A járvány idején az otthoni művelődést támogatókhoz csatlakozik a Szónok Születik Retorikaiskola is, amikor ingyenesen elérhetővé teszi a 2020. február 1-én megtartott bevezető kurzusának  Dr. Hoványi Mártonnak Az illatok retorikája című mester szintű előadását az illatok retorikájáról.

Mi köze az illatoknak a beszédhez?

Cicero említi meg a párhuzamot A szónokról című művében, hogy ahogy egy túl erős illat elviszi a figyelmet, úgy egy túl erős metafora is a beszédben ugyanúgy eltereli a hallgatóság figyelmét. Pedig mi olyan beszédet szeretnénk, amely hosszú idővel a meghallgatása után is hatást tesz a hallgatóra, hasonlóan a nem túl erős, de megfelelő, kellemes, és hosszan érezhető illatokhoz.

A szagláshoz alapvetően igen kevés fogalmi készletünk van: nem nagyon van verbális hozzáférésünk az illatokhoz. Nincsenek rá szavaink – inkább hasonlatokban, metaforákban beszélünk az illatokról: olyan, mint a rózsa, mint a meggy, olyan citrusos.

Érdekesség, és az illatok jelentőségét támasztja alá, hogy legfrissebb kriminalisztikai kutatások szerint biometrikus azonosításra alkalmas a test illata az írisz és az ujjlenyomat mellett. Azonban az illatok kommunikációjának kutatása messze elmaradt a többi érzékszervünk kutatásától.

A szaglás biológiája

Az illatokkal való kapcsolatunk igen atavisztikus: elemi erővel hatnak ránk az illatok, szagok, de nem tudjuk pontosan, hiszen ritkán tudatosítjuk, hogy hogyan és miért.

Amikor az illat az orrüregbe áramlik, a nyálkahártyában oldódik fel, és elektromos üzenetek formájában jut el az illat hangulata és asszociációja az agyunk egy ősi, primitív részéhez. Ráadásul nemcsak az orrunknál, hanem a garatnál is képesek vagyunk az illatok befogadására.

A szaglásunk bár nem olyan jó, mint egy vadászkutyának, egy szint után elfárad az orrunk, és nem is tudatos az érzékelésünk. Nincs szaglásmemóriánk, nem igazán emlékszünk az illatokra. Mégis, illatok kapcsán elsősorban emlékek jönnek elő belőlünk – nagyon hamar és igen mély benyomással hatnak ránk az illatok: tudat alatt, intenzíven. Az illatok kapcsán asszociálunk, s az emlékek kapcsán hangulatok és érzések jutnak eszünkbe.

Az illatunk változik is: ha félünk, ha betegek vagyunk, ha nőként a nemi ciklusunk más-más szakaszában vagyunk, megváltozik az illatunk. De az is változik, hogy mikor milyen illat esik jól nekünk – tehát az illatok és azok érzékelése is folyamatos változásban van.

Lehet-e mérni az illatokat?

Az illat intenzitását elsősorban a hallgatóság reakcióiból, mimikájából lehet lemérni: ha bűzt érzünk, elfintorítjuk az orrunkat: egyértelműen látszik valakin, ha kellemetlent szagol.

A szagra a épületek belső terével foglalkozó mérnökök és tudósok egy mérőszámot is kidolgoztak: ez az olf, P. O. Fanger professzor kísérletei alapján.  Egy személyből felszabaduló, felnőtt irodai dolgozó ülő helyzetben, jó termikus feltételek mellett kibocsátott szaga: 1 olf (ami egy relatív mértékegység). Egy dohányos ember kibocsátása 6 olf, dohányzás közben 25. Ha valaki atletizál, 20 olf lehet a szag-kibocsátása, míg egy karon ülő kisgyermek 1,5 olf erősségű.

A decipol a kibocsátással ellentétben érzékelt levegő minőségére létrehozott mérőszám.

Mire érdemes figyelni előadóként az illatok kapcsán?

Vajon milyen illatok fognak körbevenni? Ebéd készül a szomszédban? Közel van a kókuszgolyó a svédasztalon? Nem mindegy, hogy a hallagatóság figyelmét elvonja-e valami illat az előadás során, vagy sem, érdemes ezekre előre felkészülni, tájékozódni.

Kóstolókhoz kapcsolódó beszédeseményekhez viszont kifejezetten jól használhatóak a jelen lévő illatok: kávézóban tartott beszédeknél, konferencia szünetét megelőzően; esetleg pohárköszöntőknél, kiinduló gondolatként hasznos forrás lehet, amikor mindenki poharában ott van valamilyen, illatot árasztó ital.

Üzletkötésnél is hasznát venni a tudatos illathasználatnak: bizonyos illatok mellett gyorsabban kötnek üzleteket. A tárgyalóterem illata is sokat számít: egy rossz vagy oda nem illő illat is befolyásolhatja az üzleti kapcsolatot.

Szónokok és a nyelvvel foglalkozók számára az illatok nyelvi megközelíthetetlenségének hátrányából előnyt is lehet kovácsolni, hiszen a saját szókincsünket gazdagítja, ha asszociálunk, szavakat keresünk a minket körülvevő illatokról: gazdagabb lesz a nyelvi kifejezőkészségünk, ami szónokként kifejezetten kívánatos.

A szagokról szónoki, illetve üzleti szemmel

A legkellemetlenebb és leglátványosabb a hónalj-szag: többnyire azt közvetíti, hogy az illető fél, bennünk pedig a bizalmatlanság, vagy taszító érzés alakulhat ki ennek kapcsán. A lábak kapcsán hasonló kellemetlenségek lehetnek, a szájszag pedig abszolút meghatározó egy szónoknál. Ezek mind befolyásolják a hallgatóságot, és érdemes odafigyelnünk arra, hogy milyen illatunk van, és milyen hatásos dezodort használunk.

Mit tehetünk? Szellőztessünk! Ezzel ehetőséget teremtünk arra, hogy elinduljon valami új, valami friss. Továbbá használjunk tudatosan valamilyen hozzánk és a helyzethez illő illatot! Ahogy a nyelv is mutatja, az illatokat nem csupán föltesszük, hanem felpróbáljuk, viseljük, hordjuk őket, akárcsak egy ruhadarabot. Praktikus tanács kezdőknek: amikor kipróbálunk egy új illatot, legalább 10 percet várjunk a kifújás után, ekkor érződik az alkohol elpárolgása után a valódi illat.

Az illatok és szagok nagyon gyorsan és hosszan ható nonverbális jelzések lehetnek. Szónokként feltétlenül érdemes megtanulni ezek tudatos használatát, az általános higiénián túl is.

 

Az előadás bővített, írásos válozata pedig 2020. április 1-től lesz elérhető a Magyaróra című folyóirat összevont 2020/1-2. számában Az illatok retorikája címmel. Ezt a borítot kell keresni a boltokban, de még inkább online megrendelni ide kattintva. Ez a lapszám még egy meglepetés szöveget is tartalmaz, ami a Retorikaiskolánkhoz kötődik.