kell a szónokoknak bizonyítaniuk. Az érveléstechnikára Oxford-típusú formalizált vita épül, a visszacsatolásokból beszédelemzés, konfliktuskezelésből mediáció válik. Beszédtechnika tanárunk minicsoportos vagy egyéni fejlesztésben gondoskodik róla, hogy az, ami korábban érthető volt, most már kifejezővé váljon. Pecha-kucha prezentációval és – a műfajok királynőjeként – egy rögtönzéssel is le kell nyűgözniük az 51–100 fős közönségüket. Ezen a szinten egy rétornak a technikát már magabiztosan kell kezelnie és készen kell állnia az új kihívásokra is. Szimbóluma ezért lehet egy mozgásban lévő dinamó. Ha a kiváló szónokot három jelzővel kellene illetni, ezek lennének azok: gyakorlott, szenvedélyes és meggyőző.

Mesteri szint

Retorikai mesterképzésA retorikai beérés fázisa ez. Éppen ezért nem is kifejezetten időtartamra, hanem célra szerződünk, legfeljebb háromfős minicsoportjainkkal, akik egyéni képzést legalább annyit kapnak, mint csoportosat. Szimbólumuknak az ujjlenyomatot választottuk, ami kifejezi azt, hogy a saját előadói hang és stílus megtalálása, elmélyítése és harmonizációja a mesterképzés célja. A szónoki cím megszerzése és a mesterképzés megkezdése között a rétornak a kommunikáció kétféle speciális területén is képeznie kell magát és ideális esetben legalább egy félévig a Retorikaklubban is gyakorolta megszerzett tudását.

Három mestermunkát kell elkészítenie annak, aki a Szónok Születik Retorikaiskola mester címére pályázik, saját képződése mellett. 1) Mester csak az lehet, aki méltóvá vált arra, hogy legalább egy tanítvány bizalmat szavazzon neki. Ezért egy konkrét, téttel bíró beszédeseményre retorikailag sikeresen kell felkészítenie valakit akár a Retorikaklubban, akár máshol. 2) Retorikai kérdésekben szakértővé kell válnia elméleti szempontból is és megszerzett tudásából egy témakört tudományos közlemény formájában is közkinccsé kell tennie. 3) Önálló előadói estet kell szerveznie, ahol legalább 100 ember fogadja el a meghívását. Itt egy 50 perces előadást kell megtartania szabadon beszélve, aminek az utolsó negyedórájában a közönség dönthet arról, hogy milyen irányba folytassa és zárja le előadását. Az a rétor, aki teljességre törekvésének és alkotóvágyának hála, másokat inspiráló előadóvá tud válni, méltó arra, hogy a retorika mestereként örökítsük meg ujjlenyomatát.

*

Mindezek a szimbólumok egymást átjárva, de a sötétkékből egy letisztultabb árnyalatba szelídülnek a Retorikaiskola saját logójában. Ha közelről nézzük, végeláthatatlan labirintust formáznak a vonalak, de aki képest perspektívát váltva, távolról nézni a szimbólumunkat, egy hosszan érlelt és ezért kiteljesedett igazgyöngyöt is megpillanthat benne. Szerintünk, így születik meg egy szónok. Mondanivalója van? Világra segítjük.

Szónok Születik Retorikaiskola

Nagy Fruzsina doktori védése

A szakmai felkészültségben nem ismerünk kompromisszumot. A Szónok Születik Retorikaiskola saját mottóinak egyikét hitelesítette Dr. Nagy Fruzsina mentálhigiénés retorikatrénerünk, aki ezen a héten védte meg Ph.D. értekezését.

Retorikaiskolánk egyik vezetője és társalapítója 2020. június 15-én 14 órakor kezdte meg nyilvános doktori védését a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. A több mint kétórás nyilvános vitában a doktori bizottság egyhangú szavazata alapján 100%-os, summa cum laude minősítéssel bocsátották a dolgozatot és annak védését a csütörtökön ülésezett tudományterületi doktori bizottság elé, akik a fokozat odaítélését javasolták az Egyetemi Szenátusnak.

Vezető retorikatrénerünk ezért a nagyszerű eredményért az egyetemi diplomája megszerzése után hét éven át vett részt a doktori képzésben, illetve végzett Magyarországon és külföldön (Humbold Egyetem, Yale Egyetem) kutatómunkát. Nagy büszkeséggel és örömmel gratulálunk Dr. Nagy Fruzsinának! (Nem is lehetne méltóbb témája retorikai blogunk 100. bejegyzésének.) A sikeres folyamatzárással, mostanra  a Szónok Születik Retorikaiskola mindkét vezetőjének tudományos fokozata van a retorikához kötődő tudományterületek egyikéből.

Ha szeretne Dr. Nagy Fruzsinától tanulni, jelentkezzen hozzá egyéni képzésre az info@retorikaiskola.hu címen vagy havi hírlevelünkre feliratkozva értesüljön az első között arról, hogy mikor vezet csoportos folyamatokat.

A hét puttonyos szónoki aszú

Szeretné, hogy egyszer hungarikummá váljon a retorikája? Olyan hanggá, ami összetéveszthetetlen, olyan hatássá, ami nemcsak országszerte, de nemzetközi környezetben is őszinte elismerést vált ki, akár egy pohár tokaji aszú? Az igazán igényes ünnep, elképzelhetetlen egy ilyen nemes bor nélkül, ahogy a sorsdöntő pillanatokban egy-egy mondaton is megfordulhatnak politikai döntések, szerelmek születése vagy a komoly szembenállások halála.

Mi kell ahhoz, hogy egy palack tokajihoz hasonlóan, már az első pillantásra világos legyen: a szenvedélyes lenyűgözöttség és az elegáns értékteremtés finom harmóniája várható egy előadótól? A válasz a Retorikai Magazin. Mutatjuk a titkot a kép alatt.

Continue reading

Hova-hova Retorikaiskola?

Gyorfi_Pal_es_a_Retorikaiskola

Fotó: Őry István – 2017

Ezzel a 2017-es képpel szeretnénk kifejezni elismerésünket minden tanítványunknak, együttműködő partnerünknek, hogy kitartottak a világjárvány idején. És újból köszönjük azoknak, akik az egészségügyben, az oktatásban vagy bármely egyéb fronton állták a sarat!

Mostantól kizárólag a retorika legyen ragályos! A Szónok Születik Retorikaiskola ezen fog dolgozni, vigyázzunk egymásra!