A jubileumi, 2018-as évértékelő beszéd retorikai szakelemzését Dr. Prezi, alias Dr. Németh Zoltán TEDx coach, előadó és prezentációs szakíró, tréner írta, aki jelenleg Retorikaiskolánk mesterkurzusát végzi. Ezen a napon eldől, hogy többek között ennek az elemzett beszédnek a hatása milyen választási eredményhez járult hozzá.
*
Orbán Viktor XX. 2018-as évértékelő beszéde nem a kerek évforduló miatt kapott igazán komoly súlyt, hanem a beszédre kissé árnyékot vető, közelgő választások miatt. Így a beszéd műfaja nem az értékeléshez, inkább egy kampánynyitó beszédhez állt közelebb, és a két stílus némileg keveredett. Meglepő volt, hogy a szónoknak nem sikerül a tőle megszokott gyorsasággal kiépíteni a kapcsolatot a hallgatósággal. Az izgalom „klasszikus” orbáni elemei – szájszárazság, mappaigazítás – továbbra is megjelentek a beszédben, mint ahogy a humorral átszőtt erős képi hatások és a többes szám első személyű névmással csapatot tömörítő, és ellenfeleket kizáró verbális kommunikáció is. A beszédelemzése az alábbi videó alapján készült, a zárójeles hivatkozások erre vonatkoznak.
A 2018-as évértékelő nyitása, struktúrája
A beszéd első harmada a visszatekintésé, amit folyamatosan felfelé ívelő és erősödő, egyre harciasabbá váló kortesbeszéd-zárlat követ.
Idén láthatóan idő kellett az üzemi hőfok eléréséhez a szónoknak. A „mindig izgalommal készülök erre a találkozóra” (0:42) nyitómondatot kísérő hideg és szenvtelen arckifejezés miatt jól érzékelhető inkongruenciával indul a beszéd, amit a kissé bonyolult „az igazi kihívást az idősíkok jelentik” (1:10) megállapítás követ. Persze gyakorlott szónokként, a feszültség oldására és a hallgatóság megnyeréseként alig egy percen belül érkezik az első önironikus éllel megfogalmazott, humoros utalás a közönség felé („nem azért jöttünk, hogy együtt érezzünk az előadóval, az ő intellektuális problémáival” 1:49). A szokásos félmosollyal kísért megjegyzésre azonban talán még nem állt készen a közönség, és nem is sikerült vokálisan elég erősen az irónia irányába tolni.
A humorban nincs mindig tréfa
Orban Viktor profin kommunikál „összeszokott” közönségével vokális jelekkel. Egyértelműen jelzi, mikor elvárás feléjük a mosoly és taps, ezeket előre beépíti a beszédébe. A szakirodalom tapscsapdának nevezi ezt a retorikai fogást, ami képes tudatosan tapsot előcsalni a hallgatóságból. Orbán Viktor régóta mestere ennek, mára az őt hallgatók különösebb erőfeszítés nélkül is reagálnak ezekre a “csapdaállításokra”.
1:48 | 16:04 | 17:04 | 23:54 |
Éppen ezért volt furcsa, hogy mivel a beszéd elején nem sikerült megfogni a közönséget, a 16. perc eleje volt, amikor az első felszabadult nevetést éri el a beszélő („16 évet voltunk ellenzékben, 12 évet kormányban, nincs még egyensúly, amint láthatják” (16:00). Innentől beindul a nevettetés, sőt három olyan szakasza is van a beszédnek, ahol időt szentel a humorra, és azon belül is az iróniára.
Az első amikor a hazai pártokat mutatja be, ahol nagyon elemében érzi magát.(22:22)
- „van olyan párt, amelyik idegenlégióst igazol a miniszterelnöki székbe” (megszemélyesítéssel kombinálva), „a csődgondnok, aki kivezeti a pártot a parlamentből”
- „A virtigli kommunista párt”
- „van olyan párt, akinek annyi a mondanivalója a világról, hogy lehet más”, „azt se tudjuk ki van kint és ki van bent, olyan nagy a jövés menés”
- „a kiváltak pártjainak a nevét sem tudjuk megjegyezni, mert látatósági problémával küzdenek és kérészéletűek.
- És van, aki azzal áll elő hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye
A másik alapos irónia-csomagot azok a politikusok kapják, akikkel személyes konfliktusa volt Orbán Viktornak a nemzetközi porondon
- „emlékezzünk meg azokról a politikusokról, akik belénk haraptak, de végül belénk tört a foguk. „ (37:23)
- „Rövid névsorolvasás”, „a lista nem zárt, vannak még kiadó helyek”
és végül Soros Györgyöt és a rétor által hozzákapcsolt embereket is is utoléri a szónok nyelvi leleményen alapuló iróniája:
- „meghirdették a soros féle embertípust….homo sorosensus….)
Szóképek és alakzatok
Orbán Viktor gyakorlott szónokként rutinosan használja az egyes nyelvi alakzatokat a kiemelésre és a nyomatékosításra. Az anafora, a fokozások és az ellentétek megadják a beszéd belső feszültségeit (és egy szép kiazmust is halhattunk:“nem történelem alakítja a demográfiát, hanem a demográfia a történelmet” 29:27) és különösen az ellentétek hatékony eszközei a „tábor” összetartásának.
A stabil, kitartó, állhatatos „Mi” mint retorikai alany gyakran jelenik meg a beszédben szemben az országot támadó „Ők”-kel, akinek személye folyamatosan változik Afrikától, Nyugat-Európán át a Soros hálózatig végül az ENSZ-be torkoll. Ez kissé a „sírt, hol egy nemzet süllyed el, népek veszik körül” apokaliptikus látomását idézheti fel a hallgatóságnak.
A klasszikus szóképek közül ügyesen hat az érzelmekre a megszemélyesítések és metaforák használatával (pl. „a magyar gazdaság kovácsai” „vérvonalunk” „A haza egy szívbéli horgony” (17:49), “DeGaulle-tól tudjuk, hogy a reménytelenség gyűlöletet szül” 48:19). Időnként megjelentek kevésbé kidolgozott metaforák is, ezek elhagyása feszesebbé tette volna a szóképek beszédbeli sorozatát („a függetlenség nem olyan mint a lekvár, nem áll el a polcon, időnként meg kell védeni, 14:47).
Miniszterelnökünk a képi eszközöket is magabiztosan kombinálja a humor eszközeivel pl. a „szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek (19:38) mondattal vagy a „London nem kakukktojás, hanem első fecske” (30:22) megállapítással. Sőt a beszéd záró taktusait is metaforával kezdi. „A választás nekünk ünnep”, majd egy viccel fejezi be, miszerint az 50-ről leeső ember az érkezésig nyugtatja magát, nincs baj. Zárómondatával utal az 50 nap múlva történő választásokra: „mindenki megérkezik, ki az ötvenedikre, ki a földszintre.” A szónoknak komfortosak ezek az elemek éppen ezért időnként indokolatlanul sokat is használ belőle. Ez a figuratív túlzsúfoltság teheti túlságosan asszociatívvá a beszéd hatását, csökkentve az üzenetek élességét, kissé elhomályosítva a jól sikerült képek jelentőségét is.
Tempó és kiejtés
A beszéd témája és a szónoki tapasztalat egy kimért, és nagyon jól követhető vokalitást eredményez. Meglepő és Orbán Viktor eddigi nyilvános szerepléseiből hiányzó elem volt a beszédben a hangzóvétések gyakorisága, ami a beszélő általános fáradtságának egyik erős jeleként értékelhető, ami, persze, inkább csak utólag, a videós elemzésekben válhatott érzékelhetővé. Például: a „söse” (2:34), „megemelhetjük a kapunkat” (5:50), „koszertek látogatói” (7:17), „Romaniából” (14:05)„Budapesten a világs beszéd a divat” (20:00), „bevándó országok” (32:03).
Öltözet, előadói pozitúrák
A sötét öltöny továbbra is kötelező elem, csak a nyakkendő színe vándorol, a pirostól (2016) a lilán (2017) keresztül az idei narancssárgáig. Talán ez utóbbi nem volt szerencsés választás. A kampány miatt érthető a helyzet, de a Piros-Zöld háttéren nehezen érvényesül ez a szín. Orbán Viktor továbbra is hajlamos a pulpitust megfogni és a lapjait, mappagyűrűit igazítgatni, ami továbbra is a belső feszültség legyűréséről árulkodhat.
Összességében Orbán Viktor hozta a szokásos eszköztárát, főként a verbalitás terén az erős szóképekkel és az ironikus elemekkel játszva a beszédben, a kezdeti bemelegítés után csúcsra járatva azokat. A 2018-as évértékelő beszéd megfelelt a kampánybeszéd elvárásainak, néha erősen asszociatív elemekkel.
Ha Ön is szeretne így elemezni, vagy ehhez hasonlóan retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide.
Pingback: Mesteravatás előtt | Szónok Születik
Pingback: Újévi beszéd elemzése
Pingback: Újévi beszéd: Anti Boci-Boci tarka | DrPrezi