Viszonyok. De nem veszedelmesek! Nem, nem egy brazil szappanoperáról lesz szó, bár érveléstechnikai szempontból még az is izgalmas vizsgálati alapanyag lenne. Viszonyok gyűjtőnév alatt tárgyaljuk érveléstechnikai cikksorozatunkban a belső érvek 4×3-as felosztásának harmadik csoportját. A meghatározás és az összehasonlítás után a viszonyok megértéséhez valamivel több logikára van szükség, de a feladat nem lehetetlen. Ezek az érvek több hibázási lehetőséget hordoznak, ám jól alkalmazva megalapozott, nehezen kikezdhető érveléseket építhetünk fel. Milyen viszonyokról beszélhetünk?

Ok-okozati viszonyok

A Retorikai Lexikon szerint az ok szó már a 12. században megjelent, török jövevényszó, jelentése “vélemény, jelentés, értelem”. Ebből származik például az okos és oktalan kifejezés. Amikor fel szeretnénk tárni, hogy valami miért történt, akkor okokat keresünk. Amikor pedig valaminek a hatásaira vagyunk kíváncsiak, akkor az okozatokkal foglalkozunk.

Sokaknak ismerős lehet az angol eredetű versike:

Egy szög miatt a patkó elveszett.

A patkó miatt a ló elveszett.

A ló miatt a lovas elveszett.

A lovas miatt a csata elveszett.

A csata miatt az ország elveszett.

Máskor verd be jól a patkószeget!

(Károlyi Amy fordítása)

A vers jól mutatja, hogy gondolatainkban (és ezáltal a beszédünkben is) leggyakrabban ok-okozati láncok jönnek létre, amelyek felfejtése nem könnyű. Bár a fenti népköltés ezt sugallja, egyáltalán nem biztos (bizonyított), hogy mindig csak egy magyarázata, miértje, oka van az eseményeknek. A populista szónokok gyakran élnek (vissza) ezzel, hiszen egy ok könnyen megérthető, követhető (pl. egy etnikum az oka minden rossznak az országban). Ám a valóság más, általában több ok és több okozat működik egyszerre. Az érvelésben éppen az a nehézség, hogy megtaláljuk a legjelentősebb okokat (vagy okozatokat) ÉS meggyőzzük a hallgatóságot, hogy tényleg ezek a legjelentősebbek.

A meggyőzés során kiindulhatunk az okból. Pl. Magyarországon elszaporodtak a tigrisszúnyogok, ezért évről-évre növekszik a dengue-lázban megbetegedettek száma.

Vegyük észre, hogy a dengue-lázban megbetegedettek száma akár más ok miatt is növekedhetett.

Vagy kiindulhatunk az okozatból is, pl. idén 20%-kal drágult a kenyér, ami nem meglepő, hiszen csak az üzemanyagok ára 15%-ot emelkedett.

Vegyük észre, hogy az üzemanyagok áremelkedése más okozatokkal is járhat, illetve nagy valószínűséggel ennek a drágulásnak is vannak további okai.

Előzmények és következmények

Könnyű összekeverni (vagy összemosni) ezt a kategóriát az ok-okozat kategóriájával. Ebben az esetben időrendiségről beszélünk, nem oksági kapcsolatról. A délutánt az este követi, a délután tehát az este előzménye, de nem a délután miatt lesz este. Miután felvettek a munkahelyemre, megismerkedek az új kollégáimmal, ez tehát egy következmény.

Elképzelhető, hogy egy adott dolog előzménye egyben az oka is, de ez nem feltétlenül igaz. Sokszor hallható politikusoktól, hogy 5-10-15 évvel ezelőtt történt valami, amire okként hivatkoznak. Pl. a MÁV 30 éves lemaradásban van vagy milyen volt az egészségügy 2010 előtt

Igaz, ezek előzmények. De vajon okok gyanánt helytálló-e, etikus-e hivatkozni rájuk?

Ellentétek, ellentmondások

Az ellentét “ugyanabba a minőségbe tartozó dolgok összeférhetetlensége”. Nem elhagyható a minőségi kitétel, hiszen ha ez nem teljesül, akkor különbségről beszélünk. A Retorikai Lexikon kiváló példájával élve, “a hideg és a hangos különböző, de nem ellentétes fogalmak”. A hideg ellentéte a meleg, a hangosé a csendes.

Az ellentét azért hasznos – és azért használható, használandó alakzatként is – mert kiemeli, nyomatékosítja a szóban forgó jellemzőt (mint az árnyék a fényt vagy Joker gonoszsága Batman jóságát).

Az ellentmondás némiképp eltér az ellentéttől: ebben az esetben egy dologról beszélünk, ugyanabban a vonatkozásban, és egyszerre állítok és tagadok valamit e dolog kapcsán. Pl. a víz forró – a víz nem forró. Ezek az állítások nem lehetnek egyszerre igazak. 

Ha az egyik csoport azt állítja, hogy a Föld lapos, a másik pedig azt, hogy a Föld nem lapos, akkor biztos, hogy az egyik csoportnak igaza van, a másiknak pedig nincs. A vita rendezése pedig nem abból áll, hogy hülye a másik, hanem bizonyítékokat, érveket kell felsorakoztatni és összemérni, a hallgatóság pedig a meggyőzőbb csoportnak fog hinni.

 

Alkossunk hát helyes és hatásos érveket, és küzdjünk azon érvek ellen, amelyek hangzatosak vagy akár manipulatívak!

Egy csoport van még hátra, a sorozat következő részében a körülményekből levezethető, megalkotható érvekről lesz szó.

Felhasznált irodalom:

Retorikai lexikon, szerk. ADAMIK Tamás, Pozsony, 2010. (ok és okozat, előzmény és következmény, ellentét és ellentmondás)