Arisztotelész és az alkoholfogyasztás

Az antik érvforrások még ma is használhatóak. Az előző részben eljutottunk az érveléstechnika szívéhez, a külső és a belső érvekhez, és bevezettünk a belső érvek 4×3-as felosztását. Ahogyan ott is írtuk, sokféle kategorizálás létezik. Egy epizód erejéig visszatérünk a kályhához, nézzük meg, hogy hogyan kategorizált 2300 évvel ezelőtt Arisztotelész.

Ő 28 db általános érvforrást nevesít, további felosztás nélkül, tulajdonképpen ömlesztve. Ezek az antik érvforrások azért általánosak, mert Arisztotelész szerint beszédfajtától és műfajtól függetlenül használhatóak. 

Példaként választottunk egy állítást, tételmondatot, miszerint: Az alkoholfogyasztás káros.

Az alábbiakban Arisztotelész érvtípusainak megfelelő példákat mutatunk be. Ezek a pro (tehát a tételmondattal egyetértő) oldalra vonatkoznak, kivéve, ahol ezt odaírtuk.

Antik érvforrások: tétel és példák

1. Az ellenkezőjéből származó érv Ha nem iszik valaki alkoholt, akkor javul az egészsége (szebb bőr, jobb alvás), így hát az alkoholfogyasztás értelemszerűen káros.
2. Az azonos tövű szavakból származó érv Az alkohol kárt okoz többek között a májban, a központi idegrendszerben, így hát az alkoholfogyasztás értelemszerűen káros.
3. A fordított viszonyból származó érv Ha a beszámíthatatlanság káros, akkor az alkoholfogyasztás is.
4. A többől és kevesebből származó érv Ha a vezetéshez nem ihatsz alkoholt, akkor miért ihatsz a gyerekneveléshez, ami sokkal nagyobb felelősség?
5. Az időből származó érv Amikor majd kétszer ennyi alkoholista lesz idehaza, akkor már a pro oldalt támogatnák. Akkor most miért nem?
6. A vádlónk ellen fordítjuk azt, amit ellenünk mondott Ön valószínűleg fogyaszt alkoholt időnként. Miért teszi, ha káros? (érv a contra oldalra)
7. A meghatározásból származó érv Káros az, ami anyagi vagy egészségügyi kárt okoz.
8. A szó különféle jelentéseiből származó érv Az alkoholt úgy is nevezik, hogy borlelke. Ez a lényege. Módjával fogyasztva “lelket önt belénk”. (érv a contra oldalra)
9. A felosztásból származó érv Az alkoholfogyasztás három területen fejti ki káros hatásait: károsítja a testünket, a kapcsolatainkat és a pénztárcánkat.
10. Indukcióból származó érv XY ittasan vezetve balesetet okozott, amelyben két ember az életét vesztette.
11. Korábbi ítéletből származó érv Korábban is gondolták már úgy, hogy az alkoholfogyasztás káros, úgy hívták ezt az időszakot, hogy szesztilalom. (pro és contra érv is lehet, a kifejtésétől függően)
12. A részek felsorolásából származó érv Az alkoholfogyasztás károsítja a test több részét is: máj, agy, keringés.
13. Következmények alkalmazásából származó érv Az alkoholfogyasztás hatására csökken a reakcióidő, és ennek csak rossz következményei vannak.
14. Dilemmából származó érv Ha iszol, őszinte leszel, de nem beszámítható, ha nem iszol, akkor nem leszel őszinte, de beszámítható maradsz.
15. Paradoxonból származó érv Ha azt mondom, hogy az alkoholfogyasztás nem káros, akkor az orvosokat haragítom magamra, ha azt mondom, hogy káros, akkor mindenkit, aki fogyaszt alkoholt.
16. A dolgok hasonló viszonyaiból származó érv A drog módosult tudatállapotot okoz, az alkohol is módosult tudatállapotot okoz. Ha az előbbit nem birtokolhatja valaki, akkor az utóbbit miért?
17. Ugyanazon következményből és előzményből származó érv Mindegy, hogy töményet vagy sört iszik valaki, a reakcióideje, beszámíthatósága mindenképpen csökken, ezért hát az alkoholfogyasztás általánosságban káros.
18. Az emberek később nem mindig választják ugyanazt, mint amit előbb választottak Fiatalként az emberek buliznak, isznak, ittasak, de felnőttként már másként értékelik egy görbe este következményeit, általában reálisabban látják a helyzetet, és belátják, hogy az alkoholfogyasztás káros.
19. Egy tett célja reális cél volt-e? Valóban azért iszik valaki, hogy jól érezze magát, vagy inkább csak menekül valami elől?
20. A motívumokból (miért tesznek vagy nem tesznek meg valamit?) származó érv Dobd ki az összes alkoholt otthonról: ez sokkal kisebb veszteség, mint amit azon nyersz, hogy többé nem fogyasztasz alkoholt.
21. A megtörténni látszó, hihetetlen eseményekből származó érv Senki sem hiszi, hogy alkohol nélkül lehet jó bulit tartani, pedig van rá példa.
22. Ellentmondásból származó érv A contra oldal amellett érvel, hogy az alkoholfogyasztás nem káros, de nem ejtenek szót azokról, akik ittas vezető által okozott balesetben vesztették életüket.
23. A félreértés okának feltárásából származó érv Úgy tűnhet, hogy a pro oldal ünneprontóként valami jótól akarja megfosztani a világot, pedig ez félreértés, éppen az ellenkezője igaz. Éppen egy szebb, alkoholmentes világ mellett érvel.
24. Ok-okozati viszonyból származó érv Az alkoholfogyasztás kiiktatásával az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett bűncselekmények elkerülhetők lennének.
25. Van-e jobb megoldás? A teljes tilalom a jó megoldás, hiszen látható, hogy az emberek önmaguktól képtelenek a mértéktartásra.
26. Ha valaki az ellenkezőjét akarja tenni annak, amit korábban már megtett XY korábban lerészegedett, most pedig azt mondja a buli előtt, hogy “csak egy sört iszik”. Nyilvánvalóan nem adhatunk hitelt a szavának.
27. Az elkövetett hibákból származó érv Hány és hány részegen elkövetett hibát tudunk felsorolni?!
28. A nevek jelentéséből származó érv Az alkoholmérgezésben elhunyt férfit Boros Bendegúznak hívják, nyilván nem véletlenül.

Esetlegesnek tűnik, hogy miért éppen 28 típust különböztet meg Arisztotelész. Ez jogos kritika lehet vele szemben, de azt el kell ismerni, hogy jobb listát akkoriban más nem készített. Ráadásul még a gyengeségi ellenére is jól használható.Az éles szeműek észrevehették, hogy van olyan eleme a listának, ami nem belső, hanem külső érv, például a 11. Ez az, amit a mi (előző részben ismertetett) felosztásunkban precedensnek neveztünk. Találhatunk ugyanakkor olyanokat is, amelyek szinte ugyanígy szerepelnek. Ilyen például a 7., 8., 9., 13., 22. és a 24. elem. Látható tehát, hogy több érvforrás már akkor is létezett.

Érzékelhető, hogy vannak erősebb és gyengébb érvek, sőt, van amelyik hibásnak mondható (pl. az utolsó). Biztos, hogy legalább a felét nem használnánk egy éles vitában, de nem is ez a cél. Ezek lelőhelyek, ahonnan az érveinket vehetjük, és a kontextustól függ, hogy melyek lesznek a legjobbak.

Gyakoroljunk az antik érvforrások alapján!

Ha már itt a nyár, akkor talán több idő jut a gyakorlásra. Ez az epizód sok lehetőséget tartogat:

• Ha csak lazán kísérletezgetnénk, akkor meggyőző erő szerinti sorrendbe állíthatjuk a fenti érveket.
• A kihívásokat kedvelő Olvasóink megpróbálhatnak a mi tételmondatunk kapcsán saját változatokat megfogalmazni, vagy akár a contra oldalt alátámasztó érveket gyűjteni!
• Az igazán elszántak számára pedig kiváló gyakorlási lehetőség egy saját tételmondat kapcsán megalkotni az érveket a fentiek mintájára. Nem baj, ha nem sikerül mindegyik, kitűzhetjük célként, hogy legyen mondjuk 5 erős érvünk a folyamat végére.

Felhasznált irodalom:

Retorikai lexikon, szerk. ADAMIK Tamás, Pozsony, 2010. (érvforrások)

ARISZTOTELÉSZ, Rétorika, ford. Adamik Tamás, Bp., 1982.

Az érveléstechnikai sorozat korábbi részei

Az első rész: a vitatkozásról

A második rész: a meggyőzésről

A harmadik rész a logikai és retorikai érvelés

A negyedik rész: a hibás érvek

Az ötödik rész: a külső és belső érvek