Az érvek fajtái: a külső és belső érvek a témája Pej András retorikatréner érveléstechnikai sorozata ötödik részének. Az első rész a vitatkozásról, a második rész a meggyőzésről szólt. A harmadik rész a logikai és retorikai érvelést járta körül, a negyedik pedig a hibás érveket.

---

A legjobb helyek, az érvforrások

A meggyőzés folyamatában a célunk és feladatunk az, hogy bizonyítékokat, azaz érveket sorakoztassunk fel az állításunk igazolására. A nagy kérdés az, hogy hol találjuk az érveket? Ezeket a helyeket nevezzük érvforrásoknak. Quintilianus így fogalmaz:

„Forrásoknak […] nevezem az érvek lelőhelyeit, ahol rejtőzködnek. Ahonnan elő kell őket keresni. […] Nem találsz meg egy adott vadat vagy madarat, ha nem tudod, hol tenyészik és tanyázik. […] Nem található minden érv mindenütt, ezért nem szabad mindenfelé keresnünk. Különben sokat tévedünk, és minden erőfeszítés mellett is csak véletlenül találjuk meg azt, amit nem módszeresen keresünk.”

De mégis, akkor merre induljunk? Amiben a retorikusok zöme egyetért, az a külső és a belső érvek különválasztása. Ez Arisztotelészig vezethető vissza. Ő így fogalmaz:

„A bizonyítékok közül egyesek a rétorikán kívüliek, mások a rétorikán belüliek. Rétorikán kívülieknek nevezem mindazokat, amelyeket nem mi gondolunk ki, hanem már korábban is léteztek: tanúk, a kínzással kicsikart vallomások, a dokumentumok stb. A rétorikán belüliek azok, amelyeket a módszer szolgáltat, és amelyeket mi hozunk létre. Az előbbieket csak alkalmaznunk kell, az utóbbiakat viszont meg kell találnunk.” 

Külső érvek

Az érvek fajtái közül a külső érveket gyakran használjuk. Ahogy olvashattuk, a külső érveket csak alkalmazni kell. Ezek a leggyakrabban az alábbiak:

• • Tekintély – szakértők, jól informált emberek, magas vagy elismert pozícióban lévő emberek nyilatkozatai
  • Bizonyságtétel – tanúvallomások, eskük, ajánlás (pl. híres embertől), közvéleménykutatás
  • Statisztikák – adatok, kimutatások
  • Maximák – bölcsességek, közmondások, szállóigék
  • Törvények, szabályok – szerződések, végrendeletek, szabályzatok is ide tartoznak
  • Precedens – korábbi hasonló esetek
  • Jelek – Érzékszervekkel tapasztalható információk (pl. vérfolt a ruhán)

Mint minden érv esetében, úgy a külső érveknél is igaz, hogy a hallgatóságnak, a beszédhelyzetnek és a műfajnak megfelelő érveket kell megkeresni és felhasználni, ami felkészülést (és időt) igényel. Feladata továbbá a szónoknak az érvek erősségének a megítélése, valamint a téves (logikailag hibás) és a manipulatív (etikátlan) érvelés kerülése, erről szólt a sorozat előző epizódja.

Belső érvek

Az érvek fajtái közül a belső érvek esetében a megalkotás, a feltalálás a szónok feladata. Nem véletlen a szóhasználat: a beszédre való készülés első lépése az inventio, azaz a feltalálás vagy rátalálás. Cicero szerint az anyaggyűjtés (inventio) legfőbb feladata a beszédhez való érvek megtalálása. Ez komoly kognitív munkát kíván, amihez sok időre van szükség. Jó hír azonban, hogy gyakorlással jártasságot lehet benne szerezni. Nézzük meg egy példán keresztül az érvek feltalálásának lehetőségeit!

Legyen a példaként használt tételmondatunk a következő:

„Művészet nélkül jobban meglennénk, mint tudomány nélkül.”

Az alábbi, 4×3, félkövérrel szedett kategóriában lehet keresni a belső érveket, leginkább kérdések megfogalmazásával, és azok megválaszolásával. A felsorolt kérdések csupán példák, természetesen ettől eltérő kérdések is feltehetők.

Definíció

• • Szavak jelentése

Mit jelent a művészet? Mit jelent a tudomány? Mit jelent az, hogy jobban meglennénk? Honnan erednek ezek a kifejezések?

• • Felosztás

Milyen területekből áll az élet? Csak a tudomány és a művészt, vagy más is? Mik az összetevői a jó életnek? Mekkora hányada a tudomány, és mekkora a művészet? Van-e létfontosságú hozzájárulása a tudománynak az élethez? És a művészetnek?

• • Nem és faj

Milyen alábontása (festészet, szobrászat stb.) lehet a művészetnek? És a tudománynak (agrártudomány, orvostudomány stb.)? Melyek nélkül lennénk meg jobban? 

 

Összehasonlítás

• • Hasonlóság

Mi a hasonlóság a művészet és a tudomány (vagy ezek részei) között? Mihez hasonlít egy tudomány nélküli világ? Mihez hasonlít egy művészet nélküli világ?

• • Különbség

Mi a különbség a művészet és a tudomány (vagy ezek részei) között? Miben különbözik egy tudomány nélküli és egy művészet nélküli világ?

• • Fokozat

Milyen szempontok szerint lehet (még) sorrendbe állítani a művészetet és a tudományt?

 

Viszonyok

• • Ok-okozat

A művészet az oka a jó életnek? A tudomány az oka a jó életnek? Mi okozza a művészetet? Mi okozza a tudományt? Mi a hatása a művészetnek? Mi a hatása a tudománynak?

• • Előzmények és következmények

Szükséges-e a művészet a jó élethez? Szükséges-e a tudomány a jó élethez? Mi a következménye, ha elhanyagoljuk a művészetet? Mi a következménye, ha elhanyagoljuk a tudományt?

• • Ellentétek, ellentmondások

Kizárja-e egymást a művészet és a tudomány? Hol állnak szemben egymással? Meglennénk-e egyáltalán művészet nélkül? Meglennénk-e egyáltalán tudomány nélkül?

 

Körülmények

• • Lehetséges és lehetetlen

Lehetséges-e művészet nélkül élni? Lehetséges-e tudomány nélkül élni? Mit tett lehetségessé a művészet? Mit tett lehetségessé a tudomány?

• • Múlt és jövő

Élt-e az emberiség valaha művészet nélkül? Élt-e az emberiség valaha tudomány nélkül? Milyen korszakok voltak ezek? Milyen lenne a jövő művészet nélkül? Milyen lenne a jövő tudomány nélkül?

• • Személyeknek és cselekményeknek tulajdonított dolgok

Innen különösen akkor meríthetünk, ha konkrét ember(ek)ről és/vagy konkrét cselekedetekről van szó. De azért néhány ötletünk így is lehet:

Kire vonatkozik a tételmondat T/1-es megfogalmazása? Ki dönthet ebben a kérdésben? A világ minden táján érvényes az állításunk? 

 

A fenti kérdések listája nem kimerítő. Szinte korlátlan lehetőséget tartogatnak ezek a szempontok. Más témák, más tételmondatok pedig új kincsestárát nyitják meg az érveknek. Érdemes tudatosítani ugyanakkor, hogy a fenti kérdésekre adott válaszok nem minősítik a feltalált érveket erősségük, hatásosságuk, etikusságuk és igazságtartalmuk alapján. Ezt a szónoknak kell megtennie, és ez alapján folytatni a beszédre való készülést az elrendezéssel (dispositio).

Ez első olvasásra (de talán többedikre is) biztosan tömény. Nem csoda. Az iskolában erről nem sok szó esik, pedig vaskos könyvek tucatjai születtek a témában. A belső érvek kategorizálása ráadásul meglehetősen széttartó. A fenti felosztás a Retorikaiskola sajátja, az antik és a modern megközelítések ötvözeteként. Az emészthetőség kedvéért lelassítunk, és a következő részekben az antik és a modern rendszerezésű belső érvek között fogunk kalandozni.

Addig is, itt a lehetőség a gyakorlásra: 

1. Válassz egy tételmondatot. Egy állítást egy olyan témában, ami érdekel, és szeretnél róla vitázni.
2. Haladj végig a belső érvek fenti, 3×4-es felosztásán, és minél több kérdést tegyél fel.
3. Adj választ a kérdésekre.
4. Választ ki az 5 legerősebb, leginkább meggyőzőnek tartott választ, ezek lesznek a legjobb érveid.

 

Érvek fajtái, felhasznált irodalom:

Retorikai lexikon, szerk. ADAMIK Tamás, Pozsony, 2010. (érvforrások, külső érvek)

ARISZTOTELÉSZ, Rétorika, ford. Adamik Tamás, Bp., 1982.

T. CICERO, Topica, ford. Kisdi Klára, Pozsony, 2012

F. QUINTILIANUS, Szónoklattan (5, 8, 4) 337. o.