Mini alakzatlexikon

Az alakzatokat vagy szóképeket nap mint nap használjuk, de ritkán vagyunk ennek tudatában. Az alábbiakban a Retorikai Magazin Mini alakzatlexikonját mutatjuk be négy részben, mely korábban a hírlevelünkben jelent meg, és Pej Andris retorikatrénerünk gondos gyűjtőmunkáján alapszik. Ezek a beszédet színesítő és szemléletesebbé tevő nyelvi eszközök egyben csak nagyon hosszan tárgyalhatók, hiszen rengeteg van belőlük. Kis adagokban viszont kincset érnek. Az alakzatlexikon szóképei és alakzatai közül egyik-másik bizonyosan ismerős lesz, de a célunk a felismerés mellett az is, hogy a kipróbálásra, az alkalmazásra is buzdítsunk.

Egyáltalán nem könnyű ezek rendszeres és spontán alkalmazása, ezért a korábban leírtak szerint érdemes őket elővenni és gyakorolni. Hosszabb képzéseinken, a Szónokképzésen és a Kiváló Szónokképzésen sok további hasonló, hatásos és jól használható alakzat és szókép kerül elő, többek között a retorikai kérdés, a felsorolás, a fokozás, az ellentét, a hasonlat, a metafora, az aposztrofé és a litotész is. A második rész itt olvasható.

Itt a szakirodalom, ha valaki bővebben utánanézne: Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve, (szerk.) SZATHMÁRI István, Budapest, 2008.

Alakzatok

1. Alliteráció

Az alliteráció olyan szókép, amelyben a szókezdő hangok ismétlődnek.

Példák

“Hiányod átjár, mint huzat a házon.”

József Attila

“Barangoló borongó,

ki bamba bún borong,

borzongó bús bolyongó

baráttalan bolond.”

Babits Mihály

De példa lehet akár szuperhősök neve is: Peter Parker (Pókember), Bruce Banner (Hulk)

Mire jó?

Hangulatfestő és összefüggésre utaló szerepet tölt be.

A spontán használat igen nagy szókincset igényel, de egy előadás címében vagy kulcsüzenetében jól alkalmazható, ezeket van lehetőség előre kimunkálni.

2. Oximoron

Az oximoron ellentétek olyan alakzata, amelyben az összekapcsolódó fogalmak vagy jelentések a világról alkotott ismereteink szerint összeférhetetlenek. Eszünkbe juthat a paradoxon kifejezés is, nem véletlenül. A különbség az, hogy míg a paradoxon magában hordja a feloldhatatlannak látszó ellentét feloldásának a lehetőségét, addig az oximoron valóságosan egymást kizáró fogalmakkal operál.

Példák

“Fejem fölé a csillagok jeges tüzet kavarnak”

(Pilinszky János: Téli ég alatt)

“Bújt az üldözött s felé

Kard nyúl barlangjában,

Szerte nézett s nem lelé

Honját a hazában“

(Kölcsey Ferenc: Himnusz)

Köznyelvi példák: élő halott, rettentő jó, borzasztóan szereti, Irigy Hónaljmirigy

Mire jó?

Az ellentétek egységbe forrasztása által meghökkentésre és figyelemfelkeltésre kiválóan alkalmas.

3. Túlzás (hiperbola)

A túlzás vagy hiperbola olyan alakzat, amely az eredeti szó, kifejezés helyett a túlzás eszközével élve egy másik, vagy erősen nagyított, vagy erősen kicsinyített értelmű kifejezést használ a szerző. A szélsőségekhez vonzódva a nagyot sokkal nagyobbnak, a kicsit sokkal kisebbnek láttatja.

Példák

„Hárman sem bírnátok súlyos buzogányát”

(Arany János: Toldi)

„És akarok még sok másszínű tintát,

bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,

és kellene még sok száz és ezer,

és kellene még aztán millió:”

(Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom)

Köznyelvi példák: ezer éve nem láttalak, millió dolgom van, csupa fül vagyok

Mire jó?

Fokozható vele a szemléletesség, továbbá hatásos eszköze a szónoki ráhatásnak, meggyőzésesnek. Kifejezhető vele erős érzelmi felindulás, emellett alapja lehet az iróniának, humornak is.

Gyakorlási lehetőség

Keresheted a túlzásokat a mindennapokban, könyvekben vagy akár filmekben is. Ha magad alkalmaznád, akkor először gondold át, hogy mi a túlzásod tárgya, és azt próbáld meg minél inkább felnagyítani, például:

– Éhes vagyok.

– Kopog a szemem.

– Akár egy egész lovat meg bírnék enni!

– Most mindjárt éhen halok!