Vajon mennyire értjük meg egymást a hétköznapokban? És mennyit nehezít ezen a maszk viselése? Bagi Bernadett Montágh-ösztöndíjas hallgatónk a beszédészlelés kapcsán végzett kísérleteket. 

A beszédértés, beszédészlelés mindennapi életünk szerves részét képezi, hiszen ez a két képesség teszi lehetővé a kommunikációt. Ennek alapján kezdtem el azon gondolkodni, hogy vajon a maszk használat ezt a kettő alapvető képességet nehezíti, könnyíti, vagy egyaltalán nem avatkozik bele a kommunikációba. Mindennapos tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy az emberek nemigen tudják, hogy mi is az a beszédészlelés, beszédértés, mik a tünetei annak, ha beszédészlelési, beszédértési zavar áll fenn.

Beszédészlelés

Beszédészlelés alatt a beszédhangok, beszédhang-kapcsolatok felismerését értjük (Mády Katalin, 2013). Ennek a készségnek a segítségével tudunk új szavakat megtanulni, elismételni. A nyelvtanilag helyes beszéd alapfeltétele a megfelelő beszédészlelés. Sok esetben azok, akik beszédészlelés-zavarral küszködnek, a szavak sorrendjét felcserélik a mondatokban, amitől a közlendőjük teljesen más értelmet fog nyerni. Ennek a zavara nem azt jelenti, hogy az ember nem hallja a beszédet – de természetesen nem fog működni a beszédészlelési képesség, ha hallásprobléma áll fenn. Legtöbb esetben teljesen ép hallás mellet tapasztalhatjuk azt, hogy az észlelési folyamatban nem minden megy tökéletesen.

Ennek a folyamatnak köszönhető az, hogy az alma alma lesz, nem pedig ama, vagy a körte soha nem lesz törte. Az általam említett kettő példa természetesen egy a sok közül, rengeteg fajta tévesztés van, biztos vagyok benne, hogy mindenki ismer olyan gyereket, felnőtett, akiknél fennáll a beszédészlelés zavara.

A beszédészlelésnek három szintjét különböztetjük meg. Az első szint az akusztikai szint, ahol a hangok intenzitásának, frekvenciaszerkezetének, időtartalmának észlelése történik. A második a szint a fonetikai szint, ahol a konkrét beszédhang azonosítás történik. A harmadik, egyben utolsó szint pedig a fonológiai szint, ahol a beszédhangokhoz a megfelelő fonémáknak a rendelése történik (Gósy, 2004).

Beszédértés

Bár nem ugyanaz a kettő fogalom, mégis sokan összekeverik a beszédészlelési zavart a beszédértés zavarával.

Beszédértés alatt az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerését és értelmezését vagy a tartalom feldolgozását értjük (Szántó Anna, 2016).

A beszédészlelés és beszédértés fejlesztése legjobban a szülők segítségével oldható meg, természetesen a logopédusi munka mellett. A tipikus fejlődésmenet esetén a két terület fejlődése minden nap halad előre, ezért a terápiában is a napi rendszeresség az, amivel a legnagyobb eredményeket lehet elérni. Amennyiben a GOH (beszédhallás vizsgálata), GMP (beszédészlelési, beszédmegértési vizsgálat) vizsgálat eredménye alapján ez szükséges, a szülőket minden esetben ellátják otthoni fejlesztési javaslattal, szakirodalmi ajánlással.

Mennyire zavar a maszk a megértésben?

Ezek alapján jutott eszembe az a gondolat, hogy vajon a beszédértés, beszédészlelés maszkban hogyan működik, hátráltatja-e, ugyanúgy működik, esetleg javítja. A maszkhasználat alatt nem feltétlenül a COVID-19 által létrehozott helyzetet vettem alapul, hanem az orvosi rendelőkben lévő szituációkat, amikor csak az orvoson van maszk, és a beteg lehetséges, hogy nem érti, hogy mit mondd az orvos. Egyrészt amiatt, mert felfokozott idegállapotban van, másrészt pedig a maszk sem könnyíti meg dolgát, hogy megértse mi is a baja, mikor kell visszajönni, mire kell figyelni, milyen gyógyszert kell szedni, abból is mennyit – csak hogy a legalapvetőbb információkat említsem.

Hipotézisem az volt ezáltal, hogy a maszkhasználat nehezíti a beszédértést, beszédészlelést.

Hipotézisemet úgy tudtam megvizsgálni, hogy 20 darab szót vettem alapul, melyben volt 10 darab álszó is. Kettéosztottam a szavakat úgy, hogy mindkettő egységben legyen 5 darab álszó, melyeket én találtam ki, és 5 darab hétköznapokban gyakran használt. A tesztalanyaimnak maszkban, és anélkül mondtam ezeket, hogy meg tudjam nézni, a maszk mennyire befolyásolja az érthetőséget. Ezeket véletlenszerű sorrendben mondtam, és az előttem ülő személynek meg kellett ismételnie az általam mondott szót. Tesztalanyaim előttem ültek 1,5 méter távolságban, utcazajos környezetben voltunk, hogy a lehető legjobban tudjunk reprodukálni egy életszerű szituációt.

A két vizsgálat között minden esetben eltelt egy nap. Az alanyok nem kérdezhettek vissza, 10 másodpercen belül kellett mondaniuk a választ, és csak egy válasz volt lehetséges, így minden válasz egy vizsgált személyt takar. Két általam mondott szó között minden esetben eltelt 10 másodperc, rossz válasz esetén pedig felírtam, hogy az eredeti szó helyett mit is mondtak. 15 tesztalannyal végeztem a vizsgálatot, melyben vegyesen voltak a nemek, korosztály szerint pedig 5 fő 5-12 éves gyermeket, 5 fő 12-18 éves kamaszt és 5 fő 18-99 éves felnőttet vizsgáltam. A vizsgálatba mindegyik személy írásban beleegyezett.

Kísérlet szavakkal és álszavakkal

A szavak a következőek voltak maszk nélkül (nem sorrendben): gyömbér, telefontöltő, akrobsz, prézli, froltina, szedvöd, sintér, karvuzo, mosógép, rukszgyo.

A gyömbért, a telefontöltőt, a prézlit és a mosógépet minden korosztály meg tudta ismételni hiba nélkül, ami azt jelenti, hogy az általan felsorolt szavak 40%-át, és a szavak 80%-át értették, visszamondták. A sintér szót, mint utolsó hétköznapi szót viszont a tesztalanyok 13%-a nem tudta visszamondani, 87%-a igen. Ez a 13% a gyermekek miatt volt, mivel kettő gyermek a sintér helyett sítért, sinért mondott. Az álszavaknál az elemzést az akrobsz-szal kezdem, ahol 40%-ban nem tudták megismételni helyesen, 60%-ban viszont sikerült. A rossz válaszok a következők voltak a gyerekeknél: akobc, aro, akob, a kamaszoknál: arobsz, iqos, akosz, a felnőtteknél mindenki helyesen válaszolt. A froltina álszót 20%-ban nem tudták helyesen megismételni, 60%-ban igen. A rossz válaszok a következők voltak a gyerekeknél: roltina, frontin, a kamaszoknál: tina, a felnőttek helyesen válaszoltak.

A szedvöd álszónál 20%-ban nem tudták helyesen megismételni az általam mondott szót, 80%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válasz a következő volt: szened, a kamaszoknál: szenved, a felnőtteknél: szedett. A karvuzó álszót 33%-ban nem tudták helyesen megismételni, 77%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: karvozo, kardozó, kar, karúszó, a kamaszoknál: kavuzo, a felnőttek helyesen ismételték meg az álszavakat. Az utolsó maszk nélküli álszó a rukszgyo, melyet 27%-ban nem tudtak helyesen megismételni, 63%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: ruszgyo, rugó, rugyó, rukgyó, a kamaszok, illetve a felnőttek helyesen tudták megismételni az általam mondott álszót.

Vizsgálat maszkban

Mint ahogyan fentebb említettem, a vizsgálatot maszkban is elvégeztem, ugyanolyan körülmények között, mint a maszknélküli vizsgálatnál. A szavak a következők voltak: makon, rabán, alma, skribanek, kefe, asztalsarok, mosogatószer, stalpi, fatus, bálna. Az alma, kefe, asztalsarok szavakat az összes tesztalanyom meg tudta ismételni. A nem általam kitalált szavak között volt még a mosogatószer, melyet 57%-ban nem tudtak helyesen visszamondani, 43%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válasz a következő volt: mosószer, a kamaszoknál: mosószer, mosdószer, mostszer, a felnőtteknél: mohószer, norósze. Továbbá az bálna szó, melyet 20%-ban nem tudtak helyesen megismételni, 80%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: málna, máma, a kamaszoknál: sárga, a felnőttek hibátlanul meg tudták ismételni.

Az általam kitalált szavaknál a skribaneket 53%-ban nem tudtak helyesen megismételni, 47%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: ribanek, ibenek, sibinek, ribinek, a kamaszoknál: iminek, ininek, kibanet, a felnőtteknél: kirenek. A következő álszavam a stalpi, melyet 27%-ban nem tudtak helyesen megismételni, 73%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: talpi, talpa, a kamaszoknál: tapsi, a felnőtteknél: rafi. A rabánálszót 33%-ban nem tudták helyesen megismételni, 67%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: rakán, kabát, lakás, a kamaszoknál: kabát, a felnőtteknél: rakás. A makon álszót 33%-ban helyesen nem tudták megismételni, 67%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: nakor, marok, a kamaszoknál: Makón, nano, a felnőtteknél: mankón. A fatus álszót 33%-ban helyesen nem tudták megismételni, 67%-ban igen. A gyerekeknél a rossz válaszok a következőek voltak: fakur, fúr, fatusz, a kamaszoknál: vasút, a felnőtteknél: Vahúr.

Maszkban nehezebb a beszédészlelés

Mint ahogy azt láthatjuk, már a hétköznap használt szavak esetében is több a hibázás a maszkban történő vizsgálat közben, hiszen maszk nélkül az összes szó 26,66 %-át helyesen meg tudta ismételni minden vizsgált személy, míg maszkban csak a 20%-át. Az összes szó és válasz esetében is kirajzolódik, hogy míg maszk nélkül a helyesen megismételt szavak aránya 84,66%, addig maszkban ez csak 65,33%

Emiatt hipotézisem beigazolódott, miszerint maszkban a beszédértés, beszédészlelés nehezebb, mint nélküle. Természetesen, kutatásom pontosabb eredményeket kap majd a jövőben, amikor szeretném több emberrel, nagyobb korpuszon letesztelni állításom, de így is úgy gondolom, hogy el lehetne kezdeni gondolkodni egy olyan innovációs ötleten, melynek nem az a lényege, hogy maszk nélkül legyünk, akár mi, akár az orvosok, hanem egy olyan maszknak a kitalálása, melynek segítségével legalább annyira működik a beszédértés, beszédészlelés, mint anélkül.

Felhasznált szakirodalom:

• Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (2004, ELTE Eötvös Kiadó Kft.)
• Schneider Júlia – Dr. Simon Ferenc: Tünetfelmérő lap
• Mády Katalin: Beszédpercepció és pszicholingvisztika (2013)
• Szántó Anna: Beszédfeldolgozási folyamatok változásai a fejlesztés függvényében (2016)