Összehasonlítás: ez a cikk hasznosabb, mint amiket ma eddig olvastál

A belső érvekre vonatkozó, 4×3-as felosztás második részéről szól ez az epizód, ez pedig nem más, mint az összehasonlítás. A Retorikai Lexikon szerint “a hasonlóság megállapítása alapvető gondolkodási művelet”, amely alapja az előző részben tárgyalt felosztásnak és meghatározásnak is.

Már gyerekként is hasonlítottuk egymáshoz a dolgokat, például amikor az égen látható felhők alakját próbáltuk megfejteni: “az olyan, mint egy csőr nélküli gumikacsa…” Tanulmányaink során irodalomórán (vagy retorikakurzuson) találkozhattunk a hasonlat vagy éppen a metafora fogalmával. Ezek a gondolatalakzatok éppen arra építenek, hogy valamit valamihez hasonlítunk. Az összevetés sokrétű hatással bír: felkelti a figyelmet, bevon, elgondolkodtat, és közel hozza a hallgatóságot a témához.

Összehasonlítás

Érvelésekben gyakran nem fekete és fehér, jó és rossz közül kell választani, hanem két jó közül a jobbat vagy két rossz közül a kevésbé rosszat kellene megtalálni.

Pl. A mozi jobb, mint a színház. Az influenza rosszabb, mint a nátha.

Arisztotelész alapján Cicero több tucat ilyen, általa általánosan érvényesnek vélt megállapítást tesz a TopiCa című művében. Vannak közülük egyértelműek, amelyekre ma is könnyen rábólintanánk:

A kevesebb rossz jobb, mint a több rossz.

A kellemes jobb, mint a kellemetlen.

A befejezett jobb, mint a megkezdett.

 

De van néhány olyan is, amit azért lehet, hogy vitatnánk:

A ritka jobb, mint a közönséges.

A könnyen elérhető jobb, mint a fárasztó.

A biztos jobb, mint a bizonytalan.

A vezetők érdeke előbbre való a többiekénél.

Önmagában is jó gondolatkísérlet összevetni egymással szavakat, fogalmakat, eszméket, de nem beszélnénk az összehasonlításról ebben a cikksorozatban, ha nem használhatnánk érvek megalkotásához. A meghatározás kapcsán (az előző epizódban) jeleztük, hogy sok vitás helyzet már a definíciók egyeztetése során rendeződhet. Az összehasonlítás inkább az eszmecsere felpezsdítésére, élénkítésére alkalmas.

Az összehasonlítás három típusa:

1. Hasonlóság

Ilyen, olyan és amolyan szempontok alapján A olyan, mint B.

 

2. Különbség

Ilyen, olyan és amolyan szempontok alapján A nem olyan, mint B.

 

3. Fokozat

Ilyen, olyan és amolyan szempontok alapján összeállított skálán A előrébb (vagy hátrébb) sorolandó, mint B.

 

Csak akkor járunk el helyesen az összehasonlítás során, ha feltárjuk azt, hogy milyen szempontok alapján hasonlít (vagy éppen különbözik) A dolog B-hez. Ha ennek kifejtését elhagyjuk, az irodalmi szempontból lehet izgalmas, de érveléstechnikai szempontból nem transzparens, sőt, manipulációra adhat lehetőséget. Amennyiben az összehasonlítás nem mérésre, adatokra támaszkodik, akkor csupán szubjektív véleményt fejez ki, ami könnyebben cáfolható.

 

Nézzük a sokszor hallott példát:

“a covid olyan, mint egy influenza”

Kívánatos, hogy hiányérzetünk támadjon, ha csak ennyit hallunk, és érdemes rákérdezni a közlőnél, hogy mi az összehasonlításának az alapja.

Az okozott tünetekben hasonlítanak? Netán a halálos áldozatok számában? Esetleg a betegség lefolyásának hosszában? Vagy talán a szükséges kezelésben egyeznek?

Amint ezt tisztáztuk, máris gyűjthetünk adatokat és információkat az állítás helyességét illetően, és megfelelően felvértezve szállhatunk vitába.

Összehasonlítás és szemlélődés

Éles szemű Olvasóink észrevehették, hogy a cikk címe is egy olyan hasonlat, amelyben nincsen megjelölve az összehasonlítás alapja. Kattintásvadász címek és marketingüzenetek gyakran élnek ezzel a módszerrel, de az már rajtunk múlik, hogy számonkérjük-e az összehasonlítás kifejtését. Vagy, ha nem is kérjük számon, legalább ne dőljünk be ezeknek.

Mi itt és most pótoljuk ezt a cikk címével kapcsolatban: noha nem tudjuk, hogy ki mit olvasott eddig a napnak ezen pontján, de az összehasonlításról nyert tudás egy életen át tartó tudatosságot és rálátást ad. Ennek hasznosságát ki-ki megítélheti; mi bízunk benne, hogy magasan helyezkedik el.

Felhasznált irodalom:

Retorikai lexikon, szerk. ADAMIK Tamás, Pozsony, 2010. (összehasonlítás)

T. CICERO, Topica, ford. Kisdi Klára, Pozsony, 2012.

 

Az Érvelde sorozat korábbi tagjai:

Az első rész: a vitatkozásról

A második rész: a meggyőzésről

A harmadik rész a logikai és retorikai érvelés

A negyedik rész: a hibás érvek

Az ötödik rész: a külső és belső érvek

A hatodik rész az érvforrások antik kategorizálásáról

A hetedik rész definiál: meghatároz és feloszt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük